Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
2 m PETŐFI NÉPE • 1980. május 8. események sorokban MOSZKVA ___________________ A ndrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Thomas Watsont, az Amerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélésen a szovjet—amerikai kapcsolatok egyes kérdéseiről volt szó. (MTI) WASHINGTON A keddi amerikai előválasztások Indiana, Tennessee és Észak-Karolina államban a demokratáknál Carter elnök, a republikánusoknál Ronald Reagan újabb, nagy arányú győzelmeit hozták. A két politikus már megszerezte az elnökjelölő küldöttek nagy többségének támogatását. így csak váratlan fordulat foszthatná meg őket áz elnökjelöltségtől. A két, messze lemaradt vetélytárs, Edward Kennedy szenátor a demokratáknál, George Bush a republikánusoknál az újabb súlyos vereségek ellenére versenyben kíván maradni. (MTI) GENF A szakértők bevonásával végzett vizsgálatok egyértelműen megcáfolják azokat' a Washingtonban és Pekingben terjesztett híreket, amelyek szerint a vietnami hadsereg mérges gázokat vetett be Kambodzsában — mutatott rá a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának képviselője kedden Géniben elhangzott nyilatkozatában. A szóvivő szerint az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy ilyen fegyverek bevetésére nem került sor. SAN SALVADOR . ^ Az emberi jogokjsaivatiörf bizottságának jelentése szerint 1980 első négy hónapjában több. mint 1600 személy esett ágazatul a katonaság és a szélsőjobboldali terrorszervezetek akcióinak. Szerdán San Salvadortól nem {nessze kedden öt fiatal holttestét találták. A 20 év körüli fiatalokkal a magát „Halálbrigád”-nak nevező szélső- jobboldali csoport végzett. Egy salvadori lap szerint az utóbbi hónapokban tömegével menekülnek külföldre -a salvadori fiatalok. KAIRO Egyiptom kedden hivatalos formában tiltakozott Izraelnél a három ciszjordáhiai palesztin vezető kitolopcplása és a palesztin íakosj sággai ' szembeni izraeíi" megtorló akciók ellen. Az utóbbi'Tiapök cisz- jordániai eseményeivel kapcsolatban ilyen fqrmában most először hangzott el hivatalos egyiptomi állásfoglalás. (MTI) Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba (Folytatás az 1. oldalról.) érkezett, hogy részt vegyen Jo- szip Broz Tito jugoszláv pártvezető és államfő csütörtöki temetésén. Brezsnyev kíséretében van Andrej Gromiko, az SZKP KP PB tagja, külügyminiszter. A szovjet vezetőket a Belgrád melletti Szurcsin repülőtéren Cvietin Miatovics, a JSZSZK Államelnökségének alelnöke, és Alekszander Grlicsköv, a JKSZ KB elnökségének tagja fogadta. Leonyid Brezsnyev közvetlenül megérkezése után a repülőtéren mélységes együttérzését tolmácsolta Cvietin Miatovicsnak Jo- szip Broz Tito halála miatt. « Belgrádban, a szövetségi képviselőház oszlopcsarnokában . Jo- szip Broz Tito ravatala előtt hétfő este óta, hosszan kanyargó sorokban, szakadatlanul vonul el a gyászoló tömeg, hogy lerója végtisztességét az előtt az ember előtt, aki több mint négy évtizeden át vezette Jugoszlávia kommunista mozgalmát, s 35 esztendőn keresztül szocialista építőmunkáját. Belgrád még' soha sem volt ilyen csendes. Az utcákon és tereken félárbocra eresztett nemzeti és vörös zászlók lengnek. A parlament épületéhez vezető utcákon és az előtte lévő téren lassú léptekkel kanyarog á megrendült iérfiak és nők, idősek és fiatalok menetoszlopa. Közlemény a MOSZKVA Moszkvában szerdán véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának hétfőn megnyílt 95. ülése. Az ülésen az országok képviselői, miniszterelnök-helyettesei vettek részt. Magyarországot. Marjai József képviselte. A végrehajtó bizottság ünnepi ülést tartott V. I. Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ülésen Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó KGST-kép- viselője mondott ünnepi megemlékezést, és felszólalt a többi ország képviselője is. A végrehajtó bizottság ülésének .résztvevőig (kifejezésre, juttatták azt a szilárd elhatározásukat, hpg.y ,, kommunista- és. munkáspártjaik vezetésével erősítik a szocialista országok testvéri együttműködését. Kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat is, Belgrádban hivatalosan bejelentették, hogy több mint 30 államfő, 30 miniszterelnök, 30 kommunista- és munkáspárt legmagasabb szintű vezetője, továbbá 3 uralkodó és számos köztársasági alelnök lesz jelen csütörtökön Jo- sziip Broz Tito elnöknek, a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének temetésén. Képviseltetik magukat a különböző nemzetközi szervezetek is, köztük az ENSZ, Kurt Waldheim főtitkár személyében. A szocialista országok részéről a következők lesznek jelen1 Tito elnök csütörtöki temetésén: Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB főtitkára, az államtanács elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Edward Gie- rek, a LEMP KB első titkára, Nioolae Ceausescu, a Román KP főtitkára, köztársasági elnök, Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának alelnöke, a Kubai KP KB PB tagja. A Kínai Népköztársaságot Hua Kuo- feng, a Kínai KP KB elnöke, miniszterelnök, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot pedig Kim Ir Szén, a KMP KB főtitkára, a KNDK elnöke képviseli. Jelen lesz a végső búcsúztatáson Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, Georges Marchais, a Francia KP főtitkára, és Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára is. Belgrádba várják Helmut Schmidtet, az NSZK kancellárját, Ohira Maszajosi japán miniszter- elnököt, Sandro Pertini olasz köztársasági elnököt, Bruno Kreisky osztrák kancellárt, Raymond Barre francia miniszterelnököt, továbbá Margaret Thatcher brit és Indira Gandhi indiai miniszterelnököt. Az Egyesült Államok küldöttségét Walter Mondale alelnök vezeti. * Tito jugoszláv államfő emlékére kedden, a kubai ENSZ-nagy- követ elnökletével plenáris ülést tartottak az el nem kötelezett országok ENSZ-képviselői. A jugoszláv vezetőknek küldött táviratukban az ülés résztvevői méltatták Tito szerepét az el nem kötelezett országok mozgalmában. „Tito jelölte meg az el nem kötelezettek akcióprogramjaként azt az elszánt, közös küzdelmet, amelyet az imperializmus, a gyarmatosítás, a fajüldözés, az elnyomás minden más formája ellen, a hegemonizmus ellen, az egyenjogú gazdasági és politikai kapcsolatokért vívunk” — hangoztatja az üzenet. A plenáris ülésen többek közt felszólalt India és Egyiptom képviselője, hangoztatva, hogy Nasszer és Nehru mellett Tito volt a mozgalom megalapítója. (MTI) KGST vb-üléséről vei és elmélyítésével Összefüggő kérdéseket. Megvitatták hogyan halad azoknak az egyezménytervezeteknek a kidolgozása, amelyeket a KGST XXXIV. ülésszakának előkészítése során, illetve az ülésszakon kell aláírni, s a hosszú távú együttműködési célprogramokból eredő kötelezettségeknek megfelelően meghatározták az egyezmények aláírásának határidejét. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés jegyében ment végbe. * . Marjai József miniszterelnökhelyettes, aki részt vett a KGST V^g^ejiaj tó/^ize^teágfnaJvSS. ülésén és a magyar—szovjet gazda- £&ág£y£3 és Ä .jmüszaki-tudomänyos együttműködési kormányközi bizottság elnökeinek találkozóján, szerdán délután Moszkvából hazautazott Budapestre. (MTI) hogy együttműködésüket a továbbiakban is olyan új módszerekkel és formákkal gazdagítják, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban segítik elő az egyes országok társadalmi, gazdasági fejlesztése feladatainak teljesítését, azt, hogy gyorsabban haladjanak előre a szocializmus és kommunizmus építésének útján. A végrehajtó bizottság megtárgyalta, hogyan készítik elő a KGST szerveiben a tanács soron. következő ülésszakán megvitatásra kerülő anyagokat. Áttekintették a többi között a KGST-tag^ államok 1981—1985. évi népgazdasági tervkoordinációjának helyzetét, a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítését, a sok oldalú,; inieg rá&iós ^.riníézkedéiw sek egyeztetett tervének kidölgb- zását az 1981—1985 közötti időszakra, a nemzetközi gyártásszakosítás és a' kooperáció bővítéséHUSZONÖT ÉVES A VARSÓI SZERZŐDÉS • A Varsói Szerződés Szervezetének alakuló ülése a lengyel fővárosban. 1. Fulton — Varsó A LEGÚJABB KOR történészei szerint Európa számára meghatározó jelentőségű volt az a nap, amikor kontinensünkön befejeződött a háború, a fasizmust leverték. Aligha hitte volna el akkor bárki is a józanul gondolkodó emberek közül, hogy némely vezérkarok már új háború előkészítését fontogatják. Pedig így volt. A győztes antifasiszta koalíció nyugati országaiban már a háború utolsó hónapjaiban új összecsapás tervezésébe kezdtek. A brit hadvezetés parancsa értelmében a fogságba esett német csapatok egy részét nem fegyverezték! le. Együtt tartották őket (az SS-eket is), s parancsnokaik irányításával gyakorlatozhattak. A nyugati hatalmak vezetőit fneg- riöbbentette, hogy szövetségesük, a Szovjetunió nem a végsőkig legyengülve, hanem éppenséggel megerősödve került ki a háborúból. A szocializmus első országának tekintélye óriásira nőtt — nagyhatalmi pozíciója elvitathatatlanná vált. Sőt, az is kiderült, hogy a fasiszta elnyomás alól felszabadult országokban valami új kezdődik: nem a régit restaurálják, hanem új társadalmi rend építésébe kezdenek. AZ AMERIKAI VEZETÉS — — Roosevelt ..halála után Harry Truman lett az elnök — úgy vélte, hogy az atombomba monopóliumának birtokában, hatalmas gazdasági erejével az Egyesült Államok a világ uralkodó hatalmává válhat, s visszaszoríthatja a szocializmus erőit., A washingtoni politikusok nem titkolták: a hirosimai és a nagaszaki atombomba nem annyira a Japán elleni háború utolsó felvonását jelentette, mint inkább az új szovjetellenes hadjárat kezdetét. Az események1 gyorsan követték egymást. A nyugati hatalmak lépései lehetetlenné tették a háború alatt megfogalmazott demokratiPárizs — kus elvek és tervek megvalósítását. Churcnill, volt angol miniszterelnök 1946-ban az amerikai Fulton egyetemén elmondta emlékezetes beszédét, amelyet azóta is a hidegháború nyitányának neveznek. Az USA-ból támogatott politikai mesterkedésekkel kiszorították a kommunistákat Nyugat- Európa országainak kormányaiból, fegyveres erővel vérbe fojtották a görög szabadságharcot. 1949. április 4-én megalapították az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, a NATO-ot. Az atlanti katonai tömböt szovjetellenes és szocializmusellenes, agresszív szervezetként, a kommunizmus „feltartóztatásának” és a népi demokratikus országok „felszabadításának” jelszavával hozták létre. A SZOVJETUNIÓ és a fiatal szocialista országok akkor nem válaszoltak hasonló lépéssel. Azt vallották, hogy Európa problémái a tömegpolitika eszközeivel nein oldhatók meg. Rámutattak arra, hogy a NATO megalakítása kísérlet kontinensünk' kettészakí- tására és a Nyugat militarizálásá- ra, S hogy ez valóban így vol, bizonyította Németország kettésza- kítása 1949. május 23-án, amit az Egyesült Államok, Nagy-Britan- nia és Franciaország hajtott végre / Az ötvenes években, a koreai háború és a franciák által vezetett indokínai hadjárat ellenére a feszültség legveszedelmesebb foirása Európa szívében volt. A nyugati hatalmak minden erővel arra törekedtek, hogy az NSZK-t a szocializmus ellen tervezett támadásuk felvonulási területévé tegyék, s ismét német katonák tízezreit küldjék a „Kelet ellen”. Ennek a tervnek a jegyében előkészítették Nyugat-Némeország újrafelfegy vérzését. Először arra készültek, hogy a nyugatnémet hadosztályokat valamiféle „össz-európai haderő” részévé tegyék. Ez az elképzelés nem sikerült. így került sor 1954 őszén a „párizsi szerződés” megkötésére. A megállapodás értelmében az NSZK-t felvették a NATO-ba, engedélyezték számára a félmilliós hadsereg, a Bundeswehr megalakítását. A NATO Tanács 1955. május 9. és 11. közötti ülésén’ Bonn már teljes jogú tagként vett részt. A nyugatnémet hadsereg felállítását az akkori bonni kancellár, Konrad Adenauer így okolta meg: „Nincs egyetlen olyan amerikai, angol, vagy francia tábornok sem, aki harcolt volna az oroszok ellen, akár egyszer is. A német tábornokoknak van e téren tapasztalatuk.” A SZOCIALISTA ORSZÁGOK kormányai természetesen látták ezt. Nem egy ízben figyelmeztették a Nyugatot veszedelmes lépéseik lehetséges következményeire, s egyúttal több olyan kezdeményezéssel álltak elő, amely a katonai paktumrendszer helyett az európai biztonsági rendszer létrehozását, s a leszerelést indítványozta. A válasz elutasító volt. Ilyen előzmények után ültek ösz- sze Varsóban nyolc európai szocialista ország magas rangú képviselői: az 1955. május 11-e és 14-e között tartott értekezleten Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NI)K, Románia és a Szovjetunió megbízottai (Albánia azóta kilépett a szövetségből) kollektív barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtak alá. Létrehozták a Varsói Szerződés Szervezetét. Megállapodtak a vezető testület és az egyesített fegyveres erők felállításáról. A szerződés hangsúlyoza, hogy a tagországok a közös védelem biztosítására szövetkeznek. A szocialista államók — az ENSZ alapokmányának szellemében — kötelezték magukat, hogy „nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és annak alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel, oly mó.don oldják meg, hogy ne veszélyeztessék a nem- zeközi békét és biztonságot”. A szerződés kinyilváníja a szervezet nyílt jellegét, s 11. (záró) cikkelyében leszögezi: „Ha az európai kollektív biztonsági rendszer létrejön, és ebből a célból általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek — amire a szerződő felek állandóan törekedni fognak —, a jelen szerződés az általános európai szerződés hatályba lépésének napján érvényét veszti”. M. G. (Következik: Az enyhülésért, a leszerelésért.) A német nép felszabadulásának évfordulójára Amikor 1945. május 8-án Keitel marsall aláírta a feltétlen kapitulációt, nemcsak a Harmadik Birodalom tűnt el a történelem süllyesztőjében, hanem szétesett a junkerek 1871-ben vérrel-vassal összekovácsolt, bűnnel, szégyenről terhelt nagynémet birodalma is. Abban a rendkívüli helyzetben csak az antifasiszták' látták, hogy most kiragadhatják a Hatalmat az imperialista körök kezéből, véghez vihetik a befejezetlenül maradt 1848—49-es forradalmat, megoldhatják az 1918-as forradalom félbe maradt feladatait. Világos útmutatást csakis Németország Kommunista Pártjának aktivistáitól kaptak. S az NKP-nak sikerült összefognia a különféle antifasiszta erőket. A híres potsdami konferencia előestéjén az NKP, az SZDP, a CDU és a liberálisok pártja megalapította a Demokratikus Blokkot, elfogadta a népfrontpolitikát. Tudomásul vették az Odera— Neisse határt, s hogy az új Németországhoz, a demokratikus megújuláson át vezet az ÚL Ennek jegyében 1945 őszén a szovjet megszállási övezetben kisajátították a junkerek vagyonát, felosztották a nagybirtokot, s következetesen folytatták a fasiszta ideológia gyomlálását. A német nép helyeselte ezt a politikát. Szászországban például 1946 nyarán népszavazáson 82,4 százalék szavazott az üzemek népi tulajdona mellett. A hesseni választók 75 százaléka is az államosítás mellett döntött. A nyugati megszálló hatóságok azonban elgáncsolták az antifasiszta demokratikus törekvéseket. Miután egész Németországban nem tartóztathatták fel a haladást, 1948-tól hozzá láttak az ország közigazgatási, majd pénzügyi feldarabolásához. Azon a nyáron Németország és Berlin két valutaterületre szakadt. Abban az évben kezdődött az Európát is ketté osztó hidegháború. A Németország keleti részében a két munkáspártból két évvel korábban megalakult Német Szocialista Egységpárt választ adott a fejlődés új szakaszának stratégiai alapkérdéseire, figyelemmel arra. hogy a népi demokratikus országok áttértek a szocialista forradalomra. S mivel a nyugati hatalmak 1949. szeptember 7-én — megsértve a potsdami szerződést — megalakították a Német Szövetségi Köztársaságot, a demokratikus erők október 7-én kikiáltották a Német Demokratikus Köztársaságot A szovjet megszállási övezet az NDK szuverenitása alá került. 1950. június 6-án az NDK és Lengyelország szerződésben ismerte el véglegesnek az Odera—Neisse határt. így jött létre a német munkás-paraszt állam, amely azóta a világ egyik legfejlettebb ipari őrs'ágává nőtte ki magát. TÜNTETÉS BRÉMÁBAN • Tüntetésekre került sor az NSZK-beli Brémában, ahol ünnepséget rendeztek az ország 25 éves NATO-tagságái^ik évfordulója alkalmából. Képünkön: füstfelhő, égő gépkocsik a tüntetés színhelyén. (Tele- fotó — AP) Brezsnyev fogadta a NOB elnökét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán fogadta Lord Killa- nint, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét. A kiadott hivatalos közlemény szerint a beszélgetés során megállapították. hogy a Szovjetunió teljes mértékben eleget tesz valamennyi vállalt, kötelezettségének, s minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi körülmények között megőrizzék a jó akaraton és a népek barátságán alapuló olimpiai mozgalom nemes szellemét. Eszmecserét folytattak a nemzetközi sportmozgalomban és az olimpiai mozgalomban felmerült kérdésekről. A találkozón jelent volt Ignatyij Novikov miniszterelnök-helyettes, a szovjet olimpiai szervező bizottság elnöke, Vitalij Szmirnov, a bizottság első elnökhelyettese. Ugyancsak részt vett a megbeszélésen Monique Berlioux asszony, a NOB igazgatója. Mint ismeretes, a NOB végrehajtó bizottságának legutóbbi lau- sanne-i ülésén Lord Killanin közölte, személyesen kíván megbeszélést folytatni az olimpiával kapcsolatos kérdésekről mind Leonyid Brezsnyevvel, mind Carter amerikai elnökkel. Brezsnyev eleget tett a NOB elnöke kérésének. Carter amerikai elnök, aki az olimpia bojkottját akarja kikényszeríteni, eddig még nem fogadta Lord Killanint. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ■ • NATO-tervek A NATO terveket dolgoz ki, hogy „szükség esetén” pótolhassa az Európából Dé’.hyugat-Ázsiába áthelyezett amerikai csapatokat — közölte Joseph Luns. A NATO főtitkára Carter elnökkel és más vezető amerikai politikusokkal tartott tárgyalásai után kedden kijelentette a sajtó előtt: a szervezet jövő heti brüsszeli tanácskozásán a katonai kiadások további emeléséről is szó lesz. Luns szerint a tagállamok általában kedvezően fogadták a néhány hete előterjesztett amerikai elgondolásokat, hogy — adott esetben — Nyugat-Európa saját erejéből pótolja a délnyugat-ázsiai térségbe átvezényelt amerikai csapatokat. * Olaszországi terrorakciók Olaszországban szerdán reggel két politikai merénylet történt. Az egyik Rómában, a másik Milánóban. A fővárosban az 57 éves Periele Firri, a munkanélküliek elhelyezésével foglalkozó állami intézet igazgatója ellen követtek el merényletet. Milánóban a La Republica helyi szerkesztőségének egyik munkatársa, Guido Passalacqua ellen követtek el hasonló akciót. Terroristák hatoltak be az újságíró lakásába és otthonában lőtték lábszáron. Passalacqua az utóbbi években rendszeresen foglalkozott a terrorakciókkal és politikai összefüggéseket keresett a merényletek hátterében.
