Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-07 / 56. szám
mo. március 7. • r'EXÖFI NÉPE • 3 A RAJZFILMGYÁRTÁS HARMINC ÉVE Gusztáv, János vitéz, Toldi és társaik Gusztáv összetéveszthetetlen, kél szál hajjal ékesített feje és hol mulatságos, hol tragikomikus kalandjai immár negyedszáz ország tévénézői számára ismerősek. Lehet őt kedvelni, lehet rá haragudni, de közömbös nem maradhat, aki egyetlen Gusztá.v-fil- mel megnézett — ez derül ki /a bel- és külföldi kritikákból. Akkor pedig már elérte, amit „szülei” — Jankovics Marcell, Nepp József és Dargay Attila — akartak: emberi tulajdonságokat, életből vett pillanatokat rajzfilmen nemcsak ábrázolni, hanem érzelmeket kelteni velük. Első volt a magyar rajzfilmesek sorában Macskássy Gyula, aki már a második világháború előtti években reklámrajzfilme- kel készített másodmagával. (Társa, Halász János volt, ma a világ rajzfilmszövetségének . az ASIFA-nak elnöke.) Az államosítás után Macskássy rendezésében készült 1950-ben az első rajzme- sefilm: „A Jcis kakas gyémánt félkrajcárja”. Tízperces kisfilm —, s ezzel kezdődött a magyar rajzfilmgyártás pályafutása, amit igazán nem túlzás magasra {velőnek mondani. Reklám- és gyermekfilmek követték egymást az első években. Akkor épült meg a korszerűnek kikiáltott stúdió-„kombinát” Budán, a Vörös Hadsereg útján. Csakhamar kiderült, hogy feladatköréhez — itt működik a szinkronfilmgyár is —, nagyon kicsi. A helyzet azóta annyiban változott, hogy — most már olykor ' elviselhetetlenek a körülmények, kevés a hely, elavult a felszerelés. Mindezt ismét csak lelkesedéssel. hivatástudattal lehet ellensú- . lyozni, s hogy ebben. nincs hiány, azt az eredmények bizonyítják. Nagy szó — különösen mostanában — a világszínvonal, s a Pannónia rajzfilmesei e téren sok mindenkinek példát mutatnak. A világranglistán ugyanis ötödikként szerepelnek, s ez igazán nem csekélység, amikor az első négy: a Walt Disney, a Hanna—Barbera (az előbbi a legrégibb rajzfilm- stúdió az idősebbek emlékeznek Mickey egér históriáira, az utóbbi nálunk a Flinstone-családdal vált ismertté), továbbá a moszkvai és a japán rajzstúdió. Gyártás mennyiségében és< jelentőségében egyaránt a Pannónia az ötödik! Fel&orolni aligha lehet mindent, ami az elmúlt harminc évben készült. Elsők közt „született” Peti: Macskássy Gyula és Várnai György gyermekrajzfigurája, „aki” ma is él. Egész estét betöltő rajzfilm volt 1973-ban a „János vitéz”, Jankovics Marcell rendezése, ezt 70 ország vásárolta meg. Világnyelvekre szinkronizálták a Lúdas Matyi-t (az említett Hanna-—Barbera cégnél mondták alá az angol szöveget), a Hugót és másokat. Mézga Gézának „csacsika családjával”, a Köbükivel és társaikkal együtt nagy sikere volt a, magyar tévében, s éppúgy szívükbe zárta őket egy sor ország közönsége, miután angol, német, spanyol és francia nyelvre is szinkronizálták a sorozatot. Számos ország filmesei vették meg ‘ a „Stop! Közlekedj okosan” című rajzfilmet is, mivel a köziekedé-. si 'gondok, a szabályok megtartására nevelés jelentősége manapság mindenütt megnőtt. Még csak az első félét jnutatta be a hazai tévé a „Magyar' Népmesék” című rajzfilmsorozatnak, amely 26 részből áll. Minden heti tévészenzáció „Frakk és tár- sai”-nak kalandja, amely —gyér- . mekfilm ugyan, de a feOnőttek sem szeretik elmulasztani szombat esténként. Most készült el az első magyar rajzfilmmusical: a 80 perces „Habfürdő”. Rendezője Kovásznai Gábor György. Rövidesen követi az ugyancsak egész estét betöltő „Fehéiilöfia”, Jankovics Marcell színes rajzfilmje. Az előbbi a felnőtt közönségnek, az utóbbi az ifjúságnak szól. További, a megvalósuláshoz közeledő tervek: Richly Zsolt rendezi a „Háry János”-t, Nepp József pedig a népszerű mese alapján a „Hófehér” című rajzfilmet. Jövőre kerül a nagyközönség elé a „Daliás idők” című film — 80 perc a Toldi-trilógiáISMi ■ § ft-ip ÜTTÖRŐÉLET Ki tud többet Kecskemétről? l$w íeDrí t Nepp József: Mézgáék. ból. Készül „A jövő csapdái” című sci-fi animációs film Kovács István közreműködésével, magyar—francia koprodukcióban. Három évtized alatt igen sokat fejlődött a rajzfilmkészítés, elsősorban a művészi színvonal emelkedett összehasonlíthatatlanul. Ám a technika sem ugyanaz már, ami 1950-ben volt: a Kis kakas gyémánt félkrajcárját még pauszpapírra rajzolták, arra tet• Jankovics Marcell—Lisziák Elek: Magyar népmesesorozat — A kismalac és a farkasok. — • Kovásznai Gábor György: Habfürdő. (Somfai István felvételei — KS) ték a celluloidot és tussal kihúzták a vonalakat, majd a hátlapon színminta szerint .kifestették. Gusztáv kalandjait már zsírceruzával rajzolták közvetlenül cél- luioidrá — a Toldi-film pedig úgy készült, hogy minden mozzanatot háttérrel együtt celluloidra festenek olajjal. Ez lesz az első magyar festményfilm. A legújabb pedig: a xeroxtechnika, amelynek alapja a rá- fényképezés, nagy előnye pedig az a többi eljárással szemben, hogy nem mázolódnak el a vonaliak, akár évtizedekig, sem. Ez-pe-. dig igen fontos a rajzfilmeknél, hiszen, .a munka döntő része éppen a rajzolás. Csupán érzékeltetésül: a 72 perces Lúdas Matyi- filmhez kereken 50 ezer rajzot kellett elkészíteni. Hazai és nemzetközi elismerésben nincs hiány. Sok dijat hoznak a mozikban bemutatott rövidfilmek. 1954 óta minden jelentős külföldi filmfesztiválon szerepelnek a magyar rajzfilmek, s a velencei Arany Oroszlántól a legkülönbözőbb elnevezésű és értékű díjakig sokmindennel honorálták a szakértő zsűrik a magyar rajzfilmek művészetét. A közeljövőben találkozunk a televízióban régi kedvenceinkkel: Bubó doktorral és kársaival. A cím a közönség kérése is a rajzfilmesekhez: Kérem a következőt! V. E. Több kecskeméti úttörő kérésének teszünk éleget, amikor a március 20-án sorra kerülő hely- történeti vetélkedőt kissé részletesebben ismertetjük. A vetélkedőt a Barátunk a múzeum ... akció keretében rendezzük meg a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársaival karöltve. A vetélkedő a múzeumban most látható Kecskeméti városképek című kiállítás képeihez, tárgyaihoz kíván benneteket közelebb hozni, célja, hogy lakóhelyeteket — szülővárosotokat jobban megismerjétek! A vetélkedőn részt venni kívánóknak március 13-án, csütörtökön a múzeumban tárlatvezetés lész — menjetek el erre minél többen! Ezen TI kérdezzetek! Tudjatok meg mindent a kiállított képekkel, használati eszközökkel ' kapcsolatban! Rendezzetek őrsi portyát, amelynek keretében az emléktáblákat keresitek meg, hogy -pontosan ismerjétek iskolátok, úttörő- csapatotok névadójának életét! A vetélkedőt' vidám fejtörőnek szánjuk, olyanftak, ahol tanulni lehét, sőt, annak, aki sokat tud elmondani a megyeszékhely nevezetességeiről. híres embereiről, épületeiről, annak még jutalomtárgyat is szánunk! A vetélkedőre csak egyénileg lehet benevezni, de természetesen nincs akadálya annak, hogy egy egész őrsöt, vagy történelemszakkört meghívjunk! A kecskeméti után tervezzük a megye többi városában is a helytörténeti vetélkedő megrendezését, hogy minden kisdobos és úttörő jobban megismerje lakóhelyét. A kecskeméti vetélkedőn szívesen látunk más járásból, városból érkezeit úttörőket is, de kérjük ezt az igényüket mielőbb jelezzék az Úttörőélettel, hogy meghívónkat postázhassuk címükre. Kiss Erzsiké a tudósítónk kérdésére válaszolva: rajvezetőjük, édesanyjuk nem vehet részt a vetélkedőn, mert a múzeum legnagyobb terme is szűknek bizonyulna, ha felnőttekét is vendégül llátnánk. A fejtörőt korán kezdjük, hogy^yaiafneQnjüen ^téte-,. dés előtt hazaérjétek, mert ahogy Kovács Zoli „írta „csak abbén az esetben mehetek vetélkedni”. Természetesen kisdobosok is részt vehetnek az eseményen, küldjék .-hát bátran ők is megfejtéseiket! Tudósítóink jelentik Hosszú levelet írt az Úttörőéletnek császártöltési tudósítónk. Villányi 'ndrea, aki otthon csapatának Krónikása is. A beszámolót — nagyon ügyesen — hírekre bontotta, így sok eseményről számolhatott be. röviden. . íme, a császártöltési hírcsokor. A helyi művelődési házban - az elmúlt napokban találkozhattak az úttörők a Japánból érkezett Sakurai Keiko mesternővel, aki papírhajtogatásra .tanította őket. A színes és újságpapírból készült állatok, virágok, különféle sapkák, labdák nagy sikert arattak a gyerekek körében. Ismét igazolódott, hogy igazi örömet nem a drága játékok szereznek, hanem azok, amit ügyességgel, fantáziával maguk is elkészülhetnek. Rajonként rendezték meg a farsangi mulatságot Andreáék csapatában. A tantermeket néhány dísszel hangulatossá tették, majd felvonultak a jelmezesek: a keresztes lovagok, a hajótöröttek, a mesékből ismert királynők. Az ötletes jelmezeket a csapat vezetői jutalomban részesítették. Sikerek születtek a Tudományos Technikai Űttörőszemle csapatversenyein —. szól Andrea levele. Örömmel tesszük hozzá: és a járási versenyen is, ahol a né-, met nyelv kategóriában császár- töitésiek lettek, dobogósok, a három győztes egyike pedig Villányi Andrea lett! Csak így tovább, legyetek ott Csillebércen is! A _ másik híradás ugyancsak a szemlével kapcsolatos. Az elmúlt héten közölt, az első helyezést elért hallási technikushármas — Franczia Gyula, Nagy Tibor és Raánai László — nem a S$űts József — hanem az Ady Endre csapat tagjai! Rejtvényfejtőknek Az elmúlt héten közölt öt kérdésre nagyon sok helyes megfejtés érkezett. Ahogyan jeleztük, minden megfejtő számbaj ön a március 20-án a Katona József Múzeumban sdrra kerülő hely- történeti vetélkedőn, nevüket feljegyeztük, részükre meghívót küldünk! íme a helyes megfejtés: 1. 1968; 2. A barátok templomának oldalhajója; 3. (Pl.) Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, Petőfi Sándor: Hírős város az Afődön Kecskemét; Jókai Mór: Mire megvénülünk; 4. A Megyei Művelődési Központ, Bács-Kiskun megye Tanácsának és az MSZMP megyei Bizottságának székháza és a két szalagház; 5. 1944. október 31. Könyvjutalmat nyert megfejtéséért: Hatos Tibor, Szécsi Zsolt, Kiss Dénes, Papp Géza', Kiss Agnes, Pécsim Agnes, Szécsi Gábor, Zentai Ferenc, Hamar Balázs, Hegedűs Miklós — valameny- nyien kecskemétiek. Érdekesnek ígérkezik a következő rejtvénycsokor, részetekre állította össze Sz. Körösi Hona múzeológus. Címe: Keresd a kakukktojást! 1. Kecskeméten voltak diákok: Jókai Mór, Petőfi Sándor, Molnár Erik, Klapka György, 2. A megyében jelenik meg: Cumania, Forrás, Tiszatáj. Petőfi Népe. 3; Kecskeméti neves szőlőnemesí- tők: Mathiász János, Hankovszky Zsigmond. Pálfy Gusztáv, Kocsis PáL 4. Régi kecskeméti fogadók: Postasíp. Beretvás, Cserepes, óbester-ház. A feladat az, hogy keressétek meg a sorba nem illő nevet — összesen' négyet — és ezt küldjétek be szerkesztőségünk címére — Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, Pf.: 76. — március 12-ig, levelezőlapon vagy borítékban. A megfejtők között ismét tíz könyvet sorsolunk ki, és valamennyi jó megfejtést beküldő pajtás nevére meghívót küldünk a március 20-án sorra kerülő helytörténeti vetélkedőre! Jó fejtörést! S. K. Egy múlt századi mű hasonmás kiadása Kecskemétről „Magyarország legnagyobb kiterjedésű, s legnépesebb mező városa, Kecskemét körülményes ismertetése annyival is inkább érdekelheti a hazát és külföldet, mert itt a magyar alföld eredeti sajátságait, egyszerű szépségeit, fény- és árnyoldalait, s az erőteljes magyar népélet tiszta jellegét mintegy összpontosulva lehet feltalálni.” Ezeket a szemléletes sorokat abban a nemrégiben megjelent szép kiállítású könyvben olvastuk, amely a Kecskemét és a kecskeméti puszták címet kapta. MAGYARORSZÁG e$ ERDÉLY w"Vv-r: vw»v 'V ÉfBSSJi l kMt. ) KUiirm FERESCZ VAKOT ÍVBE A múlt században, pontosabban 1853-ban a híres-neves Emich Gusztáv könyvnyomdájában látott napvilágot a Kubinyi Ferenc —Vakot Imre szerzőpár Magyar- ország és Erdély képekben című, sok szempontból ma is figyelmet érdemlő műve. A kecskeméti Katona József Múzeumban jelenleg látható várostörténeti kiállítás előkészítése és megrendezése adta az ötletet, hogy a tárlattal párhuzamosan közönség elé vigyenek egy olyan múlt századi művet, amely ugyancsak hozzásegíthet bennünket múltunk alaposabb megismeréséhez. A városi tanács éppen úgy magáénak érezte és támogatta ezt az ügyet, mint a Petőfi Nyomda, különösen annak lelkes fiataljai. A szerkesztés munkáját Sümegi György művészettörténész végezte el szakszerűen. Dr. Mező Mihály, a városi tanács elnöke írt a hasonmás ki- adatú könyvhöz lelkesítő ajánló sorokat. Dankó Imre múzeológus, helytörténész kis esszében igyek• A mű első kiadásának címlapja. H A másik képen: egy kép a könyvből: kecskeméti népviselet szik * eligazítani az olvasókat a kiadvány tartalmát illetően. Kecskemét és a kecskeméti puszták alcímet viseli a szerzőpár már említett, nagy vállalkozású egykori müve. Hogy a két tudós szerző milyen ragyogó és nemes célokat tűzött annak idején maga elé, beszédesen mutatja az alábbi részlet könyvük előszavából: „Vállalatunk czélja: a természet áldásaiban, szépségeiben, a történeti műemlékekben, népéletünk eredeti sajátságaiban egyaránt gazdag, s tudomány, művészet, ipar, kereskedés gazdgszat dolgában is szép előmenetel mutatható Magyarország és Erdély, múlt és jelen állapotját természettani, történeti állam-, föld-, népismei és szépirodalmi tekintetben, hű leírások és képek által nemcsak a bel-, de a külfölddel is körülményesen, alaposan megismertétni.” Nos, e célkitűzésüket* a könyv jrói a jelek szerint ragyogóan megvalósították a Kecskemétről és környékéről szóló fejezetekben. Bemutatják a város török kor előtti, a török világ és a kuruc kor alatti időszákát, valamint az ezután következő évtizedeket is. Különösen izgalmas a könyvnek az a fejezete, amely az itteni tanyás gazdálkodás (ahogy ők nevezik: tanyagazdászat) alakulásával foglalkozik. Megtudjuk így utólag, hogy az állattartásban például legtöbb volt a birka és legkevesebb a ló. Megismerjük a valamikori számadók, bojtárok, juhászok és csikósok életét. Bő fejezetet szánnak a szerzők többek között a város települési, közigazgatási helyzetére, fekvésére, természeti adottságaira stb. Érdekes tudnivalókkal találkozunk a fentieken kívül a • nagy formátumú, remekül szerkesztett kötet oldalain az egyházi szervezetekről, az építkezési sajátosságokról, demográfiai viszonyokról, népszokásokról. Ez utóbbiakkal kapcsolatban megjegyezzük; érdekesség számba megy a mai ember számára mindaz, amit például a 'húsvéti játékokról, a szüreti mulatságokról, disznótorokról, valamint a látványos külterületi lóversenyekről megtudunk. Ám nemcsak ilyen vidám, hangulatos eseményekről, történésekről, szokásokról tudósítanak a kortárs szerzők, hanem meglehetősen sok gondról, kínról, bajról, keserűségről számolnak be. Hogyne, hiszen az e tájon élő embereket a különféle háborús pusztításokon kívül kínozta a tűzvész, a járvány, az ivóvízhiány, és annyi minden még. Az a nép, melyről azt állították az írók, hogy úgymond „szorgalmának párja nincs”, meglehetősen sokat szenvedett a mindenféle csapásoktól. Abban az időben, amikor már „vaspálya” — vonat — volt, meg nyomda, színház, többféle iskola is, hiányzott a kórház és a kellő számú orvos. Egyik érdekes része ezzel kapcsolatban a könyvnek, hogy a Kubinyi Ferenc—Vahot Imre szerzőpár jó néhány hasznos javaslattal áll elő a városfejlesztést illetően. Miközben a kötet írói köszönetét mondanak kiadványukban mindazoknak, akik szerteágazó, nagy munkájukban segítették őket, mi, mai olvasók jó néhány olyan akkor élt személyt ismerünk meg, akik együttesen nagymértékben hozzájárultak a város kulturális életének fellendítéséhez. Elég itt csak megemlíteni Hajagos Illést, „Kecskemét korszerű műveltségű derék polgármesterét”, Hornyik Jánost, a „buzgó városi levéltárnokot”, Csányi Jánost, a „jeles ismert történetbúvárt” és Losonczi Lászlót, az „ismert népszerű költőt”. Okét más kiadványokból, többek között a Kecskemét jelesei című kislexikonból eddig is ismertük. A Kecskemét és a kecskeméti puszták című könyv - ezerötszáz számozott példányban került ki a nyomdából. A fentiekben megfogalmazott elismerésünk mellett ezzel kapcsolatban azt ' említjük meg, hogy az ilyen, részben tudományos, részben pedig nagyközönségnek szóló, olvasmányos, népszerűsítő kiadványból több kellene. Ha akár egyszerűbb kivitelben, népszerű formában is eljuthatna a kutatókon kívül a nevelőkhöz, közművelődési szakemberekhez, diákokhoz, ifjúsági szervezetekhez, akkor ez a tény bizonyára hozzájárulna a város és a környék múltjának alaposabb meg is méréséhez. Varga Mihály .
