Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
2 • PETŐFI NÉPE t 1980. március 26. FOLYTATTA MUNKÁJÁT A XII. PÁRTKONGRESSZUS A mandátumvizsgáló bizottság jelentése (Folytatás az 1. oldalról.) vizaforrásokat nem az eddig megszokott, a „mindenkinek jár” hibás gyakorlatát követve osztjuk fel, hanem a legtöbb' eredményt hozó, a hatékonyság gyors növelését elősegítő fejlesztésekre összpontosítjuk. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk meglevő erőforrásaink — a munkaerő, a hatalmas értéket képviselő technika, a termőföld, természeti kincseink és, egyetértve Veszprémi elvtárssai, szénva- gyonunk jobb hasznosítására. Ehhez azonban a munkakultúra általános növelése mellett arra is szükség van, hogy polgárjogot kapjon az a felfogás, ami-szerint a munkaerővel, a pénzzel, az anyaggal, és mindenekelőtt a folyamatosan dráguló energiával való szigorú takarékosság nem a szükség, hanem az értelem parancsa. Egész társadalmunknak alapvető érdeke, hogy még jobban felkaroljuk a tehetségeket, sehol ne tűrjük meg a sablonos, a fél szívvel végzett rutinmunkát. Mindez megköveteli, hogy színvonalasabbá tegyük a kormány hatáskörébe tartozó népgazdasági tervezést.- a gazdasági fő folyamatok összehangolását és irányítását. következetesebben ellenőrizzük a határozatok végréhajtá- sát. ugyanakkor elhatározott szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozás célszerűbb érvényésítése közben a jövőben is biztosítjuk, sőt fejlesztjük a vállalatok és az üzérnek önállóságát.- szervezeti és más intézkedésekkel több támogatást. nagyobb mozgásteret kell adnunk a kezdeményező, a felelősen dolgozó, de az-ésszerű kockázatot is vállaló vezetőknek. . A murtkakallektívákban, a szocialista brigádokban nagy a tett- rekészség. a segíteni akarás. Mindenekelőtt az illetékes vezetők feladata. hogy a tennivalók konkrét kijelölésével -lehetővé tegyék e nagy erőforrásunk okos hasznosítását. A fejlesztési eszközök é$ a jö- vedel mek differenciálása nem új keletű igény Érvényesítésében azonban alig-alig jutottunk előbbre. Tudatában vagyunk, hogy elveink következetesebb érvényesítése, így a fejlesztési eszközök és a bérek differenciáltabb elosztása a társadalmi, á csoport- és az egyéni érdekek között'több ütközést fog kiváltani, mint-ameny- nyivel korábban találkoztunk. Ezeket vállalnunk kell, de — különösen, ha emberi sorsokat érintenek — szocialista módon kell megoldanunk. A becsülettel dolgozó többség helytállása és magatartása megadja számunkra az erkölcsi alapot ahhoz, hógy ,a korábbinál erélyesebben lépjünk fel az egyéni érdekeiket a közösség érdekei elé helyezők, a szocialista normákat megsértők ellen, s ha a jó szó már nem használ, a fegyelmező szigorral is éljünk velük szemben. Népgazdasági terveink megvalósításában eddig is pótolhatatlan segítséget jelentett a szocialista országokkal folytatott sokoldalú műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés. A nemzetközi körülmények, a közös és a nemzeti érdekek most még inkább sürgetően követelik a szocialista gazdasági integráció elmélyítését. Számunkra különösen -nagy fontossága van a Szovjetunióval kiépített és egyre bővülő gazdasági együttműködésnek. Ezért is örvendetes és nagy fontosságú fejlemény a gyártásszakosításnak és a kooperációnak a közelmúltban Budapesten aláírt hosszú távú programja. A kormányunk külpolitikáját az a törekvés hatotta át, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa népünk békés szocialista alkotó munkájához, nemzeti céljaink eléréséhez. Ennek szellemében az elmúlt esztendőkben is aktív nemzetközi tevékenységet folytattunk. Békénk, nemzeti függetlenség günk és szuverenitásunk zálogának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Ügy, mint eddig, ezután is munkálkodni fogunk a szocialista országok egységének, a Varsói Szerződés elejének továbbszilárdításá- ért, részit vállalunk közös szervezeteink tevékenységéből, s hiánytalanul eleget teszünk a szerződésekből és megállapodásokból ránk háruló kötelezettségeknek: Internacionalista elveinknek megfelelően a jövőben is támogatjuk a fejlődő országok haladó törekvéseit. Mint a békés egymás mellett élés elkötelezett hívei, a jövőben is a béke megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztéséért széliünk síkra. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az utóbbi időben a szélsőséges imperialista körök újult erővel támadnak az, enyhülés folyamata ellen, s ennek nyomán nőtt a világban a feszültség.’1 Mesterkedéseik és a haladó erők visszaszorítását célzó kísérleteik átmenetileg megzavarhatják a normális kiegyensúlyozott nemzetközi légkört. Próbálkozásaik azonban kudarcra vannak ítélve. Az idő nekünk dolgozik. Tíz- és százmilliókban, a különböző világnézetű, de reálisan gondolkodó politikusakban egyre inkább szilárd meggyőződéssé érlelődik, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs értelmes alternatívája. A nemzetközi helyzet ugyan változott, de az alapvető nemzetközi erőviszonyok nem változtak. A Magyar Népköztársaság — területét, lakóinak számát tekintve — kis ország. Állásfoglalásának mégis súlya, szavának hitele, és tekintélye van a nemzetközi életben. Elsősorban tízért; mert hazánk és szövetségeseink, a szocialista országok, olyan politika elkötelezettjei. amely mindenkor a béke. a társadalmi haladás ügyét szolgálja. Bizonyos, hogy pártunk vezetésével nagy tettekre képes munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk értelmiségünk baráti szövetségbe, és szoros nemzeti egységbe tömörülve sikerrel fogja végrehajtani a XII. kongresszus határozatait. A magunk elé tűzött cél vonzó és világos: tovább építjük a fejlett szocialista társadalmat. Most nehéz útszakaszhoz érkeztünk. Hogy mielőbb sikerrel.túljussunk rajta, szakítanunk kell mindazzal, ami idejétmúlt és korszerűtlen. A kormány és a közszolgálat dolgozóinak nevében biztosíthatom önöket, hogy megtisztelő kötelességünket teljesítve, minden tőlünk telhetőt megteszünk a kongresszus határozatainak végrehajtásáért. Lázár György beszédét Bődi Béla Heves megyei, Sikula György Hajdú-Bihar megyei, és Csikós István Szolnok megyei küldött felszólalása követte. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését.. A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezleteken és a legnagyobb üzemek pártériökeáleleib a küldötteket a Központi Bizottság határozatának megfelelően, kellő felelősségei és körültekintéssel. titkos szavazással választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken és pártértekezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben, nagy érdeklődés közepette, alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A XII. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte1 van. Közülük 764-en vannák jelen, a hiányzók igazoltan vannak távol.' A kongresszus tehát határozatképes. A kongresszusi küldöttek ked-> vező összetételét a következő 'főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az előző kongresz- szushoz képest nőtt a fizikai ckfl- /. gozók, a nők és a 30.éven aluli fiatalok aránya. A küldöttek 70,7 százaléka férfi,. 29.3 százaléka nő. A küldöttek 68,8 Százalékának eredeti foglalkozása munkás vagy paraszt, 22,6, százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott. és 0,6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 százaléka fizikai dolgozó; közöttük nagy számmal vannak szocialista brigádvezetők és brigádtagok. 25,2 százaléka a párt, a tömegszervezetek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami és gazdasági vezető', 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százalékuk a fegyveres' erők és testületek tagja.. 0.9 százalékuk pedig adminisztrációs munkakörben dolgozik vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresz- szushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14,1 ^zúzalék. 60 éves és ennél idősebb a küldöttek 9.2 százaléka. A régi párttagok megbecsülését fejezi ki, és a kongresszus munkája szempontjából is kedvező. hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik-a küldöttek 9.3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-től tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 (Folytatás a 3. oldalon) Nagy gyűlés Kiskunmajsán A népi Korea a fejlődés útján (Folytatás az 1. oldalról.) többi szocialista testvérországgal, támogatjuk a békéért, a nemzeti függetlenségért, a szuverenitásért küzdő országok népeit. — Támogatjuk és üdvözöljük a Szovjetuniónak azt az elhatározását, hogy segítséget nyújt Afganisztánnak, hogy az eredményesen szembeszállhasson az imperialistákkal és a nemzetközi reakcióval. Szilárd meggyőződésünk, hogy Afganisztán népe a Demokratikus Népi Egységpárt vezetésével győzedelmeskedni fog. — Magyarország és Laosz másmás földrészen, egymástól több ezer .kilométeres távolságban fekszik, de népeink úgy érzik, hogy mindig közei voltak egymáshoz, szívünk egy ütemre dobog, mert ellenségünk azonos: az amerikai imperializmus és csatlósai. Egyazon úton haladunk, azon, amely a szocializmus és a kommunizmus felé vezet. Országaink, népei, pártjaink baráti kapcsolatot, a marxizmus—len inizmus és a . proletár internacionalizmus elveit hűen követő harcos szolidaritást épített ki. Már több éve, hogy országaink küldöttségei -kölcsönös látogatásor Győri Imre, a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte testvérpártunk, a Laoszi Forradalmi Néppárt kongresszusi küldöttségét, a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét. Mint mondotta: — Pártunk és népünk nagy figyelemmel kíséri és üdvözli azokat az eredményeket, amelyekét a laoszi nép marxista—leninista élcsapata, a Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével a népi hatalom megszilárdításában, a társadalom forradalmi átalakításában elért. Népünk jól tudja, hogy a Laoszi Forradalmi Néppárt gazdasági és belpolitikai programjának megvalósítását igén sok tényező nehezíti, de azt is tudjuk, hogy a párt eddig sikerrel birkózott meg ezekkel a nehézségekkel, s az a szilárd meggyőződésünk, hogy a velük szomszédos V ietna- mi Szocialista Köztársaság, a Szovjetunió, valamint a többi testvéri szocialista ország segítségével a jövőben is leküzdi a nekat tettek, s ez lehetővé tette a megértést, és hogy mindennap közelebb kerüljünk egymáshoz. A magyar párt és a laoszi párt dokumentumai, amelyeket akkor írták alá, amikor kormányküldöttségünk Kayson Phomvihane elv- társnak, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kormánya miniszterelnökének vezetésével 1976 szeptemberében Magyarországon járt, s ez hozzájárult kapcsolataink további szélesítéséhez. Phoumi Vongvichit beszédét a következőkkel fejezte be: — Pártunk és népünk nagyra tartja a magyar párt és nép értékes hozzájárulását a laoszi forradalom ügyéhez. Megragadjuk az alkalmat, hogy a • Laoszi Forradalmi Néppárt és az egész laoszi nép nevében a legmélyebb hálánkat fejezzük ki ezért a támogatásért. Azt kívánjuk, hogy-az MSZMP XII. kongresszusa nagyszerű eredményeket érjen el. A Laoszi Forradalmi Néppárt delegációja vezetőjének beszédét követően Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel. hézségeket. Nagyra értékeljük Laosz elvi alapokon n-yugvó külpolitikáját, amelyet a délkelet-ázsiai térség békéje és biztonsága megteremtéséért, a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság szoros együttműködéséért és barátságáért, az enyhülés megszilárdításáért folytát az el nem kötelezett országok mozgalmában és az ázsiai kontinensen. Országaink kapcsolatai a marxizmus—leninizmus elveire, a szocializmus felépítésének közös céljára, a béke biztosítására és eredményes, sokoldalú együttműködésünkre épülnek. Megelégedéssel látjuk, hogy országaink együttműködése és népeink barátsága évről évre erősödik, megkötött egyezményeink és megállapodásaink végrehajtása eredményesen folyik. Országaink együttműködésének és a pártjaink közötti kapcsolatok szélesítésének, elmélyítésének szilárd alapja, hogy pártjaink és kormányaink között teljes a nézetazonosság, a szocialista építés és a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom minden alapvető kérdésében. Az 1977-ben megalakult gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság nagymértékben elősegíti az országaink gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségek feltárását, kiaknázását. Egyezményeink alapján mintegy 200 laoszi fiatal vesz részt hazánkban közép- és felsőfokú képzésben. Magyar szakemberek dolgoznak Laoszban a népgazdaság több területén és számos letts.i- mény megvalósításában. Kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt 1976-ban a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárának, az ország miniszterelnökének, Kayso- ne Phomvihane elvtársnak és ' az általa vezetett küldöttségnek magyarországi látogatása. A magyar kommunisták és az egész magyar nép változatlanul szolidaritásáról biztosítja a laoszi pépet abban a harcban, amelyet országa függetlensége, területi integritása és szuverenitása, belső vívmányai megőrzése, valamint Indokína és Dél- kelet-Ázsia békéje és biztonsága érdekében folytat. Kívánjuk, hogy történelmi feladataik megoldásában érjenek el sok sikert, jó eredményeket. Ezt követően Győri’Imre a párt XII. kongresszusáról, a küldöttek felelősségteljes tanácskozásáról tájékoztatta a nagygyűlés résztvevőit. Mint mondotta: a kongresszus munkáját jelentős hazai és nemzetközi figyelem kíséri, amely szocialista építőmunkánk eredményeinek, pártunk jól megalapozott tekintélyének, felelősségteljes politikai, irányító munkájának szól. Győri Imre a továbbiakban belpolitikánk főbb kérdéseit vázolta, hangsúlyozva: — A fejlett szocialista társadalom megteremtése nemzeti programunk, amelynek megvalósításán egész népünk fárádozik. Gazdasági helyzetünk elemzése során hangoztatta: — Az élőbbrélépés kulcsa a hatékonyabb gazdálkodás. Fontos feltétele előrehaladásunknak, hogy minél nagyobb összhangot teremtsünk a központi tervezés és a vállalatok működése között. — Szilárd meggyőződésünk, hogy eddigi eredményeinkre, a szocialista közösség erejére és a magyar nép tenniakarására, tehetségére, közös feladatainkból való aktív, cselekvő résztvállalására építve feladataink megoldhatók. Nehézségeinket úgy tudjuk leküzdeni, ha jobban, nagyobb figyelemmel dolgozunk, végezzük munkánkat, ha mindenki teljesíti kötelességét. Példázza ezt. — mondotta — a vendéglátó házigazda, a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet dolgozóinak lelkes, odaadó, eredményeket gyarapító szorgalma is. Minden gazdaságnak, termelő egységnek a gazdálkodás legjövedelmezőbb útját kell megtalálni. A párt Központi Bizottságának titkára elismeréssel szólt a nagyközség fejlődéséről, lakóinak szorgalmáról, s a további korszerű gazdálkodás útján való haladásra hívta fel figyelmüket. Győri Imre beszéde után dr. Vedres Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke köszönte meg a laoszi vendég és a Központi Bizottság titkárának a két nép barátságát tovább mélyítő beszédeit. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. A program további részében a laoszi vendégek és kísérőik ellá-1 togattak a termelőszövetkezet baromfi-feldolgozójába és az édesipari üzembe, majd a termelőszövetkezet központi ebédlőjében a közös gazdáság vezetőivel, a szocialista brigádtagokkal folytattak beszélgetést. A vendégek este visszautaztak Budapestre. T. L. — T. S. A Koreai Munkapártnak, az MSZMP XII. kongresszusára meghívott küldöttsége ma, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, szolidaritási és barátsági nagygyűlésen vesz részt. A népi Korea egyike azoknak az ázsiai országoknak, ahol a leggyorsabb a gazdasági fejlődés üteme. Az ország újkori történelmének fordulópontja 1945, amikor a szovjet csapatok szétverték a japán imperialisták gyarmati ; hadseregét, s ezzel Korea északi felében megnyílt a független állami lét kialakításának útja. 1948 szeptemberében a Koreai Munkapárt II. kongresszusának irányításával össznépi választásokon megválasztott Legfelső Népi Gyűlés kikiáltotta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. . Korea történelme, s az átalakulás ígéretes útja 1950 júniusában tragikus fordulatot vett. Az imperialista erőknek a kommunizmus visszaszorítására tett hidegháborús próbálkozásai épp Korea' földjén csaptak át először melegháborúra. A népi Korea a Szovjetunió, más szocialista országok és a világ haladó erőinek támogatásával visszaverte a területe elleni dél-koreai—amerikai agressziót. Azóta negyedszázad telt el. Amerikai szakértők annak idején azt jósolták, hogy a KNDK-nak legkevesebb száz esztendőre lesz szüksége a , háború sújtotta gazdasága helyreállításához. Az élet alaposan rácáfolt ezekre a jóslatokra. Már 1970-bén több, mint 21-szer haladta meg az ipari termelés az 1949 előttit. Teljesen új iparágak születtek, így a gépgyártás, vegyipar élelmiszeripar stb. A KNDK az 1978—1984-re szóló hétéves tervvel társadalmigazdasági fejlődésének új szakaszát nyitotta meg. A mostani, második hétéves tervet egy hat-, éves terv előzte meg (1971-től 1976-ig), s a két hosszú távú terv közé átmeneti évként beiktatták az 1977-es esztendőt, a népgazdaság egyes területein tapasztalt aránytalanságok felszámolására. Az ország hosszú távú gazdasági fejlődésének fbntos követelménye az energetikai és nyersanyagbázis megszilárdítása. Az energiaellátás alapjait a hőerőművek képezik, a villamos energia mintegy fele innen származik. A jelenleg mintegy 55 millió tonnára rúgó évi Méntermelést 1984-re 70—80 millió tonnára akarják növelni. Az ipar nyersanyagbázisával kapcsolatos más célkitűzések: a tervidőszak végére évi 16 millió tonna vasérc, 7 millió tonna nyersvas, 7,4—8 millió tonna acél, 6 millió tonna hengereltáru előállítását tervezik. A nyersanyagtermelés dinamikus fejlesztése biztos hátteret teremt az ország exportcélkitűzéseinek valóra váltásához is. i A mezőgazdasági politika súlypontja az ipari alapokon történő tejlődé's elősegítése. Ehhez szívós munkával teremtették az elő- feltétéleket az elmúlt években. A népi Korea széles víztároló és csatornarendszert épített ki, ütemesen bővíti a mezőgazdaság gépesítettségét. A sok évtizedes erőfeszítések nyomán a KNDK napjainkban gabonaszükségletét teljesen a saját termeléséből fedezi. Jelenleg csaknem évi 9 millió tonna a termelés, ez a tervidőszak végére 10 millió tonnára növekszik. A gyors gazdasági fejlődés ösz- szeíevői < között feltétlenül szólni kell az- oktatási rendszer szinte robbanásszerű átalakulásáról. 1945-ben a lakosság — becslések szerint — 80—85 százaléka analfabéta volt. A hatékony, korszerű nemzeti oktatásrendszer kiépítése a KNDK létrejöttétől kezdve döntő kérdés volt a szocialista építés szempontjából. Napjainkban 162 felsőoktatási intézmény működik a KNDK-ban, amelyekben egymillió ember tanul. Az általános iskoláktól a középiskoláig bezárólag pedig 4,1 millió diák végzi tanulmányait. A népi Korea életének egyik meghatározó eleme az a tény, hogy 1953 júliusa, azaz a fegyverszünet létrejötte óta külön államban él. A 38. szélességi fok, mint demarkációs vonal osztja ketté Koreát. A közelmúltban Phenjan javaslatára ismét felújították a párbeszédet Észak és .Dél között. A tárgyalások célja, hogy előkészítsék a két kormányfő találkozóját. A Koreai Munkapárt, amely az idén ugyancsak kongresszust tart, az ország legfontosabb politikai célkitűzésének tartja a haza békés egyesítését. Ennek az eszmének a támogatására hívják fel a KNDK dolgozóinak millióit, a világ haladó erőit. Győri Sándor Győri Imre beszéde
