Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA tXXV. évf. 75. szám Ára! 1,20 Ft 1980. március 29. szombat --1 ____________ . ________ A Z ÖTÖDIK ÖTÉVES TERV EGYIK LEGNAGYOBB POSTAI BERUHÁZÁSA Jövőre készül el a korszerű telefonközpont Kecskeméten Felgyorsult ütemben folyik Kecskeméten az új posta építése. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakipari dolgozói — bur­kolok, szerelők — folyamatosan adják át a műszaki épületben a munkaterületeket a Budapesti Híradástechnikai Gyár szakembe­reinek, s májusban már teljesen el is hagyják a terepet. A posta- forgalmi épület szerkesztési mun­kálataival is elkészültek már, rö­videsen végeznek a tetőbetonozás­sal és megkezdik a belső techni­kai szerelést. Az épületet év vé­gére adják át a posta műszaki' részlegének, akik a tervek szerint a jövő évben már üzembe helyez­hető állapotba hozzák a kecske­méti postaközpontot. A megye közvéleménye nagy érdeklődéssel kíséri az építkezést, ezért felke­restük a Postaigazgatóságot, ahol Dómján Kálmán beruházási és építési szakosztályvezető és Né­met József ügyosztályvezető tájé­koztatott a több mint 400 millió forintos beruházás helyzetéről. Elmondták, hogy a kecskeméti építkezés a Magyar Posta V. öt­éves tervének egyik legnagyobb beruházása. A telefonközpontot magában foglaló műszaki épüle­tet és a lakosságot kiszolgáló for­galmi épületet eredetileg ez év végén kellett volna átadni rendel­tetésének. Az építkezés azonban lelassult, mert a BÁCSÉP-et — az egyik generálkivitelezőt Paks- ra és az ország más építkezései­re rendelték.. Emiatt a BHG — a másik generálkivitelező — fél év­vel később, 1979 végén kapott munkaterületet. így — a módosí­tott határidők alapján — az új, korszerű, távhívásos rendszerű, hétezer fogyasztói telefonállomás kapcsolására alkalmas távközlő központ szerelésével 1981. június 30-ra készülnek el. Ezután meg­kezdik a műszaki épületben levő telefonközpont próbaüzemelteté­sét. Kecskeméten azonban nemcsak új telefonközpontra, hanem a te­lefonhálózat rekonstrukciójára is szükség van. A városnak ugyanis a régi, részben légkábeles hálóza­ta teljesen elavult, amit korsze­rűsíteni kell,' illetve földkábellel helyettesíteni. Közben új lakótele­pek is épültek, tehát ezek bekap­csolására, jelentősen fejleszteni kell a hálózatot. Erre eredetileg csak a VI. ötéves terv első évei­ben került volna sor. Ám a há­lózatfejlesztést sikerült előbbre hozni az V. ötéves terv utolsó esz­tendejére. Kecskeméten ennek már nyomai vannak, mert a ká­belfektetést már meg is kezdte részben a Posta Központi Kábel­üzeme, részben pedig a Szegedi Postaigazgatóság. A munkát gyor­sítja, hogy a honvédség is segít­séget nyújt hozzá. A hálózatkor­szerűsítés, illetve -bővítés 90 mil­lió forintba kerül, amelyből az idén mintegy 60 millió forintot használnak fel. Arra a kérdésre, hogy a kábe­lek milyen minőségűek lesznek, esetleg nagyobb' esőzésnél beáz- nak-e, elmondták; hogy annak sokkal kisebb lesz a veszélye, mint korábban, mert a Szegedi Kábel­gyár megkezdte a vazelinos kábe­lek gyártását, s már ezzel dol­goznak Kecskeméten. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. Sajnos, a gyár nem tudja a teljes kábel- mennyiséget szállítani, ezért kül­földről kell behozni hasonló mi­nőségű vezetékeket. Ez pedig va­lószínűleg még némi nehézsége­ket okoz. Teljesen külön, beruházásként fut a Kecskemét—Martfű közötti helyközi koaxiális kábel kiépítése, amelyen 960 beszélgetést lehet egyszerre lebonyolítani. Ez bizto­sítja majd a kecskeméti cross- bai központ bekapcsolódását az országos távhívó hálózatba. Ennek fektetése is 1981-ben fejeződik be, végberendezései a kecskemé­ti posta műszaki épületébe nyer­nek elhelyezést. Bács-Kiskun megyében egyéb­ként a kecskeméti hálózat kiépí­tésével egyidőben folyik a várost, érintően még egy nagyarányú távközlő kábelfektetés. Ez a Ceg­léd—Kecskemét—Kiskunfélegy­háza—Kiskunhalas—Kelebia va- sútvillamosítással kapcsolatos te­lefonvonal építése. Ami a kecskeméti hálózatbőví­tést illeti, mintegy 50 nyilvános telefonállomás is lesz a városban. A későbbiek során a hétezres köz­pont 28 ezer telefonállomás kap­csolására fejleszthető. A távhívó központnak korszerű tudakozó rendszere lesz, amelynek kezelője egy gombnyomással képernyőre hívhatja a mikrofilmes adattáro­lóból az érdeklődő által kért te­lefonszámot. Bács-Kiskun megye más terüle­tein is sor, kerül a távbeszélő há­lózat korszerűsítésére, s némi bő­vítésére — tájékoztattak a vezér­igazgatóságon. — Kezelői távhívó központokat létesítenek Kiskun­félegyházán, Kiskőrösön, Kalo­csán, Kunszentmiklóson, Lajos- mizsén, Tiszakécskén és Kiskun- majsán. Kiskunhalason egy, Ba­ján két telefonkonténert helyez­tek üzembe. Ezek is távhívásos rendszerűek. Kiskunhalas a sze­gedi, Baja a szekszárdi crossbar­központon keresztül kapcsolódik az országos távhívó hálózatba. N. O. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa jóvá­hagyja a Központi Bizottság beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. Megállapítja, hogy a társadalmi élet alapvető területein az elmúlt öt évben is érvényesült pártunk több mint két évti­zede töretlen, egész népünk érdekeit szolgáló politikája. Hazánk belpolitikai élete kiegyensúlyozott, a munkáshata­lom, a szocialista nemzeti egység szilárd. A párt betölti ve­zető szerepét, élvezi a dolgozók bizalmát, cselekvő támoga­tását. Az elért eredmények számottevőek. A programnyilatko­zatban megfogalmazott célok felé haladva előbbre jutottunk a fejlett szocialista társadalom építésében. Fejlődött a népgaz­daság, javultak népünk életkörülményei, erősödött szocialis­ta tudata, gyarapodott műveltsége. Pártunk, kormányunk a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival, minden haladó, békeszerető és együttmű­ködésre kész erővel összefogva biztosította a hazai építő­munka külső feltételeit, tevékenyen közreműködött a béké­ért vívott harcban. A párt a nemzetközi kommunista, és munkásmozgalom egységének és az imperialistaellenes erők összefogásának további szilárdításán munkálkodott. A párt XII. kongresszusa hazánk felszabadulása 35. évfor­dulójának évében ült össze. A három és fél évtized alatt megtett út azt bizonyítja, hogy a magyar nép élni tudott a történelem adta lehetőséggel. Hazánk, a Magyar Népköztár­saság, szabad és független szocialista ország, amelyben a nép élete gyökeresen megváltozott. A következő öt évben a fő feladat, hogy nagy vívmányainkra támaszkodva erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, megalapozzuk a népgazdaság további fejlődését, megszilár­dítsuk az életszínvonal területén elért eredményeket és ja­vítsuk az életkörülményeket. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa meg­erősíti a párt eddigi politikai irányvonalát. A programnyilat­kozatban kitűzött célokkal összhangban jelöli ki a fejlett szo­cialista társadalom építésének további tennivalóit. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk Korunkban az emberiség szá­mára sorsdöntő a béke megőrzé­se, egy újabb világháború meg­akadályozása. Külpolitikánk hazánk érdekei­vel összhangban, a proletár inter­nacionalizmus elvét követve, se­gíti a szocializmusért, a társadal­mi haladásért, a békéért vívott harcot. Az elmúlt években tovább szi­lárdultak a szocializmus nemzet­közi pozíciói. A szocialista orszá­gok nagy sikereket értek el az új társadalom építésében, fejlődött két- és többoldalú ■ együttműkö­désük, politikájukkal, eredmé­nyeikkel jelentős hatást gyakorol­nak-a világra. A jelenlegi világ- helyzetben növekszik annak szük­ségessége, hogy jobban összehan­golják erőfeszítéseiket. Külpoliti­kájuk egyeztetésében, vívmányaik és a béke védelmében kiemelke­dő szerepet tölt be a Varsói Szer­ződés szervezete. Országaink gaz­dasági fejlődésének fontos támá- sza a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának keretében megva­lósuló együttműködés. A kapitalizmus általános válsá­gának talaján tovább mélyültek a tőkés világ ellentmondásai. A re­akciós körök fokozzák támadásai­kat a kommunista és munkásmoz­galommal s más haladó, demok­ratikus erőkkel szemben. A kapitalista világban a kom­munista és munkáspártok, a szak- szervezetek, a dolgozó tömegek tovább szélesítik és erősítik har­cukat. Fellépnek a nemzetközi monopóliumok gazdasági és politi­kai hatalmának korlátozásáért, felszámolásáért, a fegyverkezés el­len. Kiállnak a demokratikus jo­gok védelméért, a i gazdasági és szociális helyzet javításáért, a gyökeres társadalmi változáso­kért. Pártunk, népünk teljes mér­tékben szolidáris küzdelmükkel. A gyarmati, uralom alól felsza­badult népek fokozzák erőfeszíté­seiket a nemzeti függetlenség tel­jes kivívásáért és megszilárdításá­ért, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai befolyásának felszámolásáért, a haladásért. E. küzdelem több országban egybe­kapcsolódik a szocialista társada­lom megteremtését célzó törekvé­sekkel. Az enyhülési folyamat korsza­kos jelentőségű állomása volt a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet. Az országok közötti kapcsolatok javulását az imperialista erők, a reakciós körök, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igvekeznek megakadályozni. Fo­kozzák támadásaikat a társadalmi haladás ellen, növelik a feszültsé­get, mérgezik a nemzetközi lég­kört. Arra törekszenek, hogy a maguk javára változtassák meg a katonai erőegyensúlyt Az emberiség számára különö­sen súlyos veszélyt jelent a veze­tő tőkés országok reakciós kato­nai-ipari körei által az utóbbi években különös erővel szított fegyverkezési hajsza. Ezt bizo­nyítja a NATO-országok washing­toni határozata a katonai kiadá­sok fokozott növeléséről és brüsz- szeli döntése újabb rakéták tele­pítéséről egyes nyugat-európai or­szágokba. Aggodalomra ad okot hogy az Amerikai Egyesült Államok halo­gatja a hadászati fegyverek kor­látozásáról szóló második szov­jet—amerikai megállapodás élet­be léptetését; ez akadályozza, hogy gátat lehessen emelni a fegyver­kezési versenynek. A Magyar Népköztársaság, a szocialista közösség . országai a nemzetközi helyzet éleződése el­lenére sem térnek le a békés egy­más mellett élés útjáról. A hideg- háborús irányzatokkal szemben újabb és újabb kezdeményezése­ket tesznek az enyhülés eredmé­nyeinek megőrzésére, a béke vé­delmére. Külpolitikánk alapvető célja to­vábbra is az, hogy szövetségese­inkkel szorosan együttműködve biztosítsa építőmunkánk megfele­lő külső feltételeit és hozzájárul­jon az egyetemes béke, a társai dalmi haladás ügyéhez, a szocia­lizmus térhódításához: Meghatározó jelentőségű fel­adatunk, hogy erősítsük szövetsé­günket, barátságunkat, együttmű­ködésünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival, hozzájáruljunk a V arsói Szerző­dés szervezetének, védelmi ere­jének tökéletesítéséhez. Elítéljük a kínai vezetés nacionalista, szov­jetellenes politikáját, a délkelet­ázsiai és más népek biztonságát fenyegető akcióit, amelyek egybe­esnek a reakciós körök haladásel­Előrehaladásunknak fontos fel­tétele, hogy tovább erősödjenek a szocialista társadalmi viszonyok és rendszerünk szilárd gazdasági alapja, a termelőeszközök szocia­lista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Államunk elismeri éS védi a munkával szerzett szemé-* lyi tulajdont. • A társadalom osztályainak és rétegeinek számaránya az utóbbi években nem módosult lényege­sen, az egymáshoz való közeledés irányába ható minőségi változá­sok voltak a meghatározók. A jö­vőben is arra kell törekedni, hogy az osztályjellegű különbsé­gek csökkenjenek. Ugyanakkor az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes rétegeknek a munkamegosztás, az iskolázottság, a lakóhely és más tényezők sze­rint eltérő helyzetére. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti be; vezető szerepét. Döntő mértékben járul hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Erősödött politikai öntudata, fokozódott aktivitása és kezdeményezőkészsége. A termelőszövetkezeti paraszt­ságot a munka, az elosztás és az életmód jellegében bekövetkezett változások is közelítik a munkás- osztályhoz. A munkásság és a parasztság alapvető érdekei azonosságának, szoros együttműködésének, közös helytállásának eredményeként to­vább erősödött szocialista rend­szerünk politikai alapja, a mun­kás—paraszt szövetség. E szövet­ség szorosabbra fűzése egész né­pünk érdeke. A társadalom fejlődéséből adó­dó lehetőség és egyben követel­mény, hogy a munkások, a ter­melőszövetkezeti parasztok fo­lyamatosan gyarapítsák politikai, szakmai és kulturális ismereteiket, s ezáltal is csökkenjen a szellemi lenes céljaival. Ugyanakkor to­vábbra is készek vagyunk az ál­lamközi kapcsolatok fejlesztésére. Népünk baráti érzéseket táplál a kínai nép iránt. Azt kívánja, hogy a Kínai Népköztársaság ismét a haladásért és a békéért vívott harc fontos tényezője legyen. Szolidárisak vagyunk a nemze­ti felszabadító mozgalmakkal és a gyarmati uralom alól felszabadult népek demokratikus, antiimperia- lista törekvéseivel. A kölcsönös szolidaritás és érdekek alapján bővítjük kapcsolatainkat a fejlő­dő országokkal. Támogatjuk az el nem kötelezett országok mozgal­mának imperialistaellenes politi­káját. a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló kezdemé­nyezéseit. A békés egymás mellett élés el­veiből, az enyhülés közös érdekei­ből kiindulva, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján to­vább építjük kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Ezt elősegítené, ha ezek az országok nem alkal­maznának hátrányos megkülön­böztetést a kereskedelemben, va­lamint megszüntetnék az indoko­latlan aránytalanságot a tájékoz­tatásban és a kulturális értékek cseréjében. A Magyar Népköztársaság kor­és a fizikai munka közti különb­ség. 1 Az értelmiség tevékeny részese a szocializmus építésének, szoro­san kötődik a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Sze­repe és létszáma a társadalmi fej­lődéssel együtt növekszik. Az ér­telmiség — iskolai végzettsége, munkahelye és választott pályá­ja alapján a sok irányban ré­tegződött. Szellemi erőforrásain­kat hasznosítsuk minden terüle­ten jobban, szervezetten és foko­zottan igényeljük az értelmiség részvételét a szocialista építő­munkában. a közéletben. A termelésben és az igazgatás­ban foglalkoztatott alkalmazottak nagyobb felelősséggel és hozzáér­téssel végzik munkájukat. Létszá­muk a valóságos szükségletnél gyorsabban nőtt, az egyes szakte­rületek közti megoszlásuk is aránytalan. Ezen a munka és a szervezetek ésszerűsítésével, a társadalmi ellenőrzés fokozásával, a bürokrácia visszaszorításával kell változtatni. A nők a társadalmi élet minden területén, a munkában, a család­ban. a közéletben becsülettel tel­jesítik a feladataikat, kötelezett­ségeiket. Társadalmi egyenjogúsá­guk egyre jobban kiteljesedik, de még sok a megoldásra váró gond. Tovább kell javítani azokat a gazdasági, kulturális, tudati és jogi feltételeket, amelyek segítik a nők egyenlő esélyeinek érvénye­sülését. Társadalmunk legkisebb, de a jelen és a jövő szempontjából döntő jelentőségű közössége a csa­lád. Stabilitása különösen fontos a gyermeknevelés szempontjából. Pártunk és államunk támogatja s védi a család intézményét. A párt megkülönböztetett fi­gyelmet fordít az ifjúság helyze­tére. Ismeri a* fiatalok gondjait és a körükben tapasztalható negatív n. Társadalmi és politikai mánya folyamatos munkát végez a helsinki záróokmány elveinek érvényesítéséért, az ajánlások megvalósításáért, a madridi ta­lálkozó sikeres megtartásáért. Kész tevőlegesen hozzájárulni a közösen elért eredmények meg­védéséhez, a kapcsolatok fejlesz­téséhez. A Magyar Népköztársaság fon­tosnak tartja, hogy folytatódjanak a leszerelési tárgyalások az egyen­lő biztonság'elve alapján. Fellép a fegyverkezési hajsza fokozása, a reakciós köröknek a katonai erőegyensúly megbontását célzó törekvései ellen. Elítéli a vezető imperialista hatalmak agresszív, hidegháborús lépéseit, a NATO legutóbbi határozatait. Támogat­ja a fegyverkezési verseny megfé­kezését célzó szovjet javaslato­kat, és együtt küzd szövetségesei­vel a Varsói Szerződés kezdemé­nyezéseinek megvalósításáért. Sík- raszáll olyan európai értekezlet összehívásáért, amely erősítené az országok közötti bizalmat, el­torlaszolná a hidegháború vissza­térésének útját. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy lehetőségeihez ké­pest hozzájáruljon az emberiség olyan egyetemes gondjainak meg­oldásához. mint a nyersanyag-, az energia- és az élelmiszer-ellátás, a közlekedés fejlesztése, a környe­zet védelme, továbbá a világ kü­lönböző térségeiben a súlyos nép­betegségek. az éhínség és az írás- tudatlanság leküzdése. viszonyaink jelenségeket is. Szükségesnek tart­ja, hogy javuljanak a fiatalok ne­velésének, pályakezdésének, beil­leszkedésének, családalapításá­nak a feltételei. Több lehetőséget kell nyújtani a felnövő nemze­dék kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, öntevé­kenységének kibontakoztatására. Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatla­nul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szö­vetségek fontos politikai és kul­turális feladatot látnak el. A ha­zánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő ma-* gyarság jelentős mértékben hoz­zájárulhat népeink barátságának és együttműködésének elmélyíté­séhez. A nemzetiségi kérdés in­ternacionalista megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése. Társadalmunk kiegyensúlyo­zott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak rendezett viszonya is. Az állam az alkotmány szellemé­ben szavatolja a lelkiismereti sza­badságot és az egyházak autonóm •működését. Az egyházak tisztelet­ben tartják államunk törvényeit, támogatják az országépítő mun­kát Társadalmi fejlődésünknek nél­külözhetetlen erőforrása szövet­ségi politikánk 'megfelelő érvé­nyesülése. Rendszeres eszmecseré­vel és meggyőzéssel igyekszünk megnyerni mindenkit az együttes cselekvésnek. Szocialista célja­ink h dolgozó osztályoknak és ré­tegeknek, a párttagoknak és a pártonkívülieknek. a marxisták­nak és más világnézetiteknek, az ateistáknak és a vallásos embe­reknek mind jobban szélesedő ösz- szefogásával valósulnak meg. (Folytatás a 2. oldalon.) É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom