Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

1980. május 8. • PETŐFI NÉPE •

3

Szocializmus, munka, béke

Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával

VÖRÖS KERESZTES VILÁGNAP

Mindenütt, mindenkiért

■ i Hi

Politikailag pezsgő, mozgalmas hónapokat élünk. Alig másfél hónapja, hogy lezajlott az MSZMP XII. kongresszusa, s máris újabb, nagy politikai-társadalmi eseményre készülünk. Erről beszélgettünk dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával.

— Hat héttel a pártkongresszus után elmondhatjuk, hogy e tanácskozás hatása átjárja egész társadalmunkat, s a közéletet. Miben nyilvánul meg ez a hatás? Reális szemléletben, a helyzet tárgyszerű megítélésében, megalapozott optimizmusban. Ilyen légkör jellemezte a kongresszust. s az azóta eltelt heteket is. — Á legnagyobb tömegeket átfogó társadalmi mozgalom, a Hazafias Népfront vezetői hogyan vonják meg sommásan a kongresszus mérlegét?

— Tényleg csak sommásan, így: szocializmus — munka — béke. Örvendetes, hogy hazánkban az emberek mind nagyobb arányban tekintik e hármat' összetartozó- nak, elszakítihatatlannak. Ez az oka annak, hogy a kommunisták kongresszusa — az egész nép kongresszusává vált. Azért is, mert előkészítésében — az irányelvek vitájában — nemcsak a 800 ezer kommunista vett részt, hanem a pártonkívüliek tömegei, sőt — éppen a népfront közvetítésével — a hívők, és az egy.- házi vezetők is. És azért is. mert a kongresszus határozatai az egész nép, a nemzet érdekeit fejezték ki. összegezve:1 a kongresszussal a nép vállalta, a jelent értékeivel, eredményeivel, gondjaival és nehéz feladataival együtt. A jelen vállalása pedig egyszersmind kifejezi a jövő iránti felelősséget is.

— Mi most — véleményem szerint — egy nagy fontosságú folyamatban veszünk részt, amit nem túlzás a párt és a nép kölcsönös és mindig megújuló bizalma folyamatának nevezni. E folyamat lényege abban van, hogy a párt nem tud és nem is akar a nép nélkül vezetni; s hogy maga a nemzet sem tud és nem is akar a párt, a munkásosztály vezetése nélkül boldogulni.

— Hol a helye ebben a folyamatbanr a Hazafias Népfrontnak? v

— Mondjam azt, hogy a „sűrűjében"? A népfrónbmozgalom alkotó módon vesz részt ebben a folyamatban. Részint, mint a párt szövetségi politikájának * széles kerete, részint, mint a nemzet minden tagja, a társadalom minden alkotó eleme előtt nyitott mozgalom, és részint mint a szocialista nemzeti egység szüntelen megújulásának és megújításának színtere.

— Eljutottunk a szocialista nemzeti egység fogalmához,

■ illetve tényéhez. Beszélne erről?

— Már a kongresszusi irányelvek vitája, majd a határozatok szelleme, végül pedig az országgyűlési képviselő, és a tanácstagi választások politikai előkészületei egyaránt bizonyították, hogy népünk politikailag egységes és kész arra, hogy tettekkel támogassa szocialista céljaink megvalósítását. Országunk polgárait több mint két évtized tényei győzték meg az MSZMP politikájának nemzeti jellegéről: meggyőzték a magyar nyelvűeket és a nem magyar anyanyelvűeket; a materialistákat és a hívőket. Ezért érzi magát jól itthon, ebben az országban tíz és fél millió magyar állampolgár. Ha pedig elégedetlen, akkor is azért, mert otthonát — ezt az országot — szeretné szebbnek, gazdagabbnak látni. Jó dolog ez a tulajdonosi szemlélet.

— Mif tehet — illetve tesz — a Hazafias Népfront a nemzeti egység erősítéséért?

. — Sokat teszünk, hiszen minden tevékenységünk ezt a célt szolgálja, a község-, várospolitikától az Olvasó népért mozgalomig, a településfejlesztési tervek társadalmi támogatására való mozgósítástól a környezetvédelemig. Mozgalmunk tevékenysége

reliflj

yrntjpini,

Ipwni az alapfokú nyelvvizsgát

Herman József főosztályvezető nyilatkozata

Várhatóan még az idén megjelenik az alapfokú nyelvvizsga bevezetéséről intézkedő rendelkezés. Az idegennyelv-oktatás továbbfejlesztésére. Erről nyilatko-. zott Herman József egyetemi tanár, az Oktatási Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője az MTI munkatársának. A többi között elmondta: a kormány mellett működő tudománypolitikai bizottság egy évvel ezelőtti határozata nyomán kezdték meg az állami nyelvvizsgák rendszerének felülvizsgálatát és korszerűsítését. Ennek szellemében dolgoznak a jogszabályon is. Az alapfokú nyelvvizsga bevezetésével az eddigieknél szélesebb rétegek igényét elégítik ki. Évről évre nagyszámú munkás dolgozik például külföldi beruházásokon, vagy teljesít egyéb közvetlen exportmegbízást. Ráadásul külkapcsolataink további szélesedésével mindinkább nő a számuk. Több ezren használják nap nap után itthon is — például az idegenforgalomban, a kereskedelemben nyelvtudásukat. Ok rendszerint nem irodalmi szinten művelik a nyelvet, fordításra, tolmácsolásra, nyelvtanításra sem kívánnak vállalkozni, csupán a munkájukhoz szükséges mindennapi érintkezést teszi lehetővé az idegen nyelv ismerete, s igénylik is, mintegy tudásuk igazolásaként, az alapfokú nyelvvizsga lehetőségét. Bevezetésével ezért nem az a célunk, hogy fizetéskiegészítéshez jussanak az érintettek. Az alapfokú nyelvvizsga a gyakorlati

célú nyelvtudás bizonyítéka, és megszerzésének ösztönzője is lehet, a vállalatoknak, a hatóságoknak pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos munkakörök betöltését, a kiküldetés odaítélését fokozatosan alapfokú nyelvvizsgához kössék.

— Bár a határozat hosszabb távra szabja meg a tennivalókat, az eltelt egy -év alatt már számos más intézkedést is kidolgozott az Oktatási Minisztérium. Elsődleges feladatunk az iskolai nyelvoktatás eredményesebbé* tétele, s ez ''csak elegendő számú, jól felkészült nyelvtanár közreműködésével valósítható meg. Felmérve az iskolák igényeit,, az idén felemeltük az egyetemek és a főiskolák nappali tagozataira felvehető ide- gennyelv-szakos hallgatók számát. Szeptembertől orosz szakon például a korábbi 520 helyett csaknem 700 első éves kezdheti meg tanulmányait. Érdemi változtatást tervezünk a képzés tartalmában is: ez év szeptemberétől a tudományegyetemeken megváltozik az idegen nyelv-szakosok tanterve. Az új tanterv irányelveit, amelyeket egyetemi és főiskolai szakemberekkel együtt dolgoztunk ki. a közeli napokban juttatjuk el az egyetemekre. Lényegük, hogy már a tanulmányok kezdetén különösen nagy figyelmet fordítunk az idegen nyelv alapos, gyakorlati elsajátíttatására, anélkül természetesen, hogy ez az elméleti tananyag oktatását kiszorítaná. (MTIj

Új növényvédő szer: a Piakin gyomirtó

A Chinoin Gyógyszer- és Ve-, gyészeti Termékek Gyárában nagy teljesítményű korszerű növényvédő szer gyártását kezdték meg. A Plakim nevű készítménnyel a takarmánytermesztők növelhetik a hozamokat.

Az utóbbi években jelentősen csökkentették a lucerna, valamint a rét és legelő hozamait a gyomok. Mindenekelőtt a lósóska-, félék terjedtek el Szabolcs-Szat- már megyében és a Dunántúl egyes vidékein. Ez komoly veszteséget okoz az üzemeknek, hiszen hazánkban több mint 400 ézer hektáron termesztik a fehérjében gazdag takarmánynövényt, a lucernát. A Plakinnal permetezett területen két-három hét alatt elsár- gulnak a gyomnövények, másfél hónapon belül pedig bekövetkezik a teljes elhalás, azaz a gyomok kipusztulnak. A vegyszer érdekessége: lehetőség van árra, hogy ne az egész területet, hanem csak a gyomnövénnyel fertőzött foltokat „tisztítsák meg”.

A Chinoin készítménye a gyep- és legelőterületeken is felhasználható. Mivel a Piakin a fűre veszélyes, ezért csakis úgynevezett foltkezelést alkalmazhatnak, tehát közvetlenül a gyomokra permetezhetik csak ki a nagy hatású védőszert. (MTIj

közismerten sokrétű, de a jelen időszakban fő meghatározója az a törekvés, hogy részese legyen a XII. kongresszuson elfogadott politikai célok, nemzéti programunk megvalósításának. Április 17-én közzétett választási felhívásunkban ezért arra szólítottuk fel az állampolgárokat, hogy szavazatukkal — újabb öt évre — erősítsék meg ezt a politikát, ezt a programot.

— A választások előkészítése, lebonyolítása egyike, gondolom, a Hazafias Népfront legfontosabb politikai tenniva® lóinaik.

— Így van, hiszen minden választás újabb megnyilvánulása a szocialista nemzeti egységnek.

— Milyenek a tapasztalatok?

— Április 30-i.g lezajlottak a jelölő gyűlések, vagyis befejeződött a választási kampány első szakasza. Szám szerint is sok, ösz- szesen 60 ezer találkozásra került sor a választókkal, ebből 352 országgyűlési képviselő választó- kerületben, a többi tanácstagi választókörzetekben. A képviselői jelölő gyűléseken az átlagos megjelenés 500 körül volt, a tanácstagi j jelöléseken általában 30—35 állampolgár vett részt.

— Ezek a számok a lakosság milyen arányát jelentik?

— Tapasztalataink szerint a városokban a megjelenési arány alacsonyabb, a községekben magasabb. Bács-Kiskun és Szolnok megyében például a választásra jogosultak 70—80 százaléka vett részt a jelölő gyűléseken. Országosan mintegy 2—2,5 millió ember mozdult.meg, elégtelen megjelenés miatt a rendezvények alig 0,5 százalékát kellett elhalasztani.

— Milyen volt az aktivitás?

— Szám szerint is jó — az országgyűlési jelölő gyűléseken átlag négyen-öten, a tanácstagi jelöléseken heten-nyolcan szólalták fel — tartalmilag pedig különösen: a felszólalók többsége közérdekű problémákkal foglalkozott. Nagyon sokan tették szóvá például — helyeslőén — a magasabb követelményeket: a nagyobb munkaintenzitás, a szigorúbb fegyelem igényét: a településfejlesztés aránytalanságait, a kis falvak alapellátási gondjait, a környezetvédelem problémáit, a rend és tisztaság hiányát, a fogyasztók érdekvédelmét; végül — de nem utolsósorban — sokan tettek újabb társadalmi munkafelajánlást lakóhelyük szépítésére.

— Hallhatnánk valamit ä jelölések demokratizmusáról7

— Az országgyűlési képviselőjelölő gyűléseken kivétel snélkül a Hazafias Népfront javaslatait fogadták el, a tanácstagi jelöléseken jórészt a mi javaslatunk nyert megerősítést, de voltak körzetek, ahol a résztvevők javasoltak jelölteket. A tanácstagi körzetek 2,3—2,4 százalékában ket- .tős, illetve többes jelölés történt. Még csak annyit a témához, hogy májusban választási gyűléseken folytatódik a párbeszéd — most már a különböző társadalmi rétegekkel. Ezekre mindenkit tisztelettel hívunk és várunk.

— A választások feladatain kívül, azokkal párhuzamosan mi foglalkoztatja most a mozgalom aktivistáit?

— Mindaz, amit így szoktunk fogalmazni: részt venni az állampolgárok politikai, közgazdasági, pedagógiai, erkölcsi kultúrájának gazdagításában. Roppant fontos feladatunk például megérteni és megértetni, hogy előrehaladásunk alapfeltétele az idei tervek teljesítése. hiszen az adja az alapot a jövőre kezdődő VI. ötéves tervhez. De sok-sok feladat vár ránk

— pontosabban több mint 4000 népfrontbizottságra, annak több mint 100 ezer választott tagjára és mintegy félmillió aktivistára

— a község- és városfejlesztésben,

a környezetvédelemiben, a kistermelő és kertbarátmozgalomban, és így tovább. Rétegpolitikánk azt szolgálja, hogy minél több, lehetőleg minden állampolgár bekapcsolódjék valamibe; mégpedig olyan társadalmi-közéleti tevékenységbe, amelyben öröme telik. Ügy is summázhatnám: célunk eljutni mindenkihez: a nagyvárosok új lakótelepeire éppúgy, mint az apró falvakba vagy a cigánynegyedekbe, az iparvárosokba és a nemzetiségi községekbe Ny. É.

HATSZÁZEZER AJTÓ

• Az Épületasztalos és Faipari Vállalat zuglói gyárában az idén hatszázezer ajtót készítenek. A jobb munkát ösztönző bérezéssel és ön- meózással segítik. A korábbi évek rekonstrukciója nyomán elérték, hogy az idén csaknem kétszázezer festett, üvegezett ajtó is elhagyhatja a gyárat.

Mindenütt, mindenkiért — adta ki az időszerű, célkitűzéseit összefoglaló jelszót a vöröskeresztes mozgalom május 8-i világnapjára.

Mindenütt, mindenkiért. A földkerekséget átfogó segítségnyújtás, gondoskodás eszméje rejtőzik a két egymásra csendülő . szóban. Félek a nagy szavaktól, s ezért megpróbálom magamra szabni. Valahogy így: ha bajban vagy, bárhol is, valaki segítségedre siet. Ha valaki, úgy érzed, rászorul, neked is segítened kell. Hiszen emberiségben gondolkodni 'keveseknek adatik meg. Emberségesen gondolkodni, így élni és cselekedni mindannyiunknak lehet.

A vöröskeresztes világnap jelszava azonban kifejezi azt is, hogy a nemzetközi szervezet nem tesz különbséget nemzetiségi, faji, vallási; osztály- vagy politikai hovatartozás tekintetében — az emberek szenvedéseinek enyhítésére törekszik.

Szenvedés. Hányféle létezik a Földön ... Kit az éhség sanyargat, az nem tudhatja, miként kínlódik magányában a nagyvárosi bérház nyolcadik emeletén az egyedül maradt öregasszony.

Aki hazájából száműzve menekülttáborban várja, hogy atyái földjére visszatérhessen, aligha értené meg miért issza magát naponta részegre az, akinek otthona: kenyere van.

A svájci klinika csoda receptjén fogyókúrázó hölgy sem értheti, hogy a sós vízben főzött maréknyi rizs a kambodzsai kisgyerekeknek a jóllakás illúzióját jelenti egy-két órára.

Segíteni. Mindenütt, mindenkin. Ahogy szüksége van rá. A sebesültnek fájdalmát enyhíteni, a magánytól megkínzottnak jó szót nyújtani, az éhezőnek ételt, a szomjazónak vizet adni.

Ha ezek az elvek a világon mindenütt egyformán érvényesülnének, talán boldogabb lenne az élet. Az emberiesség gondolatának terjedése, megvalósulása azonban tért hódít, a farkastörvények fölé kerekedik.

Hazánkban — a világ más tájain tevékenykedőkkel egy eszméért küzdve — több mint egymillió vöröskeresztes aktíva munkálkodik. Azoknak a gondoknak az enyhítésén, feladatoknak a megoldásán, amik minket hátráltatnak a szebb, teljesebb emberi élet kibontakoztatásában. Ennyi ember munkálkodása azonban már nem lehetséges csupán a jó

szándék sugallatában, szervezettség kell, amely összefogja, egységesíti az erőket, hatékonyabb Segítője a bajok, a gondok megszüntetésének. S talán nincs is valamirevaló , munkahely, üzem, termelőszövetkezet, iskola, s kicsiny község sem, ahol nincs vöröskeresztes szervezet.

És e segítő szándék „hasznosítására” számtalan lehetőség nyílik. A magukra maradt idős emberek gondozása, ápolása felnőtt és ifjúsági vöröskeresztes aktivistáink egyik legnagyszerűbb vállalása. Ugyanilyen nagy jelentőségű az a munka, amit a környezetvédelmi törvény megvalósítása érdekében fejtenek ki falusi és városi emberek.

Meg kell említeni az egészség- ügyi munka hatékonyságát elősegítő munkálkodást, az egészséges életmód kialakításának, a családi életre való tudatos előkészítésnek a vöröskeresztes szervezetekre háruló tennivalóit. Az ismeretterjesztés, számtalan módjával, a közösségi életforma kialakításán túl a teljesebb élet megteremtéséhez nyújt segítséget a V öröskereszt. Minderről a szerteágazó tevékenységről kiadványokban ad tájékoztatást, s újságját a Családi Lapot is egyre többen forgatják érdeklődve.

S végül hadd szóljunk a Vörös- kereszt kiemelkedően fontos munkájáról, a véradás szervezéséről. Arról, hogy minden rászoruló beteg ember megkapja a számára szükséges vért, vagy vérkészítményt. A térítésmentes véradás egyben a térítésmentes vérkapás lehetőségét is magában foglalja. Lehet ennél tartalmasabban magyarázni a mindenütt, mindenkiért jelszót?

Holnap ünnepeljük a győzelem napját. Európában 35 éve béke van. Nem is kell erőszakolni a két egymás után követő nap közötti párhuzamot, annyira nyilvánvaló: a második világháború befejezése óta eltelt időszak alatt békében, tartalmas emberi céléit küzdhettek a vöröskeresztes eszmék követői. Akiknek mindennél fontosabb, hogy egészséges csecsemők, boldog gyermekek, elégedett felnőttek, biztonságban élő idős emberek éljenek hazánkban. S ezt a célkitűzést csak békében lehet megvalósítani.

Mindenütt, mindenkiért, s tegyük hozzá — mindenkinek.

N. M.

A jugoszláv népgazdaság 1980-ban

Bár a jugoszláv népgazdaság helyzetét az elmúlt esztendőben számos körülmény — a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok, természeti csapás — nehezítette, az ország népének fokozott erőfeszítései nem maradtak sikertelenek. Az ipari termelés 8, a mezőgazda- sági 5 százalékkal nőtt, kétszázezer dolgozónak teremtettek az új üzemekben munkaalkalmat, jelentősen emelkedett a munka-termelékenysége is.

Jugoszlávia 1980. évi terve a kedvezőtlen külső körülmények hatásának csökkentését és a gazdasági stabilizáció feltételeinek megteremtését tűzi célul.

Különös figyelmet fordítanak ennek érdekében a külföldi fizetési mérleg deficitjének csökkentésére. Ez 1979-ben 3 milliárd dollár összegű volt. Ez évben 2 mil- liárdra kívánják csökkenteni. A célkitűzést több intézkedés szolgálja: ésszerűen csökkentik a behozatalt és — mintegy 6 százalékkal — növelik a kivitelt. Az importált nyersanyagokat, lehetőség szerint, hazaiakkal helyettesítik, megszorítják a beruházási költségvetést.

A buszmegállóban

Azon az áprilisi napon, amikor országgyűlési képviselőt jelöltek Tiszakécskén, voltunk már néhá- nyan, akik a késő délutáni helyközi buszra várakoztunk a nagyközség központjában. Jómagam például a napjai meg vannak számlálva öreg kis házat szemrevételeztem, s a kitárt ajtajú műhelyben tüsténkedő borbélyokat. A láthatóan elbontásra ítélt házból bizonyára a mögötte hetykél- kedő emeletes, új épület üzletsorába költözik a férfi fodrászat — gondoltam.

Ekkor jó hangos „adj1 istennel” egy kék munkaruhás, vidám kis ember csöppent.közénk, s pillanatok alatt száműzte az addigi csendet, az egymás iránti közönyösséget.

— Pontosan mikor is van az indulása a kocséri autóbusznak? — kérdezte, miközben tekintetét végighordozta a várakozókon.

— Tíz perc múlva — felelték egyszerre ketten is.

— Akkor hát maradok. Gondoltam pedig, hogy még felhajtok egy feketét. No, nem ám fehéret, hanem igazi feketét — tette hozzá, nehogy valaki esetleg más nedűnek tulajdonítsa közvetlenségét.

— Tudják, elugrok Kocsérra, a

lányomhoz. Meg aztán van ott egy ismerős is, akinél megtölthetem vörös borral ezt, ni! — emelte fel a kezében levő háromliteres de- mizsont. — Vércsinálónaik viszem Pestre, a kis menyemnek. Április elején szült — megvan az első unokám! Mint a lányomat, úgy szeretem a menyemet. Különben négy családom van, mind a maga szárnyán, tisztességes szakmával. Mondhatom, jól élnek. Énnekem is megvan az a háromezer- százkilencven nyugdíjam, mellé meg egy kis pótlék, amit a géptelepen elvállalt munkám után kapok. Ennél rosszabb sose legyen. A Volántól mentem nyugdíjba, valamikor is fuvaroztam, csakhogy akkor a saját négy lovammal. És hogy be voltam rézéivé, amikor befellegzett a maszekság- nak. Meg is sirattam a lovakat, meg az egyiknek a csikaját!

— Ahogy az én apám is a két lovát, amikor be kellett vinni a tsz-be. Emlegeti is sokszor, hogy a tsz nélkül belőle se vált volna nyugdíjas — jegyezte meg egy középkorú asszony. A kis köpcös magyar bólintott és.tovább fűzte a szót:

— A falunkat is meg lehet nézni! Akad város, amelyik bizony nem különb Kécskénél. Hogy

nem mondják városnak? A fene se’ bánja. Ha csak a Tisza-partot nézzük, az maga is egy város. Meg aztán a sok munkalehetőség, a REMIX, a kólaüzem, meg a többi. Dolgozni eljárni máshová nem kell senkinek manapság, még a tanyán is megmaradhat az ember. Oda vitték neki a villanyt, megvette a darálót, az ilyen és amolyan villanymotort. Aztán mi baja van? Tartja a jószágot, gazdálkodik. Megdolgozik érte, de jól él.

— Ügy, úgy, jól mondja — helyeselt a háttérből a derékma- gasnyi fatönkön könyöklő, szemüveges öregasszonyok. — Olyan jól él a nép, hogy sok meg se tudja becsülni. Mert én bizony nem emlékszem olyan világra, hogy mint máma, elhajított szalámit, meg kiflit lehetett volna látni az utcákon. Meg azok a szép, nagy i'kerablakok, még az öreg házakon is!

— Az biztos! Valamikor nem volt olyan ablak még' a Mandel úr házán se’, pedig annak 350 holdja volt! — vette vissza a szót a beszédes kedvű férfi. — Én bizony csak azt tudom mondani, hogy éljen sokáig János bátyánk! Amíg ő tartja kezében a gyepiüt, jó úton megy-a szekerünk. Csak mindenki dolgozzon becsülettel, magyar tisztességgel, ö a kongresszuson csak ennyit, mást nem is kért a néptől. Ez hát a kötelesség.

S ekkor, talán, mert kedves politizálása mosolyt csalt arcomra, további mondanivalóját egyenesen nekem szegezte:

— Én nem tudom, hogy kegyed kicsoda, meg hogy honnan jött és hová megy, de csak egyet akarok mondani. Nehogy azt higgye, hogy én itt azért mondogatom az igazamat, mert hogy valakit meg akarnék agitálni. Mert én kérem, nem vagyok párttag. És még azt is el merem mondani kérem, hogy voltam én már három évre a közügyektől is eltiltva.

— Miért?

— Hogy miért kérem? Mert valamikor kupeckedtem is egy kicsit. Persze, nem lett volna szabad, tudom én azt, dehát akkor csináltam. Olyan volt a világ. Most meg kérem, benne vagyok a közügyekben. Máma éppen képviselőjelölés volt.

». %,— Ott volt a jelölő gyűlésen?

— Amit a művelődési házban tartottak, ott nem. Csináltunk mi egy kicsit a géptelepen. No, ^ és persze, hogy Miskó Pista mellett vagyunk. Ö itt a tanácselnök. Űj- kécskei születésű ember, pende- lyes kora óta ismerem. Tudja ám a törvényt, de mindig a nép hasznára. Persze, amit nem lehet, azt kérem nem lehet. Azt is megérti az ember ...

Megjött a busz, a beszédnek vége szakadt. Észre sem vettük, milyen hamar eltelt a várakozás ideje.

Perny Irén

|