Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1984. május 23. Zöldségtermesztési tanácskozás Korszerű berendezések, új technológiák bemutatója Az MSZMP XII. kongresszusa határozata fontos feladat­ként jelöli meg a mezőgazdaság fejlesztését. A változó gaz­dasági körülményekhez és a külföldi piachoz való gyors al­kalmazkodásra a zöldségtermesztésnél van és lesz legna­gyobb szükség. Gyakorlatilag korlátlan lehetőségeink van­nak korai zöldségfélék exportálására. Az ágazat jelentőségét bizonyítja, hogy a kivitelből országosan mintegy 8 százalék­kal részesül a hajtatott zöldség, amely egyaránt fontos mind a hazai, mind pedig a külpiacok ellátásában. A feladatok megoldása érdekében feltétlen szükséges az ágazat előrelé­pése. A szomszédos Csongrád me­gyében, ahol nagy hagyománya van a korai zöldséghaj tatásnak, a párthatározat szellemében a kö­zelmúltban több mint háromszáz szakember részvételével tanács­kozást és bemutatót szerveztek. A gördülékenyen megrendezett és eredményes tanácskozás első felében — dr. Somos András. akadémikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnökének meg­nyitója után — az előadók a kö­zeljövőben megoldandó feladatok­ról szóltak. Többek között Zsit- vay Attila, a MÉM mezőgazdasá­gi főosztályának helyettes veze­tője hangsúlyozta, hogy az ered­ményes termesztés érdekében fo­lyamatosan korszerűsíteni kell a termesztőberendezéseket, széle­sebb körben szükséges elterjesz­teni az új eljárásokat. A továb­biakban felhívta a figyelmet arra, hogy a VI. ötéves tervidőszakban nagyobb üvegházi és fólia alatti termesztőfelületeket csak ott en­gedélyeznek, ahol a fűtés geo­termikus, vagy úgynevezett hul­ladék-hőenergia hasznosítható ily módon. Csongrád megye adja a primőr kivitel kerek 80 százalékát. 1979- ben például 14 millió csomó re­tek, 10 millió karalábé, 295 tonna darabolt fehérpaprika, valamint 1533 tonna fejeskáposzta került innen a külföldi piacokra. Fűt etlen fólia A korai zöldséghajtatási rend­szer — 14 társult gazdaság — 1975 óta elért eredményeiről Szép István, a szentesi Árpád Terme­lőszövetkezet elnöke számolt be. A 76 hektár fűtött és a 22 hektár füleden területen gazdálkodó rendszer az elmúlt évben 15 ezer tonnányi zöldséget termelt, 209 millió forint értékben. Ezzé} je­lentősen hozzájárult, .a HUNGA- ROFRUCT árualapképzéséhez. A KZR tevékenysége jó példá­ja a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok együttműködésének. Az Árpád Tsz tagjai mintegy 600 négyzetméter alapterületű fűtet­len fólia alatt termesztenek első szakaszban kínai kelkáposztát, majd a felszedés után paprikát. A szövetkezet biztosítja a terüle­tet, a növényvédelmet, a szállí­tást. valamint a limitár szerinti átvételt, a szerződött tagok pe­dig a térítés mellett egységesen beszerzett palánta művelési mun­káit. Az azonos termesztéstech- nnlógia szavatolja az egyöntetű minőséget és a magasabb felvá­sárlási árat. A HUNGAROFRUCT Bács- Kiskun megyei kirendeltség ve­zetője, Gyenes István szerint ha­sonló háztáji fóliák telepítését eredménnyel valósíthatnák meg a tompaiak — ahol a korai fe- jeskáposzta-termelésnek nagy ha­gyományai vannak —, Valamint a miskeiek. Elektronika az üvegházban Délután a szakemberek talál­kozhattak a KZR vezetőivel, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársaival, valamint a — berendezéseiket, gépeiket bemutató — külföldi vállalatok képviselőivel. Hat kü­lönböző telepen láthatták terme­lés közben — többek között — GKW Telton NDK programvezé­relt üvegházi automatikát. A nagy kertészeti hagyományú Hollandiát hét gép- és műszer- gyártó vállalat képviselte a be­mutatón. Az elektronika térhódítását a növénytermesztésben bizonyította a Datafood-Rosta növényházi komputer. A legmodernebb, úgy­nevezett negyedik generációs mi­ni számítógép egyidejűleg több e/.er adatot elemez, és értelem­szerűen változtatja a kívánalmak 'szerint"a ■programját, a>legkedve­zőbb feltételeket teremtve a nagy értékű növényállománynak. Nagy érdeklődéssel kísérték az SBO 6000 4—RM nagy teljesít­ményű (43 kilowatt} üvegházi erőgépet, amikor a '18 kapcsolha­tó művelőeszközből jó néhányat működés közben bemutattak. Nem kisebb figyelmet érdemel­tek a különböző tápkockagyártó és kihelyező berendezések, vala­mint a paprika- és a paradicsom- osztályozó, -csomagoló gépek. Korszerű fajták A Tiszai Vegyi Kombinát az olelinprogram keretében létesí­tett műanyaggyára több éves gyártmányfejlesztési tevékenysé­ge eredményeként a közeljövő­ben megkezdi a fénystabilizált polietilén szélesfólia gyártását. Az új műanyag fokozottan ellenáll az ibolyántúli sugárzás káros hatá­sának, meggátolva a fólia gyors öregedését, kétszeresére növelve élettartamát. Ennek eredménye, hogy az ágazat anyag- és ener­giaköltsége, valamint az élőmun­ka- igénye jelentősen csökken. A legújabb fajtákat a ZKI új­majori kutatóállomásának mun­katársai mutatták be. Különösen a fehérözön étkezési paprikafaj- ta-jelölt aratott tetszést, kiváló tulajdonságaival. Alkalmas hely- revetéses, hajtatásos és palántás termesztésre. Száztizenöt napos tenyészideje alatt alacsony, erő­teljes, csokros növekedésű tövön 6—7 dekagrammos fehér, nem csípős, felálló termést hoz; sza­bad földön 3—4 kilogrammot, hajtatásban pedig 8—12 kilogram­mot. négyzetméterenként. Korai fóliás termesztésre alkalmassá teszi, hogy gyenge fényben is jól köt Bács-Kiskun megyében jó ered­ménnyel termesztik szabad földön helyrevetéssel, egyelőre még csak a szabadszállási Lenin Termelő­szövetkezetben. A termesztő szakemberek egybe­hangzó véleménye volt. hogv a termelési bemutató szervezésében és lebonyolításában méltó volt a téma fontosságához. A szentesi Árpád és Felszabadulás, valamint fábiánsebestyéni Kinizsi Terme­lőszövetkezet kertészetében látot­tak pedig a kétkedőket is meg­győzhették arról, hogy a fólia és az üveg alatti termesztés, csak korszerű technólógiával oldható meg. összegezésképpen dr. Somos András elmondtá: a szakmai fel- készültségre nincs panasz, ezért az üzemek előrelátására tartozik, hogy.tfjapßteremt^k, —j akár áldó- 5. zatak.árán is — az pptimáiís fel-? jj tételeket az eredményes zöldség- termesztéshez, az alkalmas terü­letek teljes kihasználásával. Cz. P. Hihetünk-e Medárdnak? Az idei borongós, esőre hajló kora tavasz bizony felcsigázta az érdeklődést IVledárd iránt. A derűt, napfényt váró ember sokszor gondol az ismert népi regulára: ha Medárd napján esik, negyvennapos csapadékos időjárás következik utána. Vajon hihetünk-e Medárdnak? — er­re a kérdésre sok szakember kereste már a választ, s a legtöbb megállapí­totta, hogy ha a jóslat nem is követ­kezik be napra - de a dologban ha­tározottan van valami. Bacsó Nándor meteorológus egy előadásában annak idején megállapította, hogy az alapta­lannak talált népi szabályok tömkele­géből kiemelkedik a Medárd-napi jö­vendölés. Hazánk éghajlatának egyik fontos jelenségére hívja fel a figyel­met. A hosszú időn át végzett mérések ugyanis azt tanúsítják, hogy nálunk a június az év legcsapadékosabb hónap­ja, s hogy júniusban a hőmérséklet szépen meginduló tavaszi emelkedése megszakad. Erre a jelenségre figyeltek fei a szá­zadok tapasztalatait szabályokba fog­laló népi „meteorológusok", akik évről évre szorongva várták, hogy az aratás, a gyümölcsérés idején milyen lesz az idő. A Medárddal kapcsolatos időjárási Változást tudományos formában Chol- noky Jenő jellemezte, európai mon­szunjelenségnek nevezve azt, mivel az oka valóban azonos az Ázsiát öntöző hatalmas monszunesőkével. Ugyanis ta­vasz végén a szárazföld belseje jóval erősebben felmelegszik, mint a nagyobb fajhőjű tengerek. A hőmérséklet-kü­lönbség pedig azt eredményezi, hogy a szárazföldi, melegebb levegő felszáll és helyére benyomul a hűvösebb ten­geri levegő. A hidegbetörés zivataros esőkkel, borulással jár. Az igazság kedvéért hozzá kell ten­ni, hogy a meteorológiai statisztika szerint Medárd napja maga hazánkban legtöbbször száraz és derült, s a bo­rulás általában inkább Medárd után kezdődik. Ami a 40 napos időtartamot illeti, eb­ből annyi igaz, hogy a csapadékos idő­járás sok esetben hetekig is eltart. Ba­csó Nándor szerint a 40 nap valószínű­leg csak a „soká" fogalmát takarja, a nép szereti szabályaiban a határozott­ságot. Hozzátehetjük, nyilván beleját­szott a 40-es szám szabályba iktatásá­ba az is, hogy az özönvíz idején 40 nap, 40 éjjel zuhogott a Biblia szerint. Azt pedig, hogy az európai monszun miért marad el időnként, vagyis, hogy a Medárd jóslata miért kétesélyes, miért kezdődik „ha" szócskával, azt a legújabb meteorológiai kutatások tár­ták fel. Eszerint az esőzést okozó nyu­gati szél mellett még egy légáramlás hatását is figyelembe kell venni. Ez pedig a 10 kilométer magasban jelent­kező, nagy sebességű „futóáramlás" — szaknyelven a Jet stream — olvashat­juk a Tudományos kaleidoszkóp Me­dárddal foglalkozó fejezetében. A Medárd-esözés akkor marad el, ha az áramlás iránya nem a szokásos nyugati, hanem kanyarog. Ez esetben éppen akadályozza a tengert levegő be­áramlását, s ezzel aszályos Időjárást idéz elő. Cs. B. KEDVEZMÉNYES BÍNYASZLUKÍS-RKCIÓ D KOMLÓI BÁNYAÜZEMEKNÉL! FELTÉTELEINK: — bányamunka vállalása férfiak részéről, , — bizalomkeltő munkakönyvi bejegyzések, — 18—35 éves korhatár, — jogos lakásigény, — 10 évre szóló munkaszerződés. Lakásjuttatás 1 éven belül. Felvilágosítási ad a Mecseki Szénbányák Munkaügyi Osztálya: 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROSI TANÁCS KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME 1980. május 31-én reggel 6 órától 14 óráig Limlomakciót szervez az alábbi területeken: I. körzet: Bajcsy-Zs. u., Romhányi u.. Körösi Csorna S. u., Fiseb Emil u. által határolt terület szilárd burkolatú útjai mentén, e körzethez tartozik az Alpári út, a Vasas sport­telepig. II. körzet: Lenin u., E—5-ös úttól a Kálváriáig, Alkotmány u., Jókai u. (alsótemetöig), Báthori u.. Nefelejcs u., Móra Ferenc u., Akácfa u. és Csongrádi u. mentén. A lakosság által a lakótelepeken levő parkírozóban, valamint sorházaknál a házak elé kikészített lomot, illetve lakásból származó egyéb hulladékot (kivéve a háziszemetet, építési törmeléket és földet) A FENT MEGJELÖLT IDŐPONTBAN DÍJTALANUL ELSZÁLLÍTJA. 707 ír JjyF# i mÁ iyli* ■ jd iJlj J§|| m Wim ill m« Őrségben környezetünk épségéért Így tavasztájt különösen — ha lehet még inkább, mint más év­szakban — áhítjuk és féltjük romjaiból újjászülető, üde termé­szeti környezetünket: a kertet, parkokat, erdőket, réteket, folyókat és tavakat. Élővilágunk fontosabb számunkra, mint sokszor gondolnánk. Mégsem vigyázunk eléggé, mégsem becsüljük kellőképp. S ki tudja hová fajulna ember és természet egyoldalú kapcsolata, ha utóbbinak nem volnának olyan megszállott testőrei, erős, elhivatott oltalmazói, mint Kontra László erdőmérnök. • Hat országos jelentőségű ter­mészetvédelmi területünk egyi­ke: a Péteri-tó. t Kontra László y — On a Kiskunsági Nemzeti •>n iy.IlarMs eQ$k rfflr&pzpfa fíp veze- . tője volt. Bár itt lakik, egy ideje jóformán csak látogató­ban jár Kecskeméten. Miért? — Az elmúlt 'hónapokban is­merőseim is gyakran feltették ezt a kérdést. Sokan mint a megyé­ben régóta tevékenykedő erdő­mérnököt ismernek, mások azon­ban tudják, hogy több, mint hét éve a természetvédelem szolgála­tában állok. Kezdetben termé­szetvédelmi főfelügyelő, majd a nemzeti park megszervezése után annak főmérnöke voltam. 1979 októbere óta az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) Dél-alföldi Felügyelősé­gének igazgatóhelyettesi tisztét töltöm be. Elsősorban nem is any- nyira a munkám, inkább hivata­lunk szervezeti változásai folytán a beosztásom lett más. Továbbra is természet- és környezetvéde­lemmel, ilyen jellegű hatósági ügyekkel, és a természetvédelmi területek kezelésével foglalkozom. — Hivatali elfoglaltsága mellett milyen társadalmi fel­adatokat lát el ehhez kapcso­lódóan? — Évekkel ezelőtt úgy alakult, hogy a Hazafias Népfront’ Bács- Kiskun megyei Bizottsága felké­résére a környezetvédelmi mun­kaibizottság elnöke lettem. Ebben a minőségben — másokkal együtt — a megyében kibontakozó társa- dalmimunka-akciókat szerveztem, irányítom, ellenőrzőm. Mindeze­ken felül egyéb társadalmi és tö­megszervezetekben is megbíznak különböző, választott szakmám­nak, hivatásomnak megfelelő fel­adatokkal. — Hogyan épül fel most a környezet- és természetvédel­mi szervezet? — A környezet- és természet- védelem igen szerteágazó tevé­kenység. Egész életünket átfogja, így aztán kormányzatunk egy ta­nácsadó és egy igazgatási jogkör­rel felruházott testületet hozott létre. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsban az egyes minisztériumok, országos hatáskörű szervek és a Magyar Tudományos Akadémia felelős be­osztású személyekkel képviselte­tik magukat. A Minisztertanács felhívására a Hazafias Népfront- Országos Tanácsa, a KISZ Köz­pont Bizottsága, a SZOT és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is bekapcsolódik az OKTT munkájába. Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanácsot a Mi­nisztertanács a környezet- és ter­mészetvédelmi tevékenység ha­tékony összehangolására hozta létre. A különböző minisztériu­moknak,' '/s!záktát,2ákriák J'és1 áu Khe- feyéí'táhá'csókfiak ISf'fhé'g’variílák a sajátos szakterületükre vonatko­zó környezetvédelmi feladataik. Azt igen sokan tudták, hogy á közelmúltban létezett az Országos Természetvédelmi Hivatal, mely 1961-től 1977-ig irányította, szer­vezte hazánkban a természetvé­delmi munkát. 1977 augusztusá­ban az Elnöki Tanács megalakí­totta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Ez az országos hatáskörű hivatal egysé­ges szervezetben foglalkozik a környezet- és természetvédelmi állami tennivalókkal. Az OKTH elnöke 1979 októbe­rében intézkedett, hogy a területi szervek is — a hivatal egységes szervezetének megfelelően — ala­kuljanak meg. Ennek eredménye­ként hét környezet- és természet- védelmi felügyelőség és három nemzeti park igazgatósága meg-, illetve átszervezésére került sor. A felügyelőségek a hivatal (OKTH) nevében hatósági felada­tokat, valamint meghatározott környezetvédelmi teendőket lát­nak el, és természetvédelmi ke­zelési tevékenységet is folytatnak. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye területén működik — sze­gedi székhellyel — az OKTH Dél-alföldi Felügyelősége. A Kis­kunsági Nemzeti Parkban a ter­mészetvédelmi kezelési feladato­kat a KNP igazgatósága végzi. — Az újságolvasó a termé­szetvédelemmel kapcsolatban három elnevezéssel is talál­kozhat. Mi a különbség a nem­zeti park, a tájvédelmi körzet, és a természetvédelmi terület között? — Ha megengedi, megfordítom a sorrendet. Természetvédelmi te­rületnek nevezzük áz olyan, vi­szonylag zavartalan területet, ahol valamilyen természeti érték védelemre szorul. Elöljáróban azért tisztázzunk egy fogalmat. Természeti érték lehet például egy szép, különleges formájú szikla, egy kevéssé. bolygatott ho­mokbucka, víztani értelemben egy szikes tó, vagy valamelyik folyó holt ága. Növénytani értékek kö­zé sorolunk a szabad szemmel alig látható növényfajoktól kezd­ve a fákig igen sok virágos és vi- rágtalan ritkaságot. Az állattani értékek között mind a gerincte­lenek, | mind a gerincesek 'képvi­selőit megtaláljuk. Talán legis­mertebbek a madarak. Tehát visszatérve a felosztásra: a természetvédelmi terület álta­lában kisebb (egy—száz hektáros) — országos vagy helyi jelentőségű — térség, amelynek eredeti álla­potban való megőrzése tudomá­nyos, oktatási, ismeretterjesztési, vagy génfenntartási szempontból indokolt. Ezeken .a helyeken álla* iában nem folytatható' ■ gazdasági célú termelő tevékenység. ETgj^+é-i. szűk sziigorúan zárt, más részük korlátozottan látogatható. A nagyobb kiterjedésű (száz- több ezer hektáros) tájvédelmi körzetekben — hogy megőrizzék a táj legjellemzőbb tulajdonsá­gait — korlátok közé szorítják a parcellázást, az építkezést, az ipar- telepítést, általában a tájidegen építmények elhelyezését, viszont ösztönzik a táj jellegét nem zavaró mező- és erdőgazdálkodást. Bizo­nyos keretek 'között megengedett a turizmus, az idegenforgalom és az üdülés is. Számos tájvédelmi körzeten belül szigorúan védett területeket jelölnek ki, amelyek többnyire nem látogathatók. A legmagasabb természetvédel­mi kategória: a nemzeti park. Itt már sokkal 'korlátozottabb a tu­risták számára a mozgási lehető­ség, mint a tájvédelmi körzet­ben. Területükön a természeti ér­tékek majd mindegyike nagy számban fordul elő. Amíg a táj­védelmi körzetben kívánatos a mezőgazdasági tevékenység, a nemzeti parkokban tiltják azt, vagy csak igen’ korlátozott mér­tékű lehet, teljesen alárendelve a természetvédelemnek. A nemzeti parkok szigorúan védett részei zártak, mert különben lehetetlen volna megőrizni az eredeti állapo­tokat. Mindent egybevetve: va­lamennyi védett területünk közül ez a legbecsesebb, annál is in­kább, mert meg kell felelnie bi­zonyos nemzetközi előírásoknak, valamint a tudományos . kutatás és oktatás,' illetve bemutathatóság kritériumainak. Bács-Kiskun megyében találha­tó a Kiskunsági Nemzeti Park, az Orgoványi és a Gemenci Tájvé­delmi Körzet, továbbá hat orszá­gos és 21 helyi védettségű termé­szetvédelmi terület. A hat orszá­gos jelentőségű körzet: a kiskő­rösi Szűcsi-erdő, a tatodi kőrises égerláp, a Péteri-tó. a kunfehér­tói virginiai holdrutás érető, a ké- leshalmi homokbuckák és a csó- lyospálosi réti mészkő. Elmond­hatjuk, hogy itt a Duna—Tisza közén a barlangokon és a sziklá­kon kívül szinte minden termé­szeti érték jelen van, mégpedig elég nagy számban. — Befejezödött-e iriár me­gyénkben a védetté nyilvánítá­si folyamat? — Lényegében minden arra ér­demes és védhető természeti ér­ték hatósági oltalom alatt áll. Ez nyilvánvalóan nem jelenti ázt, hogy egy-egy kisebb természeti jelenséget, képződményt, vagy te­rületet nem lehet még bevonni. Jelentősebb fejlesztést viszont már nem tervezünk. Kutsai Ferenc 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom