Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980 március 29. AZ MSZMP XII. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA (Folytatás az 1. oldalról.) Javult az állami irányító testü­letek, szervek és a tanácsok tevé­kenysége, korszerűsödött az ál­lamigazgatás. A megnövekedett követelmények azonban szüksé­gessé teszik, hogy tovább javítsák munkájukat, gondosabban ele­mezzék a belső és külső társadal­mi, gazdasági folyamatokat és idejében intézkedjenek. Az országgyűlés széles körű nyilvános vitákra' támaszkodva a társadalmi, gazdasági fejlődést se­gítő számos törvényt alkotott. Fejlődjék tovább az országgyűlé­si bizottságok munkája. Fokozód­jék a képviselők aktivitása vá­lasztókerületükben és az országos kérdések megoldásában. Váljék szorosabbá kapcsolatuk választó­ikkal. Erősíteni kell az államigaz­gatás népképviseleti ellenőrzését. Meg kell szüntetni az állami és társadalmi szervek munkájában tapasztalható párhuzamosságokat, a túlszabályozást. Az ügyintézés váljék egyszerűbbé és gyorsabbá, határozottan fel kell lépni a bü­rokrácia ellen. A tanácsok emeljék a hatáskö­rükbe tartozó1 szervek irányításá­nak színvonalát. Éljenek bátrab­ban a különböző intézmények és eszközök közös hasznosításában rejlő-lehetőségekkel, fokozzák ez irányú szervező, koordináló tevé­kenységüket. Fordítsanak még na­gyobb figyelmet a lakosság ellá­in. a A népgazdaság az V. ötéves terv időszakában tovább fejlődik. Bő­vülnek és korszerűsödnek a szo­cializmus anyagi-műszaki alap­jai. Gyarapodik a nemzeti va­gyon. A nemzeti jövedelem nö­vekedése teljes egészében a mun­ka termelékenységének az emel­kedéséből származik. Az ötödik ötéves terv főbb előirányzatait nem tudjuk teljesíteni, ennek el­lenére az elért eredmények jelen­tősek. A külső gazdasági feltételek, a nemzetközi ár- és értékesítési vi­szonyok az utóbbi években a szá­mítottnál is kedvezőtlenebbül ala­kulnak. Gazdasági nehézségeink nagyobb részt ebből adódnak. Ugyanakkor nem megfelelő ütem­ben bontakoznak ki A' külső fel­tételekhez és az intenzív gazdasá­gi fejlődés követelményeihez iga­zodó* belső folyamatok. A gazda­ságirányítás nem elég következe­tes a gazdaságpolitikai célok, a gazdasági feltételek és eszközök összehangolásában, a végrehajtás szervezésében. A szükségesnél és a lehetségesnél lassabban korsze­rűsödik a termelési és a termék- szerkezet, nem javul kielégítően a hatékonyság, a minőség. Mind­ezek együttes hatására a nemzeti jövedelem növekedésének és en­nek következtében az életszínvo­nal emelkedésének az üteme ki­sebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem a VI. öt­éves terv idején — 1981 és 1985 között — olyan mértékben növe­kedjék, hogy összhangban a fej­lődés minőségi tényezőivel, a ter­melés nemzetközi versenyképessé­gével, segítse a népgazdaság kül­ső és belső egyensúlyának javítá­sát. A növekedés teljes egészében a munkatermelékenység emelke­déséből, a hatékonyság javulásá­ból származzék. A nemzeti jöve­delem elosztása tegye lehetővé a terhelés bővítéséhez (és korszerű­sítéséhez nélkülözhetetlen beruhá­zásokat, az elért életszínvonal megszilárdítását,' valamint a to­vábbi fejlődéshez szükséges fel­tételek megteremtését. A VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata a külkeres­kedelmi és nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának javítása. Ebbén alapvető szerepe van a belső egyensúlyi tényezők meg­szilárdításának, s ez különös fi­gyelmet érdemel. Következeteseb­ben kell folytatni a termelési és a termékszerkezetnek adottsága­inkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség javítását. Mindebben nagyobb mértékben kell támaszkodni az egyre in­kább termelőerővé vált tudo­mányra. Tökéletesíteni kell a tu­dományos eredmények alkalma­zásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazai és külföldi tech­nológiák bevezetését. Az eddigi­nél határozottabban kell támo­gatni az újító kezdeményezéseket. A hazai szükségleteknek megfele­lő és a nemzetközileg versenyké­pes, gazdaságos termelés dinami­kusabban fejlődjék. A gazdaság­talan, tartósan veszteséges terme­lést a társadalmi érdekekkel össz­hangban, a munkaerő és az esz­közök tervszerű átcsoportosításá­val gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni, gondoskodva azonban a lakosság megfelelő ellátásáról. A terület- fejlesztésben is jobban érvénye­süljenek a hatékonyság követel­ményei. Az iparnak elsősorban azok az ágai fejlődjenek, amelyek gazda­tásának javítására. Az állampol­gárok ügyeinek érdemi, gyors in­tézésével is szélesítsék tömegkap­csolataikat. Az állami szervek szorosabban hangolják össze ellenőrző tevé­kenységüket. Fokozottabban tár maszkodjanak a munkahelyi kö­zösségekre, a népi ellenőrzési1 bi­zottságokra, a társadalmi ellenőr­zés más formáira, és hasznosítsák jobban tapasztalataikat. A XI. kongresszus határozatá­nak megfelelően szélesedett az üzemi demokrácia. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozatosan igazodnak a megnö­vekedett üzemi méretekhez. * '■ Az elért eredmények ellenére még nem kielégítő a szocialista de­mokrácia eddigi szintje. A párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti a dolgozók szélesebb körű bevonását a közügyekbe. A de­mokratikus fórumoknak fontos szerepük van a különböző érde­kek feltárásában, egyeztetésében, a nézetek megvitatásában, az egész társadalom alapvető érdekeinek érvényesítésében. Pontosabban kell meghatározni a vezetők be­számolási kötelezettségét. Az ipar­ban és a népgazdaság más terüle­tein az érvényes rendelkezések alapján, illetve ezek továbbfejlesz­tésével biztosítani kell a dolgozók érdemibb beleszólását a vezetők kinevezésébe, munkájának véle­ményezésébe és ellenőrzésébe. A szocialista demokrácia elmé­lyítésének fontos feltétele a laza­ságok felszámolása, az állampol­gári fegyelem erősítése, a jogok és a kötelességek együttes érvé­nyesítése. A felelős vezetők kö­vetkezetesen lépjenek fel a szo­cialista normákat sértő magatar­tás különböző | megnyilvánulásai­val szemben. E jelenségek meg­szüntetése a legtöbb esetben nem központi döntéseket igényel, ha­nem azt. hogy a kollektívák, a be­csületes dolgozók — élve a szo­cialista demokrácia adta lehető­séggel— határozottan elítéljék és visszautasítsák ezeket. Hazánkban szilárd a törvényes­ség. A párt-, állami és társadalmi szervek őrködjenek továbbra is a jogrend, a törvényes rendelkezé­sek megtartásán, a közélet tiszta­ságán, és lépjenek fel a hatalom­mal való Visszaélés minden meg­nyilvánulásával szemben. Váljék egységesebbé a jogalkalmazás, csökkenjen a szabályozások szá­ma. Fontos feladat a társadalom­ellenes magatartás visszaszorítása, a bűncselekmények megelőzése, leleplezése, a közvagyon gondo­sabb kezelése, a társadalmi és a személyi tulajdon védelme. A Magyar Népköztársaság fegy­veres erői és testületéi méltók né­pünk bizalmára. A dolgozó töme­gekre támaszkodva, szövetségi rendszerünk keretében megbízha­tóan védelmezik szocialista vív­mányainkat, népünk békéjét. Erő­södjék tovább a fegyveres erők és testületék jó együttműködése. gazdasági építőmunka ságos exportnövelést, importmeg­takarítást, nagyobb népgazdasági jövedelmet tesznek lehetővé, illet­ve kevésbé anyag- és energiaigé­nyesek. A szocialista országokkal együtt­működve gazdaságunk fűtőanyág- és energiaellátása hosszabb tá­von is biztosítható. Ennek felté­tele a tudatosabb, határozottabb és takarékosabb energiagazdálko­dás. Megépítjük a paksi atomerő­művet. További erőfeszítéseket igényel a hazai energiaforrások — szénvagyonunk — kőolaj- és földgázkészletünk — feltárása, kiaknázása, gazdaságos hasznosí­tása. Folytatni kell a geológiai kutatásokat. Az alapanyaggyártásban fő feladat a megkezdett fejlesztések mielőbbi befejezése. A feldolgozóipar fejlesztését az eddiginél jobban alá kell rendel­ni a hatékonyság és a külgazdasá­gi egyensúly követelményeinek. A gépiparon belül kapjanak na­gyobb súlyt az elektronikai és vá­kuumtechnikai termékek, az ener­getikai, mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és szerszámgépek, a közúti járművek, az orvosi műszerek gyártásának egyes területei. Nö­vekedjék a magasabb fokon fel­dolgozott alumínium termékek aránya — fokozódjék a gyógyszer­ipar versenyképessége. A könnyű­ipar növelje a jövedelmező, kor­szerű, jó minőségű, magasabb fo­kon feldolgozott áruk arányát. Kiemelten kell fejleszteni a gaz­daságosan exportálható élelmisze­rek termelését. Az építő- és építőanyag-ipar­nak, valamint ezek háttéripará­nak termelése a népgazdaság előtt álló feladatokhoz és a lakosság igényeihez igazodva növekedjék. Hazánk természeti . adottságai indokolttá és lehetővé teszik a mezőgazdaság kiemelt fejleszté­sét. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar termelésének bővülése biztosítsa a kiegyensúlyozott bel­földi ellátást és a gazdaságos ex­port fokozását. Mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyész­tésben a fő teendő a hatékonyság és a minőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökkenté­se, a természeti feltételek éssze­rűbb kihasználása. Tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságunkban meghatározó jelentőségű gabona- és kukoricatermelést. Nagy gon­dot kell fordítani az állattenyész­tés színvonalának emelésére, a hústermelés növelésére és a ta­karmány takarékos felhasználásá­ra, az anyagok és a melléktermé­kek jobb hasznosítására. Támogatjuk az állami vállala­tok és a termelőszövetkezetek gazdaságilag előnyös társulásait, a hatékonyan működő termelés’ rendszereket, az anyagi és szelle­mi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formá­kat. A kedvezőtlen természeti viszo­nyok közepette működő üzemeket továbbra is segíteni kell az adott­ságaiknak jobban megfelelő ter­melési szerkezet kialakításában. Támogatni kell a mezőgazdasági vállalatoknak, .a szövetkezeteknek népgazdasági szempontból is hasz­nos kiegészítő tevékenységét. Vál­tozatlanul ösztönözni kell a ház­táji és kisegítő gazdaságok terme­lését. Elő kell segíteni szorosabb együttműködésüket a nagyüze­mekkel, valamint a felvásárló vál­lalatokkal és a fogyasztási szövet­kezetekkel. Szövetkezetpolitikánkat folytat­va a jövőben is arra törekszünk, hogy a szövetkezetek fejlődjenek, eredményesen szolgálják tagságuk érdekeit, javítsák termelésük gaz­daságosságát. szolgáltatásaik már nőségét. kulturáltságát. A közlekedés különböző ágait összehangoltan kell fejleszteni. A távolsági áru- és személyszállítás­ban növekedjék a vasút szerepe. A személyszállításban a jövő­ben is a tömegközlekedés kapjon elsőbbséget. A hírközlés tovább korszerűsöd­jön. bővüljön a telefonhálózat; ja­vuljanak a postai szolgáltatások. Nagyobb figyelmet kell fordíta­ni a környezetvédelemre, a leve­gőszennyeződés csökkentésére,- a vízkészlet tisztaságának és minő­ségének megőrzésére, a lakosság egészséges' ivóvízellátására. Vál­jék társadalmi üggyé természeti értékeink védelnje, a rendezett, kulturált lakó- és munkahelyi környezet kialakítása, megóvásé. A népgazdaság termelő alapjai­nak műszaki fejlesztését a beru­házások mérsékeltebb növelése mellett is szükséges biztosítani. Fokozni kell a korszerű berende­zések több műszakban történő ki­használását, a régi üzemek -re­konstrukcióját. A népgazdasági érdek elsődle­gessége alapján mind a termelő, mind a nem termelő beruházáso­kat egyértelműbben kell rangso­rolni. Kapjanak elsőbbséget az olyan, gyorsan kivitelezhető és rö­vid idő alatt megtérülő központi és vállalati beruházások, ame­lyek a termelési és a termékszer­kezet korszerűsítését szolgálják, az exportképességet javítják, és a hatékonyságot növelik. Szigorúan érvényesüljön az engedélyező, a tervező, a • beruházó, a kivitelező felelőssége. Kormányzati és helyi intézke­désekkel — céljainknak és elve­inknek megfelelően — nagyobb összhangot kell teremteni a mun­kahelyek száma és a rendelkezés­re álló munkaerő között. A terme­lési és a termékszerkezet átala­kításával összhangban kell meg- valósítani a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti körülte­kintő, szervezett átcsoportosítását, átképzését. A gazdasági vezetők mindenütt és minden beosztásban követeljék meg a munkaviszony­nyal járó kötelezettségek teljesíté­sét, a fegyelmezett és jó minősé­gű .munkát. Ebben a párt- és tár­sadalmi szervek határozottan tá­mogassák őket. Gazdasági fejlődésünknek alap­vető feltétele, hogy 'bővítsük és elmélyítsük együttműködésün­ket a Szovjetunióval és a töbjai KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági in­tegráció kibontakoztatásában, a hosszú távú célprogramok meg­valósításában. A nemzetközi gaz­dasági körülmények és a kcteös érdekek sürgetően követelik, hogy a KGST-országok gazdaságfejlesz­tési politikája összehangoltabbá, együttműködésük tervszerűbbé, hatékonyabbá váljék, a szocialista gazdasági integráció eredménye­sebb legyen. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gaz­dasági kapcsolatokat a fejlett tő­kés országokkal. Az áruforgalom bővítése mellett előtérbe helyez­zük a piackutatásra és a korsze­rű termelésszervezésre is kiterje­dő hosszú távú termelési együtt­működést. Tovább erősítjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat a fejlődő országokkal. Fontos, hogy szorosabbá váljék, a terme­lés és a külkereskedelmi tevékeny­ség kapcsolata. Növelni kell az ar- ra alkalmas termelővállalatok külkereskedelmi szerepét, erősíte­ni a termelő- és a külkereskedel­mi vállalatok közös érdekeltségét. Fejlesztjük a bevált gazdaság- irányítási rendszerünket, a ter­vezést, a szabályozást,. a gazda­ságvezetés intézményeit és a gaz­dálkodó egységek szervezetét. Alapvető feladat mind a közpon­ti irányításnak, mind a vállalatok, szövetkezetek önállóságának, kez­deményezőkészségének egyidejű erősítése. Az országos feladatok kialakí­tásában és megoldásában is job­ban kell építeni a vállalatokra, a szövetkezetekre, mert önálló munkájuktól, vállalkozó szelle­müktől, gazdálkodásuk eredmé­nyességétől döntő módon függ elő­rehaladásunk. Korszerűsíteni kell belső irányítási és ösztörizési rend­szerüket. A gazdasági munka magasabb színvonalra emelésében, eredmé­nyességében meghatározó szere­pük van a vállalatok, szövetkeze­tek vezetőinek. Teremtsék meg a feltételeket a munka megjavítását célzó törekvésekhez. Éljenek bát­rabban hatáskörükkel. Az eddigi­nél jobban kell támogatni a kez­deményező, az új iránt fogékony, a felelősséget és ésszerű kockáza­tot vállaló, a munka színvonalas megszervezésére és következetes ellenőrzésére képes vezetőket. A fokozódó követelményekhez iga­zodva emeljék képzettségük szín­vonalát. A gazdasági fejlődésnek fontos feltétele, hogy az árrendszer cél­szerű gazdálkodásra, megalapo­zottabb döntésekre és ésszerű fo­gyasztásra késztessen. A termelői árak fejezzék ki jobban a világ­piac árváltozásait, ösztönözzenek a, hatékonyság növelésére, a mű­szaki fejlesztésre, a minőség javí­tására és a takarékosságra. A ter­melői árak mozgása a jövőben is hatással lesz a fogyasztói árak alakulására, tartósan nem sza­kadhatnak el egymástól. Az alap­vető fogyasztási cikkek és szol­gáltatások árát — életszíhvonal- politikánknak megfelelően — to­vábbra is központilag kell szabá­lyozni. Az állami és a társadalmi ellenőrzés javításával meg kell akadályozni az indokolatlan ár­emeléseket, a fogyasztók bármi­lyen megkárosítását. , A társadalmi tevékenység min­den területén az eddiginél is fon­tosabb feladat a belső tartalékok feltárása és hasznosítása. Külö­nösen fontos az önköltség, az ener­gia- és anyaghányad csökkentése. Nagy tartalék rejlik az irányítás, az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerző­déses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásá­ban, a fegyelmezettebb munká­ban. IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociális ellátás Az életszínvonal megszilárdítá­sának, majd továhbi szerény ja­vításának alapvető feltétele, hogy jobban oldjuk meg a gazdasági feladatokat. A VI. ötéves terv időszakában az életkörülmények javítását szolgáló eszközöket úgy kell fel­használni, hogy ösztönözzék a ter­melést, és tegyék lehetővé a leg­fontosabb szociális igények kielé­gítését. Mindezt segítse elő a mun­ka szerinti elosztás elvének kö­vetkezetes érvényesítése. A társa­dalmi juttatások jobban igazodja­nak a szociális körülményekhez, elsősorban az idősek, a több gyer­mekes családok és . a családalapító fiatalok helyzetét javítsák. Az életkörülményeket közvetlenül be­folyásoló beruházások továbbra is növekedjenek. A keresetek nagyobb különbsé­geiben is tükröződjék a végzett munka. Határozott intézkedések­kel gátat kell emelni az olyan jö­vedelmeknek, amelyek spekulá­cióból, visszaélésből erednek, ame­lyek mögött nincs tisztességes munka. . Az életkörülmények alakításá­ban fontos szerepe Van a kiegyen- súlyozótf áruélliá'fás'nák; Az elért színvonal megtartására, a lehető­ségekhez igazodó javítására és a választék bővítésére kell töreked­ni, ügyelve arra, hogy legyen ele­gendő olcsóbb tömegfogyasztási cikk is. Váljék kulturáltabbá a kereskedelmi munka. Fejlődjék, korszerűsödjék az állami és szö­vetkezeti üzlethálózat. Az életkörülmények javítása megköveteli a szolgáltatások irán­ti igények jobb kielégítését. ­A magánkisipar és -kiskereske­delem a valóságos igényekkel összhangban járuljon hozzá a la­kosság áruellátásának kielégítésé­hez, a szolgáltatások javításához. A dolgozók nagy hányada sza­bad idejében- olyan munkát és keresőtevékenységet is végez, ami hasznos mind a népgazdaságinak, mind az egyénnek. E tevékenység gazdasági, jogi, irányítási, ellen­őrzési feltételeit a társadalmi ér­dekkel összhangban kell szabá­lyozni, és gondoskodni keli róla, hogy kapcsolódjék a szocialista üzemekhez. Szélesebb körben kell alkalmazni a bedolgozás módsze­rét. A törvényes ,rr>unkaidő jobb kihasználásával, a munka szerve­zettségének javításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a VI. ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből eleknél a je­lenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül át lehessen térni az ötna­pos munkahétre. A VI. ötéves terv időszakában folytatódjék a második tizenöt éves lakásépítési program megva­lósítása. Nagyobb erőt kell fordí­tani a lakásvagyon megóvására, a lakások karbantartására, felújí­tására és korszerűsítésére. .Hatá­rozottabban kell törekedni arra, hogy az . új lakótelepekkel egy­idejűleg 'készüljenek el a közmű­vek, a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmé­nyek. Az állami intézkedések a jövőben is ösztönzzék és segítsék a saját erőbői történő építkezést. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a lakásépítési terv keretében meg­felelő számban épüljenek a fiatal házasok és az idős emberek szük­ségleteit kielégítő kisebb és ol­csóbb lakások. Ugyanakkor növe­kedjék a több gyermekes csalá­dok és a több nemzedék együtt­élésére alkalmas nagyobb lakások száma. Mind az építésben, mind a feó rátartásban ‘jobban ki ■ kell haszríáfrii-'ar szövetkezésben rejlő előnyöket. A lakásépítésben és -fenntartás­ban arányosabbá 'kell tenni az anyagi teherviselést az állam és a lakosság, valamint a lakosság kü­lönböző rétegei között. A lakás­elosztási rendszer jobban vegjte figyelembe a családok jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét. Változatlanul a legfontosabb fel­adat a munkások, a több gyerme­kes és a fiatal családok igényei­nek kielégítése, lakáshoz jutásuk feltételeinek javítása. Erősíteni kell az ingatlanforgalom állami el­lenőrzését. Szélesíteni kell a ta­nácsok szerepét a lakások szerve­zett cseréjében. A népesedés fon­tos társadalmi és nemzeti ügy, amelyre továbbra is nagy figyel­met kell fordítani. A népesség egyenletesebb gyarapodása érde­kében javítani kell a gyermekne­velés feltételeit, fokozni kel-1 • a több gyermekes családok támoga­tását. Emelni kell a családi pót­lékot — elsősorban a három- és több gyermekes családokét —, s bővíteni a bölcsődei helyek szá­mát. Az óvodai 'hálózat fejleszté­sével a VI. ötéves tervidőszak végére közel kerülünk az igények kielégítéséhez. Gyors ütemben folytatódjék az általános iskolai tantermek építése, a napközi ott­honok, a gyermekétkeztetés bő­vítése. A párt változatlanul fontos fel­adatnak tekinti a nyugdíjasok, s általában az idősek helyzetének, javítását. Államunk, társadal­munk sokoldalúan gondoskodik róluk. A velük való törődésben nö'vekedjék a családok 'szerepe és felelőssége. Arra törekszünk — elsősorban az alacsony nyugdíjak emelésével —, hogy az idős em­berek anyagi biztonságban élje­nek. Támogatjuk a nyugdíjasok aktívabb részvételét a termelésben és a közéletben. Tapasztalataik hasznosítása szocialista fejlődé­sünk egyik fontos erőforrása az élet minden területén. Volt mun­kahelyük társadalmi szervei is tartsanak velük kapcsolatot. A VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felszerelt­ségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a be­tegségek megelőzésére, a. munka­helyi,, ..környezeti ártalmak kivé- ctéiséib, a rehabitrtáei'órá’,^ lakos­ság egészségügyi kultúrájának fej­lesztésére. Bővíteni kell a szociá­lis otthonok hálózatát, emelni a gondozás színvonalát. A testnevelési és sportmozgalom előrehaladásának kulcskérdése a tömegsport támogatása, különö­sen az iskolai testnevelésnek, s általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen az alapon növel­hetők az élsport eredményei is. Hatékonyabbá és összehangoltab­bá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, növelni a szakmai vezetés önállóságát és felelőssé­gét. Fokozott gondot kell fordítani a művelődést, a sportolást, a szó­rakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények jobb kihasz­nálására és bővítésére, a hazai tu­rizmus feltételeinek javítására, valamint a természetjárás támo­gatására. Figyelembe véve az idegenfor­galom jelentőségét, bővüljön a szállodai hálózat és a turizmussal összefüggő más szolgáltatás. Tö­megessé vált a magyar állampol­gárok utazása más országokba; ezt a lehetőségekkel összhangban a jövőben is 'támogatni kell. V. Ideológia, tudomány, művelődés A párt következetes politikájá­nak, ideológiai' nevelő . és építő- murikánknak eredményeként a marxista—'leninista világnézet a közgondolkodás meghatározó té­nyezője. Szélesebb körben tudato­sultak a szocialista erkölcs ' és életmód normái. A tudományos szocializmus mellett ugyanakkor még hatnak, időnként felerősöd­nek más ideológiák, eszméinktől idegen nézetek is, amelyeket az el­lenséges propaganda is táplál. Az elméleti és nevelőmunka job­ban segítse elő a szocialista tudat, életmód és életeszmények térhó­dítását. A figyelmet a társadalom fejlődése szempontjából legfon­tosabb eszmei és erkölcsi kérdé­sekre kell összpontosítani; a köz­érdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületé­nek növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére. Határozottan fel kell lépni a kispolgári életfelfogás, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség ellen. Még tüzeteseb­ben kell tanulmányozni a gyakor­lati munka tapasztalatait, általá­nosítani tanulságait. Szorosabbá kell tenni az elmélet és a gyakor­lat kapcsolatát. ''Nevelőmunkánk mélyítse el a szocialista hazafisá- got, annak tudatát, hogy a nem­zeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az in­ternacionalizmustól, mint' a hala­dás nemzetközi ügyének előmoz­dítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. 'Határozottabban küzdeni kell a még létező, eseten­ként felerősödő burzsoá ideológia, a nacionalizmus és a kozmopoli- tizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — következetesen védelmezi forradalmi eszméink tisztaságát mindenféle torzítással szemben, elsősorban tudományos ' elméle­tünk fejlesztésével, alkotó alkal­mazásával, alapjainak megvédel- mezésével küzdhetjük le a dog- matízmus veszélyét, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelent­kező revizionista nézeteket, s az elmélet lebecsülését. A világban végbemenő fejlődés, mozgalmunk új kérdései bonyolultabbá tették az ideológiai munkát. Ez azt kö­veteli, hogy a kommunisták az eddiginél aktívabban képviseljék világnézetünket, a tőle idegen né­zetekkel meggyőző érvekkel szán­janak -szembe, leplezzék le és uta­sítsák vissza az imperializmus antikommunista, szocializmuselle­nes propagandáját. A tudományos munkában is az erők ésszerű összpontosítására kell törekedni, főleg azokon a területeken, ahol adottságaink, a személyi feltételek és anyagi erő­forrásaink lehetőséget adnak az eddiginél nagyabb eredmények el­érésére. A kutató-fejlesztő mun­kát célratörőbbé, a tudományos intézmények és a termelő üzemek együttműködését közvetlenebbé kell tenni. A felhasználásban ér­dekelt gazdasági és tudományos intézmények — ahol lehetséges — közösen határozzák még a kuta­tási feladatokat, és a gyakorlati alkalmazásban is működjenek együtt. A tudomány fejlődését, a társadalmi céljaink megvalósítá­sát segítő alapkutatások részesül­jenek jelentőségüknek megfelelő támogatásban. Több figyelmet kell fordítani a külföldi szellemi ter­mékek átvételére, hazai alkalma­zásra és továbbfejlesztésére. A társadalomtudományok mű­velői növeljék a fejlődésünk szem­pontjából fontos témák kutatásá­nak arányát, vállaljanak nagyobb szerepet és felelősséget az új kér­dések megválaszolásában, a mar­xizmus—leninizmus pozícióinak erősítésében. A proganda és az agitáció meg­győző erejének növelésével, mód­szereinek korszerűsítésével haté­konyabban járuljon hozzá a párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom