Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

1980. április 9. • PETŐFI NÉPE • Egy év Bács-Kiskun megye közútjain Nyilatkozott a megyei rendőr-főkapitány helyettese A megye közútjain igen nagy forgalom bonyolódik, ami abból származik, hogy Bács-Kiskun az ország közepén fek­szik, s területileg is a legnagyobb. A gépjárműállomány erő­teljes növekedése, a bel- és külföldi idegenforgalom bizo­nyos fokú telítettséget okozott a közutakon, s ezért — saj­nos — a baleseti statisztikában a megye igen előkelő helyen szerepel. A múlt év közúti közlekedési baleseti helyzetéről kérdeztük dr. Tóth Antal rendőr őrnagyot, a megyei rendőr­főkapitányság helyettes vezetőjét. — Hogyan alakult a megyé­ben 1979-ben a közlekedési balesetek száma? — Az elmúlt évben a közúti közlekedési balesetek száma ösz- szességében 95-tel, 7,7 százalék­kal emelkedett, de a halálos sze­rencsétlenségeknél majdnem 20 százalékos a csökkenés. Vagyis amíg 1978-ban 178 halálos közle­kedési baleset történt, addig 1979- ben 143. A súlyos sérüléses bal­esetek is csökkentek, számuk huszonnyolccal volt kevesebb, miint 1978-ban. Az emelkedés ebből kö­vetkezően a könnyű sérüléses bal­eseteknél voilt,’ amely azt mutatja, hogy nemcsak a gépjárműveze­tők, de a gyalogosok is óvatosab­ban, megfontoltabban közleked­nek. A balesetet előidéző okokról szólva szeretném elmondani, hogy a négy fő baleseti ok — gyorshaj­tás, szabálytalan előzés, elsőbbség meg nem adása, szabálytalan ka­nyarodás — még mindig jelentős, a balleseteknek 64 százalékát ad­ja. Ennek kapcsán azonban hang­súlyozni szeretném, hogy csökke­nő, ugyanis 1977-től számítva 2 százalékkal kevesebb. A szabály­talan előzés az elmúlt évben 19- cel, a szabálytalan kanyarodás 34- gyel több balesetet okozott, mint 1978-ban, de jelentős emelkedés tapasztalható a figyelmetlen ve­zetés és a gyalogosok hibája miatt bekövetkezett baleseteknél. Az előidéző gépjármű- és járműveze­tők megoszlása bizonyítja, hogy az elmúlt éviben a tegergépkocsi- ’ vezetőknél éppen úgy, mint a személygépkocsi-vezetőknél emel­kedés mutatkozik, de még inkább kiemelkednek a segédmotorkerék- pár-ivezetők. E példánál maradva, a segédmotorosok huszonöttel több balesetet akoztak tavaly, mint 1978-iban. — Korábban, dé úgy véljük, jelenleg is sok baleset okozója az' ittasság. Történt-e valami javulás? — A balesetek okainál az ittas­ság aránya bizonyos csökkenést mutat. Amíg 1978-ban 259 eset­ben történt ilyen okból baleset, addig 1979-ben 230. Ez az össz- baleseteknek 17,4 százaléka, szem­ben a tavaly előtti 21,1 százalék­kal. Tehát a csökkenés nem túl­zottan jelentős, de megindult va­lami. Ma már az emberek elíté­lik az ittasságot, azt nem tartják bocsánatos bűnnek. Ez a dolog­nak a jelentősebb, erkölcsi része, de csökkenéséhez hozzájárultak az önkébtes segítők, a propaganda- és felvilágosító előadások és a közúti ellenőrzések. Amíg 1978- ban több mint 9 ezer alkoholszon­dát használtak fel rendőreink, ad­dig az elmúlt évben ennek szá­mát lényegesen növeltük. Az it­tasság elleni küzdelem még ma is a leglényegesebb a közlekedésben, s ezért mindent megteszünk az ittas járművezetők számának csökkentése érdekében: helyszín- bírságolást. szigorúbb büntetése­ket alkalmazunk, s ha szükséges, a. vezetői igazolványt elvesszük. — Az elmúlt évben a ha­lálos balesetek száma jelentő­sen csökkent. Minek tulajdo­nítja ezt? — Véleményem szerint az em­bereit óvatosabban, megfontoltab­ban, kulturáltabban közlekednek, gyalogosan, gépjárművel, jármű­vel egyaránt. A halálos közlekedé­si balesetek nemcsák számszerű- ségükben, de az áldozatok számá­ban is csökkenést mutatnak. Saj­nos, emelkedés mutatkozik a ha­lálos balesetek okozásában és részvételében a kerékpárosoknál, a személygépkocsi-vezetőknél, s alig csökkent a gyalogosok hibá­jából bekövetkezett tragédiák szá­ma. A kerékpárosak 22, a gyalo­gosok pedig 17 esetben váltak a balesetek áldozataivá. A személy- gépkocsi-vezetők 1979-ben. kettő­vel -több halálos balesetet Okoztak, mint az azt megelőző élvben. Lé­nyeges csökkenés tapasztalható a tehergépkocsi-vezetők és a mo­torkerékpár-vezetők okozta bal­esetek számában. Az említett 1Í3 halálos baleset közül 37 esetben volt kimutatható a szesges ital ha­tása, amely abszolút szambán ket­tővel több, mint 1978-ban. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben minden negyedik balesetet okozó ittas állapotban volt. — A gyermekbalestek szá­ma 1978rban nagyon magas volt. Hogyan alakult ez 1979- ben? — Köztudomású, hogy az elmúlt év a gyermekek nemzetközi éve volt, 'bár mégsem ennek tulajdo­nítom a gyermekibalesetek csök­kenését. Nem sokan emlékeznek rá, de 1978-ban 15 gyermekkorú okozott hailállos balesetet, ezzel szemben a múlit évben összesen kettő. Figyelemre méltó az is, hogy 1979-ben a 7—14 éves korú gyermekek nem okoztak ilyen sú­lyos balesetet, de a fiatalkorúak is, a 15 és 18 év közöttiek kilenc­cel kevesebb halálos baleset elő­idézői voltak. Ügy vélem, hogy ebben közrejátszott az Iskolák a közlekedés biztonságáért ,-versény, a Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Közlekedési Kupa .ren­dezvényei. Jól segítették e mun­kát a közlekedésbiztonsági taná­csok ifjúsági szakbizottságai, a pedagógusok, akik már óvodás kortól kezdve tanítják gyerme­keinket a közlekedésre. — Hogyan ítéli meg a meg­előzési munkát? — Ahogy általában a rendőri munkában, a közúti közlekedési balesetek megelőzésében sem va­gyunk egyedül, nagyon sokan se­gítenek. A kérdésre visszatérve, a rendőri intézkedések ma már dön­tő . többségükben kulturáltak, szakszerűek és megalapozottak. Az elmúlt évben a közbiztonsági és a közlekedési állomány majdnem négyezerrel több szabálysértési feljelentésit tett. Ezekből is fci- emelkedőek azok a feljelentések, amelyeket ittas járművezetőkkel szemben foganatosítottak, de nö­vekedett a szabálytalan előzések, az elsőbbségadás elmulasztása és a szabálytalan kanyarodás miatt tett feljelentések száma is. A gya­logosok közül hetvennel többet jelentettek föl, mint az elmúlt esztendőben, A megelőzést szolgálja a hely­színi bírságolás.Behdöreink f' 9 ezernél több helyszíni bírságot szabtak' ki, mint 1978-ban, s ez­zel egyidejűleg természetesen a bírság összege is növekedett, meg­haladta az 5 millió 200 ezer fo­rintot. Mint már korábban emlí­tettem, a forgalom- és a műszaki, ellenőrzések is a prevenciót szol­gálják. Műszakilag több mint 25 ezer gépjárművet ‘‘ellenőriztünk, amelyek közül 1656 volt olyan ál­lapotban, hogy ki kellett tiltani a forgalmiból. Növekedett a forga­lomszabályozás és szakhatósági in­tézkedések száma is, több mint kétszázzal, önkéntes rendőreink is több időt töltöttek a forgalom- elflienőrzéssel, propagandamunká­val', mint az elmúlt évben. — ön a megyei Közlekedés- biztonsági Tanács ügyvezető elnöke. Végezetül szeretnénk hallani a Közlekedésbiztonsá­gi Tanács munkájáról. — Megítélésem szerint a megyei KBT. és szakbizottságai beváltot­ták a munkájukhoz fűzött remé­nyekét. Az elnökség az elmúlt évi munkatervi feladatait végrehajtot­ta, s tevékenysége lényegében zök­kenőmentes volt. Szakbizottsága­ink jól dolgoztak, az ifjúsági szak- bizottság megszervezte és végre­hajtotta a különböző akciókat. Az általános nevelési szakbizottság a TIT-tel és a Magyar, Autóklub megyei szervezetével közösen a gyalogosok, .kerékpárosok, lovas- kocsi-bajtók és magán-gépjármű­vezetők részére tájékoztató elő­adássorozatokat és vetélkedőket rendezett. Hatvannégy tanfolyam kereté­ben 14 ezer résztvevő közlekedési ismereteit bővítettük. A hivatásos gépjárművezetők továbbképzé­sével foglalkozó szakbizottság 74 vállalat, állami gazdaság, terme­lőszövetkezet benevezésével érté­kelte a Vezess biztonságosan moz­galom keretében a hivatásos gép- járművezetők eredményeit. E gaz­dasági egységek 4088 gépjárművel, több mint 216 millió kilométert tettek meg. A többi szakbizott­ságunkról csupán annyit említe­nék, hogy jól átfogták a tevékeny­ségük körét Befejezésül megragadom az al­kalmait,. s köszönetét mondok mindazoknak, akik munkájukkal, tevékenységükkel segítettek a köz­lekedési balesetek megelőzésében, a közlekedésbiztonsági feladatok megvalósításában — fejezte be nyilatkozatát dr. Tóth Antal rend­őr őrnagy. Gémes Gábor Lakitelek- Tőserdő Mi várható két város üdülőtelepén? Lassan elmúlik az első évtized Tőserdő üdülőtelep felett. Amikor a megyei tanács végrehajtó bizott­sága annak idején 'többszöri nekifutás után elfogad­ta és kijelölte az üdülőterület fejlesztési terveit, ke­vesen hitték, hogy a nagyszabású tervek valósággá válnak, sőt, tíz év után szűknek, s némileg megvál- toztatandónak bizonyulnak. A nagyközségi tanács 1050 telket osztott szét, ezek 67 százaléka kecskemétieké, egyharmada pedig a kiskunfélegyháziaké. Nemcsak egyéni, de társasüdü­lő is van itt számtalan. Májustól szeptemberig mint­egy három-négyezren pihennek hétközben, a hétvégi napokon ez a szám három-négyszeresére emelkedik. IPászlor Zoltán (elvétele) A strand területéről az erdőig rendezett nyaralótelkek szolgálják a családok pihenését. Emellett azonban még sok utca, pariknak szánt terület rendezetlen, elha­nyagolt. A víztoronytól kezdődően ugyancsak sok telket osztottak ki, a tulajdonosok pedig itt is gyor­san megépítették hétvégi házai­kat. A homok, amely uralja ezt a környéket, emberi beavatkozást kíván. Ezért kezdeményezte a nagyközségi tanács az üdülőtelep parkosítását, fásítását. Az Erdészeti Tudományos Egye­sület megyei szervezete társadal­mi munkában vállalta a telepítési tervek elkészítését. A tervek — Begya Lajosné irányításával — el is készültek. A telepítéshez szük­séges szaporítóanyagot az erdőfel- Ugyelőség folyamatosan a község rendelkezésére bocsátja. Több mint 13 ezer csemete, illetve cser­je vár tavaszi kiiüll'tétésre. A tanács megszervezte az itt lakók társa­dalmi munkáját. Miivel az utcák, terek, parkok rendezését, a fák, és bokrok kiültetését három ütemben tervezik, ezért igen nagy szükség lesz a tavaszi munkákhoz felaján­lott több mint négyezer órára. Megjegyzendő, hogy többen még nem küldték vissza a tanácsnak a társadalmi munka vállalására vo­natkozó nyilatkozataikat. A helyi tanács ugyanis azt kéri áiz üdülő-' telek -tulajdonosoktól, hogy — túl az elültetésen — egész évben véd­jék, ápolják is a fiatal csemeté­ket. (Itt helyesbítjük a közterüle­tek fásításával kapcsolatos, vasár­napi számunkban megjelent hírt: az ingyenes facsemetéket a Tős- ifürdővel szemközti lerakatnál kap­hatják meg a tulajdonosok.) A tavaszi telepítést a víztorony környékén kezdik szabad szom­batokra összpontosítva a munka elvégzését. Az üdülőtelep gond­jait, feladatait — így a parkosí­tást, fásítást — a helyi tanács dr. Űjvári Kálmánra bízta, aki nem­csak lelkes hive e terület fejlesz­tésének, hanem tevékeny segítője is a tanács munkájának. Közismert, hogy Tősfürdő ma már egészségtelenül túlzsúfolt. Ép­pen ezért 'meggondolandó, hogy az idei szezonra készülő 30 méteres medence mellé nem lenne-e cél­szerű még egy,, úszásra is alkal­mas medencét építeni. A terület adotit, a vízmű vállalat szakembe­rei és felszerelésük a helyszínen van, nyilván sokkal olcsóbb lenne egy felvonulásban megépíteni azt, amit gsetleg éves kihagyások miatt sokkal drágábban lehetne létre­hozni. A meleg vizű strand mellett a Holt-Tisza is a pihenni vágyók rendelkezésére áll. A kemping ál­landóan kihasználtam működött tavaly. A szabad strand kicsi, piszkos ívdzű, egészségtelen. A Sze­gedi Vizügyi Igazgatóság bizonyá­ra segítene abban, hogy a holt­ág vízszimtje állandósuljon, s hogy annak vize rendszeresen kicseré­lődjön, A Tőserdő Udülőjellegét nem­csak vize, hanem gyógyító leve­gőjű erdeje is adja. Kialakult a parkerdő, amelyet karban kell tartani, évenite újabb felszerelé­sekkel, padokkal, szeméttárolók­kal,' tájékoztató táblákkal kellene ellátni. Az üdülők vízellátásának gond­ját két újabb kút üzembe állítá­sával csökkenti majd a vízmű vállalat. Megfontolandó a vízdí­jak kivetésének jelenlegi módsze­re, amelyet érdemes lenne az áta­lány-, illetve az önbevallásos rend­szerrel felváltani. Egyidejűleg a házi emésztőgödrök tisztítását is hasznos lenne megoldani. Az álla­mi gazdaság vagy a termelőszövet­kezet bizonyára partnerként sze­gődne ehhez. Az elmúlt évek folyamán sokat javult a vendéglátás és az élelmi­szer-ellátás. Alighanem jó szolgá­laton tenne egy idényszerűen üze­meltetett vendéglátó egység a strand területén a külső vendégek ellátására. A Nyárlőrinc—Város­föld Egyesült Tsz — megfelelő ta­nácsi támogatással — képps lenne ilyen egység létrehozására, üze­meltetésére. A sokat fejlődött üdülőtelep az igényeket mindig csak késve tud­ta kielégíteni. Tíz évvel ezelőtt nagyobb összefogás, összehangol­tabb fejlesztési munka folyt ezen a területen. Ugyszerető társadal­mi aktivisták bizonyára szép szám­mal akadnak, a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság tőserdei albizott­ságának irányításával sokat tud­nának tenni a népszerű üdülőhely szépítéséért, további fejlesztéséért. Sz. S. ,>iv . • HAZAI GYÓGYSZERKUTATÁS 4* Oj típusú, vérnyomást csökkentő vegyiiletek szűrővizsgálata a Gyógyszerkutató Intézet II. farmakológiai osztályán. (MTI-fotó) KÉPERNYŐ Évfordulók Hol tartanánk, ha olyanok len­nénk valójában, mint ezt sok ko­rábbi évfordulós műsor sugallta? Az ünnep fénye bearanyozta múl­tunkat, csak a nagyszerű embe­rekre, dicsőséges eseményekre emlékeztünk. Hol tartanánk, ha a tavaszi ünnepeket a sajtó, a rádió, a televízió következetesebben használta, volna föl nemzeti önis­meretünk elmélyítésére, a jövőn­ket kedvezően formáló következ­tetések elfogadtatására. Hibáink, fogyatékosságaink, ballépéseink elkendőzése legalább annyira ár­talmas, mint a nehéz történelmi körülmények közötti helytállás, népet, emberiséget szolgáló tettek, állásfoglalások elhallgatása. A tévé mintha fölismerné, hogy a keserű fölismerések nem csök­kenthetik nemzeti önbecsülésün­ket; változtatásra ösztönöznek, ar­ra biztatnak, hogy mi másként csináljuk. A tévé újabban mintha úttörő szerepet vállalna a méltat­lanul ránk tapadt rágalmak, meg­bélyegző jelzők, megkövesült fél­reértések eltüntetésében. A tévé mintha egyre erőteljesebben érez- né, hogy mennyit tehet a helyes, igaz, a kor fejíödésirányába ható nemzettudat kialakításáért. Bizonyságként a március tizen- ötödiki. a Tanácsköztársaságot idéző, a felszabadulást köszöntő műsorcsokrokra hivatkozom. Vol­tak gyengébb részek, voltak csak zászlólobogtató tisztelgések, de az összbenyomás az említett, a mél­tatott szándékot tanúsította. Hadd hivatkozzam Nagy Lajos: Üj vendég érkezik című egyfelvo- násosára. Még Kazimir Károly árnyalato­kat összemosó; a tömör, minden szavával fontosat közlő szöveget itt-ott fellazító rendezésében is félelmetesen hatott a történetben ábrázolt középosztálybeliek bé­nult tehetetlensége. Érződött, hogy éppen ilyen, talán riadt, talán fá­sult, talán gyáva — mindegy — közönyösséggel szemlélik a dzsent­riivadék és társai későbbi, ellen- forradalmi garázdálkodását, mint a szomszéd kisember, a boltos ér­telmetlen megaláztatását. A va­csorát megzavaró hőzöngés csak egy kis társaságot kavart föl, de ki nem érzékelte, hogy ezek a sö­tét erők — ha eljön az idejük — az egész társadalmat sodorják végveszélybe. A pécsi stúdió egyik legjobb teljesítménye .a Katonalevelek cí­mű dokumentumfilm. Mennyi sor­sot, mennyi indulatot, mennyi fáj­dalmat. mennyi múltat tárt föl a most előkerült 128 palackposta- levél. Bizony, „megszenvedte már e nép ...”, éreztük a Németor­szágba parancsolt honfitársaink küszködését, szinte elképzelhetet­len kínjait meglátva. Éppen az ő meghurcoltatásuk közvetítette a csatlóssors iszonya­tát. az akkori nemzetvesztő veze­tők megbocsáthatatlan, eléggé el nem ítélhető vakságát, gonosz önösségét. Őket vádolta minden kigördülő könnycsepp! Illyés jó­kor és meggyőzően idézett szavait példázták a sorsmozaikok, a ki­szolgáltatottság iszonyatát fejezték ki Háda Sándor operatőr és Tég- lásy Ferenc rendező beszédes kép­sorai. Még annyit: ismét tapasz­talhattuk, hogy nincsenek kényes témák, ha kellő felkészültséggel, elkötelezetten dolgozzák fel az el­lentmondásos helyzeteket.' Mindig gyanús, . ha. az alkotók „jópofa” gyerekeket hívnak se­gítségül, ha egy korról, egy ügy­ről valamit el akarnak mondani. Az apróságok, a fiúk, lányok el­vonhatják figyelmünket a törté­nések lényegéről: természet adta bájukra, „hatásos”' reagálásaikra ügyelünk. A felszabadulás utáni Magyar- ország gyerekkorát felvillantó Prolifilmben sem több, sem keve­sebb szerepet nem kaptak a fel­tétlenül szükségesnél a pompásan kiválasztott kisfiúk. Róluk szólt a mese, az ő nemzedékük „indulá­sát" mutatta be a Kapás Dezső novellája és forgatókönyve alap­ján, Nemere László rendezésében készült gyönyörűség. Mutatta a valót „és annak égi mását” a gon­dokat, a küszködéseket és a min­den rosszat felejtő, éltető reményt. Tündéri realizmussal szembesül­tünk mi ötvenesek ifjúságunkkal, tanulhatták meg a nálunk fiata­labbak: hogyan is érkeztünk, ho­gyan élt, mert élni akart, mert él­ni kellett egy proletárcsalád, egy ország. Ennek a filmnek a készí­tői sem kerülték meg az úgyne­vezett kényes kérdéseket: jóté­kony humorban oldodódott fel a sokszor ma már szívfájdító sze­génység sok keserve. Jól időzítették a Brezsnyev A Kis Föld című írásából készült há­romrészes szovjet dokumentum­filmet A háborút eddig főként vagy madártávlatból — egy-egy nagyobb frontszakaszt — vagy egy-egy kisebb egység, egyén tör­ténetét bemutatva ábrázolták. Persze nemcsak azért kötötte le az emberek figyelmét, keltette fel érdeklődését A Kis Föld, mert a világ egyik vezető politikusa tárta föl viszonylag kisebb csapattes­tekhez kötődő háborús emlékeit, hanem mert kitűnően érzékeltet-' te: néhány négyzetkilométer visz- szafoglalása, megtartása mennyi áldozattal járt, milyen sokat je­lenthetett a végső győzelem szem­pontjából. Az ilyen — hadosztály- riyi erőket mozgósító — manőve­rek sikere tette lehetővé a törté­nelemkönyvekben tanított nagy diadalok kivívását. A kis föld fel­szabadítása nélkül — jól utaltak erre a befejező képsorok — ké­sőbb kezdődhettek volna meg a romániai, csehszlovákiai, magyar- országi hadműveletek is. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom