Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 27. SZÁMVETÉS VÁLASZTÁS ELŐTT A megye mezőgazdasága ** jelentős szerepet tölt be az ország ellátásában. Az ágazat termelésének hosszú idő óta 10—12 százalékát Nagyot lépett előre a mezőgazdaság adja. Az utóbbi esztendőkben a szélsőséges időjárás sok kárt okozott á mezőgazdasági nagyüzemekben. Számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy a kieséseket pótolják. Az utóbbiak nagy részét sikerült jobb munkaszervezéssel, takarékos gazdálkodással, újításokkal, kezdemenyezésekkel ellensúlyozni. Így a mezőgazdasági termelés 1976 és 1980 között megfelelően fejlődött. Az előző tervidőszakhoz hasonlóan az állattenyésztés fejlődésének üteme valamivel gyorsabb volt, mint a növénytermesztésé. Termelési együttműködések A termelés ma már egyre több anyagi befektetést, gépi berendezést, mind korszerűbb technikát és technológiát kíván. Ezt egyedül egy-egy mezőgazdasági nagyüzem nem tudja megoldani, ezért vált népszerűvé az együttműködés lehetőségének, útjainak keresése. A legnagyobb ilyen összefogás, amely öt állami gazdaság, 19 termelőszövetkezet, a Húsipari Hizlaló Vállalat és az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt együttműködéséből született a Bácskai Húsipari Közös Vállalat. Várható, hogy 1980-ban már teljes üzemben két műszakban működik az évente 200 ezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas bajai húskombinát. A gazdálkodás fejlesztésének egyik új formája a főként zöldségtermesztéssel és -feldolgozással foglalkozó Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés. Összesen 70 gazdasági társulás — az országban levők több mint 10 százaléka — működik a megyében. Főként a szövetkezetek a kezdeményezők, kisebb mértékben az állami gazdaságok és élelmi- szeripari vállalatok. Az összefogásnak számos változata alakult ki. A termelési rendszerek, a mezőgazdasági nagyüzemek sajátos együttműködései, amelyek elősegítik a legkorszerűbb termelési módszerek gyors elterjesztését. A tudományos kutatás eredményeit igyekeznek minél előbb a gyakorlatba átültetni. 1975 és 1978 között megkétszereződött a rendszerbe vont területek nagysága és a partnergazdaságok száma. A szántóföldi novényterméáztes.''Valamint a kertészet csaknem felét, az állattenyésztés mintegy negyedét fogják össze. Bács-Kiskun kezdeményező a termelési rendszerek létrehozásában, öt állami gazdaság hozott létre a szőlőtermesztés fejlesztésére rendszert, s például a Hosszúhegyi Állami Gazdaság gyümölcstermesztési rendszere ma már csaknem az egész országot behálózza. Nemcsak a kertészeti ágazatokban, hanem a növénytermesztésben is alakultak ilyen együttműködések. A Bajaii Kukoricatermesztési Rendszer, amelyet a Bajai Állami Gazdaság kezdeményezett, még 1972-ben alakult, s ma már 200 ezer hektárom alkalmazzák módszereiket. A tengerin kívül foglalkoznak a búza, a napraforgó, a szója és a lucerna rendszerben történő termelésével is. A Bajai Állami Gazdaság az utóbbi ötéves terv időszaka alatt lett mezőgazdasági kombinát. A partnergazdaságokkal történő együttműködést új alapokra helyezte, előtérbe került a közös kockázatvállalás, a gazdaságosabb termelés. A Bácsalmási Állami Gazdaság kezdeményezte a napraforgó-termesztési rendszert. A gazdaság saját kutató bázist is létrehozott. Gondoskodott a növényolajiparral együttműködve, valamint a minisztérium segítségét kérve, a külföldi, főleg francia és jugoszláv hibridvetőmagok beszerzéséről. Ezek nemcsak magasabb termést hoznak a hazai hagyományos fajtáknál, hanem magasabb az olajtartalmuk is. Homokhasznosítás Nem hiába nevezik arany homoknak a Duna—Tisza közi Homokhátságot, mert ezt az egyébként hasznavehetetlen területet szőlő-, gyümölcsültetvényekkel, zöldségtermesztéssel, erdősítéssel hasznosítják. Bár a szőlőültetvények területe 1975-höz viszonyítva 12 százalékkal csökkent, de jelentős új, nagyüzemi telepítések létesültek. A tervidőszak végére mintegy 50 ezer hektárnyi szőlő termelésére lehet számítani, nagyobbrészt a nagyüzemi ültetvényről. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a régi telepítéseket korszerűsítik az üzemek, újakat létesítenek, ahogy az anyagi lehetőségeik megengedik. A szakszövetkezetek pedig nemcsak saját közös telepítéseket hoznak létre, hanem a tagsági területeken is létesítenek új ültetvényeket. A már említett szőlőtermesztési rendszerek segítenek partnergazdaságaiknak anyagi eszközökkel, a szaporítóanyag beszerzésében, esetleg előállításában, gépeket adnak a telepítésekhez. A gyümölcstermesztés fejlődése már nem ilyen dinamikus. Gondot okoz a csonthéjasok, főként a kajsziültetvények pusztulása. Nagyobb a termelési kockázat, nehezebben gépesíthető a gyümölcsültetvények művelése. Ha már a kertészeti ágazatoknál tartunk, szólnunk kell a zöldségtermesztés fejlődéséről. Mintegy 5 ezer hektárnyi emelkedés tapasztalható ebben az ágazatban. Növekedett a fólia alatti termelés és jól hasznosítják a geotermikus energiát a tiszakécskei mezőgazdasági nagyüzemek. Bács-Kiskunban az erdők aránya az 1935-ös 7 százalékról 16 százalékra emelkedett. A telepítésből az erdőgazdaságokon kívül az egyéb mezőgazdasági szektorok is kivették részüket, döntő mértékben az erdőgazdaságok szakmai irányításával. öt év óta több mint 9 ezer hektárral gyarapodott az erdőterület. Olyan homokra telepítettek, amely a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas. Sajnos, bár javult a feldolgozás aránya, de a kitermelt faanyagot többségében még feldolgozatlanul értékesítik mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Az utóbbi években pihenő- és parkerdők létesültek a városokban és több községben. Fejlődött az állattenyésztés Az utóbbi években tovább folytatódott az állattenyésztés szakosítása. A genetikailag jobb adottságú fajták elterjesztésére törekedtek. Jó példa erre a magyartarka és a holstein-friz keresztezése. A tenyésztői munka színvonalának emelkedése mellett ez is hozzájárult ahhoz, hogy 1975 óta mintegy ezer literrel nőtt a tehe- nenkénti hozam a megyében. A szarvasmarha-állomány több mint 10 százalékkal növekedett. A szakosodással együtt jár. hogy egyes gazdaságok csak húsmarhate- nyésztéssel foglalkoznak. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság here- ford törzstenyészetet létesített. A húsmarhatenyésztés egyúttal a legelőterületek jobb kihasználását is elősegíti. Rekordot értünk el a vágósertés-tenyésztésben. Már 1978-ban meghaladtuk az 1980-ra előirányzottat. A sertéskibocsátás 1975-ben 1 millió körül volt, tavaly már 1 millió 350 ezer. A nagyüzemi sertésállomány nagyobb része a száll A takarmányellátás gondjait segíti megoldani a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat Kecskeméten épülő új koncentrátumüzeme. kosított telepeken van. A legnagyobb ilyen telep a Bajai Mező- gazdasági Kombinátban működik. Négyezer kocás, melynek szaporulata évente 90 ezer körül van. A Homokhátságon inkább a háztáji és a kisegítő gazdaságokban fejlődött a sertéstenyésztés. A szakosított telepek nagyobb része a megye sertéstermesztő körzetében, a Bácskában található. A sertéstenyésztésben is folyamatosan állítják elő a jobb genetikai képességű fajtákat. Ilyen például a magyar nagyfehér, a svéd lapály és a durok kereszteződéséből származó sonkasertés, amely jó alapanyagot szolgáltat majd a Bácskai Húsipari1 Közös Vállalatnak, amelynek legnagyobb szállítója a már említett Bajai Mezőgazdasági Kombinát lesz. ■ A juhtenyésztés fejlődését jellemzi, hogy az állomány másfél- szeresére nőtt, új olcsóbb, gépesíthető telepek létesültek. Itt is az összefogásra törekednek a fejlesztés érdekében, amely összefügg a gyepterületek jobb kihasználásával és javításával. A megye öt év alatt 7700 hektár korszerű gyeptelepítést valósított meg. Ezzel együtt mintegy 37 ezer hektárnyi területet művelnek intenzíven. Sajnos, majdnem ugyanennyi gyep még mindig nincs kellőképpen hasznosítva. #nS • A kuns/entniiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet kunbábonyi lakótelepe. A családi otthonok építéséhez a termelőszövetkezet sok segítséget adott.' • Az Izsáki Állami Gazdaságban a szakosítás során áttértek a húsmarhatenyésztésre. Egy gondozó egymillió forint termelési értéket állít- elő évente. A baromfitenyésztésben 1978- ban a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek sok gondot okoztak a gazdaságoknak, azonban némi fejlődés ismét tapasztalható. A nagy baromfitenyésztő gazdaságok, amilyen a rémi Dózsa, a jánoshalmi Petőfi, nem -mondtak le a fejlesztésről. Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet a liba tenyésztés hagyományait ápolja. Közismert, -hogy Kiskunfélegyháza és környéke adja a magyar libamájexport nagyobb részét. A kisüzemekről A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepe a mezőgazdasági termelésben még mindig rendkívül jelentős. Az utóbbi három évben egyenletesen fejlődött a termelésük. Több termelőszövetkezetben háztáji üzemág létesült, külön mezőgazdász vezetésével. A kisgazdaságokat a mezőgazda- sági nagyüzemek gépekkel, vetőmaggal, tenyészanyaggal segítik. A háztáji -bizottságok tevékenysége szervezettebb lett, sok segítséget adnak az állattartó gazdáknak, -különösen a takarmányszükségletek kielégítésében. A kertészkedéssel foglalkozó kisüzemekben -még hagyományos a palántáról történő zöldségtermesztés. Megfelelő minőségű palántát a mezőgazdasági nagyüzemektől kapnak. Tudományos kutatómunka A párt tudománypolitikai irányelveinek megfelelően Kecskemétre került a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet központja. Indokolt ez, hiszen a -kutatásnak itt már régi hagyományai vannak. Mathiász János, Kocsis Pál munkáját folytatják az utódok. Természetesen ma már jóval korszerűbb a szőlőtermesztés. Lakiteleken az intézet a -legújabb kutatási eredmények figyelembevételével és a világpiaci igényekhez igazodva, szaporítóanyag-előállító állomást hozott létre. A megyeközpontban működik a Zöldségtermesztési Kutató Inté# ügyes szerkezet gyűjti a tojást és rakja a szállítótálcára a rémi Dózsa Termelőszövetkezetben. 9 Harminc szüretelőgép könnyíti Bács-Kiskun gazdaságaiban a szüretet. 'Mm%í "i 0 Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet üzemi étkezdéje, amely egyúttal nyilvános étterem is. A szövetkezet egyik melléküzemága. A + m * ****** zet is, amely ma már az egész országra kiterjedő hatáskörrel rendelkezik. Feladata az összes zöldségnövény nemesítésének ösz- szefogása. Segítséget ad a termesztőknek szaktanácsadással, de a tárolásban és a feldolgozásban is végeznek kutató munkát. Az intézet szinte a világ minden jelentősebb hasonló szervezetével szoros kapcsolatban van, kicserélik egymás tapasztalatait, ami gyorsítja az előrehaladást. Az Erdészeti Kutató Intézet kecskeméti állomásán a homoki erdőtelepítésekkel kapcsolatosan értek el figyelemre -méltó eredményeket. Foglalkoznak a művelési módok korszerűsítésével, a feldolgozás gépesítésével. A KGST-országok'kal kialakult együttműködés során igyekeznek hasznosítani a külföldi tapasztalatokat is. Növekvő életszínvoUal A mezőgazdasági termelésben a dolgozók jobban ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek, viszontagságainak, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt mostohábbak a viszonyok. Az utóbbi esztendőkben azonban a mezőgazdasági nagyüzemek sokat tettek annak érdekében, hogy a lehetőségekhez képest javítsák a munkakörülményeket. Ma már legtöbb gazdaságban autóbusszal szállítják a munkahelyre a dolgozókat. Egymás után létesülnek az üzemi konyhák. Az állattenyésztő telepeken pedig előírt, hogy fürdőt, zuhanyozót építsenek, fekete-fehér öltözőt létesítsenek. A korszerű gépek is elősegítik; hogy jóval kulturáltabb körülmények között dolgozzanak a mezőgazdasági munkások, mint akár néhány évvel ezelőtt. Több mezőgazdasági üzem a szociálpolitikai intézkedések egész sorát hozta az utóbbi esztendőkben. Valamennyi gazdaság anyagi lehetőségeihez mérten támogatja a gyermekintézményeket. ,c Ä ^ mfzőgazdákagi !Tnnagyüzémek 'fggftfr a laícasé^/téSt;' résiben kölcsönt adnak, részben kedvezményes fuvart, telket juttatnak a fiataloknak. Igyekeznek megoldani az üdültetést is. Egyre többen pihenhetnek a gazdaságok által épített, vagy bérelt üdülőkben. A mezőgazdasági szövetkezetekben igyekeznek a növekvő igényeket kielégíteni oly módon is, hogy épületeket vásárolnak. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében 18 szövetkezet tart fenn üdülőt.. Ma már a mezőgazdaságban dolgozó asszonyok is kapnak gyermekgondozási segélyt, ezenkívül egyéb támogatást. Az idősebbeket többféle módon segítik a gazdaságokban. Törődnek velük és a nyugdíjon, járadékon kívül kiegészítő támogatásokat is kapnak. A főbb feladatok A megyei pártértekezlet meghatározta azokat a tennivalókat, amelyek a mezőgazdaság továbbfejlesztésére vonatkoznak. Alapvető, hogy őrizze meg és erősítse tovább országosan is kiemelkedő szerepét. Törekedjenek az üzemek a minőség javítására annak érdekében, hogy minél több exportképes árut állítsanak elő. A termelési körzetekben folytatni kell a természeti feltételekhez igazodó termelési szerkezet korszerűsítését, a szakosítást. Továbbra is törekedjenek az együttműködésre a mezőgazdasági nagyüzemek, szorgalmazzák az integrációs tevékenység erősítését. A gyengébb adottságú mező- gazdasági szövetkezetek pedig az alaptevékenység fejlesztése mellett, növeljék az üzemi és a nép- gazdasági igényeket egyaránt kielégítő. melléküzemági és kiegészítő tevékenységet. A termelési rendszerek továbbra is törekedjenek arra, hogy a gazdaságosabb termelést elősegítsék. Váljék uralkodóvá a közgazdasági szemlélet, vagyis a hozamok emelkedése mellett azt is kísérjék figyelemmel, hogy egy-egy termék előállítása mennyire gazdaságos. A mezőgazdasági termelés a technika és a technológia fejlődésével egyre bonyolultabbá válik. Ahhoz, hogy a gazdálkodás továbbra is az igényeknek megfelelően fejlődjön, szükséges az irányítás színvonalának emelése. Az üzemek bátran kezdeményezzenek annak érdekében, hogy a következő öt esztendőben a mezőgazdasági termelés elérje a kitűzött célokat. Kereskedő Sándor
