Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-09 / 107. szám
2 9 PETŐFI NÉPE • 1980. május 9. Harmincöt éve szabad Csehszlovákia Üdvözlő táviratok Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkári. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntötte Leonyid Iijics Brezsnyevet. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tőtitkárát, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét és Alekszej Nyikulajevics Koszigint. n Minisztertanács elnökét. A hitleri fasizmus felett aratott győzelem *35. évfordulója alkalmából küldött táviratukban a magyar vezetők hangsúlyozzák: E napon 8 világ békeszerptö erőivel együtt tisztelettel adózunk a hős szovjet népnek, amely lenini élcsapata, a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetésével kiűzte hazájából a fasiszta hódítókat és a második világháború tő terhét viselve mérhetetlen áldozatokat hozott a győzelemért, a népek szabadságáért és békéjéért. A háborúban elesett szovjet hősök és más népek fiainak dicső emlékét az emberiség örökre szivébe zárta. A győzelem 35. évfordulóján a magyar rtép ismét kifejezi szilárd elhatározását, hogu a marxizmus—leninizmus eszméi, a proletár internacionalizmus elvei alapján erősiti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. A békés egymás mellett élés elvét követve, velük együtt hozzájárul a béke megszilárdításához, küzd az enyhülés eredményeinek megőrzéséért, a szocializmus, a társadalmi haladás ügyének előmozdításáért. E nagy évfordulón őszinte tisztelettel köszöntjük i a Szovjetunió Kommunista Pártját és népét. További kiemelkedő sikereket kivárunk Önöknek a kommunista társadalom építésében, a világ békéjéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a szocializmus halhatatlan eszméinek győzelméért folytatott felelősségteljes tevékenységükben. * A magyar vezetők ugvencsak táviratot küldtek tír. Gustáv Húsúk elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Kö/.ponti Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, dr. Lubomir Stroug'a! elvtérsnak. Csehszlovákia szövetségi kormánya elnökének. Táviratukban tolmácsolják a magyar nép tiszteletét és őszinte elismerését azokért az eredményekért, melyeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a kommunista párt vezetésével élért a szocializmus építésének minden területén, és további sikereket kívánnak, mind Csehszlovákia és Magyarország testvéri kapcsolatainak elmélyítésében, mind Csehszlovákia népeinek a fejlett szocialista társadalom építésében. Koszorúzás! ünnepségek / QHf) m<*ius 9-én a csehszlo- , -* vák nép megemlékezik ir,kori történelmének egyik legjelentősebb évfordulójáról. Harmincöt év telt el attól a naptól, amikor a szovjet csapatok a II. világháború ezen utolsó nagy hadműveletével befejezték Csehszlovákia felszabadítását. Az említett nap jelentős határkövéé vált a cseh és szlovák nemzet számára. Mindkét nemzet új történelmi szakaszba lépett, melynek lényege egy igazságos társadalmi rendszer uralomra juttatása és Csehszlovákia nemzetközi biztonságának tartós bebiztosítása volt. A hitleri megszállás időszakában . (1939. március 15-töl 1945 májusáig) a kommunista párt vezette a hazai és külföldi ellenállást. Kommunisták álltak a szlovák nemzeti felkelés élén is, amely 1944. augusztus ,29-én tört ki és a nácik által megszállt Európában a legjelentősebb fa- si.-zlaellenes megmozdulások közé tartozik. A kommunista párt a óseh és szlovák nép nemzetifelszabadító harcában az ország elismert vezető politikai erejének bizonyult. Ebből következett különös felelőssége a békés újjáépítés időszakában is. A kommunisták álltak az élére annak a munkának, melynek célja a háborús károk eltüntetése és a kormányprogram megvalósítása volt. Politikai tekintélyük tov>ább nőtt. Ez megmutatkozott az 1946-os parlamenti választásokon is. A reakciós erők nem voltak ezzel megelégedve, és igyekeztek megváltoztatni az erőviszonyokat. 1948 februárjában kormányválság goi idéztek elő. melynek a kommunista párt helyzete gyengítéséhez, vagy kormányból való teljes kirekesztéséihez kellett volna vezetnie. A közvélemény elutasította ezeket az intrikákat. A jobboldali erők nem nyugodtak bele a februári vereségbe: szemléletesen igazolták ezt a húsz évvel későbbi események 1968-ban. Az országban az állami szervek új rendszere alakult ki, és fokozatosan megszilárdult szocialista jellegük. Az ország szocialista fejlődése minőségileg újat hozott az állampolgári jog és szabadság terén is. A háború utáni belpolitikai fejlődés tehát jelentős mértékben hozzájárult a lakosság sokoldalúan gazdag és nyugodt éiete feltételeinek megteremtéséhez. A csehszlovák népgazdaság fejlődéséhez hozzájárult a lakosság növekvő munkaaktivitása, a termelőberendezések, létesítmények építése és modernizálása, a tudomány és technika szélesebb körű kihasználása, valamint Csehszlovákia növekvő részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. A háború utáni évtizedekben állaYidóan nőtt a kereső személyek száma, 1948-ban a csehszlovák népgazdaságban 5,5 millió ember dolgozott, 1979-re ez a szám 7,3 millióra nőtt. Ebből a dolgozók 38,5 százaléka az iparban, 13 százaléka a mezőgazdaságban, 10 százaléka az építőiparban tevékenykedett. Állandóan nőtt az egyetemi, főiskolai és középiskolai végzettséggel rendelkező szakemberek száma. Szocialista társadalmuk jelentős anyagi eszközöket áldozott arra, hogy mérsékelje, majd később megszüntesse azokat a különbségeket, amelyek a köztársaság egyes területeinek gazdasági és életszínvonala között léteztek. A háború utáni évtizedekben az - ossz beruházások egyharmadát a szlovák gazdaság fejlesztésére fordították, A szocialista társadalomban a gazdasági fejlődés' alapfeltétele a lakosság életkörülményei állandó javításának és igényei kielégítésének. Csehszlovákiában a tervszerű beruházási politika olyan mennyiségű munkalehetőséget teremtett, hogy mindenki számára legyen munka. Az országban állandóan több tízezer szabad hely áll .rendelkezésre a legkülönfélébb szakmával rendelkező és szakmával nem rendelkező dolgozók száméra. Csehszlovákiában 1945—1979 között 2,5 millió új lakás épült, amelyekbe körülbelül nyolcmil- lióan költöztek be. Az ország lakosságának nagyobb része tehát a háború után épült új lakásokban él, ezzel Csehszlovákia az európai ranglétra előkelő helyét foglalja el. A csehszlovák külpolitika a háború óta eltelt 35 év alatt azon igyekezett, hogy a köztársaság számára biztosítsa a szocializmus építésének legkedvezőbb feltételeit, és a népnek a békés életet. A jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy az enyhülés politikáját megóvja, és hogy ezáltal fokozatosan újabb előnyöket teremthessen'az egész emberiség számára. A fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából csütörtökön megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a szabadságért. A rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A solymári katonai temetőben a felszabadító harcok során elesett ausztrál, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emlékművét koszorúzták meg. A Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművén helyezték el a megemlékezés koszorúit. A hitleri fasizmus szétzúzásának 35. évfordulója alkalmából a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tagjai megkoszorúzták a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Koszorúzási ünnepséget tartottak Beremenden a jugoszláv hősök emlékművénél és Harkányban a hősi halált halt bolgár katonák tiszteletére. HUSZONÖT ÉVES A VARSÓI SZERZŐDÉS 2. Az enyhülésért, a leszerelésért A dokumentumgyűjtemények, amelyek a Varsói Szerződés Szervezetének felhívásait, közleményeit tartalmazzák, egyértelműen bizonyítják: a szocialista közösség védelmi-politikai szervezete az elmúlt két és fél évtizedben sok lehetőséget ajánlott fel a nyugati országoknak a kölcsönös biztonság megteremtéséért, a béke megőrzésére. A tagállamok vezetői a szervezet Politikai Tanácskozó Testületében olyan lépéseket kezdeményeztek, amelyek már két évtizeddel ezelőtt alkalmasak lettek volna a katonai feszültség csökkentésére, a haderő-korlátozásra Európában. Az 1956 januári, prágai ülésen elfogadott deklaráció többek között atomfegyvermentes övezet létrehozását, a fegyverzet korlátozását javasolta kontinensünkön. kezdeményezte az idegen csapatok kivonását az NSZK-ból és az NDK7ból, szorgalmazta a magas .szintű kelet— nyugati államközi kapcsolatok fenntartását. 1958-ban Moszkvában ülésezett a PTT. Ekkor kiadott nyilatkozatukban a tagállamok megismételték korábbi javaslataikat, § felszólították a NA- TO-országokat: kövessék a szocialista közösséget, amely egyoldalúan két és fél millió fővel csökkentette hadseregeinek létszámát. A VSZ további javaslatokat tett az atomháború elkerülésére, a nukleáris leszerelésre, s indítványozta, hogy a NATO és a Varsói Szerződés államai, kössenek egymással meg nem támadási szerződést, < AZ 1966-OS BUKARESTI tanácskozás felvetette a NATO és a VSZ egyidejű feloszlatásának gondolatát. Nyilatkozatot' adott ki az európai béke és biztonság megszilárdításáról. A békeoffenzíva következő állomásaként, a PTT 1969 márciusi budapesti ülésén, a Varsói Szerződés államai javasolták Európa országainak: hívjanak össze össz-európai biztonsági értekezletet. Ezt a felhívást 1972-ben újabb nyilatkozattal erősítették meg. A prágai PTT-ülés okmánya már megállapíthatta, hogy normalizálódtak az NSZK kapcsolatai a Szovjetunióval, Lengyelországgal és Csehszlovákiával, megszületett a négyhatalmi egyezmény Nyu- gat-Berlin’ helyzetéről, s'a nemzetközi jog normáinak megfelelő megállapodást kötött egymással a két német állam. A prágai nyilatkozat leszögezte: az összehívandó össz-európai értekezlet a határok sérthetetlensége, az erőszakról való lemondás, a békés egymás mellett élés, a jószomszédi kapcsolatok, az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés, a leszerelésre való közös törekvés alapján eredményes lehet. Ezekben az években az enyhülés eszméje sikereket ért el. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között, sokirányú tárgyalás folyt kettejük kapcsolatáról, s a fegyverzetkorlátozás lehetőségeiről. Megélénkült az európai államok sokoldalú együttműködése is. Ennek a folyamatnak mintegy a betetőzése volt az 1975. július 30-án, augusztus 1-én Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ezzel a kontinens országai előtt az új lehetőségek tárultak fel. A HELSINKIBEN aláírt okmány azonban nem jelenthette az össz-európai probléma megoldását. A NATO új fegyverkezési of- fenzívába kezdett. Elég emlékeztetni az elmúlt öt esztendő néhány eseményére: 1978 májusában az atlanti vezetők határozatot hoztak arról, hogy (az infláció mértékén felüli minden évben háromhárom százalékkal emelik a katonai kiadásaikat; tizenöt éves hosszú távú „védelmi programot” fogadtak el a fegyverkezés minőségi és mennyiségi Tokozására; 1978 októberében Carter elnök elhatározta a neutronfegyver egyes alatrészeinek gyártását; 1979 májusában a NATO-hadügyminiszte- rek kettős zsaroló stratégiát hir9 Hazainduló szovjet katonákat búcsúztatnak az NDK-ban. dettek meg: fegyverkezéssel a leszereléshez!; 1979 decemberében Brüsszelben a NATO Tanácsa döntést hozott arról, hogy közép- h&tótávolsáú nukleáris rakétákat helyezne^ el Nyugat-Európá több országának területén. Ezek a lépések mind nemleges választ jelentenek a VSZ kezdeményezéseire. Az elmúlt öt esztendőben a szocialista országok több kompromisszumos javaslatot terjesztettek nyugati tárgyalópartnereik elé Bécsben, a közép-európai haderőcsökkentési tárgyaláson. A nyugati felelet: a tárgyalás végeláthatatlan obstrukciója volt és ez ma is. 1976 novemberében Bukarestben ülésezett a PTT. A szocialista közösség felhívással fordult a helsinki okmány aláíróihoz: kös- senek szerződést arról, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen. Azt is indítványozták, hogy se a NATO, se a VSZ ne bővítse tagjainak számát. 1978 novemberében Moszkvában tanácskozott a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. -Az ülésről kiadott dokumentum kiemeli: „Az idő sürget. A fegyverkezési hajsza megszüntetésére ma már nem szánhatunk éveket, még kevésbé évtizedeket. Ez a tárgyalások részvevőitől olyan bátor lépéseket követel, amelyek biztosítják a sikert. 1 A siker elérhető, ha minden kormány politikájában megfelelően tükröződik a népek akarata.” A VARSÓI SZERZŐDÉS külügyminisztereinek bizottsága — e szervezetet 1976-ban alakították meg — két ízben tanácskozott az elmúlt években. Akkor, májusban, Budapesten a‘közösség államai javasolták, hogy hívjanak össze politikai szintű értekezletet a helsinki okmányt aláíró államok részvételével az európai katonai enyhülés és a leszerelés kérdéseinek megtárgyalására. Az atlanti válasz: nem! 1979. október, 6-án Leonyid Brezsnyev beszédet mondott Berlinben, megismételve a VSZ enyhülési javaslatait. Felszó-v lította a NATO-országokat, kezdjenek tárgyalást a közép-hatótávolságú rakéták korlátozásának kérdéseiről. Bejelentette azt is: a Szovjetunió egy év alatt húszezer katonát és ezer harckocsit kivon az NDK területéről. A válasz: a NATO brüsszeli rakétadöntése volt. A szocialista közösség, a Varsói Szerződés mindezek ellenére nem a katofiai erő fokozásával, hanem a békés egymás mellett élés politikájának eszközeivel törekszik az enyhülés megszilárdítására, a kölcsönös biztonság érdekeit szolgáló leszerelésre. Miklós Gábor (Következik: A biztonság záloga) Partizántalálkozó Baján Évekre visszamenő hagyomány, hogy a megyei pártbizottság és a Magyar Partizán Szövetség Baján rendezi a Bács-Kiskun megyében élő partizánok találkozóját. Erre az eseményre tegnap az új pártszékházban került sor. A találkozón részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Markovics János, a Magyar Partizán Szövetség Országos Választmányának tagja, Szántó Imre alezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezetőhelyettese, Gál Gyula, a járási pártbizottság első titkára, Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára, s mintegy száz volt partizán^ Dr. Posváncz László, a megyei pártbizpttság osztályvezetője megnyitójában köszöntötte a résztvevőket. majd Szántó Imre alezredes a, haditudományok kandidáld ................1 tu sa tartott nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatót a nemzetközi katonapolitikai helyzetről. Ezt követően Markovics János ismertette a partizánszövetség legutóbbi' választmányi ülésének munkáját. Ezután dr. Posváncz László megemlékezett a győzelem napjáról, majd az MSZMP Politikai Bizottsága 1971. január 26-i határozatának végrehajtásáról számolt be. Beszámolója végén kérte, hogy a volt partizánok továbbra is segítsék a párt politikájának valóra váltását, további együttműködést, hosszú életet és jó egészséget kívánt mindannyiuknak. A résztvevők ebéd után a város és járás pártvezetőivel együtt megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Sz. F. 1- vj 11 < r*. íjtó 9 Dr. Posvánrz László köszöntötte a találkozó résztvevőit. (Straszcr András felvétele) A Béke-világtanács elnökségi ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Sebestyén Nándorné köszöntötte az emberiség létérdekeinek védelméért vívott világméretű küzdelemnek a padsorokban helyet foglaló harcosait, aztán elcsendesült a terem, s a fórum résztvevői egyperces néma felállással adóztak Joszip Broz Tito,: a Jjt goszláv Kommunisták Szövetsége és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elhunyt elnöke emlékének. A kegyeletteljes percet követőért "a1 történelem 1 kimagasló sorsfordulója, a fasizmus fölött aratóit győzelem 35. évfordulójának jelentőségét méltatta Sebestyén Nándorné. Olyan időpontban kell most hatnunk az embe'riség lelkiismeretére, cselekvőkészségére, amikor új hidegháborús lépések fenyegetik mindazt, amit eddig elértünk. A legfontosabb kérdésben mindannyian, akik itt egybegyűltünk, egyetértünk és közös nyelvet beszélünk: valamennyien a a béke megőrzését, a háború elkerülését tartjuk a. legfontosabb feladatunknak. A megnyitó után felolvasták Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának üdvözletét: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, egész népünk nevében tisztelettel köszöntőm a Béke-világtanács elnöksége budapesti ülésének résztvevőit, minden kedves vendégünket — kezdődik az üzenet. Nagy örömünkre szolgál, hogy fővárosunkat választották egy olyan tanácskozás színhelyéül, amelynek napirendjén rendkívül idijszerű, a békeszerető emberek nagy tömegeit érintő témák szerepelnek. A béke-világmozgalom, amely százmilliók akaratát fejezi ki, és amely a világ közvéleményének egyre hatékonyabb formálója, hatalmas erőt képvisel. Mozgalmuk több mint három évtizedes története sokszor bizonyította, hogy képes a közvélemény mozgósítására, s kezdeményezései egyre szélesedő támogatásra találnak valamennyi kontinensen. Sikereik és erejük legfőbb záloga: valamennyi haladó, békeszerető erő összefogása. Ilyen szellemben — a legszélesebb körű párbeszédet és minden, a békéért tenni kész erő összefogását .sürgetve — fordultak Európa népeihez néhány nappal ezelőtt a párizsi találkozóról a kommunista és munkáspártok képviselői is. A Béke-világtanács elnökségének jelenlegi tanácskozása olyan időben ült össze, amikor a békeellenes erők sorozatos támadásai következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. A nemzetközi feszültség éleződésének előidéződ azok a fegyverkezésben érdekelt, a társadalmi haladással szemben álló erők, amelyek igyekeznek megbontani a két világrendszer között jelenleg fennálló erőegyensúlyt, és felidézni az újabb világégés veszélyeit. A hosszú távú fegyverkezési programok, a közép-hatótávolságú rakétatelepítések terve Európában, s az imperializmus katonai jelenlétének ki- szélesítéséi célzó törekvések a világ különböző térségeiben, súlyos veszélyt jelentenek Európa és az egész világ békéjére. Ezért minden korábbinál egységesebb és hatékonyabb cselekvésre van szükség a béke, az enyhülés megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása érdekében. Meggyőződésem, hogy a népek békeakarata, s a békeszerető százmilliók összefogása eredményesen száll szembe a világ reakciós köreinek hidegháborús politikájával, a világbékét fenyegető felelőtlen lépéseikkel. A haladó és békeszerető erők összefogásával és aktiv fellépésével lehetséges az enyhülés eddigi vívmányainak- megtiéltéW;n léܧ° °üj fegyverkezési hullám elindításának,‘égy új világháborúé "ósSztélyé- nek elhárítása. Ez ösztönözheti a kormányokat arra, hogy felelősen foglaljanak állást, hogy lépéseikkel járuljanak hozzá a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a világbéke megőrzéséhez. A magyar nép, amely nemzeti programjának megvalósításán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik, alapvetően érdekelt a béke megőrzésében, a más népekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésében. Ezért a Magyar Népköztársaság első számú külpolitikai feladatának tekinti, hogy szövetségeseivel összefogva, kezdeményezöen előmozdítsa a pozitív nemzetközi folyamatok megerősödését, a feszültség csökkentését, minden földrész békéjének és minden nép biztonságos életének megszilárdítását. ~~ őszintén remélem, hogy a Békevilágtanács, s az önök által képviselt békemozgalmak kö\remü- ködésével, együttes erővel sikerül [ megvédenünk az enyhülést, földrészünk és a világ békéjét. [ Sok sikert kívánok felelősség- [ teljes munkájukhoz — fejeződik be Kádár János üzenete. ♦ * A nagy tapssal fogadott üdvözlet után Huszár István lépett a mikrofonhoz. A résztvevőkön keresztül a világ különböző országaiban a békéért küzdő százmillióknak, a minden földrészre kiterjedő békemozgálom aktivistáinak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, nép- köztársaságunk kormánya, egész népünk üdvözletét tolmácsolta. A kormány elnökhelyettesét követően Romesh Chandra, a Békevilágtanács elnöke lépett a mikrofonhoz. A budapesti fórum célját, tennivalóit összegezve a béke híveit szólította hadba. Hangoztatta: a nemzeti békemozgalmaknak minden országban egységes frontot kell alkotniuk, s le kell fogni a gyilkoló eszközöket markolók ke- I zét. A budapesti eszmecsere jó alkalmat teremt arra. hogy a békemozgalmak képviselői föltárják a helsinki záróokmány leghatható- sabb érvényesítésének lehetőségét. Olyan nemzetközi légkört, s Madridban olyan konferenciát kívánunk.előkészíteni a mi munkánkkal is, amelyben és amelyen az' enyhülés további .-útjára vezetjük a világot, s az' általános leszerelést szolgáljuk, a békés fejlődés alapjait erősítjük — mondotta a Béke-világtanács elnöke.
