Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-17 / 140. szám
é ) 4 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 17. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Bértömeggazdálkodás és termelés A jó minőségű élelmiszerekért Az egészséges életmódra vonatkozó ismeretekről tudományos felmérésekkel megállapították, hogy az emberek csak tudják, de nem gyakorolják. A mai kor tudománya mind nagyobb figyelmet fordít a táplálkozási szokások elemzésére, illetve az étrend és az egészségi állapot kapcsolatára. A szocialista országok tudományos együttműködése elsősorban a meglevő élelmiszerek tápértékének növelésére és új, jó minőségű élelmiszerek előállítására irányul. Felmérés korcsoportonként A KGST-tagországok mérlegelik, hogy az egymás közötti élelmiszer-forgalom növelése gyorsítása céljából milyen módon lehetne egységessé tenni az élelmiszerek engedélyezésének gyakorlatát. Fontos feladat a szükséges élelmiszer-készítmények korcsoportonkénti, illetve foglalkozás szerinti felmérése s e tapasztalatok hasznosítása a jó minőségű élelmiszerféleségek létrehozásában. A szakemberek szükségesnek látják az együttműködés kiszélesítését az élelmiszerek biológiai értékének egységes megítélését célzó témakörben és ennek elősegítésére javasolják hogy az .egészségügy képviselői fokozottabban vegyenek részt a tudományos-műszaki együttműködésben. Ebben az évben Magyarország lesz a házigazdája annak a szakértői értekezletnek, amely a biológiai érték egységes szempontok szerinti megítélésével összefüggő problémákkal foglalkozik majd. Űj fehérjeforrások Az 1981—1985. évi feladatok között kiemelkedők az új .fehérjei forrásokkal öszefüggő problémák, különös tekintettel azok élelmiszeripari felhasználásának előtérbe helyezésére. A fehérjék biológiai értékelését továbbra is hangsúlyos feladatnak tekintik: az eddigi technológiai és élvezeti értékekre vonatkozó vizsgálatok mellett fokozottabban figyelembe veszik az egészségügyi szempontokat. Ennek érdekében több intézet összehangolt munkáját tervezik. Az új tervidőszakban külön témakört jelent a korszerű dietote- rápia és az annak megvalósításához szükséges diétás készítmények receptúráinak előállítási módszereinek kidolgozása.1 A diétás készítmények, amelyek egyre na-. gyobb jelentőséggel bírnak az egyes betegségek megelőzése szempontjából, új fejezetet nyitnak az orvos-biológiai szekció munkájában. Három főirány Az 1981—1985-re szóló tudományos és műszaki kutatásak tervezeteinek előkészítése három fő irányzattal összhangban valósul meg és a következőkből áll: „Új fehérjeforrások feltárása, hatékony módszerek kidolgozása,' azok élelmiszeriparban történd gyártása és felhasználása; az új fehérjekészítmények és abból készült termékek orvos-biológiai értékelése” „Űj speciális rendeltetésű élelmiszerek kidolgozása (diétás, felnőttek, meghatározott tevékenységet kifejték és egyebek táplálkozására) ; orvos-biológiai követelmények és értékelések kidolgozása”. „Intenzív technológia kidolgozása az enzimkészitményeknek az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban történő gyártásához és felhasználásához.” Az előterjesztett irányzatokat elfogadták az állandó bizottsági ülésen is, ahol a legfontosabb témák között a következő irányzatokat emelték ki: — új fehérjeforrások feltárása, ezek előállításának és felhasználásának kidolgozása, — új, speciális termékek és magas tápértékű élelmiszerek létrehozása, — Űj fermentkészítmények előállítása, a technológiai folyamat hatásfokának növelése és az előállított enzimek felhasználásának kidolgozása az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. Határoztak arról is, - hogy a terveket az állandó bizottságok egyezmény szerinti követelményeinek megfelelően a gépiparral, vegyiparral és az egészségüggyel egyeztetett formában kell tárgyalni. A meghatalmazottak tanácsa meghatározta a szakemberek cseréjét az egyes témakörökben: A magyar egészségügyi intézményeket érintő témakör elnevezése: „Az élelmiszerek biológiailag aktív anyagokkal történő dúsítási módszereinek kidolgozása a felnőtt korú lakosság táplálására. — Diétás élelmiszerek gyártási technológiájának és receptúrájának kidolgozása.” (APN—MTI) G. R. Növekvő jövedelmezőség a sertéstartásban Beszélgetés Lakatos Tibor mezőgazdasági Mi magyarok szeretjük a húst és nálunk a hús alatt elsősorban a sertéshúst értik. Táplálkozásunkban igen sokféleképpen — frissen és különböző módon tartósítva — elkészített húsétel szerepel, összes húsfogyasztásunknak több mint a felét, a tőkehúsforgalomnak pedig a háromnegyed részét a sertéshús adja. Ez az oka annak, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kíséri a serés élelmezésügyi miniszterhelyettessel téstenyésztés és -hizlalás alakulását. A közelmúltban Gyulán a sertéstartó kistermelők tanácskoztak a kistermelői sertéstartás népgazdaságunkban betöltött szerepéről, a fejlesztés lehetőségeiről és a kistermelőket érdeklő kérdésekről. Ez alkalomból a mindany- nyiunkat érdeklő kérdésekről beszélgettünk Lakatos Tibor- mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettessel./ — Hogyan alakul hazánkban a vágóállat-termelés, s milyen részt vállalnak ebben a sertéstartó kistermelők? — Hazánk Dánia után a második helyen áll a világranglistán az egy főre jutó vágóállat-termelésben. 1979-ben 1 millió 150 ezer tonna volt az ország vágósertéstermelése. Ennék a hatalmas mennyiségnek a megtermelésében jelentős' szerepet vállaltak a kistermelők, hiszen az összes vágósertés több mint a felét ők termelik meg. Hazánkban ma mintegy 900 ezer család foglalkozik sertés- tartással, s az önellátás mellett csaknem megkétszerezték az állami vállalatok részére történő áru- értékesítést. A sertéstartás ösztönzésére az elmúlt időszakban több központi intézkedés is történt, s május 15- től újabb rendeletek léptek életbe a háztáji sertéstartás érdekében. A hússertések átvételi súlyhatárát 10 kg-mal növelték. Egyszerűbbé, érhetővé tették a szerződések szövegét, s csökkent a bürokrácia is: ezentúl nem kell írásban bejelenteni a kistermelőknek a sertések átadási idejét. Az átadási súlyhatár felemelése és az átadási idő bürokratikus kötöttségeinek megszüntetése lehetővé teszi, hogy a kistermelők a számukra legkedvezőbbnek tartott időben és súlyban adják át az állatokat. . Nagy jelentőségűnek tartom, hogy erősítő tápokat hoztak forgalomba. Így a ház körüli szemes takarmányokat még gazdaságosabban lehet hasznosítani,. otthon belekeverni. A vevők saját zsákban is elvihetik . a boltokból a tápot. Az előrecsomagolt táp papírzsákjának ára is — 3 forintra — csökkent. Ezek az intézkedések jelentősen növelik a hizlalás jövedelmezőségét. Elősegítik a kistermelők érdekeinek érvényesülését, amely — és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni — teljesen egybeesik a népgazdsági érdekkel. A növekvő jövedelmezőség, a kedvezőbb takarmányhelyzet, valamint az, hogy a húsipar egyre bővülő kapacitásaival meg tud felelni a növekvő vágási és fel- dolgozási feladatoknak, a sertés- tartás bővítését is lehetővé teszi. Folyamatosan termel a Kaposvári Húskombinát új vágóhídja és megkezdte a termelést Baján a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Mindez naponta mintegy 2500 darabbal több sertés vágását teszi lehetővé, azaz a lökésszerű felkínálás is levezethető. — A háztáji sertéstartás gazdasági feltételei — a nagyüzemekhez hasonlóan — a világpiaci változások következtében szintén megváltoztak. Vannak-e a kistermelésben is tartalékok, amelyek kihasználásával megvalósítható a hatékonyabb gazdálkodás? — Az állattartás legköltségesebb tényezője a takarmányozás. Ebből adódóan a legtöbb megtakarítási lehetőséget ez kínálja. Már a tartásra kiválasztott fajta eldönti, hogy mennyire lesz gazdságos - a hizlalás. A jó takarmányértékesítő, gyorsain növő fehér hússertés 35--40 'kg-mal kevesebb takarmánnyal éri el a vágósúlyt, mint a Cornwall fajta. Az öves sertés is 12—15 kg-mal több takarmányt fogyaszt a leadásig a fehér hússertésnél. Az ország egyes részein mégis a színes fajtákat tartják szívesebben. A Bakony környékén a Cornwall, Bács-Kiskun megyében és más tanyavilágban az öves sertések tartásához ragaszkodnak. Pedig nem elhanyagolható az a takarmánymennyiség, amely 10—20 vagy még több sertés tartása esetén a jó takarmány- értékesítő fajta kiválasztásával megtakarítható. Azt tanácsolom a kistermelőknek, hogy minél több, a ház körül található, vagy termelhető olcsó takarmányt etessenek. Ilyen nyáron a fű és a lucerna, télen pedig a takarmányrépa és a burgonya. A tulajdonosok által június 5-ig lé nem kaszált füvet bárki ingyen betakaríthatja, tehát a kistermelők ehhez az olcsó takarmányhoz könnyen hozzájuthatnak. A zöldlucernából és a fűfélékből naponta a kocáknak 4—6 kg-ot, választott malacoknak 1/2— 1 kg-ot, hízósertéseknek 3—5 kg- ot célszerű adni. A zöldek nedvesség- és rosttartalma segíti a takarmány kihasználását, ugyanakkor kedvezőbbé teszi a hústermelés szempontjából nélkülözhetetlen fehérjék arányát. Télen az étkezésre alkalmatlan vagy felesleges burgonyát etessék meg. Felfőzve kocáknak 5—6, hízóknak 2 —5 kg-os napi adagban etethető. 3,5—4 kiló burgonyával mintegy 1 kg szemesabrak takarítható meg. A savó etetése is kedvezően befolyásolja a takarmányok értékesítését. Általában egy rész abrakhoz három rész savót gélszerű elkeverni, de itatni is lehet. Természetesen ki-ki a saját háza táján kell, hogy keresse a . szakszerű és célravezető megoldásokat. — A folyamatos hústermelés' alapvető követelménye a biztonságos takarmányellátás. Hozzájutnak-e a kistermelők a tartáshoz és hizlaláshoz szükséges ta- karmányozhoz ? — Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági nagyüzemek a növénytermesztésben kimagasló eredményeket értek el. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy szilárd 'takarmánybázisra épüljön az állattenyésztés. A hetvenes években teremtődött meg annak a lehetősége is, hogy a kistermelői állattenyésztésben is elterjedjen a korszerű keveréktakarmányok etetése. A kiskereskedelmi boltokból 1970-ben 460 000 tonna, 1979-ben pedig 1 833 000 tonna takarmányt vásároltak meg a kistermelők. 1980-ban 2 millió tonna körüli a várható értékesítés. A kiskerskedelmi forgalomba kerülő takarmányok mintegy 90 százalékát a gabonaipar, 10 százalékát pedig a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítják. Kiskereskedelmi takarmányértékesítéssel foglalkozik a Gabona Tröszt, számos boltot üzemeltetnek az áfé- szek, a ZÖLDÉRT-vállalatok valamint a téeszek és az állami gazdaságok is szervezik a tagok háztáji állományának 'takarmányellátását. A kistermelők takarmányszükségletük biztosítására, a takarmánybolttal éves vagy több éves megállapodást köthetnek, jelenleg kevesen élnek még ezzel a lehetőséggel. Igaz, a boltok még sok helyen korszerűtlenek, raktárterületük kicsi, azonban a takarmányellátás folyamatos, elsősorban mennyiségben és a lehetőségek szerint választékban is igazodik' a kereslethez. D. Sz. A. Tetszetőst kézi hímzésű termékeket készít kilencszáz bedolgozó Kiépített hálózat — Termelésünk alapvetően a bedolgozó rendszerre épül — mondja Farkas Jenő elnök. — Több mint ezer embert foglalkoztatunk de ebből csupán százharminc az állandó fizikai létszám, akik azokat az előkészítő és befejező munkákat végzik — szabás, vasalás, csomagolás, meózás stb. —, amelyek bedolgozással nem oldhatók meg. — Csak környékbéli asszonyokat foglalkoztatnak ’ — Bedolgozói hálózatunk szinte az egész megyére kiterjed. Négy nagyob telephelyünk van: Kecskeméten, Tiszaalpáron, Jászszent- lászlón és Kiskunmajsán. Továbbá a környék kisebb-nagyobb településein — például Nyárlőrincen, Lajosmizsén, Lakiteleken, Tázlá- ron, Csépán stb. —, szám szerint kilenc községben hoztunk létre úgynevezett felvevőhelyeket, ahová hetenként szállítjuk a varrni- és hímeznivalókat, visszafelé pedig a késztermékeket. Err.e a célra négy mikrobuszunk van, « megkíméljük a bedolgozókat az utazgatástól. A környéken nagyon sokan foglalkoznak háztájival, állattartással, fóliázással, s az ezekkel járó tennivalók mellett az asz- szonyok nem vállalhatnak állandó munkát. A bedolgozás viszont nincs időhöz kötve; s otthon végezhetik. Persze adódnak más szempontok is — gyermeknevelés, kedvezőtlen családi körülmények, idős kor vagy betegség —, amelyek általában arra késztetik az asszonyokat, hogy ezt a formáját válasszák a pénzkeresésnek. Bértömeg-gazdálkodási gondok — A termelői árrendezést követően 58 millió forint termelési értékben határoztuk meg az évi tervünket — mondja a szövetkezet elnöke. — Viszont termékeink any- nyira munkaigényesek, hogy több mint 20 millió forintot fizetünk ki évente munkabérként dolgozóinknak, ami nem csoda, hiszen termelésünk lényegében a munkaerő-kapacitásra épül. Mindez azt jelenti — mivel teljesítményben dolgoznak az asszonyok —, hogy a termelésünk növelésével arányosan a bértömegünk is növekedne. A megrendelések, a termékeink iránti igények lehetővé tennék, hogy "20—30 százalékkal többet termeljünk, viszont az idén bevezetett és központilag előírt bértömeg-gazdálkodás mértéke csupán háromszázalékos növekedést enT ged. — Tehát nem adhatnak annyi munkát a bedolgozóiknak, amenv- nyit. valójában el tudnának végezni ? — Sajnos nem, mert a bértömeg túllépése súlyos szankciók alá esik. Most adtunk be egy kérvényt az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsához, hogy vegyék figyelembe sajátos helyzetünket, s engedélyezzék bértömegünk emelését, de úgy érzem, nem sok a remény. PeNem véletlen, hogy a bébiruhák gyártását többnyire a hagyományos módszerekkel dolgozó háziipar végzi napjainkban. Ugyanis az apró méretek miatt a nagyüzemek általában nem tudják megfelelően kihasználni a gépeket, ha e termékek gyártásával próbálkoznak. Másrészt igen sok kézi munkát is igényei az előállításuk, amire nehéz állandó dolgozói létszámot biztosítani. A bébiruhagyártók között a Kiskunfélegyházi Háziipari -Szövetkezetét ma már úgy emlegetik, mint az ország harmadik legnagyobb üzemét. E kézi hímzéssel díszített parányi ruhadarabok jelentik össztermelésük mintegy 80 százalékát. Emellett — szintén tetszetős hímzésű — kézimunka-garnitúrák, asztalterítők, alátétek Is készülnek még a szövetkezetben, pontosabban; a bedolgozó asszonyok ügyes kezei alatt. dig nálunk ez a természetes módja a termelés növelésének, mivel csak a kézi munkára számíthatunk és nem a gépi kapacitások vagy a munkaidő jobb kihasználására, mint általában a vállalatok. Modellek, megrendelők — Évente körülbelül ihárom- százféle modellt gyártunk, általában ezres és kétezres szériákban — mondja dr. Pajtás Istvánná, a szövetkezet (műszaki veze- tőjer— Bébiruháink egy—öt éves apróságok részébe készülnek, amelyeket színes hímzésekkel, virágokkal, állatfigurákkal teszünk tetszetősebbé. Igen megnőtt a kereslet az utóbbi években, a nadrágok és kötényruhák iránt, amelyek farmer- és bársonyanyagból készülnék. Előnyük, hogy nem piszkolódnak olyan hamar, mint a kötött holmik, tartósabbak és fesztelenebbé játszhatnak bennük a kicsinyek. — Hazai alapanyagokból dolgoznak? — Abból is, de sok esetben kínai. szovjet vagy NDK anyagokat kapunk. Egyébként nem mondhatni, hogy jó az ellátottságunk ilyen -téren, sem mennyiségileg, sem minőségileg. A belföldi tex- tilvállalatok termékeik javát exportálják, másik részét a nagyobb ruhaipari vállalataink dolgozzák fel. Nekünk legtöbbször csak a gyengébb minőségűek jutnak, bár az a tapasztalatunk, hogy még így is jobb, könnyebb ezekkel dolgozni, mint az importált alapanyagokkal. — Saját tervezéssel készülnek modelljeik? — {gén, még a hímzésminták is. Egy tízfős műszaki gárda dolgozik a modellterveken szövetkezetünkben. Persze emellett a többi műszaki feladatokat is ezek a szakemberek látják el. — (Kiktől kapják a legnagyobb megrendeléseket ? — A Szovjetunió részére 170 ezer bébiruhát exportálunk az idén. Belföldön a SZÖVÁRU, a Skála Coop, a KELTEX, a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat, illetve a Népművészeti és Háziipari Vállalat a legna- gyob megrendelőnk. Kézimunka- garnitúráink például csak a hazai piacokon kerülnek forgalomba. Herendi és meisseni mintákkal, motívumokkal díszített kávézó- és zsúrgarnitúráink, asztalterítőink, alátéteink igen keresettek belföldön. Persze bedolgozó asszonyaink értik is a dolgukat, hiszen hagyomány ezen a környéken a ikézimunkázás, bár nincs zsűrizésre jogosult tájjellege. Viszont ismerik a különféle hímzési technikákat, s igényes, szép munkára képesek.' Mennél munkaigényesebb azonban egy modell, annál több bért kell érte fizetnünk. — Sajátos helyzetünknél fogva — amit a kétkezi munkára, épülő, hagyományos módszerekkel végzett termelés határoz meg — szövetkezetünk további dinamikus fejlődése úgy gondolom sokban függ attól, (hogy helyt adnak-e kérelmünknek, amelyben bértömegünk emelését kérjük. Koloh Elek • Meózás közben a kézimunka- garnitúrák. 9 Lenn: a szabászműhelyben. • ■ Szovjet exportra itidulú' bébiruhák. • A késztermékek vasalása, hajtogatása csomagolás előtt. (Méhes! Éva felvételei)
