Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

Ötvenegyezer vizsgálat évente . ^ + Beszélgetés a ME VI igazgatójával A Megyei Élelmiszerellenorző és Vegyvizsgáló Intézetben harmincnyolcán dolgoznak, közöttük tizennégy mérnök és tíz technikds. Az elmúlt évtizedben sokat fejlődött a vegyelem- zés tudománya. Korunk természetes velejárója, hogy szük­ség van radioaktív szennyezettséget kimutató műszerekre is. Erre alkalmas berendezéssel; a gamma spektrométerrel is rendelkezik a MÉVI. Gázkromatográffal a fűszerpaprika tisztaságáról kapnak képet, esetleg növényvédő szép marad­ványok is kimutathatók. Jellemző a műszer pontosságára, hogy általa mérhető a gramm milliomod része is. Az atomadszorbeiós spektrofotométer fémszennyeződés vizsgálatára alkalmas, többek között megállapítható vele az élelmiszerekben nélkülözhetetlen eszenciális fémek, a mikro­elemek mennyisége is. 4 0 PETŐFI NÉPE • 1980. június 25. Az intézet igazgatójával,, df. Horváth Györggyel, az ott végzett murakáról és a várható feladatok­ról beszélgetünk. — Látszólag könnyű dolguk van. A 'magyar szabvány megha­tározza egy-egy élelmiszer minő­ségi paraméterét. Önöknek ezt kell vizsgálni. — Való igaz. A szabványban előírtak alapján dolgozunk. In­tézetünk alapelve, hogy nem á* vizsgálatok számát 'kívánjuk nö­velni, hanem az analízisek mély­ségét. Sokszor alkalmazunk olyan módszert, amelyet a szabványok nem írnak elő, de a nemzetközi gyakorlat elfogadott és várhatóan néhány év múlva kötelező; érvéi- nyűek lesznek nálunk is. A ránk váró feladatok illusztrálására egy adat: 51 ezer vizsgálatot végzünk évente... — A vegybizonylat dokumen­tum. Meghatározza egy-egy te­tei minőségét, ebből eredően az árát is. Ez komoly felelősséggel jár. — A MÉVI a nemzetközi keres­kedelemben is elfogadott intézet. Ez számunkra rangot jelent, ame­lyet évtizedes munkával értünk el. Kötelez bennünket továbbra is a korrekt, a legújabb kutatásokat felhasználó elemzések elvégzésé­re. Nem is olyan régen az egyik üzem szárított petrezselyemzöldet szállított egy NSZK-beli cégnek. A vevő véleménye szerint a téte­lek nem voltak mintahűek, tehát reklamált. Objektív színméréssel megállapítottuk, hogy a szállít­mány jobb minőségű, mint a min­ta. Jóllehet, egy-egy tétel között volt színeltérésé. A vevő a vizs­gálatunkat elfogadta. Egy másik példa: Amerikába szállított fűszerpaprikánál a szennyező komponens mértéke kedvezőtlen volt. Megállapítottuk, hogy ezt a nemzetközi gyakorlat­tól eltérő feldolgozási technológia ,N/V. ' I » okozta. Az amerikai élelmiszer­ellenőrző intézettel közösen vég­zett vizsgálatok alapján érveinket elfogadták, ezt követően számunk­ra kedvező eljárás született Ame­rikában, ameíy csak a magyar árukra vonatkozik. — Országos szakértői intézet a kecskeméti? — A zöldségszárítmányt és fű- szerpaprikát előállító iparágban kutatóelemzéseket is végzünk. Természetes tehát, hogy a társ ku­tatóintézetekkel is jó kapcsolatunk van. Az intézet ellenőrzi az élel­miszer minőségét a nyersanyagtól indulva addig, amíg a végtermék a fogyasztóhoz jut. A gyárakban, feldolgozó üzemekben végzett gyártásközi ellenőrzéseink során számtalanszor már menetközben találunk szabványtól eltérő félter­méket, amelyet bizonyos technoló­giai korrekcióval még piacképes­sé lehet tenni. Az idén például hibás minőség miatt 139 esetben alkalmaztunk szankciót. Ellenőr­ző vizsgálataink nyomán feljelen­tési kötelezettségünk van. — Hatósági jogkörükből ered, •hogy feladatuk a fogyasztók ér­dekvédelme. — A kereskedelmi felügyelő­séggel és a népi ellenőrökkel vég­zett közös mintavételek alapján megállapítottuk, hogy javult a fagylalt minősége. Nagyobb bel- tartalmi értéke van a presszóká­vénak is. Sajnos, több alkalom­mal megállapítottuk azt is, hogy egy-egy vendéglőben, italboltban az ott dolgozók által vásárolt pá­linkát mérik, amely tetemes mennyiségű mérgező anyagot tar­talmaz. Tevékenységünkről még annyit, feladatunk a minőségvé­delem a lakosság érdekében úgy, hogy mindez a 'vállalatokkal összhangban történjen. Sz. P. M. KÖNYVESPOLC A KÖRNYEZETVEDELEM NEMZETKÖZI KÖRKÉPE A viz, a levegő, a talaj, az élő­világ védelme nem zárul le ’ az országhatárokkal. A hatvanas évék végén az ENSZ és külön­böző szervei egyre gyakrabban foglalkoztak a környezetvédelem feladataival 1972. június 5—16. között 113 állam részvételével összeült az ENSZ Stockholmi Környezetvédelmi Világértekezle­te. Ez volt az első nagyszabású értekezlet, amit azóta több, vi­lágrészeket érintő szervezet, bi­zottság létrejötte követett. Ezek feladatait, programjait, ismerteti a szerző: Láng István, az ipari­lag fejlett tőkés országok és az európai KGST országok környe­zetvédelmi és természetvédelmi törekvéseivel együtt. A MÁK termesztése Az étkezésre és az alkaloidter­melésre szánt mák iránt igen nagy a kereslet. A termésátlagok nagy ingadozása miatt — a szük­ségletek ‘.kielégítése — azonban nem zökkenőmentes. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához nyújt segítséget ez a könyv, amely a máktermesztéssel kapcsolatos ismereteket a nagyüzemi és ház­táji termelők számára egyaránt elsajátítható és hasznosítható mó­don tartalmazza. A szerző, Nórász Sándor, aki a mák gazdasági je­lentőségének, növénytani jellem­zőinek, fajtáinak ismertetése után, részletesen tárgyalja a termesz­téssel kapcsolatos tudnivalókat, ezen belül az igen munkaigényes egyelés kiiktatásának lehetősé­geit, a kártevők és a kórokozók elleni, védelmet. Külön fejezet tartalmazza a termés minőségének, kezelésének és felhasználásának, továbbá -a Tisztavasvári Alkaloi­da Gyár termelési rendszerének tudnivalóit. Mit tartalmaz a házirend? Két hónapon belül négy kis­kunfélegyházi olvasónk fordult ugyanazzal á kérdéssel szerkesz­tőségünkhöz: mit 'tartalmaz a kö­zelmúltban hivatalosan kiadott házirend, s kikre vonatkozik? A kiskunfélegyházi Városi Ta­nács tavaly alkotta meg és léptet­te hatályba a Házirendet, amely a társadalmi és a személyi tulaj­don szervezett védelmét kívánja biztosítani például azzal, hogy előírja: a lakóépület' kapuját az éjszakai órákban zárva kell tarta­ni. Aki ilyenkor érkezik az épü­letbe, köteles bezárni a bejárati ajtót. A lakóépület tűzrendészeti, köz- tisztasági stb. követelményeinek betartásáról a házfelügyelőnek, a kezelőnek, a közös képviselőnek, A Kecskeméten lakó K. M-né hosszabb ideje dolgozik napi négy órában,-mint takarítónő. Jövedel­me azonban kevés, ezért az idén februártól kezdődően másutt is vállalt négyórás takarítást. A fi­zetett szabadságot azonban csak a régebbi munkaadója adja ki ré­szére, a másik cég hallani sem akar róla, mondván, a munka­könyvét sem tartja nyilván. Ügy érzem, hátrányos helyzet­ben vagyok — vélekedik olva­sónk, aki szeretné tudni: valójá­ban mit mond az esetre vonatko­zó jogszabály? ' A Munka Törvénykönyve nem zárja ki, hogy a 8 éránál keve­sebb munkaidőben foglalkoztatott személy kapjon szabadságot. Eme járandóságra, valamint a tizen­négy évesnél fiatalabb gyerme­a tulajdonosnak egyaránt gondos­kodnia kell. A gyermekek által okozott kárért, a szülők, illetye a felügyeletükkel megbízott szemé­lyek a felelősek. A közös használatra szolgáló területet — például az udvart — a rendeltetésének megfelelően kell igénybe venni, s az ilyen helyeken levő kertet, dísznövényt tilos rongálni. E tanácsrendelet hatálya kiter­jed minden többlakásos épületre — tanácsi bérleményre, szövetke- zeti és OTP-lakásra —, valamint az olyan magántulajdonú házra, ahol legalább egy bérbe adott la­kás van a tulajdonosén kívül. Előírásainak betartás^ az érintett állandó, vagy ideiglénes lakosok­ra — így az albérlőkre is — egy­formán kötelező. kei után évi öt fizetett szabad­napra ön is jogosult. Fontos tud­ni, mindkét munkáltatója köteles önt szabadságban részésíteni, en­nek nem feltétele, hogy melyik helyen őrzik a munkakönyvét. Ha a dolog összeegyeztethető lenne, s a munkaadói egyszerre engedé­lyeznék szabadságát, akkor ilyen címen annyi időt tölthetne tá­vol a munkától, mintha rendes munkaidőben lenne alkalmazva. Amennyiben csak az egyik cégtől megy szabadságra, a másikhoz természetesen ettől függetlenül be kell járnia, s teljesítenie a napi négyórás feladatot. Amennyiben az alkalmazó szerv vezetői kérel­mére nem adnak érdemi, kielégí­tő választ, javasoljuk, forduljon orvoslásért, jogai érvényesítéséért a helyi munkaügyi döntőbizott­sághoz! Hátrányos-e a négyórás foglalkoztatás? A nagy titkok és rejtelmek földje Huszonötödik alkalommal in­dult el az Antárktiszra szovjet (expedíció, melynek tagjai között ott vannak más szocialista Orszái- gok szakemberei is. Az expedíció célja a hatodik kontinens „fehér foltjainak” további kutatása. Az Antarktisz különböző pont­jain hét állandó kutatóállomás működik, a hetedik nemrégen kezdte el működését. A szovjet szán- és hernyótalpas .vonatok nagy távolságokat tettek meg á hatodik kontinens fehér térségeid- A tudományos műszerekkel fel­szerelt szovjet repülőgépek kuta­tórepüléseket hajtanak végre az Antarktisz belsejébe, és a tenge­rek fölé. Mindez figyelemre méltó ered­ménnyel jár. A geológiai kutatá­sok valószínűvé teszik, hogy a? Antarktisz ' földjének mélyében sokféle ásvány fordul elő. Már ta­láltak kőszenet, vasat, lehetséges­nek tartják réz-molibdén, polime- tallikus arany-ezüst telepek léte­zését, de ezek kutatása, és még inkább kitermelése gazdasági szempontból még nem célszerű. A közeljövőben (öt-tíz év múlvg) már reálissá válhat a kőolaj és földgáz, valamint a vas-mangán- kor.kréciók feltárása a mélyten­geri árkokban. A 25. expedíció programja geo­fizikai, glacíológiai, oceanográfiai, hid rometeorológiai, hidrográfiai munkákat foglal magában. A tu­dományos kutatások felölelik a legkülönbözőbb területeket — az orvostudományt, aerológiát, a sar­ki fény és a környezetszennyezés tanulmányozását. 'Folytatják a kozmikus sugarak megfigyeléseit. A szakemberek munkáját műhol­dak, rakéták, rádiólokátorok sé- gítik­Az Antarktiszra vonatkozó tu­dományos ismereteket az utóbbi években kiegészítették azok a bolgár, magyar, keletnémet, mon­gol, lengyel, román, csehszlovák tudósok is, akik részt vettek áz előző szovjet expedíciókban. B. Buszigin APN—KS 0 Meteorológiai rakétát szállíta­nak a starthelyre. (Fotó; AFN —KS) A HÄZTÄJI SERTÉSTARTÁSRÓL CIKKÜNK NYOMÁN Intézkedik a bizományi Május 7-i Sajtóposta rovatunk­ban egyik olvasónk panaszát ír-' tűk meg, aki a kecskeméti bizo­mányi áruházban a délutáni zá­rás előtt legalább másfél .órával jelent megüti taxin1 Odaszállított" mosógépével és centrifugájáNaL- Hiába állt sorba, mintegy 60 per­cen át, előnyt élveztek a később jövő ismerősök, végül is közölte vele a becsüs, az ő árujával ma már nem foglalkozik. Cikkünkre a Bizományi Áru-, ház Vállalat vezérigazgatója, dr. Luczai Zoltán válaszolt. Mint ír­ja, a panaszosnak felajánlották, jjogy hagyja a felvevőhelyen a gépeket, hogy másnap lebonyo­lódhasson az ügylet. E lehetőség­gel ném élt a tulajdonos, akit a napokban ezért a lakásán keres- ' nek fel a vállalat képviselői. „A felvevőhelyen általában nagy a forgalom, ez teszi szüksé­gessé, .hogy az ügyfelekkel .közöl- ni'^filíl, ^i az utoofv llítw mg vásárolhatnak. Ez a helyzet sem_ szolgáltat azonban okot a nyit­vatartási idő be nem tartására. A vállalat munkaerőgondjai jelen­leg nem teszik lehetővé a nyúj­tott műszakban történő felvásár­lási tevékenységet. Mindettől füg­getlenül felhívtuk a kecskeméti becsüsök figyelmét az előzéke- nyebb munkára, a fokozottabb udvariasságra.” — közölte befe­jezésül informátorunk. Oszeállította: Veiket Árpád Hiába a sok megbeszélés, ta­nácskozás, értekezlet, a háztáji ágazatban gyakori, hogy csak a papíron levő számok- ígérnek ke­csegtető jövőt, az ólak viszont üresek. A kistermelők különösebb szív- fájdalom nélkül felhagynak egy- egy tevékenységgel és nyergeinek át a számukra kedvezőbbre Gyors, intézkedést vár a sertéságazat, hogy ne jusson erre a sorsra a háztáji hizlalás. A számok bizonyítanak Lajosmizsén a Népfront Terme­lőszövetkezet központjában Qzira Györggyel, a szövetkezet elnöké­vel és Kisjuhász Sándor, háztáji agronómussal beszélgettünk a ser­téstartásról. Lajosmizsén is, ahogy szerte az országban, a házkörüli hizlalás az elmúlt, évtizedben túlnőtt az önel­látásra korlátozódó állattartáson, és jellemzővé vált az árutermelés. A szövetkezet háztáji. ágazatá­nak árbevétele — melynek 95 szá­zaléka sertésleadásból származik — 1977-ben 8,2 millió forint volt. Évenként körülbelül 4 millió fo­rinttal gyarapodott ez az összeg 1979-ig. Bizonytalan még az idei eredmény, de 13—16 millió forint­tal számolnak a vezetők. Jövőre viszont, ha nem változik a jelen­legi rendszer, akkor visszaesik az 1977. évi szintre. Igaz, hogy az idén 2923 sertés hizlalására vállalkozott a szerző­dött százötven állattartó, ez mesz- sze meghaladja a tavalyi ered­ményt, hiszen december 31-ig 1426 hízót értékesítettek a szövetkeze­ten keresztül. Csalóka azonban azt hinni, hogy ez a biztató terv megvalósul. Az állattartók felkeresése után kiala­kult a valós kép. Az ólakban alig a fele hízik a következő fél évben leadandó sertéseknek. A fialás előtti, várási időszakban 40 száza­lékkal több volt mint korábban a kocakivágás. Tavaly június végéig 42 kocát adtak le a tsz-tagok, eb­ben a félévben pedig már 73-nál tartanak. Ez azt jelenti, ha a kü­A jövedelmezőség hiánya A népgazdasági terv 1980-ra — az 1975. évihez viszonyítva — a” vágósertések Untá­nak 7 százalékos növekedését írja elő. E feladat teljesítése — a kisárutermelés szin- tentartása mellett — a nagyüzemi sertésága­zat 17,2 százalékos fejlesztését teszi szüksé­gessé. Előre várható, hogy ez az arány — ha a terveket meg akarjuk valósítani — jobban eltolódik a nagyüzem felé, mert a háztáji termelők közül kevesen találják meg számí­tásukat a jelenlegi takarmány- és felvásárlá­si árak mellett. (Méhesi Éva felvétele) 0 A korszerű tartásmód ellenére sem olyan jövedelmező a hizlalás, mint az elmúlt években volt. lönbséget beszorozzuk 8 malacszá- porulattal, 250 hízó eleve már ki­esik Hol a jövedelmezőség ? — Dolgozni, szükséges. Arra azonban, hogy disznót tartsak, nem lehet kötelezne — mondta az egyik, sertéshizlalásra szerző­dött tsz-tag. Számoljunk ismét. A szabad­piacon égy 20 kilogrammos vá­lasztási malac ezer forint. A 88 kilogrammos súlygyarapodás — 20 százalékos táphasznosulást ala­pul véve — 2125 forintba kerül. A felmerülő egyéb költség címén hozzáírhatunk még 50 forintot. Mi marad? Hetvenöt forint, de még nem számoltuk a villanyt, a vi­zet és a munkát. A sertéstartót sújtó aránytalan­ság már mérhető, hiszen a sza­badpiacon nincs kereslet a vem­hes anyára. A választási malacot pedig most nem süldőnek, vagy hízónak vásárolják. A háztáji gazdák inkább eladják a 20 kilós malacot az állatfqrgalmi vállalat­nak 400 forintért, minthogy etes­sék, itassák, gondozzák 8—9 hó­napig. Tavaly ősszel, a táppal kezdő­dött —, ahogy mondják az állat­tartók —, mert addig nem volt probléma. Akkor még az 1100 fo­rintos választási malacár ellené­re sem panaszkodtak. A héthóna­pos hizlalás időközben meghosz- szabbodott 1—2 hónappal. A táp minőségét ellenőrizni nem tud­ják a kistermelők, de ha bekeve­rik a vízbe és felbuggyan, akkor bjztos, hogy nem állati fehérjéből van benne több. A tápkeverő üzemek között is van különbség — bizonyítja ezt a közvélemény. Ha állami gazda­ságban összeállított szállítmány érkezik Lajosmizsére, akkor elő­fordul, hogy az, aki csak tíz zsák­kal rendelt, szeretne tizenötöt vinni. A j megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat szakemberei állítják, hogy nemcsak a táp hi­báztatható, hanem a tartás mód­ja is. A tápok jelenlegi beltartalmi elégtelenségét bizonyítják az el­múlt évek eredményei. Korábban ugyanis hamarabb és jobb minő­ségű sertést hizlaltak ugyanabban az ólban, ugyanazzal a módszer­rel. ' -• — Ahhoz, hogy megfelelő ered­ményt érjen el valaki — mondta a háztáji agronómus, aki maga is hizlal —, bizony a legdrágább tápot kell etetnie. Az lenne a jó. ha a táp valóban táp lenne, amiért fizetünk, nem pedig gazr dasági abrak. Aránytalanságok feloldása Természetesen van megoldás a bajok orvoslására — ahogy mond­ta az elnök — a beszélgetésünk végén. — Ha árváltozás nélkül helyre tennék a tápok béltartal­mát, és növelnék a vágóállat fél­vásárlási árát, egycsapásra meg­telnének a lajosmizsei diszóólak. A kistermelő, Tia célja és értel­me van tevékenységének, akkor csinálja. Nem szabad, azonban el­felejteni, hogy a háztáji sertés- tartás már nem kenyérkeresés, hanem jövedelemkiegészítés. A lajosmizsei Népfront Terme­lőszövetkezet egy az ország szö­vetkezeti gazdaságai között, ahol együtt élve a tsz-tagok gondjai- valT'segítik a háztáji termelőket. Szűkös anyagi lehetőségei miatt, a közös gazdaság most képtelen jobban támogatni a sertéstartó­kat, ezért ha a rég várt intézke­dés késik, a helyzet tovább rom­lik. Czauner Péter SZÁZADUNK „IGÁSLOVAI” • Tipikusan európai modell. 7 tonna teherbirású felépítménye mellett még az elefánt is eltörpül. E teherautót az amerikai Ford cég európai gyárában állítják elő. (KS) A világ országútjain jelenleg több mint 60 millió teherautó közlekedik. Hajdanában a teher­autó jóformán ugyanaz a gép­jármű volt, mint a személygép­kocsi, csak másféle karosszériával. Idővel azután a teherautó egyre nagyobb, nehezebb lett, és spe­ciális alakot vett fel. Európában sokkal gazdaságosabb, kényelme­sebb és technikailag modernebb teherautókat gyártanak, mint az Egyesült Államokban. Áz ameri­kaiak hosszú időn át csupán a méretek és a teljesítmény növelé­sére koncentráltak, a tehergép­kocsik különleges jó tulajdonsá­gainak kifejlesztésével nem fog­lalkoztak, mint ahogy a gazdasá­gos üzemeltetés kérdése sem ér­dekelte őket. A modern tehergép­kocsin a sofőr a motoron, vagy mellette ül, jól belát a kanyarok­ba, nem jön zavarba a szűk ut­cákban sem. Maga a kocsi nem túlságosan hosszú, a sofőrfülke frontális elhelyezése révén azon­ban mégis nagy a raktere. A konstruktőrök ügyes kerékfelfüg­gesztési rendszerrel, kormánybe­rendezéssel és „összkomfortos” fülkével látják el ezeket a teher­autókat. Érdekes, hogy a világ második teherautógyártó nagyha­talma, Japán az egyszerű és vi­szonylag könnyű, jobbára sze­mélygépkocsi-alkatrészekből ösz- szeszerelt ’ teherautók gyártására rendezkedett be, s azokból évi 3,3 millió darabot állít elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom