Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 21. KGST KUTATÁSI PROGRAM A még május közepén is százharminc forin­tos szamócaárak mellett mél­Öt ország összefogásával: tán tarthatjuk ezt a gyü­mölcsöt luxuscikknek. Húsz dekányi hazai szamóca már egy kilogramm — több ezer kilométert uthzott — narancs árával vetekszik. Ezek után, első számítgatásra úgy tűnik, érdemes termeszteni, nemcsak a kistermelők fólia sátraiban, hanem a nagyüzemekben is. A valóság azonban mást mutat. A termelés nagy része a kister­melőktől kerül a piacokra és boltok pultjaira. A szövetkezeti gazdaságokban pedig csak részesműveléssel tudják megol­dani a betakarítás nehéz és aprólékos kézi munkáját. A Központi Statisztikai Hivatal szamócára vonatkozó ada­tait elemezve az elkövetkező időszakban nem várható jelen­tős árcsökkenés,, hiszen a termőterület nem gyarapszik. 1970- ben az átlagfogyasztás alig 1,2 kilogramm volt. 1985-re az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai alapján a várható fogyasztás eléri a 2 kilogrammot. INTERFRAGARIA 1 — Mit kell ennek érdekében tenni, hol terem meg ez a gyü­mölcs? — kérdeztem dr. Szabó Attila docenst, a kecskeméti ker­tészeti főiskola tanszékvezető ta­nárát. — A növekvő energiaárak miatt a korai szamóca továbbra is luxus­cikk marad. Ahhoz, 'hogy az igé­nyeket kielégítsük a szabadföldi termesztésnél számos nehézséget kell még leküzdeni. Elsősorban a területet kell növelni. 1971-ben az ország' 2610 hektárnyi szamóca­termő területéről körülbelül 20 ezer tonna gyümölcsöt szedtek fel. Az V. ötéves terv célkitűzéseként 32 ezer tonnára kellett volna ezt a termésmennyiséget növelni. Napjainkban ennek csak harma­da kerül piacra, alig 10 ezer ton­na. Az első megoldandó feladat a vírusmentes jó minőségű és meg­felelő mennyiségű szaporítóanyag előállítása. A hazai kutatások eredményeinek ismeretében ez a közeljövőben megvalósul. Sokkal égetőbb feladat a nagy­üzemi szabadföldi termesztés gép­rendszerének megoldása, — Miért nem termesztik a gaz­daságok, hiszen sokkal olcsóbb a telepítés, mint a törzses gyümöl­csöknél? — Hiába térül meg gyorsabban a hektáronkénti 100 ezer forin­tos telepítési költség, üzemi ültet­vény alig van az országban. A gyümölcs jellegéből adódó ha­talmas kézimunkaerő-igpnye mi­att, főlég részesműveléssel. ter- 'rfiésZfífc1 a bögyősgyümcílcs-tér- mesztő körzetekben, a Duna­kanyarban, Nógrád megyében. A legnagyobb összefüggő ültetvény a Szentendrei szigeten gazdálko­dó Kék Duna Szakszövetkezet 100 hektáros szamócása. Nem is olyan régen a kecske­méti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet vezetősége is bízott abban, hogy jövedelmezően tudják termeszteni a szamócát. Sajnos, számításaik nem váltak be a növény nagy kézimunka­erő-igénye miatt, ezért a termesz­téssel felhagytak. Egyértelműen leszögezhető, hogy a gépesítéssel megoldódna ennek a -kül- és belföldi piacon keresett gyümölcsnek a termesz­téstechnológiája. — A már bevált síkfóliás tech­nológia gépesítése a szedés kivéte­lével nagyjából megoldott. A szán­tóföldi zöldségtermesztés gépei jól alkalmazhatók a talaj előkészíté­séhez, évközi sorközműveléshez, indázáshoz, stb. Milyen lehetősége van a szedés gépesítésének? — A termesztés egyetlen gátló tényezője a szedés. Néhány meg­oldás már született a gépi szedés­re, de ezek a tőkés országban gyártott berendezések még költsé­gesebbé tennék a gyümölcsöt. A KGST-tagállamok AGROM AS nemzetközi szervezetében a sza­móca gépi betakarításának és fel­dolgozásának fejlesztéséről hatá­rozatot hoztak. A program neve: INTERFRAGARIA 1. A berlini Humboldt egyetem professzora, dr. Kramer dolgozta ki a kutatási elveket. Jelenleg hat fajtával vég­zünk kísérleteket a részt vevő öt országban. Csehszlovákiában és NDK-ban 2—2; Bulgáriában, Len­gyelországban, Magyarországon pedig 1—1 kísérletet , állítottunk be. A kutatás célja, hogy a vizs­gált hat fajta hogyan reagál a ka­szálásra. Mert egy kaszáló rend­szerű betakarítógépet szeretnénk kialakítani. " Az''í979-béh' irtdffStt' program 1985-ben a gép elkészítésekor ér véget. Ennek a nemzetközi kuta­tásnak másik nagy eredménye lesz, hogy rengeteg összehasonlító adathoz jutunk. Mind a hét ku­tatóállomáson azonos szaporító­anyaggal és azonos módon dolgo­zunk. Az adatokat a Humboldt egyetem számítógépe elemzi és hasonlítja össze. — A megye szamócatermeszté­sének mit jelent, hogy a hazai ku­• A frigópalánta, az ültetés után hat héttel már termést hoz. • A síkfólia-fektctés, ennek lyuggatása és az ültetés egy menetben megoldható, ahogy ezt az AGROMASEXPO-n láttuk. nt-Ez Jinugam .aauinst jbsöox tatásokat Kecskemét mellett Kis­fáiban végzik?-■: — Kecskemét környékének a ter­mészeti adottságai megfelelnek a növény igényeinek. A szamóca dúsan terem a jó tápanyagellátá­sú homokon. Hosszú évek átlagá­ban 7—10 nappal hoz korábban gyümölcsöt, mint Nógrádban. A kutatás folyamán kapott adatok pedig egyértelműen hasznosítha­tók a tájkörzetben. A termesztőket segítik a ZÖLD­ÉRT, a HUNGAROFRUCT, vala­^mint ''a húf&páb 'itéaVéző/szerző- 'äesi iélíétMei.' Sajnálatos lenne, ha a szamó­ca, a korszerű táplálkozás gyü­mölcse eltűnne a hazai piacokról. A termesztés gazdaságosságát vizsgálva: gyors termőrefordulás, a telepítési, beruházási költség rövid idejű megtérülése és a ko­rai szüret lehetőséget nyújtana a gazdaságoknak a gyümölcsfaj- és üzemágtársítással a munkaerő­szükséglet egyenletesebb elosztá­sára. Czauner Péter KÉRDEZZEN — FELELÜNK Készt vehet-e a forgalomban az átalakított gépjármű? A borotai Juhász János sze­retné megkönnyíteni teendőit a tanyai gazdaságában, ezért a tulajdonát képező UAZ típusú kisteherautót munkagéppé ala­kította át. A nem éppen egy­szerű technikai műveletet — ennek során az eredeti alvázra szerelte fel a szükséges szerke­zetet a — KRESZ szerint vé­gezte, remélvén, hogy ezáltal alkalmassá válik járműve a közúti közlekedésre. Most arról értesült: hiába tett mindent, nem vizsgáztatják le a gépet. Környezetében — amint a szer­kesztőségünkhöz küldött leve­lében írja — többen vannak hasonló helyzetben, nevükben is kérdezi: az átalakított gép­jármű forgalmi engedélyét tényleg csak a szigorú követel­mények teljesítésekor adja meg az illetékes hatóság? A közlekedésbiztonság egyik alapvető feltétele, hogy a közúti forgalomban részt vevő valameny- nyi jármű kifogástalan műszaki állapotú legyen. Erre vonatkozó­an a közlekedés- és postaügyi mi­niszter 23T975. (XII. 31.) számú rendelete tartalmaz részleteket, míg a közúti járművek hatósági műszaki vizsgálásával kapcsola­tos konkrétumokat a 8/1977. (XII. 20.) KPM számú jogszabály ismer­teti. Az előírások egyebek között meghatározzák, mit nevezünk jár­mű-átalakításnak. (Ilyen eset pél­dául, ha a gépkocsi alvázára tar­tós használat céljából kerül a kí­vánt rendeltetésű felépítmény.) Ezzel kapcsolatban alapvető tud­nivaló, hogy a gépjármű funkció­beli megváltoztatásához előzete­sen kell beszerezni a KPM Autó­felügyeletének engedélyét. A ké­relemhez szükséges csatolni a vonatkozó műszaki dokumentáci­ót. Az átalakított közlekedési esz­közt a forgalomba helyezés előtt kötelező bemutatni vizsgálat vé­gett ugyancsak az Autófelügyelet­nek, mely meghosszabbítja a jár­mű már meglevő forgalmi engedé­lyét, vagy újonnan adhatja azt ki. Ha azonban nem felel meg a sza­bályoknak az átalakítás, a közúti forgalomban történő üzemeltetés­hez nem járul hozzá. Ami pedig a kérdését illeti, javasoljuk, fordul­jon panasszal a megyei Autófel­ügyelet vezetőjéhez, aki — mint érdeklődésünkre közölte — kész­séggel áll az ön rendelkezésére, s a lehetőség szerint segítséget nyújt. Lehet-e szemetelni büntetlenül? A lapunkhoz nemrég érkezett „Tisztelettel” aláírású levélből az derül ki, hogy Kecskeméten sok helyütt szemetesek a közte­rületek — például a buszmeg­állók környéke, a parkok, a te­rek. Bár az ottani hulladéktá­rolók általában alig megteltek, esetleg üresek — azokat rend­szeresen ürítik a helyi kommu­nális üzem dolgozói —, ennek ellenére sokan dobálják szerte­szét a cigarettacsikket, a papír- galacsint.1 a: fagylalttölcsért, az almacsutkát stb. A köztisztaság ellen imigyen vétők sorában nem kevesen vannak idősebbek, de a döntő többség tizen* és huszonéves fiatal. Akik a fi­gyelmeztetésre szerencsés eset­ben nem reagálnak, néha vi­szont gorombán visszautasítják azt. „Hogyan lehetne változtat­ni ezen az áldatlan helyzeten?” — tudakolja olvasónk. Való igaz, nem fehér hollók a „hírős” városban a közterületek rendjének, tisztaságának semmi- bevevői, a szemetelők. Ebbéli cse­lekményük egyformán elítélendő, akár tudatosain, akár véletlenül követik el. Az ilyen személyekkel szemben határozottan kell fellép­niük mindazoknak, akik az esetek szemtanúi. A társadalmi összefo­gáson túlmenően azonban mód van a hatékonyabb eljárásra, a hatósági intézkedésre is, hiszen tavaly nyár óta hatályban van a (,j$j{Vjsztertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása a helyszíni bírságolásról, meiyet az e feladat végzésére felhatalmazott, igazol­vánnyal és karszalaggal ellátott tanácsi munkatársak végeznek. Ök a megyeszékhelyen is dolgoznak már, s meggyőződésünk, ha a jö­vőben gyakrabban érik tetten a köztisztaság szabálysértőit, jelen­tősen csökkennek, talán meg is szűnnek a szemét miatti pana­szok! Kaphat-e szabadságot munkaviszony nélkül a kismama? A gabonaipar megbecsült dolgozói • A kecskeméti körzeti üzent takarmánykeverőjében programozó Szakolczai Ferencné. Megbecsült dolgozója a gabonaiparnak. (Straszer András felvételei) A kecskeméti gabonatárház tő- szomszédságában működik a Bács-Kiskun megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat nagy teljesítményű takarmány­keverője. Az állattartó gazdasá­gok és háztáji termelők szívesen vásárolják a kecskeméti körzeti üzemben előállított takarmány­tápokat, mert azoknak a recept szerinti az összetétele, s megbíz­ható a minősége. A kecskeméti körzeti üzem Ka­tona József nevét viselő, hatvan­tagú szocialista brigádja dolgozik a tápgyártóban, s valamennyien az Élelmiszeripari Dolgozók Szak- szervezetének tagjai. Amikor ko­ra tavasszal a kispesti gépgyár Sziklai Sándor brigádja az or­szágos jelentőségű versenyt el­indította, a megyei, gabonaipar­tól a Katona József brigád csat­lakozott először a kezdeménye­zéshez azzal, hogy a gyermekin­tézmények támogatására és a nagycsaládosok lakásalapjának anyagi segítésére két alkalommal tartanak kommunista szombatot. A kecskeméti körzeti üzem ta­karmánykeverőjében működő bri­gád a munkaidejét jól kihasznál­va, több műszakban dolgozik, és pontosan látja el mindennapi feladatát. Munkájukat segíti, kezdeményezésüket felkarolja az ÉDOSZ-alapszervezet. A körze­ti üzem szervezett dolgozói a kö­zelmúltban a takarmánykeverő meó-csoportvezetőjét, Sulyok Mártát választották meg főbizal-1 minak. Korábban ő töltötte be hét éven át a műhelybizottság titkári tisztségét is. A Halasi úti gabonaipari telep különböző munkahelyén négy szakszerve­zeti csoport tevékenykedik. Ezek­nek az élére úgyszintén köztisz­teletben álló dolgozókat válasz­tott meg bizalminak a szakszer­vezeti tagság. Csordás Gyulánét több mint • Sulyok Márta hét évig volt a körzeti üzem műhelybizottsági titkára. A meó-csoportvezetőt fő­bizalminak választották meg munkatársai. tízéves szakszervezeti mozgalmi munka után választották meg bi­zalminak. Komáromi Imréné két éven át volt bizalmi a körzeti üzemben, ebben a tisztségében újból megerősítette a tagság. Nagy István rakodómunkás a te­lepen, és április 4-én kiváló dol­gozó kitüntetést kapott. Jó mun­káját az ÉDOSZ-tagság a bizal­miválasztáskor is elismerte. Ke­resztes István pedig a keverő­üzemben dolgozók csoportjának a szakszervezeti bizalmija lett. A május 17-i szabad szombat­jukat a kecskeméti körzeti üzem különböző munkahelyein tápta- kármány-gyártással töltik a Ka­tona József szocialista brigád tagjai. Aznapi munkabérüket a köz javára adják át a nagycsa­ládosok lakásépítésének támoga­tására. K. A. A Nemesnádudvaron lakó ifj. Bély Béláné ötödik éve van tá­vol a munkából, mert a kis­gyermekeit gondozza, neveli. A másodszor is igénybe vett gyes lejártával azonban nem kíván visszatérni a lakásától távoli munkahelyére, hiszen annak műszakrendje sem kedvező szá­mára, meg aztán szeretne elhe- lyezkédni az otthonához köze­lebb, amint arra lehetőség lesz. Aziránt érdeklődik: ha meg­szünteti a munkaviszonyát, jo­gosult-e a szülési és a gyermek- gondozási szabadság után járó fizetett szabadságra, s az meny­nyi nap lehet? Mindenekelőtt azt kell tudni, hogy a szülési szabadság teljes idejére, valamint a gyermekgon­dozási segélyezés első esztendejé­re megilleti a kismamát a fizetett alap- és a munkában töltött két­évenként egy nappal szaporodó pótszabadság, amely pénzben nem váltható meg. Kiadásának alapve­tő feltétele, hogy munkaviszony­ban álljon az anya, illetve már dolgozzon. Aki a gyes lejártával nem tér vissza az őt foglalkoztató céghez, vagy onnan a felmondás szabályainak figyelmen kívül ha­gyásával távozik, esetét úgy kell elbírálni, mintha munkaviszonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnne meg, következésképp elveszíti jo- gát\az említett szabadság termé­szetbeni igénybevételére. Az egyé­ni helyzetére, elképzelésére vo­natkozóan két javaslatunk van. Először, hogy vegye fel a munkát, ahol önt alkalmazzák, nyomban kérje ki a szóban forgó szabadsá­gát, egyidejűleg pedig adja be a felmondását. Második megoldás, hogy az új munkáltatóhoz áthe­lyezéssel kerüljön — mégpedig a gyes lejártát követően azonnal —, ezáltal ugyanis a munkaviszonyá­ban jogfolytonosságot szerez, így a következő munkahelyén igényt tarthat erre a szabadságra is. Erdemes-e reklamálni? A Kiskunfélegyháza, Illéshá- zy u. 24. szám alatt lakó Bar- czikay Lászlóné óvodáskorú kislánya részére vásárolt nem­rég az egyik helyi szaküzletben lábbelit, amely a kímélő hasz­nálat ellenére pár héten belül sziúte teljesen tönkrement. Az emiatti panaszára rögtön cserét ígért az eladó, a boltvezető vi­szont hallani sem akart ilyes­miről, sőt azt a képtelenséget mondta, hogy clpőpasztás keze­léssel helyrehozható a hiba, vagyis eltüntethető a bőrön le­vő, ujjnyi szélességű repedés. Olvasónk így vélekedik a tör­téntekről: „Sokat hallottam — olvastam már a reklamáció el­intézésének módjáról, amellyel nem tudom összeegyeztetni ezt az esetet. Hogy károsult va­gyok, már belenyugodtam, azért szeretném tudni, mit ir elő a jogszabály?” Lábbelinél és más ruházati cikk­nél a vevő általában a vásárlástól számított hat hónapon belül ér­vényesítheti szavatossági igényét. Reklamáláskor nemcsak a hibás terméket kell átadni, de a vásár­lás helyét és idejét' tanúsító blok­kot is. Ha a kereskedők jogosnak ítélik meg, a kifogást, először a ki­javítás lehetőségét kell számba venniük, ha ezáltal nem orvosol­ható a panasz, ki kell cserélni a terméket, vagy a vételárat vissza­fizetni. Vita esetén a vásárló kí­vánságára az üzlet köteles kérni a KERMI vizsgálatát, s a továbbiak­ban e hatóság döntése értelmé­ben kell eljárnia. Végezetül meg­jegyezzük; a vevő beírhatja a vá­sárlók könyvébe a reklamáció bol­ti elintézésével kapcsolatos észre­vételeit, tapasztalatait. is. összeállította: Velkei Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom