Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1910. március l. események sorokban BUDAPEST ___________________ L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ro­bert Mugabét és Joshua Nkom'ót, a Zimbabwei Hazafias Front ve­zetőit a zimbabwei hazafias erők választási győzelme ’ alkalmából. (MTI) TEHERAN Khomeini ajatollah csütörtökön a teheráni rádió által sugárzott közléményében bejelentette, hogy a továbbiakban csak vallási kér­désekben foglalt állást, minden más kérdéssel közvetlenül Bani- szadr államfő irodájához kell for­dulni. — A közlemény szerint az intézkedés azt célozza, hogy föl- v számolják a különböző döntésho­zatali központokat „az államhata­lom központosításának támogatá­sa és a munka jobb összehangolá­sa érdekében”. (MTI) TOKIO Okita Szaburo japán külügymi­niszter a felsőház külügyi bizott­sága előtt kijelentette, hogy Ja-' pán nem fogja fejleszteni katonai együttműködését az Egyesült Ál­lamokkal, ha az katonai interven­cióhoz folyamodik a Perzsa-öböl térségében. Japán nem egyezhet bele olyan együttműködésbe, amely ellentmond az alkotmány­nak és az érvényben levő törvé­nyeknek — hangsúlyozta a kül­ügyminiszter. A japán alkotmány, mint ismeretes, tiltja, hogy az or­szág háborút indítson. ISLAMABAD Ziaul Hak pakisztáni államfő csütörtökön ismét sajátos javas­lattal állt elő Afganisztánnak kap­csolatban. Elképzelései szerint az iszlám országok vagy az el nem kötelezett országok által rendelke-’ zésre bocsátott kontingesekből ösz- szetevődő, avagy pedig az ENSZ által felállítandó „nemzetközi bé­keerő” felügyelhetne arra, hogy Af­ganisztán „mentes legyen minden külső beavatkozástól”. (MTI, Reu­ter, AFP)- ■ HAVANNA Hosszú tanakodás és tanácsko­zás után csütörtökön kihirdette az úgynevezett „agrárreform alaptör­vényt” a salvadori katonai-polgári junta,—majd rögtön ostromállapo- . tot deklarált és harminc napra felfüggesztette az alkotmányos ^jo­gokat. Kommentátorok szerint a látszatra haladó intézkedésnek a szélsőségesen elnyomó határozat­tal való összekapcsolásá tükre a bonyolult salvadori helyzet rend­kívül mély ellentmondásainak. (MTI) A teheráni utca a diákokat támogatja TEHERÁN Ambrus István, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A teheráni rádió csütörtök éj­féli híradását követően a város összes egyetemeinek diákjai riasz­tották egymást és megindultak az amerikai nagykövetség épülete fe­lé. A Khomeini arcképeivel felvo­nuló sok ezres tömeg, amelynek hajnalig tartó lármája felverte egész Teheránt, arra buzdította azx épületben levő .diákokat, hogy ne adják át túszaikat a forradalmi tanácsnak. A nagykövetség kerítésére erősí­tett hangosbeszélőn keresztül a tú­szok őrzői közölték a tüntetőkkel: kemény támadások érték őket a kormányzat részéről, olyan vádak, hogy kárt okoznak Irán nemzet­közi presztízsének, államot képez­nek az államon belül, és ezzel gyengítik a kormány helyzetét. A további félreértések elkerülése végett, valamint azért, hogy ne kelljen részt venniük az ENSZ-bi- zottság és a túszok találkozójának megszervezésében, ami' szerintük „csak az ellenség óhaja és ellenté­tes a fgorradalom érdekeivel, fel­készültek az amerikai túszok át­adására.”. A tömeg tiltakozó morajjal fo­gadta az átadásról mondottakat, viszont üdvrivalgásban tört ki. A berlini szovjet nyilatkozata BERLIN A Szovjetunió berlini nagykö­vetsége pénteken a következő nyilatkozatot tette közzé: Március 7-én 12 óra 11 perc­kor a Szovjetunió nyugat-berlini főkonzulátusának épületében bomba robbant. Csupán a vélet­lenen múlott, hogy a főkonzulátus alkalmazottai közül senki sem sé­rült meg. Ez a banditaakció szovjet embe­rek élete és a szovjet állam tulaj­donában levő .vagyontárgyak el­leni bűnös merénylet, s a szov­jet nagykövetség határozottan til­takozik az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország amikor a diákok közölték: az ál­taluk opportunizmussal vádolt kormány magatartása eltérést je­lent Khomeini irányvonalától, de meggyőződésük, hogy „az iráni forradalom korrigálni fogja ezeket az elhajlásokat". A nagykövetsé­get határoló utcákon tüntető diá­kok arra bátorították az épületben tartózkodó társaikat, hogy ne en­gedjenek a reájuk nehezedő nyo­másnak, és csak akkor adják át túszaikat, ha arra Khomeini sze­mélyesen ad utasítást. Az imám azonban 'mindeddig — igen takti­kus módon — nem nyilatkozott. Fiának közlése szerint mindent el­dönteni képes tekintélyét egyelőre nem kívánja latba vetni: arra vár, hogy a túszkérdést „a forradalom oldja meg”. Az iráni forradalom, annak minden összetevője viszont az imám útmutatásaira vár. Az éjszakai tüntetőkkel folyta­tott beszélgetésekből kiderült, hogy az diákok pénteken is folytat­ják megmozdulásaikat. Délelőttre tervezett gyülekezé­sük célja, hálaadó menetet tarta­ni Khomeini felépülése alkalmá­ból. A menet azonban a jelek sze­rint isfoét az amerikai nagykövet­ség felé veszi útját, és ez megvál­toztathatja a tüntetés eredeti cél­ját és jellegét is. A Forradalmi Tanács késő esté­be nyúló ülésén úgy döntött, hogy „elfogadja a diákok ajánlatát”, és a túszok átvételével kapcsolatos részletek kidolgozását az e célból alakított testületre bízza, amely pénteken meg' is kezdte munká­ját. A tanács megerősítette, hogy az ENSZ-bizottság a közeljövőben valamennyi tússzal találkozhat, de csak azzal a céllal, hogy meghall­gassa az amerikai kémtevékeny­ségre vonatkozó tanúvallomásai­kat. Az egyik amerikai diploma­ta időközben jelezte, hogy hajlan­dó ilyen értelmű vallomást tenni, és megítélése szerint több társa is hajlik erre.' Baniszadr elnök a feszült hely­zetre va.ló tekintettel ismét leszö­gezte, hogy a 'politikai csoportosu- j lások tagjainak be kellene szol­gáltatniuk fegyvereiket. Azt Is közölte, hogy a napokban a forra­dalmi gárdák vidéki 'egységeinek legjobb harcosait Teheránba ve­zénylik, szavai szerint továbbkép­zés céljából. Az elnök méltatta a hadsereg alakulatainál működő forradalmi bizottságok tevékeny­ségét, ami — mint mondotta — ki­zárja egy államcsíny vagy egy ka­tonai puccskísérlet lehetőségét. Teheránban pénteken bejelen­tették, hogy Musztafa Szalim ed­digi belügyminiszter-helyettes személyében új vezetőt állítottak az államrendőrség’élére. (MTI) • Schmidt kancellár befejezte amerikai tárgyalásait nagykövetség hatóságainál, amelyek az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megál­lapodás alapján felelősek a Nyu- gat-Berlinben működő szovjet in­tézmények és személyzetük biz­tonságáért. A szovjet nagykövetség elvárja, hogy a három hatalom kormány­zata minden szükséges, intézkedést megtegyen a szovjet konzulátus helyisége elleni támadást elköve­tő bűnözők kézrekerítésére és szi­gorú megbüntetésére, megtérítse az okozott anyagi kárt, és haté­konyan biztosítsa a nyugat-berli­ni szovjet képviseletek és az ott dolgozó szovjet állampolgárok biz­tonságát. (TASZSZ) Egyiptomi-tanzániai megbeszélés ..^.nrag^^zadaJtj, ^gyfoforpi elnök péntékeri háromnegyed, órás meg- jpes zéléftt ..{plyta fotj, r j p jj p?,, Ny erere tanzániai államfővel, aki Dar es- Salaamból Róma felé vezető útját rövid időre megszakította Kairó­ban. A tanácskozásról beszámoló Butrosz Ghali külügyi állammi­niszter elmondta, hogy a két ál­lamfő nemzetközi kérdésekről, j^^Jcei^. bgUU elsősorban. .afrikai ügyekről tárgyait. 1 Az egyiptomi—afrikai .kapcspia- 1 tok híre még, hogy — mint az A1 Ahram című lap pénteki számá­ban jelentette — Szadat elnök meghívást kapott a nigériai ál-, lamfőtől a Lagosban rendezendő rendkívüli afrikai csúcstalálkozó­ra. KÖZEL-KELETI KÖRKÉP A különút-vesztő Nefertiti, az ókori Egyiptom Amarna időszakának szépséges fáraó- asszonya furcsa szerepet kapott a szuperszonikus korszakban: Nevét vette fel az a légitársaság, amelyet egyetlen céllal hívtak életre: az Izraelbe irányuló forgalom lebonyolítására. Kairóban nyilván attól' tartanak, hogy a hivatalos állami társaság, az Egyotair bojkott alá kerülne az arab országokban, ezért sietve egy nem hivatalos mellék­vállalatot alapítottak. Mindez jól mutatja az egyiptomi dilemmát: továbbhaladni a különúton, de amennyire lehet, elkerülni a teljes el­szigetelődést. A bonyolult nemzetközi viszonylatokban gyakran jelentkeznek kü­lönös ellentmondások. Tulajdonképpen örülni illenék, hogy két szom­szédos ország, miután évtizedeken keresztül hadiállapotban állt egy­mással, békét- kötött, s felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Nem egyszer bebizonyosodott azonban, hogy az eseményeket nem lehet tértől és időtől függetlenül szemlélni, a körülményeknek és a követ­kezményeknek meghatározó szerepük van. Ez különösképpen érvé­nyes a közel-keleti válsággóc esetében. Amikor egy esztendővel ezelőtt a Fehér Ház kertjében élénkszínű sátorlapok alatt, Carter, Szadat és Begin aláírásával szentesítette a„ különbéke okmányát, történelmileg új korszak kezdetét harangozták be. És mi történt? Egymással ugyan kiegyeztek — jóllehet ez sem ment könnyen —, de a sokat próbált és stratégiailag oly fonta? Kö­zel-Keleten nem köszöntött be a szilárd és tartós béke korszaka. A palesztin probléma Camp David következményei Miről tanúskodnak az elmúlt év fejleményei? Libanonban szinte egyvégtében dörögtek a fegyverek, s a helyzet ma robbanékonyabb, mint bármikor. Növekszik a Szíriára nehezedő nyomás, az iz­raeli • provokációk mindennaposak. Változatlanul rendezetlen a pa­lesztin probléma: egy nép hazát keres. Ami' pedig a különbéke közvetlen részeseit illeti: példát­lan méretű fegyvterkezés bonta­kozott ki, s a megígért három-, valamint kétmilliárd dollár érté­kű katonai szállításokon felül, Izrael is, Egyiptom is újabb pót­igényekkel ostromolja Washing­tont. Kairó és Tel-Aviv — nem együttes, de párhuzamos — köz­reműködésével növekszik a köz­vetlen amerikai katonai jelenlét a térségben. Mindkét ország tá­maszpontokat ajánlott a Carter- doktrína gépezetéhez, az új ame­rikai feszültségkeltő tervek vég­hezviteléhez, és sor került az első, közös légi hadgyakorlatra. A kép teljességéhez tartozik, hogy az immár „békés” Egyiptom kato­nái harci feladatokat teljesítenek az Arab-tenger partján, Omán szultánság Dhofár - tartományá­ban. (A nyugatbarát uralkodó el­len kirobbant népi felkelés leve­résében korábban a sah kétezeröt­száz fős expedícós alakulata se­gédkezett. Amikor az új teheráni vezetés visszahívta ezt az egységet — hétezer egyiptomi katona ér­kezett oda. Ez magyarázatot adott arra.is, hogy miért éppen Omán támogatja a különbékét az arab országok közül.) A különbékét, s annak keserű gyümölcseit rögtön elutasították és ma is elutasítják az arab or­szágok. A bagdadi, majd a tuni­szi arab csúcsértekezlet határo­zottan fellépett a különutas tö- i A kairói vezetés már eleve úgy akarta feloldani az arab szembenállást, hogy a különbékét összékötötte a palesztin autonó­miatárgyalásokkal. Az Egyesült Államok, Izrael és Egyiptom 1980 májusában szabta meg azt a ha­táridőt, ameddig dűlőre viszik az ügyet. Egyelőre még semmi ér­demleges sem történt. A legutób­bi, nyolcadik összejövetel — ezt „semleges, pályán”, a holland fő­városban tartották meg —i ugyan­úgy eredménytelenül végződött, mint a korábbi tanácskozások. Kairó legalább a látszatot men­tené, s a palesztinok védő-hatal­maként szeretne feltűnni. Izrael azonban tart a legcsekélyebb en­gedményektől is, mert fél, hogy megállíthatatlan láncreakció in­dulna el. Elzárkózik minden ön­rendelkezési elképzelés elől, leg­feljebb korlátozott mérvű önkor­mányzatot biztosítana a paleszti­noknak. Ez gyakorlatilag az izra­eli megszállás állandósulását je­lentené, amelynek keretében egy palesztin - tanács intézhetne né­hány részletkérdést. Ez viszont nem olyan program, amely növel­né Kairó tekintélyét az arab vi­lágban, hiszen Franciaország és más NATO-hatalmak is mesz- szebbre jutottak; elismerték a palesztin önrendelkezés szükséges­ségét. Washington tehát létrehozta a „pax americana”, az amerikai békerendezés épületét, de az túl­ságosan szűk é6 ingatag. Emlé­kezetes: 1977 októberében még közös szovjet—amerikai nyilatko­zat látott napvilágot az általános közel-keleti rendezés együttes elő­mozdításáról. Akkor úgy véleked­tek, hogy még ugyanennek az év­nek decemberében összeül majd a genfi konferencia, minden ér­dekelt részvételével. Csakhogy novemberben Szadat Jeruzsálem­be utazott és Washington szívesen Vietnam folytatni akarja a tárgyalásokat HANOI Zalai István, az MTI tudósítója jelenti: Vietnam a Kínával folytatott külügyminiszter-helyettesi tárgya­lások minél korábbi folytatása mellett foglal állást — adták tud- ,tul hanoi megbízható forrásból pénteken az MTI tudósítójának. E forrás értékelése szerint az a csütörtökön ismertetett kínai döntés, amely szerint egyoldalúan beszün- tetettnek nyivánították a tárgya­lások pekingi, második fordulóját, és azt javasolták, hogy az év máso­dik felében Hanoiban folytassák azokat „Kína változatlan nagyha­talmi. hegemonísta politikája jel­zi”. Hanoi' vélehnény szerint'„a tárgyalások szabotálásá’val Kína növeli a feszültséget, és magatar­tása azt jelzi, hogy semmiféle enyhülést sem kíván a térségben. (MTI) rekvések ellen, sőt ilyen szellem­ben foglalt állást az egyéb tekin­tetben negatívnak tekinthető isz­lám értekezlet is. vette a Moszkvával közösen el­határozott menetrend felborulá­sát. Az amerikai elnök Camp Dá­vidét, majd a különbékét olyan bel- és külpolitikai pluszpontok­ként értékelte, amelyekért érde­mes kockázatot is vállalni. Köz­ben azonban bekövetkezett az iráni fordulat, működésbe lépett a Carter-doktrína, az. Egyesült Államok szélesebben vett világ­politikai szerepet szeretne betöl­teni a Közel- és Közép-Keleten. Ehhez — s az energiaprobléma rendezéséhez — azonban már sokkal szélesebb bázisra van szükség, mint a különbéke két részese. Amerikai tojástánc Washington valóságos tojástán­cot jár: miképpen lehetne meg­tartani a különbéke számára 'ked­vező mozzanatait, oly módon, hogy valami gesztust a paleszti­nok, s a többi arab ország felé is tehessen? Amikor immár két tapasztalt amerikai diplomata, két ENSZ-nagykövet, Young és Mc­Henry éppen a palesztin ügyek­ben „tévedett’, ez mutatja a ta- pogatódzásokat és Visszakozáso­kat. ’ • Egy év mérlegére téve, újra megállapítható: a különbéke nem hozott kibontakozást, sőt nehezí­tette a. helyzetet a Közel-Keleten. Igaz, úgy mondják: a tökéletlen béke is jobb a tökéletes háború­nál. De a választási lehetőség nem az, hogy különbéke, vagy ötödik háború, hanem ingatag különbé­ké, vagy szilárd általános rendezés. Amint érvelnek azzal is, hogy kis lépések vezetnek a nagyobb egyezmények felé. Ez a megál­lapítás is jogos, részleges egyez­kedéseknek lehet helye. A Camp Davidi különút azonban rossz irányba mutat, ezen a kis vagy a nagy lépések nem közelítenek a rendezéshez, hanem távolítanak attól. Ezért lép fel a haladó nemzet­közi közvélemény, ezért lép fel az arab világ többsége a különbé­kével szemben. Az egyszerű, min­den jelző nélküli béke érdeké­ben. R. E. Helmut Schmidt, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancellárja pénteken befejezte egyesült álla­mokbeli látogatásának hivatalos részét, amelynek során támogatá­sáról biztosította ugyan az afga­nisztáni fordulattal kapcsolatos amérikai politikát, de többször is felhívta a figyelmet a Kelet és a Nyugat között tartós enyhülés kö­vetelményére. Ebben a szellemben szólott csü­törtökön New Yorkban a külpo­litikai társaság előtt is. Beszédé­ben újból síkraszállt az enyhülés folytatása mellett. „Igyekeznünk kell megőrizni azt, amit elértünk, s nem szabad feszültséget elő­idézni ott, ahol jelenleg nincs” — mondotta. — Az NSZK-nak érde­ke fűződik ahhoz, hogy változat­lanul jók legyenek kapcsolatai a Szovjetunióval... Hangsúlyozta az NSZK és a Szovjetunió kereskedelmének je­lentőségét. s utalt rá, hogy an­nak volumene „hat-nyolcszor na­gyobb”, mint az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közötti ke­reskedelemé. Fontos tényezőként említette, hogy az NSZK a Szov­jetunióból fedezi földgázszükség­letének a felét, kőolajat pedig 100. százalékban külföldről kell im­portálnia. Elismerte ugyan. hogy az NSZK-ban jávek óta nukleáris fegyverek ezreit tárolják, de hoz­zátette, „tekintettel felelőssé­günkre, (katonai vonatkozásban) nem leszünk előfutárok, s nem fogunk támadó élként szolgálni”. Beszédében és a hallgatósága kérdéseire adott válaszaiban szót ejtett az afganisztáni szovjet se­gítségnyújtásról. Ügy vélte ugyan, hogy haladéktalanul ki kellene vonni a szovjet csapatokat, de figyelmeztette a nyugatiakat: „Alkalmanként próbálják beleélni magukat a Szovjetunió helyzeté­be, megérteni a szovjetek aggo­dalmait, és problémáit”. „Való­ban nem remélhetjük, hogy a Szovjetunió távozik Afganisztán­ból, ha az a benyomása, hogy — mihelyt onnan kiteszi .a lábát — a Nyugat vonul be oda.” * Az amerikai kormány tagjai, törvényhozók igen meggyőzőnek találták Helmut Schmidt nyugat­német kancellár értékelését a nemzetközi helyzetről, és Schmidt mérséklő hatása valamelyest ér­vényesülhet Washington politiká­jában — közölték az MTI érdek­lődésére. amerikai külügyminisz- tériurini körökben. A félhivatalos értékelés szerint Carter elnökre, kormányának tagjaira és a kong­resszus vezetőire nagy benyomást gyakorolt Schmidt érvelése, hogy — bár a fő kérdésekben támo­gatják Washingtont — miért te­kint Nyugat-Európá ■ sok szem­pontból másként a Szovjetunió­hoz fűződő viszonyára, az'európai gazdasági kapcsolatokra, a moszk­vai olimpia kérdésére. Természetesen sem a bonni ál­lásponttól, sem más külső hatás­tól nem várható a jelenlegi wa­shingtoni politika lényeges meg­változása. de Schmidt látogatása segíthetett valamelyest enyhíte­ni a légkört — mutatnak rá áz idézett körökben. (MTI) NAPI KOMMENTAR Végső roham Salvadorban Eleinte úgy tűnt, a Honduras és Guatemala közé beékelt Sal­vadorban a haladó erőknek sike­rül — akárcsak Nicaraguában — a demokratikus szabadságjogok helyreállítása, győznek a dikta­túrával szemben. Ám Romero ,októberi elűzése óta a forradalmi folyamat lelassult, s az új kato­nai—polgári — elsősorban ke­reszténydemokrata színezetű — jjyypa felemás tevékenysége való-,* ságos. polgárháborúba sodorja az országot,« Egyetlen napon 23 személy vált a szélsőséges csoportok merény­leteinek, vérengzéseinek áldoza- tává. A hadsereg főhadiszállását a napokban tüzérségi támadás ér­te, jeléül annak, hogy a baloldal fegyveres ereje, a „F arabundo marti’' szervezet ma már korsze­rű felszereléssel veszi fel a har­cot a diktatúrából sértetlenül Visszamaradt nemzeti gárdával szemben. A jelekből ítélve a Sal­ve dóri Kommunista Párt egykori főtitkára vezetésével a népi erők most végső csapásra szánták el magukat, hogy a kétarcú junta, valamint a szélsőjobboldali cso­portosulások uralmát megdöntve, az országot a haladás útjára té­rítsék. Nem lesz könnyű ■ a dolguk. A baloldal soraiban, korábban több­féle irányzat érvényesült, ám az elmúlt hetekben a nézeteket si­került egyeztetni. A junta azon­ban nehezebb dió. Legújabb ren­delkezése, a 376 nagybirtok álla­mosítása, jvagyis az ország histó­riájában a negyedik földreform vivghirdetése ugyanis látszatra haladó intézkedés. Célja nem más, mint a szegényparasztság „semlegesítése", leválasztása a forradalmi baloldalról. A reformmal egyidőben ostrom- állapotot hirdettek ki Salvador­ban, s az alkotmányos jogokat harminc napra felfüggesztették. A húszezer fős nemzeti gárda ez­által szabad kezet kapott min­den olyan esemény elfojtására, • amely a junta számára káros következményekkel járhat. Már eddig- is szembetűnő volt, hogy a fegyveres erők ' kínjéletlenül rjér- befojtottak mindenfajta baloldali akciót. — beleértve a békés tün­tetéseket is —, viszon megértést és elnézést tanúsítottak a külön­böző fasisztoid, félkatonai szer­vezetek fegyvereseinek tömegmé- szárlásával szemben. Salvadorban tehát erőpróba előtt áll a baloldal. Számol azzal, hogy a diktatúra egykori hívei még ott élnek az országban, s a jelenlegi junta vajmi keveset tett hatalmuk felszámolásáért. A bal­oldali erők szükségszerűen dön­töttek igy, mert a katonákból és polgári politikusokból álló tes­tület a polgári demokrácia elveit hirdeti ugyan, de valójában a haladás kerékkötője, a tényleges reformok megvalósításának ellen­zője. A minden bizonnyal végső sza­kaszához ért forradalmi folyamat éppen ezért nyílt harcba torkollt mind a junta, mind pedig a jobb­oldal ellen. Győzelrpe nagymér­tékben attól függ, mennyire si­kerül maga. mellé állítania Sal­vador népét. Gy. D. Az ÉPSZISZ közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) tették alvállalkozói tevékenysé­güket, s a BÁCSEP alvállalko­zójaként besegítettek a széche- • nyivárosi új 16 tantermes általá­nos iskola, a városközponti G- épületek alatti üzletek befejező * munkálataiba, s szakipari mun­kát végeztek az új megyei kór­ház építésének meggyorsítása ér­dekében. Az elmúlt esztendő fontos ál­lomása volt a szövetkezét fejlő­désének is. A lakossági igények jobb kielégítését és a szövetke­zeti fogság szociális ellátottságá­nak javítását segíti elő a 10 mil­lió forintos beruházással épült központi telepi szolgáltatóház. Hasonló jelentőségű ja 400 négy­zetméter alapterületű széchenyivá- rosi komplex szolgáltatóház üzembe helyezése, amelyet szep­temberben adtak át rendeltetésé­pek. Az elmúlt négy. év alatt a szö­vetkezet 38,1 százalékos bérszín- vonal-fejleszíést hajtott végre. Áz 1979. évi eredmények utáni egy főre jutó' részesedés csaknem négyszerese az- egy évvel koráb­binak. Az elmúlt évben tovább fejlő­dött a szocialista munkaverseny, amelyben 31 brigád 252 taggal vett részt. A nemzetközi gyer­mekév alkalmával 311 szövetke­zeti dolgozó tartott kommunista műszakot. Ezenkívül a társadal­mi munkák összértéke 262 ezer forint volt, amelyek többségét ugyancsak gyermekintézmények­nél végezték. A szövetkezet szo­cialista brigádjai csatlakoztak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor szocialista brigádjának [elhívásához; s a kommunista műszakjukat a Munkácsi utcai szövetkezeti óvoda építésénél dolgozzák le. A feladatokról szólva az elnök hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelten foglalkoznak az építő­ipari-szolgáltatások, a lakáskar­bantartás tovább fejlesztésével. A közvetlen lakossági szolgáltatás reális árszínvonalának kialakítá­sánál arra törekednek, hogy a szövetkezet szervezetén belül to­vább szélesítik a mellékfoglalko­zásnak, és kisiparosok bevonását az igények kielégítésébe. Alvállalkozóként a legjelentő­sebb munkát a hunyadivárosi bölcsőde, a széchenyivárosi óvo­da a városközponti G—7-es épü­let üzlethelyiségeinek határidőre történő átadásánál végzik. Fon­tos feladat ezenkívül a Katona József Gimnázium korszerűsítési munkáinak idénre tervezett ré­szét teljesíteni, s az árpádvárosi szolgáltatóház üzemeltetését meg­kezdeni: Az elnök végül a gazdálkodás hatékonyságának javításával kap­csolatos feladatokat elemezte. Ez­után a különböző szövetkezeti bi­zottságok terjesztették elő jelen­téseiket. P 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom