Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

1980. május 23. • PETŐFI' NfiPE • 3 Bútornézőben Öröm vagy bosszúság? Minden komolyabb „beszerzés” föladja ezt a kérdést, de kivált a bútorvásárlás. Hogy miért? Nem is szükséges fölsorolni. Vizsgáljuk inkább a tényeket. 1968-óta országosan jó három-négyszeresére nőtt az a pénz­összeg, amit lakberendezésre fordítunk. Akkor nem érte el a hárommilliárd forintot, 1978-ban viszont megközelítette a kilencmilliárdot, ez idén pedig jóval tizenegymilliárd fölött lesz, minden bizonnyal. Ebben a kereskedelem átlagát meg­haladó, de az egyes vevőnek nem sokat mondó növekedés­ben — hiszen folyó árakról van szó — szerepe volt a bútor­nak többszöri emelkedésének is. De túlnyomórészt mégis az egyre fokozódó érdeklődésből növekedett föl ez az igen te­kintélyes mennyiség. Nemzeti egységben „ÚGY TŰNIK, hogy az elkövetkező öt évben már kevesebb törvényt 'kell megalkotnia az országgyű­lésnek, vagy régi törvényt módosítania, mert már megalkotta a társadalom magasabb szintjéhez iga­zodó törvényeket, és a legnagyobb figyelmet nem az új törvények megalkotására, hanem a már eddig meghozott törvények végrehajtására és annak el­lenőrzésére kell fordítani.” A fenti idézetet hallva arra gondoltam, hogy ezt, az államéletünket lényegbevágóan érintő gondolatot csakis jogász szakember vetheti fel ilyen tárgyila­gosan és tömören, aki nagy; tapasztalatával jól is­meri a jogalkotás és jogalkalmazás jelenlegi hely­zetét, a törvényhozás eredményeit, s a jogszabály­tenger okozta buktatókat, gondokat. Pedig szerdán délután a kecskeméti Sportcsar­nokban dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára,, nem jogász szakemberként lépett a mikrofon elé és nem jogi előadást tartott, hanem mint a 8-as számú választókerület országgyűlési képviselőjelölt­je mondott beszédet a választási nagygyűlésen, amelyen a megyeszékhelyről, a kecskeméti járásból, Kiskunfélegyházáról, s a környező községekből több ezer választópolgár vett részt. TERMÉSZETESEN nemcsak a közönség soraiban ülő jogászoknak mondott sokat az országgyűlési képviselőjelölt lényeges megállapítása. Nem szük­séges különösebben magyarázni, hogy szocialista társadalmunk további építése szempontjából milyen politikai és társadalmi jelentősége van a jogrend­szer stabilitásának. NEM VITÁS, szükségszerű a megváltozott élet- körülményeink jogi eszközökkel való szabályozása, illetve újraszabályozása, de a társadalom magasabb szintjéhez igazodó joganyag rendszeres bővítése, módosítása komoly zavarokat okozhat. Jogásznak, állampolgárnak, illetve a vállalatoknak, szövetke­zeteknek egyaránt nehezítené az eligazodást. Na­gyon indokolt volt egyebek között az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közművelődési, vagy a ta­nácstörvény megalkotása, és senki sem vonhatja kétségbe a Btk., vagy a Ptk. módosításának jelentő­ségét, de mint dr. Korom Mihály figyelmeztetett, bár a jogszabályalkotási folyamat nem fejeződött be, de a következő években már inkább az érvény­ben levő jogszabályok végrehajtására és az ellen­őrzésre lesz szükség. .Miért? Több mint száz évvel ezelőtt alkották meg a jelenleg is hatályban levő kereskedelmi törvényt. És ma is időtálló, jól alkalmazható. Talán furcsa a példa, de bizonyítja, hogy a törvényeket nem egy­két esztendőre hozza meg az- országgyűlés, hanem úgy, hogy a paragrafusok hosszú távra eligazodást nyújtsanak. VALÓ IGAZ, amit az országgyűlési képviselője­lölt mondott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtására és annak ellenőrzé­sére. Nemrég egy értekezleten hallottam a szerző­dési fegyelemről, illetve enyhén szólva fegyelme­zetlenségről példát. Egy gyár és százvalahány vál­lalat között a szerződés mint jogi aktus létrejött, darabonként 30 forintos alkatrész szállítására. A gyár adminisztrátora tévedésből kétszer egymás után írta a 30 forintot, így 3030 lett belőle, s ezt az öszeget számlázták a szerződő feleknek, illetve a vállalatoknak. A cégei? nem reklamáltak, hónapok múlva a népi ellenőröknek szúrt szemet a .tartós tévedés. Vagyis, sehol sem néztek a szerződés után, annak eszerint mindenütt nyoma veszett. Tudom, a példa nem általánosítható, de ez az eset is figyelmeztet a fokozott ellenőrzésre. És ez, mármint a fokozott ellenőrzés természete­sen az elmúlt években különösen sokat fejlődött közigazgatásunkra is vonatkozik. Előfordul ugyanis — sajnos elég gyakran —, hogy az ügyes-bajos dol­ga intézésére a tanácsházát felkereső állampolgár az ügyintézőtől percek alatt több tucat, számára .telje­sen új,- ismeretlen rendeletet, utasítást, ilyen meg amolyan jogszabályt hall, szinte beleszédül, és fo­galma sincs, hogy mindez mit jelent és mit .ér. Te­hát nem megy vele semmire. Ám sokszor bebizo­nyosodott, ha adott esetben az ügyintéző kilépne a jogszabályok világából, egyszerű észjárással, he­lyes logikával pillanatok alatt meg lehet ‘oldani az ügyet — és a döntés nem is jogellenes! Bürokrácia? Igen, mert az erőfeszítések ellenére gyakran talál­kozni lehet még lassú, nehézkes, körülményes in­tézkedésekkel. NEM ÚJKELETŰ dolgok ezek és nem fedné a va­lóságot, ha azt állítanánk, hogy a közeljövőben, egyszerre megoldódnak a gondok. De mint azt a választási nagygyűlésen az országgyűlési képviselő- jelölt hangsúlyozta, ezekre a témákra állandóan oda kell figyelni és intézkedni, hogy szocialista álla­munk még jobban, eredményesebben tölthesse be a reá háruló feladatokat, az új társadalom építé­sében. Talán szubjektív, hogy a szerda délutáni válasz­tási nagygyűlés hangulatára emlékezve, dr. Korom Mihály beszédéből az állami életünk továbbfejlesz­tésére vonatkozó megállapításokkal kapcsolatban jegyeztem le néhány gondolatot, de azt hiszem, va­lamennyi résztvevőnek, például a szocialista demok­rácia fejlesztéséről mondott figyelemfelkeltő szavak is emlékezetesek maradnak. ISMÉT JOGI terminológia: a jogok és kötelessé­gek egysége. Miért fontos ez? Azért, mért ha el tudjuk érni azt, hogy nemcsak joguknak, de köte­lességüknek is tartják a dolgozók a politika alakí­tását, azt hogy véleményükkel, javaslatukkal se­gítsék a rendelkezések, intézkedések meghozatalát, és hozzájárulnak a lazaságok felszámolásához, ak­kor a szocialista demokrácia valóban betölti szeré­pét és mindannyiunk javát szolgálja. Ehhez arra is szükség van, hogy a jövőben még jobban segítsük egymás munkáját, és együtt érvényesítsük jogain­kat és kötelességeinket, vagyis még szorosabb nem­zeti egységben dolgozzunk. Sorolhatnánk tovább a választási nagygyűlésen elhangzott megszívlelendő gondolatokat, amelyeket szemmel láthatóan nagy tetszéssel fogadott az ese­ményen részt vevő több ezer választópolgár. Talán nyomban a gyűlés után kialakult a közös vélemény: az előadói beszédben elhangzottak jó útravalóul szolgálnak az életünk további javításáért végzett kollektív munkához. Tárnái László A SZALJUT—6 FEDÉLZETÉN Virágok a kozmoszban Domus-hálózat Ám ha a számításoknak és kö­vetkeztetéseknek hinni __ lehet, a következő években nemigen nö­vekszik tovább az értékesítés mennyisége. Ami persze megint csak valami nehezen megfogható „átlag”-megállapítás, hiszen le­het, hogy Kalmárék és Feketéék jó néhány évig nem cserélik ki bútoraikat, de az ifjú Kovács há­zaspár és az új lakásba költö­ző Szabóék csak mostanában szándékoznak berendezkedni. Őket pedig nagyon is érdekli: mi­re számíthatnak a bútoráruház­ban? Nem véletlenül beszélünk áru­házról. A kicsiny, választékot be­mutatni képtelen boltok ugyanis sorra megszűnnek, és a már ki­terjedt Domus-hálózat tovább bő­vül: Szeged a tavasszal nyitott, és év végéig remélhetőleg Kapos­vár, Debrecen és Kazincbarcika, majd hamarosan Pécs is egy-egy nagyszabású új Domus-áruház- nak örvendhet. Áruházaknak, ahol az elég sokrétű hazai bú­torgyártás és a viszonylag szeré­nyebb bútorimport egészében vá­logathat az érdeklődő. Ilyen kö­rülmények között ki lehet terjesz­teni az előleges előjegyzés rend­szerét, és a minta utáni értéke­sítést. Ez utóbbi iránt természetesen akkor lesz igazán bizalmunk, ha végre kevesebb lesz a hibás, sé­rült bútor. Ázt mondjak, sokkal megbízhatóbb a közúti, netán konténeres szállítás, mint a vas­úti, különösen „dobozolt” áru esetében — de mindez igen költ­séges. És az üzletben, vagy a la­kásban fölfedezett hiba, amit ki kell javítani -r- ha ugyan lehet! —, vajon nem jóval költségesebb? És ha minden jól megy, meg­jelenik a nagy képes bútorkata­lógus is, ami még inkább előse­gíti a helyes választást. De eh­hez is tevékenyebb vevőszolgálat szükséges, jobb és hozzáférhe­tőbb szaktanácsadással, amit ugyancsak tervbe vett a bútor­kereskedelem. Mi kell a vevőnek? Mindez együttesen már vala­melyest piackutatás is, amit mód­szeresen tovább kell fejleszteni. Nem úgy persze, hogy a gyárból ilyen célra az üzletekbe küldött egy-egy új fajta búordarab a rak­tárban hever, és sohasem derül ki, kell-e a vevőnek. Mert az értékesítés • bizonyos mértékig még mindig a sötétben tapoga­tózik. Amikor a közönség a szó szoros értelmében megrohamoz­za a bútoráruházakat — mint ta­valy is —, és elég meggondolat­lanul bármit megvesz, akkor képtelenség fölmérni a tényleges szükségletet, még kevésbé a dif­ferenciáltabb igényeket. Most, hogy várhatóan megállapodik a kerestet, lehetséges, mi több, a gazdaságos termelés és értékesí­tés közös érdekében nélkülözhe­tetlen lesz az alaposabb tájékozó­dás. Nagy anyagi áldozattal fel­újított bútoriparunknak úgy is az a fő hibája, hogy sem a kivitel mai és várható reális lehetősé­geit, de még "a hazai igényeket sem mérte föl kellő pontossággal. Ezt nyögi az ipar, ezt a keres­kedelem — a fogyasztó szintúgy. Igaz, bizonyos tendenciák jól érzékelhetők, ezekre a jövőben nagyobb figyelem összpontosul majd. Az elemes bútorok mind nagyobb kedveltségére gondo­lunk, a konyha, előszoba, gyerek­szoba korszerű berendezésének egyre álalánosabb óhajára, és így tovább. De ennél sokkal tovább kell menni az érdeklődés ponto­sabb, mennyiségileg is értékelhe­tő megismerése érdekében. A kiszolgálás minősége Elválaszthatatlan ez u bútor­áruházakban, üzletekben uralko­dó légkörtől. Magyarul: a kiszol­gálás minőségétől. A/t minden­esetre remélni lehet, hngy ahogy csillapodik a kereslet, ts a ve­vő válogatni, gondolkodni fog, mielőtt vásárolna, máris vala­melyest készségesebb kiszolgálás­ra számíthat. Az udvariasságra, előzékenységre azonban, főleg a fiatalabb eladókat nevelni és ösz­tönözni is kell. A bútorvásárlást alaposan meg kell fontolni anyagi vonatkozás­ban, és a célszerűség, a jóízlés, a valóban kellemes otthon köve­telményei szempontjából egy­aránt. Ehhez mindenekelőtt bizo­nyos tájékozottság szükséges. Hogy tudjuk, mire számíthatunk ina, vagy netán néhány hét múl­va. Továbbá az is kell, hogy a kereskedelem, az eladó is jól tá­jékozott legyen. És adja tudtunk­ra, amit tud. Akkor minden bi­zonnyal jobb érzéssel sürgünk- forgunk majd a bútoráruházak­ban, otthonosabban a Domus- ban, amelynek a jelenése is az otthonra utal. —b —s VIDEOTON-RÁDIÓK • Negyedszázados jubileumához érkezett a rádiógyártás a székes­fehérvári VIDEOTON-ban. Az el­ső készülék 1955-ben készült el. Azóta csaknem ötmillió asztali, táska-, autó-, hagyományos és sztereo rádió készült a szalagokon. Képünkön: korszerű gyártósoron készül a legújabb rádiótípus a VIDEOTON-ban. (MTI-fotó) MÁJUS 27: Nemzetközi tejnap A nemzetközi tejnapot az idén is meghirdette — má­jus 27-re — a nemzetközi tejszövetség, s az akcióhoz a magyarországi egészségneve­lési szervek — köztük az Országos Egészségnevelési Intézet — is csatlakoztak. Szervezetünk felépítéséhez, za­vartalan működéséhez fehérjék­re, zsírokra, szénhidrátokra, ás­ványi anyagokra és vitaminokra van szükség — s a tej mindeze­ket tartalmazza. A tejfehérjék — az orvosok véleménye szerint — a legérté­kesebb fehérjék közé tartoznak, biológiai értékük megközelíti a tojásét. A tejzsír pedig — jó emészthetősége és felszívódó­képessége miatt is — az egyik legértékesebb zsiradék. A tejcu­kor elősegíti a különféle, s szer­vezet számára fontos ásványi anyagok — kalcium, magnézium, foszfor stb. — felszívódását; emellett csökkenti a májban a könnyen betegséghez vezető zsír- lerakódást. A legújabb vizsgálati eredmények szerint gátolja az érelmeszesedés kialakulását is. Jó tudni — s ez klinikailag iga­zolt tény —, hogy a szövetekben, az érfalakban a mészlerakódás még viszonylag nagy tejfogyasz­tástól sem következik be. A tej ilyen előnyös tulajdon­ságainak ismeretében aligha kell bizonygatni, hogy a tej- és a tejtermékfogyasztás elengedhe­tetlen tényezője az egészséges életmódnak, a táplálkozási kul­túrának. (MTI) A vállalati szociális tervek új irányelvei A vállalatok, az ipari és szol­gáltató szövetkezetek szociális tervezésének megalapozottságát, a tervezési módszerek egységes és szakszerű alkalmazását segítik a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT új irányelvei, melyek az egységes adatszolgáltatás alapját teremtik meg, amivel lehetővé válik, hogy — hazánkban először — 1981-ben a vállalatok szociális tevékenységéről országos átte­kintés készüljön. A gazdálkodó szervezetek gaz­dasági és műszaki fejlesztési ter­veinek színvonalától a szociális tervek meglehetősen elmaradtak. A dolgozók élet- és munkakörül­ményeit javító tevékenységet a vállalatok, sőt a tárcák sem értel­mezték egységesen. Ezért a szo­ciális tervek sok helyütt még ma is pénz-"és eszközcentrikusak, jó néhány munkáltatónál pedig a tennivalókat néhány eseti intéz­kedésre szűkítik. A mostani irányelvek a szociá­lis tevékenységet öt tárgykörbe csoportosítják. A hagyományos szociális ellátás — mint például az üzemi étkeztetés, a munkás- szállások, a dolgozók szállítása, gyermekintézmények működteté­se, vagy a lakástámogatás — mel­lett az irányelvekben kiemelke­dő jelentőséget kap a munkavé­delem. Újdonság, hogy a jövőben a munkáltatóknak meg kell ter­vezniük az egészségre ártalmas körülmények 'között dolgozók számának csökkentését. Az üzem- egészségügy és a foglalkozási re­habilitáció fejlesztéséhez az irány­elvek támpontot nyújtanak azzal, hogy meghatározzák a munkakö­rülményeket javító intézkedések fontossági sorrendjét. A foglal­kozási rehabilitáció eredményes­sé tétele érdekében felhívják a vállalati rehabilitációs bizottsá­gok figyelmét arra, hogy jelöljék ki a technológiai folyamatból ki­emelhető és ilyen célokra alkal­mas munkaköröket. A munkahelyi oktatás tervezé­sének a rugalmasabb munkaerő­gazdálkodást kell szolgálnia a jövőben. A termékszerkezet átala­kításával' gyakorta együtt járó munkaerő-átcsoportosítás a több szakma megszerzésének igényét határozza meg. tgy ma ez az alap­vető feladat a vállalaton belüli továbbképzésben is. (MTI) A Szaljut-6 legénysége, Leo- nyid Popov és Valerij Rjumin televíziós adásban egy uborkát mutatott be a nézőknek, amely állítólag az űrállomáson levő üvegházban nőtt. A tréfára — mert erről volt szó — sokan „rá­haraptak”. Az uborkához még visszatérünk. Beszéljünk egyelőre arról, hogyan zajlott le az első munkahét. A világűrben töltött első na­pokban á fő probléma, hogy a személyzetnek meg kell szoknia a súlytalanság állapotát — Az alkalmazkodás — mond­ja Anatolij Jegorov, az orvosi csoport vezetője — mindig bizo­nyos nehézségekkel jár. Az űr­hajósok úgy érzik, hogy fejükbe szalad a vér, arcuk puffad, köz­érzetük romlik. Ez azzal magya­rázható, hogy a súlytalanság ál­lapotában a test felső részébe több vér jut, mint normális kö­rülmények között. Az egyes em­ber reagálása egyrészt szerveze­tének egyéni sajátosságaitól, másrészt a repülés előtti előké­szítéstől függ. Ha Popovot és Rjumint vizs­gáljuk, náluk az alkalmazkodás első szakasza viszonylag köny- nyen zajlott le. Ügy véljük, hogy ez elsősorban az intenzív edzé­sekkel magyarázható. Az űrhajó­sok a felkészülés során a fej felé lejtő ágyban aludtak, olyan kü­lönleges székben forgatták őket, amelynek dőlésszögét előre meg­adott program alapján lehet vál­toztatni. A sok „edzés” nem ve­szett kárba. Az űrhajósok külső­leg is jól néznek ki, az orvosi mérések is igazolják ezt. — Ha az űrállomáson folyó munkáról beszélünk — folytatja Vlagyimir Ljahov űrhajós — sa­ját tapasztalatomból tudom, mi­lyen sok gonddal jár az első hét. Áz állomás újbóli üzembe helye­zése több napot vesz igénybe. Be kell kapcsolni a híradó rendszert, a levegőgenerátort, a hőszabá­lyozó berendezést stb. Egyszóval van elég mun'ka. A jelenlegi sze­mélyzetnek még ki kellett rakod­nia a Progresszből és el kellett rajta helyezni mindazt, ami az űrállomáson feleslegessé vált. Ezenkívül az üzemanyag-feltöl- tésre is elő kellett készíteni az állomást. Az űrhajósok által bemutatott „uborka” papírból készült, és csupán a tréfa kedvéért vitték magukkal. Az űrben létesítendő növényi tenyészetekkel a bioló­gusoknak egyelőre komoly prob­lémáik vannak. A repülések egy­re hosszabbakká válnak és ter­mészetes, hogy a normális mun­kához az űrhajósoknak teljes ér­tékű táplálékra van szükségük. Az élelmiszerek konzerválása el­kerülhetetlenül együtt jár a vita­minok és szénhidrátok csökkené­sével. A konzerveket gyorsan meg lehet unni. Egyelőre még nincse­nek problémák: az űrhajósok me­nüje választékos, a Progressz-űr- hajók minden soron következő út­ján újakat küldenek, ám a vég­leges megoldást a biológusok az űrben levő üvegházakban látják, amelyekben zöldséget és főzelék­félét lehet termelni. Már kísérleteztek a mestersé­ges tőzeg, perlit-, vagy polimer- talajon történő' hidroponos ter­mesztési móddal, ám a berende­zés súlya és mérete túlságosan nagy volt. Az utóbbi időben a kutatók figyelmét egyre inkább az aeroponika vonja magára, amikor is a növényeket külön­leges fészkekben helyezik el, gyökereiket pedig tápoldatokkal látják el. A fő problémák nem műszaki jellegűek, hanem maguk a növé­nyek, amelyek egyelőre nem akarnak nőni az űrben. A Szal- jut—4-en elvetett borsó nem ho­zott termést. Úgy gondolták, hogy ennek oka a súlytalanság. Megpróbálták ezt fénnyel „helyet­tesíteni” (köztudott, hogy a nö­vények a fény felé nőnek). Má­sodik alkalommal a borsó ter­mést hozott, ám bizonyos idő múltán a növény elpusztult. Ugyanez történt az űrállomásra vitt hagymával. Még az annak idején a Szaljut—6-ra vitt tuli­pánok is gyorsan színtelenné vál­tak és elhervadtak. A szakemberek szerint azon­ban lehetséges, hogy a növények gyenge fejlődését nem a súlyta­lanság okozza, hanem valami más tényező: a magasabb hőmér­séklet, a nem kellő megvilágítás, a szellőztetés hiánya (a növények gyökerénél összegyűlnek a nö­vény által kilélegzett gázok). Egyelőre nem tudjuk a pontos választ a kérdésekre. Éppen ezért a biológusok a jelenlegi expedí­cióra új kutatási ciklust készítet­tek elő. Ehhez az oázis, a vázon, és a malahit elnevezésű beren­dezéseket használják. Az utóbbi­ba virágzó orchideákat ültettek Az űrhajósok tájékoztatása sze­rint a virágok egyelőre jól. érzik magukat Mihail Csemisov APN—KS Barangolás Bács-Kiskunban Fájsz • Község a kalocsai járásban. Lakosainak száma: 2335, területe: 3203 hektár. Fűszerpaprika-termesztésé- rőt híres. Kompjárat köti össze Tolna megyével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom