Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
Folytatta munkáját a XII. pártkongresszus Tegnap reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság vitájával folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának elnöki megnyitója után Hossala József, Budapest küldötte lépett a mikrofonhoz. Ezután ■ Vékony Judit Baranya megyei. dr. Gajdócsi István Bács- Kiskun megyei (megyénk küldöttének felszólalását a 3. oldalon közöljük), dr. Cserháti István Csongrád megyei, Bóka Mihályné Békés megyei, Háry Béla Győr- Sopron megyei. Veres Péter külkereskedelmi minisztériumi, Ilos- vai Julianna Pest megyei, dr. Markos István budapesti küldött szólalt fel. Ezután a kongresszus soros elnöke Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. Lázár György felszólalása A Minisztertanács elnöke bevezetőben kifejelte egyetértését mind a Központi Bizottság, mind a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával, és az előterjesztett dokumentumokkal, majd így folytatta: — Áz elmúlt évek kormányzati munkájában az a szándék vezetett bennünket, hogy eleget tegyünk a XI. kongresszus határozatainak, s legjobb tudásunk szerint dolgozva megfeleljünk pártunk és népünk bizalmának. Munkánkhoz folyamatos segítséget kaptunk a Központi Bizottságtól, az országgyűléstől. Az elmúlt években is elvszerű és gyümölcsöző- volt a kormány és a szakszer- vegetek együttműködése. Mindvégig élveztük a Hazafias Népfront, a KISZ és a többi 'társadalmi szervezet támogatását. A Központi Bizottság beszámolója a kormány számára megtisztelő elismeréssel szólt erőfeszíté- seinkről, de munkánkat bíráló észrevételeket is tett. Ezekkel teljes mértékben egyetértek. Magam is úgy látom, hogy a kormányzati munkában van fejlődés, de a megnövekedett követelményekhez még nem mindenben tudtunk felzárkózni. A kormányzati munkában az utóbbi öt évben azok a 'társadalmi és szabályozási kérdések foglalták el a fő helyet, amelyek gazdaságpolitikai céljaink elérését, a gazdaság hatékonyabb működését voltak hivatva szolgálni. Emellett — folytatta Lázár György — az utóbbi években is nagy figyelmet fordítottunk a szocialista demokrácia. a tudomány, a közoktatás, a kultúra, a közművelődés fejlesztésére. Ezt kell tennünk a jövőben is. Fontos feladatunknak tekintettük az államélet demokratizmusának fejlesztését. A közszolgálat dolgozóinak többsége szerencsére nem hiva- talnokszellemben, hanem a nép ügye iránti elkötelezettséggel végzi munkáját. Ez azonban még nincs mindenütt így. Ezért jogosnak tartpm, ha a Központi Bizottság közvéleményünkkel egyetértve sürgeti. hogy az állampolgárokat jobban vonjuk be a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe, további lépéseket tegyünk az igazgatás egyszerűsítésére, és szakmai kultúrájának növelésére. Pártunk helyes gazdaságpolitikájának, népünk szorgalmának, egyre növekvő tudásának köszönhetjük, hogy a megelőző öt évhez képest, ha szerényebben is, tovább javultak népünk anyagi és kulturális életkörülményei. Teljesítjük, sőt várhatóan némileg túl is teljesítjük a lakásépítés tervét, számos - új szociális és egészség- ügyi, oktatási, kulturális intézmény szolgálja a lakosság jobb ellátását. Gazdasági fejlődésünkről szólva azt Sem hallgathatjuk el, hogy teljesítményünk egésze elmarad a tervezettől, a mai szigorú követelményektől, és a saját reális lehetőségeinktől is. Munkánk gyengeségéi mindenekelőtt abban tükröződnek, hogy a hatékonyság, s ennek következtében1 a nemzeti jövedelem sem éri el a tervezett mértéket. Az előirányzottnál kedvezőtlenebb az egyensúlyi helyzet, nem valósul meg a reálbér és reáljövedelem tervezett növelése. Az okokat keresve, hiba lenne úgy megosztani a felelősséget, hogy a kormányzati irányító munka mindenben megfelelő volt, s csak a végrehajtás volt elégtelen. Ugyanígy hiba volna az is, ha csak a központi irányítás gyengeségeit okolnánk az elmulasztott vagy a kellően ki nem használt lehetőségekért. Az igazság azt kívánja, hogy a kritikából és a felelősségből is a kormány vállaljon többet. Elsősorban a .kormányzati munka gyengeségeire vezethető visz- szá, hogy késlekedve reagáltunk a világgazdaságban lezajló változásokra, alábecsültük azoik várható hatását. Erre alapozva, túlzott védettséget tartottunk fenn vállala tai nk nak. Amikor a Központi Bizottság 1978 decemberében elemezte a helyzetet, kát lehetőség között választhatott: vagy folytatjuk a korábbi gazdasági gyakorlatot, vagyis változatlanul mindennél elöbb- revalónak tekintjük az ötéves terv számszerű előirányzatainak teljesítését, I vagy mérsékelve a növekedés ütemét, a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe, és az elosztást is jobban alárendeljük a fő célnak — az egyensúly javításának. A realitás ez utóbbit követelte. Az 1979-es év gazdasági mérlege azt mutatja, hogy a Központi Bizottság helyesen döntött. Pozitív folyamatok indultak el a termelési szerkezet korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás jobban igazodott az új követelményekhez. Újabb vállalatok léptek arra az útra, ami a Bakonyi Bauxitbányák . Vállalatnál, a Zalaegerszegi Ruhagyárban már évek óta jó eredményeket hoz, s ma is példát mutat a munkaerő-gazdálkodás' megjavításában, a korszerű muhr kaszervezésben. Az intézkedések végrehajtását — amelyek között a fogyasztói árak felemelése is szerepelt, megkönnyítette, hogy ezeket mint szükséges lépéseket, népünk magas fokú politikai érettségről tanúskodó megértéssel fogadta, sőt, cselekvő módon támogatta is. Ismét bebizonyosodott, hogy a dolgozók bizalma, a tőlük kapott támogatás a mi legnagyobb erőforrásunk, amire mindig építhetünk, de amivel — Kádár elvtárs szavaival élve — visszaélni sohasem szabad. Az, hogy . 1978-hoz képest jelentősen mérséklődött a behozatali többlet, és a tőkés viszonylaté külkereskedelem mérlege kedvezőbben alakult, előnyös feltételeket biztosított folyó évi tervünk indulásához is, de ahhoz, hogy az idén újabb lépéseket tehessünk az egyensúly helyreállítása' felé, még jobb munkára és igen nagy erőfeszítésekre van szükség. Lehetőségeinket számba véve úgy látjuk, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is azt az utat kell járnunk, amelyre 1979-ben léptünk, s továbbra is az egyensúly javítását kell a követelmények középpontjába állítani. Emellett, vívmányainkat megőrizve, meg kell szilárdítanunk az elért életszínvonalat, erőinkhez mérten igyekeznünk kell javítani a szociális, az egészségügyi ellátást, segíteni a sokgyermekes családokat, az otthont alapító fiatalokat, és enyhíteni az idős emberek gondjain. A gazdálkodás minőségének és hatékonyságának javításában csak akkor érhetünk el sikert, ha a Központi Bizottság 1977. októberi határozatának szellemében olyan szelektív fejlesztési politikát valósítunk meg, amely megfelel adottságainknak, és jól beilleszthető a szocialista gazdasági integrációba is. Továbbá, ha a beruházásra fordítható esaközöket, a szűkös de(FoVytatás a 2. oldalon.) • Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza, a kongresszus színhelye. ja, megmutatja annak a -segítségnek a nagyságát, amelyet a magyar nép Laosz népének nyújt. Ezek a tettek tovább erősítik a népeink között hosszú évek óta meglévő szolidaritást, ugyanakkor fokozzák Délkelet-Ázsiában a szocialista rendszer élvonalában álló laoszi nép bizalmát a Magyar Népköztársaság iránt. A továbbiakban a szónok Laos2 ezeréves történetének részleteiről szólva az elnyomás, a kizsákmányolás elleni harc, a függetlenségért vívott küzdelem eseményeit ismertette. Beszélt arról, hogy a laoszi nép 1945 óta az Indokínai Kommunista Párt. később a Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével kibohtakoztatta hazafias hagyományait, forradalmi hősiességét, s bátor, áldozatos harcot folytatott nemzeti függetlenségéért. Különösen nagy megpróbáltatást jelentett az amerikai és a francia imperialisták gyarmatosító törekvései ellen vívott harc, amely végül is — 1975-ben győzedelmeskedett. A laoszi nép számára 1975. december 2-al az a nap, amely történelmében új, virágzó korszakot nyitott, a néjiet szabaddá és országa gazdájává tette. —' Az elmúlt négy évben a laoszi nép minden erőfeszítését a háborús sebek begyógyitására, a forradalmi közigazgatás szerveinek megerősítésére, és a 30 évig A laoszi küldöttség megyénkben Phoumi Vongvichit beszéde — Nagy megtiszteltetés és külön öröm számunkra, hogy a Laoszi Forradalmi Néppárt küldöttsége eljöhetett Magyarországra, és részt vehet az MSZMP XII. kongresszusán, s hogy alkalmunk nyílott ennek a termelőszövetkezetnek a meglátogatására — kezdte Ibeszédét Phoumi Vongvichit elvtárs, majd így folytatta: — Attól a naptól, amikor a Magyar Népköztársaság földjére léptünk, a magyar testvérpárt Központi Bizottsága és a testvéri magyar nép megkülönböztetett szere- tetével tüntetett ki bennünket. Különösen hálásak vagyunk azért, a nagyon meleg és elvtársi fogadtatásért, amelyben ennek a termelőszövetkezetnek a párttagjai, pártvezetősége és valamennyi tagja részesített, és ezért mindenekelőtt őszinte köszönetünket szeretnénk kifejezni az MSZMP Központi Bizottságának, a testvéri magyar népnek, a helyi pártszervezetnek és a termelőszövetkezet valamennyi dolgozójának. — A laoszi nép sok segítséget, erkölcsi és anyagi támogatást kapott a magyar párttól, a magyar kormánytól és néptől a nemzeti függetlenségért vívott harcában, és ez a- segítség az elmúlt négy év alatt a szocialista átalakulás és a szocialista építés szakaszában még érezhetőbbé vált. A?, hogy a magyar szakértők napjainkban megosztják a laoszi néppel örömüket és bánatukat, az hogy diákjaink mind nagyobb számban folytatják tanulmányaikat Magyarország különböző egyetemein, arnépeink közötti mély barátságot tanúsíttartó háború által elpusztított nemzetgazdaság helyreállítására összpontosította. Cél az, hogy országunk fokozatosan visszanyerje stabilitását — folytatta a szónok, majd a következőket mondta: — Azonban ebben az időszakban újabb nehézségekkel találtuk szembe magunkat, amelyek akadályozzák népünket abban, hogy töretlenül haladjon a szocializmus útján. E nehézségéket az amerikai imperialisták és kiszolgálóik okozzák, akik nem mondtak le szabotázsakcióikról hazánk ellen — amely- a szocialista rendszer egyik fontos pillérévé lett — de nehézséget okoznak a Pekingben uralmon lévő reakciósok is, akik terjeszkedő és hegemonisztikus nagyhatalmi terveik megvalósítása érdekében szövetségre léptek az amerikai és más imperialista hatalmakkal. A továbbiakban az előadó Laosz gazdasági, egészségügyi és kulturális eredményeiről adott tájékoztatást, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozva a következőket mondta: — Szoros kapcsolatokat tartunk a Vietnami Szocialista Köztársasággal és a Kambodzsai Népi Köztársasággal. Szolidárisak vagyunk a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal, valamint a (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap zászlódíszbe öltözött Kiskunmajsa. Vendégek fogadására készültek a nagyközség lakói. Az MSZMP XII. kongresszusán részt vevő Laoszi Forradalmi Néppárt küldöttségét várták, s tiszteletükre a Jonathán Termelőszövetkezet az Ifjú Gárda Művelődési Házban nagygyűlést szervezett. Készülődésüket, s a nagyközség dolgozóinak gyülekezését nézve eszembe jutott, amit a delegáció vezetője. Phoumi Vongvichit, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB Politikai Bizottságának tagja, a miniszter- tanács elnökhelyettese nemrég a Népszabadságnak adott interjúban mondott, hogy a magyar és a laoszi nép közötti baráti viszony hosszú múltra tekint vissza. Ez a régi barátság jellemezte a kiskunmaj- sai találkozó hangulatát is. A vendégek délután érkeztek az Ifjú Gárda Művelődési Házi elé. A laoszi delegáció vezetője: Phoumi Vongvichit, a KB politikai bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese. A -küldöttség tagjai: Siphone Phalikhan, a KB póttagja, dr. Kamfaj Rasz- my, a delegáció titkára. Társaságukban volt Zegnál János, hazánk laoszi nagykövete. Útjukra elkísérte őket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A művelődési ház előtt Kata- nics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, és Búza Dezső, a járási pártbizottság első titkára, valamint a község vezetői fogadták a vendégeket, akiknek az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át. Ezután a művelődési házban kezdetét vette a magyar—'laoszi barátsági, szolidaritási nagygyűlés. Dr. Vedres Ferenc, a Jonathán Termelőszövetkezét elnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, s a vendégeket. Ezt követően Phoumi Vongvichit szólt a nagygyűlés résztvevőihez.
