Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 21. „A BÉKE PERSPEKTÍVÁI" A varsói találkozó visszhangja események sorokban BUDAPEST __________________ C sémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi állam­titkár vezetésével kedden katonai küldöttség utazott Moszkvába, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői katonai ta­nácsának soron következő iilésé­re. (MTI)_____________________ MIAMI______________________ Viszon ylagos nyugalom uralko­dik a floridai Miamiban, ahol szombat óta súlyos összecsapások folytak a négemegyed lakói és a rendőrség, illetve a nemzeti gár­da egységei között. Hétfőn a rendőrök és a több, mint 4000 nemzeti gárdista meg­szállta az utcákat, és a zavargá­sok kirobbanása óta először az érintett negyed összes utcáját ellenőrzésük alatt tartják. A négernegyedben lezajlott összecsapások — a korábbinál pontosabb adatok szerint — 16 halálos áldozatot követeltek. (UPI) SAN SALVADOR A politikai indíttatású erősza­kos akciók következtében több mint százötvenen vesztették éle­tüket a hétvégi összecsapásokban Salvadorban. A salvadori emberi jogok bizottsága szerint az utóbbi öt hónapban a közép-amerikai ál­lamban több mint 2300 személy vált politikai erőszak áldozatává. BELGRAD '~ 155 sebesültje van a vasárnapi jugoszláviai földrengésnek. Több száz lakóház vált lakhatatlanná, és mintegy 1500 család maradt fedél nélkül. NEW YORK ~ Az amerikai hatóságok akadá­lyokat gördítenek Afganisztán ál­landó ENSZ-képviseletének te­vékenysége útjába és ezáltal az Egyesült Államok megsérti azo­kat a kötelezettségeket, amelye­ket a világszervezetnek otthont adó országként vállalt magára — hívja fel a figyelmet az amerikai hatóságok megengedhetetlen diszkriminációs gyakorlatára az afganisztáni állandó ENSZ-kép- viseletnek szóbeli jegyzéke, ame­lyet az ENSZ-főtitkárának cí­meztek. SZÖUL Kedden délután rendkívüli .ülést tartott a dél-koreai .kor­mány, és úgy döntött, hogy be­nyújtja lemondását az államfő­nek. A lemondás hivatalos in­doklása szerint a kormány vál­lalja a felelősséget azért, hogy nem tudott véget vetni a soroza­tos kormányellenes diáktünteté­seknek, és az ország különböző városaiban kirobbant súlyos ösz- szecsapásoknak. WASHINGTON Carter elnök ismét felszólította Edward Kennedyt, hogy adja fel a demokrata párti elnökjelöltség­ért folytatott. versenyt. Edward Kennedy szóvivője azonban két­ségbe vonta Carter állítását, hogy a demokrata párti elnökjelöltsé­géért folytatott versenyt. Edward eldőlt volna, és közölte, hogy a massachusettsi szenátor folytatja kampányát. A Varsóban lezajlott szovjet— francia csúcstalálkozó a világ­közvélemény és a nemzetközi saj­tó széles körű figyelmét váltot­ta ki. — Az Elysée-palotában rámu­tatnak: a varsói , csúcstalálkozó célja az volt, hogy elősegítse a két ország közötti párbeszéd fel­újítását egymás álláspontjának jobb megismerése útján — hang­súlyozza az Agence France Presse híradása. Georges Marohais, az FKP fő­titkára, a csúcstalálkozóval kap­csolatban adott nyilatkozatában kijelentette: „Ű gy gondoljuk, hogy ez a találkozó rendkívül jó dolog volt”. Egon Balhr, az SDP országos ügyvezetője, televíziós nyilatkoza­tában hangsúlyozta: „Helmut Sdhmidt kancellár mindig azt az álláspontot képviselte, hogy bár­milyen lehetőséget fel kell hasz­Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Az Olasz Olimpiai Bizottság (CONI) kedden úgy döntött, hogy az olasz sportolók részt vesznek a moszkvai olimpiai játékokon. Az ülésen részt vett 34 tag közül 29 „igen”-nel szavazott arra a kérdésre, hogy ott legyen-e Olasz­ország az olimpián, hárman „nem”-mel, ketten pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Az Olasz Olimpiai Bizottság döntéséről kiadott közlemény sze­rint a CONI „minden körülmé­nyek között ragaszkodik az olim­piai mozgalom alapelveihez, és arra törekszik, hogy az olasz spor­tolókat felkészítse, kellő eszkö­zökkel lássa el az olimpiai játé­kokon való részvételhez”. A CO­NI szerint a döntés nemcsak az olasz törvényekkel áll összhang­ban, hanem megfelel a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság határoza­tainak is, A CONI döntése ellentétes Francesco Cossiga kormányának nálni a dialógusokhoz. Ezért mi kedvezőnek tartjuk azt, hogy Gis- card d’Estaing és Leonyid Brezs- nyev Varsóban találkozott”. „A legfontosabb az, hogy ismét megindult a párbeszéd”. — hang-, súlyozta a szovjet—francia csúcs- találkozót értékelve Willibald Pahr osztrák külügyminiszter. „A béke perspektívái” címmel vezércikkben foglalkozik a varsói találkozóval a párizsi L’Humani- té. Yves Moreau, a lap külpoliti­kai rovatvezetője rámutat, hogy Giscard d’Estaing és Leonyid Brezsnyev a tárgyalásnak nem csupán a lehetőségét, de a szük­ségességét is bizonyította. A két fél nem korlátozta munkáját a nézeteltérések konstatálására, ha­nem erőfeszítéseket tett csökken­tésükre. A Varsói Szerződés or­szágainak javaslata a nemzetközi előző napi állásfoglalásával. Az olasz kormány ugyanis elutasí­totta a játékokon való részvétel gondolatát Afganisztán ürügyén, és úgy foglalt állást, hogy — ha a CONI ellentétesen döntene is — nem engedélyezi az olasz lo­bogó használatát és az olasz himnusz eljátszását Moszkvában, és hivatalos delegációval sem képviselteti magát az olimpián. Ennek következtében — mint a CONI közleménye is megálla­pítja — az olasz sportolók a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság himnu­szával és zászlaja alatt vonulnak majd fel. * Hétfőn öt újabb nyugat-európai ország — Ausztria, Belgium, Hol­landia, Írország és Svédország — olimpiai bizottsága döntött a moszkvai nyári játékokon való részvétel mellett. Valamivel ko­rábban, vasárnap este Izland is bejelentette, hogy elküldi csapa­tát az olimpiára csúcstalálkozóra és a francia in­dítvány a legfőbb felelősök érte­kezletére nem esik egybe, de nem összeegyeztethetetlen. A továbbra is fennálló nézetel­térések — folytatja a L’Humanité — nem áthidalhatatlan akadá­lyok. Még Afganisztán tekinteté­ben is, ahol az álláspontok igen távol maradtak egymástól, Pá­rizsban és Moszkvában egyaránt elismerik a politikai megoldás szükségességét. Más kérdésekben sokkal nagyobb mértékű az egyet­értés. Ilyen kérdésnek tartja a L’Humanité a madridi értekezlet sikeréhez való hozzájárulást, egy olyan tanácskozás összehívását, amely az európai katonai enyhü­lésről és a leszerelésről tanács­kozna. A varsói megbeszélések másnapján remélni lehet, hogy az enyhülés, amelyet Carter, politi­kája kétségessé tett, újra éled” — írja a L’Humanité. (MTIj ISZLÁM KONFERENCIA Vita az afganisztáni helyzetről Az iszlám konferencia 11. külügyminiszteri értekezletének hétfői ülésén a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet képviselője felszólította az ülésszakot, hogy vegyék- Vissza a szervezetbe az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaságot. A PFSZ javaslatát Líbia is támogatta. A hétfői ülésen központi helyet foglalt el a közel-keleti kérdés. Határoztak arról, hogy három hónap múlva az iszlám konfe­rencia rendkívüli értekezletet hív össze, ha Izrael addig nem haj­landó lemondani arról a tervé­ről, hogy Jeruzsálemet a törvény­telenül megszállt keleti város­résszel együtt saját fővárosává tegye. Szaúd-Arábia, Kuvait és Ma­rokkó terjesztette be — ugyan­csak hétfőn — azt a határozati javaslatot, amely elítéli az Irán ellen végrehajtott amerikai inter­venciót, az erővel való fenyege­tést, és a gazdasági szankciókat, rámutat, hogy az Egyesült Álla­mok tevékenysége fenyegeti a tér­ség békéjét. Kedden kezdték meg a vitát az 4 afganisztáni helyzettel foglalko- ’■ zó tervezetről, amelynek alapját az a pakisztáni javaslat képezi, hogy az iszlám országok külügy­minisztereiből létrehozandó bi­zottság kezdjen tárgyalásokat a kérdésben érdekelt valamennyi féllel, köztük a kabuli kormány­nyal. Eszerint a pakisztáni állás­pont eltér Teheránétól, amennyi­ben az iráni vezetés nem hajlan­dó elismerni a kabuli kormányt, és úgy véli, hogy az afganisztáni helyzet rendezéséről csak a Szov­jetunióval lehet tárgyalásokat folytatni. Az iráni küldöttség egyébként — a törvényes kabuli kormány elleni lépésként — le­hetővé tette az afganisztáni el- lenforradalmárok néhány vezető­jének, hogy a teheráni delegá­ció tagjaiként vehessenek részt az értekezleten. (MTIj • Az olasz nemzeti olimpiai bizottság szavaz a játékokon való rész­vétel kérdéséről. Igennel szavaztak a moszkvai olimpiára IRÁN Létérdek az egység Egyidejűleg azzal, hogy Irán túszok ügye már jó ideje áll en­éles konfrontációban van az Egyesült Államokkal, az ország belső helyzete változatlanul fe­szült. Minden jel arra vall, hogy a második évébe lépett iszlám forradalom még mindig nem ala­kította ki végleges arculatát, s tovább viaskodik az öröklött és a menet közben támadt súlyos problémákkal. A forradalom in­tézményesítésére tett intézkedé­sek — a köztársasági elnök és a parlament megválasztása — egye­lőre nem igazolták a várakozá­sokat. A parlamenti választások május 9-én megrendezett máso­dik menete is döntő többségben az Iszlám Köztársasági Párt je­löltjeit juttatta mandátumokhoz. Ez új elemet visz abba a hóna­pok óta folyó hatalmi versengés­be, amely Baniszadr köztársasági elnök és a konzervatív papság között zajlik. Baniszadr ellenlábasai Az óvatosan Nyugat felé ka­csintgató Baniszadr arra törek­szik, hogy az államügyek irá­nyítását kivegye a vallásilag bi­gott, de harcosan antiimperialis- ta papság kezéből. (Ez utóbbiak két legkiemelkedőbb képviselője Behesti ajatollah, az iszlám for­radalmi tanács titkára, valamint Khalkali ajatollah, az ország fő­bírája.) Az amerikai diplomata­nek hatalmi harcnak a közép­pontjában. Baniszadr hajlana ar­ra, hogy bizonyos feltételek mel­lett kiadja a túszokat, míg rivá­lisai „magasabb árhoz” — a bu­kott sah kiadatásához és az Egye­sült Államok bocsánatkéréséhez — ragaszkodnak. Miután a válto­zatlanul legfőbb tekintélynek ör­vendő Khomeini ajatollah a par­lamentre bízta a túszok sorsá­nak az eldöntését, ebben pedig az egyház emberei vannak több­ségben, nem lesz egyszerű az 'elnök számára, hogy keresztülvi­gye akaratát. A hatalomért folytatott harc­ban az államfő nem habozott, hogy kölcsön vegye ellenfelei fegy­verét. A vallási fanatizmus kár­tyáját kijátszva Baniszadr nem­rég a teheráni egyetemen elmon­dott beszédében „kulturális for­radalom” kezdetét jelentette be, ami alatt az oktatás iszlámosí- tása értendő. Ez idáig abban nyil­vánult meg, hogy szélsőséges mu­zulmánok és iszlám gárdisták megtámadták a baloldali diáko­kat, szétdúlták szervezeti helyi­ségeiket. A vidéki egyetemekre is kiterjedt összecsapások során mintegy 80 fiatal életét vesztette. Igaz, a szellemet a palackból ki­engedő elnök utóbb bírálta a val­lási fanatikusok erőszakos mód­szereit, de a baloldali diákok el­leni hajsza folytatódik. Növeli a belső feszültséget, hogy az utóbbi hetekben ismét fellán­goltak a. harcok Kurdisztánban. Az autonómiájukért küzdő kur- dok ellen az iráni hadsereg, a nehéztüzérséget és légierőt is be­vetve, valóságos háborút vív. Az áldozatokról nincsenek adatok, de a hajléktalan kurdok számát 100 ezerre becsülik. Nem eny- nyire súlyos a helyzet az arabok lakta Khuzisztánban, ám ebben az olajban gazdag tartományban is jelentősen nőtt a merényletek és szabotázsakciók száma. S tovább bonyolítja a helyzetet, hogy el­szaporodtak a határvillongások a nyugati szomszéddal, Irakkal. A jéghegy csúcsán túl Sok kérdőjelet támasztott Irán­ban Carter amerikai elnök elve­télt „túszmentése". Több jel utal arra, ihogy a kommandóakció csupán a „jéghegy csúcs” volt: a valódi cél egy széles körű el­lenforradalmi összeesküvés elő­készítése és a jelenlegi' rendszer megdöntése lett volna. Az akciót megelőző hetekben a CIA becs­lések szerint háromezer — iráni nemzetiségű — hamis útlevelek­kel ellátott ügynökét csempészte be az országba. Ezek egyszerre hajtották volna végre a fegyveres államcsínyt és a túszok kiszaba­dítását. Hogy á műszakiakon kívül mi­lyen más műhibák csúsztak bele ebbe az Iránban egyszer már — 1953-ban, a Moszádik-kormány ellen — sikeresen megvalósított tervbe, egyelőre nem tudni. Az viszont csaknem bizonyos, hogy nemcsak az egykori SAVAK (a sah titkosrendőrsége) ügynökei játszottak össze a CIA-val, ha­nem az iráni hadsereg több ak­tív tagja is. A Mudzsahid című teheráni napilap a gyanús körül­ményeket összegezve, a követke­ző kérdéseket tette fel: Miért kaptak egyes légelhárí­tó egységek a támadás előtt né- hány nappal olyan parancsot, hogy szereljék le ütegeiket? A támadás éjszakáján az egyik irá­ni radarállomás idegen repülő­gépeket észlelt, de a jelzést nem továbbították a vezérkarnak. Ki a felelős ezért, valamint a radar- hálózat teljes csődjéért? Miért bombázták szét az iráni légierő gépei másnap délután a sivatag­ban hátrahagyott helikoptereket, amikor már korábban kiderült, hogy titkos amerikai dokumentu­mok maradtak bennük? (A bom­bázás során egyébként egy őrsé­get adó iszlám gárdista életét vesztette...) Végül miért volt ki­világítva egész éjjel — a táma­dás éjszakáján! — az amerikai nagykövetséggel szomszédos te­heráni stadion? Roppant kényes kérdések ezek, amelyek kivizsgálása és tisztázá­sa létérdeke az iráni iszlám for­radalomnak. Az Egyesült Álla­mok növekvő nyomása egyre pa- rancsolóbbá teszi, hogy tisztoga­tást hajtsanak végre a köztársa­ság valamennyi intézményében, és állítsák helyre a nemzeti egy­séget. Ennek útja pedig — az iráni kommunistákat tömörítő Tudeh Párt javaslata szerint — egy széles népi és antiimperialis- ta egységfront létrehozása lenne, amelynek erőfeszítéseiből vala­mennyi egyházi és világi csoport részt vállalna Iránban. P. V. Konferencia a Varsói Szerződés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából Áz európai szocialista országok védelmi közössége, a Varsói Szer­ződés szervezete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából orszá­gos előadói konferenciát rendeztek kedden a TIT természettudományi stúdiójában. Az Országos Béketa­nács leszerelési bizottsága és a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társu­lat közös rendezvényén Gyovai Gyulának, a Magyar Külügyi In­tézet igazgatójának megnyitó sza­vai után Roska István külügymi­niszter-helyettes „Az európai eny­hülésért, biztonságért, a világbéke megszilárdulásáért” címmel tar­tott referátumot. Előadásában méltatta az évforduló jelentőségét, hangsúlyozta, hogy az elmúlt ne­gyedszázad igazolta, hogy a szer­vezet kezdettől fogva a nemzetközi biztonság megszilárdulásáért, a béke védelméért küzdött. A kül­ügyminiszter-helyettes tájékoztat­ta a résztvevőket a politikai ta­nácskozó testület májusi, varsói ülésének dokumentumairól. Utalt arra, hogy amikor a Varsói Szer­ződés tagállamainak legmagasabb fóruma az elkövetkező évtized fő feladataként az enyhülés gyümöl­cseinek megóvását és gyarapítását jelölte meg, egyben jelezte azt az utat is, amely elvezet ehhez. — A Varsói Szerződés tagálla­mai javaslatainak kedvező fogad­tatásához fűzött reményeink mel­lett megerősítettük azt a készsé­günket, hogy érintkezésbe lépjünk és párbeszédet folytassunk minden érdekelt és érintett állammal, s ké­szek vagyunk más javaslatok konstruktív tanulmányozására is — mondotta. — Aligha bizonyít­hatja nagyszerűbben államaink­nak, a Varsói Szerződés tagjainak a békéért érzett nagyfokú felelős­ségét és szüntelen készségét annak oltalmazására, mint felhívásuk az államok vezetőihez, amelyben ja­vasolták: a világ valamennyi tér­sége államainak vezetői találkoz­zanak a közeljövőben legmagasabb szinten. Figyelmüket az európai népeket, és az emberiséget egy­aránt foglalkoztató feladatra:- a nemzetközi feszültség tűzfészkei­nek felszámolására, a háború meg­akadályozására összpontosítsák. Ezen belül szenteljenek megkülön­böztetett figyelmet az európai biz­tonságnak és a kontinens békéje megőrzésének. Az előadást követően a konfe­rencián további referátumok hangzottak el. (MTI) Szovjet-román tárgyalások MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kedden a Kremlben fogadta Ilié Verdet-et, a Román Kom­munista Párt KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagját, Ro­mánia miniszterelnökét, aki hét­főn érkezett hivatalos baráti lá­togatásra a Szovjetunióba. A meleg, elvtársi légkörű meg­beszélésen részt vett Alekszej Ko­szigin, az SZiKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta, hogy komoly lehetőségek van­nak a szovjet—román együttmű­ködés, ezen belül a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Alekszej Koszigin és Ilié Ver­dét tegnap befejezte tárgyalásait, melyek eredményeként aláírták a két ország közötti gyártmánysza­kosítás és kooperációs együttmű­ködés fejlesztésének hosszú távú programjáról szóló megállapodást. Ilié Verdet ezután hazautazott a Szovjetunióból. (MTI) Választási nagygyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) — A’TOtés években ölyan jelgn- tős váítözásök .mentek >!végDeo.! la: nemzetközi életben, amelyek szá­mottevő hatással voltak a szocia­lista építőmunkánk külső feltéte­leinek alakulására is — hangoz­tatta. — Kibontakozott, s a nem­zetközi élet mind erőteljesebben érvényesülő tendenciájává vált az enyhülés folyamata. A helsinki konferencia záróokmányában megfogalmazott elvek és ajánlá­sok megvalósítása nyomón nagy előrelépés történt a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kö­zötti 'kapcsolatok fejlődésében, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés elmélyítésében. — Amikor a legutóbbi évek nemzetközi eseményeinek mérle­gét megvonjuk, megállapíthatjuk azt is, hogy az imperializmus leg- agresszívabb képviselői meg-meg- újuló erőfeszítéseket tettek és tesz­nek a pozitív tendenciák további kibontakozásának eltorlaszolásá­ra. Igyekeznek megakadályozni az enyhülés folyamatának katonai te­rületre történő kiterjesztését, szélsőséges szocializmusellenes propagandakampánnyal mérgezik a nemzetközi légkört, a politikai, a gazdasági és más kapcsolatok korlátozásával akadályozzák a különböző társadalmi rendszerű országok közötti viszony elmélyí­tését. — A szocialista Magyarország következetesen támogatja az eny­hülés politikáját, a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati érvényesítésére törekszik. Küldött­ségünk ebből kiindulva vett részt a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének múlt heti ülésén elfogadott közös nyilatko­zat kimunkálásában. — Ügy ítéljük meg, hogy az emberiség számára' ma a legsú­lyosabb gondot, a legnagyobb ve­szélyt a tömegpusztító eszközök gyorsuló ütemű növekedése jelen­ti. Ezért legsürgetőbb feladatnak a fegyverkezési hajsza megállítá­sát, a leszerelés ügyének előmoz­dítását tekintjük. Ehhez nélkülöz­hetetlen a SALT—II. megállapo­dás mielőbbi ratifikálása, az ame­rikai közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai telepítéséről ho­zott NATO-döntés végrehajtásá­nak felfüggesztése és az előrelé­pés a bécsi haderő- és fegyverzet- csökkkentési tárgyalásokon. A katonai feszültség mérsékléséhez kedvező hozzájárulást jelenthet a leszereléssel foglalkozó össz-euró- pai értekezlet megtartása Varsó­ban. Nagy feladat vár a madridi európai biztonsági és együttműkö­dési konferenciára is. A magunk részéről a jövően is minden tőlünk telhetőt megte­szünk azért, hogy hozzájáruljunk az emberiség boldogulásához, a világbéke megőrzéséhez — hang­súlyozta Gyenes András. Szekszárd |j9£‘U»j b >1 OSß ' ! -Benke Valéria,1 áz ‘MSZMPj-Po- litikai Bizottságának tagja, a Tár­sadalmi .Szemle szerkesztő bizott­ságának elnöke Szekszárdon mon­dott .beszédet. Rámutatott, hogy az Idén és a következő években nagyobb kö­vetelmények állnak a népgazda­ság előtt. Bár a VI. ötéves terv­ben csak szerényebb fejlesztési célokat tűzhetünk magunk elé, ezek elérése nem jelent kisebb feladatokat. Hiszen ha a mostani megnehezült viszonyok között is meg akarjuk őrizni az elért élet- színvonalat, tovább akarjuk foly­tatni az életkörülmények javítását szolgáló programot, akkor jobban kell gazdálkodnunk a gazdasági és társadalmi erőforrásokkal. Ki­emelte, ^hogy terveink megvalósí­tásában" az emberi tudásra, az okos, gondos felelős feladatválla­lásra, a kezdeményezésre és a ta­lálékonyságra számítunk. — Ezt a társadalmi támogatást hathatósan szolgálhatják a szo­cialista demokrácia fórumai. A keletkező viták, esetleg konfliktu­sok eredményesebben oldódhat­nak meg, ha a dolgozók kollektí­vái előtt zajlanak le.' Minden ed­diginél szükségesebb tehát a szo­cialista demokrácia fejlődése, fó­rumainak élő működése. Gazda­sági és társadalmi céljaink , jobb megközelítése egyenesen igényli a dolgozók felelős részvételét, még­pedig nemcsak a munkafolyama­tokban, hanem a gazdálkodás és az elosztás társadalmi ellenőrzésé­ben is. — A társadalmunk szocialista vonásainak fejlődését szolgáló közéleti és nevelési célok közül a párt XII. kongresszusa hármat emelt ki: a munkaerkölcs, a kö­zösségi szellem fejlesztését és a közérdek érvényesítését. Ezek az egymással összefüggő célok mesz- szemenően összhangban vannak a közvélemény legtudatosabb, a ha­ladásra legfogékonyabb részének kívánságával. E három szocialista vonás kölcsönösen erősítheti egy­mást, és mindegyik kapcsolatban van a gazdasági módszerekkel. Benke Valéria végezetül hang­súlyozta. hogy pártunk politiká­ját az elviség, a realitásérzék, az együttműködési készség jellemezi. Mindez növelte a tömegek bizal­mát politikája iránt. A párt jö­vőben is meg akarja őrizni, to­vább akarja erősíteni ezt a bizal­mat. * Zalaegerszegen, a városi sport­csarnokban Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési mi­niszter, Zala megye 1. számú vá­lasztókerületének képviselőjelölt­je mondott beszédet. Elsősorban életszfnvonal-ooliti'kánk fontos té­nyezőjével, a lakásépítéssel foglal­kozott. e a

Next

/
Oldalképek
Tartalom