Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-11 / 59. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1980. március 11. Zimbabweban megalakult a kormány Minden jelentős politikai erő Mugabe oldalán áll /.1ADRID Mint várható volt, a keresztény­demokrata irányzatú Baszk Na­cionalista Párt nyerte meg a va­sárnap rendezett baszkföldi par­lamenti választásokat. Bár az ab­szolút többséget nem szerezte meg, 25 képviselőjével vitathatatlanul a legerősebb párt a 60 tagú auto­nóm parlamentben. A rendkívül nagy tartózkodás (41 százalék) mellett a szavazás a nagy orszá­gos pártok: a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Demokratikus Centrum Unió további visszaesé­sét, és a nacionalista pártok előre­törését hozta. (MTI) LONDON Mintegy 130 000 ember vett részt vasárnap azon a nagygyűlésen, amelyet a Brit Szakszervezetek Központi Tanácsa (TUC) szerve­zett a londoni Trafalgar téren, til­takozásul a Thatcher-kormány gazdaságpolitikája ellen. A gyűlé­sen felszólaló Len Murray, a TUC főtitkára arra hívta föl a dolgo­zókat, hogy május 14-én tartsa­nak „nemzeti akciónapot” a kor­mánynak a sztrájkőrségek tevé­kenységét korlátozni szándékozó újabb tervei ellen. (UPI, TASZSZ) MANILA Feltehetőleg muzulmán szélső­séges elemek vasárnap kézigráná­tokat hajítottak két filmszínház nézőterére, illetve egy forgálmas térre a FülÖp-szigetek déli részén fekvő Ozamiz és Uigan városban. Az első jelentések 26 halottról és több, mint 200 sebesültről Számol­nak be. Marcos elnök mentőoszta­gokat vezényelt a két városba. GENF A biológiai fegyverek betiltásá­ról szóló egyezmény felülvizsgá­lati konferenciája Genfben foly­tatta munkáját. Az általános vi- • tában március 10-én felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője. Hangsú­lyozta: a biológiai fegyverek be­tiltásáról Szóló egyezmény életbe- ■ lépése óta eltelt öt év során egyet­len-esetben sem került sorbánnak"' megsértésére. Reményét ' fejezte ki,..hogy> a vegyi fegyverek betil- - tásáról jelenleg is folyó szovjet— amerikai tárgyalások, valamint a genfi leszerelési bizottságban fo­lyó tárgyalások mielőbb konkrét eredményekkel járnak. (MTI) PÁRIZS A Francia Kommunista Párt fő­titkára, Georges Marchais az Eu­rope—1 francia rádióállomás mű­sorában élesen elítélte Carter amerikai elnök felhívását a moszkvai olimpia bojkottjára. Ki­jelentette: a Szovjetunió a kabuli kormány kérésére nyújtott segít­séget Afganisztánnak, ezért az af­ganisztáni események csupán ürügyül szolgálnak Carternek a hidegháborús légkör és a fegyver­kezik fokozására. (TASZSZ) WASHINGTON Izrael és Dél-Afrika közösen ne­utronbombát robbanthatott tavaly az Atlanti-óceán felett, jelentette vasárnap a többi között fehér házi elemzőkre hivatkozva a The Wa­shington Post. A fegyverkísérlet­tel a CIA eleve Izraelt vagy Dél- Afrikát gyanúsította, miután a két ország hosszú évek óta szorosan együttműködik nukleáris fegyve­rek titkos kifejlesztésében. A CBS hálózat a közelmúltban, izra­eli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a dél-afrikai robbantás valóban az izraeli had­sereg műve volt. (MTI) BAMAKO Bamakóban vasárnap befejező­dött a szaharai országok csúcsér­tekezlete, amelyen Algéria, Csád, Líbia, Mauritánia, Mali és .Niger vezetői vettek részt. A kétnapos tanácskozás résztvevői megegyez­tek abban, hogy a jövőben rend­szeresen találkoznak, s elfogadták az övezet együttműködési prog­ramját. DAMASZKUSZ A szírial szakszervezetek rend­kívüli kongresszusának küldöttei úgy döntöttek, hogy a terroriz­mussal és a rendzavarokkal ví­vott harc érdekében megalakítják a munkásmilíciát. A döntésről a szakszervezeti kongresszus va­sárnap táviratban tájékoztatta Hafez Asszad Szíriái államfőt. Eb­ben bejelentik, hogy a szakszer­vezetek döntése alapján „meg fog­ják nyitni a szíriai munkásokat fegyverforgatásra kiképző köz­pontokat” s hangoztatják, hogy a megalakítandó munkásmilícia más népi szervezetekkel együtt felelős lesz a nemzeti egység, s a forra­dalmi vívmányok megvédéséért. Kedvező előjelek közepette készülnek a hatalom alkotmá­nyos átvételére a közeljövőben függetlenné váló Zimbabwe leendő vezetői. Az általános választásokon fölényesen győz­tes párt. a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió (HF) elnökét, Robert Mugabét, a kijelölt miniszterelnököt, gyakorlatilag az ország összes jelentős politikai tényezője együttműködé­séről biztosítja a többségi hatalom megteremtésében. ges kivándorlás nincs, és csupán néhány százan érdeklődtek a ki- vándorlási lehetőségekről. A rho- desiai fehérek java része igen jó­módban él, ugyanakkor vagyonuk kimenekítésének mindig is gátat szabtak a drákói szigorúságú tör­vények. A választásokon csúfos veresé­get szenvedett, mindössze három mandátumot elérő Egyesült Afri­kai Nemzeti Tanács (UANC) elnö­ke, Abel Muzorewa is arra' szólí­totta fel híveit, hogy támogassák majd az új kormányt. Kijelentet­te: ha a mostani választások ki­menetele szabadságot, független­séget, békét, egységet és stabilitást eredményez, akkor egyetlen párt sem mondhatja magát vesztesnek. A koalíciós kormány bemutat­kozása a tervek szerint kedden Pillanatnyilag az Ian Smith vplt miniszterelnök vezette Rhodesiái Front, amely az ország népessé­gének 4—5 százalékát kitevő fe­hérek érdekeit képviseli, fájlalja bár a kisebbségi uralom letűné­sét, más lehetőség híján alkalmaz­kodik az új helyzethez, remélve eddigi kiváltságai — legalábbis a gazdasági jellegűek — nagy részé­nek megtartását. Mugabe a vá­lasztási győzelem óta több ízben leszögezte, hogy számít a fehér la­kosságra a rendkívül gazdag or­szág politikai, gazdasági és szoci­ális helyzetének stabilizálásában, illetve javításában. Ian Smith a hét végén felszólí­totta a fehér lakosságot, hogy „várja ki, mi lesz majd a helyzet, és csak azután döntsön jövőjéről”. Hivatalos források szerint töme­Iráni tájékoztató a túszügyről • Ghotbzadeh iráni külügyminiszter (elöl középen) közölte az ENSZ vizsgáló bizottságának tagjaival, hogy egyelőre csak azokkal a túszok­kal léphetnek -érintkezésbe, akik alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy szerepét játszottak á sah és az Egyesült Államok által elkövetett bűn­tettekben. Túszok Az utóbbi időben ismét meg­szaporodtak a. fegyveres túszsze­dő terrorakciók. Mindig megrázó az ilyen hír, bár nem új a jelen­ség. Évek óta érkeznek beszámo­lók gerillacselekményekről, egy- időben sűrűn követték egymást a repülőgép-eltérítések, majd az emberrablások, a gyilkos merény­letek. Mostanában követségeket foglalnak el. Tisztázzuk mindjárt elöljáró­ban: a terrorizmus önmagában nem. politikai irányzat, hanem módszer. Gondoljunk csak az új­sághírekre. Alkalmazták szélső­balos csoportok például Uruguay- ban és az NSZK-ban, de hasonló módon léptek fel az olasz újfa­siszták, a palesztin áramlatok, az észak-írek és a spanyolországi baszk nemzetiség szélsőséges cso­portjai. Akcióiknak két közös vo­násuk van: valamennyien politi­kai célokért küzdenek, és eszkö­zeik azonosak, legalábbis hason­lóak. Politikai jelenséggel állunk te­hát szemben, bár tetteik helyen­ként és időnként erősen hasonlí­tanak a bűnözőkéhez — bankrab­lás, zsarolás, gyilkosság. Ahhoz, hogy megítélhessünk egy-egy ak­ciót, tudni kell, kik követték el és miért. Nem közömbös, mi volt az indíték, hiszen nemes és nemte­len célokért egyaránt lehet rossz eszközökkel harcolni. Néhány esz­tendővel ezelőtt a magyar tévé bemutatott egy Uruguayban ját­szódó filmet: baloldali városi ge­rillák elrabolnak egy Washing­tonból jött tanácsadót, miután követeléseiket ' nem teljesítik, megölik. Elítéljük a módszert? Igen. Rokonszenvezünk-e fiata­lokkal, akik életük kockáztatásá­val, a kíméletlen katonai dikta­túra ellen küzdenek, népük fel­szabadulásáért? Rokonszenvezünk velük. De nem ez a helyzet, nem ébred még rokonszenv sem az olasz, vagy a nyugatnémet szélső­balosok esetében, hiszen ott lehe­tőség van a legális politikai küz­delemre, és a kommunista pártok ezzel élnek is. Ismét csak rokon- szenvvel kísérjük a palesztin, a baszk és az észak-ír nép törek­véseit az önkormányzat, illetve a nemzeti önállóság megteremtésé­re, de a terror ez esetben sem helyeselhető. A legmélyebben el­ítéljük az olasz, a spanyol, vagy a nyugatnémet újfasisztákat, akik valamilyen szélsőjobb uralom elő­készítésére szeretnék megteremte­ni merényleteikkel a félelem lég­körét. E szemlélet fényében vizsgál­juk meg az utóbbi idők két nagy, illetve igen nagy feltűnést keltő akcióját, a bogotai és a teheráni túszszedést. Kolumbia főváraosá- ban szélsőbalos gerillák elfoglal­ták a Dominikai Köztársaság nagykövetségét, több mint há­romszáz bebörtönzött társuk sza­badon bocsátását követelték, és pénzt további működésük finan­szírozására. Kolumbiában évtize­dek óta harcolnak — régebben a hegyekben, utóbb a városokban — fegyveres csoportok. Céljuk egy népi rendszer megteremtése. Eredményük — semmi. Csak ön­magukat tudják fönntartani tisz­teletreméltó kitartással'és áldozat- készséggel. Teheránban más a helyzet. Itt bizonyos siker nem maradt el: Amerika megszégye­nült, az ENSZ közvetítő műkö­désbe lépett, megkezdték a volt uralkodó bűneinek kivizsgálását. Csakhogy ez esetben nem egy­szerűen kis fegyveres csoport ak­ciójáról van szó az állam ellen — a túszszedők mögé állt az ország, az új Irán, ezért tudták megfé­lemlíteni még a hatalmas Egye­sült Államokat is. Bármi legyen is azonban az in­díték, a munkásmozgalom hívei, a marxista—leninista pártok és az államok, amelyeket ezeknek az eszméknek az alapján kormá­nyoznak — elvetik a módszert. Elsősorban azért foglalnak így állást, mert távol áll tőlük'ártat­lan emberek föláldozása. Nézzük közelebbről a szélsőbalos irányza­tok ideológiáját. Azt mondják, hogy merényletekkel föl kell ráz­ni a népet, megmutatni, hogy az elnyomó polgári állam gyenge, legyőzhető, s az általános fölkelés majd elsöpri a polgári rendet. A múlt évtizedek bizonyítják, hogy még a bizonytalan szociális hely­zetű Dél-Amerikában sem válik be ez a recept, nemhogy Nyugat- Európában. Ellenkezőleg, a ter­ror visszatetszést szül, arra kész­teti az államot, sőt ürügyet szol­gáltat a hatalomnak, hogy erő­sítse az elnyomó apparátust, a rendőrséget gj még pedig arra a közvéleményre hivatkozva, amely megriadt és haragra gerjedt a merényletek láttán. A terroristák éppen ellenkező hatást érnek el, mint amire számítanak. Nem könnyítik, hanem nehezítik a va­lódi baloldal politikai harcát. —r —1 lesz. A kabinet alapvetően a zim­babwei Hazafias Erők két szer­vezete, a ZANU (HK) és a Joshua Nkomo vezette Hazafias Front ve­zetőiből áll majd, de lesz egy, vagy két fehér miniszter is, a kisebbség , megnyugtatása céljából. Salisburyből hétfőn este Kurucz János, az MTI kiküldött tudósítója jelentette, hogy Robert Mugabe, a hamarosan függetlenné váló Zim­babwe kijelölt miniszterelnöke hétfőn újra találkozott Joshua Nkomóval, a fő koalíciós partneré­vel, a hazafias front elnökével és végleges döntést hoztak arról, hogy a hazafias erők két szárnya mikép­pen osztozzék a kabinetposztokon. Mugabe pártjának szóvivője hétfőn sajtóértkezleten jelentette be, hogy Joshua Nkomónak felajánlották a belügyminiszteri tárcát és a haza­fias front elnöke azt elfogadta. A kormány tágjainak teljes listá­ját csak kedden hozzák nyilvános­ságra. A szóvivő mindössze any- nyit volt hajlandó közölni, hogy a kabinetben két, „igen közismert” fehér — szóhasználatában európai eredetű zimbabwei — miniszter lesz. (MTI) INDIA Szolidaritás az afgán forradalommal Calcuttában — India keleti ré- . szenek nagy ipari és kulturális centrumában — tömegtüntetéssel tiltakoztak az Afganisztán bel- ügyeibe való* amerikai, kínai és pakisztáni beavatkozás ellen, és védelmére keltek az'afgán forra­dalomnak. A tüntetésben részt vettek Nyugat-Bengáliá közvéle­ményének képviselői. Az amerikai konzulátus épülete előtt rende­zett nagygyűlésen beszédet mond­tak a politikai pártok és a tár­sadalmi szervezetek vezetői. Bhupes Gupta, az Indiai Kom­munista Párt Országos Tanácsá­nak titkára beszédében egyebek között kijelentette: az a milita­rista kampány, amelyet az Egye­sült Államok az afganisztáni ese­mények kjorül kibontakoztatott, az imperializmus globális -stratégiá­jának alkotó része. E stratégia a - politikai es katonai befolyás szfé­ráinak kiszélesítésére, a fejlődő országokban a haladó, demokra­tikus kormányok megdöntésére irányul. India — hangsúlyozta Bhupes Gupta — ugyancsak cél­táblája az imperialisták és a kí­nai expanzionisták agresszív el­képzeléseinek. * India külpolitikájának fő célja: hozzájárulni a feszültség enyhíté­séhez a dél-ázsiai szubkontinen-* sen, megakadályozni a „hideghá­ború” kiújulását, „forróháborúvá” való átalakulását — jelentette ki Indira Gandhi indiai miniszterel­nök. Ahmadabad városában tar­tott sajtóértekezletén Gandhi asszony vázolta az India előtt álló legfontosabb kül- és belpolitikai feladatokat. Az ázsiai helyzetről szólva az indiai kormányfő hang­súlyozta, hogy országa . baráti kapcsolatok kiépítésére törekszik az afgán kormánnyal. (MTI) KOLUMBIA Választások a terror árnyékában BOGOTA A kolumbiai kormány biztosí­totta Washingtont arról, hogy nem próbálja fegyveresen kiszabadíta­ni a Bogotában immár tizenkette­dik napja fogva tartott nagykö­veteket — közölte szombaton este az Egyesült Államok bogotai nagykövetsége. A sajtónyilatkozat szerint Washington megfelelőnek tartja azt a módszert, ahogy a kolumbiai hatóságok a túsztartók­kal tárgyalnak, s kizárólag a ko­lumbiai kormányt tartja hivatott­nak a túszkérdés kezelésére. Do­minika bogotai nagykövetségén — mint ismeretes — baloldali fegy­veresek, az M—19 mozgalom tag­jai, 12 diplomatát tartanak fog­va, köztük az amerikai nagykö­vetet. A tizenharmadik napja tartó túszügy légkörében vasárnap. Ko­lumbiában megtartották a j hely- hatósági választásokat. A kormány a jelek szerint a dominikai nagykövetség megszál­lását is megpróbálta felhasználni választási kampányában: arra sürgette a választókat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazáson, s így mutassák ki rokonszenvüket az ország vezeté­se iránt. A szavazás incidensek nélkül zajlott le, de a kormány sikertelen tárgyalásai miatt a légkör egyre' feszültebb. Befejeződött a budapesti pártértekezlet A budapesti pártértekez­let vasárnap, az angyalföldi pártbizottság székházában, a pártbizottság írásos beszá­molója és a szóbeli kiegészí­tés feletti vitával folytatta munkáját. A vitában felszólalt Né­meth Károly, az MSZMP Politikai’ Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság titkára is. ,A felszólalásokra Méhes Lajos, a budapesti pártbizott­ság első titkára válaszolt, majd megválasztották a 93 tagú budapesti pártbizottsá­got, valamint a kongresszusi küldötteket. A főváros kom­munistáit 205 küldött képvi­seli az MSZMP XII. kong­resszusán. A pártbizottság ezután 15 tagú végrehajtó bizottságot választott. A budapesti párt- bizottság első titkára ismét Méhes Lajos, titkárai: Bozsó László, Király Andrásné, Molnár Endre és Somogyi Sándor. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Kettőn áll a vásár... Kína egyoldalúan megszakította a Vietnammal folytatott tárgya­lások pekingi fordulóját. Különö­sebb iheglepetésként a hír már azért sem érhette a világot, mert Peking ugyanezt (tette a korábbi fordulóval, amelynek Hanoi volt a színhelye. A taktika is a régi volt: mellébeszélés, a valóságos témák gondos kerülése, terméket­len időhúzás. Ehhez az önmagá­ban is beszédes magatartáshoz most olyan, a diplomáciai élet­ben párját ritkító intézkedés já­rult, hogy a Kínai Népköztársaság hatóságai egyszerűen megtagadták a beutazási vízumot a vietnami delegáció újonnan kinevezett ve­zetőjétől! Ilyen körülmények között ért­hető, hogy nemcsak Vietnamban fogadta széles körű érdeklődés Phan Hiennek, a VSZK külügy­miniszter-helyettesének a vietna­mi fővárosban megtartott sajtó- értekezletét, amely válasz volt az egyoldalú pekingi szakításra. „Azt akarták — mondta Phan Hien —; hogy Vietnam veszítse el türel­mét, és mondja fel a tárgyaláso­kat.” Nos, Hanoi ennek éppen az el­lenkezőjét tette: hivatalosan új időpontot, sőt időpontokat java­solt a tárgyalások folytatására. „Vietnam — hangoztatta a kül­ügyminiszter-helyettes — válto­zatlanul tárgyalásokon akarja rendezni a két ország viszonyát, és azt kívánja, hogy ezek olyan hamar folytatódjanak, ahogy csak lehet.” A nemzetközi közvélemény is- .mét tanúja lehetett annak, hogy a kínaj—vietnami konfliktusban két, homlokegyenest egymással szembenálló alapállás érvényesült — nemcsak a szó politikai, ha­nem morális értelmében is. Az egyik oldal — Peking — a nagy­hatalmi hegemonizmus, a katonai zsarolás útját járja (Pekiogben egyre gyakoribbak a Vietnam „második megbüntetéséről” szóló kitételek), Hanoi pedig változat­lanul arra törekszik, hogy a tér­ség, sőt a világ valamennyi or­szágával békés, konstruktív kap­csolatokat építsen ki. Az újabb pekingi szakításra mind kül-, mind belpolitikai szempontból kiélezett helyzetben került sor. Ami a külpolitikát il­leti, Peking mind látványosabban csatlakozik a Szovjetunió „beke­rítését” célzó Carter-doktrínához, a belpolitikában* pedig nemcsak folytatódik, hanem élesedik az a hatalmi haíc, amelynek Liu Sao- csi volt államfő rehabilitálása is egyik tünete. Peking nyilvánvalóan azt várta lépésétől, hogy felboruljon a tár­gyalóasztal. Hanoi válaszolt, és az asztal — vagyis a lehetőség — maradt. A tárgyalásokhoz azon­ban legalább ketten kellenek. H. E. Giscard d’Estaing támogatja a palesztin önrendelkezést Baracs Dénes, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A közel-keleti béke megterem­tésére irányuló tárgyalásokbá va­lamennyi érdekelt felet be kell vonni, nevezetesen a palesztin né­pet is, s ez vonatkozik a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet részvételére is — jelentette ki szombaton este a Husszein jor- dániai uralkodó által tiszteletére adott vacsorán Giscard d’Estaing francia köztársaság elnök. — Ide­je, hogy mindenki elismerje: a Közel-Keleten nem lehetséges a' béke, csak ha tekintetbe vesszük azt a két realitást, hogy a térség­ben államok léteznek törvénye­sen, és hogy a nemzeti érzések ereje leküzdhetetlen — fűzte hoz­zá. A francia elnök nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy a Le Monde-nak adott nyilatkozatában Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, bátor és fontos kezdeményezésnek nevezte a palesztin nép önrendel­kezési jogával kapcsolatos francia állásfoglalást, amelynek az Arab- öböl négy államában tett Giscard- látogatásról kiadott közös közle­mények tartalmaztak. Előzőleg beszédében Giscard d’Estaing azt sürgette, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai adjanak a térség minden államá­nak pontos garanciákat, és ezt alapvető tárgyalási témának ne­vezte, jelezve, hogy Franciaország aktív szerepet kíván játszani az általa felvázolt rendezési folya­matban. Az államfő részleteseb­ben nem fejtette ki, hogy milyen biztosítékokra gondol, hogy mi le­het ebben Franciaország szerepe, s hogy hol jöhetne létre a palesz­tin haza? * A francia államfőnek a palesz­tin önrendelkezésről elhangzott nyilatkozatai „jelentékeny ha­tást” fognak, gyakorolni a többi európai országra — vélekedett a Newsweek hírmagazinnak adott nyilatkozatában Faruk Kaddumi, a PFSZ külügyi osztályának ve­zetője. Szerinte Bonn és London Giscard-t támogató nyilatkozatai azt jelzik, hogy a Közös Piac „módosítani szeretné a Palesztinái kérdéssel kapcsolatos álláspont­ját”. A PFSZ „külügyminisztere” ugyanakkot kissé „lassúnak” mi­nősítette ezt a folyamatot, s kife­jezte azt a reményét, hogy „már a közeljövőben további lépések történnek”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom