Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
4 • PETŐFI KEPE ® 1980. Harcias 4. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRÍEKEZLET (Folytátis a 3. oldatról) eredményeiket. Kedvezően fogad* ják például a teljesítményihez igazodó bérezési rendszereket Szükség van tehát a munka szerinti elosztás gyakorlatának továbbfejlesztésére. A fiatalok természetes törekvése az önálló lakás megszerzése. Kiskörösön a felépült lakások 50 százalékát fiatal házasok kapták, ma mégis sürgetőbb a lakáshelyzet mint volt. Dicséretes a vállalatok támogatása, azonban ez is csak részmegoldást jelent. Ezért a jövőben is számítani lehet a magánerős lakásépítkezésekre. Mindehhez azonban javítani kell az építőanyag-ellátást. Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója — Jóleső érzés volt hallani mind a beszámoló, 'mind a tegnapi és mai felszólalásokból az élelmiszeripar fejlesztésének fontosságát — mondotta a hozzászóló. — Ezt a véleményt nyilván az is diktálta, hogy törekednünk kell a népgazdaságban megtermelt minden termék feldolgozására. A beszámoló is hangsúlyozta, hogy az élelmiszer- ipar nem fejlődött olyan mértékben, mint kellett volna, s ei téren nem valósultak meg a XI. kongresszus határozatai. Nekünk élelmiszeripari dolgozóknak is jobb lett volna azt hallani, hogy minden rendben van, az iparág fejlesztése a vége felé tart, jobbak az üzemeinkben a munkakörülmények, magasabbak a keresetek. Az utóbbi években a hibák ellenére is léptünk előbbre. Nem múlt el esztendő, hogy jelentős fejlődésről, a munkakörülmények javításáról ne számolhattunk volna be. A népgazdaság helyzete azonban többet nem tett lehetővé. Ha volt pénz, akkor gond volt a tervező kapacitással, ha pedig az volt, nem akadt kivitelező. Nálunk most egy bébiételt gyártó üzem épül, valamint egy jelentős szociálpolitikai (beruházás van folyamatban. Amint a bébiétel- gyártó üzem dolgozni kezd, az ilyenfajta termékből megszűnik a tőkés import. Mégjs alig van illetékes megyei, vagy városi vezető, akinek ne kellett volna segíteni tervezőt vagy kivitelezőt keresni. Nagy szükség van nálunk emellett a gépesítésre. A konzervgyárban még most is nagyon sok a túlóra, mert sok mindent kézzel kell végezni, s nincs hozzá elegendő létszám. Márpedig a gyár termékeinek 70—80 százaléka exportra kerül. Elsőrendű feladatunk a tőkés export növelése, ám a külföldi piacokon versenytársak is jelentkeznek. Sőt, ma már szinte az egész világon mindenütt jelentős állami támogatással fejlesztik az élelmiszer-gazdaságot. A közeljövőben mindenekelőtt a belföldi ellátást szeretnénk javítani. Ezt nehezíti, hogy a mi gyárunk elsősorban exportra profilírozta termelését. Amit mi 'belföldön eladhatunk, az olyan kis arány, hogy nem fedezi a gyár termelésének tervezett növekedését. Mi természetesen mégis törekszünk erre, mert a fogyasztók érdeke ezt kívánja. Ugyanakkor növelni kívánjuk a demokratikus országokba irányuló kivitelünket is. Az utóbbi időben szállítási gondok, vagonhiány is nehezítette munkánkat. Sajnos ez nagyon sokrétű hátrányt okoz mind a termelésben, mind az értékesítésben. A pontos szállítás a tőkés piacon elengedhetetlen feltétele az értékesítésnek. Fontos feladatunk a gazdasá-' gosság javítása, mert ennek is szerepe van az élelmiszeripari fejlesztés elmaradásában. Jó néhány elképzelésünk, tervünk van a gyártmányszerkezet további javítására, a gazdaságosság növelésére és gyárunk ^észi:kollektívá- ja bízik ezek sikerében. " Árvái Mihályné, a keceli Szölőfiirt Szakszövetkezet szakmunkása — A szocialista brigádokról, a nők helyzetéről és a járásunk mező- gazdasági üzemeiben nagy lendülettel folyó munkaverseny-mozga- í -; lomról szeret- f ^ nék szólni. . f Szövetkezetünkben a brigádmozgalom 1977- ben újjászerveződött. Jelenleg 19 brigád 200 taggal — közöttük 103 nő — vesz részt a mozgalomban. A szocialista brigádmozgalom tartalmi vonatkozásában is elmélyült, a brigádok tevékenysége a hármas jelszó körül csoportosul, amelyben a fő hangsúlyt a gazdasági építőmunka kapja. A hatékonyság, a gazdaságosság, a takarékosság nem frázisok, hanem valódi tettek. _ Szövetkezetünk szocialista brigádjai hozzájárultak eredményeinkhez. A szövetkezet közös vagyona az elmúlt évben 203 millióról 372 millióra növekedett, a fejlesztésre öt év alatt 109 millió' forintot fordítottunk, a tiszta jövedelem 119 millió forint volt. Munkahelyi tanácskozásokon vetették fel dolgozóink, hogy akadozik a bor értékesítése, a palackos áru nem hoz jövedelmet. Nagyon szeretnénk, ha a jövőben nem lennének értékesítési gondjaink. Homoktalajokon jól hasznosul a cirok, azonban erre a növényre árkiegészítés nincs. A szőlőtermesztés kapcsán felvetném az öntözés gondját, ugyanis célszerű lenne az öntözéses területek növelése, de a gazdaságok ennek kivitelezését képtelenek megoldani. A szocialista brigádokban erősödött a közösségi szellem. Vállalásaink között található olyan is, amelyiknek keretében idős, beteg emberek gondozását kívánják vállalni, ugyanitt szerepel még az állami gondozott gyermekek segítése is. A brigádok lakóhelyük környezetének megváltoztatására is törekednek. Kiemelkedő jelentőségű az ötvenszemélyes szövetkezeti óvodánk támogatása. Az idén szeptemberre ezt az intézményt huszonöt hellyel bővítjük. Szakszövetkezetünk 910 dolgozója közül 323 nő. Gazdaságunk vezetése a lehetőségekhez mérten igyekszik a szociális körülményeket javítani. A munkahelyekre autóbuszokkal utazunk, folyamatban van egy olyan varrodai üzem kialakítása, amely 100—150 nőnek nyújt munkát. Ezzel kapcsolatban szeretném felvetni azt a gondolatot, mely szerint nemcsak a kedvezőtlen adottságú szövetkezetnek kell ilyen jellegű melléküzem létesítésére engedélyt adni. Végezétül a szakszövetkezetben dolgozók tanulásáról, a gyermekgondozási segélyen lévő anyákkal való foglalkozásról szólt. Dr. Gaszner István, a Bajai Tanítóképző Főiskola főigazgatója főiskola és a vízgazdálkodási intézet eszmei-politikai, szakmai és szervezeti vonatkozásban tovább erősödtek. Ugyanakkor kötelességének érzi, hogy eredményeikkel és gondjaikkal bővebben megismertesse á megye legmagasabb pártfórumát. Az elmúlt öt évben mindkét intézmény életében alapvető szervezeti változásokat hozott, a tanítóképző főiskola esetében a dinamikus fejlődést, a vízgazdálkodási intézet esetében az üzemmérnökképzés megerősödését eredményezte. A megyei és városi pártbizottság mindkét intézmény életét és sorsának alakulását megkülönböztetett figyelemmel kísérte és a legtöbbet tette annak érdekében, hogy a felsőfokú szakemberképzés e két fontos megyei bázisának megerősödése megtörténjen. Mint megállapította, a tanítóképző főiskola speciális képzési feladatként a nemzetiségi tanító- képzést is szakkollégiumi szinten biztosítja. Az oktatás gyakorlatiasabb a vízgazdálkodási üzemmérnökképzésben. Baján jelenleg száz oktató irányításával ezer főiskolai hallgató tanul. A tanítóképző főiskolán a tanítóhiány leküzdése érdekében megháromszorozódott a létszám, s a következő oktatási évben a nappali tagozaton megközelíti az ötszázat, levelező tagozaton pedig meghaladja a kétszázat A főiskolának szerepe van abban, hogy a megye iskoláiban felére csökkent a képesítés nélküli nevelők száma. Az elmúlt őt év alatt 670 diplomást bocsátott ki az intézet A vízgazdálkodási intézetben a nappali tagozatos hallgatók száma átlagosan 240, a levelező hallgatók száma pedig száz. Mint megállapította, az elmúlt időszakban igen jelentős anyagi beruházással bővült a tanítóképző főiskola képzéshez szükséges technikai berendezése, befejezés előtt áll a főiskola sportcsarnokának építése. A kutató tevékenységről szólva elmondta, hogy a tanítóképző főiskolán olyan eredmények születtek a nyelvtan, a matematika, a környezetismeret és a rajztanítás legkorszerűbb módszereinek kipróbálásában, amelyek már az új általános iskolai tan- tervben és tankönyvekben helyet kaptak. A vízgazdálkodási intézet oktatói olyan jelentős megbízatást kaptak, mint a líbiai vízgazdálkodási üzemmérnökképzés intézményrendszerének tervezése és telepítése. Befejezésül a környezetvédelmi kutatásokban végzett munkáról, a víztakarékos öntözési módok kialakításában végzett kutatásokról^ az intézeti beruházásokról, a tudományszervezésiben végzett tevékenységükről, politikai és kulturális rendezvényeikről, a hallgatók neveléséről, marxista—leninista oktatásáról és a feladatokról szólt. Borszéki Lajos, a megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke — Az elmúlt öt év tevékenységét összegező beszámolók jól tükrözik az emberi tevékenység legfőbb elemét, a munka eredményességét, örömét, társadalmi és egyéni hasznosságát. Hát még ha önmagán is győz az ember, ha eljut odáig, hogy naponta bizonyos időt egészsége karbantartására, élet- és munkaképessége regenerálására fordítson — fejtegette bevezetőül Borszéki Lajos. Emlékeztetett arra, hogy az SZTK-rendelők látogatottsága megtízszereződött, hogy a gyógyírt a legkevésbé jóban keresi az ember, pirulákat szed azért, hogy megnyugodjon, hogy elvegye a teimészetes étvágyát. E kedvezőtlen jelenségek is jelzik, hogy fokozódik az egyén és a társadalom felelőssége az egész-, ség megőrzése érdekében. Az elmúlt évékben fontos párt- és kormányhatározatok születtek az ifjúság, a ‘ lakosság sportjának fejlesztésére, az iskolai testnevelés feltételeinek javítására. Ezek eredményeként csaknem valamennyi területen megvannak a konkrét tervek, célkitűzések, felelősökhöz kötött intézkedési tervek. Most már a végrehajtás éraekében a következetes tettek vannak soron. A megyében hagyományos és szép eredményeket felmutató tömegsportról szólva megállapította Borszéki Lajos, hogy a lakosság összlétszámát tekintve nem a legkedvezőbb a kép, hiszen a lakosság mintegy 24—26 százaléka vesz részt rendszeres, illetve alkalomszerű sportolásban. A nők aránya ebben még kedvezőtlenebb. — Az elmúlt években a leghatározottabb fejlődés az iskolai testnevelés és sport terén volt — emelte ki a felszólaló. A továbbiakban hangoztatta, hogy a verseny- és minőségi sport ötévi ösz- szegezése figyelemre méltó. Néhány sportágban kimagasló hazai és nemzetközi sikereket értek el megyénk sportolói. Jó néhány alap- és hagyományos sportágban viszont az eredmények nincsenek arányban az erkölcsi és anyagi ráfordítással. Sajnálatos, de a labdarúgás színvonala sem fejlődött. — Helyzetünk ismeretében a központi határozatok segítségünkre vannak, hogy az említett minőségi sportágakban megállítsuk a visszaesést, felszámoljuk az egyhelyben topogást. Ennek elengedhetetlen feltétele a korszerű szakmai^ munka, u a® xezt * ’segítő rend és fegyelem, amely nélkül nem (születik eredmény. A sportolók nevelésének fontosságát hangsúlyozva, elmondta Borszéki Lajos, hogy sok a fegyelmezetlenség, a lezserség, a követelődzés. Ezek felett gyakran a vezetők is szemet hunynak. Rendet kell tehát e téren is teremteni. Befejezésül a tömegsport és a versenysport számára egyaránt nélkülözhetetlen társadalmi ösz- szefogás és segítségadás fontosságát hangoztatta. Es azt is bejelentette, hogy a megyéből hat sportoló tagja a magyar olimpiai keretnek. Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára A Hazafias Népfront több mint tízezer aktivistája nevében köszöntőm a megyei pártértekezletet. A megyei, a hat városi és a 106 községi népfrontbizottság pártunk XII. kongresz- szusának irányelveit megtárgyalta. Az abban rögzített eredményeknek bizottságaink is részesei, s a célok megvalósításában is megyénk egész lakosságával együtt részt kívánunk venni. Jelenleg valamennyi bizottságunk azon fáradozik, hogy segítse az V. ötéves terv hátralevő feladatainak helyi megvalósítását. A lakóterületeken a településfejlesztési tervek végrehajtását a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére hirdetett településfejlesztési verseny is előmozdítja. Eddig mintegy 200 millió forint értékű feladat került meghatározásra a vállalások alapján, s 1980 végéig több mint 600 millió forintot érő társadalmi munka végzését tartalmazzák a felajánlások. A népfrontbizottságok a megyei és a helyi pártbizottságok, pártvezetőségek irányításával a társadalmi és tömegszervezetek aktív közreműködésével szélesítik a párttagok és pártonkívüliek jó kapcsolatát. Összegyűjtjük a lakosság javaslatait, véleményét és cselekvő részvételét is szervezzük a gazdaságpolitikái célkitűzések megvalósításáért. A szövetségi politika a szocializmus építésében meghatározó szerepet játszik, felemelkedésünk egyik alapvető tényezője. Mozgalmunk egész tevékenységével hozJ zá kíván járulni a munkáshatalom erősítéséhez. Növeltük a munkások részvételét a közéleti munkában. Városainkban az elmúlt években 526 lakó- és utcabizottságot választottak. A mezőgazdasági dolgozók tudatformálását, életmódjának szocialista alakítását segíti elő a 36 tanyai és a 37 külterületi és városkörzeti népfrontbizottság. A műszaki, agrár- és humán értelmiség is egyre nagyobb számban vállal szerepet mozgalmunkon keresztül a közélet minden fórumán. Arra törekedtünk még, hogy a jelentős számú kisiparos, kiskereskedő közül is mind többen vegyenek részt a lakóhelyi feladatok megoldásában, különösen a gyermekintézmények létrehozásában. A népfrontbizottságok irányításával 87 nő- és rétegpolitikai munkabizottság is működik. Tartalmasabbá tettük munka- kapcsolatainkat az elmúlt években a szakszervezetekkel, a KISZ- szel, a TIT-tel, a"Vöröskereszttel, az MHSZ-szel. A megyénkben élő nemzetiségiek között népfrontbizottságaink nemzetiségi találkozókat szerveznek, elősegítik hagyományaik ápolását. A szocialista demokrácia a népi hatalom egyik legfontosabb eleme. A Hazafias Népfront működésének alapvető színterén, a lakóhelyen növeli hozzájárulását a szocialista demokrácia erősítéséhez, a lakosság közéleti aktivitásának kibontakoztatásához. Jelentős szerepet töltenek be a lakosság mozgósításában a falu-, a részfalu- és városkörzeti gyűlések, amelyeket a tanácsokkal együtt szervezünk. Tavaly 184, az idén eddig több mint 155 falugyűlésre került sor 30 ezer résztvevővel. Ezeken csaknem ezerszázan kértek szót, s mondtak véleményt településeink életéről, munkájáról. Horváth István vitazárója Kedves Elvtársak! A vita, ami pártunk megyei küldötteinek értekezletén folyt, most véget ért. Megjegyzem mindjárt elöljáróban, hogy ez a párton belüli eszmecsere a 4 XII. kongresszusra való felkészülés során Bács-Kiskun megyében nem Itt és most kezdődött. Nagyon alapos viták folytak a párt alapszervezeteiben, a pártcsoportokban, taggyűléseken, a járási és városi küldöttértekezleteken is, és így jutottunk el küldöttértekezletünkre. Azok tehát, akik itt felszólaltak, bár a saját nevükben beszéltek és a saját nézetüket fejtették ki, de amit szóba hoztak, az tükrözi a körülöttük dolgozó kommunistáknak, a lakosságnak, s az őket delegáló pártfórumoknak az állás- foglalását is. A pártunkban folyó vitáknak és eszmecseréknek általánosságban van bizonyos sajátossága, ami abból fakad, hogy itt olyan emberek vitatkoznak, akik eszméinkben, céljainkban, s a cél felé vezető út kérdéseiben is egyetértettek. Ehhez az egyetértéshez úgy juthatunk el, hogy sokféle megközelítésből, különböző nézetek felhasználásával és ütköztetésével alakítjuk ki az álláspontunkat, a döntéseinket és a jövőre vonatkozó elképzeléseinket. Ez a fajta vita, az ilyen szellemű tanácskozás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy nekünk itt, Bács-Kiskun megyében is a jelenünkről és feladatainkról pontosabb képünk legyen. Tanácskozásunk a megye politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális állapotról, pártunk helyzetéről és tevékenységéről tárgyilagos képet adott. Valamennyi észrevétel figyelmet érdemel, időszerű, és hozzátehetem, hogy meg is fogja kapni a figyelmet a végrehajtás során. Megerősítést nyert az, hogy pártunk folytassa fő politikai vonalát, beleértve a s?i&sggiss,.váltóért tatásokat is, és hogy pártunk kövessé-a! fő vezetési, irányítási gyá-J korlátát, módszereit. Ebben lehet summázni az irányelvekkel ösz- szefüggésben a XII. kongresszus elé terjesztendő állásfoglalásunk lényegét. Bács-Kiskun megyei vonatkozásban pedig jóváhagyást nyert a megyei pártbizottságnak a két kongresszus, illetve a két pártértekezlet között végzett munkája és a feladatokra vonatkozó előterjesztés. A gazdasági jellegű . kérdések teljesen érthető okokból itt a mi tanácskozásunkon is a legnagyobb figyelmet kapták. Tényleg úgy tűnik: itt is érzi mindenki, hogy most ezen múlik minden, a politikában is, a kultúrában is, életszínvonalunkban is. Most — ahogy ennek itt több felszólaló hangot adott — olyan szakaszban vagyunk, amikor a növekedés minden szóba hozott területen lelassult, annak érdekében, hogy a gazdaságunk egyensúlyi helyzetét viszonylag nyugodtabb körülmények között tudjuk megjavítani. Az a követelmény is megfogalmazódott itt — és ez nemcsak Bács-Kiskun megyei törekvés —, hogy ezt az időszakot jó volna minél rövidebbre fogni. Természetesen annak érdekében, hogy az egész gazdaságban, a gazdálkodás és az életkörülmények javításában is egy olyan fejlődési vonalra és szakaszra tudjunk ismét visszatérni, amelyben dinamikusabb növekedésre lesz lehetőség. Ezt csak egyetlen módon tudjuk megoldani: ha számolunk azzal, hogy mindaz a követelmény, amelyekkel nekünk most szembe kell nézni, hosszú távon is érvényes. Hogy a gazdálkodó szervezetek számára a külső környezet nem könnyebb, hanem nehezebb lesz, mint ahogy az ország számára is nehezebbé vált a külső környezet. Hogy ennek a következményeit és hatását kivédjük, korszerű reagálásra van szükség a gazdaságpolitikánkban, amit tükröz a Központi Bizottság irányvonala, a gazdaságirányítási gyakorlat is, ami felé szintén van elmozdulás a gazdasági vezetésben, ahogy erről itt sok felszólaló beszélt. Tehát van megoldás, látjuk a kiutat, sőt a kezünkben' vannak azok az eszközök, lehetőségek, amelyekkel ebből a helyzetből is előbbre tudunk menni. De a megoldás módja nem az, hogy ezekben a feltételekben próbálunk enyhébb és elnézőbb elbánást kijárni magunknak, akár a megyének, akár a megyében levő üzemeknek, mert ez az út nem járható. Hanem az hordozza a megoldást, ha mindenütt keresik, a negatív hatások ellensúlyozásának a módját. Tehát, ha ilyen konstruktív magatartás érvényesül, s nem az egymásra mutogatás, a kijárás és a tétlenkedés szelleme, akkor azt gondolom; hogy az eszközeink, amelyek rendelkezésre állnak, elégségesek lesznek ahhoz, hogy előbbre lépjünk. Más dolog ugyanakkor, és nem mond ellent annak, amire utaltam, a mezőgazdaság területén egyes ágazatok támogatásának a kérdése. Felelősséggel, jól meg kell választani, hogy mi az, amivel foglalkoznak, de ha szüksége van rá a népgazdaságnak, akkor vállalni kell az ezzel járó összes következményt is a támogatási rendszerben, a háztáji, a melléküzemági tevékenység szervezésében stb. Ami iparunkat illeti: a felszólaló elvtársak is érzékeltették, s ez az alaphangja a pártbizottság beszámolójának, a határozati javaslatának is, hogy tulajdonképpen a struktúraváltáshoz és a termékszerkezet korszerűsítéséhez megfelelő adottságokkal rendelkezünk. Jórészt olyan üzemeink és gyáregységeink vannak, elsősorban a gépiparban, de a könnyűiparban is, amelyek a dinamikusan növelhető és fejleszthető kategóriákba tartoznak. A területfejlesztés kérdéseire reagálva, Horváth eivtárs hangsúlyozta: van egy lakossági várakozás, mely a beruházásoknak és d létesítményeknek t a : n^gválőpfíá-1 sán méri az adott helyen dolgozó vezetők és vezető testületek munkájának az ütőképességét. Az ország lehetőségeinek az ismeretében is beszéltünk arról, hogy nen\ lehetséges minden ötéves tervben nagyobbat lépni, mint az előző ötéves tervben. Például csak a második ötéves tervtől sorolva a számokat: 8 ezer, 12 ezer, 16 ezer, 21 ezer, 25 ezer lakás épült az elmúlt évtizedekben. Ezt nem lehet minden ötéves tervben ilyen haladvány szerint fokozni. A területfejlesztés és életszínvonal kérdésénél kitűnt: lesz lehetőségünk arra, hogy megvédjük, sok területen pedig arra is, hogy tovább is fejlesszük az eddig elért színvonalunkat. Ez érvényes az életkörülményekre, a lakossági, egészségügyi ellátásra, érvényes az - általános iskolai, középiskolai, főiskolai — általában közoktatásunk továbbfejlesztésére, még a sportolás lehetőségeinek, tárgyi feltételeinek javítására is. Tehát ném lehetőségek nélkül és nem tervek nélkül léphetünk majd be a VI. ötéves tervnek az időszakába. összességében a vitáról elmondható, hogy saját tevékenysége kritikus és önkritikus vizsgálatával, bizakodással! és tenniaka- rással szólt itt minden felszólaló elvtárs - azokról a kérdésekről, amelyeken az országnak, a hazánknak, a megyének, a megye városainak, községeinek, a különböző közösségeknek és egyes embereknek a boldogulása is áll1. Amilyen széles körű volt itt a vita, meggyőződésem, hogy olyan szoros lesz majd az egység is a határozatok végrehajtásában. A vita most itt, a pártértekezletünkkel véget ér, de a munka továbf) folyik, méghozzá abban a szellemben, hogy egy olyan politika és politikai irányvonal megvalósításán fogunk tevékenykedni, amelyet a XII. kongresszus képvisel, de amelynek támogatására és helyeslésére a Bács-Kiskun megyei kommunisták is egységesen felsorakoztak. Az eredményeink, amelyekről számot adtunk, jelentősek, azokra építhetünk. Ismerjük gyengeségeinket és látjuk céljainkat is. Szeretném mindezek alapján megköszönni a küldött elvtársaknak azt az egyöntetű támogatást, ami a megyei pártbizottság tevékenységével és törekvésével kapcsolatban kifejezésre jutott. Kérem a küldött elvtársakat, hogy az elhangzottakra figyelemmel, az előterjesztett dokumentumokat fogadják el.
