Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!- m T7X W / ) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évt 57. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 8. szombat Kitüntetési ünnepség a Parlamentben t Megemlékezések a nemzetközi nőnap alkalmából Immáron hetven esztendeje, hogy a nemzetközi nőmozgalom ünnepévé nyilvánították március nyolcadikát, amely azóta is jelképes seregszemléje, szolidaritást is kifejező dátuma haladó nőmozgalmaknak. Bács-Kiskun megye gyáraiban, üzemeiben, gazdaságaiban, intézményeiben már tegnap sor került a hagyományos nőnapi megemlékezésre és köszöntésekre. A megye valamennyi településén a népfrontbizottságok, társadalmi szervek bensőséges hangulatú ünnepségeket rendeztek a nőnap alkalmából. Az alábbiakban két jelentős eseményből számolunk be olvasóinknak. Köszöntés a megyeszékhelyen Megyei ünnepség Kiskunhalason i «ksi ■» A nemzetközi nőnap alkalmából pénteken kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. Ezen részt vett: Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP .Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke is. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mondott köszöntő beszédet, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek megjavításában kiTegnap tartotta mérlegzáró és vezetőségvélasztó közgyűlését a kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet. Ezúttal olyan szövetkezetről van sző, amelynek célkitűzéseit, tevékenységének eredményeit nagy figyelem kíséri mind a lakosság, mind pedig a hivatalos szervek részéről, ugyanis az épületfelújítás, karbantartás megyei bázisszervének szerepét tölti be. Az elmúlt esztendőben is nem kevesebbet vállalt, mint a lakossági szolgáltatás 16, a fogyasztási szolgáltatás 2, és a lakáskarbantartás 7,3 százalékos növelését. A vezetőség írásban kiküldött beszámolóját! Nusser Elemér, a szövetkezet elnöke szóbelileg egészítette ki. Elmondta, hogy ' az ÉPSZISZ 1979-ben 77,5 millió forint árbevételt ért el. 9,1 százalékkal .többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az ipari tevékenység 12,6, az építőipari termelés A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelvei utalnak arra, hogy elsősorban a kedvezőtlen termelési viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezeteket továbbra is segíteni kell, a népgazdaságnak is hasznos kiegészítő tevékenység bővítésében. A megyei pártértekezlet szintén foglalkozott ezzel a témával. A megyében elsősorban a Homokhátságon találhatunk számos kedvezőtlen adottságú gazdaságot. Az ipari melléktevékenység ezért itt szinte szükségszerű. Ismeretes, hogy a szövetkezetek alaptevékenységen kívül végzett munkájával kapcsolatban nem volt egyértelmű álláspont még néhány évvel ezelőtt. Most már elfogadták, hogy a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a fa- megmunkálás, a gépek, eszközök javítása, építkezés, az ehhez tartozó berendezések készítése és javítása, a tagok részére történő szolgáltatások, a mezőgazdasági ágazathoz szorosan kapcsolódnak. Egyúttal utóbbi jobb ternielését segítik elő, zömében eredményesebben, mint egyes ipari vállalafejtett kimagasló munkássága elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta többek között Pankovits Józsefnénak, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága nyugdíjas főelőadójának. A megyéből öten részesültek a Munka Érdemrend kitüntetésben: arany fokozatát Bori Gyuláné, a Kecskeméti Konzervgyár csoport- vezetője, ezüst fokozatát Vörös Mihályné, a hartai Lenin Tsz segédüzemági brigádvezetője, bronz fokozatát Rauscher Györgyné, a mélykúti UNIVEREXP0 Szövetkezet szalagvezetője, dr. Tóth György kecskeméti gyermekgyógyász szakorvos és Vonák Istvánná, a tiszakécskei nagyközségi pártbizottság adminisztrátora. 4,3 százalékkal növekedett. Az építőipari tevékenységen belül a fenntartási munkák aránya 17,4 százalékkal nőtt., s elérte a 46 millió forintot. Egyötödével növelték a fogyasztás jellegű szolgáltatásokat. A lakáskarbantartási munkák értéke 12,7 millió forint volt, 2,7 millióval több, mint amennyit az ötéves terven belül 1980-ra előirányoztak. Jelentős mértékben járult hozzá az ÉPSZISZ az oktatási, egészségügyi és gyermekintézmények karbantartásához, korszerűsítéséhez. Csupán a nagyobb munkákat említve. Kecskeméten befejezték a Petőfi Sándor Általános Isíkola, az Óvónőképző Intézet kazánháza, a Csecsemővédő Intézet konyhája és mosodája korszerűsítését. Az elmúlt esztendőben a pártós tanácsi szervek kérésére bőví(Folytatás a~2. oldalon.) tok. Egyébként az a tapasita- lat, hogy az ipar is keresi a szövetkezeti partnereket, hiszen amit a melléktevékenység során gyártanak, azok főként hiánycikkek, gyárilag nehezen és kevésbé igazdaságosan előállítható termékek. Általában elégedettek is a szövetkezetek tevékenységével, szolgáltatásaival. A megyei pártértekezleten a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet elnöke elmondta, hogy mennyire előnyös számukra az ipari lmunka. Folyamatos munkaviszonyt tudtak teremteni az asszonyoknak. Többek között a sütőiparral kézitészta gyártására, a cipőiparral felsörészkészítésre kötöt- 'tek megállapodást. A kiegészítő tevékenység munkaerő-tartalékot is jelent, mert amikor szükséges, akkor az asszonyok a mezőgazdaságban dolgoznak. Az iparnak is kedvező, mert segít a munkaerőgondok megoldásában. Az utóbbi öt esztendő alatt nem változott a termőföld területe, de a munkások keze száma csökkent. Ügy emelkedett a nyereségük 25 millió forintról 50 millióra, A munkanap első -perceit pénteken reggel a nemzetközi nőnapról való megemlékezésnek szentelték a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat üzemeiben. A férfiak szerény ajándékkal kedveskedtek az asszonyoknak és leányoknak, akik egyenrangú társaik lévén a munkában, nap mint nap rászolgálnak a megbecsülésre. A délutáni városi ünnepség színhelyéül szintén a vállalatot választotta a szervező, a Hazafias Népfront kecskeméti bizottsága, mivel a * megyeszékhelyi gyárban csaknem ezer nő dolgozik. A megemlékezésre eljöttek más, zömmel a gyöngébb nemet foglalkoztató üzemek kollektíváinak képviselői is. Jelen volt Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára, Borsodi György, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, Molnár Ferencné, az ÉDOSZ megyei titkára, valamint Bartha lmréné, a HNF városi bizottságának titkára. Az esemény a baromfifeldolgozó brigádok által patronált Petőfi Sándor Általános Iskola kisdobosainak üde műsorával kezdődött. Ezt követően Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben fölidézte azt a történelmi korszakot, amelyben a Koppenhágában ülésező szocialista nőszervezetek 1910. március 8-án elfogadták Clara Zetkin«javaslatát, s a chicagói munkásnők két évvel korábban ugyanezen a napon véresen levert sztrájkjának emlékére nemzetközi szolidaritási és harci nappá nyilvánították március 8-at. Akkorra már kiéleződött a tőkések és az elnyomott munkások ellentéte. Lenin az emigrációban szervezi az tehát kétszeresére, hogy együttműködéseket alakítottak ki az alaptevékenységen túlmenően. A kerekegyházi Kossuth Szak- szövetkezet elnöke hasonlóan beszélt a melléküzemágak jelentőségéről. A gazdasági helyzetük arra kényszeritetté őket, hogy már akkor foglalkozzanak ipari munkával, amikor még erre nem volt kialakult egyértelmű álláspont. Az évek bebizonyították, hogy ma már nélkülözhetetlen az alaptevékenység fejlesztésében az innen származó jövedelem. Sok közös gazdaságot sújtott az utóbbi esztendőkben a szélsőséges időjárás. Bizonyára sokkal több lett volna az el-, múlt esztendőben is a mérleghiányos termelőszövetkezet, ha nincs melléktevékenység. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének terv- és közgazdasági bizottsága összegezte a közös gazdaságok említett tevékenységéből származó árbevételét, s- megállapította, hogy évente 4— 5 milliárd forint körül van. Arról ritkán esik szó, hogy az iparnak mennyi költségmegtakarítást jelent az, hogy nem kell a munkásokat szállítani. Kevesebb lakásigény jelentkezik. Aki megszokta az otthonát, a községet, szívesen marad saját környezetében, nem vágyódik el onnan, de egyúttal örül a keresetnek is, a folyaúj típusú pártot, amely a kizsákmányoltak felszabadulásának letéteményese lesz. — Még demokrácia sincs nők ' nélkül — idézte a SZOT főtitkár- W helyettese Lenint, aki helyesen látta a nő szerepét a társadalomban. A későbbiekben a .-világméretűvé nőtt nőmozgalom eredményeiről beszélt az ünnepség szónoka, majd pedig áttért napjaink ha- zai tennivalóira, amelyek elvégzésében a „ társadalom számít az aktív keresőknek ma már 45 százalékát alkotó lányokra . és asszonyokra is. Utalt rá, hogy bár a párt nőpolitikájának hatására nagy eredményeket értünk el a női egyenjogúság kiteljesítésében, ezért még bizonyos szemléletbeli akadályokat ma sem mindig könnyű leküzdeni. — A szocializmus elveit tisztábban kell értelmezni és következetesebben kell alkalmazni! — hangsúlyozta az előadó a XII. pártkongresszus küszöbén, előttünk álló feladatokról szólva. Leszögezte, hogy a magasabb élet- színvonalért hatékonyabban kell dolgoznunk. Az egész társadalom .jó munkájára van szükség, ami egyben a béke ügyét is szolgálja — fejezte be a megemlékezést Jakab Sándor. A nemzetközi nőnap alkalmából Csizmadia István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, tizenkét nődolgozót a Vállalat Kiváló Dolgozója címmél tüntetett ki. Körmöczi Béláné munkaügyi osztályvezető. Gyúrásé Józsefné csomagoló, Horváth Istvánná toliüzemi dolgozó és Lődör Ferencné személyzeti osz- tályvezétő az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta meg. Ezt követően a Katona József Színház művészei műsort adtak az ünnepeiteknek. A. T. S. matos munkának. A közös gazdaságokban különösen az építőiparnak van jelentősége, mert a saját vállalkozásban történt beruházások eredményesebbek, • olcsóbbak, gyorsabbak. Érdemes volna az élelmiszer-feldolgozásra is jobban ösztönzi a gazdaságokat. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet nyúlfeldolgo- zó üzemet létesített. Példája jól bizonyítja, hogy a merész kezdeményezések sikerrel járnak. A vaskútiak ezzel exportigényeket is kielégítenek, hiszen a feldolgozott áru növeli az ország dollárbevételét. Természetesen gondolni kell a belső ellátás javítására, a választék bővítésére is, ezt az ■ élelmiszeripari létesítményekkel szolgálhatnák a közös gazdaságok. Az új gazdasági szabályozók életbe lépése óta némi várakozás jelentkezik az ipar részéről. Egyes gazdaságokban aggódnak amiatt, hogy a minden- " ki számára előnyös együttműködés esetleg nem folytatódhat. Tudjuk, hogy az iparnak is vannak gondjai, főként, óz anyagellátásnál, a bérgazdálkodásnál. Ügy véljük azonban, hogy az eddig bevált módszereket továbbra is alkalmazni érdemes, sőt bővíteni kellene az együttműködést a szövetkezetek és az ipar között. K. S. Kiskunhalas üzemeiben, közös I gazdaságaiban, vállalatainál és intézményeiben dolgozó lányok, asszonyok 1 gyülekeztek tegnap délután a Ganz-MÁVAG kiskun-r halasi gyárának éttermében, ahol a nemzetközi nőnap megyei ünnepségét tartották a megyei párt- bizottság, a megyei népfront-elnökség és a városi pártbizottság rendezésében. Csányi József, a gyár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Dobos Lászlót, a megyei népfrontbizottság elnökét, Iván Istvánnét, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának elnökét, Kispéter Imrét, a városi pártbizottság titkárát. A nőnapi ünnepségen dr. Weither Dániel, a megyei pártbizott-'l ság tagja, a Petőfi Népe főszerkesztője mondott beszédet. Az előadó többek között a következőket mondotta: „A világ szocialista asszonyai, saját országuk proletariátusának osztályöntudatos politikai és szakmai szervezetével egyetértésben évente egy nőnapot rendeznek, amely elsősorban a nők választójogáért folytatott agitációt szolgálja. Ezt a követelést az egész nőkérdéssel való összefüggésben a szocialista felfogásnak megfelelően kell megvilágítani. A nőnapot nemzetközi jellegűvé kell tenni, és gondosan elő kell készíteni.” így szólt Clara Zetkin javaslata, amelynek alapján az 1910-es koppenhágai nemzetközi szocialista nökonferencia úgy döntött, hogy a megnyitás napja: március 8-a legyen a nemzetközi nőmozgalom napja. Március 8, az a nap, amikor arra emlékeztetjük a világot: a nőknek a férfiakkal azonos társadalmi, jogi, gazdasági és politikai helyzetet kell biztosítani. Ez idő alatt egyre több országban foglalták törvénybe a nők egyenjogúságát, bár például a képviselőválasztásokon való részvétel jogát jó néhány tőkés országban csak a II. világháború után nyerték el a nők. A történelem során sokszor és sokféleképpen kísérelték meg a nők, hogy kivívják jogaikat. Támogatták is ezt politikusok, egy- egy korszak haladó, liberális erői, írók, költők, nagy gondolkodók. 1917-ben, a Nagy Október győzelme nyitott utat a teljes női egyenjogúság számára. Magyarországon 1919-ben történtek gyors intézkedések az egyenjogúság biztosítására, amelyre kiskunhalasi példa is volt, hiszen a direktórium tagja lett Szakács Istvánná. A véres ellenforradalmi terror azonban rövid idő alatt reményvesztetté tette az emberi jogaikat gyakorolni akaró nőket. Minden maradt úgy, ajiogy volt korábban, ha nem fájdalmasabb lett. Hazánk felszabadulása a nők életében is új korszakot hozott. Ami számukra korábban csak merész álom volt, most alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya mondja ki: „A Magyar Népköztársaságban a nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek.” Kialakult a modern asszony típusa, ' aki kilépett az otthon szűk falai közül, látóköre kitágult, látja az ország fejlődését és a nemzetközi összefüggéseket, gyakorolja politikai, közéleti jogait A mi társadalmunkban a nő szabad, művelt és a szocializmus érdekében hivatást .betöltő, felemelt fejű emberré vált. Hazánkban a nők fejlődése szempontjából az volt a legdöntőbb, hogy helyet, lehetőséget kaptak a .több mint három és fél évtizede 'tartó országépítésben. A politikai vezetés 1970 februárjában széles körű felmérés alapján ismét foglalkozott a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetével és azokkal a feladatokkal, amelyek a párt előtt állnak ebben a kérdésben. A párt állásfoglalása is megállapította, hogy: „A szocialista társadalom minden korábbinál nagyobb számban vonta be a nőket a termelőmunkába, a közéletbe, és megnyitotta előttük a művelődés, a tanulás lehetőségét Hazánkban a nők szervezői és aktív résztvevői a szocialista épitőmunkánák, a munkaversenynek, a brigádmozgalomnak. A- munkában, helytállásban mindig ott vannak. a férfiakkal egy sorban veszik ki részüket a szocialista építés tennivalóiból a magyar nők, ám a társadalmi-családi hagyomány jegyében tulajdonképpen mindig a nőké a többletmunka, ' hiszen az ő vállukon van a gyermeknevelés, a háztartás vezetésének többletmunkája is. Ám a társadalom másik felének, a férfiaknak is kell az otthoni, családi többletmünkából. fizikai és érzelmi, lelki többletteherből • minél többet átvállalni, hogy az egyenjogúság szép jelszavából egyre inkább valóság legyen. Ez az igény még akkor is igaz, ha közismert, hogy az utóbbi időben különböző intézkedések révén viszonylag gyorsabb a fejlődés a nők gazdasági, szociális helyzetének javításában. Az anyák, akik az életet adják, természetes, hogy meg is akarják azt védeni. Érthető tehát, hogy mindenkinél jobban gyűlölik az életet pusztító gyilkos fegyvereket, a háborút. A népek azonban már megelégelték a háborút, a háborús fenyegetőzést. Természetes, hogy gyűlölik a fegyverkezést, amely gyermekeik jövőjét fenyegeti, s olyan gazdasági erőt köt le, és emészt fel, amelyet az egész társadalom javára felhasználva, jelentős mértékben lehetne továbbjavítani a gyermekek, a dolgozó nők helyzetét. Ebben a feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben ezért harcolnak ma az asszonyok az első sorokban a pusztító atomfegyverek betiltásáért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, ezért követelik, hogy vessenek véget a fegyverkezési versenynek, amely veszélyezteti mindazt, amiért élnek, harcolnak, dolgoznak. Azért harcolnak együtt. Illetve a nemzetközi békét védeni akaró haladó erők soraiban, hogy a' hidegháború ne változhassék meleg háborúvá. Nők és férfiak körében egyaránt ismeretes, hogy 35 év múltán milyen'feltételek létrejötte tette lehetővé azt, hogy a társadalom szocialista építésének különböző kérdéseivel népi méretekben, így a nemzeti' egység szélességében gondolkodjunk. Alapvető volt a munkáshatalom, ennek élén a párt szüntelen, megállás nélküli alkotó tevékenysége, a nemzeti méretekben kialakult vitákban született döntések révén keletkezett alkotások, a társadalom egészét összefogó nemzeti akarat, a szíveket dobogtató hazafias magatartás, egy nép létéhez nélkülözhetetlen nemzeti öntudat erősödése, a nemzeti büszkeség, amely három és fél évtizedes eredményeinkre; és a szocializmus további építésének megalapozott és egyáltalán n§m illúziókat ketgetö reményeire épül. Mi mindenre van szükség, hogy mindkét társadalmat alkotó nem eredményesen vehessen részt a további építő munkában? Csak néhány szót a legfontosabbakról: lelkes munkára, precizitásra és helytállásra, nemzeti és internacionalista gondolkodásra, egymás segítésére, a jó munkahelyi szeltem kialakítására, az őszinteségre, a szocialista szellemű egyéni és a csoportmagatartásra. A gyermekek okos, előrelátó, leendő szocialista tudatukat megalapozó nevelésére, az önművelődésre, a szakképzettségnek a modernizációval lépést tartó növelésére. A ma és holnap emberének — lett légyen az nő vagy férfi — mindezt vállalnia kell, mert valljuk meg őszintén, hogy a ház, a szocializmus épülete még nem készült el. Alapjait leraktuk, falait’ felhúztuk, többé-kevésbé felszereltük, de még korántsem áll készen. Ezért szükséges minden jobbító emberi szándék, ezért kérjük és várjuk, ugyanakkor meg is köszönjük a lakosság többségét kitevő nőknek a szocializmus építésében. ennek sok-sok emberi vonatkozása megoldásában való részvétélét és köszöntjük őket, mint a szeretet, a humanizmus különleges alkatú és melegszívű képviselőit, gyermekeink szülőit és nevelőit — fejezte be beszédét az előadó. Az ÉPSZISZ közgyűlése
