Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
1980. május 1. • PETŐFI NÉPE • 3 ELŐRE A XII. PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Harmincéves bácskiskunmegyei a megyei napilap Eszünkbe sem. jut sajtótörténetet írni, de azt mégsem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a megyei párt- bizottság orgánuma harminc évvel ezelőtt, 1950. május 1-én lett napilappá. ÉPUJSÁB Éljen május elseje, Zi béke harcosainak seregszemléje! V. évfolyam 19. szám Arm Ht/IIUr 1950 május Ji & # A napilap első száma. na'w>-nu8i— háború szörnyű ilcninkiáciát ülMik is voltak az előzmények? 1947 októberében, a pártszervezés szempontjából Dél-Pest .megye néven egységes országrészt — nagyon helyesen — a közigazgatási határoknak megfelelően kettéválasztották : Pest-Pilis-SoltKiskun vármegyére, és a trianoni békeszerződésnek* megfelelően a valamikori nagy Bácsból megmaradt északi rész három járást felölelő területére, Bács-Bodrog vármegyére. Baján akkor önálló MKP megyei bizottság alakult, amelynek e sorok írója is tagja lett. Áz 1949-ben elhatározott köz- igazgatási átszervezés azonban úgy intézkedett, hogy Pest megye déli részéből és Bács-Bodrogból egységes megye alakuljon, amely az országban mindmáig a legnagyobb: Bács-Ki'skun. Amikor a megyei vezetés elfoglalta helyét, Kecskemét és Baja székhellyel egy-egy újság volt: a Kecskeméti Lapok (amely csak a várost és közvetlen környékét tájékoztatta!, és a Bács-Bodrog vármegyét átfogó Bács- Bodrog Népe. Teljesen kézenfekvő volt, hogy az új helyzetnek megfelelően egy, az egész területet felölelő, a megyei pártpolitikát képviselő újságot kellett létrehozni. Ennek a törekvésnek első lépése az volt, hogy Kecskemét székhellyel kiadásra került a hetenként megjelenő Bács-Kiskun megyei Népújság, amelyet Budapesten nyomtak, és Baja székhellyel átmenetileg megmaradt a Bács-Bodrog Népe, amelyet Szegeden állítottak elő. 1950 . márciusáig mindkét lap megtartotta önálló arculatát, majd 1950 március közepétől kezdve — címét megtartva — a Bács-Bodrog Népe, a Népújság anyagával jelent meg, akkor már budapesti nyomtatásban. Amint a párt- és állami vezetés Kecskeméten konszolidálódott, teljesen magától értetődően felmerült a teljes egységesítés terve, amelynek végeredményeként a Bács-Kiskun megyei Népújság 1950. május 1-től a megyei pártbizottság napilapjaként jelent meg. Ennek feltételéül azonban hivatalosan ki kellett mondani az addig napilapként megjelenő Kecskeméti Lapok megszűnését, amelyre az április 30-án megtartott — egyáltalán nem vidám hangulatú — szerkesztőségi értekezleten került sor. Az évfordulós május 1-i szám tizenkét oldalon jelent meg. Minden további napon nyolc oldalon jelentkeztünk a nyilvánosság előtt. A napilap első száma tízezer példányban látott napvilágot, ez azonMindenütt a világon, Nyu- gaieuropában csakúgy, mint nz Amerikai -*Kfrye;ült Álla* mokhiin, Ausztráliában. Afrikában. Vietnamban k * májai 1930. mlrcfas 2«. Harc á békéért A Szovjetunió és a béke hí-r veinek békepolitikája nem • n tiyénjfé ember jámbor bélre- óhajából ered, hanem az ereiében. iaavÉhnn bízó hé***»mira: J# Hl Irr Vezetőségválasztás előtt cillami qnztiniáqnink munka felajánló un! kimúlnék apeilit 4 re V SSALYAIt MJ’llEZ! Hároméves tervünk sikeres befejezem uláii megkezdettük Ötéves tértünk megvalósítását: Ötéves tértünk véglegesen megszünteti hetink elmaradottságit: országunk lejlrlt mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vilik. Ötéves tervünk tovább emelt dolgozó népünk jólétét és kulturális színvonalát lerakja a szocializmus alapjait hazánkban. Április 4-én megfogadjuk. Tömegmozgalommá nőtt és kiváló eredményeket hoz az április 4-i felajánlások teljesítése A legjobbak máris túlteljesítik felajánlásaikat A keevketnétl és a megyei üzemekben1 egyre «zélcmdiL hazánk (elszabadulásának ötéves évforduló iára való telké- Müiés. Nap mint nap hatámzatnk. ver- soiyvai’atäM'k s-kzeága írtaik, hogyan ImbrhrviBí, lingvan válik lotrhaMt rz a mi»gab«t A «Mgnjók lelkesen virul a dolgozó rIM szeret ele a nag Szovjetunió és SztáEn elvlirs iránt. Ex a Irgragrogőbban a szoriaüs' ver-emmnicakvn kifc;IA!v**l».-n f éri A Halasi BABNFV4I ban később meredeken lecsökkent, nagyjából a felére, időnként még kevesebbre. Hogy ennek mi volt az oka? Könnyen meglelhető a magyarázat. Az ok az akkori idők hibás, szemellenzős politikájában rejlett, amely nem volt hajlandó figyelembe venni a magyar valóságot, és túllihegett mindent akkor, amikor még levegőhöz is alig jutottunk. Pártunk már ítéletet' mondott e politika felett: a Rá- kosi-féle vezetés — az eszközökben nem válogatva — túlment azon a felfogható és megemészthető tudathatáron, amelyet a magyar nép — gazdasági eszközeivel együtt — képes volt elviselni. Ez az akarnokság azonban egyáltalán nem kisebbíti az egyszerű emberek sokaságának, eredményes alkotó munkájának értékeit, sőt megnöveli azt, hiszen akadályozó és nehéz körülmények között valóságos hős- • tett valamit is tenni. Vajon kik is küzdöttek azokban a szókimondást alig- viselő küzdelmes időkben a szerkesztőség munkatársaiként? Kevesen voltunk akkor. Manapság jószerivel egy hetilapnál vannak annyian státusban, mint akkor mi voltunk. Hogy névsort is említsek: Gáspár Zoltán, Fóti József, Nagy Vilma, Haloff Béla, Gáspár Klára, bajai tudósítónk Bíró László, Gusszmann Miklós és Weither Dániel. A munka - reggel- hat órakor kezdődött és este kilenc órakor ért véget, s nem volt az a szakszervezet, amelyik ezt kifogásolta volna. Akkortájt a déli órákban jelentünk meg, tehát nagy volt a délelőtti hajrá! Ebéd után azonban már a másnapon kellett dolgozni meg9 A napilap Baján megjelent elődje. 9 A megyei pártbizottság által kiküldött előadók, az 1950. május elsejei nagygyűléseken. Május 1-en mindkét mozi. az Uránia és a Központi, eg>- áégrs 1 forintos helyárakkal tartanak előadást. A Megy ■ei Bizottság kiküldött előadói Kunszcntmiklós; Karaj kó János. Dunavecse: Gilián Lnjo6iié. Kalocsa: Kocsa László. KUkunfélecyháza: Weither Dániel. Kiskőrös: Sarok Antal. Kiskunhalas: Borbély Sándor. Báját Nagy Antal.' Jánoshalma: Balázs Emil. Bácsalmás: Tóth Lajos. Szabadszállás: Kós Zol. tán. Dunapataj: Romaics János. Dusnok: Németi József- né. Kecel: Mészáros István. Császártöltés: Slezák János. Kiskunmajsa: Csatári Lajos. Mélykút: Varga Dezső. Tompa: Csanyik László. Kelebia: Markó Mária. Bácsbokod: Halu-tyik Mihály. Katymár: Gombos Aladár.Vaskút: Both Zsigmond. Gara: Kulcsár Jenő. Hercegszántó: Kozák Sándor. , . feszített erővel. És harminc év múltán hadd mondjam, meg: nem volt közöttünk egyetlen elégedetlenkedő, vagy kihúzó. (Pedig Gusszmann. minden este az egyik nagyméretű íróasztalon vetett magának ágyat.) Ami a lap akkori politikai munkásságát illeti, nem volt jobb, de rosszabb sem, mint a többié. A párt mindenkori határozatainak megfelelően dolgoztunk, munkánkat nem is tudtuk volt másként elképzelni. Nagy volt akkor az áldozatkész tisztelet a párt politikája iránt, még akkor is, ha néhanapján észrevettük gnnak visszásságait is. Ez azonban már csupán emlék, az újság pedig az akkori idők mindenkor felmutatható dokumentuma. Ma másként: lelkesítő célok érdekében, szabadon és tiszta lelkiismerettel dolgozunk. W. D. 9 ‘Minden nap erre vézet az útja. A géptelep előtt (jobbra), ma már mint pódiumra állított műemlék fogadja Kachstädter Mártont az egykori kormos Hoffer traktor. 9 Indulás a hatalmas gépparkba. Idén április 4-e alkalmával Kachstädter Márton, a har- tai Erdei Ferenc Tsz traktorosa a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta. Ügy is mondhatjuk, eddigi élete munkásságáért, hiszen 27 esztendős korában — 1952- ben — „jegyezte el” magát a traktorral, s ez a kapcsolat máig tartja a hűségpróbát. Amikor az életre szóló barátság kötődött, munkagépe még egyszerű kis masina, Hoffer körmös traktor volt. Nem sok idő múltán — ahogy o nagyüzemi mezőgaza tízezerből daság gépesítettség dolgában is mind jobban kiku- pálódott a falusi körülményekből — egy Super Ze- tor következett. Tizenhárom évig• dolgoztak együtt. Még traktorostársai is csodálkoztak ilyen kitartó bajtársiasságon, de amikor firtatták, hogy. tudta Kachstädter Márton ilyen hosszú időn át használni a Super Zetort — maguk adták még a választ: — Nagyon értesz a nyelvén, annyi biztos ... A hartai téesz-traktoros persze nemcsak ehhez a géphez ért. Az eltelt idő alatt nemcsak szántott- vetett legkedvesebb erő- és munkagépével, hanem járt cséplésre — öt nyáron keresztül —, még a régi fajta berendezéssel, majd szintén öt éven át kombájnolt is... Napjainkban a téesz géptelepén gondozza, javítgatja, készíti elő munkára az oda- irányított, fontos termelőeszközöket... Szakmai hűség, hivatásszeretet, kötelességtudás adta annak az életnek a tartalmát, amelynek felét Kachstädter Márton traktoron töltötte. Kerek számban 10 000 napra rúg ez az idő. Egy nap 9 Fogasboronát készít elő. 9 Összekapcsolási manőver. 9 Fájront — vége a munka- 9 Odahaza a kiskert várja. (Pásztor Zoltán kép- napnak. riportja.) A helytállásért Felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetésben részesült lspánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke. — Utólag elmondhatom, hogy nagyon meglepődtem, mikor a Parlamentben a nevemet hallottam, ennél a magas kitüntetés átadásánál Nem hittem volna, hogy ennyire megbecsülik munkámat. El- fogódottan vettem át, szinte megcsuklott a hangom, amikor köszönetét mondtam — kezdi a beszélgetést. □ □ □ Együtt emlékezünk három és fél évtized eseményeire. Régóta ismerjük egymást, hiszen a szocialista ifjúsági mozgalomban annak idején sok közös akcióban vettünk részt. — Katymáron születtem, délszláv családból, szüleim napszámosok, cselédek voltak. Három éves koromban költöztünk át Csávolyra. Kitanultam a szabómesterséget, korán kerültem kapcsolatba az illegális mozgalommal, a délvidéki partizánokkal Hosszú lenne elmondani, hogyan kerültem az első vajdasági partizánosztaghoz. Kemény harcokban vettem részt. A fasiszták elleni fegyveres felkelésben többször megsebesültem. Még mindig testében hordozza a háború szomorú emlékét, egy nem messze tőle felrobbant akna szilánkjait. Golyószórós volt, és ahogy katonai nyelven mondják, az ellenség bemérte, későn ugrott ki a főállásból a lecsapódó akna darabjai tucatjával érték. Olyan súlyos állapotban szállították kórházba, hogy számára a háború ezzel be is fejeződött. Hosszú ideig ápolták. Az összeroncsolt jobb kezét alig tudták megmenteni Amikor kicsit jobban lett, első dolga volt, hogy meglátogatta szüleit, akik azt sem tudták, mi van vele. Ez 1945 novemberében történt. Azonban még gyógykezelésre vissza kellett mennie Jugoszláviába. Hósszabb- rövidebb ideig kórházban feküdt, amikor egy-egy vándorló szilánkot kivettek a testéből. □ □ □ 1948. augusztus 1-én jött véglegesen haza, amikor már meggyógyult és ihegkapta a hazatérési papírokat is. A földművesszövetkezeti mozgalomban kezdte, különböző beosztásokban dolgozott — 1962-ben kerültem a pártapparátusba, többek között Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason dolgoztam, felsorolni is sok lenne beosztásaimat, öt évvel ezelőtt kerültem vissza a szövetkezeti mozgalomba. A földművesszövetkezetek, a történelmi átalakulás tartalmi változásaihoz igazodva, fogyasztási szövetkezetek lettek. Megalakultak a takarék- és a lakás- szövetkezetek is. Jelenleg 23 áfész, százhúszezer taggal tartozik a MESZÖV-höz. Ezenkívül van 22 takarék- és 54 lakásszövetkezetünk. A fogyasztási szövetkezetek forgalma tavaly csaknem 8,5 milliárd forint volt, az idén 1 milliárd forinttal több várható. A takarékszövetkezetek betétállománya másfél milliárd forint a megyében. Hatezer lakást építettek szövetkezeti formában. Mindebből kitűnik, hogy milyen nagy felelősség hárul a MÉSZÖV elnökére és az egész vezető testületre. Iápánovits Márton közéleti ember. Hazatérése után azonnal belépett a pártba, mint már szó volt róla, részt vett az ifjúsági mozgalomban, sokáig dolgozott a pártapparátusban. Jelenleg a megyei pártbizottság tagja, országgyűlési képviselő, a legutóbbi jelölő gyűléseken a harmadik ciklusra is őt kérték a kiskunhalasi járás tíz községének választópolgárai. ü □ □ □ • Képviselői tapasztalatairól faggatom. — A legérdekesebb az a szemléletváltozás, amely- lyel a közéletben találkoztam. Az első ciklusban még, az 1971—75 évig tartó időszakban, nagyon sok személyi üggyel fordultak hozzám. Jelentéktelen torzsalkodásokkal kellett foglalkoznom, mert hiszen az országgyűlési képviselőtől azt várják, hogy intézze el az ügyeket 1975-től — természetesen nem egyszerre, hanem folyamatosan — megváltoztak a témáik. Általában közügyekben kérik segítségemet Ez azt bizonyítja, hogy az emberek szemlélete átformálódott Javult az életszínvonal mások az élet- körülmények, ez változtatja a gondolkodásmódot is. Most már a kérésekben utak építése, ivóvízellátás, iskolabővítés, társadalmi munka szervezése és így tovább szerepel Az emberek, ha kérnek is állami támogatást hozzáteszik, hogy társadalmi munkát is vállalnak. Ezek a változások örömet jelentenek számomra. Valóban az eddigi jelölő gyűléseken is az előadók, ahogy visszapillantottak szűkebb pátriájuk fejlődésére, sok százezer forintnyi társadalmi munkáról is beszámoltak. — A lakosság tenniakarása segítséget ad az országgyűlési képviselőnek munkájához. Ha újból megválasztanak, az emberekkel történő még nagyobb együttműködésre alapozom munkámat — mondja búcsúzóul. Kereskedő Sándor
