Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

1980. május 8. • PETŐFI NÉPE • 1 SPORT* SPORT - SPORT A sportmozgalom jövője a bajai járásban aäiöItoöniMc Csütörtökön: | Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés ? Kecskeméten Csütörtökön délután 16.30 kez- I dcttel érdekes nemzetközi jellegű ■ mérkőzést láthatnak a kecskemé- I ti szurkolók. A Dunaújvárosi Ko­■ hász vendégeként hazánkban tar- I tózkodó NDK-beli Energia Cótt- g bus labdarúgócsapata játszik ba- I rátságos mérkőzést a Kecskeméti I SC csapatával. A nemzetközi mér- ] közés — erre külön felhívjuk a I szurkolók figyelmét — nem a I Széktói Stadionbfln, hanem a Vá- I tosi (KTE) pályán kerül sorra. Az (| NDK-s vendégcsapatról annyit j tudunk, hogy megnyerte az NDK I másodosztályú (magyar viszony- I ban NB II-nek megfelelő) bajnok- ( ságát, s jelenleg az első osztályba 1 felkerülésért folyó osztályozó előtt I áll, s az erre való felkészülés I egyik állomása a magyarországi I vendégszereplés. Atlétika: Megyei középiskolás atlétikai J bajnokság: Kecskemét, Szék tói I pálya 9 és 14 óra. \ Teke: NB 1-es női mérkőzés: Kecske- I méti MÁV—SZEOL AK. Kecske- I mét, MÁV-pálya, 10 órí. | KOSÁRLABDA A Felszabadulási Kupáért 1 Csepel—Bajai SK I 71—55 (50—28) Bp. Sportcsarnok. Vezette: Szé- 1 esi, dr. Gencsev. BSK: Csanádi (4), Szabó L. I (11), Szabó P. (9), Gorjanácz (7). I Csere: Ágfalvi (2), Hosszú (16), I Vaskó (2). Edző: Kovács József. 1 Vasas Izzó—Kecskeméti SC I 66—65 (27—34) Bp. Izzó-terem. Vezette: Ritter, 1 Kosaras. ' KSC: Kovács T. (8), Farkas (4), 1 Csorvási (2), Tóth (8), Felföldi (9). 1 Csere: Szeredai (16), Kiss N. (4). 1 Vereb (7)( Velkey (5), Kovács G. V (2),.Edző: Kégel Tamás. A máso- ] d* félidőben 55—34 arányban is I vezetett a KSC. 1 NB II-ES EREDMÉNYEK l Kkfházi Lenin Tsz SK— j Nyíregyházi MGFSC I 73—59 (43—33) NB II. férfi. Nyíregyháza. Ve- | zette: Dukát, Mautik. Ld.: Hevér 25, Bódi T. 16, Csá- 1 ki 14. | Kkfházi Lenin Tsz SK— | Nyíregyházi TK 70—34 (41—43) NB II. férfi. Nyíregyháza. Ve- I zette: Tímár, Debreceni, Ld.: Hevér 19, Bódi T., Csáki I 14—14. | Debreceni USE—Kkfházi Lenin I Tsz SK 82—75 (36—39, 68—68) Debrecen. Vezette: Genbach, I Káplár. Ld.: Hevér 27, Antóni 14. Bódi I T. megsérült. A befejezés előtt 2 I perccel még 5 ponttal vezetett a I félegyházi csapat, i Debreceni USE—Kkfházi Vasas I 59—51 (22—17) NB II. női. Debrecen. Vezette: I Gerbadh, Káplár. Ld.: Lázár 23, Rácz-Fodor 19. Befejeződött Baja város felnőtt, ifjúsági és serdülő kosárlabda- bajnoksága. A felnőtt és ifjúsági férfi bajnokságban: 1. Vízügy II, 2. III. Béla Gimn., 3. Finomposztó Vállalat, 4. Vízügy I. Összesen 8 csapat indult. Nők: 1. Posztó, 2. Vízgazd. Fő­iskola, 3. Vízügy, 4. Kórház. Serdülő fiúk: 1. BSK A (edző: Vétek F.), 2. III. Béla Gimn., 3. BSK B. Összesen 6 csapat indult. Sérdülő leányok: 1. Tanítókép­ző serdülő, 2. Városi vegyescsapat, 3. Tóth K. Gimn. Összesen 6 csa­pat indult Baján az MSZMP járási bizott­sága sportaktíva-értekezleten tár­gyalta meg az MSZMP Központi Bizottságának 1979. március 27-i határozatából adódó feladatokat, s elsősorban azokat a kérdéseket, amelyek a határozatból kiindulva Baja járás testnevelési és sport- j mozgalmát érintik. Az aktívaértekezlet jelentőségét növelte, hogy azon szinte teljes számban részt vettek a járás ter­melőszövetkezeteinek elnökei, az állami gazdaságok vezetői, isko­lák igazgatói, és testnevelő taná­rai, valamint a járás sportkörei­nek képviselői. Az elnökségben helyet foglalt dr. Babinyecz Fe­nne, az MSZMP megyei bizott­ságának munkatársa, László Jó­zsef, a megyei tanács vb testne­velési és sporthivatalának cso­portvezetője. Gál Gyulának, az MSZMP já­rási bizottsága első titkárának megnyitója után Várnagy István, az MSZMP járási bizottságának titkára tartott vitaindító előadást. Röviden értékelte Baja járás sportmozgalmának fejlődését, majd áttért azoknak a feladatok­nak Ismertetésére amelyek az el­következendő időkben, főleg a ha­todik ötéves terv időszakában vár a járás sportmozgalmára. Az előadó elsőként említette, s külön is hangsúlyozta az a nagy munkát, ami az iskolai sport fej­lesztésében vár, nemcsak az isko­lákra, hanem a járás minden párt- és gazdasági vezetőjére, akik segítséget adhatnak az. igaz­gatóknak, és a testnevelőknek. Be­szélt a versenysport differenciált, s a járás adottságaihoz mért fej­lesztéséről, s ezen belül — mint f intos kérdésről — az utánnótlás- nevelésről, amelyben az MTSH által kidolgozott és kiadott el­veknek megfelelően kell intéz­kedni. Ismertette azokat a terve­ket. amelynek megfelelően a kö­vetkező évben Sükösdön és Bács­almáson testnevelésszakos álta­lános iskolát kívánnak létrehozni, s ha a szükséges feltételeket biz­tosítani lehet, Vaskúton tervezik a harmadik ilyen bázishely ki­alakítását. A beszámoló felhívta a figyel­met a dolgozók tömegsportjának további szélesítésére, s itt is el­sősorban a községekben belüli sporttevékenységre és tömegver­senyek, házi bajnokságok rende­zésére. Ezekre pedig szinte min­den községben adottak a feltéte­lek Igen figyelemreméltó a vitain­dító előadás befejező részében az a megállapítás, hogy a falusi »sportmozgalomnak hatékonyabb vezetésre, lelkes társadalmi mun­kásokra van szüksége. Ezen a té­ren pedig a fiatalítás, új erők be­vonása jelenthet előrelépést. A bázisszervek tehetnek a legtöbbet, mégpedig azzal, hogy nemcsak pénzt, vagy utazási lehetőséget biztosítanak a sportegyesületek­nek, hanem lelkes fiataloknak a tömegsportmozgalomba való irá­nyításával nyújthatnak komoly segítséget. Várnagy István vitaindítója után Schwarcz Iván, a járási testnevelési és sportfelügyelőség vezetője a legfontosabb szakmai feladatokat ismertette, valamint azokat az elképzeléseket amelyek néhány sportágnak fejlesztését célozzák. Szólt az általános is­kolai versenyek fontosságáról, va­lamint az eddig is bevált kis- körzet rendszerű versenyek foly­tatásáról. Az alapsportágak közül az atlétika fejlesztését tervezik Bácsalmás, Felsőszentiván; Sü- kösd, Csávoly községekben. Ké­zilabdában Garán és Bácsalmá­son, labdarúgásban pedig több községben kívánnak magas szintű utánpótlásbázist fejleszteni. Az előadást követő élénk vitá­ban 13 felszólaló mondta el véle­ményét, s javaslatait. Dr. Babi­nyecz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa annak a véleményének adott hangot, hoy az ilyen szintű aktívaértekezlet feltétlenül növeli a testnevelés és sport társadalmi jelentőségét A bajai kezdeményezés feltétlenül helyes, s jó lenne, ha a megye többi járásában és városában is sor kerülhetne hasonló tanácsko­zásokra. — S — Grund-birkózóbajnokság Kecskeméten A „Hírős város” . hagyományai közé tartozik, hogy május 1-én a sportolók (birkózás, cselgáncs, ökölvívás) bemutatókat rendez­nek a imúzeumkertben, ahol a nagygyűlés sok száz résztvevője gyönyörködik a fiatalok erőtől duzzadó, lendületes küzdelmei­ben. Az idei program ezúttal ki­bővült a városi grund-birkózó­bajnokság küzdelmeivel. 14 álta­lános iskola félszáz felső tagozatos tanulója küzdött meg a Városi pályán felfestett körökben. Külö­nösen kitűntek a Méheslaposi. Forradalom úti, Mátyás téri ál­talános iskola „népi birkózói", akik a legtöbb győzelmet és he­lyezéseket szerezték. A ’KSC je­len levő szakemberei és a szép számú nézőközönség örömmel tapasztalhatták, hogy a kecske­méti gyerekek kedvelik ezt a fér­fias, virtussal telített sportot, amely egyszerűségénél fogva bár­hol sikerrel űzhető kitűnő küzdő­játék. Eredmények: 29 kg (4 ind.): 1. Kovács Csaba (Forradalom úti ált. iskola), 2 . Besenyi, 3. Kanizsai (ők is For­radalom úti iskola növendékei). 32 kg (7 ind.): 1. Pusztai Mihály, 2. Molnár, 3. Kovács J. (mind­három Méheslaposi). 35 kg (4 ind.): 1. Amler Sándor (Kerek­egyházi), 2. Berta (Méheslaposi), 3. Diós (Tóth László). 38 kg: í. Kelemen Árpád (Hunyadivárosi), 2. Gubacsi (Béke téri), 3. Keresz­tes (Mátyás téri). 41 kg (4 ind.): 1. Papp Ernő (Hoffmann J.) 2. Gyóni (Forardalom 'u.), 3. Torma (Mátyás téri). 45 kg (10 ind.): 1. O Grundbirkozok a körben. Fazekas Sándor (Mátyás téri), 2. Radics (Forradalom u.), 3. Szabó (Mátyás téri). 49 kg (5 ind.): 1. Deák Ferenc (Molnár E.), 2. Sza­bó A. (Forradalom u.), 3. Kulcsár (Béke téri). 53 kg (4 ind.): 1. Kiss Péter (Leninvárosi), 2. Túri (Jó­kai), 3. Széli (II. Rákóczi). 58 kg (4 ind.): 1. Kulcsár Mihály (Hoff­mann J.), 2. Ignácz (II. Rákóczi), 3. Kovács F. (Mátyás téri). Nehéz­súly (6 ind.): í. Bera Zoltán (Forradalom u.), 2. Jakab L. (Tóth László), Fábián (Forrada­lom u.). Csapatverseny: (3, 2, 1 pont): 1. Forradalom úti ált. iskola (test­nevelő: Gál Csaba) 16 pont, 2. Méheslaposi ált. iskola 7 pont, 3. Mátyás téri ált. iskola 7 pont. KS. Kétrészes ruhák Az idei tavaszi-nyári kollekciók legsikeresebb ötletei a változtatható ruhaformák. A szín- és anyagkombinációk is segítséget nyújtanak a variá­láshoz. Szinte mindenki szakértő — divattal haladó — lehet, ha ügyesen változtatja a szekrényében levő ruhadarabokat. Nem feltétlen újonnan vásá­rolt holmikkal érhetjük el a célunkat. Rajzainkon kétrészeseket mutatunk be, amelyek különböző vál­tozatokban, más ruhadarabokkal kombinálva is vi­selhetők. 1. modell. Könnyű műszálas pasztellszínű anyag­ból készült. Keskeny gallérja és kihajtója van a kabátnak, amely két gombbal záródik. Övvel vagy anélkül egyaránt viselhető. A szoknya egyik oldal- varrásában beállított, úgynevezett legyezőrakás he­lyezkedik el. Rajzunkon élénk, színes csíkos puló­verrel mutatjuk be a „kétrészest”. 2. modell. Kétsorosán gombolódó kabátkával ké­szült, enyhén karcsúsítva, sálgallérral és körbe ra­kott szoknyával, amely elöl egy szélesebb részből indul. A rövid kabátkát nagykockás, gloknis vagy rakott szoknyával is lehet viselni. Rajzunkon pety- tyes selyemblúz látható, de magas nyakú pulóverrel is csinos. 3. modell. „V” kivágással készült kabátka, amely fodros gallérú selyemblúzzal viselhető. Angolos, ki­hajtott nyakú ingblúzzal kevésbé alkalmi. Sötétkék vagy fekete szövetből divatos. A szoknyája egyenes vonalú, egyik oldala hasítékkal, így biztosítja a ké­nyelmes járást. - Nádor Vera Segítsen a fiú is... Múltkoriban panaszolta egy édesanya, aki­nek két fia van — az egyik 12. a másik 8 éves —, hogy ha a fiúkat valami­lyen, apróbb munkával akarja meg­bízni, a férje mindig letor­kollja azzal, hogy nem fiú­gyereknek va­ló az ilyesmi, a fiú tanuljon, focizzon. Pedig az édesanya is egész nap az üzemben dol­gozik. amikor hazaér, jóles­ne és elkelne egy kis segít­ség. ggsgs d Nemcsak" el­avult, de na­gyon helytelen nézetet vall ez az édesapa. El­képzelhető, hogy ő sem tö­ri magát a ház körüli teendők megosztásá­ban. Pedig megváltozott viszonyaink kö­zött a családi élet csak akkor lehet kiegyensúlyozott, ha a kö­zös feladatokból a lehetőségekhez és. adottságokhoz képest minden­ki kiveszi a részét. Ehhez feltét­lenül szükséges azonban, hogy átértékeljük a hagyományos férfi- és női szerepet. Egészségtelen szemlélet az, ame­lyik az otthoni feladatokat kizá­rólagosan az édesanyára vagy a leánygyermekre kívánná rátes­tálni. Nagyon fontos, hogy nem­re való tekintet nélkül, a gyer­mekeknek értelmes és hasznos feladatuk legyen a családban. Ha a gyerek kiskorától kezdve azt látja, hogy mindenkinek van ál­landó teendője, dolga, nem fog lázadozni ellene, természetesnek tartja a segítséget, a munkában való közös részvételt. Á fiúgyermek kezébe nagyon is illik például a cipőkefe (akár az egész család cipőinek tisztítását vállalhatja), mint ahogyan az ő reszortja lehet naponta levinni a szemetet. Vagy a nagyobbik gye­rek bizonyára szívesen kiporszí­vózza a lakást, ha megdicsérjük azzal, hogy szinte jobban ért hoz­zá, mint a szülő. És miért ne le­hetne megbízni (ellátva bevásár­lólistával) a napi apróbb beszer­zéssel? De a kis torkos sem fog­ja rossznéven venni, ha kitüntet­jük a tejszín fel verésének felelős­ségteljes munkájával, vagy a ma­zsola tisztításával. A gyermeknek idejében meg kell értenie és tanulnia, hogy feladatáért ő a felelős, és senki sem fogja helyette megcsinálni. Ha már kicsi korától kezdve se­gít otthon, nem lesz gyámoltalan, a saját életének megszervezésére is képtelen felnőtt. Másképpen alakul a szülő—gyermek viszony is, egyenrangúbbak lesznek, és ha felnő a gyerek, akkor is kölcsönö­sen tudják majd megbecsülni egy­mást. BK. MAI MŰSOR »TELEVÍZIÓ . 8.00: Tévétorna, (ism.) Színes. #8.05: Iskolatévé: Történelem (Alt. isk. 7. oszt.) Szolidaritás. ^9.05: Hogyan tanítok televízió­val? Környezetismeret 2. oszt. Átérések. Színes. 10.00: A kéz öt ujja. Belga film­sorozat gyerekeknek. 18. rész (Ism.) 11.05: Rajz (Alt. isk. 1—4. oszt.) Táborozás a múzeumban. 11.20: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. oszt.) Csodálatos történet. 12.05: Osztályfőnöki óra (Alt. isk. 7—8. oszt.) a családterve­zés örömei és gondjai. 14*30: Történelem (Ism.) 14.55: Rajz (Ism.) Színes. 15.10: 15.35: 16.30: 16.35: 17.20: 17.45 17.55 18.20: 19.00: 19.10: 19.15: 19.30: 20.00: 20.30: 21.30: 22.10: 22.20: 22.50: 23.00: Orosz nyelv (Ism.) Színes. Hogyan tanítok televízió­val? (Ism.) Színes. Hírele Perpetuum mobile, a jel. Ifjúsági napló. Hírek az ifjúsági mozgalom életéről. Tévébörze. Telesport. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünne­pe. Színes. Reklám. Tévétorna. Színes. Esti mese. TV-Híradó. Színes. Joszip Broz Tito 1892—1980 Nemzetközi stúdió Jogi esetek Reklámújság A MTV III. nemzetközi kar­mesterversenye Tévémozaik TV-Híradó 3. 2. MŰSOR: 19.00: Fizika (Alt. isk. 7. oszt.) 19.30: TV-Híradó. Színes. 20.00: Így jöttem. Magyar film. 21.35: TV-Híradó 2. Színes. 21.55: Nazdar. Dokumentum­film. (Ism.) Színes. KOSSUTH 8.27: Háború után. Szovjet köl­tők versei a Győzelem Napja alkalmából 8.40: Nótacsokor 9.23: Irodalmi évfordulónaptár 10.05: Dominó 10.38: Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló. Egyfelvonásos opera 11.24: A szecskavágótól a szénőr­lőmalomig. Riport 11.39: „, i. hogy hosszú életű légy e földön'*. Csák Gyu­la elbeszélésének rádióvál­tozata. III. rész 12.35: A magyar avantgárd Lon­donban 12.50 13.42 14.18: 14.48 15.10: '15.28: 16.05: 17.07 17.27 19.15 20.00: 20.50: 21.20: 22.20: 22.30: 23.06: 0.10: Zenemúzeum Mezei patika. Hegyi Füs­tös István népdaljátéka Szólítlak, hattyú! Népek költészete Nagy László for­dításában Kórusok. Sass Sylvia operettfelvéte­leiből Kagylózene A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ün­nepén Olvastam valahol Nagy Péter cárról Schumann kamarazenéjé­ből Gondolat Népdalest A béke első 35 éve Fjodor Saljapin operafel­vételeiből Tíz perc külpolitika Lemezmúzeum Magyar előadóművészek Haydn-felvételeiből Nagy Tibor táncdalalból. PETŐFI 3. MŰSOR 8.05: 8.20: 8.33: fl0.33: 12.33: 12.54: 13.24: 13.29: 14.00: 15.05: 16.00: 16.35: 17.30: 18.00: 18.33: 19.55: 20.33: 22.00: 22.20: 23.15: Operettdalok. Tíz perc külpolitika Napközben Zenedélelőtt A Népművészet Mesterei­nek felvételeiből Kapcsolás a pécsi körzeti stúdióba Gyermekek könyvespolca Gyermekmuzsika Sportvilág ... szóval foci Fúvószenei hangverseny a 6-os stúdióban. A Dunai Vasmű üzemi Tűzoltósá­gának fúvószenekara Idősebbek hullámhosszán Zenei Tükör Disputa Hétvégi Panoráma Slágerlista Nincs képem hozzá ... S Külföldről érkezett... A tegnap slágereiből Robert Stolz operettjeiből. 9.00: Iskolarádió 9.30: Kórusok, hangszerszólók 10.30: Szabadpolc 11.05: Századunk kamarazenéjé­ből 11.53: Világhírű karmesterek fel­vételeiből 13.49: Új operalemezeinkből 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Muzsikus leszek 16.50: Popzene sztereóban 18.00: Holnap közvetítjük ... 18.34: Bach: Jesu, meine Freude — motetta 19.05: Fiataloknak — kortárs ze­néről 19.95: Hangverseny az Erkel Szín­házból. A Magyar Állami Hangversenyzenekar mű­sora , Közben: 20.30: Modern írók portréi 21.40: Szving-bigband felvételek­ből 22.05: Wagner operakórusok. Prágai sonka, bécsi szelet Számos kedvelt ételünk más­honnan származik, mint ahogyan elnevezésükből gondolhatnánk. A PRÁGAI SONKA eredete az olasz hentesmestereknél keresen­dő. Észak-olaszországi húsfőző ■ mesterek, főleg Friaulban, művé­szi tökélyre emelték ezt a foglal­kozást, ismerték őket egész Euró­pában. A 16—19. században fő­zött és füstölt hússal látták el a magyar várakat, hogy kellő éle­lemtartalékkal rendelkezzenek ostrom esetén. Az olaszoktól meg­tanulták e mesterséget, a cseh hentesek is, akik tovább fejlesz­tették szerzett tudásukat, és meg­teremtették a prágai sonkát, mely már speciális készítmény volt. Cseh, morva, galíciai, bukovinai sertéseket vásároltak és ezekből • késeitették el-e- -jellegzetes son- káL ,A sertésekéi főleg" pfiffig; yorkshire-i fajtából válogatták.' de nem lehetett súlyuk 50 kg-nál több. Ezeket a sertéseket szabad­ban nevelték, ezért izmosak, so-' ványak voltak. A levágott álla­tok sonkáit, melyek nagyjából egyforma súlyúak és minőségűek voltak, különleges páclével, ká­dakban besózva, 3-—4 hónapig tá­rolták, érlelték, majd felfüstöl­tek. végül megfőzték. Ma már hazánkban is készítenek Prágai- típusú sonkát. A ROCQUEFORT SAJT (ROK- FORT) a hasonló nevű francia faluról kapta nevét. Itt készül 300—400 év óta. A hagyomány szerint egy pásztor a falu hatá­rában levő barlangpincékbe me­nekült a közelgő vihar elöl, és ide hajtotta be nyáját is, hogy megvédje őket. Amikor a vihar elült, kihajtotta innen a nyájat, és tovább vándorolt. Csak ké­sőbb vette észre, hogy a barlang­ban felejtette a tarisznyáját, mely­ben juhsajt és kenyér volt. Hetek múlva, amikor újra a faluba ér­kezett, bement a tarisznyáját megkeresni. Ott is találta egy szögön, ahová annak idején akasz­totta, de a benne levő kenyér tel­jesen elpusztult a vastag penész alatt. A sajt azonban, bár szin­tén penészes volt, jó ízűvé vált. Ennek híre ment, és ettől kezdve a falusiak ide hordták a juhsaj­tot érlelni, hogy ' jellegzetes, fi­nom ízt kapjon. A sajt pedig rö­videsen ismertté vált Franciaor­szágban, sőt egész Európában is. A BÉCSI SZELET eredete az ókorba nyúlik vissza. Már a per­zsák is ismerték a rántott húst, de kedvelt étel volt az araboknál is. A görögök szakácskönyveiben szerepel a sült hús, melyet préz- lii>el készítettek. A rómaiak is kedvelték a tojásban, morzsában, nugforgatott sült húst. A mórok Spanyolországba vitték magukkal ételeiket is, így megismertették a rántott húst a lakossággal. 1491- ben (a mórok kiűzetése) után An­dalúziában „chuleta Andalúzia" néven szerepel a spanyol sza­kácskönyvekben a rántott szelet. A 15. század vége felé spanyol, német és francia csapatok törtek be Itáliába, és pl. a spanyolok ötször is elfoglalták Milánót. A város népe tőlük leste el a rán­tott szelet készítésének titkát. Mi­lánóban járt osztrák szakácsok a máit század elején itt tanulták meg ezt a nályk új húsételt, és ettől kezdve Becsben is készítet­ték. de már borjúhúsból, a szelet neve pedig az azóta világhírűvé vált „Wiener Schnitzel” (bécsi szelet) lett. Becsből került Ma­gyarországra is. R. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom