Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

1980. május 21. • PETŐFI NÉPE •

3

Pártszervezet a lakóterületen

Ilyenkor választások előtt mindig több figyelem fordul a lakóterületi közéletre. S ebből a megnövekedett figyelemből — értelemszerűen és természetszerűen — jut a lakóterületi, körzeti pártalap- szervezeteknek is. Hiszen az adott terület politikai életének ez a központja, a pártot közvetlenül a lakóterületi alapszervezet jeleníti ott meg. Színhelye és egyúttal gazdája is fontos politikai rendezvényeknek, a lakosság életének lényeges kérdéseit tárgyaló összejöveteleknek.

I

Politikai életünk szervezeti rendjének egyik közismert sajátossága, hogy a lakóterületi pártszervezetek távolról sem tömörítik az adott területen élő kommunisták mindegyikét. A párttagok túlnyomó többsége munkáhelye alapszervezetének tagja, ott kapcsolódik be közvetlenül a párt életébe. A lakó- területi pártalapszervezetek főként azokat a kommunistákat tömörítik, akiknek a nap minden órájában módjuk van idejüket a lakhelyükön tölteni, tehát elsősorban a nyugdíjasokat. Néha úgy is emlegetik — főleg a nagyobb városokban — a területi alapszervezeteket, hogy ezek a „nyugdíjas pártszervezetek”. Ha csak az összetételüket tekintjük, nem is nagyon mond ellent a valóságnak ez a megnevezés, ami azonban a munka, a feladatok jellegét, tartalmát illeti, mégis leegyszerűsít, sőt félre is vezet. Mert nem egyszerűen idős nyugdíjasok találkozóhelye egy-egy körzeti pártszervezet, hanem a pártpolitikai munkának egy nagyon fontos, mással nem helyettesíthető láncszeme.

Bizonyára sokan emlékeznek még a képernyőről arra az idős veteránra, aki a XII. kongresszuson a körzeti pártmunka örömét, szépségét, értelmét ecsetelte felszólalásában. Arról szólt, hogy igen sok emberi érték, mozgalmi és élettapasztalat halmozódott fel a körzeti pártszervezetekben, amit vétek lenne ki nem aknázni. Valóban, ha csak a számok alapján nézzük e kérdést, akkor is ezt kell mondanunk. Jelenleg országosan pártunk minden hatodik tagja nyugdíjas. Persze, nem mindegyikük tartozik területi pártszervezethez (a termelőszövetkezetek kommunista nyugdíjasai például általában a tsz-alap- szervezet tagjai maradnak!, de zömük átkerül oda. Országosan ma a párttagság 11 százaléka — vagyis minden kilencedik kommunista — valamelyik lakó- területi alapszervezetihez tartozik, s ez önmagában is tanúsítja e pártszervezetek súlyát, szerepét a párt szervezeti rendszerében.

Ám nem fejezhető ki minden a mennyiségek nyelvén. A hosszú évek alatt megszerzett sok-sok tapasztalat, életbölcsesség, a felhalmozott tudás nem jellemezhető egzakt paraméterekkel, mégis jelen van, érzékelhető. Különösen ilyenkor, választások idején mutatkozik meg, mit jelent az, hogy ezek a párttagok jól ismerik a lakosság mindennapos életét, örömeit és gondjait, s miközben közreműködnek a problémák megoldásában, politizálnak, agitálnak, terjesztik a párt szavát.

'Ez az erő természetesen akkor hasznosul igazán, ha szervezett. Jól ismerték^fel, értették ezt meg azok a körzeti pártszervezetek, -amelyek -/ gondost-. o-kodfak-aprót hogy Célirányosan felkészítsék -.tagjair-. kait a politikai munkára, ellátták őket meggyőző érvekkel, bizonyító adatokkal. A mi társadalmunkban nem folyik a polgári demokráciák életére jellemző választási harc, de azért ettől még nem csökken az érvelés, a meggyőzés fontossága. Mint a jelölő gyűlések is tanúsították, az embereket sokféle kérdés foglalkoztatja a további fejlődés útját illetően. Az országos méretű kérdésekre a XII. kongresszus megadta a választ, de ezt helyileg, az ottani körülményeknek megfelelően tovább kell vinni, számításba véve, hogy közvetlenül mi foglalkoztatja, érinti a legjobban az adott területen élőket. S igen sok közvetlenül helyi kérdés is megvilágításra vár, olyanok, amelyek a város- vagy községpolitika tárgykörébe vágnak.

A körzeti pártszervezetek tagjai sok mindent tudnak ezekről mondani, hiszen jól ismerik a területi fejlesztés eredményeit és gondjait. Munkájuknak lényegi fontosságú területe ez már hosszú idő óta. Az úthálózat fejlesztése éppúgy foglalkoztatja őket, mint a házak karbantartása, a közműhálózat állapota, az iskolák, óvodák, bölcsődék helyzete, a kereskedelmi ellátás vagy a szolgáltatás. Rendszeres a kapcsolatuk a tanácstagokkal, a népfrontbizottságokkal, a Vöröskereszttel, a népi ellenőrzéssel, a kereskedelmet vizsgáló társadalmi ellenőrökkel, az utca- és lakóbizottságokkal, a lakosság ügyeivel foglalatoskodó különféle intézményekkel, hivatalokkal. összejöveteleiken napirendre'kerülnek a lakosság napi ügyei-gondjai, a város- vagy községfejlesztés távlatai. Különösen fontos e munkában a tanácstagokkal való szoros kapcsolat. A pártszervezetek és a tanácstagi körzetek határai mindinkább igazodnak egymáshoz, s ez megkönnyíti a politikai munkát.

Természetesen még erős és nagy létszámú körzt. pártszervezetek sem tudják teljes egészében átfogni a működési terület politikai életének egészét. Ezért szükségük van a munkahelyi pártszervezetek kommunistáinak közreműködésére is. Sok helyütt gyakorlat, hogy az utóbbiak pártmegbízatással küldenek kommunistákat a körzetbe, hogy ott végéz- zenek közéleti tevékenységet. Olyan, nagy politikai akcióik idején azonban, mint a választások, ennél több is kell. Ezért bíztak meg több helyen a városi pártbizottságok munkahelyi pártszervezeteket, hogy egy-egy körzeti alapszervezettel szervezetten tartsák a kapcsolatot ebben az időszakban, s tagjaik ott segítsék a választások politikai munkáját. Nem ritka az sem, hogy a saját lakóhelyük területi pártszervezetével/ való kapcsolatfelvétellel bíznak meg párttagokat, különösen a bejárókat. A rétegtalálkozók, választási gyűlések szervezői, előadói között is egyaránt vannak munkahelyi, illetve területi pártszervezethez tartozó kommunisták. S majd a választások után, a lakosság bizalmát elnyert tanácstagok segítésében is igencsak indokolt a különféle jellegű pártszervezetek kapcsolattartása, együttműködése.

Azzal kezdtük, hogy ilyenkor, választások idején megélénkül az érdeklődés .a lakóterület politikai élete, az ott folyó pártmunka iránt. De ennek az érdeklődésnek e nagy politikai akció befejeztével sem kell elenyésznie. Kádár János is ajánlotta kongresszusi vita-összefoglalójában, hogy látogassanak el néha a körzeti pártszervezetekbe a máshova tartozó párttagok is, figyeljenek oda az ottani,jpji&kgra^Hi- |_ sgeri) j-tartozzanak bármilyen ^pártszervezethez is, la- g v.koh^YiUk fejlődése közöst ügye'és-felelőssége-.-minden ^ ott elő kommunistának.

Gy. L.

HŰTŐTORONY

SZÉLVIHARBAN

• A Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástani Tanszékén a közeljövőben felépülő bicskei erőmű hűtőtornyát vizsgálják a szélcsatornában. A százhuszonegy méter magas építmény palástjának felületét a szélnyomás csökkentésére bordákkal törik meg. A vizsgálatok alkalmával — gyakran valóságos orkánt „fújnak" a Ventillátorok — a makettre, a bordák számát és méretét így határozzák meg.

Hazai nemesítésű póréhagyma

Friss fogyasztásra és ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas az első hazai nemesítésű póréhagyma, amelyet a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben állítottak elő.

A póréhagymát frissen zöldhagymaként vagy elvermelve a nyár végétől a következő év tavaszáig használhatják ételek ízesítésére.

A póréhagymának három alaptípusa van. Az első a korai vagy nyári típus, amely nagy terméshozammal fizet, erőteljesen növekszik, viszont a fagyot nem tűri. Az őszi póréhagyma már kisebb terméshozamú, és a fagyokkal szemben is érzékeny. A téli hagyma terméshozama alacsony, de a területen hagyva a téli fagyoknak ellenáll, s ezért igen kéréséit. Ebbe a típusba tar- jgdggfrs-ai'ttáfÓJMii» áttelelő elneve- rzésü.fajta. amelynek termesztésé-. Vér'Javítani leíief a féli-taváizi hónapok friss zöldségellátását és az ipari ellátást. (MTI)

HUSZONÖT ÉVES A BAJKONURI ÜRREPÜLŐTÉR

A Szovjetunióban 25 évvel ezelőtt, 1955-ben határozatot hoztak: a mesterséges holdak, űrhajók és bolygóközi önműködő állomások segítségével végzendő űrkutatások céljából tudományos gyakorlóteret kell létesíteni. Az APN tudósítója, Alena Szevasztyanova kérésére erről beszél Jevdo- kim Bohanov mérnök, a bajkonuri építkezés résztvevője.'

— A Szovjetunióban 1955-ben geofizikai rakétákkal már végeztek magas légköri kutatásokat. Ezeknek alapját azok a repülési kísérletek vetették meg, amelyeket az Sz. P. Koroljov konstruk- terirodában korábban kidolgozott R—I. A rakétákkal végeztek. A kísérletek igazolták a leválasztható konténerekkel felszerelt, folyékony üzemanyaggal működő rakéták kifejlesztésének elvi lehetőségét. 1951-ben hat alkalommal bocsátottak fel R—I B rakétát, tudományos berendezéssel és kísérleti állatokkal, 100 km-es és ezt meghaladó magasságba. Munkálatok folytak nagy teljesítményű hordozórakéták kifejlesztésére.

Napirendre került a kozmosz megostromlásának kérdése. A jövendő űrexpedíciókhoz szükség volt különleges űrrepülőtérre. Hol építsék ezt meg?

A szakemberek tudták, hogy a maga nemében ilyen egyedülálló objektum színhelyét energiafelhasználással összefüggő elképzelésekből úgy kell megválasztani, hogy minél közelebb legyen az az egyenlítőhöz, és biztosítva legyen nagyméretű rakományoknak az építkezés körzetébe, majd pedig a rakéták felbocsátásának színhelyére való szállítása. Ráadásul a felbocsátandó objektumok röppályájának gyéren lakott térségek fölött kell vezetnie, az elhasználódott rakétafokozatok visszahullásl övezetének pedig teljesen lakatlannak kell lennie. S végül a kiszemelt helynek áz évszak nagy részében felhőtlennek kell lennie, és kielégítő mennyiségű energia- és vízkészletekkel kell rendelkeznie.

A startoló

űrhajók

városa

;.;>N- Yp-> ,

a—a

■

■ ■

• A starthelyre szállítják a „Vertikal—8” geofizikai rakétát.

9 Szojuz—13 űrhajó kilövése.

Ezeknek a követelményeknek teljes mértékben megfelelt a kazahsztáni végeláthatatlan Kizil- Kum sivatag.

1955 végén megkezdődtek a munkák, megalapozták az indító létesítmények komplexumát,- a szerelő- és próbacsarnokot, az irányító termeket, megépítettek több száz kilométernyi műutat és földutat, s ezzel párhuzamosan folyt a hő- és vízszolgáltató rendszerekkel ellátott lakótelepek létesítése. S a vörös homokkal borított óriási területen mindenütt ezrével dolgoztak építőgépek, amelyek átláthatatlan porfelhőket vertek. Ezt a „csiszolópor-felhőt” még az általunk „homokfúvóknak” elnevezett, télen roppant hideg, nyáron túlságosan forró állandó helyi szelek sem voltak képesek eloszlatni. A déli nap tűző sugarai sem törtek át rajta. A gépek éjjel-nappal bekapcsolt fényszórókkal dolgoztak, ez azonban vajmi keveset segített ... Befejeződött a nagyméretű berendezés szerelése, megkezdődtek az elektronikus berendezéssel és a hidraulikus követőrendszerekkel kapcsolatos munkálatok, majd a beszabályozás.

Aztán elérkezett az építkezés befejező szakasza: az indító állomás felkészültségének ellenőrzése a rakéta felbocsátására, komplex kipróbálása. Az űrrepülőtérre, mint ahogy már akkoriban neveztük, megérkeztek az egyes rendszerek konstruktőrei, és Sz. P. Koroljov akadémikus, a főkonstruktőr. Attól számítva már nem sok idő telt el. A. vakmerő úttörők tettei révén az emberiséget meglepték az éterbe elhangzott szovjet rádiójelzések: „Itt Moszkva beszél... Ma... a világon először...” Közéjük tartozott az első Szputnyik, majd Gagarin, Tyereskova, Leonov, az első huzamos expedíciók, és az első nemzetközi startok. A bajkonuri űrrepülőtérről 45 szovjet és négy szocialista országbeli űrhajós indult a kozmoszba, akik együttvéve 5 év 190 nap, 3 óra 40 percet dolgoztak Föld körüli pályán.

A mai Bajkonur modern város képét mutatja, de megvan a sajátos profilja. Ott, ahol 25 évvel ezelőtt sátrak és barakképületek álltak, nagyszerű lakó- és szolgálati helyiségek nőttek ki a földből. Olyan emberek laknak itt, akik a kozmikus technikát készítik elő az űrrepülésekre, és indítják útba a csillagok felé. S bizonyos, hogy az emberiség még sokszor lesz szemtanúja azoknak a hőstetteknek, amelyek Bajko- nurból indulnak ki. Ez a legnagyobb elismerés, és az építőkre való legszebb emlékezés.

APN—KS

A barátság jelképe lesz?

Szegeden egy városrész őrzi Odessza nevét. A testvérváros így él mindennapi közelségben az ott lakókkal. Kecskeméten teret neveztek el a testvérvárosról, Szim- feropolról. Hatalmas tér, ötemeletes házak karéjában, tízemeletesek szomszédságában, az Irinyi út és az Akadémia körút által szögletbe zárt új lakónegyednek szinte a központjában, közel a forgalmas utakhoz, mégis ideálisnak ígérkező csendességben. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy békés pihenőhelye, árnyas fákkal tűzdelt, sétautakkal övezett idegnyugtató parkja legyen a bérházak lakóinak, s játszó-, futkosógyepével, homokozóival örömteli zuga a kicsinyeknek, megnyugvást adó szigete a kismamáknak, öregeknek.

A környék beépítése — bár a látvány impozánsnak tűnik — nem mondható szerencsésnek. Sok kanyargó út szabdalja fel a térséget, a nemrég felépült, erkélyben szegény, tízemeletes házakat hosszanti irányban, szorosan mindkét oldalon utak zárják közre, de út épült — harmadikként

— még a közeli ötemeletes ház tövében is. Üt mellett út... Mintha a tervezők csak az autóval közlekedőkre gondoltak volna, de rájuk sem okosan. Nem úgy, hogy egy-egy parkolóhely legyen a kocsik gyűjtője, a lakóházak környéké pedig szabad, levegős, a gyermekek számára is veszélytelen parkok övezete. Amit

— uram bocsáss! — gyalog is el lehet érni, hiszen a tízemeletesek alatt garázs sincs, ami indokolná az utak sűrűségét, kettőzését. Az ilyen építési mód felesleges költségeiről most nem is beszélve.

De mindez már megkésett elmélkedés csupán. Amiért még szót lehet és érdemes emelni, az nem más, mint a meglevő beépítetlen területek megóvása, okos és emberi, környezetszépítő és egészséget védő hasznosítása. Mert van itt füvesíteni, parkosítani való is bőven. Az Irinyi út mentén tavaly felépült tízemeletes házak, s a még korábbi, bentebb lévő ötemeletesek közelében is csupasz térségek várják a fásítást, füvesítést, egy-egy játszótér létesítését. A gyermekek — jobb híján — ma még a kocsiúton játszanak, labdáznak, a kicsinyek a földkupacokat túrják. A több ezer lakó közül sok az ifjú házas, s a több gyermekes család sem ritka. A munkából hazatért'emberek számára nem örömteli itt az ablakon való kitekintés.

Nálunk ma még — néhány központi fekvésű hely kivételével — évek telnek el, mire a környék rendezése, szépítése, kulturáltabbá tétele követi a lakóházak felépítését. Nemcsak azért, mert a munkával megbízott tanácsi vállalat nem győzi energiával, munkaerővel a négyzetméterben is alig kifejezhető rohamos bővülést, hanem egyszerűen nincs rá elég pénz. A múlt évben a városi tanács vb elé egy tájékoztató jelentés került az említett új városnegyed építésének helyzetéről. Abban olvashattuk pl. a Szimfe- ropol térre vonatkozóan, hogy átmenetileg csak a befüvesítésére nyílik lehetőség, s több más helyen is szerepelt utalás az anyagiak hiánya miatti késleltetésre.

Nem a türelmetlenség és a város gazdasági helyzetét figyelmen kívül hagyó meg nem értés mondatja tehát az új lakónegyedben élőkkel, hogy legalább az átmeneti megoldások végrehajtását gyorsítani kellene. Mert ha nincs pénz és munkaerő a komplett” parkosításra, művészileg is megtervezett játszóterek, néha fölöslegesen túlbetqnozott futkosok létesítésére, akkor megteszi még jó ideig az eldózerolt, felszántott, és simított, majd füvesített, néhány homokozóval ellátott tér is. Padokkal, hogy a felnőttek is leülhessenek. Természetesen szebb a tervezett és szakszerűen telepített park, de ha adnának megfelelő 1 facsemetéket, s valaki a társadalmi munkát is megszervezné, a lakók által .elültetett fa és bokor sem lenne kirívó a környezetből. Ilyen munkára pedig sokan vállalkoznának, ha egy-egy „művezető” lenne, aki érti is a dolgát.

Azért kell erről beszélni, mert aranyigazság: az el nem ültetett fák nem hajtanak ágat és lombot ... A most beköltözött szülők gyermekei talán felnőttek lesznek, mire itt lombos fák alatt ülhetnek a szerelmes párok és az addigra nyugdíjas apukák és anyukák. Gyermekek nőnek fel fát- lan, csupasz környezetben. Hát ezért sietős mindez, mivel a környezet is nevel és formál, igényességre vagy igénytelenségre. Nem szólva az egészséges életmód elemi követelményeiről.

A Szimferopol téren jelenleg, s már igen hosszú ideje elterítésre váró földkupacok magasodnak. Másfél-két éve megvan már ez a tér a mostani állapotában. A ré- ges-régen odahordott termőföldet mostanában — a környékbeliek megdöbbenésére — teherautókra rakják és máshova elszállítják, ahelyett, hogy — a minimális programnak megfelelően — rendeznék és füvesítenék a terepet. Talán mondani sem kell, hogy a fásításnak sincs semmi nyoma. Csak a szép kandeláberszerű köz- világítás — körben legalább 18 oszlopon — fénye ragyog egész éjszakán át a csupasz térre és a környező házakra. (A DÁ V nyilván idejében és rendben elvégezte a maga munkáját, a többiről már nem ő tehet.)

De tegyük félre a kesernyés iróniát, amivel senkit sem akartunk sérteni vagy bántani. „Ez van!” — jelenthetnénk ki a felkapott stílusban, de mondhatnánk azt is: ilyenek vagyunk! Ne adj’ isten, hogy szépen, egyenletesen, ütemesen. sehol sem előreszaladva, de amibe belefogtunk, ott rendet tartva tudnánk végezni dolgainkat. Például az új lakónegyedek környezetének kialakítását.

A barátság jelképének szánt Szimferopol tér csak egy a sok közül, de nem akármilyen példa. Már sok jeles ünnep — tavalyi, idei április 4., május 1. — lett volna alkalmas arra, hogy valami történjen itten. Valami, amire a barátok is eljöhetnek, s büszkék lehetnek, lehetünk rá, hogy ily módon is kifejezzük tiszteletünket. S ha nincs elegendő pénz, érdemes lenne összefogást hirdetni mindazok között, akik szívesen segítenének, s már eddig is sokat tettek a városért — tervezők, vállalatok, szocialista brigádok, erdészeti, fásítási szakemberek, művészek stb. Közüggyé tenni valamit nálunk — jó és szép célok érdekében — nem nehéz, talán ezt is érdemes volna elkezdeni.

F. Tóth Pál

SSSftSíSSí

SrWrWvlv

MM

TRANSZFORMÁTOROK A PAKSI ATOMERŐMŰNEK...

A Ganz Villamossági Művek - próbatermében megkezdték a Paksi Atomerőmű részére készített II. számú négyszáz kilovoltos transzformátor üzemi próbájának előkészületeit. A gyári tervezésű, három fázisú transzformátort a hónap végén szállítják rendeltetési helyére, s az év végéig még két hasonlót készítenek az atomerőmű részére.