Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

1 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. május 8. TUDOMÁNY - TECHNIKA Atomreaktor születik Csehszlovákia az utóbbi évtize­dek során új iparágat hozott létre: az atomenergetikai gépipart. Bi­zonyára kevesen tudják, hogy a világ azon tíz legfejlettebb orszá­gának egyike, amelyek atomerő­müvek komplett berendezéseit ké­pesek gyártani; ipara felöleli az atomenergia-termelés fejleszté­séhez szükséges összes ágazatot. Északi szomszédunk összes tudo­mányos-műszaki, fejlesztési ki­adásainak' körülbelül egyötödét . fordítja nukleáris technikai kuta­tásokra, így a többi között az atomerőművek újabb nemzedékei­nek kifejlesztésére. Ma még fő­ként csak a WER 440 típusú nyo­móvizes reaktorral működő atom­erőművek részegységeit gyártják, de már folynak a WER 1000-es reaktorok készítésére való áttérés előkészületei is. A WER típusú reaktort egyébként a Szovjetunió­ban fejlesztették ki, mérsékelten dúsított uránnal üzemel, hűtőkö­zege közönséges víz; a KGST-or- szágokban jelenleg ezt a típust használják, illetve építik. A típus- megjelölésben a szám a reaktor megawattban kifejezett teljesít­ményét jelenti. Ismert, hogy az energia az atomerőműben maghasadási reak­ció révén keletkezik. Az úgyne­vezett víz-vizes reaktornál — amilyen a WER típus is — az aktív zónán keresztül 100—125 atmoszféra nyomású vít cirkulál. amely egyidejűleg lassítja a neut­ronokat és szállítja a reaktor ál­tal ‘termelt hőenergiát.- Az‘atom­erőmű kétkörös, ami azt jelenti, hogy külön hőhordozó és külön munkavégző köre van. Az atom­erőmű aktív zónája fűtőelemeket tartalmazó hatlapú kazettákból áll, egy reaktorban 349 van belő- liük, faluk cirkóniumötvözet. Egy feltöltéssel egy WER típusú atomerőmű átlagosan három évig dolgozik. Képeinken a reaktorgyártásra berendezkedett plzeni Skoda Mű­vek atomenergetikai gépgyárába pillanthatunk be, ahol éppen egy WER 440-es reaktor 99 tonna sú­lyú nyomótartály nyakrészét ké­szítik elő lágyításra. A világ talajtérképe Napjaink egyik legéletbevágóbb, az egész világot érintő kérdése: hogyan oldható meg a rohamosan növekvő és jelentős részben alul­táplált népesség élelmiszerekkel való ellátása. Egyre inkább szük1- ségszerűvé válik, hogy az egész világon megismerjük a termőta­lajokat, és ezeket az ismereteket kihasználva, a pusztító folyama­tok ellen védekezve, biztosítható legyen az egyes területek maxi­mális termőképessége. Ehhez szükség van a rendelkezésre álló adatok részletes elemzésére, rend­szerezésére, Tizenhét év erőfeszí­tése kellett annak a világ talajait ábrázoló térképnek az elkészíté­séhez, amelyet az UNESCO és a FAO közösen jelentetett meg. A munkához elsősorban azért fogtak hozzá, hogy pótolják a hatvanas évek elején a talajtér­képezésben felmerült hiányossá­gokat. A világ talajtérképe hozzájárul a természetes nyersanyagok érté­keléséhez, de fontos munkaeszköz a mezőgazdasággal, hidrológiával, területhasznosítással foglalkozó szakemberek számára is. A térkép 1 : 5 000 000 méretarányú, 18 db 75 x 100 centiméteres színes tér­képlapból, jelkulcsból és 10 részes kiegészítő, magyarázó szövegből áll. Tartalmazza a nagy tájak le­írását, a talajféleségek elosztását, és kiemelt helyet kapnak a tala­jok jelenlegi hasznosítására vo­natkozó, a modern mezőgazdasá­gi termelés számára fontos ada­tok. A térkép az éghajlati zónákat, a kőzet- és vegetációtípusokat, a népességmegoszlást és az egyéb fontos statisztikai adatokat is fel­tünteti. Biztonság a hajózásban A hajós népek már az^ősidők- től kezdve alkalmaztak olyan jel­zéseket a tengereken, amelyek segítették tájékozódásukat, és fel­hívták figyelmét különféle veszé­lyekre. A múlt század vége felé elektromos fényforrások és lencse- rendszerek alkalmazásával ala­kultaik ki a ma is fontos szerepet betöltő világítótornyok korszerű változatai. Ezek mellett az úszó tengeri jelzések — bóják, ködszig- nál-berendezések, rádiótechnikái tengeri jelzések stb. — is jelen­tősen segítik a hajók biztonságos közlekedését a tengerek ország­útjain. Sok balesetet előztek már meg azok a tengeri jelzőberende­zések, amelyek ködben, sötétben, fényjeleket adnak, egyenletes, periodikusan szaggatott, néhány másodpercig vagy még rövidebb ideig. tartó fényfelvillanásokat, fehér vagy színes fényben, vagy ezek kombinációiban.'A legújabb világítóbóják üzemeltetéséhez már munkába fogták az atomenergiát. A rádioaktív izotóp bomlása köz­ben hőt termel, amit hőelemek elektromos energiává .alakítanak, e módon hosszú időre biztosítván a tengeri jelzőberendezés áramel­látását (az izotóptöltetet csupán ötévenként kell cserélni). ‘Képünkön ilyen korszerű bójá­kat láthatunk, angol szakemberek konstrukcióját, a kihelyezőhajó fedélzetén. A rendkívül szívós, de mégis könnyű, korrózióálló, üveg­szállal erősített műanyagból ké­szült burkolatban levő jelzőbe­rendezés, 3,5 méterrel a tenger­szint fölé kiemelkedve sugározza szét a különféle jelzéseket. A spe­ciálisan kiképzett tok heves hul­lámzásban, nagy viharban is min­den körülmények közt a víz szí­nén tartja a jelzést. E különleges bójákat kifejezetten azzal a cél­lal készítették, hogy az Északi- tenger olaj- és földgázfúró-tor- nyait vegyék körül velük, hogy megelőzzék az esetleges ütközéses baleseteket. A bóják még a rada­rok használata esetén is jó szol­gálatot tesznek. Baráti segítség Vietnamnak Szabályszerű vagy példás? Vietnam 1978-ban lépett be a KGST-be, de gazdasági kapcsola­tai a tagországokkal több mint két évtizedes múltra tekintenek visz- sza. A Szovjetunió például a vietna­mi energetikai, vegyi és gépipar fejlesztéséhez járul hozzá jelentős mértékben. Szovjet segítséggel ed­dig 200 ipari létesítmény épült. Ezek adják az ország egész ón, kénsav és szuperfoszfát termelé­sét, a szerszámgépgyártásnak mintegy 80 százalékát, a kitermelt szén 78 százalékát és a villamos energia több mint 60 százalékát. . Szovjet irányítással épül a Fe- kete-folyón az 1,7 millió kilowatt­óra kapacitású „Haobinh” vízierő­mű, a „Phalai” hőerőmű, az évi 2 millió tonnás kapacitású szénbá­nya. Ugyancsak a Szovjetunió nyújt támogatást a tea-, kávé- és déligyümölcs-ültetvények bővíté­séhez. A nemrég aláírt egyezmé­nyek értelmében a Szovjetunió se­gítséget nyújt a hanoi vasútháló­zat rekonstrukciójához, a Hanoit Haiphonggal összekötő út bővíté­séhez, a Vö'rös-folyón átívelő Thanlong-híd befejezéséhez. A fel­használt hitelek jelentős hányadát a Szovjetunió térítés nélküli se­gélyként bocsátotta Vietnam ren­delkezésére. A többi KGST-ország is jelentős támogatást nyújt, első­sorban a természeti kincsek feltá­rásához. Vietnam rendkívül gazdag nyersanyagokban és kedvezőek az ország természeti adottságai is. Ezek kiaknázása révén a jövőben lehetőség nyílik a nyersanyagok, a könnyűipari termékek, a gabona, a gyümölcs, a hal és a faanyagok exportjára. Tavaly Vietnam már teát, kávét, nyersgumit és déligyü­mölcsöt szállított a szocialista or­szágokba. Az export volumene a jövőben tovább növekszik. SZABáLYSZERO — jegyezte be a kalkulust a tanár úr az egyik tehetősebb gyerek neve mellé az osztály könyvbe. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regényének szegény hőse alkalmasint kevésbé sza­bályszerűt kapott, mert neki akkor ezt kellett kap­nia. A dolog tán nem >is izgatta oly nagyon, élete, sorsa szempontjából ennek nem -volt különösebb jelentősége. Másfél évtizede, a mi általános iskolánkban a va­lóban jó pedagógus, jó osztályfőnök már másként csinálta a félévi, é\ végi osztályzást. Nem ő dön­tött, ráhagyta azt a diákokra, állapítsák meg ők, ki milyen magatartás- és szorgalomjegyet érdemel, ök ismerik egymást igazán, no meg érezzék a döntés felelősségét is. Akkor még — hajdani nebulók — nem tudtuk, hogy ez a demokrácia, a jogokkal való élni tudás élső leokéje, próbatétele. Azt éreztük, hogy nem lehet tréfával elütni az egészet: -mindenki jó volt, senki nem csinált semmi rosszat, mindenki ötös. Annál inkább nem, ment az osztályfőnök szavai igencsak elgondolkoztattak mindannyiunkat:' „Aki nem csinált semmit — rosszat sem —, az „jó”, azaz négyes. Ötös, példás csak úgy lehet, ha valami több­letet is nyújtott.” Olyasmit, ami az emberi' magatartás megítélése­kor értékelhető. Nem lehet bár centivel, dekával mérni, mégis megvan, s az egyén gazdagodik általa, értékesebb lesz személyisége. Magatartásának ‘a mi­nősége lesz más. AKKORIBAN — ahogy visszaemlékszem — a gya­korlati demokrácia elsajátításának folyamata az ál­talános iskolában volt a legmeggyőzőbb. A kollek­tív osztályzást -mindenki komolyan vette. A középiskolában már óvatosabbak a diákok, to­vább akarnak tanulni, s mit gondolhatnak majd róluk, ha a magaviseletük nem példás?! Az egyetemen, főiskolán meg pénzről, ösztöndíjról van szó. S néhány „okvetetienkedő" miatt több száz forintot kockára tenni? ... A munkahelyen — hisz előbb-utóbb, egyes lép­csőfokok esetleges kihagyásával is, végül ide ju­tunk — mondhatnánk, nincs idő efféle „haszonta- lansággal". a másik ember lelki életével foglalkoz-. ni. Megvan nek-i'k a maguk’ baja, nekünk is a ma­gunké. Épp elég az, és itt elsősorban dolgozni kell, azért kapjuk a fizetést. És aki többet akar, annak többet kell dolgoznia, vagy — s így pontosabb, aho­gyan a most divatos kifejezéseket „magyarra" for­dítjuk — jobban! Fölismerte ezt ma már a szervező és az esztergá­lyos, az óvónő és az állattenyésztő, a biztosítási üz­letkötő és a kalauz is. Megértették, mert meg kel­lett érteniük, s keresik az útját-módját — ki-ki a maga területén —, hogyan jobban. Két munkafolya­matot felcserélni, a szerszámot másként befogatni, az eddig veszendőbe ment takarmányt hasznosíta­ni, az ügyfelet, utast pontosan, udvariasan kiszol­gálni. Igen, apróságok, de ma már ezekre is óriási szükség van. Enélkül elakadhatna a szekér. ÉS MÉGIS van egy aggály. Bár e tettek társadal­milag fontosak, formálják az embert, jelentős a gazdasági hasznuk, az indíték, a mozgatórugó nem egy esetben a — pénz. Hiába a helyes fölismerés, szemléletváltásra van szükségük azoknak, akik így nézik a dolgokat: ez a munkadarab három fillér, száz ilyen már három forint, hogyan lehetne egyszerűbben még többet gyártani, ó ilyen sokat már nem érdemes, azt úgyse mi kapjuk meg. Lehet, hogy valóban nem ők, de -mindenképpen mi kapjuk meg. Ám igazán elégedettek csak akkor lehetünk, ha ezt valamennyien megértjük. Ha a munkát a munkáért csináljuk jól! És a jó munkáért valóban kapjunk is többet. Aki jól dolgozik, az bátran mondhat véleményt váltótársa, brigádtagja munkájáról, akkor is ha bí­rál. Nem kell félnie, aijra gondolnia, hogy "egyszer még visszakaphatja ezt. S ha a munkáról -már így beszél, akkor majd más ügyekben is akar és mer szólni. Esetleg még a fő­nök, vagy a beosztott magatartásáról is, és az érin­tett is megérti, nem tekinti fúrásnak, vagy akarnok- ságnak a jobbító szándékot. Az ember a munkától eljut a másik emberig, a közösségig. Eközben, bár nem lesz teljesen más, mint előtte, de gondolkodása, erkölcsi értékítélete, szem­lélete, magatartása jelentősen gazdagodik. Maga­sabbra teszi magának a mércét, hiszen egyre job­ban kifejezheti, kiteljesítheti önmagát. Mindez már nemcsak lehetőség, hanem igény is számára. Ha tetszik — az önmegvalósítás kényszere. SZABÁLYSZERŰ — mondhatni középszerű — ré­gen is, most is annaik jár, aki egyebet nem csinál, mint gondolkodás nélkül, szemellenzős szabálysze­rűséggel betartja a szabályokat. Aki „példás”-t akar kapni, annak többet, mást és másként kell adnia! Szemellenző nélkül, alkotóan. Váczi Tamás FEJLŐDIK A MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK TERMELÉSI SZÍNVONALA Állami gazdasági újítók A szocialista mezőgaz­daság fejlődésének min­den szakaszában a ter­melési színvonal tökéle­tesítése a cél. Ugyan­ekkor az anyagi-műsza­ki bázis fejlesztését a szocialista társadalom tő feladatának tekinti. Á szakosodé mezőgazdasági nagyüzemekben az elmúlt évek­ben olyan eredmények születtek, melyek döntő és kedvező válto­zásokról tanúskodnak. A terme­lés hatékonyságát az állami- és szövetkezeti gazdaságok berende­zéseinek. gépeinek műszaki álla­pota, felszereltsége; a technoló­gia. a fajta, valamint az alkal­mazott agrotechnika határozza meg. Ezért fontos, hogy egy ter­melési lánc milyen elemekből épül fel, és ezek. hogy kapcso­lódnak: kiegészítik vagy fékezik egy mást. Energiapazarlás Nem egyedi, hogy egy guzdusm: vásárol egy nagy értékű berende­zést, amely jobb műszaki paramé­terei miatt eltér a technológia tervezett teljesítményétől. Ilyen­kor — az esetek többségében — szakaszosan üzemeltetik, vagy olyan kényszersebességgel, amit a kapcsolódó gépek elbírnak. Egyik sem megfelelő megoldás, hiszen mindkettő a mezőgazdaság ellen vall. Egy példát kiragadva: az or­szág — 2,8 millió kilowatt (3,9 millió lóerő) teljesítményt képvi­selő — traktorállományának 22 százalékát a 80—200 kilowatt tel­jesítményű nagytraktorok adják. Kihasználtságukat döntő mérték- Leti meghatározza a tábla hosszú­sága. A területteljesítmény és az üzemanyag-fogyasztás mutatói a legjobb ^értéket'-’äz11500- méternél hosszabb fbrdulóknál adják. A 200 méteres fordulók rhár 16 szá­zalékos túlfogyasztást jelentenek. Ha viszont a gépek által művelt táblák hosszait összevetjük a nagytraktorok arányával, akkor megdöbbentő eredményt kapunk. Egyharmaduk — a rövid fordulók miatt — túlfogyasztással dolgo­zik Hasonló- példák tömegével bi­zonyítható, hogy számos olyan tartalék van a nagyüzemi mező- gazdasági termelésben, amihez még hozzányúlhatunk. A gazda­ságokban célul kellene kitűzni, hogy a termesztés-, tartástechno­lógiákat egyre inkább saját adott­ságaikhoz tervezzék. Ebben a munkában jelentős szerephez jut­nak az újítók. Kényszerhelyzetben A mezőgazdasági ágazatok kö­zött az eszközellátásban a leg­mostohább helyzetben a kerté­szet van. Célgépeinek jó része csak évente egy, esetleg két mű­veletre használható, és főként tő­kés országból szerezhető be. Az elmúlt évben az 5 millió dollár értékű gépvásárlás nem oldotta meg az ágazat gondjait, viszont kedvezően hatott a hazai gép­gyártásra és az üzemi újítókra. Nem vitás, hogy csak ott lehet számottevő az újítómunka, ahol a vezetőség a jó ötletek gyakorla­ti megvalósítását felkarolja, ösz- ‘tóvízb-rTe'frriészéfés.i- hogy az újí­tások haszna nemcsak anyagilag mérhető'. 'Egyiegy''módosítás "az adott berendezésen a termesztés- technika szintjének emelésén túl elősegítheti a balesetek megelő­zését, vagy a munkakörülmények javítását is stb. Nagy jelentősége van a szocia­lista versenymozgalomnak, ami szintén serkenti az újítókat, az esetleges hiányosságok „házon be­lüli” pótlására. I Élenjárók Báes-Kiskun megye állami gaz­daságaiban az elmúlt évben ösz- szesen 166 újítást adtak be, s eb­ből százhuszonhetet elfogadtak. Ezeknek már tavaly mérhető haszna 4,5 millió forint volt. Az egyik élenjáró kollektíva & Bajai Mezőgazdasági Kombinát Május 1. szocialista brigádja. A V'eichand József vezette központi javítómuhelyi brigád az elmúlt években 32 újítást adott be, ami­ből eddig huszonötöt már hasz­nosítottak. A tehénkörmöző szer­kezettől a John Deer erőgépre szerelhető szántóföldi permetezőig számos újszerű megoldással já­rultak hozzá a gazdálkodás ered­ményességéhez. A Kalocsai Állami Gazdaság­ban is ösztönzik az újítókat. En­nek eredménye többek között a fűszerpaprika magnyerését gyor­sító roppantógép, ezzel a feldol­gozási technológiát sikerült ter- -thelékéíiye'bbé BéÖft?.3* Be ^agyéWítt megoldották a tartályláda billen- 1 térét”'is', amit ‘eddig' essek1“* tőkés országokból származó gépekkel tudtak megvalósítani. Izsákon mar sok éves hagyo­mánya van „a vedd észre, tedd szóvá, és oldd meg” mozgalom­nak. Az aprónak tűnő technoló­giai változtatások egyre gördülé­kenyebbé teszik a termelést, csök­ken a veszteség, nő a termelé­kenység. Az újítók munkája is erősíti a szocialista tulajdon iránt érzett személyi felelősséget. Sajnálatos azonban, hogy az ésszerű és ötlet- gazdag megoldások széles körű elterjesztésére nincs lehetőségük. A szakmai bemutatókon gyakran értetlenül állnak a meghívottak, amikor az egyik hazai gépgyártó vállalat bemutatja azt a berende­zést, amit — a reklám hiánya miatt — önmaguknak kellett nagy áldozatok árán megoldani. Szükség lenne egy jobb ösz­tönző rendszer kidolgozására is. A jelenlegi közgazdasági szabá­lyozók engedélyezik, hogy a gaz­dasági tevékenység eredménye szerint képződő anyagi ösztönzési alapot részben a technikai hala­dás fejlesztésére — újítási díjként — felhasználják. Az alap fő for­rása lehet az új technika beveze­téséből származó nyereség. A gaz­daságossági mérték szerinti díja­záskor pedig fokozatosan meg­szüntethető a prémiumok egyen- lösdi jellege. Czauner Péter HIÁNYOK ÉS LÁTSZATHIÁNYOK Ezért a pici alkatrészért a fél országot bejártuk — mondta a mi­nap gépszerelő ismerősöm, s néhány apró tömítésre mutatott. — No­de, vettünk is mindjárt vagy százötvenet, hogy máskorra is jusson. A példa pedig „ragadós”. Időnként filléres értékű, de nélkülözhetet­len alkatrészek tűnnek el a mezőgazdaságot ellátó vállalatok raktá­raiból. Nélkülük viszont esetenként állnak a gépek, ezáltal lassan halad a határban a munka. ]YTnnnnn1hplv7Pthpn Az elmúlt év öszén Mezőtúron lUUIIU|IVlllCyfClUCIl megrendezett gépkereskedelmi ta­nácskozáson mondta Hinczki János, a Mezőgazdasági Gépalkatrész-kereskedelmi Vállalat (MEGÉV) igazga­tója: „A szállítók nagy része monopolhelyzetben van, ami abból adó­dik, hogy a gépet szállító cég rendelkezik a legoptimálisabb alkatrész- gyártási feltételekkel, és a főbb szerkezeti alkatrészeknél nincs kon- kurrencia...” - •, Az előbbiek igazolására néhány számadat: a vállalat 1979. I. ne­gyedévi — idejében leadott! — rendeléséből 67,8 százalék, a II. ne­gyedéviből 54.7 százalék nem a MEGÉV által kért ütemezés szerint került visszaigazolásra. Ugyanakkor a szállítók évente 200—300 millió forint értékben nem igazolnak vissza megrendelést. Jó néhány alkat­rész esetében pedig túlságosan hosszú (1,5—2 év) az utánpótlási, szál­lítási ’ idő. A szerződések megkötésekor és teljesítésekor tehát rend­kívül sok a bizonytalanság. Sajnálatos módon minden évben ugyan­azon cikkeknél érvényesül ez a bizonytalanság. Ilyenek például: a K—700 és a Zetor C. 12045 típusú traktorok motorikus alkatrészei, vagy az E—516 kombájn fékalikatrészei. A legtöbb bosszúságot a látszathiányok okozzák. Amíg az ország egyik felében roskadoznak a raktárpolcok a hiánycikknek kikiáltott alkatrészek miatt, máshol mutatóba sem akad belőlük. Ebben per­sze a mezőgazdasági üzemek anyagbeszerzői is ludasak, mert gyakorta túlzott mennyiséget vásárolnak, így másoknak nem marad. nnamvnc l/nriln7nc Á fölösleges keresést szüntette meg ivepernyu» Keruezes a MEGÉV, amikor 1979 októberében 3 db. ún. videoterminál készüléket állítottak munkába a vállalatnál. A videoterminálok bevezetésének alapfeltétele a már öt éve használt számítógépcsoport volt. Ez a MEGÉV adatbankja. Országos és megyei méretekben cikkelemenként képes kimutatni a meglevő és az elfogyott alkatrész-mennyiségeket darabszámban és forintban. Az adatokból előre tervezhető a beszer­ző# és a „terítés”, azaz, hogy az egyes alkatrészekből hány darabot kapjanak az AGROKER-ek. A vevő teendője tehát: a legközelebbi AGROKER-nél megpróbálja beszerezni a szükséges alkatrészt. Ha ott nem kap, akkor a vállalattól (esetleg a saját gazdaságból) telefonon vagy telexen felhívja a MEGÉV illetékes osztályát és onnét a videoterminál segítségével néhány perc múltán választ adnak. Egy-két gomb benyomása után a videoterminál képernyőjén (vagy papíron írásban) látható lesz, hogy hol, melyik me­gyei vállalatnál, hány darab található a keresett alkatrészekből. Olyan ez, mint egy állandóan változó térkép, amely részletes információt nyújt, ezáltal pedig fölösleges utazások takaríthatok meg. Z. S. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom