Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

1980. június 25. • PETŐFI NÉPE • 3 KERÉKPÁRON, AUTÓVAL Kerekegyházi védőnők Korszakváltás a jogalkotásban Nem állítom, hogy Kerekegy­házán öröm betegnek lenni, de egyre bizonyosan nem panaszkod­hatnak az ott lakók: az orvosi ellátásra. A szemre is tetszetős, korszerű egészségházban három körzeti or­vos, valamúit fogszakorvos ren­del, éjszakai ügyeletet tartanak, s az anya- és csecsemővédelmi „szolgálat” számára is szinte ott­honos körülményeket biztosítot­tak. Ezen a délelőttön nagy csend uralkodik itt, mindössze Rónai Tiborné és Boros Ferencné kör­zeti védőnőt találom az íróaszta­lok mellett: a szokásos — és egyáltalán nem 'kevés — admi­nisztrációs munkában elmerülve. Nem ülnek ölhetett kezekkel, jélenleg 120 csecsemő van a fa­luban, s a széles tanyavilágban. A csecsemőket pedig legalább egyszer meg kell látogatni havon­ta. Ráadásul a kolléganőjük is gyermekgondozási segélyen van, akárcsak a ‘ fülöpházi, így azután megduplázódik a munkájuk. Rónai Tiborné most készítette össze a Családi Lap legújabb számát a terjesztéshez. — A községben 350-en olvassák rendszeresen a Magyar Vöröske­reszt lapját, a szervezetnek pedig 380 tagja van — mondja a vö­röskeresztes titkári teendőket is ellátó Rónainé. Jól sikérült a ta­Tizenegyedik alkalommal ren­dezi meg a TIT — augusztus 21. és 24. között — a Csillagászat Baráti Körének országos találko­zóját. A kétévenként sorra kerülő rendezvénynek ezúttal Szolnok ad otthont. Az országban tevékeny­kedő több, mint ötezer amatőr csillagász képviselői, szakkörve­zetők, műszerépítők, a planetári­um és az Uránia Csillagvizsgáló munkatársai utaznak a nyár vé­gén az alföldi városba, hogy ki­cseréljék ‘tapasztalataikat, megvi­tassák az 19H3-ban alakult bará­ti l:or mo.'mlom. helyzetét, kör­vonalazzák a.Jövő feladatait. vaSzi környezetvédelmi akció, s hamarosan értékelni kezdjük a tiszta udvar—rendes ház moz­galom keretében a porták csino­sítását, szépítését. — Nem lesz könnyű döntés, hogy kik érdemlik ki. a harminc táblát — mert az idén sokkal lelkesebben látott hozzá a köz­ség lakossága a nagytakarításhoz. Legalább is jártamban-keltemben, ahogy az udvarokba benézek, úgy látom, hogy sok az esélyes... — Hány kismama van gyer- mekgóndozási segélyen? — kér­dem Boros Ferencnétől. — Több mint háromszázan. A tapasztalataim igen« jók: a fia­talasszonyok gondosan táplálják, öltöztetik és nevelik a gyereke­ket. Tgaz, hogy a gyes szamukra ehhez lehetőséget is ad. Várják a védőnőt, szívesen fogadják a tanácsokat, s az sem mellékes, hogy szinte mindegyik kismama megveszi és olvassa az Anyák könyvét. , — Mivel járnak a tanyákra? — A legfőbb közlekedési esz­köz még mindig a kerékpár. Il­letve — egy éve már az autó is. Csak az a baj, hogy a négyszáz forintos fuvarátalányból nem sok benzinre telik — mondja Borosné, — a kerékpár sokkal olcsóbb üze­mű ... — Milyen a kapcsolatuk a köz­ség lakóival? A négynapos program résztve­vői neves csillagászok előadásain ismerkednek a szakterület leg­újabb eredményeivel, s tájékoz- tatást hallgatnak meg Magyaror­szág részvételéről az lnterkoz- mosz-programban. Az amatőr csil­lagász észlelők, valamint ■ a csil­lagászati fényképezéssel foglalko­zók és a távcsőépítők szekcióülé­seken találkoznak. A programokat szabadtéri táv­csöves bemutatók, film- és diave­títések egészítik ki. Az alkalom­hoz kapcsolódóan multimédiás és űrkutatási eszközöket bemutató kiállítás Jftyttjjs „Szolnokon. ..(MTI) A kérdésre Rónai Tiborné vá­laszol: ' — Rendszeresen hozzák be a gyerekeket a védőoltásokra, nincs elmaradás. Pénteken van az ál­talános tanácsadási nap, ilyenkor bármiféle problémával fel lehet keresni minket. Havonta két al­kalommal Kecskemétről jön ren­delni a gyermekgyógVász és a nőgyógyász szakorvos. — Mi volt a legutóbbi nagy munkájuk? — Lezajlott az iskolaérettségi vizsgálat. A 117 iskolásjelölt kö­zül kilencen kaptak felmentést. Ok még egy esztendeig nagycso­portosok maradnak. De ennél sok­kal' nagyobb feladat volt az is­kolavédőnői „tisztségből” fakadó­an az elmúlt évben a gyerekek szűrővizsgálatáról elkészíteni az iskolaorvosi törzslapokat — em­lékezik vissza egy röpke sóhajjal Rónainé. Nemrégiben segítséget is kap­tak: két végzős védőnő töltötte itt hathetes gyakorlati idejét. Szívesen emlékeznek vissza az ügyes, rátermett „kislányokra”, akik itt találkoztak először a vé­dőnői munka „sűrűjével”. S ta­lán elvitték magukkal azt a nyu­godt, bölcs derűt is, ami nélkül nem állhatnának helyt munkakö­rükben. •» N. M. BRNO: Egész évben vásár Sokszor hallunk a híres brnói vásárról, azt azonban kevesen tudják, hogy az ötven hektáros brnói vásárváros voltaképpen egész éves programmal rendelke­zik. Az idei szézont, az év elején, nemzetközi macskakiállítással nyitották m.eg, majd a nemzetközi élelmiszeripar bemutatkozásával folytattak. A ■ következő bemuta­tó májusban a textilgyáraké volt. E két1 kiállítás, május végén, va-; lódi egyhetes vásárral" zárult. Június 28-án kezdődik és jú­lius 4-ig tart Brnóban az Auto- progres ’80 című nemzetközi se­regszemle. amely az elmúlt évek­ben minden keretet kinőtt, s ame­lyet most első ízben rendeznek a brnói nagyvásár területén. A mo­torok, autók, hívei eddig is is­merték Brnót az évente ismét­lődő, neves Grand Prix-ről, A nemzetközi kiállításban sem csa- " lódnak majd. Lesz ott három kontinens legújabb autó- és mo- tormodelljein kívül felszerelés, szervizek, autógumi-műhelyek, sőt magángarázsok 'számára; bemu­tatják a biztonságot és az üzem­anyagtakarékoskodást szolgáló legújabb találmányokat, a konté­nerek új fajtáit csakúgy, mint a forgalomirányítás és az autóveze­tő iskolák legmodernebb techni­kai eszközeit, illetve azokat á be­rendezéseket, amelyek megvéde­nék a motorok zajától, gázától. L'gyanebben az időben, párhu­zamosan négy további nemzetközi kiállítás is lesz a vásárvárosban: láthatjuk a gyárak belső automa­tizálásának első nemzetközi se­regszemléjét, az ipari robotok má­sodik találkozóját, az öntödék harmadik nemzetközi kiállítását, s a forrasztástechnika ötödik nemzetközi versenyét. Jóformán még be sem zárta kapuját a technika e tömeges bemutatkozása, ismét élőlények: a kutyák vesznek át 23 négyzet- méteres terepet. Július 5—6-án lesz a nemzetközi kutyakiállitás, mindenfajta eb számára. Kis szünet után, szeptember 8— IC. között következik a híres, brnói, őszi gépipari nagyvásár, nem kevesebb,. mint 160 ezer négyzetméteren. A maga nemé­ben Európa egyik legnagyobb nemzetközi vására. Aki egyszer látta, tudja, hogy leírásához ol­dalak kellenek. Az idei legérde­kesebb attrakciójának kétségtele­nül a repülőgépek, illetve az energiaberendezések ígérkeznek, közülük is az atomreaktorok, amelyeket Csehszlovákiában, a Skoda Művekben, immár sorozat­ban gyártanak. A feltalálók repdevúját, és a műszaki újdonságok hatodik nem­zetközi bemutatója! október 23— 29-e között rendezik. Akit érde­kel, az gyakorlatilag minden ipar­ágból talál itt érdekességet. November 9—13-án a fel nem használt anyagkészletek bemuta­tóbörzéjét láthatják a kíváncsiak, akár külföldről is, majd decem­ber 12—21-e között a brnói, vá­sárváros a karácsonyi nagyvásár- ral zárja kapuját. Ilyenkor sok olyan közszükségleti cikket áru­sítanak, amelyhez az év során — valamilyen okból — az üzletek­ben nem lőhetett hozzá jutni. SZŐRMEEXPORT 0 A Pannónia Szőrmekészítő és Szőrmekonfekció Vállalat csepeli gyáregységében 1980-ban több mint tizenháromezer szőrmebun­dát és százhatvanezer pár kesz­tyűt készítenek. Termékeiket Moszkvától Montrealig ismerik, és kedvelik a fogyasztók. Képünkön: szabáshoz készítik elő a szőrmét. Űj típusú hétvégi ház A Nyugat-Magyarországi Fagaz­dasági Kombinát szentgotthárdi gyárában ez év áprilisában kezd­ték meg a Dominó fantázianevű hétvégi házak sorozatgyártását. A cementkötésű forgácslapból ké­szülő iházak 60—70 négyzetméter alapterületűek, s megjelenésükben is újszerűek. A Betonyp. márka­nevű cementkötésű forgácslap víz­álló, jó hangszigetelő, a különfé­le gombák, rovarok nem károsít­ják, s az ásványanyag-tartalom és a különleges gyártástechnoló­gia következtében hőálló, nem éghető. ELSŐ: A MINŐSÉG 0 Az Alföldi Cipőgyárban 1980- ban a tervek szerint hárommillió pár cipő készül, harmincnégyféle méretben és negyven-ötven kü­lönböző színben. 1979. első ne­gyedévében 3,3 százalékos volt a fogyasztói reklamáció, míg 1980 hasonló időszakában mindössze 2,8 százalékos. Képünkön: készáru minőségi ellenőrzése a kecskeméti gyáregységben. IMMÁR TlZ ÉVE annak, hogy a párt X. kongresszusának hatá­rozata nyomán megkezdődött szo­cialista jogrendszerünk nagysza­bású, széles körű reformja. Ennek során magas szintű joganyagunk egésze megújult, új törvények születtek szinte életünk minden területén. Ma már elmondhatjuk, hogy a nagy jogszabályalkotási munka befejeződött, az országgyű­lés, a törvényhozás megteremtette a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű — s' remél­hetőleg a korábbinál időtállóbb — jóéi kereteit. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezután a jogszabály- alkotásban már nem lesznek újabb feladatok, hiszen az élet által fel­vetett új igényekre, problémák-- ra a jogalkotóknak továbbra is rugalmasan, gyorsan válaszolniuk kell. Így például máris nyilván­való, hogy az elkövetkező évek törvényelőkészítő munkájának két kiemelkedő területe a gazda­sági kodifikáció továbbfejlesztése és a közigazgatás korszerűsítése lesz. A jogalkotásunkban végbemenő korszakváltás mégis alkalmat kí­nál arra, ’hogy számba vegyük, áttekintsük: milyen fontosabb vál­tozások is történtek az elmúlt években jogrendszerünkben, mennyiben tudott kibontakozni szocialista jogalkotásunk egyik legfontosabb tartalmi vonása, a törvényelőkészítés demokratizmu­sa? AMI A KÉRiDÉS első felét il­leti: a párt XI.. kongresszusának iránymutatásai alapján a jogalko­tás legfontosabb célkitűzésévé vált az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztése, a gazdálko­dás és a gazdaságirányítási rend­szer tökéletesítése, a lakosság életkörülményeinek javítása, kul- túráltabbá, egészségesebbé téte­le, végül pedig nemzetközi kap­csolatainknak az internacionaliz­mus és a békés egymás mellett élés szellemében történő fejlesz­tése. E fontos politikai célok megva­lósítása érdekében olyan alap­vető jelentőségű jogszabályok szü­lettek, mint például a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, és panaszokról szóló törvény; az új Büntető Törvénykönyv és a Pol­gári Törvénykönyv módosítása; az állami vállalatokról, a gazdasági társulásokról, a kisiparról és a magánkereskedelemről, az állami pénzügyekről rendelkező magas szintű jogszabályok; a társadalom- biztosításról, a közművelődésről, az emberi környezet védelméről, a belkereskedelemről és az élelmi­szerekről szóló törvények, vala-. mint a nemzetközi magánjogi kó­dex, hogy csak néhány kiemelke­dően fontos példát említsünk, né­hány mérföldkövet a fejlett szo­cialista ‘ jogrendszer kialakításá­nak útján. FONTOS JELLEMZŐJÜK ezek­nek az új, korszerű, mai társadal­mi viszonyainkhoz és megoldandó feladatainkhoz igazodó jogszabá­lyoknak, hogy megalkotásukat többnyire széles körű társadalmi vita előzte meg. Példaként talán elég, ha a közérdekű bejelenté­sekről, javaslatokról és panaszok­ról szóló törvény vagy a Büntető Törvénykönyv tervezete körül ki­alakult széles körű, aktív társa­dalmi párbeszédre emlékeztetünk. Ezek a Hazafias Népfront által szervezett viták, kötetlen eszme­cserék bebizonyították, hogy egy- egy fontosabb jogszabály meg­alkotása előtt nem elég csak a jogászok, a szakemberek véle­ményét kikérni: célszerű megkér­dezni a „laikus” állampolgárokat is, akik kellő felelősségérzettel éppen látszólagos kívülállóságuk, szakmai szűklátókörűségtől men­tességük révén tehetnek hasznos észrevételeket, vethetnek fel ere­deti ötleteket, új szempontokat a törvényhozásnak. A jogszabályelő­készítés demokratizmusának fon­tosságát mutatja az a tény, hogy a társadalmi vitákon,- ankétokon elhangzott javaslatok jelentős ré­szét a szakemberek is helytálló­nak találták, s több törvényterve­zet már eleve ezeknek az észrevé­teleknek a figyelembevételével ke­rült az országgyűlés plénuma elé. MAGAS SZINTŰ joganyagunk megújítása után a figyelem a kö­vetkező években elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok rendezése, áttekinthetőségének biztosítása felé fordul. A Minisz­tertanács még 1974-ben előírta, hogy a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői — az igazságügy-miniszterrel egyetér­tésben — folyamatosan, de leg­alább kétévenként vizsgálják fe­lül az általuk kibocsátott jogsza­bályokat (miniszteri réindeletéket és utasításokat) és rendezzék azo­kat összhangjuk és áttekinthető­ségük érdekében. Erre a rendszeres . jogszabályi felülvizsgálatra már csak azért is szükség van, mert ma még — s ezt őszintén meg kell mondani — ezen a szinten igen nagy a zűr­zavar. A különféle utasítások, körlevelek és állásfoglalások — dzsungelében — sok a feleslege­sen részletekbe menő, sőt adott esetben még az egymásnak ellent­mondó szabályozás is. A végre­hajtási rendelkezések, amelyek­nek tengerében gyakran a jogá­szok sem tudnak eligazodni, sok esetben csupán megismétlik a felsőbb szintű előírásokat, vagy olyan gondokat akarnak jogi- adminisztratív eszközökkel ren­dezni, amelyeket elsősorban egyéb módon — például közgazdasági ösztönzéssel stb. — kellene meg­oldani. Amikor az adminisztráció egy­szerűsítéséből, korszerűsítéséről beszélünk, akkor ezt az alacso­nyabb szintű jogszabályok alko­tására is értjük, amelyekből a tapasztalatok* szerint kevesebb is elég lenne. S méltóbb a célul tű­zött fejlett szocialista társadalom jogrendszeréhez, amelynek meg­teremtéséért oly sokat tett ' az • elmúlt öt—tíz évben a kormány és törvényihozó testületünk, az országgyűlés. D. A. Meghalt egy ember... A férfi kora este lett rosz- szul a bajai Petőfi-szigeten. Előbb csak a bal karja zsibr- badt el, aztán elájult, később kihagyott a pulzusa. Nem se­gített a mesterséges lélegezte­tés sem. Mire a mentők, az orvos megjött, meghalt. Közben azonban történt egy s más, alkalmasint olyan, ami nemcsak gondolkodásra, de esetleg tettre is serkentheti azt, akit hoanányos névtelen­séggel „illetékesként” szokás emlegetni. Esetünk színhelye sziget. Közte és a város között híd te­szi lehetővé a forgalmat. Egy régi híd. Olyan régi, hogy le is zárták, mellette épül az új. A munka idején komppal biz­tosítják az összeköttetést: a kézi hajtású vízijármű 14 órás szolgálatot lát el. Igazán éssze­rű, hogy a régi hidat — a munka zavartalansága érdeké­ben — lezárták. Az azonban, ahogyan lezárták, a jelek sze­rint nem nagyon ésszerű: kar­vastagságú, hegesztett vascsö­vek teszik lehetetlenné a jár­művek forgalmát. Ezt ember ki. nem nyitja, ha szükség van rá. Márpedig szükség lehet rá. A komp csak tizennégy órás szolgálatot lát el — tíz óra hosszat tehát autóval megkö­zelíthetetlen a sziget. A sziget, ahol ott a kemping, ott a KISZ-iskola, ott a nagyforgal­mú halászcsárda. Nappal és éjszaka legkevesebb . három­száz ember tartózkodik a víz karolta földön. Háromszáz, bár­mikor bajba jutható, három­száz bármikor segítségre szo­rulható ember. De hogyan jöjjön a mentő, az orvos ? Amikdr a férfi rosszul volt, a mentő, az orvos mindent megtett, amit lehetett. Csodál­ni való ötletességük, bátorsá­guk: komp híján a régi híd mellett, a vizen gázoltak át a mentővel, a Zsigulival. Mon­dom: mindent megtettek, amit megtehettek: a hídon azonban nem jöhettek át. A vascső nem elmozdítható. A régi hídon nincs • tábla, amely megszabná, egyszerre hány. ember mehet rajta át. Ha akar, akár háromszáz is, tételezzük föl. Háromszáz em­ber van olyan súlyú, mint egy mentőautó. És ugye mentő­autóra bármikor szükség lehet, - mint ahogy szükség is volt. A vízszint emelkedik. Tegnap­előtt, tegnap, még átevickélt rajta a mentő. Ki tudja, hol­nap át tud-e? Ki tudja, nem lesz-e rá szükség...? ' Nem lehetne szétszerelhető korláttal lezárni a hidat? Esetleg már ma ... B. J. 0 A vízszint emelkedik. A napokban még úgy-ahogy átgázolt rajta a mentő. Holnap át tud-e? (Straszer András (elvétele) Barangolás Bács-Kiskunban Gara Csillagászok országos találkozója 0 Alsó fokú központ a bajai járásban. Nemzetiségi község; lakosainak száma 3315, területe 5997 hektár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom