Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

Szovjet gazdasági küldöttség Budapesten VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV, évf. 59. szám Ára! 1,20 Ft 1980. március 11. kedd Vetélkedők a Szovjetunióról Félidőnél tart a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” országos' politikai vetélkedő­sorozat, mely iránt évről év­re nagyobb az érdeklődés a középiskolások és a szakmun­kástanulók körében. Az 1975—1976-os tanévben ti­zennégyezer, az 1978—1979- es oktatási évben pedig már több mint ötvenezer diák vett részt az iskolai szintű versenyeken. A múlt év szeptember elsején, hazánk felszabadulása, és a fa­sizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója tiszteletére hirdette meg ismét a vetélkedőt az Okta­tási Minisztérium, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az MSZBT, a Lapkiadó Vállalat, és a Szovjet­unió című folyóirat szerkesztősé­ge. A szervező bizottság azt re­mélte, hogy tovább növekszik a résztvevők száma. S nem csalat­kozott. A decemberben elkezdő­dött, és január 20-án befejeződött iskolai vetélkedőkön csaknem öt­venötezren indultak. Február 15-én kezdődtek, és március közepén érnek véget a megyei döntők. -Ezeken .négy-négy tagú csapatokkal vehetnek részt azok az iskolák, amelyekben osz­tályonként legalább egy-egy kis csoport versengett. A Bács-Kiskun megyei döntőt március 15-én, szombaton, Kecskeméten, a Bá­nyai Júlia Gimnáziumban rende­zik. Az idáig eljutott iskolai csa­patok bizonyára jól felkészültek a tudnivalókból. A Szovjetunióra vonatkozó is­kolai tananyagot, a Szovjetunió című folyóirat 1979. január 1-től 1980. március 10-ig megjelent szá­mait, valamint az országos szer­vező bizottság által megküldött egyéb forrásanyagokat kell jól ismerniük ahhoz, hogy jól szere­peljenek, s színvonalas versengé­sen döntsék el a továbbjutás kér­dését. A megyékből, így Bács-Kiskun- ból is, egy szakmunkástanuló és két középiskolás csoport juthat tovább az országos elődöntőkbe, amelyeket április 1—10-ig bonyo­lítanak majd le. Az idén először két országos döntő lesz, a közép- iskolásoké, illetve a szakmunkás- tanulóké: április 18-án és 19-én. A politikai vetélkedő célja vál­tozatlan: a fiatalok ismerjék meg jobban a Szovjetunió életét, s ez­által erősödjék tovább a magyar— szovjet barátság, a magyar és a szovjet ifjúság kapcsolata. S végül még csak annyit, hogy komoly tétje is van a vetélkedő­nek. Az első helyezett csapatok háromszobás, teljesen berendezett faházat „nyernek” iskolájuknak a balatonberényi Gorkij-üdülőte- lepen, s azt három éven át birto­kolhatják. A Lapkiadó Vállalat, különdij- ként, színes televíziókészülékek­kel jutalmazza a győzteseket. Ugyancsak értékesek a második és a harmadik díjak, valamint az egyéni díjak is. Ráadásul a győz­tes csapatokkal műsort készít a televízió. R. M. Hétfőn szovjet gazdasági kor­mányküldöttség érkezett Buda­pestre. A delegációt Nyikolaj Baj- bakov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke vezeti. A küldöttségben részt vesz Mihail Jegorov hajóipari, Leonyid Kosz- tandov vegyipari és Viktor Kro­tov energetikai-gépgyártási mi­niszter. - ^ A delegáció fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Hu­szár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke, Simon Pál nehézipari miniszter, Soltész Ist­ván kohó- és gépipari miniszter. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A szovjet és a magyar fél hét­főn megkezdte tárgyalásait. Meg­vitatják a két ország közötti gyár­tásszakosítás és kooperáció ezen hosszú távú programját. Részle­tesen megvizsgálják a vegyipari, az energetikai-gépipari és a hajó­ipari együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeit. (MTI) Közérdeket, közügyet szolgálnak 3. oldal Nem számoljuk a perceket.... 3. oldal Utazás oda-vissza 4. oldal Magyarságtudat 5. oldal Púja Frigyes a Szovjetunióba utazik Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter a szovjet kormány meghívására március második felében látogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) Az amerikai nagykövet búcsúlátogatása Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúláto­gatáson fogadta Philip M. Kai- sert, az Amerikai Egyesült Álla­mok rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki végleg el­utazott Magyarországról. (MTI) AZ NDK VEZETŐI A MAGYAR KIÁLLÍTÁSON Megnyílt a lipcsei vásár 66 ország több mint 9 ezer kiállítója szerepel a lipcsei vásá­ron, amely a Német Demokratikus Köztársaság számos párt- és állami vezetőjének részvételével vasárnap nyitotta meg kapuit. A világ legnagyobb szakvásárán az idén a szerszám­ipar, a fémipar, a kohászat, az élelmiszeripar, az elektro­technika és automatizálási technika, a híradástechnika, a mű­szeripar, valamint a fogyasztási cikkek kapták a legnagyobb helyet. A nagy kereskedelmi találkozón 13 szocialista ország — köztük va­lamennyi KGST-tagállam —, 28 fejlődő ország és 25 kapitalista or­szág, valamint Nyugat-Berlin részvétele bizonyítja, hogy a vá­sár megkülönböztetett szerepet tölt be a kelet—nyugati kereskede­lemben. Magyarország részvételét meg­határozza, hogy a Szovjetunió után az NDK a legjelentősebb kül­gazdasági partnerük. Több, mint 30 magyar külkereskedelmi válla­lat vonultatja fel termékeit csak­nem 4 ezer négyzetméter terüle­ten. Már az első napon nagy ér­deklődést keltettek a magyar gyárt­mányú mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépek, amelyek mintegy fele KGST-kooperációk révén szü­letett. A magyar kiállításon az elektrotechnikai, az automatizá­lás-technikai, híradástechnikai be­rendezések és műszerek, az adat- feldolgozó és irodagépek, a külön­féle csomagolástechnikai beren­dezések kapták a főszerepet, de gazdag a fogyasztási cikkek vá­lasztéka is. Lipcsében magyar— NDK gazdasági megbeszélésekre is sor kerül. A vásár részeként ugyancsak vasárnap nyílt meg 20 ország rész­vételével a hagyományos nemzet­közi könyvvásár, amelyen a ma­gyar könyvkiadást a Kultúra Vál­lalat, az Akádémia Kiadó és a Corvina képviseli 1500 kötettel. Ünnepélyesen kiosztották „a világ legszebb könyvei” díjakat, ame­lyeket tavaly szeptemberben Lip­csében ítéltek oda 33 ország köny­veinek. Bronzérmet kapott a Cor­vina Kiadó Műterem-sorozatának Finta Lászlót, az Ikarus gyár for­matervezőjét bemutató kötete. El­ismerő oklevéllel tüntették ki az Európa Kiadó Szántó Piroska raj­zaival illusztrált „Az ég akarata” című, Artur Lundkvist könyvét, valamint a Szépirodalmi Könyv­kiadó és a Helikon „Lúd és orr” című Fáy András állatmeséit tar­talmazó kötetet. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, Willi Stoph minisz­terelnök, a Minisztertanács elnö­ke, Horst Sindermann, a Népi Ka­mara elnöke és az NDK számos más párt- és állami vezetője va­sárnap — a megnyitás után köz­vetlenül — megtekintette a lipcsei vásár magyar kiállításának egy részét. A TRANSELEKTRO kiál­lításánál Serfőző Lajos, a berlini magyar nagykövetség- ideiglenes ügyvivője üdvözölte az NDK ve­zetőit, s hangsúlyozta: Magyaror­szág nagy jelentőséget tulajdonít gazdasági kapcsolatai lendületes továbbfejlesztésének a Német De­mokratikus Köztársasággal. Erich Honecker megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a két szocialista testvérország kapcsolatai, s ezek részeként a gazdasági együttmű­ködés szálai sikeresen és sokolda­lúan bővülnek. Az NDK vezetői hosszan tanul­mányozták a TRANSELEKTRO által a vásáron kiállított terméke­ket. A TRANSELEKTRO igen fontos helyet tölt be a magyar— NDK gazdasági kapcsolatrendszer­ben: 1980-ra 50—55 millió rubeles forgalmat terveznek az NDK kü­lönböző vállalataival a villamos­ipar és a villamosenergetikai be­rendezések területén. A magyar— NDK árucserében szereplő hegesz­tőgépek, villamos motorok, kábe­lek, vezetékek és különböző sze­relési anyagok jelentős része sza­kosítás, illetve termelési kooperá­ció eredménye. Erich Honecker — a vásár meg­tekintése során — a külföldi kiál­lítók, köztük sok ország cégeinek, diplomáciai képviseleteinek veze­tői előtt nagy hangsúllyal síkra- szállt a békés egymás mellett élés szerves részét képező nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok további erősítése érdekében. (MTI) A TERVEK SZERINT HA A múlt év nyarán vált véglegessé, hogy elkezdődhet Baján a hűtőház bővítése és re­konstrukciója. Az akkor meghatározott ösz- szegekhez képest ma már úgy számítják, hogy az árvállalások miatt csaknem 20 mil­lió forinttal olcsóbban, összesen 606 millió forintért tudják végrehajtani a hűtőház bő­vítését és rekonstrukcióját. Tavaly, mintegy 41 millió forint értékű munkát teljesítettek, ennek az esztendőnek a végéig 130 millió fo­rintot használnak fel. Ebből építkezésre 60 milliót, gépek és berendezések vásárlására 70 millió forintot költenek. Újabb egységek készülnek el ezen a tavaszon. Ezek között az egyik legfontosabb a kazánház. Áll már az új épület, amelybe a kazánok szerelése elkezdődött. A Bajai Vas- és Fémipari Szövet­kezet dolgozói jó ütemben halad­nak a munkákkal, amelyet már­cius végéig befejeznek. A gondot egy vízlágyító berendezés üzem­be állítása okoz. Az Egyesült Izzó nagykanizsai gyára csak májusra vállalta ennek szerelési, üzembe helyezési munkáit, és csak ezt kö­vetően tudják használni az új kazánházat. A régi lebontásra ke­rül, s mivel a bővítés útjában áll. így nem kezdhetnek hozzá hamarabb az új részek építésé- . § hez. 9 Nagy szakértelmet, hozzáértést Igényel a hegesz­tés. Az ilyen munkák nagyobb részét az űj kazán- házban Laki Ferenc végzi. 4 A mélykúti Univerexpo meg­kezdte Bácska-blokk elemekből egy raktárépület kialakítását, amit áprilisban adnak át. Ugyancsak befejezéshez közele­dik az ideiglenes transzformátor­állomás létesítése is. Kialakították azt a területet, ahol az új gön­gyölegtároló épül. Több, régebben készült csar­nokot, épületet bontanak le ezek­ben a hónapokban, ezt a munkát is nagy körültekintéssel végzik, ugyanis a megfelelő állapotban levő részeket, elemeket haszno­sítják. Egyebek között a régi ab­lakokat, ajtókat beépítik az ugyancsak idén elkészülő szerviz­üzem épületébe. Az új hűtőház­hoz, amely 10 ezer tonna áru be­fogadására, mínusz 25 Celsius- fokon való tartására lesz alkal­mas, folyamatosan gyártja az építészeti elemeket a Bács me­gyei Építőipari Vállalat. A nagyobb beruházásokra a jövő esztendőben kerül sor, ami­kor is 225 millió forintot költe­nek gépek beszerzésére, és 105 millió forintot az építkezésekre. Cs. I. • A készülő raktárépület tetőszerkezetét a földön szerelték össze i mélykúti Univerexpo. dolgozói az űj építési technológia szerint. (Stra* szer András felvételei) Nemcsak az emberek, hanem a termékek is bejárják a ma­guk életútját. Kezdetben — a fejlesztés stádiumában — köl­teni kelt rájuk, majd a-gyártás kezdetével és felfutásával együtt emelkedik a nyereség, egészen a piac telítődéséig. Ez az a — többé-kevésbé előre megjelölhető — pont, amelytől kezdve a haszon csökken, tehát ekkorra már el kell készülnie a következő terméknek, amely újra csak az előbbi görbével ábrázolható utat járja be. A licenceladók a lemenő stá­diumban válnak meg termé­keik, gyártási módjaik kizáró­lagos hasznosítást jogától. A vásárlók viszont — ameny- nyiben megalapozott gazdasá­gi stratégia részenként vásá­rolják a licencet — arra szá­mítanak, hogy néhány ciklus­sal később az eladóval egyidö- ben (vagy ha lehet, hát kicsi­vel előbb) jelenhetnek meg legújabb termékükkel a pia­con. Így élvezhetik a felmenő ág extranyereségét is. E köz­bülső idő a tanulásé és a fej­lesztésé, vagyis ekkor kell mozgósítani a fejekben szuny- nyadó értékeket. A leszűrhető törvényszerű­ség tehát igy hangzik: a fejek­ben lévő többlet „anyagi erő­vé válik", és hatással lesz a zsebekre is. Nem kell hát mást tenni, mint olyan viszonyokat teremteni, amelyekben a szel­lemi tőke anyagivá válhat. Persze, amilyen egyszerű az elv, olyan nehéz a megvalósí­tás. Ha már a fejek és a zsebek kapcsolatára egyszerűsítettük a felhalmozódott ismeretek gyakorlati alkalmazását, akkor fel kell idézni a „japán csodát" is. Japán háború utáni gazda­sági fejlődése ugyanis úgy in­dult, hogy jóval több — műsza­ki, technikai és gazdasági tu­dással rendelkező — szakem­bert képeztek, mint amennyire' az akkori termelés igényt tar­tott. Így a „felesleges fejeket" intézetekbe, laboratóriumokba küldték, ahol a náluk fejlet­tebb országokból vásárolt gyár­tási-eljárási licenceket kellett adaptálniuk, továbbfejleszte­niük. Ez a munka oda vezetett, hogy például az XJSA-ban a 40-es évek közepén megalko­tott tranzisztorral — nem sok­kal több, mint egy évtized múltán — a japánok olyan elektronikai berendezéseket készítettek, hogy az egész világ ezeket kereste. Most hasonló jelenség kezd kibontakozni a mikroelektronikára épülő szá­mítástechnikában. Számítástechnika? Ha ezt tartjuk a korunk iparát, mun­kánkat, életünket, és gondol­kodásunkat ugyancsak átfor­máló technikai fejlődés jelké­pének, akkor nem szabad fi­gyelmen kívül hagynunk vala­mit. Amíg ikét évtizeddel ez­előtt egy számítástechnikai rendszer eladásakor maga a gép — a hardware — tette ki a vételár csaknem teljes ősz- szegét, addig napjainkban ez már az 50 százalékot sem éri el. Tehát egyre nagyobb hánya­dot és értéket képviselnek a felhasználást segítő programok — a software. Egy üzem szá­mítógépes irányításának meg­tervezéséhez pedig nem kelle­nek költséges eszközök, beren­dezések. Elég néhány íróasz­tal, néhány olyan emberrel, akik alkalmasak e munka el­végzésére. Ha valahol, akkor itt közvetlenül válik termelő­erővé a magas színvonalú tu­dás, ráadásul jó árat is fizet­nek érte. Időről időre kirobban a vita arról — legutóbb például az Elet és Irodalom című hetilap hasábjain —, hogy miért „gyö­möszöli vissza” a• gazdasági­társadalmi környezet az alko­tókedvet a többet akaró em­berekbe. A válaszok zöme egy feloldhatatlannak tűnő dilem­mába torkollik: gazdaságunk egyes területeken kevesebb szakembert igényel, mint ahá­nyon évről évre befejezik ta­nulmányaikat. Ugyanakkor a világ mozgása, az oly sokat hangoztatott „a tudomány ter­melő erővé válása” alapelv vi­szont ennek éppen az ellenke­zőjét kívánja. Akkor mi legyen? A tudás növeléséről semmi szín alatt sem szabad lemondani, hiszen az zsákutcába vinne; a körül­mények változására várni ugyancsak nem egy járható út. Egyik lehetséges alternatíva az említett japán példa, de né­hány hasonlót még ki lehet ta­lálni. A piacon — talán sike­rült érzékeltetni — egyre in­kább kelendő árucikk lesz a termékekben megtestesülő em­beri tudás. Ezt kihasználva, csökkenő beruházás mellett is biztosítható a gazdasági növe­kedés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom