Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

1980. március 13. • PETŐFI NEPE • S Történelem, ideológia kultúra Óvári Miklós válogatott beszédei és cikkei Két évtizedet fog át Óvári Miklós beszédeinek és cikkeinek a Kossuth Könyvkiadó által most megjelentetett válogatott gyűjte­ménye: a hatvanas és ä hetvenes évek ideológiai, politikai, kultu­rális életéről nyer átfogó képet belőlük a kötet olvasója. A cik­kek és beszédek összességéből ki­rajzolódik pártunk ideológiai te­vékenysége és kulturális politi­kája a fejlett szocialista társa­dalom építésének eddigi idősza­kában. Mint a könyv címéből — Tör­ténelem, ideológia, kultúra — is kitetszik. Óvári Miklós munkás­ságában hagy helyet foglal el a történelem tapasztalatainak elem­zése. A kötetben megjelent írások nem kis hányada valamilyen történelmi esemény évfordulójá­hoz kapcsolódik. Ám legyen szó akár a Párizsi Kommün, a Kom­munista Kiáltvány megjelenése, Marx, Engels, vagy Lenin szüle­tése. a Szovjetunió megalakulása, akár az őszirózsás forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság kikiál­tása, vagy az MSZMP országos értekezlete évfordulójáról, a tör­ténelem eseményeit mindig a ma feladatainak szemszögéből elem­zi. Nemcsak azért idézi fel eze­ket, — hogy mint írja — „meg­emlékezzünk egy jelentős évfor­dulóról. Nemcsak a múltba né­zünk, hanem mai és jövőbeni fel­adatainkra is gondolunk. A ta­pasztalatok fényénél világosabban látjuk az előttünk álló utat, a cé­lokat, és a célhoz vezető módsze­reket is”. Megemlékezései kiváló pédáját adják annak a megköze­lítési módnak, amelynek szüksé­gességét a tudományosan megala­pozott történelemszemlélet fon­tosságát hangsúlyozó — a Párt- történeti Intézet létrejöttének 30. évfordulóján elhangzott beszédé­ben is kiemeli :• „A munkásmozga­lom és a párt történetét... nem tekinthetjük pusztán példatárnak, amelyből — sokszor erőltetett ak­tualizálással — az egyes esemé­nyeket tetszés szerint kiemelhet­jük A párttörténetnek, mint ál­talában a történelemnek, alapve­tően fontos feladata a fejlődé?, az összefüggésnek, a tendéhcmk vizsgálata, annak bemutatása, hogy a jelen hogyan nő ki a múlt­ból." Épp ez a megközelítési mód teszi lehetővé, hogy Óvári Mik­lósnak a történelem jeles évfor­dulóihoz kapcsolódó beszédei és írásai messzemenően teljesítsék az általa a propaganda művelői elé tűzött célt: a múlt, a jelen és a jövő dialektikus kapcsolatának érzékeltetésével segítik a szocia­lizmust építő emberek tudatának, társadalomszemléletének formá­lását. □ □ □ A történelmi tapasztalatok állandó jelenlétét érezzük a szer­zőnek azokban a munkáiban is, amelyek ideológiai életünk mai folyamatait, jelenségeit, tenden­ciáit elemzik. Mint a párt fele­lős tisztsége betöltő vezetője, Óvári Miklós e folyamatokat és tendenciákat mindig a politikai cselekvés oldaláról közelíti meg. Azt kutatja, melyek a kommu­nisták, a szocializmus építésén tudatos elkötelezettséggel mun­kálkodó emberek tennivalói a közgazdálkodás formálásában, eszméink terjesztésében. Különös fontosságot tulajdonít a közösségi szocialista gondolkodásmód erő­sítésének és az individualista gon­dolkodásmód visszaszorításának, amire — különböző összefüggé­sekben — többször is visszatér. Ugyancsak a visszatérő témája a kötetnek a szocialista hazafiság és az internacionalizmus erősíté­se, a küzdelem a nacionalizmus és nemzeti közömbösség ellen. „Hazafiság és nemzetköziség" cí­mű, 1968-ban született tanulmá­nya kristálytiszta logikával és az érvek meggyőző erejével világítja meg ennek az összekuszálódott és olykor mesterségesen is ösz- szekuszált problémakörnek a lé­nyegi összefüggéseit, legfőbb tar­talmi kérdéseit. Fejtegetései ko­rábbi vitákra utalnak, de mai problémáinkban is hasznosíthá- tóak a honi történelem szemlé­lésének módjára, nemzeti öntu­datunkra. a nacionalizmus gyö­kereire és veszélyére vonatkozó gondolatai. □ □ □ Mai kérdéseinket vizsgálva Óvári Miklós nemegyszer vissza­nyúl a marxizmus—leninizmus klasszikusainak útmutatásaihoz, gondolataihoz. Ebben is ugyanezt a mércét tekinti irányadónak ön­maga számára, mint amit mások­nak ajánl figyelmébe: „A ma kérdéseire a ma emberének kell válaszolnia, s ez alól a kötele­zettség alól a legragyogóbb Le- nin-idézetek sem adnak felmen­tést ... De ugyanígy igaz az is, hogy, a konkrét helyzet konkrét elemzéséhez Marx, Engels, és Le­nin teremtette meg az elméleti alapot.” Erről az elméleti alapról elemzi a szerző napjaink problé­máit. hangsúlyozva, hogy „a va­lóságot megváltoztatni csak a va­lóság talaján állva lehet." „A mvnkg^psztály — mutat rá ezzel"*: kapcsolatba!^ v— a tudományos& sz0eiaiizntä& elméletével megalas** pozott valóságérzékéhez teszi hozzá a maga forradalmi bátor­ságát és lendületét". A tudományos' szocializmus el­mélete által megalapozott való­ságérzék vezérli a szerzőt társa­dalmunk jellegzetességeinek meg­ítélésében. „Olyan világot nem tudunk teremteni — hangoztatja —, amelyben nincsenek ellent­mondások, társadalmi feszültsé­gek. De azt el tudjuk érni, hogy ezek az ellentmondások és fe­szültségek az elkerülhetetlennél ne legyenek nagyobbak, és feles­leges nehézségeket ne okozzanak". Ennek azonban — mutat rá más- helyütt — nem lehet az az útja, amit a szubjektivista látásmód su­gall. Óvári Miklós ezzel kapcso­latban kétfajta türelmetlenséget különböztet meg. Az egyik a tet­tekben is megnyilvánuló egészsé­ges türelmetlensége a lazasággal, a fegyelmezetlenséggel, a rossz munkával szemben. A másik vi­szont azoké, akik úgy képzelik. hogy gondjaink, feszültségeink leküzdéséhez elegendő csupán az eliiatározás, Csakhogy „a gondo­kat, a feszültségeket, a szocializ­mus építésének problémáit nem lehet úgy megszüntetni, hogy egy­szer jól odacsapunk, és utána minden rendben lesz. A szocializ­mus építésének feladatait csakis szivís, türelmes munkával old­hatjuk meg." □ □ □ Ebbe a szívós, türelmes mun­kába mindenkit be kell vonni, aki kész tenni a közösségért. Óvá­ri Miklós számos helyen és alka­lommal hangsúlyozza a legszéle­sebb tömegek összefogását célzó szövetségi politika fontosságát, az emberek meggyőzésének, meg­nyerésének szükségességét. Az ideológiai kérdésekben folyó vi­tákat is mindenekelőtt azért tart­ja szükségesnek, hogy ezek ré­vén is meggyőzzük az embereket, megnyerjük őket ügyünknek, kö­zelítsük őket álláspontunkhoz. A művészeti területen dolgozó kom­munisták előtt hangzott el, de nemcsak nekik szól a gondolat: .. nem ári, ha mindig azzal mérjük az elvi szilárdság és az elvi vita hatékonyságát, hogy megnézzük, ki hány embert győ­zött meg igazunkról, politikánk helyességéről. I.ehft valaki elvi­leg sziklaszilárd, de ha egyetlen embert sem nyer meg a mi ügyünknek, akkor ez az elvi szi­lárdság vajmi keveset ér”. Az írott szó, a sajtó szerepét is első­sei ban ebben az összefüggésben értékeli nélkülözhetetlennek, te-‘ kinti a szocialista demokrácia fejlesztése elengedhetetlen eszkö­zének. mint ahogy ez az egyik megyei lap a Pest megyei Hírlap — szerkesztőségi tanácskozásán elhangzott felszólalásában olvas­ható. □ □ □ Ez a szemléletmód, hatja át a kulturális politika elméleti és gyakorlati j ,^éíílá$fitXél fp&ialkozóu beszédeket és cikkeket is. Le­gyen szó akár a tudomány és a művészetek társadalmi hivatásá­ról, akár a közoktatás fejleszté­séről, akár a művelődési lehető­ségek alakulásáról, mindenütt ér­zékelhető e törekvés a kultúra demokratizálására, az egész nép műveltségi színvonalának emelé­sére és kulturális alkotóerejének kibontakoztatására. A művelődést sohasem önmagában, hanem min­dig társadalmi céljainkkal, szo­cialista fejlődésünk követelmé­nyeivel és igényeivel összefüggés­ben vizsgálja. A kultúra fejlesz­tése számára szorosan összekap- csolódik azzal a feladattal, amit „A társadalmi tudat és a műve­lődés" című tanulmányában egy hasonlattal így érzékeltet: „Nem­csak felhúzni kell a szocialista társadalom épületét, hanem ezt az épületet be is kell rendezni, mégpedig szépen, ízlésesen, cél­szerűen, szocialista emberhez méltóan.” Gy. L. KONCZEK JÓZSEF: A kapcsolat TTT Állt az űrhajó parancsno- ki termében. Szemközt a kivetítő ablak. Csak egy kart kell megemelnie, és Astra automatiku­san bejelentkezik a Központnak. Nem volt kedve közölni, hogy eredménytelen ez a nap is. Itt, a Fölön a 753. Leült, szemben az ablakkal. Szerette, ha út közben engedelmeskedett neki ez a ha­talmas műszerváros, szerette ezt a félkör alakú termet. Az asztal félkörének gyújtópontjában ő, a parancsnok. A Parancsnok. Mint a felkelő Nap korongja, vagy egy sátor félköre, középütt a tűz. Igen, a tűz. a parancsnok: Vagy az a félkör, amikor azzal az ál­lattal — régen kipusztult már — hogy is hívták... gyorsan előke­reste a memóriatárból. Bika. Tor- rero. Leintette magát. Nincs idő a nosztalgiára. De azért á félkör adott neki egy gondolatot. A szenzibilátor- ra és az önellenőrzőre kapcsolt. Tudni akarta, logikusan gondol­kodik-e. Sorra hívta fel a kulcsokat. Ebben a kódtárban megvan min- ,>sil isiit!a • Szikszai Károly rajza. den, ami csak elképzelhető. Itt vannak a világmindenségben ed­dig ismert összes ásványok, növé­nyi és állati természetű anya­gok színképei. Külön a gázok és a folyadékok sugárfotó-elemzései. Minden, ami hullámtermészetű lehet. És... igen, itt van minden térforma sablonja, kezdve a leg­egyszerűbb négyzettől a spirális görbült térformákig, és azok ké­pezhető összes töredékének alak­zatáig, itt vannak a kombinálható alapegységek értelmezett, tehát valóságos, és a csak képzelheő, tehát halott értelmezési tartomá­nyai is. Ezek itt a mindenség sablon­jai, a mindenség létezői és kép­zelt, lehetséges és képzelt nem lehetséges változatai. ' Ha tartalmi alapon nem akad­nak rá az információra, akkor formai alapon kell kezdeni. Itt van a több mint hétszáz nap alatt gyűjtött összes információ. Itt van mindaz, amit mint kód- kulcso magával hozott az Equus.' Tehát Astra rendelkezik mindaz­zal a lehetőséggel, amivel az Equus rendelkezett, és sok külön kulcsot magával hozott az Equus. több évet töltött kiküldetésben. De talán meg lehet próbálni. Rá kell akadni az információra. Ha nem .találják meg, akkor vagy nincsen az az információ, vagy a kulcsot nem találták meg. Tehát most nézzük meg a kul­csokat. Ha azonosítani sikerül, ez is hozhat megoldást. Hatványozott szembesítéssel dolgozott. Néha az önellenőrzőre nézett, semmi baj, logikus. Egy­másra vonatkoztatta a gyűjtött anyagot és a kulcsokat. Semmi. Nincs kapcsolat. Minden tartalmi jellegű infor­mációnak .megfelel egy forma. De mi az a tartalom, és mi az a forma, aminek az Equus parancs­noka birtokában volt, ők pedig nem, holott mindenük megvan, ami Equuson megvolt. Sőt, több is. (Folytatjuk.) „...HOGY FEHÉR HÁZFALÚ FALVAINK MÉG SOKÁIG ÉLJENEK.” Szalkszentmártoni hangulatok A Petőfi Népe a közelmúltban felvillantott egy kis képet Szalk- szentmártonról. Ezt a képet foly­tatom most a község településtör­ténetével — ma már múló emlé­keivel —, szintén képekben. Területén megfordultak a ró­maiak, lakták az avarok és a régi időben hadiút ment rajta keresz­tül. Táborhely volt, és hadiátke- lőhely a Dunán. Ezt bizonyítja a Táborállás elnevezésű határrész. Ezen a helyen római denariu- sokat lehetett találni még a szá­zad első harmadában is. Később vásártartási jogot és mezővárosi rangot kapott. Posta- hivatal 1S84 óta működik a köz­ségben. 1902-ben épült a vasút­állomás, villanyt 1944-ben. köz- művizhálózatot 1958-ban kapott. Lakóházainak száma jelenleg 1127. A község folyamatosan fejlődik, épül, szépül. Ezzel viszont egyre veszít régi hangulatából, meghitt bájából, varázsából. A közelmúlt azonban kikezdte, s lassan min­den régi emlékké szépül, emlék­ké fényesedik még a maga rozo­ga kopott valóságában is. A községben két műemléket és ugyanennyi műemlék jellegű épü­letet tartanak nyilván, több száz hangulatos ház adja meg a sa­játos faluképet. Ezekből muta- . tünk be párat. * 1840-ben épült, akkor igen mó­dos parasztháznak, számított. {Fel- só képünft.T1 tiosszarííi. térmegól- dasú," felsőborítású . gerehdafö-- dém, nyeregfedélszékes. mester­gerendás. A tetővég füldeszkával és verébdeszkával szegett. Prak­tikus építési mód a hangulatos, délre néző, faragott faoszlopos nyitott tornáccal. Az úgynevezett tiszta szoba, konyha, lakószoba mellett magában foglal még gaz­dasági rendeltetésű részeket is, így a pincét, kamrát. Ennél az építkezési módnál előnyös az, hogy a hangot, á zajt lezárja, az nem hatol át zavaróan az egyik helyiségből a másikba. Igen han­gulatos az udvart lezáró deszka- kerítés, amely a módosabb há­zaknál elterjedt volt. Ezt a ke­rítést már Petőfi is láthatta. Az ilyen kerítésről szól a nóta. hogy „Vékony deszka kerítés, átlátszik az ölelés”, mert a rések között át lehet látni. * Nyitott tonác, kőlábazaton ál­ló, faragot faoszloppal, a mester egyedi készítménye. (Fent, jobb­ra.) Az oszlop eredeti faszínét az idő később barnára érlelte. Nyá­ron vasárnap délután, ha volt egy kis pihenőidő, akkor a család a kitett asztal mellett itt fogadta a vendéget a pincehideg csabanyi kadarka kínálgatásával. * Az 1848-as szabadságharc kö­rüli időben épült csüngőszarufás, nyeregfedélszékes. felsöbórítású fagerendafödémes, orómhomlok- deszkás, (fül, verébdeszka) hosz- szanti építésű lakóház. (3. kép. Náddal fedett, eredetileg nádfona tos felső tetőszegéssel, de a na­gyobb állandóság miatt később cserépszegéssel látták el. Elöl nyi­tott, zárt végű folyosó, négyzet alapú, vakolt oszloppal. Arányos mérete, fehér, meszelt fala. bar­nára érett ajtaja még nyáron is húst árasztó nádteteje igen meg­hitté teszi ezt a lakóházat. * A századforduló táján épült la­kóházról készült a 4. kép. A fe- flénk néző végén kocsma volt eredetileg. Ma imaház. Petőfi ép­pen Szalkszentmártonban írta, hogy „Az isten házából csár­111 l| iá da! • •.” itt éppen fordítva történt. Az épület igen módos külsőt mu­tat a felső részén szegéllyel díszí­tett téglatűzfallal, melynek alsó részébe csúcsban végződő, söté- tebb színű fűrészfogazatot, építet­tek be. A díszítést kiemeli még a húzott, kiálló párkányzat. Osz­lopfős, négyzet alapú tornácoszlop­sora felviszi az egész épületet, és kissé tartózkodó, patinás, de egy­ben bensőséges, meghitt hangu­latot ad. Az ilyen folyosót ámbi- tusnak is nevezik. (Straszer András felvételei) rohanó életünkben, gyorsan vál­tozó világunkban eddig nem ve­hette észre. Vegye észre és pró- báljcm_belőlük megmenteni any- ^íujit, amennyit csak lehet. hogy fehér házfab? falvaink még sokáig éljenek. Mates Pál tanácselnök □ □ □ 5. képünkön: a század elején készült, igen kedves és szinte ünnepélyes hangulatot árasztó, kovácsolt vasból készült, félkör- íves bejárati kiskapu. A lakatos­mester egyedi munkájú. Roman­tikus megjelenése a nézőben köl- tőli hangulatot ébreszt. . A néhány épület bemutatásával azt kívánjuk elérni, hogy a ben­nük rejlő szépséget, kedvességet, hangulatot vegye észre az is, aki A Duna menti községet mind többen látogatják a Petőfi-emlékhaz kedvéért. Különösen azok számolnak be lelkesen élményeikről, akik az egykori vendég* fogadón kívül jól körülnéztek a szép faluban. Matics Pál cikkét nemcsak idegenforgalmi kalauznak tekintjük. Több annál: egy tanácselnök nemes lo­kálpatriotizmusának a bizonyítéka. Mennyivel távlatosabban látja falujá­nak jövőjét, aki ennyire ismeri múlt­ját, házait, embereit. Milyen jól ismeri a népi építkezés ma már ritkán, hall­ható szakkifejezéseit. Ezekért örülünk a tanácselnök hozzászólásának, ezért közöljük örömmel írását. (Szerk.) Moszkva jelképei: a Kreml, a Vörös tér és a Szpasszkij torony A Kreml, a Vörös tér, a Szpassz­kij torony az évszázadok folya­mán Moszkva jelképei lettek. Ha mást nem is, e hármat szinte min­denki mendenütt azonosítja á szovjet fővárossal. A Szpasszkij torony hangja a moszkvai- rádió szignálja, és így az éterben is eggyé forrt a szov­jet rádióval. A bástyát 1491-ben itáliai építész irányításával épí­tették fel. Mai nevét a kapuja fe­letti, a Megváltót ábrázoló fest­ményről kapta 1658-ban, cári ren­delet alapján. A gyakori moszk­vai tűzvészek sokszor megrongál­ták. Nemegyszer kellett helyreál­lítani, például az 1737-es hírhedt tűzvész után is. 1865—67 között megújult a torony, mivel a nagy­szabású restaurálási munkák szin­te minden részét érintették. Ekkor cserélték ki a falépcsőket kőlép­csőkre. A foronyóra sorsa nem kevésbé érc\éK.és, hiszen a dokumentumok széfjét a XVI. században került először óra a toronyba. Amelyik ma is jár, az az 1851—52 közötti időből származik. 1917-ben mikor lövések érték az órát, Lenin sze­mélyes utasítására javították meg. A harangozókat 1937-ben váltot­ták fel az elektromos motorok. Legutoljára 1974-ben végezték nagyjavítást a szerkezeten. (BUDAPRESS—APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom