Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

INO. máreias 4. • PETŐFI NÉPE • i

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET

A vitazáré elhangzása után a pártértekezlet az írásos beszámolót, • kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást, a szóbeli ki* egészítést, valamint az összefoglalót elfogadta. Ugyancsak elfogadta és a vitában elhangzott kiegészítésekkel határozattá emelte a megyei pártbizottság javaslatát a további feladatokról A beszámolót vasárnapi lapszámunkban közöltük. Az alábbiakban a feladatokra vonatkozó határozat legfontosabb megállapításait ismertetjük.

A feladatok

II.

Eddigi sikereinkre építve a lakosság szorgalmas munkája által elért eredmények megszilárdulása, gyarapítása, a fejlett szocializmus építésének folytatása — ezek maradnak a következő években is céljaink. Fő feladatunk a XII. pártkongresszus, a párt általános fő politikai irányvonala és prog1. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a kereskedelemben, a szolgáltatásban és a mező- gazdaságban dolgozó munkások száma megyénkben is azt igényli, hogy fokozódó figyelmet fordítsunk anyagi, társadalmi, politikai helyzetük fejlesztésére, a munkás- osztály vezető szerepének megyei érvényesítésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkásak anyagi, bérezési, szociális és kulturális helyzete munkájukkal, teljesítményükkel, áldozat- vállalásukkal és teherviselésükkel összhangban alakuljon. A munkásság vezető szerepével arányban érvényesüljön helytállása a munkában, részvétele a társadalom életében. Ennek érdekében tovább kell emelni a munkásság általános politikai és szakmai műveltségét, elősegíteni belső egységét. A fizikai dolgozók nagyobb arányban kerüljenek vezető tisztségekbe, választott testületekbe.

2. A munkásság mellett megyénkben a lakosság legszámottevőbb része a szövetkezeti parasztság. Ezért súlyának és a megyében betöltött szerepének megfelelően szintén kiemelt figyelmet kell fordítani társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, szociális helyzetére, szerepére, megbecsülésére. A^ mezőgazdasági szövetkezet^ l£sl szakszövetkezetek szocialista jel-. iegene^V^osíbgsével egyjdgbgn; tovább kell emelni a szövetkezeti parasztság szakképzettségét, általános műveltségét, erősíteni tudata, életmódja szocialista vonásait.

3. A megyében élő értelmiség mind létszámában, mint társadalmi szerepében tovább növekszik. A megyéből történő beiskolázás javításával és más területekről való idetelepítésekkel is növelni kell a felsőfokon képzett szakemberek számát. Bátrabban kell építeni alkotó1 tevékenységükre és a közéletben való aktív részvételükre.

4. A magánkisipart és kiskereskedelmet továbbra is támogatjuk. A járási, városi, községi szervek a helyi szükségletek ismeretében adjanak támogatást, nagyobb ösztönzést ahhoz, hogy a magánkisipar és a kiskereskedelem a maga eszközeivel javítsa a szolgáltatás és az ellátás helyzetét.

5. Fontos feladat az idős korúak, a nyugdíjasok helyzetének javítása, a róluk való társadalmi gondoskodás. Az állami, társadalmi szervek, a gazdálkodó egységek segítsék elő, hogy a nyugdíjasok közül — akik tudnak és akarnak — továbbra is hasznos és produktív tevékenységet folytathassanak. Szorgalmazni kell a szociális otthonok bővítését, a házi. szociális gondozás kiterjesztését, és újabb öregek napközi otthonainak létrehozását. Támogatni és tovább kell fejleszteni a „Társadalom az idősekért” mozgalmat.

Az öregekkel való törődés továbbra is fontos szerepe és felelőssége legyen a családoknak.

6. A politikai munka, a nevelés, a felnőttek példamutatása segítse elő az ifjúság helytállását a munkában, a tanulásban, a haza védelmében, és azt, hogy nagyobb mértékben vegyen részt a közéletben, és váljék alkalmassá különböző tisztségek betöltésére. Az eddiginél szélesebb körű helyi kezdeményezések szükségesek a lakóterületeken és a munkahelyeken a pályakezdő és a családalapító fiatalok gondjainak enyhítéséhez.

7. A nők helyzetét könnyítő intézkedésekkel, általános, szakmai és politikai műveltségük emelésével el kell érni, hogy nagyobb arányban kerüljenek választott testületekbe, állami, társadalmi, gazdasági vezető funkcióba, fokozódjék közéleti tevékenységük. Maradéktalanul érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bért elve.

8. Erősítsük tovább a magyar és a nemzetiségi lakosság testvéri együttműködését. Biztosítani kell nemzetiségi politikánk következetes végrehajtását a társadalmi élet minden területén. Támogatni kell a nemzetiségi kultúra, a hagyományok és az anyanyelv ápolását.

ramnyilatkozata alapján eddigi felemelkedésünk eredményeire támaszkodva biztosítani Bács-Kis- kun megye gazdaságának, kultúrájának, a lakosság életkörülményeinek további előrehaladását és ezáltal a fejlett szooialista társadalom nemzeti programjának valóra váltását szolgálni.

9. A párt-, az állami, a társadalmi szervek, a vállalatok és a szövetkezetek a foglalkoztatás, az iskolai oktatás és a lakáshelyzet javításával, az előítéletek és a bizalmatlanság fokozatos eloszlatásával segítsék a cigánylakosság beilleszkedését és társadalmi fel- emelkedését

10. Társadalmi, politikai céljaink elérése érdekében erősítsük megyénkben is a munkás—paraszt szövetséget, a szocialista nemzeti egységet. A szocializmus útján elért vívmányaink megőrzése és fejlesztése érdekében biztosítsuk megyénk lakosságának széles körű összefogását, a különböző területeken dolgozó munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisárutermelők, különböző nemzedékek, nemzetiségiek, párttagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek, ateisták és hívők együttműködését.

11. Tovább kell erősíteni a helyi tanácsaink népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepét, javítani az állami rendelkezések végrehajtását, szervezését és ellenőrzését. A területért való egyetemes felelősségük további növelésével segítsék elő az ágazati célkitűzések megvalósítását.

Tovább^kell Javítam a tanácsok töhiefeííapcsBláteít á ta'rlácsi mün- KaJ HWlvánosS^gaf^'i#ji£c§j^gi BészamoloK színvonalát. Gyorsán és bürokráciamentesen intézzék a lakosság ügyeit, tovább kell folytatni a tanácsi dolgozók politikai és szakmai képzését. Gondot kell fordítani a szellemi és anyagi erők célszerű felhasználására, a társadalmi igények helyes rangsorolására, takarékosságra és a munka ésszerűsítésével egybekötött létszámgazdálkodásra.

Erősíteni kell a tanácsok irányító, ellenőrző szerepét, a felügyeletük alá tartozó gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális intézményeknél.

12. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szerveknek feladata a jog- alkalmazás jogpolitikai irányelveinek érvényesítése, a törvényesség további erősítése. A bűnügyi fertőzöttség csökkentése érdekében fokozottan előtérbe kell állítani a megelőzést, a lakosság, az állami, társadalmi és gazdasági szervek közreműködését.

Biztosítani kell a törvényesség mindkét oldalának további erősítését, nagy figyelmet kell fordítani az eljárások és az ügyintézés gyorsaságára, kulturáltságára, a következetes és szélsőségektől mentes felelősségre vonásra.

13. Segítsük elő, hogy a megyében levő honvédségi és határőralakulatoknak a lakossággal és a területi szervekkel való kapcsolata és együttműködése szilárd legyen és fejlődjön.

A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervei javítsák munkájukat a hazafias, honvédelmi nevelésben, a felkészítésben és a tömegrendezvényeken.

A munkásőrség a megye lakosságának megbecsülését élvezve a jövőben is teljesítse önként vállalt kötelezettségét. Erősítse kapcsolatát a lakossággal és a fegyveres erőkkel.

14. A szocialista demokrácia fejlesztése továbbra is alapvető feladat, e célkitűzést a lakosság közügyekbe való fokozottabb bevonásával valósítjuk meg.

Biztosítani kell, hogy a demokratikus fórumok jobban járuljanak hozzá a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárásához, egyeztetéséhez, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvényesítéséhez. A demokratikus fórum- rendszerek segítsék az állampolgári fegyelem erősödését, a jogok és kötelességek együttes érvényesítését. Tegye lehetővé, hogy a lakosság javaslataival és kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vegyen részt a helyi tervek kidolgozásában és megvalósításában.

Jobban kell hasznosítani a társadalmi ellenőrzés tapasztalatait. Fokozottan kell támaszkodni a népi ellenőrzési bizottságokra, a tanácsi bizottságokra és a vállalati, szövetkezeti intézményi kollektívákra.

A megye gazdaságát tervszerűen, kiegyensúlyozottan, az adottságokra építve, az országban elfoglalt szerepének megfelelően, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokhoz jobbéin alkalmazkodva, a termelés hatékonyságának, minőségének javításával tovább kell fejleszteni a VI.. ötéves terv időszakában. A megye VI. ötéves területfejlesztési tervét — figyelembe véve a központi követelményeket, a megye adottságait — ki kell dolgozni.

A gazdasági növekedés ütemét a vállalatok és szövetkezetek differenciáltan, minden népgazdasági ágazatban a gazdaságos bel- és külföldi értékesítési lehetőségekkel összhangban határozzák meg. A termelés hatékonysága, az értékesítés gazdaságossága képezze a szelektív fejlesztés, a termelési szerkezet korszerűsítésének alapját.

1. A megye hosszú távú ipar- és szolgáltatásfejlesztési koncepciójában elhatározott célkitűzések alapján, a népgazdasági igényeknek és lehetőségeknek megfelelően az ipari termelés az eddigieknél differenciáltabban növekedjen, amelynek forrása általában a termelékenyebb munka legyen. Elő kell segíteni a termelés ésszerű koncentrációját.

Javítani kell az exportképességet. Ahol a piaci feltételek kedvezőek, a termelés gazdaságos, ott az átlagosnál gyorsabb fejlődési ütemet kell elérni. Következetesebben- kell a szelektív fejlesztést elősegíteni. Az ellátási igényeket és kötelezettségeket is figyelembe véve mérsékelni kell a gazdaságtalan termelést. A tevékenység elbírálásának alapja a nemzetközi mércével mért ráfordítás és jövedelmezőség legyen.

A termelési szerkezet változásához kell igazítani a munkaerőgazdálkodás, az oktatás és továbbképzés, az infrastruktúra fejlesztésének tennivalóit.

A fejlesztések során a műszar ki-technikai alapok erősítését, a termelékenységi tartalékok feltárását és hasznosítását, az anyag- és energiatakarékos megoldásokat kell szorgalmazni. Elő kell segíteni a gyártmány- és gyártásfejlesztést, a korszerű üzem- és munkaszervezést.

Javítaniekeit azs ipartelepek, és- gyáregységek vállalaton belüli helyzetét, technikát1 felszerel tsé-i gét. Elő kell segíteni a piaci változásokra érzékenyebb és gazdaságosan működtethető önálló vállalatok szervezését. A kis- és középüzemek fejlesztésének fő követelménye a jövedelmezőség, a rugalmasság és a korszerűség legyen. Az ipar növekedési centrumai a városok. A településhálózati célkitűzések alapján a fejlesztések. kapcsolódjanak a városi iparszerkezethez és elsősorban a már működő egységek korszerűsítésére irányuljanak.

A főbb ágazatokat népgazdasági igények és a megyei , adottságok szerint kell fejleszteni. Alapvető a szénhidrogén-bányászat beruházásainak tervszerű üzembe állítása és a zavartalan kitermelés feltételeinek biztosítása. A hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar fejlesztése mellett a megyei ipar jellegzetességeit erősítő, és a már szélesebb alapokon működő kiemelt gépipari egységek továbbfejlesztését kell szorgalmazni.

— A nehézipari ágazatban a termelékenység növelésével a termékek műszaki színvonalának emelésével, a korszerű technológiák elterjesztésével megvalósuló fejlesztéseket kell előirányozni.

— A könnyűipari ágazaton belül erősíteni kell a piaci kapcsolatokat, és javítani az exportgazdaságosságot. Meg kell teremteni a bázisvállalatok gazdaságos működésének belső és külső feltételeit.

— Az élelmiszeriparban törekedni kell a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozó kapacitások közötti feszültségek csökkentésére. Közelíteni kell az alapanyagtermelés és -feldolgozás összhangjához. Szükség van a gabona-, a konzerv-, a parika-, a tej-, a hús- és a hűtőiparban az elmaradt, vagy a megkésett fejlesztések, illetve a növekvő mezőgazdasági termeléshez igazodó új kapacitások létrehozására.

— A beruházásokat és korszerűsítéseket nagyobb volumenben a minisztériumi iparban kell- megvalósítani. A tanácsi ipar fejlesztésében vállalkozóbb szellemű kezdeményezések szükségesek. Az árutermelési feladatok mellett növekszik a szövetkezeti ipar szerepe a szolgáltatási igények teljesebb kielégítésében.

— A lakossági szolgáltatásokban hasznosítani kell minden szektor lehetőségeit. A mennyiségi fejlesztés mellett a szolgáltatások minősége, kulturáltsága és gyorsasága kerüljön előtérbe.

A kézműves igényű szolgáltatásokban, a helyszíni javításokban, az ügyeleti szolgálatban, az elmaradottabb körzetek ellátásában támaszkodni kell a kisiparosok munkájára.

2. A megye építőiparának gyorsabban. hatékonyabban, jobb minőségben kell kielégíteni a gazdasági fejlesztések és az életkörülmények javítását szolgáló építési igényeket. Az a cél, hogy az építőipari kapacitás és a fizetőképes építési kereslet közelítsen egymáshoz.

Az építőipari struktúra átrendezésével biztosítani kell a szükséges szak-, szerelőipari, felújítási és lakáskarbantartási kapacitást. Javítani kell a lakossági szolgáltatás színvonalát.

Az építőipar iparosításában rejlő hatékonysági tartalékok hasznosítása céljából fokozni kell az építőipari szervezetek közötti munkamegosztást és együttműködést.

3. A mezőgazdaságunk őrizze meg és erősítse tovább az országosan is kiemelkedő szerepét és helyét. A mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése jelentős — egyes termény- és termékféleségeknél meghatározó — szerepet tölt be a kiegyensúlyozott hazai lakossági ellátásban, a gazdaságos export fokozásában, a megye lakosságának eltartásában, a megye általános és infrastrukturális előrehaladásának biztosításában.

Folytatni kell a megye termelési körzeteiben — a Homokhátságon, a Duna mellékén és a Bácskában — a mezőgazdaság természeti feltételekhez igazodó termelési szerkezetének korszerűsítését, az ésszerű szakosítást. A nagyüzemek példamutató gazdálkodással, az együttműködés, az integrációs tevékenység erősítésével segítsék elő a mezőgazdasági termelés növelését.

Folytatni kell a kedvezőtlen termőhelyi mezőgazdasági szövetkezetek termelési szerkezetének az adottságokhoz jobban igazodó kialakítását, termelő tevékenységük fenntartásához és fejlesztéséhez további támogatás szükséges. A szövetkezetek erősítsék tovább szocialista vonásaikat, bővítsék a közös tevékenység gazdasági alapjait. Az alaptevékenység fejlesztése mellett a nagyüzemek fokozzák az üzemi és népgazdasági igényeket egyaránt szolgáló melléküzemági és kiegészítő tevékenységet. A termelés mennyiségi növelése mellettí a minőségi követelmények *ercényesítésévy kell nieg-' oldani ß.z erőforrások jobb kihasználását,’ a népgazdásági igények’ minél jobb kielégítését.

A nagyüzemek fokozott szervező munkája is járuljon hozzá a termelési kedv megtartásához, s a hagyományokat figyelembe vevő lehetőségek minél teljesebb kihasználásához a háztáji és kistermelésben.

— Biztosítani kell a termőföld ésszerű hasznosítását, védelmét, a talaj termőképességét.

A mezőgazdasági termelés, a Kapcsolódó szolgáltatások és a feldolgozás területén szélesíteni kell a gazdaságok közötti együttműködést.

— A növénytermesztésben a szerkezet szükséges módosításával. a termelési rendszerek előnyeinek kihasználásával, a korszerű fajták szélesebb körű alkalmazásával, a jobb agrotechnikával, a tápanyag-gazdálkodás hatékonyságának javításával kell növelni a termésátlagokat.

— Az üzemek közötti indokolatlan különbségek mérséklésével is tovább kell fejleszteni a megye szántóterületének több mint felét elfoglaló kenyér- és takarmány- gabona termesztését.

— Törekedni kell arra, hogy a rét- és legelőgazdálkodás, a szálas- és tömegtakarmány-termesz- tés hozamainak növelésével, a melléktermék-felhasználás fokozásával területek szabaduljanak fel árunövények termesztésére.

— A termelési rendszerek korszerűsítsék szolgáltatásaikat. A ráfordítás-csökkentések ésszerű lehetőségeinek feltárásával járuljanak hozzá az eredményesebb termelés megvalósításához.

— A szőlő- és gyümölcstermesztésben a termelési hagyományokra, a termőhelyi adottságokra alapozott fejlesztést kell megvalósítani.

Az új ültetvények telepítésével és a hozamok növelésével biztosítani kell a kieső termés pótlását, a meglevő üzemi ültetvények felújítását. A (telepítéseknél növelni kell a korszerű, a piaci igényeknek megfelelő, minőségi borszőlőfajták arányát. A borászati tevékenység fejlesztésével törekedni kell a piaci igényeknek megfelelő termékválaszték kialakítására, új termékek kihozatalára. Keresni kell a lehetőségét a borászatban az integrációs tevékenység és szervezet megyén belüli létrehozásainak.

A gyümölcstermesztésben a termőterület növelésén belül indokolt a csonthéjasok arányának növelése.

— Az állattenyésztésben folytatni kell a termőhelyi és üzemi adottságoknak legjobban megfelelő állatfajok és fajták tartását és tenyésztését. Minden területen meg kell valósítani a takarékos és célszerű abrakfelhasználást. A háztáji állatállomány fenntartásához biztosítani kell a jó te- nyész- és hízóalapanyagot, valamint a keveréktakarmányok és koncentrátumok folyamatos kínálatát.

— Az erdőtelepítést a célnak megfelelő területen tovább kell folytatni. Növekedjen a fakitermelés és a helyben történő elsődleges feldolgozás, a hulladékok és mellék- termékek hasznosítása. Folytatni kell a közjóléti és zöldövezeti erdők létesítését. Tovább kell szélesíteni a települések és üzemek fásítására, a természet és környezet védelmére indított mozgalmat. A természetvédelemben továbbra is a gazdaság féjlesztésével összhangban kell folytatni a tevékenységet, feltárva és megismertetve maradandó értékeinket.

— A vízgazdálkodás összehangolt fejlesztése a megye életében továbbra is kiemelkedően fontos, el kell készíteni ennek új megyei koncepcióját. A vízrendezési és vízhasznosítási munkákat folytatni kell. Az öntözhető területek további növelése és a meglevő telepek folyamatos rekonstrukciója mellett a Duna és Tisza menti takarmány- és zöldségtermő körzetekben új öntözőfürtök építése is szükséges. A vízkészletek növelése érdekében több irányú hasznosításra alkalmas tározók építése indokolt. Szükségesnek tartjuk a Duna—Tisza csatorna mielőbbi megépítését, amely különösen a Homokhátság termelési körzetében a mezőgazdasági üzemek termelése fejlesztésének és biztonságának elengedhetetlen feltétele.

4. A közlekedési ágazaton belül a vasúti fejlesztéseknél a folyaTovábbra is fontos törekvésünk a lakosság életszínvonalának, élet- körülményeinek javítása. Ezt a jelenlegi szinten tartani, majd továbbjavítani csak akkor lehetséges, ha megyénkben is a gazdaság, a termelő munka feladatait jobban megoldjuk. Ezt segítse elő a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítése: a jövedelmekben jobban fejeződjék ki a végzett munká minősége és mennyisége, 'társadalmi hasznossága. A társadalmi juttatások jobban igazodjanak a szociális körülményekhez, elsősorban az idősek, a többgyermekes családok- ésa-családalapító fiatalok helyzetét javítsák. Az élet- körülményeket közvetlenül befolyásoló beruházások továbbra is növekedjenek.

1. Megyénkben az állami, a gazdálkodó és az érdekképviseleti szervek munkája révén biztosítani kell, hogy a társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek, mindenekelőtt a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme a jövőben is azonos mértékben emelkedjék. A vállalatok és szövetkezetek bérgazdálkodása az eddiginél eredményesebben ösztönözzön a társadalom számára hasznos, jobb minőségű, fegyelmezett munkára. További helyi intézkedéseket kell tenni a nem munkából származó jövedelmek visszaszorítására.

2. A kereskedelem biztosítson kiegyensúlyozott áruellátást, kereskedelmi szolgáltatást és tovább javítsa a vásárlási feltételeket. A kereskedelmi hálózat átbocsátó képességének növelését bővítésekkel és korszerűsítésekkel is elő kell segíteni. Kiemelt feladat az alapellátást szolgáló kereskedelmi fejlesztés, különösen az új lakónegyedekben. A városok és községek peremén, a kistelepüléseken, a tanyán és tanyacsoportokon élők alapellátását ésszerű megoldások bevezetésével kell biztosítani. Bővíteni kell a munkahelyi és diákétkeztetési hálózatot.

3. A lakáshelyzet javítása továbbra is fontos társadalompolitikai és szociális feladat. Folytatni kell az ország második 15 éves lakásépítési programja keretében a

1. A tömegpolitikai munka a jövőben hatékonyabban segítse elő a szocialista életeszmény és életmód térhódítását, az emberi együttélés szocialista normáinak fejlesztését. Megkülönböztetett figyelmet fordítson az eszmei-erkölcsi kérdések közül: a közérdek tiszteletben tartása, a munka becsületére, a közösségi érzés fejlesztésére. Erősítse az elmélet és a gyakorlat egységét. Védje meg a forradalmi eszme tisztaságát. Jobban készítse fel a párttagságot a politika helyi alakításában való részvételre, alkalmazására és annak védemlére.

Tárja fel társadalmi, gazdasági folyamataink mélyebb összefüggéseit, s azok megértésével fokozza a dolgozók aktivitását.

Törekedjen a hiteles, gyors tájékoztatásra, a politika meggyőző magyarázására, ösztönözzön az időszerű feladatok megoldására, a hatékonyabb munkára.

2. A közoktatásban a legfontosabb tennivaló a nevelő-oktató munka tartalmi korszerűsítésének folytatása. Mindenekelőtt a szocialista tudatformálás, a marxista—

matban levő villamosítás mellett figyelmet kell fordítani a vasúti pályák, csomópontok, rendező pályaudvarok és állomások korszerűsítésére, a járművek fejlesztésére.

— Az úthálózat folyamatos korszerűsítése, fenntartása mellett feladat az átkelési szakaszok kiépítése, a kereszteződések korszerűsítése, a felüljárók építése. Fel kell készülni az M—5-ös autópálya megépítésére.

— A személyszállításban a meny- nyiségi növekedés mellett előtérbe kell állítani a minőségi jellemzőket, az utazás feltételeinek javítását.

— Az áruszállítás hatékonyságának növelése érdekében javítani kell a szállítóeszközök kihasználását, fokozni, a rakodás gépesítését, a szállítás szervezettségét, az ágazatok közötti munkamegosztást, a koordinációt.

— A postaszolgáltatás és hírközlésben a szükségletek kielégítése folyamatos fejlesztést igényel. Gyorsítani kell a hagyományos szolgáltatások korszerűsítését, javítani a telefonellátást, a települések közötti összeköttetést, a televízió és rádió vételi lehetőségét.

5. A beruházás hatékonyabb megvalósítása érdekében elsősorban a folyamatban levő beruházások tervszerű befejezését kell biztosítani. Gondosan kell kiválasztani a fejlesztési célokat, szervezettebbé kell tenni a gazdasági, műszaki előkészítést, rövidíteni a kivitelezési időt. Előnyben kell részesíteni a kisebb építési igénnyel járó fejlesztéseket.

további ütemes lakásépítést megyénkben. Biztosítani kell a tervezett költségek betartásával az állami célcsoportos lakások megépítését.

Szervezettebbé kell tenni a lakótelepeken kívül épülő többszintes és korszerű családiház-építésj, valamint a munkáslakás-építést.

A tanácsi rendelkezésű lakások elosztásánál jobban figyelembe kell venni a családok jövedelmi viszonyait. Megkülönböztetetten segíteni kell a munkások, a három- és többgyermekes családok és a fiatal házasok lakásproblémájának gyorsabb megoldását.

4. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelésére szükséges kibontakoztatni az egészségügyi integráció tartalmi lehetőségeit. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alapellátás mellett a fekvőbetegellátás felújítással egybekötött korszerűsítésére, az intézmények gép- és műszerellátásának javítására. A gyermek- és időskorúak elhelyezését, gondozásukat szolgáló intézményhálózatot javítani kell.

5. Folytatni kell a településeink fejlesztésében a bevált gyakorlatot. Biztosítani kell a megyeszékhelynek. Kecskemétnek és a többi városnak, valamint a várossá fejlesztendő Kunszentmiklósnak és Bácsalmásnak a lehetőségeinkkel és településhálózatban elfoglalt helyükkel összhangban álló fejlesztését. Ugyanakkor gondoskodni kell a nagyközségek, községek, valamint a városkörnyéki községek arányos fejlesztéséről is.

Folytatni kell a kisfeszültségű elektromos hálózat korszerűsítését, a hosszabb távon is fennmaradó tanyák villamosítását, fűtőművek bővítését és újak építését. Fontos feladat a környezetvédelem erősítése, a település, a lakó- környezet, üdülőterületek kulturáltságának, köztisztaságának fejlesztése, a zöldterületek növelése. Hhben a tanácsi és állami szervek jobb munkavégzése mellett nagyobb mértékben kell szervezni a lakosság, a munkahelyi közösségek, a fiatalság és a tanuló- ifjúság öntevékeny, önkéntes munkájának igénybevételét is

leninista világnézet, a politikai elkötelezettség, a szocialista életmód kialakítását kell a nevelő-oktató munka középpontjába állítani.

Továbbra is kiemelt feladat az óvoda, az általános iskola és a szakmunkásképzés fejlesztése. Az óvodai férőhelyigény csökkentésével lehet számolni, növekedni fog az általános és középfokú iskolai tanulók száma, a felsőfokú oktatásban a létszám lényegében változatlan marad.

1985-ig megyénkben is el kell érni, hogy valamennyi óvodai felvételre igényjogosult gyermek elhelyezését biztosítani tudjuk. Javuljon az iskola-előkészítő tevékenység.

Az általános iskolai tanteremellátottság bővítésében a leghatékonyabb megoldásokat szükséges támogatni. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös városokban a fejlesztés egy részét komplett iskolák építésével, további részét kapcsolódó tanteremépitéssel, az egyéb településeken pedig gondosan rangsorolva kell megoldani. Tovább szükséges növelni a napkö- (Folytatás a 6. oldalon.)

IV.