Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

• PETŐFI NÉPE • 1980. április 9. események sorokban BUDAPEST___________________ Gyenes András; az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki részt vett a Dán Kommunista Párt XXVI. kongresszusán és át­adta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának üdvözletét, hétfőn visszaérkezett Budapestre. (MTI) KABUL Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkoza­tot tett közzé az iszlám konferen­cia április 16. és 26. között Isla- mabadban tartandó, külügymi­niszteri szintű rendkívüli üléssza­kával kapcsolatban. A Bakhtar- hírügynökség által nyilvánosságra hozott nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a ka buli kormány törvény­telennek tartja Afganisztán kizá­rását az iszlám országok szerve­zetéből, s ag ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti az úgynevezett „afgán kérdés” napi­rendre tűzését az ülésszakon. NEW YORK Élesen bírálta a Carter-kor- mányzat közel-keleti politikáját Jasszer Arafat. A PFSZ VB elnö­ke a Time magazinnak adott nyi­latkozatában rámutatott, hogy ez a politika valamennyi kérdésben maradéktalanul összecseng Izrael érdekeivel, és hogy megváltozása nem látszik valószínűnek a legkö­zelebbi jövőben. Arafat ugyanak­kor emlékeztetett arra, hogy a dél-libanoni területek elleni tü­zérségi támadásokat Izrael ameri­kai ' gyártmányú, korszerű fegyve­rekkel hajtja végre. LONDON Kelet-Anginában húsvét hétfőn ezerfős békemenet vonult Burv St. Edmunds-ból Lakenheath amerikai légitámaszpontra tilta­kozásul az amerikai szárnyasraké­ták tervezett telepítése ellen. Az ötvenes évek nagy húsvéti béke­meneteihez hasonlóan most is együtt haladtak a nukleáris lesze­relési kampány, különböző társa­dalmi, egyházi és szakszervezetek képviselői. TOKIÓ A japán kormány „sajnálkozás­sal" a szigetországi gazdasági-üz­leti körök pedig súlyos aggoda­lommal fogadták Carter elnök be­jelentését az amerikai—iráni dip­lomáciai kapcsolatok.n egyoldalú megszakításáról. Ohira kormányfő a hír hallatán azonnal tanácsko­zott Ókita külügyminiszterrel és Ito kabinetfőnökkel. A miniszter- elnök szerint Washington előzete- • sen nem tájékoztatta a lépésről legfontosabb ázsiai szövetségesét, Tokiót. LISSZABON __________________ A Francia Kommunista Párt és a Portugál Kommunista Párt síi?— rászáll a szocialista országok, a tőkés államok munkásmozgalma és a nemzeti feiszabadítási moz­galom további együttműködéséért és nemzetközi szolidaritásért — hangsúlyozza a két párt főtitkára. Georges Marchais, és Alvaro Cunhai lisszaboni találkozójáról hétfőn kiadott közlemény. Az Egyesült Államok megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal (Folytatás az 1. oldalról.) legutóbb a múlt héten, az elővá­lasztások egyik, fordulójának nap­ján sikerült az elnöknek így be­folyásolni — a maga javára — a szavazás kimenetelét. A változatlan helyzetben a Fe­hér Ház kénytelen volt taktikát változtatni. A látszatra kemény, a gyakorlatban viszonylag jelenték­telen intézkedésektől senki nem vár érdemi változást. Carter mind­két pártbeli választási ellenfelei erős fenntartásokkal fogadták a bejelentéseket. Az öt hónap után tovább húzódó túszügy azonban egyre súlyosabb veszélyekkel jár Carter számára, mind választási harcában, mind a nemzetközi po­rondon. TEHERÁN „Irán nem ijed meg az ameri­kai elnök fenyegetéseitől és tilal­mi intézkedéseitől” — jelentette ki kedden Teheránban a Forra­dalmi Tanács szóvivője. Megszó­lalt Khomeini ajatollah is: az irá­ni néphez intézett üzenetében egyenesen üdvözölte Carternak azt a döntését, hogy az Egyesült Ál­lamok megszakítja diplomáciai kapcsolatait Iránnal. „A szakítás azt bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus kétségbe van esve” — jelentette ki a főpap. Carter elnök bejelentésének hí­rére. amely — mint ismeretes — nem zárta ki katonai lépések le­hetőségét sem, az iráni fegyveres erők védelme alá rendelték az or­szág legfontosabb kőolajkikötőjét Kharg szigetén. A Perzsa-öböl partján fekvő Khuzisztán tarto­mányban riadókészültségbe he­lyezték a légierő egységeit. Hétfőn este, majd kedden dél­előtt a forradalmi tanács hosz- szasan tanácskozott az amerikai intézkedésekről. Hasszán Habibi, a testület szóvivője bejelentette, hogy a tartományi kormányzók kérésére a forradalmi tanács és a kormány döntést hozott bizonyos „rendkívüli intézkedésekről, ame­lyeket az egész országban beve­zetnek. Az intézkedések részleteit a forradalmi tanács később dol­gozza ki, Habibi egyelőre csak annyit közölt, hogy főként a fo­gyasztást és a jövedelmeket érin­tik majd. Mint mondotta, a tartományi vezetők a fogyasztás korlátozásá­nak és a jövedelmek befagyasztá­sának lehetőségét vetették fel, az ország erőforrásait fokozandó. Egy. Washington újabb ellensé­ges intézkedéseinek hatását firta­tó kérdésre Habibi kijelentette: „Felkészültünk minden nyomásra és támadásra, nem ijedünk meg ezektől a lépésektől”. Behesti ajatollah, az Iszlám Köz- társasági Párt vezetője és a for­radalmi tanács tagja jelezte, hogy a legfelső vezető testület tanul­mányozni fogja azokat a válasz­lépéseket is. amelyeket a Hormu- zi-szoros esetleges amerikai blo­kád alá helyezésére adnának. (MTI) Vietnami—indiai tárgyalások Az indiai—vietnami kapcsolatokról, az ázsiai fejleményekről az el nem kötelezett országok mozgalmáról, helyzetéről tanácskozik' - Üj- Del'hiben Indira Gandhi indiai és Pham Van Dong 'vietnami;kormány­fő. A vietnami miniszterelnök — Nguyen Co Thach külügy- és Le Khac külkereskedelmi miniszter kíséretében — hétfőn érkezett az indiai fő­városba hivatalos látogatásra, s még aznap megkezdte tárgyalásait. Lengyel vezetők üdvözlése Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Henryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság Államta­nácsa elnökévé történt újjáválasz- tása alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Edward Babiuchot, akit a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökévé választot­tak újjá. Apró Antal. az ország­gyűlés elnöke ugyancsak távira­tot küldött Stanislaw Gucwának, a lengyel sejm újjáválasztott el­nökének. (MTI) Megnyílt az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszaka OSLO Kedden Oslóban V. Olaf norvég király megnyitotta az Interparla­mentáris Unió tavaszi ülésszakát. A 88 ország parlamentjeit tö­mörítő szervezet öt állandó bi­zottságában az ülésszak öt napja alatt a nemzetközi feszültség eny­hítésének, a leszerelésnek és a gyarmatosítás felszámolásának kérdéseit, valamint különféle gazdasági, társadalmi, tudomá­nyos és kulturális témákat vitat­nak meg. Az ülésszakon 75 ország és 20 nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt, köztük a Palesztin Nemzeti Tanács és a SWAPO megbízottai is. (TASZSZ) Szadat W ashingtonban Szadat egyiptomi elnök hétfőn Washingtonba érkezett. Carter el­nökkel arról tárgyal, hogyan moz­díthatnák el a holtpontról az Iz­rael megszállta arab területek úgynevezett „önkormányzatáról” folyó tárgyalásokat, amelyek ku­darca Carter tekintélyét és Sza­dat politikai jövőjét fenyegeti. Immár senki sem bízik benne, hogy Izrael és Egyiptom a tava­lyi. Camp David-i megállapodá­sokban vállalt határidőig, má­jus 26-ig megegyezik a megszállt területek 1,2 millió palesztinjának még a legkorlátozottabb jogai­ban is. NSZK Küzdőtér: a külpolitika AZ ŐSZI parlamenti választáso­kat megelőző kampányban a két fő tábor most kezdi elővenni adu­it, villogtatni fegyvereit. Az NSZK-ban hagyományosan egy-, egy jelölt zászlaja alatt vívják a küzdelmet, az ő fényképükkel van tele az utca, nevük a jelszó. Ez most is így van, talán még foko­zottabban, mint a múltban. A kér­dés az: a jelenleg kormányzó szó-; ciáldemokrata—szabaddemokra­ta együttes marad hatalmon és az első ember ismét Helmut Schmid1: lesz, vagy a jobboldali ellenzék, a kereszténydemokrata—keresztény­szociális páros fut be elsőnek Franz Josef Strauss kancellársá­gát hozva? Mi a különbség a két csoport között? Ami a belső helyzetet il­leti, nehezebb, nemzetközi vonat­kozásban könnyebb ezt meghatá­rozni. Van természetesen eltérés közöttük a társadalmi és a gaz­dasági kérdések tekintetében is. A szociáldemokraták a múlt évtized­ben egy sor szociális intézkedést hoztak, s a jövőben, ha jóval sze­rényebb mértékben, de folytatni szeretnék 'ezt a politikát. A jobb­oldal sokallja az államra és a vál­lalatokra eső szociális terheket. Egy-egy esetben a vita közöttük fontos lehet valamely réteg, akár az egész ország szempontjából. Mi több, a szociáldemokrata bal-' szárny, s néha a szakszervezet olyan reformokat, változásokat követel, amelyeket már nem ne­vezhetünk árnyalatinak. Mégis, ami általában a gazdasági rend­szert vagy a nemzetközi kereske­delmi-pénzügyi kapcsolatokat il­leti, nincs említésre méltó ellent­mondás a két versenytárs között. TÖBBSZÖR és látványosabban f csap össze ellenzék és kormány a külpolitikai döntések terén a par­lamentben és azon kívül. Két nagy vizsgán mentek, illetve mennek át. Ügy tíz esztendővel ezelőtt „az európai kibékülés” idején a szoci­áldemokraták és koalíciós partne­rük, a szabaddemokraták kötötték meg a szerződéseket a szocialista országokkal, az enyhülés hívei let­tek, míg a jobboldal ellenezte mindezt. A kormányzó 'koalíció máig is kitart e vonal mellett, igaz, azóta a tények hatására a kereszténypártiak is azt vallják, hogy az aláírt szerződéseket meg .kell tartani. Ma már ők se bonta­nák fel azokat. De — és itt érünk a másiik, a jelenlegi „vizsgához” — a jobboldal változatlanul elhi- bázottnak minősíti a hetvenes évek enyhülési politikáját és az­zal vádolja Willy Brandtot, Hel­mut Schmidtet, s általában a szo­ciáldemokrata és liberális politi­kusokat, hogy illúziókat tápláltak, többet adtak, mint amennyit kap­tak a nagy kelet—nyugati megál­lapodások révén. Ennek az állítás­nak „alátámasztására” a nyugat­német jobboldal egyebek között fölhasználja az afganisztáni fejle- 1 ményeket. MEGISMÉTELVE tehát a kér­dést, s ezt fölvetik otthon is, kül­földön is, amikor a két szemben­álló csoport és a két versengő ve­zető megfontolásait és céljait elemzik: mi a különbség a jelen nemzetközi helyzet és a tennivalók .megítélésében Helmut Schmidt és Franz Josef Strauss, illetve a mögöttük álló erők között? Meg­kérdezték erről amerikai útja so­rán magát Strausst is. így vála­szolt: „A fő különbség jelenleg közöttünk az afganisztáni esemé­nyekre való reagálásban van.” Strauss már most kimondaná, hogy nem mennek el az olimpiá­ra, kereskedelmi korlátozó intéz­kedéseket hozna és nagyabb mér­tékben növelné a katonai kiadá­sokat. Ebben egy emberként mö­götte áll a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió, de ugyanezt az egyöntetűséget vé­leménye szerint nem lehet elmon­dani a Szociáldemokrata Pártról. Jegyezzük meg, hogy e tekin­tetben nem csak különbségek mutatkoznak a két versengő cso­port között. Egyaránt bírálják a szovjet lépést és egyaránt óvato­sak. Franz Josef Strauss a parla­menti vitában kijelentette, hogy „egy világhatalom ellen nem le­het büntető akciókat indítani”. Ö is tudja: az NSZK nem nagyhata­lom és közvetlenül határos a Var­sói Szerződés államaival. Helmut Schmidt szeretne minél többet megőrizni abból, amit a múlt év­tized hozott, míg ellenfele „más­fajta enyhülést” óhajtana, kelet— nyugati együttműködést ugyan, de a maitól eltérő alapon. Ez viszont óhatatlanul a nemzetközi légkör további lehűlését hozná, hiszen a nyugatnémet jobboldal feltételei közismerten nem elfogadhatók a szocialista országok számára. VÁRHATÓAN a nemzetközi kérdések kerülnek a nyugatnémet választási küzdelem középpontjá­ba. Az utóbbi időben oly erősen tört be a külpolitika az európai országok és lakóik figyelmének központjába, oly sok aggodalmat keltett, hogy óhatatlanul ez lesz a fő téma. Ha ma tartanák a sza­vazást, csaknem biztosan Helmut Schmidt és csapata győzne. A kancellár a Nyugat egyik — ha nem „a” — legtekintélyesebb po­litikusává nőtt. Kétségtelenül vannak Franz Josef Straussnak is jó politikai képességei, művelt és tapasztalt vezető egyéniség. De olykor még hívei is tartanak szer­telenségétől, hajlamától a durva, az erőszakos megoldásokra, a gyű­lölködő, nacionalista 'érzelmek felkavarására. Már pedig ma — úgy látszik, hogy a nyugatnémet közvéleményben ez az uralkodó hangulat — a választópolgárok szívesebben fogadnak olyan hig­gadt személyiséget, mint Helmut Schmidt. A különbség azonban a két rivális között csak néhány szá­zalék és októberig még sok víz le­folyik a Rajnán és Európa más folyóin. Tatár Imre • Búcsúztatás a Lipcse környéki Oschatzban. Üjabb szovjet csapatokat vontak ki az NDK-ból Kocsis Tamás, az MTI tudósí­tója jelenti: Űjabb szovjet alakulatok indul­tak haza hétfőn a Német Demok­ratikus Köztársaságból. A lipcsei körzetben levő Osehatz városban ünnepélyesen búcsúztatták a né­metországi szovjet hadseregcso- poi tnak azokat a katonáit, akiket — a Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke által bejelentett egyoldalú közép-európai szovjet csapatcsök­kentés keretében — fegyverze­tükkel együtt — kivonnak az NDK-ból. A szovjet államfő ép­pen fél éve, tavaly pktóber 6-án közölte Berlinben, hogy a Szov­jetunió — egyetértésben az NDK- val és a Varsói Szerződés többi tagállamával — az enyhülés, és a leszerelés érdekében 1980. októ­beréig húszezer szovjet katonát és ezer harckocsit kivon a Né­met. Demokratikus Köztársaság­ból. A kezdeményezés végrehaj­tásaként először december ele­jén, majd február vlégén — már­cius elején tér haza egy-egy szov­jet alakulat korszerű fegyvereivel együtt a Szovjetunióba. A mostani, újabb „forduló” al­kalmából Vjecseszilav Gorgyijan- ko altábornagy, a németországi szovjet hadseregcsoport főpa­rancsnokának első helyettese hangsúlyozta, „hogy további kon­tingensnek a Szovjetunióba való hazatérésével, a bonyolult nem­zetközi helyzet ellenére követke­zetesen megvalósul a Szovjetunió kormányának az egyoldalú közép- európai haderőcsökkentésre ho­zott elhatározása”. Hozzáfűzte: „A Szovjetunió, a többi testvéror­szággal együtt egyben mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a szocialista közösség népei számára a békés élet fel­tételeit”. A szovjet egység búcsúztatásán és há'zaindulásakor nagy számban ott voltak, az NDK-ban működő külföldi tudósítók, köztük a NATO-tagországok különböző saj­tószerveit képviselő újságíróké-Js. Az NDK külügyminisztériuma a nemzetközi sajtót meghívta a szovjet csapatkivonások követke­ző „fordulójára” is. amelyre ápri­lis 16-án kerül sor. Emlékezetes ­Ma emlékeznek meg viíagszert.e a palesztin menekültek napjá­ról. Az agresszió következtében hazátlanná lett palesztin nép elhúzódó tragédiájának {csupán kis „darabját" jelképezi a mai nap: 1948. április 9-én a Deir Jaszin nevű Palesztinái faluban 254 embert, köztük 145 nőt gyilkolt meg brutális módon egy cionista. terrorista csoport. Amikor a palesztin menekültekkel szolidaritást vállalunk, tud­juk, hogy a palesztin kérdés nem egyszerűen menekültproblé­ma; csak átfogó rendezésével képzelhető el a zaklatott közel-kele­ti térség tartós békéje. A szocialista országok kezdettől fogva tá­mogatták iaz igazi rendezés három legfőbb feltételének teljesíté­séért küzdő ‘erőkét: követelték az izraeli kivonulást valamennyi megszállt arab területről; a palesztin nép nemzeti jogainak el­ismerését és szavatolását, beleértve az államalapítás jogát is, s a biztonság garantálását a térség valamennyi állama számára. Az elmúlt évek során a szocialista országok álláspontjához csatlakozott az el nem kötelezett államok népes csoportja és az ENSZ-tagállamok többsége. A legutóbbi fejlemények arra utal­nak. hogy a palesztin követeléseket támogatók között már nyuga­ti politikai vezetők is vannak. \Kreisky, Brandt, Giscard d'EHaing francia államfő után Tokióban is jelentősen módosították a PFSZ-szel kapcsolatos álláspontokat. » A palesztin nemzet napján még sincs kézzelfogható közelségben a közel-keleti rendezés. Ma is. Izraeljaz Egyesült Államok és a ve­lük ,különútra tért Egyiptom vezetői azok, akik ezt megakadá­lyozzák. H. r.. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A Kö/.ös Piac és az iráni—amerikai viszony „A kilencek az elkövetkező napokban egyeztetik álláspontjukat az­zal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokhoz hason­lóan intézkedéseket tegyenek-e Irán ellen” — jelentették kedden brüsszeli diplomáciaii forrásból. A közös piaoi országok teheráni nagy­követei már meg is kezdték az előzetes eszmecserét. Washingtoni hiva­talos körök {öbbször reményüket fejezték ki, hogy „a szövetségesek megértik: inkább érdekük együttműködni az Egyesült Államokkal, semmint egyoldalú, a szövetségesek számára is kockázatos lépésekre késztetni Amerikát”. Csakhogy — állapítják meg brüsszeli megfigye­lők — a Közös Piac gazdasági érdekei Irániban teljességgel különböz­nek az Egyesült Államok érdekeitől. Irán ugyanakkor nem habozik, hogy beszüntesse *az olajszállítást azokba az országokba, amelyek, az Egyesült Államokkal szövetkezve szankciókat foganatosítanak az or­szág ellen — jelentette ki kedden Ali Atóbar Moinfar iráni kőolajipari miniszter. Megfigyelők ázerint a figyelmeztetés elsősorban a közös pia­oi tagállamoknak szól. • Kreisky Belgrádban Veszelin Gyuranovicsnak, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökének meghívására Bruno Kreisky osztrák kancellár kedden Belg- rádba érkezett. A két szomszédos ország kapcsolatai a legutóbbi évek­ben eredményesen fejlődtek, mégis másfél évtized után ez az osztrák miniszterelnök első hivatalos jugoszláviai látogatása. Bruno Kreisky kedd délután,' röviddel Belgrádiba érkezését követően megkezdte tár­gyalásait vendéglátójával az államközi kapcsolatok további fejlesztésé­ről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Kreisky holnap uta­zik háza Jugoszláviából. (MTI) 9 Genfi leszerelési értekezlet Kedden ülést tartott a genfi leszerelési bizottság. A tanácskozáson felszólalt dr. Kőmíves Imre, a Magyar Népköztársaság képviselője, a bizottság 'munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője. Az új tí­pusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése és gyártása eltiltásának kér­déséről szólva a magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a genfi leszere­lési bizottság sürgető feladata a tudomány, és a technika vívmányai ka­tonai célokra történő alkalmazásának, illetve az új típusú tömegpusz­tító fegyverek kifejlesztésének megakadályozása. Elengedhetetlenül szükséges — mondotta —, hogy a bizottság ezzel kapcsolatos tevékeny­ségét minőségileg az eddiginél magasabb szinten folytassa. Kőmíves Imre felszólalásában támogatásáról biztosította a kormányszakértői csoport létrehozására1 vonatkozó szovjet javaslatot. t <r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom