Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1980. május 1. ■■■mm S Ä A recept nem ismeretleif aft ipppr lüg^feMiiírAliunsl^ psSis • Ki emlékszik rá, mi volt a helyén az |976-ban épült hajósi áru* • A szakmariak méltán büszkék — a nem kevés társadalmi munkát háznak? is megtestesíti» — új általános iskolára. Mi az igazság a csengődi gázügyben? — A Kalocsa környéki közsé­gekben még kézzelfoghatóbbak, szembetűnőbbek a XII. pártkong­resszuson összegezett eredmé­nyek ... — fogalmazott a 17. szá­mú országgyűlési választókerület jelölő gyűlésén az egyik felszólaló. — Községeink mai arculatát össze sem lehet hasonlítani az öt. és még kevésbé a tíz év előttivel — erősítette meg egy további vé­leményt nyilvánító. Való igaz. Lakóinak igényessé­géről*, életöröméről, szorgalmas munkaszeretetéről vall a falvak külleme. Hajós például, a szám­talan derűs, emeletes új lakóhá­zával, a láthatóan szeretettel ápolt, csinosított környezettel csakugyan alig-alig emlékeztetet az öt-tíz évvel ezelőtti községre. Ideértve az ugyancsak megújult híres pincesorát is. Hasonlóan vehetnénk -sorra a többi telepü­lést, ahol az emberek a pihenés egy-egy órájában — csakúgy, mint a jelölő gyűlésen — szíve­sen pillananak vissza végered­ményben *a közelmúltba, és jó köz­érzettel ' megállapítják: közös munkánk gyümölcse. Van értel­me a fáradozásnak! Szinte újra hallom a jelölő gyű­lés szónokát, amin az elmúlt öt­évi fejlődés eredményei sorolja. — Az V. ötéves tervben meg­határozott célokat a nehézségek ellenére is a kalocsai járásban csaknem teljes mértékben telje­sítjük. A járásban az ipar az or­Fülöpszállásról 1977 előtt egy budapesti ipari szövetkezeté volt az a telep, ahol az Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalat kecskeméti gyárá­nak 3. számú fülöpszállási üzemét létrehozták., A Ratus A 20 típusú pénztárgépekhez készítenek rész­egységeket a zömmel nőket fog­lalkoztató telepen. Száznál több­féle alkotó elemből szerelt egy­ségeket állítanak össze. Ezenkí­vül alkatrészek szállításával segí­tik elő a kecskeméti gyár kész­termék-kibocsátását. Az idén mintegy 20—21 ezer pénztárgép­hez készítenek részegységeket. A kétszáz tagú kollektíva telje­sítménybérben dolgozik. Az ügye­sebb asszonyok és leányok 3—4 ezer forint között keresnek. A munkát nemcsak a jó kereseti le­hetőség, hanem a könnyűsége miatt is megszerették a korábban csupán mezőgazdasági „előkép­zettséggel” rendelkező dolgozók. A tervek szerint az IGV fülöp­szállási üzemét fejlesztik. Az elektronikus pénztárgépek gyártá­sának kecskeméti felfutása után a községi üzem készíti majd a mechanikus Ratus masinákhoz a pótalkatrészeket, s végzi a szerviz* szolgáltatással kapcsolatos teen­dőket. szagosat és a megyeit meghaladó ütemben fejlődött; gazdaságtala­nul egy ipari üzemünk sem ter­mei. Sikeresen gazdálkodnak a mezőgazdasági nagyüzemek. A főbb növényféleségek termésátla­gai meghaladják az országos és a megyei átlagokat. A létrejött újabb társulások közül a legjelen­tősebb az Agráripari Egyesülés, a repülőgépes növényvédő és a du­nai kavicskitermelő társulás, va­lamint a juhtenyésztő társulás. Tovább bővült az öntözési lehe­tőség, amely a megművelt terület egyhatodára kiterjedt. Figyelemre méltóak az eredmények az állat­tenyésztésben, a tejtermelésben, a mezőgazdasági nagyüzemek tá­roló- és raktárterének bővítésé­ben, de nemkülönben a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésé­ben. A szorgalmas munka alapozta meg az életszínvonal javulását. Nagyobb jövedelemhez jutottak a családok, javultak az életkörül­mények. Ez látszik meg a köz­ségek küllemén is. A tervidőszakban kétezer, új la­kás építésével számolt a kalocsai járás, méghozzá 85 százalékban, magánerőből, illetve OTP-hitel tá­mogatással. S az előirányzat va­lósággá lett. Mégha az igazsághoz hozzá tartozik is, hogy főleg az építőanyag-ellátás nehézségei miatt, valamelyest csökkent a la­kásépítő kedv. i • A Béke I. brigád tagjai a meg­hajtósor alkatrészeit gyártják. (Pásztor Zoltán felvételei) Szinte nincs község a járásban, melynek üzlethálózata ne gyara­podott volna az elmúlt években. Ezzel együtt javult a lakosság kereskedelmi ellátottsága. A köz­ségek megváltozott arculatához, a lakosság jobb életkörülményeihez azonban számos egyéb eredmény is hozzájárult. Például az utak korszerűsítése, illetve kiépítése. Hogy csak a 17. számú választó- kerülethez tartozó falvaknál ma­radunk : Szakmáron, Homokmé- gyen, Dusnokon, Hajóson és Faj- szcn korszerűsített és újabb sza­kaszokon kiépített utak is csino­sítják a falvak küllemét. A taná­csi utak burkolata hét kilomé­tert el bővült, a körzet települései az előirányzott tizenegy kilomé­terrel szemben húsz kilométer járdahálózattal lettek gazdagab­bak napjainkig. Űj orvosi rendelővel gazdago­dott Dusnok, s felújították a mis­kei és a bátyai orvosi rendelőt. Nem lebecsülendő a gyermekin­tézmények fejlesztésében elért .eredmény sem. Az óvodákban 125-tel több gyermeknek jut hely, nem szólva a közelmúltban kor­szerűsített fajszí óvodáról. Az öt évre tíz tornaterem megépítését tervezték a körzet községei, s ma már bizonyos, hogy tizennyolc ké­szül el a tervidőszak végéig. ­Figyelembe véve a közismerten szerény tanácsi lehetőségeket, csakugyan nagy, szép eredmé­nyek. Elérésük miként volt lehet­séges? A közös érdekű, önzetlen összefogás segítségével. A szóban forgó körzet településeinek lakos­sága több mint 115 millió forint értékű társadalmi munkával se­gítette szűkebb hazája szépülését, önnön élete jobbá, kényelmeseb­bé tételét. S itt azt sem haszon­talan megemlíteni, hogy az egész kalocsai járás lakossága az V. ötéves tervidőszakra remélt 85 millióval szemben, az 'első négy évben 250 millió forint értékű társadalmi munkát teljesített ön­maga javára, hasznára. Mint a kis családokban, olyan őszintén esett szó az országgyű­lési képviselőt jelölő gyűlésen az orízágos nehézségekről, s a helyi gondokról. Ugyanúgy, mint a le­győzésük receptjéről: fegyelme­zett munka, a termelés fokozása, minőségének javítása, a vezetés színvonalának emelése, s az eddi­ginél is jobb összefogás. Ahogyan annak a bevezetőül említett felszólaló is hangot adott: — A nehezebb körülmények kö­zött is vannak, lesznek igényeink. Az ember természetéből követke­zik, hogy újabb és újabb célokat tífe maga elé. A fejlesztési lehető­ségek az elkövetkező években is szerények maradnak, de jaz ösz- szcfogás valamennyiünk legjobb boldogulásáért — kimeríthetetlen nagy erő. Perny Irén eszközök, műtrágyaszóró és gyü­mölcsszedő gépek is. A nagyüze­mekben átlagosan 5, a kisgazda­ságokban 3 kiegészítő felszerelé­se van minden traktornak. Ä jó talajelőkészítésnek, a hasz­nálható gépeknek is köszönhető, hogy az ország két főterménye, a búza és a kukorica egyre na­gyobb termést hoz. Amíg 1963- ban még hektáronként 19,3 má­zsa búza termett az országban, jelenleg már 35. A kukorica ter­mésátlaga ugyanez alatt az idő alatt 22-ről 42,5 mázsára nőtt. Az ország gépgyárai 1985-ben már több mint 75 ezer 18 és 250 lóerő közötti teljesítményű trak­tort és 140 ezer tonnányi kiegé­szítő berendezést állítanak elő. A gépgyártás fejlesztésével elérhető lesz az export 30 százalékos nö­velése is. séges ytánzói mindannak, ami kintről származik be hozzánk, időt, fáradságot s költséget nem kímélve vetettük magunkát az almaszappan után. Oly mérvűvé bontakozott ki rövid idő alatt az almaszappan-vadászat, hogy vegy­iparunk eddig nem tapasztalt ru­galmassággal fedezte fel a benne rejlő üzleti lehetőségeket. Nem várta meg, míg — mondjuk — a tanácstagi jelölő gyűléseken tör fel elemi erővel az igény: alma­szappant a magyar dolgozók asz­talára, akarom mondani — mos­dójába! — hanem cselekedett. Ma már magyar almaszappan­nal üdítheti bőrét minden polgár­társunk, akinek erre van vágya, gusztusa, no meg pénze. S ugyan­csak vegyiparunk dicséretére le­gyen mondva, nem állt meg az almaszappannál. Ha már álma, le­gyen kövér jelszóval almásitotta a mosóport, sprét, s gondolom in­nét mindössze verébugrás lesz az álma útja speciális bőrápoló koz­metikumokig. Krém, kenőcs, par­füm, kölnivíz egyaránt tárt ka­pukkal fogadja az alma jöttét. Közbevetőleg — hirtelen az is eszembe villant, hogy a múltkori cipőpasztahiány mögött nem ép­Sokak nevében küldött e ro­vatunkhoz levelet Zsíros Gyuláné, aki- Csengődön, a Dankó Pista u. 34. szám alatt lakik. Olvasónk eze­ket írta: Élőre sosem tudhatjuk, mikor van nyitva a községi gázcsere­telep. Ha az ott dolgozó a helyén is van, szolgál meglepetéssel, nemegyszer közli például, el kell mennie, s ilyenkor jó két óra múl­va tér vissza. Hogy honnan, az ő titka, meg az is, miért mondja sokszor, hogy nincs áru, amikor a raktárban sorakoznak a gázzal telt palackok. Azt még sejteni sem lehet, hogy emiatt hányán és hányszor távoznak dolguk vége­zetlenül a telepről. Bár az illeté­kes áfész! is tud a tarthatatlan ál­lapotokról, az intézkedéssel nem' siet. Pedig ideje lenne végre ren­det teremteni az itteni gázkiadás körül! A panasszal kapcsolatban be­széltünk a csengődi tanács elnö­kével, Égető Árpáddal, aki ,a kö­vetkezőket mondotta: — Jelenleg több mint félezer csengődi háztartásban használnak propán-bután gázt, melynek köz­ségbeli cseréjére öt éve van le­hetőség. E munka biztonságtech­nikai ismereteket igényel, s ilyen szakképzettséggel helyi lakos egy­előre nem rendelkezik, ezért a Kikért van a bizományi? Minden azzal kezdődött, hogy automata háztartási mosógépet vásárolt nemrégen a Kecskemét, Lánchíd u. 3. szám alatt lakó Csizmadia László, akinek ottho­nában egyidejűleg fölöslegessé vált a régi mosógép és centrifuga. Semmi haj — gondolta —, hasz­nálható állapotban vannak, azo­kat tehát simán átveszi újabb ér­tékesítés' céljából a helyi bizomá­nyi áruház. Olvasónk április 15-én délután három óra körül érkezett még taxival az említett kereskedelmi egységhez, s miután kiegyenlítet­te a szállítás ötvenforintos szám­láját, ölbe kapta a szerkezeteket és becipelte a felvásárlási., rész- ■ lég'hé2.*'Nyb1cadi'k’' lehetett1 'á' izítnf- tén eladni szándékozók sorában, ezért úgy vélte, eltelik nármihc- negyven perc is, míg következhet. Hamarosan felfigyelt azonban ar­ra, hogy az utána jövők közül jó néhányan elsőbbséget élveznek. Csak olyasfélét nem sejtett, ami­ben végül is része volt... Éppen már - készült, hogy ő ajánlja megvételre a gépeit, ami­kor — négy óra előtt pár perccel — közölte vele a becsüs, hogy az áruval ma nem foglalkozik, jöj­jön máskor. Ezek után kérni-kö- nyörögni kezdett, hivatkozván ar­ra: legalább egy órája várakozik, neki pénzbe került odafuvaroztat- ni a két eszközt, a kiírás szerint fél ötig van áruátvétel, de az egy­ség fiatal alkalmazottját mit sem érdekelték ezek az érvek. — •Mit tehettem mást — pana­szolta a szerkesztőségünket felke­reső olvasónk —, sarkon fordul­tam, eljöttem. És megfogadtam, oda egyhamar nem teszem be a lábam, Tapasztalataimat azonban pen a cipőkrém-szerkezetváltás gondjai álltak-e; talán azokban a hetekben munkálkodtak éjt nap­pallá téve laboratóriumaink azon, miként lehetne a barna, fekete, fehér boxok bukéját feldobni zöld- alma-koncentrátummal. Persze úgy, hogy a cipőkrémeknek se eredeti színe, se szaga „csorbát” ne szenvedjen. Ehhez pedig idő kell, nemde ... S mily szerencse, hogy napja­inkban — akarva, nem akarva — mélyül bennünk a közdasági szemlélet. Mert miközben tapsi­kolunk örömünkben egyrészt az alma bámulatos karrierje, I más­részt illetékes iparágazatunk tü­neményesen gyors alkalmazkodó­képessége fölött, nem tévesztjük szem elől ennek pénzügyi kihatá­sait sem. Nemcsak azt állapítjuk meg, hogy ez jó nekünk, hanem azt is megkérdezzük, na és mibe kerül ez az országnak? Nomármost. Amidőn az almadivat sokrétűsé­gén örvendezve egyszer-másszor országos1 és magánzsebünk nyug­talankodására is felfigyelünk, ne ragadjunk meg holmi szimpla merkantil — kereskedelmi' —J el­veknél: szomszédos Tabdi községből átjá­ró egyik dolgozó látja el ezt a feladatot. Neki azonban más ké­pesítése is van, hiszen kereskedő, emiatt gyakran kell eleget tenni az abból eredő kötelezettségének olyan időpontban, amikor a gáz­cseretelepnek van nyitvatartása. Bár az őt foglalkoztató áfész elő­zetes engedélye nélkül nem ma­radhat távol a csengődi munka­helyéről, megtörténhetett néhány­szor, hogy szabálytalanul tartot­ta zárva a telepet, nyilvánvalóan eme esetek miatt reklamáltak jo­gosan az emberek. — Mikorra várható a szóvá tett gondok végleges orvoslása? — E szolgáltatás gazdája, az áfész a tervek szerint a második félévben tudja csak megszüntetni a mostani, úgynevezett oszfott munkaidős rendszert, s ama idő­ponttól kezdve mindennap reg­gel és délután is nyitva tart a telep, hogy palackjaikat bárme­lyik időpontban -- tehát a muh- kába indulás előtt, vagy onnan hazaérkezve — cserélhessék a fo­gyasztók. Ami pedig az áruhiányt illeti, az korábban jellemző volt a községre, egy idő óta azonban folyamatos a propán-bután gáz­ellátásunk, az igényeket teljesen kielégíti — közölte végezetül in­formátorunk. szívesen summázom, kizárólag a mások esetleges bosszúságának megelőzése érdekében: a „hírős” város bizományi áruházának fel­vásárló helyét túl sokan látogat­ják olyanok, akik valamilyen ok­ból soronkívüliségre tarthatnak igényt és a becsüsök elsősorban velük készségesek, előzékenyek, a nyitvatartásra, illetve az áruát­vételükre megállapított időpontot pedig nem kell komolyan venni! Íme a közérdekű eset és a róla alkotott vélemény, mely enyhén szólva elgondolkodtató. Csakúgy, mint az a tény, hogy a lapunkban immáron egy évvel ezelőtt meg­jelent, s becsüs tevékenységét ha­sonló fkokból "maiig Bem kaptunk hivatalos vá­laszt' alvállalat kőrógntjátóí. . " Az illetékesek helyett természe­tesen mi nem szólhatunk, fontos­nak tartjuk viszont közreadni a bizományi áruház működésével kapcsolatos általános tudnivalók lényegét. Egyebek között azt, hogy ennek az egységnek egyik alap­vető feladata, segítséget nyújtani a lakosságnak a használt, s' a fö­löslegessé vált ruhái, értékesebb vagyontárgyai, más dolgai értéke­sítéséhez, s ezáltal árualapot te­remteni a kereslet szerinti- meny- nyiségű és minőségű fogyasztási cikk olcsó áron történő árusítá­sához, megvételéhez. A becsüsök­kel szemben támasztott leglénye­gesebb követelmény pedig a gon­dos, a vállalat és az egyén érdekét egyaránt figyelembe vevő munka, a pontosság — ez utóbbi értendő a nyitvatartásra is —, végül pedig, de nem utolsósorban az udva­riasság, az ügyfelekkel való kul­turált bánásmód. Összeállította: Veiket Árpád Pislantsunk csak az almajár­vány okainak — akár ősmélyére. Emlékezzünk, választópolgártár­saim, emlékezzünk! Arra a legel­ső alkalomra ... Nos, nem jut eszükbe? Ejnye, ejnye, de fele­dékenyek vagyunk... Hát a Pa­radicsom!!! Már ott, abban az el­ső háztáji kertben, az első embert az alma csábította renitenskedés­re. Lett aztán a paradicsom alma nem-rendeltetésszerű felhaszná­lásának olyan következménye, hogy hatását máig is nyögik. Már akik még most is abban a hi szem­ben élnek, hogy a férfi ádámcsut­kája annak az első mohóságnak az emléke. És ugye, most is mi kezdte a csábítást? Az első almaszappan. Kire volt először hatással? Hát Éva lányaira — nőinkre. S miként Éva kezdte rágni Ádám fülét ott a Paradicsomban, hogy „Na iga­zán, Adi, vegyél le nekem almát!" — akként asszonyaink, lányaink sem szűntek meg hergelni ben­nünket, míg fel nem kajtattuk számukra az első almaszappant. Emlékeztetni se kell, milyen bor­sos árért. De hagyján, ez még amolyan egyéni költségbeverés volt. Ám azóta ... Láthatjuk, nép- gazdasági ágazatok kénytelenek engedni az alma csábításának. Tóth István • A régi, szövetkezeti profilt folyamatosan adta le a fülöpszállási üzem. Utolsóként a mák- és zsemleőrlő került át a tsz-melléküzcm- liez. Képünkön az utolsó alkatrészszállítmányt készítik elő a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Tsz részére. Húsz hektár földre egy traktor Jugoszláviában az elmúlt 35 év­ben a termelékenység és a gépe­sítés növelése révén gyors ütem­ben fejlődött a mezőgazdaság. , Az országban jelenleg átlag minden húsz hektár művelhető területre jut egy-egy közepes tel-. jesítményű traktor, Szlovéniában viszont már 9 hektárnál is ke­vesebb földet művelnek meg egy traktorral. Hasonlóak az eredmé­nyek a Vajdaságban, és Horvát- oiszágban is. A mezőgazdasági gépgyártás­ban több mint 20 ezer szakembert foglalkoztatnak. A gyárakban évente mintegy 60 ezer traktor készül. Ebből már exportálnak is: tavaly 7500 jugoszláv gyártmányú traktort vásároltak külföldön. Ösztönzik a választékbővítést és a gépimportot is. Bőségesen ren­delkezésre állnak az arató-csép­lő gépek, vetőgépek, talajművelő Z öldüljetek csak, zöldüljetek, kisaranyosok! — így bizta­tom napról napra lelkeseb­ben az almafákat, melyek mellett elhúz vonatom — arra Tiszakécs- ke, Kerekdomb s Lakitelek tájé­kán. S ha „tudnának beszélni” — mert, hogy hallanak-e a maguk módján, azt se állítani, se tagadni nem lehet ma még —, habzó száj­jal áradoznék nekik. Arról a hal­latlan gyors karrierről, amit mos­tanában — mondhatni világszerte befutnak. Menő fej lett az alma, tanúk va­gyunk rá valamennyien. Sztár — hogy úgy mondjam — és ezúttal nemcsak üdítő ital mi­voltában csillog az alma a gyü­mölcsök egén. Hol van már e kö­zönséges táplálékunk attól az alapfunkciójától, amit nemzedé­kek életében betöltött. Maholnap ott tartunk, hogy az alma említé­sekor nem is az izes-leves-zama- tos gyümölcs képe jelenik meg képzeletünkben, miközben megfe­lelő érzékszerveinket hozza mű­ködésbe, hanem például a szappa­né, a mosóporé, spré-é — melyek készítéséhez részanyagul szegő­dött. Kezdte azzal, hogy belopta ma­gát külföldi szappanokba. S mi­vel az idegenforgalom révén e pi­perecikk előtt is megnyíltak a ha­tárok, első példányai hazánkba is beszivárogtak. Lévén pedig tehet­Az örök csábító Pénztárgép-alkatrészek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom