Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

1980. május 1. • PETŐFI NÉPE • 3 ELŐRE A XII. PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Harmincéves bácskiskunmegyei a megyei napilap Eszünkbe sem. jut sajtótörténetet írni, de azt még­sem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a megyei párt- bizottság orgánuma harminc évvel ezelőtt, 1950. május 1-én lett napilappá. ÉPUJSÁB Éljen május elseje, Zi béke harcosainak seregszemléje! V. évfolyam 19. szám Arm Ht/IIUr 1950 május Ji & # A napilap első száma. na'w>-nu8i— háború szörnyű ilcninkiáciát ül­Mik is voltak az előzmények? 1947 októberében, a pártszerve­zés szempontjából Dél-Pest .me­gye néven egységes országrészt — nagyon helyesen — a közigazga­tási határoknak megfelelően ket­téválasztották : Pest-Pilis-Solt­Kiskun vármegyére, és a trianoni békeszerződésnek* megfelelően a valamikori nagy Bácsból megma­radt északi rész három járást fel­ölelő területére, Bács-Bodrog vár­megyére. Baján akkor önálló MKP megyei bizottság alakult, amely­nek e sorok írója is tagja lett. Áz 1949-ben elhatározott köz- igazgatási átszervezés azonban úgy intézkedett, hogy Pest megye déli részéből és Bács-Bodrogból egységes megye alakuljon, amely az országban mindmáig a legna­gyobb: Bács-Ki'skun. Amikor a megyei vezetés el­foglalta helyét, Kecskemét és Baja székhellyel egy-egy újság volt: a Kecskeméti Lapok (amely csak a várost és közvetlen környékét tá­jékoztatta!, és a Bács-Bodrog vármegyét átfogó Bács- Bodrog Népe. Teljesen kézenfekvő volt, hogy az új helyzetnek megfelelően egy, az egész területet felölelő, a megyei pártpolitikát képviselő újságot kellett létrehozni. Ennek a törekvésnek első lé­pése az volt, hogy Kecskemét székhellyel kiadásra került a hetenként megjelenő Bács-Kiskun megyei Népújság, amelyet Budapesten nyomtak, és Baja székhellyel átmenetileg megmaradt a Bács-Bodrog Népe, amelyet Szegeden állítottak elő. 1950 . márciu­sáig mindkét lap megtartotta önálló arculatát, majd 1950 március közepétől kezdve — címét megtartva — a Bács-Bodrog Népe, a Népújság anyagával je­lent meg, akkor már budapesti nyomtatásban. Amint a párt- és állami vezetés Kecskeméten konszolidálódott, teljesen magától értetődően fel­merült a teljes egységesítés terve, amelynek vég­eredményeként a Bács-Kiskun megyei Népújság 1950. május 1-től a megyei pártbizottság napilap­jaként jelent meg. Ennek feltételéül azonban hi­vatalosan ki kellett mondani az addig napilapként megjelenő Kecskeméti Lapok megszűnését, amelyre az április 30-án megtartott — egyáltalán nem vidám hangulatú — szerkesztőségi értekezleten került sor. Az évfordulós május 1-i szám tizenkét oldalon jelent meg. Minden további napon nyolc oldalon je­lentkeztünk a nyilvánosság előtt. A napilap első száma tízezer példányban látott napvilágot, ez azon­Mindenütt a világon, Nyu- gaieuropában csakúgy, mint nz Amerikai -*Kfrye;ült Álla* mokhiin, Ausztráliában. Afri­kában. Vietnamban k * májai 1930. mlrcfas 2«. Harc á békéért A Szovjetunió és a béke hí-r veinek békepolitikája nem • n tiyénjfé ember jámbor bélre- óhajából ered, hanem az ere­iében. iaavÉhnn bízó hé***»m­ira: J# Hl Irr Vezetőségválasztás előtt cillami qnztiniáqnink munka felajánló un! kimúlnék apeilit 4 re V SSALYAIt MJ’llEZ! Hároméves tervünk sikeres befe­jezem uláii megkezdettük Ötéves tértünk megvalósítását: Ötéves tér­tünk véglegesen megszünteti he­tink elmaradottságit: országunk lejlrlt mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vilik. Ötéves ter­vünk tovább emelt dolgozó népünk jólétét és kulturális színvonalát lerakja a szocializmus alapjait ha­zánkban. Április 4-én megfogadjuk. Tömegmozgalommá nőtt és kiváló eredményeket hoz az április 4-i felajánlások teljesítése A legjobbak máris túlteljesítik felajánlásaikat A keevketnétl és a megyei üzemekben1 egyre «zélcmdiL hazánk (elszabadulá­sának ötéves évforduló iára való telké- Müiés. Nap mint nap hatámzatnk. ver- soiyvai’atäM'k s-kzeága írtaik, hogyan ImbrhrviBí, lingvan válik lotrhaMt rz a mi»gab«t A «Mgnjók lelkesen virul a dolgozó rIM szeret ele a nag Szovjetunió és SztáEn elvlirs iránt. Ex a Irgragrogőbban a szoriaüs' ver-emmnicakvn kifc;IA!v**l».-n f éri A Halasi BABNFV4I ban később meredeken lecsökkent, nagyjából a fe­lére, időnként még kevesebbre. Hogy ennek mi volt az oka? Könnyen meglelhető a magyarázat. Az ok az akkori idők hibás, szemellenzős politikájá­ban rejlett, amely nem volt hajlandó figyelembe venni a magyar valóságot, és túllihegett mindent ak­kor, amikor még levegőhöz is alig jutottunk. Pár­tunk már ítéletet' mondott e politika felett: a Rá- kosi-féle vezetés — az eszközökben nem válogat­va — túlment azon a felfogható és megemészthető tudathatáron, amelyet a magyar nép — gazdasági eszközeivel együtt — képes volt elviselni. Ez az akarnokság azonban egyáltalán nem kisebbíti az egyszerű emberek sokaságának, eredményes alkotó munkájának értékeit, sőt megnöveli azt, hiszen aka­dályozó és nehéz körülmények között valóságos hős- • tett valamit is tenni. Vajon kik is küzdöttek azokban a szókimondást alig- viselő küzdelmes időkben a szerkesztőség mun­katársaiként? Kevesen voltunk akkor. Manapság jó­szerivel egy hetilapnál vannak annyian státusban, mint akkor mi voltunk. Hogy névsort is említsek: Gáspár Zoltán, Fóti József, Nagy Vilma, Haloff Bé­la, Gáspár Klára, bajai tudósítónk Bíró László, Gusszmann Miklós és Weither Dániel. A munka - reggel- hat órakor kezdődött és este kilenc órakor ért véget, s nem volt az a szakszervezet, amelyik ezt kifogásolta volna. Akkortájt a déli órákban je­lentünk meg, tehát nagy volt a délelőtti hajrá! Ebéd után azonban már a másnapon kellett dolgozni meg­9 A napilap Baján megje­lent elődje. 9 A megyei pártbizottság által kiküldött előadók, az 1950. május elsejei nagygyűlése­ken. Május 1-en mindkét mozi. az Uránia és a Központi, eg>- áégrs 1 forintos helyárakkal tartanak előadást. A Megy ■ei Bizottság kiküldött előadói Kunszcntmiklós; Karaj kó János. Dunavecse: Gilián Lnjo6iié. Kalocsa: Kocsa László. KUkunfélecyháza: Weither Dániel. Kiskőrös: Sarok Antal. Kiskunhalas: Borbély Sándor. Báját Nagy Antal.' Jánoshalma: Balázs Emil. Bácsalmás: Tóth La­jos. Szabadszállás: Kós Zol. tán. Dunapataj: Romaics Já­nos. Dusnok: Németi József- né. Kecel: Mészáros István. Császártöltés: Slezák János. Kiskunmajsa: Csatári Lajos. Mélykút: Varga Dezső. Tom­pa: Csanyik László. Kelebia: Markó Mária. Bácsbokod: Halu-tyik Mihály. Katymár: Gombos Aladár.Vaskút: Both Zsigmond. Gara: Kulcsár Je­nő. Hercegszántó: Kozák Sándor. , . feszített erővel. És harminc év múltán hadd mond­jam, meg: nem volt közöttünk egyetlen elégedetlen­kedő, vagy kihúzó. (Pedig Gusszmann. minden este az egyik nagyméretű íróasztalon vetett magának ágyat.) Ami a lap akkori politikai munkásságát illeti, nem volt jobb, de rosszabb sem, mint a többié. A párt mindenkori határozatainak megfelelően dol­goztunk, munkánkat nem is tudtuk volt másként elképzelni. Nagy volt akkor az áldozatkész tisztelet a párt politikája iránt, még akkor is, ha néhanap­ján észrevettük gnnak visszásságait is. Ez azonban már csupán emlék, az újság pedig az akkori idők mindenkor felmutatható dokumen­tuma. Ma másként: lelkesítő célok érdekében, sza­badon és tiszta lelkiismerettel dolgozunk. W. D. 9 ‘Minden nap erre vézet az útja. A géptelep előtt (jobbra), ma már mint pódiumra állított műemlék fogadja Kachstädter Mártont az egykori kormos Hoffer traktor. 9 Indulás a hatalmas gépparkba. Idén április 4-e alkalmával Kachstädter Márton, a har- tai Erdei Fe­renc Tsz trak­torosa a Munka Érdemrend arany fokozata kitün­tetést kapta. Ügy is mondhatjuk, eddigi élete mun­kásságáért, hiszen 27 esztendős korában — 1952- ben — „jegyezte el” magát a traktorral, s ez a kap­csolat máig tartja a hűségpróbát. Amikor az élet­re szóló barátság kötődött, munkagépe még egy­szerű kis masina, Hoffer körmös traktor volt. Nem sok idő múltán — ahogy o nagyüzemi mezőgaz­a tízezerből daság gépesítettség dolgában is mind jobban kiku- pálódott a falusi körülményekből — egy Super Ze- tor következett. Tizenhárom évig• dolgoztak együtt. Még traktorostársai is csodálkoztak ilyen kitartó bajtársiasságon, de amikor firtatták, hogy. tudta Kachstädter Márton ilyen hosszú időn át használ­ni a Super Zetort — maguk adták még a választ: — Nagyon értesz a nyelvén, annyi biztos ... A hartai téesz-traktoros persze nemcsak ehhez a géphez ért. Az eltelt idő alatt nemcsak szántott- vetett legkedvesebb erő- és munkagépével, hanem járt cséplésre — öt nyáron keresztül —, még a ré­gi fajta berendezéssel, majd szintén öt éven át kombájnolt is... Napjainkban a téesz géptelepén gondozza, javítgatja, készíti elő munkára az oda- irányított, fontos termelőeszközöket... Szakmai hűség, hivatásszeretet, kötelességtudás adta annak az életnek a tartalmát, amelynek felét Kachstädter Márton traktoron töltötte. Kerek szám­ban 10 000 napra rúg ez az idő. Egy nap 9 Fogasboronát készít elő. 9 Összekapcsolási manőver. 9 Fájront — vége a munka- 9 Odahaza a kiskert várja. (Pásztor Zoltán kép- napnak. riportja.) A helytállásért Felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetés­ben részesült lspánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke. — Utólag elmondhatom, hogy nagyon meglepőd­tem, mikor a Parlamentben a nevemet hallottam, ennél a magas kitüntetés átadásánál Nem hittem volna, hogy ennyire megbecsülik munkámat. El- fogódottan vettem át, szinte megcsuklott a han­gom, amikor köszönetét mondtam — kezdi a be­szélgetést. □ □ □ Együtt emlékezünk három és fél évtized esemé­nyeire. Régóta ismerjük egymást, hiszen a szocia­lista ifjúsági mozgalomban annak idején sok közös akcióban vettünk részt. — Katymáron születtem, délszláv családból, szü­leim napszámosok, cselédek voltak. Három éves ko­romban költöztünk át Csávolyra. Kitanultam a szabómesterséget, korán kerültem kapcsolatba az illegális mozgalommal, a délvidéki partizánokkal Hosszú lenne elmondani, hogyan kerültem az első vajdasági partizánosztaghoz. Kemény harcokban vettem részt. A fasiszták elleni fegyveres felkelés­ben többször megsebesültem. Még mindig testében hordozza a háború szomorú emlékét, egy nem messze tőle felrobbant akna szi­lánkjait. Golyószórós volt, és ahogy katonai nyel­ven mondják, az ellenség bemérte, későn ugrott ki a főállásból a lecsapódó akna darabjai tucat­jával érték. Olyan súlyos állapotban szállították kórházba, hogy számára a háború ezzel be is fe­jeződött. Hosszú ideig ápolták. Az összeroncsolt jobb kezét alig tudták megmenteni Amikor kicsit jobban lett, első dolga volt, hogy meglátogatta szüleit, akik azt sem tudták, mi van vele. Ez 1945 novemberében történt. Azonban még gyógykezelés­re vissza kellett mennie Jugoszláviába. Hósszabb- rövidebb ideig kórházban feküdt, amikor egy-egy vándorló szilánkot kivettek a testéből. □ □ □ 1948. augusztus 1-én jött véglegesen haza, amikor már meggyógyult és ihegkapta a hazatérési papí­rokat is. A földművesszövetkezeti mozgalomban kezdte, különböző beosztásokban dolgozott — 1962-ben kerültem a pártapparátusba, többek között Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason dolgoz­tam, felsorolni is sok lenne beosztásaimat, öt évvel ezelőtt kerültem vissza a szövetkezeti mozgalomba. A földművesszövetkezetek, a történelmi átalakulás tartalmi változásaihoz igazodva, fogyasztási szövet­kezetek lettek. Megalakultak a takarék- és a lakás- szövetkezetek is. Jelenleg 23 áfész, százhúszezer taggal tartozik a MESZÖV-höz. Ezenkívül van 22 takarék- és 54 lakásszövetkezetünk. A fogyasztási szövetkezetek forgalma tavaly csaknem 8,5 milli­árd forint volt, az idén 1 milliárd forinttal több vár­ható. A takarékszövetkezetek betétállománya más­fél milliárd forint a megyében. Hatezer lakást épí­tettek szövetkezeti formában. Mindebből kitűnik, hogy milyen nagy felelősség hárul a MÉSZÖV elnökére és az egész vezető tes­tületre. Iápánovits Márton közéleti ember. Hazatérése után azonnal belépett a pártba, mint már szó volt róla, részt vett az ifjúsági mozgalomban, sokáig dolgozott a pártapparátusban. Jelenleg a megyei pártbizottság tagja, országgyűlési képviselő, a leg­utóbbi jelölő gyűléseken a harmadik ciklusra is őt kérték a kiskunhalasi járás tíz községének válasz­tópolgárai. ü □ □ □ • Képviselői tapasztalatairól faggatom. — A legérdekesebb az a szemléletváltozás, amely- lyel a közéletben találkoztam. Az első ciklusban még, az 1971—75 évig tartó időszakban, nagyon sok személyi üggyel fordultak hozzám. Jelentéktelen torzsalkodásokkal kellett foglalkoznom, mert hiszen az országgyűlési képviselőtől azt várják, hogy in­tézze el az ügyeket 1975-től — természetesen nem egyszerre, hanem folyamatosan — megváltoztak a témáik. Általában közügyekben kérik segítségemet Ez azt bizonyítja, hogy az emberek szemlélete át­formálódott Javult az életszínvonal mások az élet- körülmények, ez változtatja a gondolkodásmódot is. Most már a kérésekben utak építése, ivóvízellátás, iskolabővítés, társadalmi munka szervezése és így tovább szerepel Az emberek, ha kérnek is állami támogatást hozzáteszik, hogy társadalmi munkát is vállalnak. Ezek a változások örömet jelentenek számomra. Valóban az eddigi jelölő gyűléseken is az előadók, ahogy visszapillantottak szűkebb pátriájuk fejlődé­sére, sok százezer forintnyi társadalmi munkáról is beszámoltak. — A lakosság tenniakarása segítséget ad az or­szággyűlési képviselőnek munkájához. Ha újból megválasztanak, az emberekkel történő még na­gyobb együttműködésre alapozom munkámat — mondja búcsúzóul. Kereskedő Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom