Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

I»», március 4. 0 PETŐFI NÉPE • BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET létből jelenleg 85 százalékot képvisel. Értéküket növeli, hogy egy fajta külföldi fajtaelisme­résben is részesült, további kettő pedig elismerés előtt áll. Az elmúlt időszakban a fűszer­paprika termőterületére és a ter­mésmennyiségre erőteljes fejlő­dés jellemző. A termőterület 75 százalékkal, az új fajták aránya 68-ról 85 százalékra nőtt az el­telt öt évben. Az új fajták és a termelés korszerű elemeinek al­kalmazásával egyidejűleg a ter­mésmennyiség tavaly 77 száza­lékkal, a termésátlag 25 száza­lékkal nőtt az 1975. évi szinthez képest, az exportárbevétél pedig 106 százalékkal volt magasabb. A továbbiakban arról szólt Ka­pitány József, hogy az állomás, a kutatási feladat egyes témáinak vizsgálatát több intézménnyel va­ló tematikai kapcsolatban, a pap­rikaipari vállalattal és a termelé­si rendszerrel együttműködve vé­gezte. A korszerű, nagyüzemi ter­mesztés technológiai kialakításá­ban és továbbfejlesztésében nagy szerepe volt a kutatási eredmé­nyeket fogadó, s azokat a helyi adottságokat megfelelőén alkal­mazó bázisgazdaságoknak. ^Jajd Így folytatta: — Az ágazat fellendítésére je­lentős tényezőként hatottak az árpolitikai intézkedések. Ezek eredményeként, tovább nőtt a termelési kedve, amely a műsza­ki fejlesztéssel párosulva, a ter­mőterület és a hozam egyidejű növekedését eredményezte. A megnövekedett termésmennyiség ipari feldolgozásánál jelentkező feszültségek enyhültek a tervidő­szakban létesített szárító-, őrlő-, és granulálóberendezések üzem­be helyezésével, s a tárolótér bő­vítésével. A feldolgozási kapaci­tás növelésére az idén várható nagy teljesítményű keverőberen­dezés üzembe helyezése. A fél­kész termék minőségmegőrzése céljából indokólt azonban a tá­rolótér további bővítése és' kor­szerűsítse. Végül, a megyei pártértekezlet támogatását kérte ahhoz, hogy az ' elért kutatási és termelési ered­mények továbbfejlesztéséhez, a fűszerpaprika-ágazat az elkövet­kező időszakban is megkaphassa a jelentőségének megfelelő er­kölcsi és anyagi támogatást. Bóna Józsefné, a rémi Dózsa Tsz keltetőüzemének dolgozója Mondaniva­lóját Rém köz­ség két évtized előtti múltjá­nak felidézésé­vel kezdte. Az 1960-ban meg­alakult három szövetkezet pár évvel később megosztotta a község dolgo­zóit, nem a kö­zös vagyon gyarapítása volt a cél, hanem, hogy melyik tsz tud töb­bet osztani tagjainak. A helyi pártszervezet felismerte a káros jelenséget, és kezdeményezésére 1965-ben egyesült a három szövet­kezeti gazdaság. Az emberek kezdetben nem szí­vesen dolgoztak együtt, a széthú­zás volt a jellemző, pedig falube­liek sokszor még rokonok is vol­tak. A kemény és szívós munka az egyesítés, után csakhamar meghoz­ta a gyümölcsét. Ma már a község apraja-nagyija -tudja, hogy mit akarunk, mit szeretnénk megvaló­sítani a lehetőség határain belül. Községünk és termelőszövetkeze­tünk fejlődésvivői a kommunisták. A hetvenegy tagú pártalapszerve- zet taggyűlésén és a pártcsoport- értekezleteken minden • lényeges kérdést megtárgyalunk. Alapszervezetünk értékelte a két kongresszus közötti időszakban végzett munkát. Ezt úgy végeztük, hogy minden párttaggal egyéni beszélgetést folytattunk, aminek igen jó visszhangja volt. A meg­változott gazdasági viszonyok ar­ra késztetnek bennünket, hogy az emberekkel még szélesebb körben tanácskozzunk. Nagy szükség is van a politikai agitációra, hogy a mai bonyolult helyzetet megértes­sük. közös törekvéseink elérésére mozgósítsunk. Ezután a Rém községi pártalap- szervezet ideológiai munkájáról szólt, a politikai és szakmai kép­zés, továbbképzés eredményeit taglalta, majd így folytatta: — Szövetkezetünk termelési ér­téke 312 millió, nyereségünk pe­dig 25 millió forint. A gazdaság­ban az állattenyésztés a meghatá­rozó; naposcsibéből 15 milliót ad­tunk el, és 54 ezer hízóbárányt értékesítettünk. Kukoricából 86 mázsás átlagot takarítottunk be hektáronként. Az egy személyre jutó termelési érték 550 ezer fo­rint. E néhány számot azért emlí­tettem, mert az adatok jól érzékel­tetik a fejlődést. Egy-két gondolatot a közműve­lődésünkről. Egy évtizede üzemel­tetjük közösen a helyi tanáccsal a művelődési házat. Elmondhatjuk, hogy jó befektetésnek bizonyult az erre fordított. összeg. Gondunk volt arra is,, hogy a dolgozók mű­veltségét gyarapítsuk. Az elmúlt évtizedben községünk lakói közül száztizennyolcan végezték el ered­ményesen a dolgozók általános is­koláját. Bóna Józsefné befejezésül han­goztatta : — Pártalapszervezetünknek jó a kapcsolata a párton kívüli dolgo­zókkal. s erre különösen ügyelünk. A szocializmus építése nemcsak a kommunisták feladata és ügye. Ahhoz, hogy javaslatainkat mások is elfogadják, példás munkavég­zésre és általában példaadásra van szükség a részünkről. S még egy gondolat: a feladatok végrehajtá­sához nem elég a munka, és annak feltételei. A szocializmus építésé­nek alapvető feltétele a béke, el­sősorban erre van szükség! Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára — Pártunk kormányzó párt, a hatalmon le­vő munkásosz­tály pártja. Ez nagy felelőssé­get hárít ránk, hiszen a párt tevékenységét, kiváltképpen kongresszusát figyeli az egész ország. A figye­lem jogos, törvényszerű és szük­séges is, és úgy hiszem elmond­hatjuk: igényeljük is — kezdte a hozzászóló. A társadalom kritikával kapcso­latos gondolatait mondta el a to­vábbiakban. A fejlődés nem elszi­getelt, nem magában álló. Felté­tele. része, következménye is az országos törekvéseknek, erőfeszíté­seknek. Akkor helyes az út, ha a valóságot történetiségében, fejlő­désében, összetettségében vizsgál­juk. Az elemzések, feladatmegha­tározások nem épülhetnek az óha­jok utópiáira, a fény- és árnyje­lenségek merev szembeállítására. A valóság ennél összetettebb, Ez­zel kapcsolatban a megye tanya- világát hozta fel példának. Mint mondta, fel lehet mutatni a tanyá­kon a jólét külső jegyét, de olyat is. amely átkos rezervátumként őr­zi a múltat, a testi és szellemi nyomort, vagy a magányosságot. Elemzéséből kitűnt, hogy a fej­lődés nem a kívánatos, hanem a lehetséges mértékben valósult meg, s holnap még nehezebb kö­rülmények várhatóak. Ilyen hely­zetben kell dolgozni, politizálni, s vállalni a jogos, esetenként a meg­alapozatlan társadalomkritikát. A párt nem ígérhet ellentmondások­tól mentes világot, így a jelen kritikátlan elfogadása sem köve­telhető. A szokásosnál nagyobb erőfeszítést igénylő időszakban valósághűbb, igazabb, elemzőbb megközelítésre van szükség min­den szinten. A társadalomtudomá­nyokból hozva a példát megemlí­tette, hogy némely szociográfus ontja a javaslatokat a szocializmus „megjavítására”. Ennyi utópiával ritkán lehet találkozni. A társada­lomkritikának van egy — időn­ként jelentkező — elfogadhatatlan képlete, amely szerint magasabb szinten nagyszerű határozatok szü­letnek, amelyeket az alacsonyabb szintek felkészületlensége, nemtö­rődömsége, esetleg hanyagsága de­formál. Ez így általánosítva nem igaz. Már csak azért sem, mert ismerünk 14—16 órát dolgozó ve­zetőket, de azért sem, mert több döntés nem helyettesíthető be az előbbi képletbe, s a vezetés külön­böző szintjei dinamikus kölcsön­hatásban vannak. — összegezünk — mondta be­fejezésül. — A megye életét ösz- szegezzük. Mégis az összegezés nem megszépítő, de ünnepélyes pillanatában én magam is azono­sulok minden gond mellett és ve­le együtt • a költő gondolatával: „Ha kell százszor újra kezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést." S nekünk ezt az új évtizedben nem újrakezdeni kell, hanem foly­tatni a munkát, amit hittel vállal­hatunk csak jobban, hatékonyab­ban, dinamikusabban és okosab­ban. Számomra ezt a konklúziót fogalmazta meg a megyei pártbi­zottság beszámolója, erre ösztönöz a feladatterv is. ✓ — Fiatalokat ■érintő kérdé­sekkel szándé­kozom a pártér­tekezlet mun­kájához kap­csolódni — kezdte a felszó­laló. — Az if­júsággal a leg­közvetlenebb kapcsolatot a KlSZ-szerve- zetek jelentik. Az idő bebizonyí­totta: a KISZ képes arra, hogy a na, tehát a kétszeresére, hogy a termőföld nagysága nem - válto­zott, a munkaidő pedig csökkent. Ez annak is köszönhető, hogy ilyen együttműködéseket alakítottak ki tehát az alaptevékenységen túlme­nően, melléküzemágakat létesítet­tek. — Egy év tapasztalatával a há­tunk mögött, bátran mondhatom) hogy sikeresnek bizonyult a nyolc­órás munkaidő bevezetése. Az ipa­ri üzemeinkben — ahol tagjaink- egyharmada dolgozik — kezdettől fogva ennyi volt a napi munkaidő. Ez táplálta az igényeket az alapte­vékenységben dolgozók körében is. Viszonylag simán meg tudtuk oldani az állattenyésztésben is a nyolcórás munkaidőre való átté­rést, természetesen a munka sajá­tosságainak megfelelően. A nagy mezőgazdasági 'munkák idején ter­mészetesen nemcsak nyolc órát dolgozunk a növénytermesztés­ben, mert ez saját érdekeink ellen volna, ezt meg is érti mindenki. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke Dr. Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára Balázs Sándor, az IGV kiskőrösi gyárának művezetője párt politikáját sajátos eszközei­vel, a maga közegében eredmé­nyesen segítse. Kiskőrös ipari üzemeiben a dolgozók csaknem 50 százaléka 30 éven aluli. A KISZ szervezettsége az üzemi fiatalok között viszont csak 22 százalékos, annak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt a szervezetek taglétszá­ma csaknem 40 százalékkal emel­kedett. A város tanulóifjúságának körében viszont már minden má­sodik diák tagja a KlSZ-szerve- zetnek. Kiskőrösön a városi pártérte­kezlet is úgy fogalmazott, hogy pártunk ifjúsági szervezete, a KISZ, megfelelően képviseli po­litikánkat a fiatalok körében. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb a tennivalónk, mint korábban. Az ifjúság ugyan­is mint kategória állandó, tagjai azonban cserélődnek és minden kezdődik elölről. Csakhogy maga­sabb fokon kell kezdődnie! S a pártszervezeteknek is a változó, meg-megújuló feladatokra kell fel­készülni. Ezt nem lehet csak egy­szer jól megcsinálni. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a KISZ csupán megfelelően képviseli a fiatalokat, védi érde­keiket. Eközben nevelnie kell a szocialista hazafiságra, az inter­nacionalizmusra, a kommunista eszmék befogadására. Az elmúlt két évtized alatt felnőtt egy gene­ráció, amelynek életében nem volt olyan látványos korszak, amely a forradalmi tettek és kö­vetendő példaképek tekintetében különösen mozgósító lendületet jelenthetett volna. A ma forradal­mi tetteit a hétköznápok minden­napi munkájának apró csatáiban vívjuk. Ez természetesen nem igé­nyel olyan áldozatokat, mint 1848, vagy 1919 hősi harcai. Ám lelke­sedés, hit, akarat és kitartás ehhez is kell. Ezért kell felkelteni mindazok tenniakarását, akiknek feladata az ifjúság eszmei, politi­kai nevelése. Tapasztalataim azt támasztják alá, hogy ott jobbak az eredmé­nyek, ahol a közvetlenül irányító pártszervezetek az ifjúsági szer­vezet önállóságának biztosítása mellett jól élnek a politikai irá­nyítás eszközeivel. Az eszmei és cselekvési egység egyik mércéje, hogy a KISZ mennyire képes a fiatalok tömegeit mozgósítani, cél­jaik elérésére, s utánpótlást ne­velni pártunknak. A fiatalok munkához való vi­szonyának formálásában értünk el (Folytatás a 4. oldalon) Faragó József, a szabadszállási Lenin Tsz gépszerelője — Az elmúlt öt évben a ka­locsai járás ter­melőszövetke­zetei is jelen­tősen fejlőd­tek. A munka termelékeny­sége öt év alatt lényegesen — — száza- lék-kai — emel­kedett. Az ■ttíífí''■BAKÉI eszközhatékonyság is nőtt, bár jó­val szerényebb ménetekben.' A'féj- lődést elősegítő tényezők sokrétű­ek. Ilyenek: az üzem- és munka- szervezés javulása, a szervezettség növekedése, az ésszerű termelési szerkezet kialakítása', a technoló­giai fegyelem megszilárdulása. — A következő években min­den bizonnyal nem változnak a mezőgazdasági üzemek méretei, ezzel számolnunk kell munkánk során. Ez viszont sürgeti a gazda­sági együttműködések szorgalma­zását. A jövőben a fejlesztési for­rások csökkennek, ugyanakkor a gazdaságosan üzemeltethető beru­házások bekerülési értéke növek­szik. A termelőszövetkezetek ter­melési költségeinek mind nagyobb hányadé ipari eredetű, amely szin­tén aláhúzza a kooperációk fon­tosságát, hiszen csak összefogva le­het gazdaságosabban termelni. A mi szövetkezetünkben már ko­rábban felismertük ezeket a tör­vényszerűségeket, és igyekeztünk a szükségletekhez mérten, gazda­sági társulásokban részt vennj. Tagjai vagyunk a solti DUNA- TEJ-nek, a Hartán létrehozott kö­zös sertéshizlaló együttműködés­nek. Újabban a dunavecseiekkel és az uszódiakkal folyami kavics kitermelésére szövetkeztünk. A hartai Lenin Termelőszövetkezet­tel Ö'SslzéfÖgvá, a^hasznévéhététlen sziki legelőkön halastavat épí­tünk — sorolta a szövetkezet elnö­ke. Elmondta azt is, hogy az ipari vállalatokkal is széles körű gaz­dasági kapcsolatokat teremtettek. Jelentős a kézi tésztagyártás, amelyet a kalocsai Sütőipari Vál­lalattal, valamint a cipőfelsőrész- készítés, amelyet az Alföldi Cipő­gyárral együttműködve végeznek. Az ilyen kooperációk előnyösek az ipar számára, mert segítenek munkaerőgondjaik megoldásá­ban, de kedvező a gazdaságnak is, mert folyamatos foglalkoztatást teremt, növeli a termelőszövetke­zet nyereségét. Az utóbbi öt év­ben úgy emelkedett a nyereségük 25 millió forintról 50 millió forint­m 9 A pártértekczlet alkalmából Bács-Kisknn megye 35 évét változatos, gazdag fotókiállítás matatta be a Megyei Művelődési Központban, Ültetvénytele­pítési céljain­kat, amely két­ezer hektárnyi terület ebben az ötéves terv­időszakban, hogy a termő­helyi adottsá­gok figyelem- bevételével ma­gasabb jövedel­met érjenek el a gazdaságok, teljesítjük — kezdte a felszólaló. Nem újdonság ma már az, hogy az ipari üzemekkel kötött szocialista szerződésekkel oldják meg jó néhány gazdaságban a munkaerőhiányt. Ez tudatos po­litikai szervező munka eredménye. Ahogy a megyében, a járásban is a szőlőtelepítések, s a korszerűsí­tések hatására jelentősen növe­kedtek a jövedelmek, a szőlőből mind magasabb hozamot takarí­tanak be. A leszüretelt mennyi­ség a következő három évben el­érheti a 100 ezer tonnát is. A szőlő és feldolgozott termékeinek árrendszere egyre inkább a nagy­üzemi feldolgozásra ösztönzi a termelőket, igyekeznek a szüret első napjaiban megszabadulni az árutól, ez helyes törekvés is. Saj­nos, a rendelkezésre álló feldolgo­zókapacitás nem elegendő ahhoz, hogy a megnövelt minőségi köve­telményeknek megfelelően fogad­ja a termést. A borászat fejlesztését segítő beruházások két okból korlátozot­tak. Az egyik: a telepítések le­kötik az üzemi fejlesztési eszkö­zöket. De gondot okoz az is, hogy a minőségi követelményeket ki­elégítő feldolgozó gépegységeket az ipar nem gyártja. Minden kö­rülmények között szükséges a szőlőátvevő kapacitások bővíté­se. A fejlesztés érdekében együtt­működésre van szükség a termelő gazdaságok között. A kooperáció­hoz szükséges a bőripar segítsége is. — Csak ilyen intézkedésekkel tudjuk a termelés növekedése mellett a piac igényeit kielégíte­ni és a tőkés exportot is növelni. Szükség van tehát a minőség ja­vítására — hangoztatta. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban szólt az - alkatrész- ellátásról, sürgette az e tekintet­ben mutatkozó krónikus hiányt és a szervezetlenség minél előbbi felszámolását. A gépállások mini­málisra csökkentésével sokkal nagyobb teljesítményt lehetne el­érni a jelenlegi berendezésekkel. A lakosság alapellátásának fon­tossága mellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szük­ségletek rétegenként és területen-' ként állandóan bővülnek, más­más termékösszetételt igényelnek s egyre inkább a minőségi köve­telmények kerülnek előtérbe. Az ellátásnak ehhez kell igazodnia. Sok tennivaló van , még a lakos­sági szolgáltatás feljesztése tekin­tetében. Ezzel nem lehetünk ..elé­gedettek. Az adatokból kiderül, hogy nemcsak a járásban, de a megyében is gond ez. A forgal­mi mérleg szerint a pénzkiáram­lás az utóbbi négy év alatt jelentősen megnövekedett, ez egyúttal a jövedelem emelkedésé­vel együtt nagyobb lakossági szol­gáltatási igényt jelent. — Termelő- szö vetkezetün k a munkában el­ért sikerekkel készül a párt XII. kongresz- szusára, hazánk felszabadulása 35. évfordulójá­nak megünnep­lésére. Csatla­koztunk a Szik­lai Sándor szo­cialista brigád felhívásához. Ter­melőszövetkezetünkben nőtt a párt tekintélye, párttagságunk eredmé­nyesen dolgozott a XII. kongresz- szus előkészítéséből ránk háruló feladatok megoldásáért. A hozzászóló elmondta, hogy a párttagság politikailag érettebb lett, nőtt felelősségtudata, önma­gával és a gazdasági vezetők a szakemberek munkájával szem­ben. A kommunisták képesek ar­ra, hogy a közös gazdaságban ér­vényre juttassák a párt politikáját, tovább növeljék befolyását és együttműködését a pártonkívüliek- kel, a tömegszervezetekkel. Ügy vélte a felszólaló, hogy ebben még vannak tartalékaik, amelyet az eddiginél is szélesebb körűvé kí­vánnak tenni. A gazdálkodás eredményességé­ről szólva kijelentette, hogy a ter­melőszövetkezet fennállásának történetében a legnagyobb nyere­séget 1979-ben érték el, amely 19 százalékkal több, mint az előző évben. Az ez évi gazdaságpolitikai feladattervben 4,5 százalékos ter­méshozam-növekedést, ezen belül a • növénytermesztés 10—12 száza­lékos növekedését irányozták elő. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeknek a köve­telményeknek eleget tegyünk. Gazdaságunknak ez a gyors ütemű növekedése számos új és minősé­gileg magasabb szintű feladatot ró a pártalapszervezetekre és a kom­munistákra. E feladatok során kü­lön jelentőséget tulajdonítunk a párt vezető szerepe állandó erősí­tésének. Ezt követően a pártalapszerve- zet összetételével, a pártépítéssel, a szocialista brigádmozgalommal, a munkafegyelemmel foglalkozott a felszólaló. Javasolta, hogy a pártmunkában a jövőben az ed­digieknél is többször mérjék fel a felkészültséget, a vezetői magatar­tást. — Felhatalmazást kaptam — mondta befejezésül — a nagyköz- áégi pártértekezlettől, hogy jelent­sem a megyei pártértekezletnek: községünkben újabb kongresszusi vállalást szerveztünk, amelyhez a község valamennyi lakosa csatla­kozott. Ennek lényege, hogy az 1975-ben társadalmi munkával épített százszemélyes óvodát ez évben ugyancsak társadalmi mun­kával ötven hellyel bővítjük. Az építkezés rövidesen kezdetét ve­szi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom