Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
I»», március 4. 0 PETŐFI NÉPE • BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET létből jelenleg 85 százalékot képvisel. Értéküket növeli, hogy egy fajta külföldi fajtaelismerésben is részesült, további kettő pedig elismerés előtt áll. Az elmúlt időszakban a fűszerpaprika termőterületére és a termésmennyiségre erőteljes fejlődés jellemző. A termőterület 75 százalékkal, az új fajták aránya 68-ról 85 százalékra nőtt az eltelt öt évben. Az új fajták és a termelés korszerű elemeinek alkalmazásával egyidejűleg a termésmennyiség tavaly 77 százalékkal, a termésátlag 25 százalékkal nőtt az 1975. évi szinthez képest, az exportárbevétél pedig 106 százalékkal volt magasabb. A továbbiakban arról szólt Kapitány József, hogy az állomás, a kutatási feladat egyes témáinak vizsgálatát több intézménnyel való tematikai kapcsolatban, a paprikaipari vállalattal és a termelési rendszerrel együttműködve végezte. A korszerű, nagyüzemi termesztés technológiai kialakításában és továbbfejlesztésében nagy szerepe volt a kutatási eredményeket fogadó, s azokat a helyi adottságokat megfelelőén alkalmazó bázisgazdaságoknak. ^Jajd Így folytatta: — Az ágazat fellendítésére jelentős tényezőként hatottak az árpolitikai intézkedések. Ezek eredményeként, tovább nőtt a termelési kedve, amely a műszaki fejlesztéssel párosulva, a termőterület és a hozam egyidejű növekedését eredményezte. A megnövekedett termésmennyiség ipari feldolgozásánál jelentkező feszültségek enyhültek a tervidőszakban létesített szárító-, őrlő-, és granulálóberendezések üzembe helyezésével, s a tárolótér bővítésével. A feldolgozási kapacitás növelésére az idén várható nagy teljesítményű keverőberendezés üzembe helyezése. A félkész termék minőségmegőrzése céljából indokólt azonban a tárolótér további bővítése és' korszerűsítse. Végül, a megyei pártértekezlet támogatását kérte ahhoz, hogy az ' elért kutatási és termelési eredmények továbbfejlesztéséhez, a fűszerpaprika-ágazat az elkövetkező időszakban is megkaphassa a jelentőségének megfelelő erkölcsi és anyagi támogatást. Bóna Józsefné, a rémi Dózsa Tsz keltetőüzemének dolgozója Mondanivalóját Rém község két évtized előtti múltjának felidézésével kezdte. Az 1960-ban megalakult három szövetkezet pár évvel később megosztotta a község dolgozóit, nem a közös vagyon gyarapítása volt a cél, hanem, hogy melyik tsz tud többet osztani tagjainak. A helyi pártszervezet felismerte a káros jelenséget, és kezdeményezésére 1965-ben egyesült a három szövetkezeti gazdaság. Az emberek kezdetben nem szívesen dolgoztak együtt, a széthúzás volt a jellemző, pedig falubeliek sokszor még rokonok is voltak. A kemény és szívós munka az egyesítés, után csakhamar meghozta a gyümölcsét. Ma már a község apraja-nagyija -tudja, hogy mit akarunk, mit szeretnénk megvalósítani a lehetőség határain belül. Községünk és termelőszövetkezetünk fejlődésvivői a kommunisták. A hetvenegy tagú pártalapszerve- zet taggyűlésén és a pártcsoport- értekezleteken minden • lényeges kérdést megtárgyalunk. Alapszervezetünk értékelte a két kongresszus közötti időszakban végzett munkát. Ezt úgy végeztük, hogy minden párttaggal egyéni beszélgetést folytattunk, aminek igen jó visszhangja volt. A megváltozott gazdasági viszonyok arra késztetnek bennünket, hogy az emberekkel még szélesebb körben tanácskozzunk. Nagy szükség is van a politikai agitációra, hogy a mai bonyolult helyzetet megértessük. közös törekvéseink elérésére mozgósítsunk. Ezután a Rém községi pártalap- szervezet ideológiai munkájáról szólt, a politikai és szakmai képzés, továbbképzés eredményeit taglalta, majd így folytatta: — Szövetkezetünk termelési értéke 312 millió, nyereségünk pedig 25 millió forint. A gazdaságban az állattenyésztés a meghatározó; naposcsibéből 15 milliót adtunk el, és 54 ezer hízóbárányt értékesítettünk. Kukoricából 86 mázsás átlagot takarítottunk be hektáronként. Az egy személyre jutó termelési érték 550 ezer forint. E néhány számot azért említettem, mert az adatok jól érzékeltetik a fejlődést. Egy-két gondolatot a közművelődésünkről. Egy évtizede üzemeltetjük közösen a helyi tanáccsal a művelődési házat. Elmondhatjuk, hogy jó befektetésnek bizonyult az erre fordított. összeg. Gondunk volt arra is,, hogy a dolgozók műveltségét gyarapítsuk. Az elmúlt évtizedben községünk lakói közül száztizennyolcan végezték el eredményesen a dolgozók általános iskoláját. Bóna Józsefné befejezésül hangoztatta : — Pártalapszervezetünknek jó a kapcsolata a párton kívüli dolgozókkal. s erre különösen ügyelünk. A szocializmus építése nemcsak a kommunisták feladata és ügye. Ahhoz, hogy javaslatainkat mások is elfogadják, példás munkavégzésre és általában példaadásra van szükség a részünkről. S még egy gondolat: a feladatok végrehajtásához nem elég a munka, és annak feltételei. A szocializmus építésének alapvető feltétele a béke, elsősorban erre van szükség! Dr. Szabó Miklós, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára — Pártunk kormányzó párt, a hatalmon levő munkásosztály pártja. Ez nagy felelősséget hárít ránk, hiszen a párt tevékenységét, kiváltképpen kongresszusát figyeli az egész ország. A figyelem jogos, törvényszerű és szükséges is, és úgy hiszem elmondhatjuk: igényeljük is — kezdte a hozzászóló. A társadalom kritikával kapcsolatos gondolatait mondta el a továbbiakban. A fejlődés nem elszigetelt, nem magában álló. Feltétele. része, következménye is az országos törekvéseknek, erőfeszítéseknek. Akkor helyes az út, ha a valóságot történetiségében, fejlődésében, összetettségében vizsgáljuk. Az elemzések, feladatmeghatározások nem épülhetnek az óhajok utópiáira, a fény- és árnyjelenségek merev szembeállítására. A valóság ennél összetettebb, Ezzel kapcsolatban a megye tanya- világát hozta fel példának. Mint mondta, fel lehet mutatni a tanyákon a jólét külső jegyét, de olyat is. amely átkos rezervátumként őrzi a múltat, a testi és szellemi nyomort, vagy a magányosságot. Elemzéséből kitűnt, hogy a fejlődés nem a kívánatos, hanem a lehetséges mértékben valósult meg, s holnap még nehezebb körülmények várhatóak. Ilyen helyzetben kell dolgozni, politizálni, s vállalni a jogos, esetenként a megalapozatlan társadalomkritikát. A párt nem ígérhet ellentmondásoktól mentes világot, így a jelen kritikátlan elfogadása sem követelhető. A szokásosnál nagyobb erőfeszítést igénylő időszakban valósághűbb, igazabb, elemzőbb megközelítésre van szükség minden szinten. A társadalomtudományokból hozva a példát megemlítette, hogy némely szociográfus ontja a javaslatokat a szocializmus „megjavítására”. Ennyi utópiával ritkán lehet találkozni. A társadalomkritikának van egy — időnként jelentkező — elfogadhatatlan képlete, amely szerint magasabb szinten nagyszerű határozatok születnek, amelyeket az alacsonyabb szintek felkészületlensége, nemtörődömsége, esetleg hanyagsága deformál. Ez így általánosítva nem igaz. Már csak azért sem, mert ismerünk 14—16 órát dolgozó vezetőket, de azért sem, mert több döntés nem helyettesíthető be az előbbi képletbe, s a vezetés különböző szintjei dinamikus kölcsönhatásban vannak. — összegezünk — mondta befejezésül. — A megye életét ösz- szegezzük. Mégis az összegezés nem megszépítő, de ünnepélyes pillanatában én magam is azonosulok minden gond mellett és vele együtt • a költő gondolatával: „Ha kell százszor újra kezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést." S nekünk ezt az új évtizedben nem újrakezdeni kell, hanem folytatni a munkát, amit hittel vállalhatunk csak jobban, hatékonyabban, dinamikusabban és okosabban. Számomra ezt a konklúziót fogalmazta meg a megyei pártbizottság beszámolója, erre ösztönöz a feladatterv is. ✓ — Fiatalokat ■érintő kérdésekkel szándékozom a pártértekezlet munkájához kapcsolódni — kezdte a felszólaló. — Az ifjúsággal a legközvetlenebb kapcsolatot a KlSZ-szerve- zetek jelentik. Az idő bebizonyította: a KISZ képes arra, hogy a na, tehát a kétszeresére, hogy a termőföld nagysága nem - változott, a munkaidő pedig csökkent. Ez annak is köszönhető, hogy ilyen együttműködéseket alakítottak ki tehát az alaptevékenységen túlmenően, melléküzemágakat létesítettek. — Egy év tapasztalatával a hátunk mögött, bátran mondhatom) hogy sikeresnek bizonyult a nyolcórás munkaidő bevezetése. Az ipari üzemeinkben — ahol tagjaink- egyharmada dolgozik — kezdettől fogva ennyi volt a napi munkaidő. Ez táplálta az igényeket az alaptevékenységben dolgozók körében is. Viszonylag simán meg tudtuk oldani az állattenyésztésben is a nyolcórás munkaidőre való áttérést, természetesen a munka sajátosságainak megfelelően. A nagy mezőgazdasági 'munkák idején természetesen nemcsak nyolc órát dolgozunk a növénytermesztésben, mert ez saját érdekeink ellen volna, ezt meg is érti mindenki. Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke Dr. Ivanics Lajos, a kiskőrösi járási pártbizottság első titkára Balázs Sándor, az IGV kiskőrösi gyárának művezetője párt politikáját sajátos eszközeivel, a maga közegében eredményesen segítse. Kiskőrös ipari üzemeiben a dolgozók csaknem 50 százaléka 30 éven aluli. A KISZ szervezettsége az üzemi fiatalok között viszont csak 22 százalékos, annak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt a szervezetek taglétszáma csaknem 40 százalékkal emelkedett. A város tanulóifjúságának körében viszont már minden második diák tagja a KlSZ-szerve- zetnek. Kiskőrösön a városi pártértekezlet is úgy fogalmazott, hogy pártunk ifjúsági szervezete, a KISZ, megfelelően képviseli politikánkat a fiatalok körében. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb a tennivalónk, mint korábban. Az ifjúság ugyanis mint kategória állandó, tagjai azonban cserélődnek és minden kezdődik elölről. Csakhogy magasabb fokon kell kezdődnie! S a pártszervezeteknek is a változó, meg-megújuló feladatokra kell felkészülni. Ezt nem lehet csak egyszer jól megcsinálni. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a KISZ csupán megfelelően képviseli a fiatalokat, védi érdekeiket. Eközben nevelnie kell a szocialista hazafiságra, az internacionalizmusra, a kommunista eszmék befogadására. Az elmúlt két évtized alatt felnőtt egy generáció, amelynek életében nem volt olyan látványos korszak, amely a forradalmi tettek és követendő példaképek tekintetében különösen mozgósító lendületet jelenthetett volna. A ma forradalmi tetteit a hétköznápok mindennapi munkájának apró csatáiban vívjuk. Ez természetesen nem igényel olyan áldozatokat, mint 1848, vagy 1919 hősi harcai. Ám lelkesedés, hit, akarat és kitartás ehhez is kell. Ezért kell felkelteni mindazok tenniakarását, akiknek feladata az ifjúság eszmei, politikai nevelése. Tapasztalataim azt támasztják alá, hogy ott jobbak az eredmények, ahol a közvetlenül irányító pártszervezetek az ifjúsági szervezet önállóságának biztosítása mellett jól élnek a politikai irányítás eszközeivel. Az eszmei és cselekvési egység egyik mércéje, hogy a KISZ mennyire képes a fiatalok tömegeit mozgósítani, céljaik elérésére, s utánpótlást nevelni pártunknak. A fiatalok munkához való viszonyának formálásában értünk el (Folytatás a 4. oldalon) Faragó József, a szabadszállási Lenin Tsz gépszerelője — Az elmúlt öt évben a kalocsai járás termelőszövetkezetei is jelentősen fejlődtek. A munka termelékenysége öt év alatt lényegesen — — száza- lék-kai — emelkedett. Az ■ttíífí''■BAKÉI eszközhatékonyság is nőtt, bár jóval szerényebb ménetekben.' A'féj- lődést elősegítő tényezők sokrétűek. Ilyenek: az üzem- és munka- szervezés javulása, a szervezettség növekedése, az ésszerű termelési szerkezet kialakítása', a technológiai fegyelem megszilárdulása. — A következő években minden bizonnyal nem változnak a mezőgazdasági üzemek méretei, ezzel számolnunk kell munkánk során. Ez viszont sürgeti a gazdasági együttműködések szorgalmazását. A jövőben a fejlesztési források csökkennek, ugyanakkor a gazdaságosan üzemeltethető beruházások bekerülési értéke növekszik. A termelőszövetkezetek termelési költségeinek mind nagyobb hányadé ipari eredetű, amely szintén aláhúzza a kooperációk fontosságát, hiszen csak összefogva lehet gazdaságosabban termelni. A mi szövetkezetünkben már korábban felismertük ezeket a törvényszerűségeket, és igyekeztünk a szükségletekhez mérten, gazdasági társulásokban részt vennj. Tagjai vagyunk a solti DUNA- TEJ-nek, a Hartán létrehozott közös sertéshizlaló együttműködésnek. Újabban a dunavecseiekkel és az uszódiakkal folyami kavics kitermelésére szövetkeztünk. A hartai Lenin Termelőszövetkezettel Ö'SslzéfÖgvá, a^hasznévéhététlen sziki legelőkön halastavat építünk — sorolta a szövetkezet elnöke. Elmondta azt is, hogy az ipari vállalatokkal is széles körű gazdasági kapcsolatokat teremtettek. Jelentős a kézi tésztagyártás, amelyet a kalocsai Sütőipari Vállalattal, valamint a cipőfelsőrész- készítés, amelyet az Alföldi Cipőgyárral együttműködve végeznek. Az ilyen kooperációk előnyösek az ipar számára, mert segítenek munkaerőgondjaik megoldásában, de kedvező a gazdaságnak is, mert folyamatos foglalkoztatást teremt, növeli a termelőszövetkezet nyereségét. Az utóbbi öt évben úgy emelkedett a nyereségük 25 millió forintról 50 millió forintm 9 A pártértekczlet alkalmából Bács-Kisknn megye 35 évét változatos, gazdag fotókiállítás matatta be a Megyei Művelődési Központban, Ültetvénytelepítési céljainkat, amely kétezer hektárnyi terület ebben az ötéves tervidőszakban, hogy a termőhelyi adottságok figyelem- bevételével magasabb jövedelmet érjenek el a gazdaságok, teljesítjük — kezdte a felszólaló. Nem újdonság ma már az, hogy az ipari üzemekkel kötött szocialista szerződésekkel oldják meg jó néhány gazdaságban a munkaerőhiányt. Ez tudatos politikai szervező munka eredménye. Ahogy a megyében, a járásban is a szőlőtelepítések, s a korszerűsítések hatására jelentősen növekedtek a jövedelmek, a szőlőből mind magasabb hozamot takarítanak be. A leszüretelt mennyiség a következő három évben elérheti a 100 ezer tonnát is. A szőlő és feldolgozott termékeinek árrendszere egyre inkább a nagyüzemi feldolgozásra ösztönzi a termelőket, igyekeznek a szüret első napjaiban megszabadulni az árutól, ez helyes törekvés is. Sajnos, a rendelkezésre álló feldolgozókapacitás nem elegendő ahhoz, hogy a megnövelt minőségi követelményeknek megfelelően fogadja a termést. A borászat fejlesztését segítő beruházások két okból korlátozottak. Az egyik: a telepítések lekötik az üzemi fejlesztési eszközöket. De gondot okoz az is, hogy a minőségi követelményeket kielégítő feldolgozó gépegységeket az ipar nem gyártja. Minden körülmények között szükséges a szőlőátvevő kapacitások bővítése. A fejlesztés érdekében együttműködésre van szükség a termelő gazdaságok között. A kooperációhoz szükséges a bőripar segítsége is. — Csak ilyen intézkedésekkel tudjuk a termelés növekedése mellett a piac igényeit kielégíteni és a tőkés exportot is növelni. Szükség van tehát a minőség javítására — hangoztatta. A mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban szólt az - alkatrész- ellátásról, sürgette az e tekintetben mutatkozó krónikus hiányt és a szervezetlenség minél előbbi felszámolását. A gépállások minimálisra csökkentésével sokkal nagyobb teljesítményt lehetne elérni a jelenlegi berendezésekkel. A lakosság alapellátásának fontossága mellett figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szükségletek rétegenként és területen-' ként állandóan bővülnek, másmás termékösszetételt igényelnek s egyre inkább a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. Az ellátásnak ehhez kell igazodnia. Sok tennivaló van , még a lakossági szolgáltatás feljesztése tekintetében. Ezzel nem lehetünk ..elégedettek. Az adatokból kiderül, hogy nemcsak a járásban, de a megyében is gond ez. A forgalmi mérleg szerint a pénzkiáramlás az utóbbi négy év alatt jelentősen megnövekedett, ez egyúttal a jövedelem emelkedésével együtt nagyobb lakossági szolgáltatási igényt jelent. — Termelő- szö vetkezetün k a munkában elért sikerekkel készül a párt XII. kongresz- szusára, hazánk felszabadulása 35. évfordulójának megünneplésére. Csatlakoztunk a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához. Termelőszövetkezetünkben nőtt a párt tekintélye, párttagságunk eredményesen dolgozott a XII. kongresz- szus előkészítéséből ránk háruló feladatok megoldásáért. A hozzászóló elmondta, hogy a párttagság politikailag érettebb lett, nőtt felelősségtudata, önmagával és a gazdasági vezetők a szakemberek munkájával szemben. A kommunisták képesek arra, hogy a közös gazdaságban érvényre juttassák a párt politikáját, tovább növeljék befolyását és együttműködését a pártonkívüliek- kel, a tömegszervezetekkel. Ügy vélte a felszólaló, hogy ebben még vannak tartalékaik, amelyet az eddiginél is szélesebb körűvé kívánnak tenni. A gazdálkodás eredményességéről szólva kijelentette, hogy a termelőszövetkezet fennállásának történetében a legnagyobb nyereséget 1979-ben érték el, amely 19 százalékkal több, mint az előző évben. Az ez évi gazdaságpolitikai feladattervben 4,5 százalékos terméshozam-növekedést, ezen belül a • növénytermesztés 10—12 százalékos növekedését irányozták elő. — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeknek a követelményeknek eleget tegyünk. Gazdaságunknak ez a gyors ütemű növekedése számos új és minőségileg magasabb szintű feladatot ró a pártalapszervezetekre és a kommunistákra. E feladatok során külön jelentőséget tulajdonítunk a párt vezető szerepe állandó erősítésének. Ezt követően a pártalapszerve- zet összetételével, a pártépítéssel, a szocialista brigádmozgalommal, a munkafegyelemmel foglalkozott a felszólaló. Javasolta, hogy a pártmunkában a jövőben az eddigieknél is többször mérjék fel a felkészültséget, a vezetői magatartást. — Felhatalmazást kaptam — mondta befejezésül — a nagyköz- áégi pártértekezlettől, hogy jelentsem a megyei pártértekezletnek: községünkben újabb kongresszusi vállalást szerveztünk, amelyhez a község valamennyi lakosa csatlakozott. Ennek lényege, hogy az 1975-ben társadalmi munkával épített százszemélyes óvodát ez évben ugyancsak társadalmi munkával ötven hellyel bővítjük. Az építkezés rövidesen kezdetét veszi.