Petőfi Népe, 1980. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-29 / 99. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. április 29. Vadászati kiállítás Dabronyban 0 Látványos vadászati kiállítást rendezett a Marcal-bitvaközi Vadásztársaság a dabronyi művelődési házban. A MAVOSZ százéves jubileumát ünneplő bemutatón a látogatók különféle trófeákkal, vadászati eszközökkel ismerkedhettek meg. Külön gondot fordítottak a természet védelmére, a ritka állatok, madarak bemutatására. (MTI- fotó — Vida András felvétele — KS) LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON A lakás elhagyásáról A lakás elhagyása a lakásbérleti jogviszony megszűnését eredményezheti, ami bekövetkezhet a bérlő egyoldalú tevékenysége, vagy a bírósági, illetőleg más hatósági határozat eredményeként is. A bérlő egyoldalú magatartása a lakbérleti jogviszonyt akár írásbeli felmondás, nélkül akkor szünteti meg. ha a lakásból állandó jelleggel kijelentkezik, és azt kiüríti. Ilyen esetekben viszonylag egyszerű a helyzet megítélése. hiszen a kijelentkezés ténye, és a lakás kiürítése köny- nyen ellenőrizhető. Több vitára ad viszont okot a lakástörvény azon rendelkezése, amely szerint: „ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság a lakással rendelkező szerv, illetve a bérbeadó kérelmére megszüntetheti". Kérdés, hogy mikor lehet, illetve kell a lakást elhagyottnak tekinteni? A lakástörvény; csak azokat az eseteket tSOKoya« fel. « amelyek nem minősínnek’ lakás-'* elhagyásnak. Ilyen az. amikor a bérlő azért van távol a lakásból, mert gyógykezelésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, lakóhelyén kívül dolgozik, vagy végzi tanulmányait, szabadságvesztés büntetését tölti, a karbantartási vagy helyreállítási munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni, családi vagy egészségi körülményei ezt indokolttá teszik. A felsorolt esetekben a bérlő bármilyen hosszú időre is van távol otthonából, nem lehet bérleti jogviszonyát megszüntetni. Sokszor viszont a bérlők a jogszabályzatban nem említett okok miatt vannak távol lakásukból. Az alábbiakban nézzünk meg néhány ilyen tárgyú ügyet, amely a bíróságon előfordult Az idős bérlő szobája annyira elhanyagolt, rossz állapotba került, hogy omladozott a fal. és nagy esőzésnél a mennyezeten csöpögött be a víz. A bérlő felhívta a háztulajdonost a helyre- állítási munkák elvégzésére, de a bérbeadó azt nem készítette el. A néni kénytelen volt lányához költözni, és ott élt hosszú időn keresztül. A bérbeadó a lakás elhagyására figyelemmel, kérte a bérleti jogviszony ' megszűnésének kimondását. A bíróság megállapította, hogy az idős bérlő az egészségi állapotát veszélyeztető lakásból kényszerűségből költözött el. A felújítási munkálatok a háztulajdonost terhelték, amit az elmulasztott. Erre figyelemmel a bérbeadó felróható magatartásának következménye nem lehet a bérleti jogviszony megszüntetése, ezért a keresetet elutasította. Egy másik ügyben a házigazda és testvére elhatározták, hogy kiüldözik bérlőjüket a lakásából. Rendszeresen szidalmazták, zaklatták lakójukat, és ha az kilépett az udvarra, lekcpdösték, fenyegették. A megrémített bérlő végül már nem mert hazamenni, és egy rokonához költözött. A bíróság itt is megállapította, hogy bár a bérlő közel egy évig nem lakott otthon, de ennek oka a házigazda agresszív, fenyegető magatartása volt, és ezért az elköltözést nem lehet a lakás elhagyásának tekinteni. , Jt Ngm átr%eoJti( £lt|&öSáft, hanem úgyneVeeztt összeköltözést állapított meg a bíróság abban az ügyben, ahol a bérlő a fiához es annak családjához költözött. A nagymamát szerették, új helyén nem volt útjában senkinek, külön szobája is volt. Annyira jól érezte magát, hogy hosszú hónapokon keresztül még csak tájára sem .ment a saját lakásának, ott nem szellőztetett, nem fűtött, nem takarított. A bíróság a bérbeadó kérelmére megszüntette a nagymama bérleti jogviszonyát. Az ítélet indoklása leszögezte, hogy a bérlőnek sem az egészségi, sem a családi körülményei '"hem tették indokolttá, hogy a lakást véglegesnek tekinthetőén elhagyja. Fiánál lényegében egy állandó ott-tartózkodás- ra rendezkedett be. ezért bérleménye fenntartása formális. Érdemes megjegyezni, hogy a lakás elhagyása esetén a jogcím nélküli használat nem a lakás elhagyásának időpontjával, hanem a lakásbérleti jogviszonyt megszüntető ítélet jogerőre emelkedésével veszi kezdetét. A lakásbérleti jogviszony a lakás elhagyása esetén is fennáll mindaddig, amíg azt a bíróság meg nem szünteti. Dr. Varga Miklós járásbírő A magyar gazdaság a világgazdasági korszakváltás áramában írta: Bognár József akadémikus 1945. új reményeket nyitó tavasza óta nem .volt olyan időszaka a világpolitikának és a világgazdaságnak, amely ennyire terhes lett volna korszakos jelentőségű változásokkal. Az a tavasz nemzeti történelmünk és az európai történelem egyik nagy fordulópontját jelentette. Mit tartogat azonban számunkra és a világ számára a jelenlegi alapvető változások időszaka, midőn annyi remény, és előremutató törekvés mellett bizonytalanság és félelem is él a népekben. Méltó lenne az évfordulóhoz, hogy megkíséreljünk választ adni ezekre a fontos kérdésekre. E feladat azonban túlhaladná erőinket és lehetőségeinket; ezért az előttünk álló nagy változások közül csupán a gazdaságiakkal kívánunk foglalkozni. A hetvenes évek elején kezdődött világgazdasági változások a népességrobbanással, (6 milliárd' ember 2000- ben) az ember és a természet új viszonyával, a természeti erőforrások korlátáival, a gazdasági fejlődés feltételrendszerének átalakulásával és a nemzetközi gazdasági és politikai .kapcsolatok kialakult rendszerével függnek ösz- sze. Űj viszonyok és folyamatok E viszonyok és folyamatok erőteljesen befolyásolják a világgazdaság konrét helyzetét és a nemzeti gazdaságok növekedésének külső' (a világgazdasági viszonyokban) rejlő feltételrendszerét. Ezért gyökeresen átalakultak a világpiaci ár- és értékviszonyok, lé-, nyeges változást mutat a gazdasági hatalom eloszlása, új régiókban jelent meg a gazdasági fejlődés dinamikája (Közel-Kelet és a Csendes-óceáni térség), növekvő verseny alakult ki a késztermékek piacán, lelassult a gazdasági fejlődés a 'korábban iparosodott térségekben és állandóan erősödik a nemzetgazdasági és a világgazdasági folyamatok kölcsönös függősége. Ezek a korszakos tendenciák és a konkrét világgazdasági viszonyok hatással vannak minden nemzeti gazdaságra és azokat az új helyzet elfogadására kényszerítik. A helyzethez gyorsabban és körültekintőbben alkalmazkodó gazdaságok megerősödnek és új pozíciókat nyerhetnek, míg a változásokat elutasítók, vagy nem alkalmazkodók zsákutcába kerülnek. A. .YáltQzá.so.kJ^^ máÍkód'&'oémcOTkv's^ülís'éKésV,ft''aí-' nem ésszerű és előnyös is. ’ Társadalmi-politikai szempontból ez annyit jelent, hogy a kialakult élet- és fogyasztási színvonalak megvédése, továbbfejlesztése szintén a változásokhoz való alkalmazkodás folyamatában elérendő eredményektől függ. Az említett korszakos világgazdasági változások és hatások a magyar gazdaságot olyan időszakában érték el, amikor az a növekedés extenzív szakaszából az intenzív felé tartott. Az extenzív növekedés hajtóerői (gazdasági növekedés új munkahelyek létesítésével) kimerültek, hiszen nincsenek többé munkaerő-tartalékok. Az extenzív növekedési típus pozitív és előrevivő szerepet játszik a fejlődés első periódusában; nálunk ázonban e típus tartozékát jelentő gazdasági és társadalmi struktúrák — különböző, itt nem részletezhető okokból —, befagytak (megmerevedtek) és ezért az átállás késve történik. A késésben levő átállás feltételrendszerét tovább nehezítették, még bonyolultabbá tették az olyan világpiaci változások, mint az értékesítési feltételek romlása a nem szocialista piacokon. Az extenzív növekedési szakaszról az intenzívre történő áttérést általában egyensúlyhiány jellemzi. Az átállásban bekövetkezett késés, valamint a világpiaci átalakulások következtében az egyensúlyhiány nálunk nagyobb lett, mint kedvezőbb körülmények között lehetett volna. Cselekvési programok Az egyensúlyhiányt a gazdaságban kétféle módon kell megközelíteni : csökkentésére, vagy kiküszöbölésére sajátos azonnali (rövid távú) cselekvési programot kell megvalósítani (költségvetési kiadások és a beruházások csökkentésére, a fogyasztás növekedési dinamikájának lefékezésére, az import csökkentése és az export növelése, stb.), másrészt mozgásba kell hozni az intenzív növekedési szakasz hajtóerőit; ami hosz- szabb távú és szélesebb összefüggéseket felölelő cselekvési programot kíván. Az új hajtóerőket olyan tényezők jelentik, mint a racionalizálás, a kvalifikált munkaerő képességeinek kifejtésére biztosított kedvezőbb • feltételék, struktúraváltás, a technikai fejlődés és innováció, a gyors termékváltás, 'az energia- és nyersanyag-takarékos termelési szerkezet, külgazdaság és exportnövekedés, a szolgáltatások fejlesztése, rugalmasság növelése, eladási képességek megjavítása és hasonlók. Természetesen az egyensúlyhiány megszüntetése és az intenzív növekedési típusra történő áttérés nemcsak a magyar gazdaság számára jelent bonyolult problémát. hanem a többi KGST-ország számára is. Ezért ezen országok a jövőben nemcsak kölcsönös anyag- és áruszállításokkal segíthetik egymást, hanem az intenzív növekedési szakaszra történő áttérés feltételrendszerének megteremtésében, valamint a külső piacokon történő együttműködés megszervezésében is. Az együttműködésnek ilyen új területekre on y ’•mé^áfős{Ms'á:'ú}'4‘leRd’űfé{éí*"adhát a szocialista országok. közötti munkamegosztás elmélyülésének. A minőség dinamikájára van szükség A világgazdasági korszakváltás követelményrendszerével összhangban álló új növekedési-fejlődési típus kialakítása azonban nemcsak (a.szó szűkebb értelmében vett) gazdasági probléma. Létrejöttének feltételei és működésének hatásai mélyen érintik a kialakult társadalmi struktúrát és gondolkodási rendszert, a társadalom és a gazdaság működését, valamint a társadalom tagjainak kapcsolódását a gazdasági feladatokhoz. Kétségtelen, hogy fejlődésünk korábbi évtizedeiben a mennyiségi növekedés és az egyenlőtlenségek felszámolására irányuló törekvések biztosították a szocialista társadalom előrehaladását. Hajtóerői kimerülése és az egyensúlyhiány által demonstrált gyengeségei következtében a növekedés ezen fajtája többé nem folytatható. Az intenzív fejlődés szakaszában — amelynek feltételrendszerét a világgazdasági korszakváltás hatásai fnég szigorítják is —, a minőség' dinamikájára van szükség. A minőség dinamikája azonban a szocialista társadalmi viszonyokra és az egyenlő feltételek rendszerére épül fel. Ez a körülmény jelenti a legfőbb garanciáját annak, hogy e dinamika nem válhat a tömegektől, a haladó politikai és társadalmi gyakorlattól elszakadó „elitizmus”-sá. Ellenkezőleg: a minőségi dinamika hajtóerőinek beáramoltatása a szocialista társadalom mozgásrendszerébe az előfeltétele annak, hogy a növekedési ütem újra felgyorsulhasson es az egyenlő feltételek biztosításához nélkülözhetetlen többletköltségek (eszközök) rendelkezésre álljanak. Nyilvánvaló, hogy a minőség dinamikájára épülő társadalmigazdasági mozgásrendszer a világgazdasági változásokhoz alkalmazkodó, illetve azokat kihasználó gazdaságpolitikát, a gazdasági viszonyok természetéhez igazodó irányítási rendszert,' a gazdasági vállalkozások pozícióinak és lehetőségeinek kitágítását, kockázatvállalását, jobb képzési rendszert, korszerűbb tudományos struktúrákat, a tehetségek és az alkotó kezdeményezések felkarolását jelenti minden szinten és életkorban. Egy ilyen társadalom és gazdaság nemcsak többre, hanem jobbra, korszerűbőre, tfechni- kailag újszerű megoldásokra, a technika és a termékek gyors váltására, a szükségletek és a járulékos szükségletek magas színvonalú kielégítésére, versenyképességére és a világgazdasági feltételrendszer minél teljesebb kiaknázására törekszik. A mennyiség növekedés a szocialista fejlődés első évtizedeiben hatalmas energiákat szabadított fel. E nagy energiákat — amelyek azonban csak a társadalmi átalakulás és az alapvető gazdasági struktúra kiépítése idején álltak rendelkezésre —, gyakran pazarlóan használtuk .fel, mégis jelenlek megváltoztatása ,• után • azon-. ban kiderült, hogy az átalakulás háttérbe szorította a minőségi követelményeknek az idő dimenziójában rejlő hatékonyságát. A kivívott mennyiségi eredmények birtokában a társadalom nem érezre a minőség, és az idő dimenzióiban fennálló (bekövetkezett) elmaradást. Az elmaradás ugyanis nemcsak bizonyos termelőkapacitások, vagy iparágak puszta hiányát jelenti,hanem a know-how,-a vezetési és tervezési képességek, az információk, a kockázatvállalás, a képzettség és az infrastrukturális háttér hiányát is. Ezért világszerte azt tapasztaljuk, hogy ugyanazon termelőberendezések nagyon eltérő hatékonysággal (1:2, sőt 1:3-hoz) működnek a különböző országokban. Ezen elmaradás megszüntetése az előfeltétele annak, hogy vezetési módszereinkben a tervszerűséget és előrelátást a rugalmassággal egyesíthessük, hogy szabadabb és a piaci szükségletekhez jobban alkalmazkodó vállalkozási formákat hozhassunk létre, hogy versenyképessé váljunk a világpiacon, hogy az innováció és a kreativitás szelleme hassa át a tudományt, az oktatást és a gazdaságvezetést egyaránt. Sok szakember és közéleti funkcionárius elismeri, hogy e feladatokat meg kell oldani, de úgy érzi, hogy a minőségi tényezők előtérbe állításának nincsen olyan vonzása és romantikája, mint az új ipar megteremtésének, vagy a mezőgazdaság átalakításának volt. Nyilvánvaló azonban, hogy sűrűn lakott, kis országokban — és Európa legtölbb országát ma ilyennek kell tekintenünk —, a század-, illetve ezredforduló idején nem lehet e fejlődésnek az a jellemző módszere, hogy a kukoricaföldeken (a prérin) új üzemeket és iparágakat létesítünk. Természetesen alkalmilag ilyesmire is sor kerülhet. A régebbi üzemekben és iparágakban „csak” jobban kell dolgozni, ami szükséges és helyes, de nem elég romantikus. Nyilvánvaló azonban, hogy nem elsősorban romantikáról, vagy annak hiányáról Van szó, hanem érdekes, vonzóan nehéz és nagyobb helytállást, hozzáértést kívánó feladatokról, vagy „szürkébb" tevékenységekről. s A fejlődés alapja Üj technikát, kell termelni és alkalmazni, amely az emberek és a gazdasági vállalkozások közötti kapcsolatok rendszerét is átformálja, új és hatékonyabb vállalkozási és szervezési formákat kell felfedezni, vagy átplántálni, előre kell látni a technikai fejlődés várható alakulását a maga ellentmondásaival és járulékos hatásaival együtt, prognózisokat kell tanulmányozni a világgazdaság és a világpiac várható fejlődéséről, meg kell ismerni a versenytársak technikáját, üzletpolitikáját és eladási módszereit, elemezni kell a lehetséges piacokat egyedi sajátosságaikkal együtt, figyelni kell az emberiség életét oly nagy mértékben meghatározó gazdasági erők mozgását. És mindezek' ismeretében kell egy kis ország és egy, kis gazdaság lehetőségeinek és képességeinek leginkább megfelelő (cselekvési és döntési formákat megtalálni. Ez nem volna érdekes. , ennek nincsen vonzása, szépsége és izgalma? Azt hiszem, ezt azok sem gondolhatják komolyan, akik ezt gyakran hangoztatják. Hiszen a következő évtizedekben • ezen |összefüggések ismeretén alakuló ‘'■»efékv'tó! rendszéí'ék‘tpl';‘:iüg'g:''';'á‘;j ' nemzeti" gazdaságokká ■vTHtggáz-''" daság és a nemzetközi politikai rendszer jövője. Társadalmunknak is meg . kell tanulnia és a mindennapi cselekvés alapjává kell tennie a j minőség dinamikájában rejlő és j felszabadítható ei őket és szűk ke- i resztmetszetek és hiányok le- j küzdésében és a jövő gazdaságé-1 nak építésében. Ily módon egy élő, fejlődő és alkotó társadalom ; mindennapi mozgásaiban válik í megoldhatóvá az. ami ma még! bonyolult és ellentmondásos. Ilyen módon oldhatjuk meg problémáinkat és biztosíthatjuk a fejlődést — együttműködésben azok- , kai a haladó erőkkel, amelyek 1945 tavaszán az európai történelem nagy fordulatát elindították. Ilyen módon demonstrálhatja a szocialista gazdálkodás rendszere, hogy nemcsak a gazdasági elmaradottság felszámolására, hanem a rugalmas alkalmazkodásra, a gyors technikai fejlődésre és váltásra, hatékonyságra és a differenciálódó hazai és külső szűk-' ségletek magas színvonalon történő kielégítésébe is képes. • A nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari gép- műszerkiállításon a MEZŐGÉP Tröszt megyei vállalati különböző kertészeti gépeket mutatnak be Budapesten az nak. Csaknem négyszázmillió... A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat az első negyedévben csaknem négyszázmillió forint árbevételt ért el. A vállalat termeltetési osztályának vezetőjével. Tóth Istvánnal az eddigi munkáról beszélgetünk. — A vállalat árbevétele az első három hónapban 382 millió forint volt. Lehet-e azt mondani, hogy ez szép teljesítmény? — Túlzás ■ nélkül mondhatom, hogy lehet, A vállalat ezzel az első negyedéves programját túlteljesítette. Ez egyben az éves terv időarányos* részének a teljesítését is jelenti, a megváltozott — mondhatom mehezebb — körülmények között is. j Munkánk ugyan volt, de nehézségeink is bőven. így például a R-AU-kombinátorok alkatrészei — rugós kapák, munkahengerek,« kötőelemek, stb. — az utolsó pillanatban érkeztek meg. Emiatt — hogy a 170 darab RAU kombinátort ki tudjuk adni — AGROMASEXPO — *80. látogatói- (Straszer András felvétele.) megfeszített erővel kellett a kecskeméti üzemekben az utolsó percekben is dolgozni. — Hová készültek ezek a gépek? — Élsősorban az Agrotröszt vállalatai, másrészt, a bábolnai termelési réndszer, az IKR részére, és igen fontos volt, hogy idejében kiadjuk. — Volt-e exportja a vállalatnak az első negyedévben? — Természetesen, nem is jelentéktelen. Elment Algériába a második szállítmány, több mint hatvanmillió forint értékben. A nyugatnémet Claas-cégnek ötszázötven fülkét adtunk át. Ezzel egyidejűleg a francia Hesston részére is elkészítettünk Kiskun- majsán kétszázhatvanhatot. Szocialista országokba élelmiszeripari gépeket exportáltunk, és kiskőrösi gyáregységünkből P 437 típusú kultivátorokat.' — Milyen jelentősebb termékek készültek el még ezen kívül? — Kerekegyházi gyáregységünk mintegy hetvenmillió forint értékű autóbusz-alkatrészt készített az Ikarus részére, a tisza- kécskei egységünk részt vesz az élelmiszeripari kooperációban, a kiskun ma jsai egységünkben pedig mintegy egymillió-százezer négyzetméternyi gépfonat és további félmillió négyzetméternyi többször csavart fonat készült. — Az 1979. , évi eredmények alapján több gyáregységük kapta meg a kiváló címet, illetve kitüntetést. — Igen. Kiskőrös, Solt, Tisza- kécske és Kerekegyháza. Ez utóbbi gyáregységünk tizenegyedszer. — A második negyedévben a termelés és árbevétel megközelíti az első negyedévit. Ez megfelel az éves terv részarányának, így az első féléves tervünket is előré- látihatólag teljesíteni fogjuk. Ehhez azonban bizonyos anyagellátási gondokat meg kell még oldanunk, elsősorban a RAU gépeknél és a konzervipari gépeknél. Feltétlenül számítunk a vállalat szocialista brigádjainak aktív, kezdeményező munkájára, amely- lyel nagymértékben hozzá tudnak járulni a vállalati elképzeléseink és terveink teljesítéséhez — hangoztatta végezetül Tóth István. A. I.
