Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-13 / 61. szám
1980. március 13. • PETŐFI NEPE • S Történelem, ideológia kultúra Óvári Miklós válogatott beszédei és cikkei Két évtizedet fog át Óvári Miklós beszédeinek és cikkeinek a Kossuth Könyvkiadó által most megjelentetett válogatott gyűjteménye: a hatvanas és ä hetvenes évek ideológiai, politikai, kulturális életéről nyer átfogó képet belőlük a kötet olvasója. A cikkek és beszédek összességéből kirajzolódik pártunk ideológiai tevékenysége és kulturális politikája a fejlett szocialista társadalom építésének eddigi időszakában. Mint a könyv címéből — Történelem, ideológia, kultúra — is kitetszik. Óvári Miklós munkásságában hagy helyet foglal el a történelem tapasztalatainak elemzése. A kötetben megjelent írások nem kis hányada valamilyen történelmi esemény évfordulójához kapcsolódik. Ám legyen szó akár a Párizsi Kommün, a Kommunista Kiáltvány megjelenése, Marx, Engels, vagy Lenin születése. a Szovjetunió megalakulása, akár az őszirózsás forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, vagy az MSZMP országos értekezlete évfordulójáról, a történelem eseményeit mindig a ma feladatainak szemszögéből elemzi. Nemcsak azért idézi fel ezeket, — hogy mint írja — „megemlékezzünk egy jelentős évfordulóról. Nemcsak a múltba nézünk, hanem mai és jövőbeni feladatainkra is gondolunk. A tapasztalatok fényénél világosabban látjuk az előttünk álló utat, a célokat, és a célhoz vezető módszereket is”. Megemlékezései kiváló pédáját adják annak a megközelítési módnak, amelynek szükségességét a tudományosan megalapozott történelemszemlélet fontosságát hangsúlyozó — a Párt- történeti Intézet létrejöttének 30. évfordulóján elhangzott beszédében is kiemeli :• „A munkásmozgalom és a párt történetét... nem tekinthetjük pusztán példatárnak, amelyből — sokszor erőltetett aktualizálással — az egyes eseményeket tetszés szerint kiemelhetjük A párttörténetnek, mint általában a történelemnek, alapvetően fontos feladata a fejlődé?, az összefüggésnek, a tendéhcmk vizsgálata, annak bemutatása, hogy a jelen hogyan nő ki a múltból." Épp ez a megközelítési mód teszi lehetővé, hogy Óvári Miklósnak a történelem jeles évfordulóihoz kapcsolódó beszédei és írásai messzemenően teljesítsék az általa a propaganda művelői elé tűzött célt: a múlt, a jelen és a jövő dialektikus kapcsolatának érzékeltetésével segítik a szocializmust építő emberek tudatának, társadalomszemléletének formálását. □ □ □ A történelmi tapasztalatok állandó jelenlétét érezzük a szerzőnek azokban a munkáiban is, amelyek ideológiai életünk mai folyamatait, jelenségeit, tendenciáit elemzik. Mint a párt felelős tisztsége betöltő vezetője, Óvári Miklós e folyamatokat és tendenciákat mindig a politikai cselekvés oldaláról közelíti meg. Azt kutatja, melyek a kommunisták, a szocializmus építésén tudatos elkötelezettséggel munkálkodó emberek tennivalói a közgazdálkodás formálásában, eszméink terjesztésében. Különös fontosságot tulajdonít a közösségi szocialista gondolkodásmód erősítésének és az individualista gondolkodásmód visszaszorításának, amire — különböző összefüggésekben — többször is visszatér. Ugyancsak a visszatérő témája a kötetnek a szocialista hazafiság és az internacionalizmus erősítése, a küzdelem a nacionalizmus és nemzeti közömbösség ellen. „Hazafiság és nemzetköziség" című, 1968-ban született tanulmánya kristálytiszta logikával és az érvek meggyőző erejével világítja meg ennek az összekuszálódott és olykor mesterségesen is ösz- szekuszált problémakörnek a lényegi összefüggéseit, legfőbb tartalmi kérdéseit. Fejtegetései korábbi vitákra utalnak, de mai problémáinkban is hasznosíthá- tóak a honi történelem szemlélésének módjára, nemzeti öntudatunkra. a nacionalizmus gyökereire és veszélyére vonatkozó gondolatai. □ □ □ Mai kérdéseinket vizsgálva Óvári Miklós nemegyszer visszanyúl a marxizmus—leninizmus klasszikusainak útmutatásaihoz, gondolataihoz. Ebben is ugyanezt a mércét tekinti irányadónak önmaga számára, mint amit másoknak ajánl figyelmébe: „A ma kérdéseire a ma emberének kell válaszolnia, s ez alól a kötelezettség alól a legragyogóbb Le- nin-idézetek sem adnak felmentést ... De ugyanígy igaz az is, hogy, a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez Marx, Engels, és Lenin teremtette meg az elméleti alapot.” Erről az elméleti alapról elemzi a szerző napjaink problémáit. hangsúlyozva, hogy „a valóságot megváltoztatni csak a valóság talaján állva lehet." „A mvnkg^psztály — mutat rá ezzel"*: kapcsolatba!^ v— a tudományos& sz0eiaiizntä& elméletével megalas** pozott valóságérzékéhez teszi hozzá a maga forradalmi bátorságát és lendületét". A tudományos' szocializmus elmélete által megalapozott valóságérzék vezérli a szerzőt társadalmunk jellegzetességeinek megítélésében. „Olyan világot nem tudunk teremteni — hangoztatja —, amelyben nincsenek ellentmondások, társadalmi feszültségek. De azt el tudjuk érni, hogy ezek az ellentmondások és feszültségek az elkerülhetetlennél ne legyenek nagyobbak, és felesleges nehézségeket ne okozzanak". Ennek azonban — mutat rá más- helyütt — nem lehet az az útja, amit a szubjektivista látásmód sugall. Óvári Miklós ezzel kapcsolatban kétfajta türelmetlenséget különböztet meg. Az egyik a tettekben is megnyilvánuló egészséges türelmetlensége a lazasággal, a fegyelmezetlenséggel, a rossz munkával szemben. A másik viszont azoké, akik úgy képzelik. hogy gondjaink, feszültségeink leküzdéséhez elegendő csupán az eliiatározás, Csakhogy „a gondokat, a feszültségeket, a szocializmus építésének problémáit nem lehet úgy megszüntetni, hogy egyszer jól odacsapunk, és utána minden rendben lesz. A szocializmus építésének feladatait csakis szivís, türelmes munkával oldhatjuk meg." □ □ □ Ebbe a szívós, türelmes munkába mindenkit be kell vonni, aki kész tenni a közösségért. Óvári Miklós számos helyen és alkalommal hangsúlyozza a legszélesebb tömegek összefogását célzó szövetségi politika fontosságát, az emberek meggyőzésének, megnyerésének szükségességét. Az ideológiai kérdésekben folyó vitákat is mindenekelőtt azért tartja szükségesnek, hogy ezek révén is meggyőzzük az embereket, megnyerjük őket ügyünknek, közelítsük őket álláspontunkhoz. A művészeti területen dolgozó kommunisták előtt hangzott el, de nemcsak nekik szól a gondolat: .. nem ári, ha mindig azzal mérjük az elvi szilárdság és az elvi vita hatékonyságát, hogy megnézzük, ki hány embert győzött meg igazunkról, politikánk helyességéről. I.ehft valaki elvileg sziklaszilárd, de ha egyetlen embert sem nyer meg a mi ügyünknek, akkor ez az elvi szilárdság vajmi keveset ér”. Az írott szó, a sajtó szerepét is elsősei ban ebben az összefüggésben értékeli nélkülözhetetlennek, te-‘ kinti a szocialista demokrácia fejlesztése elengedhetetlen eszközének. mint ahogy ez az egyik megyei lap a Pest megyei Hírlap — szerkesztőségi tanácskozásán elhangzott felszólalásában olvasható. □ □ □ Ez a szemléletmód, hatja át a kulturális politika elméleti és gyakorlati j ,^éíílá$fitXél fp&ialkozóu beszédeket és cikkeket is. Legyen szó akár a tudomány és a művészetek társadalmi hivatásáról, akár a közoktatás fejlesztéséről, akár a művelődési lehetőségek alakulásáról, mindenütt érzékelhető e törekvés a kultúra demokratizálására, az egész nép műveltségi színvonalának emelésére és kulturális alkotóerejének kibontakoztatására. A művelődést sohasem önmagában, hanem mindig társadalmi céljainkkal, szocialista fejlődésünk követelményeivel és igényeivel összefüggésben vizsgálja. A kultúra fejlesztése számára szorosan összekap- csolódik azzal a feladattal, amit „A társadalmi tudat és a művelődés" című tanulmányában egy hasonlattal így érzékeltet: „Nemcsak felhúzni kell a szocialista társadalom épületét, hanem ezt az épületet be is kell rendezni, mégpedig szépen, ízlésesen, célszerűen, szocialista emberhez méltóan.” Gy. L. KONCZEK JÓZSEF: A kapcsolat TTT Állt az űrhajó parancsno- ki termében. Szemközt a kivetítő ablak. Csak egy kart kell megemelnie, és Astra automatikusan bejelentkezik a Központnak. Nem volt kedve közölni, hogy eredménytelen ez a nap is. Itt, a Fölön a 753. Leült, szemben az ablakkal. Szerette, ha út közben engedelmeskedett neki ez a hatalmas műszerváros, szerette ezt a félkör alakú termet. Az asztal félkörének gyújtópontjában ő, a parancsnok. A Parancsnok. Mint a felkelő Nap korongja, vagy egy sátor félköre, középütt a tűz. Igen, a tűz. a parancsnok: Vagy az a félkör, amikor azzal az állattal — régen kipusztult már — hogy is hívták... gyorsan előkereste a memóriatárból. Bika. Tor- rero. Leintette magát. Nincs idő a nosztalgiára. De azért á félkör adott neki egy gondolatot. A szenzibilátor- ra és az önellenőrzőre kapcsolt. Tudni akarta, logikusan gondolkodik-e. Sorra hívta fel a kulcsokat. Ebben a kódtárban megvan min- ,>sil isiit!a • Szikszai Károly rajza. den, ami csak elképzelhető. Itt vannak a világmindenségben eddig ismert összes ásványok, növényi és állati természetű anyagok színképei. Külön a gázok és a folyadékok sugárfotó-elemzései. Minden, ami hullámtermészetű lehet. És... igen, itt van minden térforma sablonja, kezdve a legegyszerűbb négyzettől a spirális görbült térformákig, és azok képezhető összes töredékének alakzatáig, itt vannak a kombinálható alapegységek értelmezett, tehát valóságos, és a csak képzelheő, tehát halott értelmezési tartományai is. Ezek itt a mindenség sablonjai, a mindenség létezői és képzelt, lehetséges és képzelt nem lehetséges változatai. ' Ha tartalmi alapon nem akadnak rá az információra, akkor formai alapon kell kezdeni. Itt van a több mint hétszáz nap alatt gyűjtött összes információ. Itt van mindaz, amit mint kód- kulcso magával hozott az Equus.' Tehát Astra rendelkezik mindazzal a lehetőséggel, amivel az Equus rendelkezett, és sok külön kulcsot magával hozott az Equus. több évet töltött kiküldetésben. De talán meg lehet próbálni. Rá kell akadni az információra. Ha nem .találják meg, akkor vagy nincsen az az információ, vagy a kulcsot nem találták meg. Tehát most nézzük meg a kulcsokat. Ha azonosítani sikerül, ez is hozhat megoldást. Hatványozott szembesítéssel dolgozott. Néha az önellenőrzőre nézett, semmi baj, logikus. Egymásra vonatkoztatta a gyűjtött anyagot és a kulcsokat. Semmi. Nincs kapcsolat. Minden tartalmi jellegű információnak .megfelel egy forma. De mi az a tartalom, és mi az a forma, aminek az Equus parancsnoka birtokában volt, ők pedig nem, holott mindenük megvan, ami Equuson megvolt. Sőt, több is. (Folytatjuk.) „...HOGY FEHÉR HÁZFALÚ FALVAINK MÉG SOKÁIG ÉLJENEK.” Szalkszentmártoni hangulatok A Petőfi Népe a közelmúltban felvillantott egy kis képet Szalk- szentmártonról. Ezt a képet folytatom most a község településtörténetével — ma már múló emlékeivel —, szintén képekben. Területén megfordultak a rómaiak, lakták az avarok és a régi időben hadiút ment rajta keresztül. Táborhely volt, és hadiátke- lőhely a Dunán. Ezt bizonyítja a Táborállás elnevezésű határrész. Ezen a helyen római denariu- sokat lehetett találni még a század első harmadában is. Később vásártartási jogot és mezővárosi rangot kapott. Posta- hivatal 1S84 óta működik a községben. 1902-ben épült a vasútállomás, villanyt 1944-ben. köz- művizhálózatot 1958-ban kapott. Lakóházainak száma jelenleg 1127. A község folyamatosan fejlődik, épül, szépül. Ezzel viszont egyre veszít régi hangulatából, meghitt bájából, varázsából. A közelmúlt azonban kikezdte, s lassan minden régi emlékké szépül, emlékké fényesedik még a maga rozoga kopott valóságában is. A községben két műemléket és ugyanennyi műemlék jellegű épületet tartanak nyilván, több száz hangulatos ház adja meg a sajátos faluképet. Ezekből muta- . tünk be párat. * 1840-ben épült, akkor igen módos parasztháznak, számított. {Fel- só képünft.T1 tiosszarííi. térmegól- dasú," felsőborítású . gerehdafö-- dém, nyeregfedélszékes. mestergerendás. A tetővég füldeszkával és verébdeszkával szegett. Praktikus építési mód a hangulatos, délre néző, faragott faoszlopos nyitott tornáccal. Az úgynevezett tiszta szoba, konyha, lakószoba mellett magában foglal még gazdasági rendeltetésű részeket is, így a pincét, kamrát. Ennél az építkezési módnál előnyös az, hogy a hangot, á zajt lezárja, az nem hatol át zavaróan az egyik helyiségből a másikba. Igen hangulatos az udvart lezáró deszka- kerítés, amely a módosabb házaknál elterjedt volt. Ezt a kerítést már Petőfi is láthatta. Az ilyen kerítésről szól a nóta. hogy „Vékony deszka kerítés, átlátszik az ölelés”, mert a rések között át lehet látni. * Nyitott tonác, kőlábazaton álló, faragot faoszloppal, a mester egyedi készítménye. (Fent, jobbra.) Az oszlop eredeti faszínét az idő később barnára érlelte. Nyáron vasárnap délután, ha volt egy kis pihenőidő, akkor a család a kitett asztal mellett itt fogadta a vendéget a pincehideg csabanyi kadarka kínálgatásával. * Az 1848-as szabadságharc körüli időben épült csüngőszarufás, nyeregfedélszékes. felsöbórítású fagerendafödémes, orómhomlok- deszkás, (fül, verébdeszka) hosz- szanti építésű lakóház. (3. kép. Náddal fedett, eredetileg nádfona tos felső tetőszegéssel, de a nagyobb állandóság miatt később cserépszegéssel látták el. Elöl nyitott, zárt végű folyosó, négyzet alapú, vakolt oszloppal. Arányos mérete, fehér, meszelt fala. barnára érett ajtaja még nyáron is húst árasztó nádteteje igen meghitté teszi ezt a lakóházat. * A századforduló táján épült lakóházról készült a 4. kép. A fe- flénk néző végén kocsma volt eredetileg. Ma imaház. Petőfi éppen Szalkszentmártonban írta, hogy „Az isten házából csár111 l| iá da! • •.” itt éppen fordítva történt. Az épület igen módos külsőt mutat a felső részén szegéllyel díszített téglatűzfallal, melynek alsó részébe csúcsban végződő, söté- tebb színű fűrészfogazatot, építettek be. A díszítést kiemeli még a húzott, kiálló párkányzat. Oszlopfős, négyzet alapú tornácoszlopsora felviszi az egész épületet, és kissé tartózkodó, patinás, de egyben bensőséges, meghitt hangulatot ad. Az ilyen folyosót ámbi- tusnak is nevezik. (Straszer András felvételei) rohanó életünkben, gyorsan változó világunkban eddig nem vehette észre. Vegye észre és pró- báljcm_belőlük megmenteni any- ^íujit, amennyit csak lehet. hogy fehér házfab? falvaink még sokáig éljenek. Mates Pál tanácselnök □ □ □ 5. képünkön: a század elején készült, igen kedves és szinte ünnepélyes hangulatot árasztó, kovácsolt vasból készült, félkör- íves bejárati kiskapu. A lakatosmester egyedi munkájú. Romantikus megjelenése a nézőben köl- tőli hangulatot ébreszt. . A néhány épület bemutatásával azt kívánjuk elérni, hogy a bennük rejlő szépséget, kedvességet, hangulatot vegye észre az is, aki A Duna menti községet mind többen látogatják a Petőfi-emlékhaz kedvéért. Különösen azok számolnak be lelkesen élményeikről, akik az egykori vendég* fogadón kívül jól körülnéztek a szép faluban. Matics Pál cikkét nemcsak idegenforgalmi kalauznak tekintjük. Több annál: egy tanácselnök nemes lokálpatriotizmusának a bizonyítéka. Mennyivel távlatosabban látja falujának jövőjét, aki ennyire ismeri múltját, házait, embereit. Milyen jól ismeri a népi építkezés ma már ritkán, hallható szakkifejezéseit. Ezekért örülünk a tanácselnök hozzászólásának, ezért közöljük örömmel írását. (Szerk.) Moszkva jelképei: a Kreml, a Vörös tér és a Szpasszkij torony A Kreml, a Vörös tér, a Szpasszkij torony az évszázadok folyamán Moszkva jelképei lettek. Ha mást nem is, e hármat szinte mindenki mendenütt azonosítja á szovjet fővárossal. A Szpasszkij torony hangja a moszkvai- rádió szignálja, és így az éterben is eggyé forrt a szovjet rádióval. A bástyát 1491-ben itáliai építész irányításával építették fel. Mai nevét a kapuja feletti, a Megváltót ábrázoló festményről kapta 1658-ban, cári rendelet alapján. A gyakori moszkvai tűzvészek sokszor megrongálták. Nemegyszer kellett helyreállítani, például az 1737-es hírhedt tűzvész után is. 1865—67 között megújult a torony, mivel a nagyszabású restaurálási munkák szinte minden részét érintették. Ekkor cserélték ki a falépcsőket kőlépcsőkre. A foronyóra sorsa nem kevésbé érc\éK.és, hiszen a dokumentumok széfjét a XVI. században került először óra a toronyba. Amelyik ma is jár, az az 1851—52 közötti időből származik. 1917-ben mikor lövések érték az órát, Lenin személyes utasítására javították meg. A harangozókat 1937-ben váltották fel az elektromos motorok. Legutoljára 1974-ben végezték nagyjavítást a szerkezeten. (BUDAPRESS—APN)