Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1980. március T Tudatosabban • Képzeljünk el egy vállalatot, ahol a portástól az '‘igazgatóig mindenki úgy végzi a dolgát, amint azt a nagykönyvben megírták. A piaci igényváltozásokkal lépést tartanak, kellő előrelátással és időben hozva meg a döntéseket. mert a gazdasági élet iskolájában a cég vezetői nem az utolsó padban ülnek. A termelési folyamat egyetlen állomáson sem lassul le, ugyanis a műszaki előkészítéstől a készáru kiszállításáig mindent jól megszerveznek, az anyagi és erhberi föltételeket megteremtik. A minőséget még a kon- kurrensek sem képesek csak jónak mondani. Ezért a gyártmányok * nemcsak itthon, hanem bármely külföldi piacon is értékesíthetők. A hatékonysági „mutatók” sosem a tervben megjelölt szint alatt, hanem pontosan rajta, vagy legföljebb fölötte állnak. • Hol található ez a vállalat, amely a gazdasági élet viharai közepette is' jegenye-egyenesen áll? Egyelőre még többnyire csak a „nagykönyv-írók”, a gazdaság- politikai céljainkat meghatározó, valamint a szabályozórendszert gondozó közgazdász-gondolkodók képzeletében. Mert a világgazdaság föl-föltámadó zivatarai a legerősebb jegenyékről is letörnek — általában — néhány gallyat, nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Ennek bizonyítására talán egyetlen példa elegendő: az amerikai autógyártó mammutcéget. a General Motors-t a benzinválság széllökései úgy meggyengítették, hogy állami támasztékra szorult. 9 A szabályozók által megidézett vállalateszményt nem könnyű megközelíteni, teljesen megvalósít tani pedig még nehezebb feladat, de más út nincs. Legmagasabb szintű területi pártfórumunk, a megyei pártértekezlet megerősítette. hogy jövőjük csak a hatékonyan termelő üzemeknek van. Gazdasági építőmunkánk céljait csak akkor tudjuk elérni, a külkereskedelmi mérlegünket csak akkor leszünk képesek tartósan megjavítani. ha az ésszerűség követelményeit a népgazdaság egész területén honosakká tesszük. Ehhez pedig elengedhetetlen a munka tudatosabb végzése. A bajai városi pártértekezleten hallottam egy hozzászólásban, a kongresszusi irányelvek gazdasági fejezetével kapcsolatosan: az elképzelések jók. egyetértünk velük, de-aZ‘á.véleményünk—i mondta a szót kérő kommunista —, hogy a jövőben a jó határozatokat-következetesebben kell végrehajtani. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 1980-at előkészítő szak- szervezeti bizalmi tanácskozásán nefh minden indulat nélkül szólalt fel egy munkás: azt már régen mondogatják, hogy dolgozzunk hatékonyabban. de hogy ez konkrétan mit jelent, azt még mindig nem magyarázták meg. 9 Logikus következtetések: iratkozzunk be a következetesség felsőbb osztályába; vigyünk több tudatosságot a termelés tevékenységébe. A két követelmény egybekapcsolódik, hiszen a határozatok, tervek következetesebb megvalósítása nemcsak a gazdasági-politikai fogalmak világában kevésbé járatos kétkezi dolgozóké is. S hogy a céltól való eltéríthetetlen- ség ne pusztán a vállalati, gyári intézkedési tervek. cselekvési programok papírjain létezzen, tu- datosabbá kell tenni a termelésben dolgozók munkavégzését. Ez alapfeltétel! A munkásoknak, egyénenként érteniük kell, hogy az ő tevékenységükben mit jelent a hatékonyság, a takarékosság. Fölmérések bizonyítják, .hogy sok helyütt nem tudják a dolgozók: import, vagy hazai anyagból termelnek, hol adják el munkájuk gyümölcsét, miért van szüksége az országnak az ő jó teljesítményükre, s mennyire jelentős, amit végeznek? Arról még kevesebb fogalmuk van a műhelybeli embereknek; hogy hanyag, vagy pontos munkájuk milyen hatással van az üzemi nyereségre, veszteségre, s az ő személyes anyagi előmenetelükre. Ha csak annyit tudnak a dolgozók a munkájukról, mint tíz esztendővel ezelőtt, akkor hogyan számíthatunk magas szintű együttműködésükre a hatékonyság fokozásában? Ne feledjük, automaták ide, vagy oda. a termelés legfőbb tényezője az ember. Nem csak az üzemi berendezéseket kell rekonstrukció alá venni; hanem az emberi fejeket is. 9 A kecskeméti .városi pártbizottság javaslatára néhány helyen már tettek lépéseket annak érdekében. hogy az új gazdasági Szabályozórendszer szelleme mielőbb elérjen a fizikai dolgozókig. Ezek sorában a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál a pártvezetőség előadássorozatot szervezett, amelyre a közép- és alsószintű gazdasági vezetőkön kívül párt-, szakszervezeti és KlSZ-aktívistá- kat is meghívtak. Így a hallgatóság soraiban ötven munkás is helyet foglalt. Volt olyan magasabban képzett szakember, aki úgy vélte, nem érdemes őket beültetni, hiszen a nyereségérdekeltség és a jövedelemszabályozás útvesztőiben úgy sem tudnak eligazodni.. Csakhogy a szervezőknek nem az volt a céljuk, hogy a nehéz fogalomrendszert a munkások fejébe súlykolják. Azt akarták elérni, hogy a tudatosabb feladatvégzéshez a dolgozók megismerjék saját területük veszteségforrásait, a hibaelkövetés lehetőségeit és azok hatását a nyereség alakulására. Minderről a lehető legkonkrétab- ban "'és 'legszemléletesebben beszéltek az előadásokon. Rámutattak. -hogy- a*" termelés-egy adott ' posztján a nyereség növekedésének — a gondosabb, takarékosabb munkának — milyen hatása van a kereset növekedésére. Fillérre menően vázolták, hogy az egész nap nyitva tartott vízcsap miként van rovására a gazdaságosságnak, s végső soron az egyes dolgozók jövedelmét miként csökkenti. 9 Nem állítom, hogy egy ilyen előadássorozattal egyszer és mindenkorra el lehet intézni' a szemléletváltoztatás ügyét. De így is elkezdhető, vagy folytatható az a tevékenység, amelynek célja az embéri hozzáállásban, magatartásban, tudatosságban rejlő hatalmas tartalékok kiaknázása. A. T. S. EGYETEMI KOLLÉGIUM A FŐVÁROSBA • A Középületépítő Vállalat kivitelezésében épüll a B“^*hatvanné- szaki Egyetem új kollégiuma.. A 23 szintes épületben jzernatvanne_ gyen laknak majd. Most a homlokzati szerelésen, a átadása kákon és a belső terek kialakításán dolgoznak, az fe,véte,c _ KS) MEGKEZDTÉK A HAZAI „ZÖLD ALMA” GYÁRTÁSÁT • A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1. számú- Gyárában megindult a nagy keresletnek örvendő „zöld alma” szappan hazai gyártása. A gyár előzetes becslései alapján és az igényeknek megfelelően negyedévenként közel egymillió darab kerül az üzletekbe. (MTI-fotó — felv. — KS) AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1979. évi 33. számú törvényerejű rendeletével módosította a földtulajdonra és a tartós földhaszA nagyüzemileg nem hasznosítható föld haszonbérbe adható nálatra vonatkozó egyes rendelkezéseket. Á földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló korábban is módosított 1967. évi IV. törvény hatályos rendelkezései alapvetően betöltötték társadalmi rendeltetésüket. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok azonban indokolttá tették egyes részletszabályok módosítását. Eddig a termelőszövetkezetek a nagyüzemileg nem hasznosítható földjüket nem adhatták haszonbérbe, csak a föld tartós használatba adására köthettek tagjaikkal és állandó alkalmazottaikkal szerződést. Az 1980. január hó 1-i napján hatályba lépett törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló 54/1979. számú minisztertanácsi rendelet ezen a helyzeten változtatott. Az új rendelkezések szerint a termelőszövetkezet a tagjainak. alkalmazottainak és kívülállóknak — nagyüzemileg nem hasznosítható földjeiből — földet adhat haszonbérbe. A termelőszövetkezet által tagjának, alkalmazottjának, illetőleg kívülállónak haszonbérbe adott föld nagysága nem haladhatja meg a 0000 négyzetmétert. Ebbe bele kell számítani a tartós földhasználatra adott föld területét is. Ezekre § haszonbérleti szerződésekre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a haszonbérlet időtartama a tizenöt évet nem haladhatja meg, továbbá a haszonbérlő által a föld használatának más részére történő átengedése esetén is azonnali hatályú felmondásnak van helye. A haszonbérletre irányuló szerződés érvényességéhez a járási földhivatal jóváhagyása szül.séges. Az új szabályozás célja, hogy a nagyüzemileg nem hasznosítható termelőszövetkezeti földek művelésébe indokolt a termelőszövetkezeten kívül állókat is bevonni és erre a rövidebb időtartamú haszonbérlet alkalmasabb, mint a hosszabb időre szóló tartós föld- használat intézménye. A termelőszövetkezet tulajdonában levő föld elidegenítésére vonatkozó szabályok is megváltoztak. Eddig a termelőszövetkezet a tulajdonában levő földet, s ezért a házas ingatlanokat is, állampolgároknak nem adhatta el. viszont jelentős számban vannak termelőszövetkezeti tulajdonban olyan házingatlanok, tanyák, amelyekre a szövetkezetnek nincs szüksége, és amelyeket állami vállalatok, más szövetkezetek sem tudnak rendeltetésszerűen felhasználni. A törvényerejű rendelet lehetővé teszi, hogy jogszabály — kivételesen .— megengedje a termelőszövetkezeti földek eladását állampolgárok részére. A végrehajtásról rendelkező minisztertanácsi rendelet értelmében az állampolgárok a termelőszövetkezettől házingatlanokat és tartósan fennmaradó tanyákat vásárolhatnak meg, kizárólag lakás céljára. A megfelelő állami ellenőrzést biztosítja a jogszabálynak az a rendelkezése, hogy az adásvételi szerződést a földhivatalnak jóvá kell hagynia. Egyidejűleg ugyancsak módosultak a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló jogszabályok. A módosító — 1979. évi 32. számú — törvényerejű rendelet egyrészt a földek megművelésére az eddigieknél szélesebb körűen ösztönöz, másrészt a vétlen állampolgárokkal kapcsolatban egyértelműbb rendelkezést tartalmaz. Az eddigi szabályozás a mező- gazdasági termeléssel feladatszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezeteket térítésfizetésre kötelezte, ha földjeiket felróható okból nem művelték meg. azonban ezek a szabályok nem vonatkoztak a közlekedési, vízügyi és egyéb mezőgazdasági termeléssel nem feladatszerűen foglalkozó szervezetekre, holott a jogszabályok hatásának vizsgálata megmutatta, hogy ezek a szervezetek 80 ezer hektár, földet használnak, s földjeik egy része rendszeresen parlagon marad. A törvényerejű rendelet ezért kimondja, hogy a mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen foglalkozó állami .szervezetek és szövetkezetek mellett a mezőgazdasági termeléssel feladatszerűen nem foglalkozó, de mezőgazdasági rendeltetésű földet kezelő, használó más szervezetek a felróható okból meg nem művelt földjeik után térítést kötelesek fizetni. A személyi, vagy magántulajdonban levő földeket, ha a föld- használók felszólítás ellenére nem művelték meg, az eddigi szabályo; zás szerint állami tulajdonba kellett venni. A törvény rendelkezései nem írták elő ilyen esetben annak vizsgálatát, hogy a művelés elmaradása a tulajdonosnak felróható. vagy sem. A jogalkalmazási gyakorlat azonban kétségtelenné tette, hogy ez túlszigorú rendelkezés, például beteg, idős emberek esetében, ezért a módosítás szerint az ilyen földet csak akkor lehet állami tulajdonba venni, ha a művelés elmulasztása a tulajdonosnak felróható. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes HÁZUNK TÁJA A kert Kecskemét külső, kertes városrészeiben gombamód bújnak 1 ki a főidből az újonnan, magánerőből épülő házak. A terveztetés és kivitelezés igényessége gyakran az építkezés befeje- ! zésével és a birtoklevéllel be is fejeződik. A ház körüli, közvetlen környezet már nem mindenhol alkalmazkodik, az amúgy ízléses épülethez. Természetesen ez fellelhető a régebben lakott kertes házak között is. Elgondolkodtató, hogy a sok százezer forintos költséggel tető alá hozott épületet gyakran a közvélemény mosolyogtató, funkció nélküli „dísztárgyak” veszik körül. Talán a „rongyrázás” elferdült formája vagy az iránymutatás hiánya mindez? Szabó Jánossal, a megyében élő és dolgozó öt táj- és kertépítő mérnök egyikével beszélgettünk a kecskeméti tapasztalatokról. — A jelenlegi kertrendszernek az okait a múltban kell keresni : — kezdte a beszélgetést. — A múlt században a kis- és nagykörút közötti térség még az úgynevezett kertségek zónája volt. Az akkori városképhez hasonlót, napjainkban a Vacsi közben, a i Szolnoki-, Illetve a Kőrösihegyen láthatunk. A' város lakossága , zömmel mezőgazdasági munkából : élt. A változás a vasúttal érkezett, amikor Kecskemétet is bekapcsol- ! ták az Alföldet átszelő hálózatba. A megkezdődő 'iparosodás létrehozta a kettős foglalkozású réteget. A ház körüli kertek továbbra is megőrizték eredeti, család- j és piacellátó formájukat. A vá- i rosközpont megváltozásával, az ! urbanizációval, ezek a kertek, illetve a belső tanyarendszer, foko- I zatosan a város széle felé szorul- > tak. A nagy kertkultúrájú városok- ; kai ellentétben az Alföldön, Kecskeméten, nem alakult ki egy ! olyan széles polgári réteg, amely a ház körüli kertet pihenésre,.díszkertnek használta volna. Napjaink szocialista társadal- i mában, amikor a pihenésre is jut idő, a ház körüli kert valamilyen sajátságos egyveleget al- : kotva — gyakran kaotikus állapotban — részlegesen, illetve tel- ' jesen elválik a haszonkerttől. A város környéki széles körű hob- bikert-mozgalom ezt a folyamatot elősegíti. — Az előzmények ismeretében j miért van az, hogy kevés a va- i lóban ízléses kert, ugyanakkor költséget nem kímélve ültetnek, építenek mindenfelé rendszer nélkül a tulajdonosok? — A szakértelem hiánya miatt gyakori, hogy a növényanyag be! szerzésekor, a legdrágább a leg- I jobb elvet tartják szem előtt. Ezt aztán ültetik minden rendszer és következetesség nélkül összevissza. A helyes elrendezésű tervezett kert szerves egységet alkot a környezettel, a házzal, a kerítéssel I és természetesen a benne élő em- ! berrel. A kerttervezést öt évig tanulják a Kertészeti Egyetem Termesztési Karának táj- és kertépítészeti szakán a leendő szakemberek. A közvélemény talán nem is tudja, hogy ez a szakma létezik. Pedig nap mint nap elhaladnak az általuk tervezett járdákon, parkokban, tereken. A szakembereknek meg kell tervezni az utak anyagát, ívét, a szökőkutakat, a növények kiültetési helyét, rendjét, ezenkívül el kell képzelni, hogy mi lesz, ha mindez megnő, gondoskodni kell a zöldfelületek fenntartásáról. — Ismerve azt az elvet, hogy a kerítésen belül senkinek nincs beleszólása, hogy az ott lakó, bizonyos határok között mit csinál a kertjével, milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy a jelenlegi szemléletet megváltoztathassák? Honnan vegyék a*tanácstalanok a jó, igényes példát? — Minden kert, minden lakó más. Ezért valóban egyetlen lehetőség az igényességre való törekvésben a szemlélet megváltoztatása. Példát lehet meríteni a tervezett zöldfelületű egységekből — főtér, „faragott” - játszótér stb. — ennek ugyan van egy árnyoldala is, mert ha ezeket ötletszerűen alkalmazzák, akkor a kívánt hatás a visszájára fordulhat. Például hosszú lenne elmagyarázni, hogy milyen jelentős különbség van a sziklakért, vagy a szabadtéri szobor, illetve a növényekkel díszített — giccs fogalmát kimerítő — gipszvár, kerti törpék, betonbékák stb. között. A tervezésben, hogy csak néhányat említsek a figyelembe veendő tényezőkből: az arányok, telekviszo- nyok, terepadottságok, belső út megtervezése, kerti berendezési tárgyak, növénykiültetés stb. Aki mindezt házilagosan, hiánytalanul meg tudja oldani, az jogosan büszke lehet művére. Hiába harcolunk a giccs ellen, nincs olyan fórum, ahol ezt széles körűen ismertethetnék az érdekeltekkel. Nincs a témával közvetlenül foglalkozó folyóirat. Kevés a szakkönyv. Nem alakult ki egységes szemlélet sem. Talán a nagy hagyományokkal rendelkező TIT szervezhetne előadásokat, ahol találkozhatnánk az igényesebb kertbarátokkal. A nagyobb könyvtárakban hozzáférhetők á külföldi, kerttel foglalkozó folyóiratok, jól illusztrált szakkönyvek, melyek nagy segítséget nyújthatnak a kertek kialakításához. Az, egyedi tervezést egyelőre nagymértékben gátolja, hogy honorálásának jogi alapja még nem tisztázott egyértelműen. Ennek ellenére egyre több a tervezett kert és az ízléses környezetben élők száma is gyarapszik. Czauner Péter • A gumikarikák, a neoncsövek, a különböző mosószeres flakonok, a zsúfolt növényanyag gondozása és cserélgetése nem kis feladat elé állítja a ház tulajdonosát. n iilllU ül ÍMÜiii 9 A több évtizedes fenyőfák csoportja szerves egységet alkot a házzal, a fa kerítéssel és a viszonylag nagy gyepterülettel. , (Straszer András felvételei.)
