Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-20 / 67. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 20. TUDOMÁNY - TECHNIKA Több fényt t Zseblámpák készítése az NDK-beli Arnstaütban, a NARVA-gyár- ban. (MTI. Külföldi Képszolgálat — KS) Edison 100 éve. 1879-ben készítette az első izzólámpát, amely vákuumbúrában izzó szénszálból állt, és ez az eszköz az akkori gázvilágításhoz képest gyenge, sárga fényével kb. 20 év alatt elterjedt a lakásvilágításban, mivel kényelmes és égéstermék híján az eddigi világítóeszközöknél egészségesebb volt. A ma is használt wolframszálas izzólámpa ősét hazánkban 1904-ben készítették. A wolframszálas izzólámpa nagyon gyorsan fejlődött és terjedt el a lakás- és közvilágításban. Néhány évtized alatt az első helyre került. Az 1930-as évek végén már több mint 2 milliárd .lámpát gyártottak évente a világon. A szénszálas izzólámpa akkor már egy évtizede kiszorult a közvilágításból kényelmetlenségei miatt. A szénív csak a filmvetítő-berendezésekben és a film- felvételeknél maradt meg egészen az utóbbi időkig. Csak a közelmúltban jelentek meg a leváltására alkalmas, nem fogyóelektró- dos, modern ívlámpák. Az idők folyamán változott az izzólámpák gyártási technológiája, javult a fénye, élettartama. Szinte áttekinthetetlenül gazdag választék tanúsítja az izzólámpa alkalmazkodó képességét. A niéret, a teljesítmény és a tápfeszültség igen széles határok között változhatható. Vesetükrözéshez pl. rizsszem nagyságú, néhány század watt teljesítményű izzókat használnak, a filmstúdiókban pedig néhány 10 kilo- wattos lámpák is világítanak. Időközben a hagyományos lámpákból is létrehoztak sokféle változatot a különleges igények kielégítésére. így pl. a tükröző bevonatú lámpabúrájú. vagy a fényt csak egy irányban kisugárzó kirakatvilágító lámpákat, amelyek egyszerűbb fényszórókat helyettesítenek. De számtalan féle autólámpa, illetve zseblámpa biztosítja az ember számára oly szükséges fényt a sötétségben. Az elmúlt évtized termékei a miég több fényt kibocsátó halogén izzólámpák sora, a magas nyomású nátriumlámpa, a higanygőzlámpa, a különféle fémhalo- géngőz-lámpák, a xenonlámpák, amelyekkel ma már főként a köz- világításban egyre gyakrabban találkozunk. A mikroelektronikáé a jövő t Mikroáramkör ellenőrzése a varsói Khitra-Fcxtron Gyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korunk technikai fejlődésének egvik legjellemzőbb irányzata a miniatürizálás, az egyre kisebb szerkezeti egységek előállítása és használata. Különösen érvényesül ez az elektronikában, természetes összefüggésben azokkal a kívá-l nalmakkal, amelyek többek között a számítástechnika, a híradástechnika, az űrkutatás és a haditechnika oldaláról jelentkeznek. A mikroelekronika az elektronikában önálló szakaszt jelent és fejlődése alig követhető. i Az első működő mikoroelektro- nikai áramköröket még nincs 20 éve. hogy előállították, de a szakemberek véleménye szerint a fejlődés üteme olyan gyor£ hogy alig lehet előre megmondani, mit fog előállítani egy gyár két év múlva. A mikroelektronika alkalmazási területe állandóan bővül. A számítógépeknek a kezdeti alkalmazása óta, amikor ezeket a berendezéseket még aránylag egyszerű digitális „be” vagy „ki” áramkörökből építették fel, végbement a lineáris áramkörök kialakítása, amelyek folyamatosan változó jel hatására működnek anélkül, hogy azt eltorzítanák. A haditechnikában sok földi és fedélzeti" radarrendszert, rakétákat és hozzájuk híradástechnikai vevőberendezéseket fejlesztettek ki mikroelektronikai eszközökkel. De már megjelentek a 90 százalékban mikroelektronikai eszközökkel épített rádió- és tv-készülékek is. Igen nagy lehetőséget nyújt a gépkocsigyártás: az USA-ban például már mikroelektronikus feszültségszabályozókat alkalmaznak és valószínűleg megéljük azt is, hogy a mikroelektronika egyeduralkodóvá válik a sebességmérőkben, motorfordulatszám- szabályozókban, a szélvédő ablaktörlők szabályozásában, az abroncsnyomást érzékelő műszerekben stb. Az orvosi elektronika egy további olyan terület, ahol nyilvánvaló alkalmazási lehetőségek vanpak, például a pész- mékerek (szívri tmus-szabályozók) és a szervezetbe ültethető készülékek, amelyek megszületése a mikroelektronika nélkül elképzelhetetlen volt. Az integrált mikroáramkör szerkezeti elve az, hogy valamilyen alapanyagra vákuumban olyan réteget visznek fel, amelyen „kirajzolják” az áramkört, ahelyett, hogy különálló alkotórészeket gyűjtenének össze egy szerelőlapon, és azokat huzalokkal kötnék össze. |j Mi lesz a keceli TÜZÉP-telep sorsa Újítások könyve Több mint 300 műszaki-szelle- . mi alkotást mutat be részletesen a Magyar Kereskedelmi Kamara szellemitermék-szakbizott- ságának most megjelenő gyűjteményes kötete. A hatszáz oldalas börzekönyv olyan értékes, a gya- ko’. latban hasznosítható újítása-* kai, találmányokat tartalmaz, amelyeket egyiegy vállalatnál, intézménynél már sikeresen bevezettek, ám széles körű alkalmazásukra még nem került sor. A könyv némcsak elősegítheti a szellemi javak országos elterjedését, hanem cCz iparban még oly gyakori párhuzamos fejlesztési kutatásoknak is elejét veheti. Magyarországon évente csaknem 80 ezer újítást, ötletet dolgoznak ki az üzemi kollektívák, szakemberek. Ezek gyakorlati alkalmazása három és fél—négy- milliárd forinttal gazdagítja a népgazdaságot. Ezen kívül évente mintegy másfél ezer találmányt is benyújtanak egy-egy terület hazai szakemberei, amiből ezerháromszázat a gyakorlatban is hasznosítanak. A fölhasznált találmányok ugyancsak négymilliárd forint körüli hasznot hoznak az országnak. Az adatok impozánsak, ám a szellemi javak gyarapodása nemcsak az újítások, találmányok számának növekedésétől. hanem a szellemi termékek elterjedésétől is függ. A szakemberek közötti információáramlás gyorsítására és a párhuzamos műszaki fejlesztési munkák csökkentésére határozta el a Magyar Kereskedelmi Kamura illetékes szakbizottsága a szellemi termékek börzekönyvének rendszeres, évenkénti kiadását.' A börze első tavalyi kiadása hozzávetőlegesen 10 százalékkal növelte a szellemi termékek fel- használását, és ezzel 1 milliárd forint értékű hasznot hozott a népgazdaságnak. A legújabb börzekönyvtől legalább ugyanilyen eredményt várnak a kiadók. (MTI) Kecel lakosságát hónapok óta aggasztja a hír. hogy a helybeli TÜZÉP-telepet megszüntetik; illetőleg | átszervezik. Megkérdeztem Szép Károlytól, a vállalat igazgatójától, van-e valamilyen elképzelésük a keceli telep jövőjét illetően. Azt a választ kaptam, hogy ha volna, azt természetesen csak a község vezetőivel, testületéivel egyeztetve, . velük egyetértésben és előzetes megállapodás alapján lehetne megvalósítani. □ □ □ A lakosságot, sőt a TÜZÉP-te- lep dolgozóit azért nem nyugtatva meg eléggé ez a nyilatkozat, mert a telepre érkező központi munkatársak továbbra is csak rossz híreket hoztak a telep jövőjére vonatkozóan. Végül február 12-én megjelent községünkben Búza Endre, a TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, és ismertette a „Keceli telep árufuvarozás-szervezése” című, írásban is megfogalmazott elképzelést. Ennek lényege az, hogy a keceli telepet valóban átszerveznék úgy, hogy úgynevezett boltot, létesítenének helyette. Ebből a boltból — amely lényegében csak mintaterem lenne építési anyagok bemutatására, rendelések felvételére — csak kisebb 1—20 mázsás tételekben szolgálnának ki tüzelőt. Nagyobb mennyiségben pedig' a kiskőrösi telepükről Volán ^tehergépkocsikkal szállítanák házhoz a tüzelőt és építőanyagot. Első hallásra talán szimpatikusnak tűnik az elgondolás, hiszen ez fejlettebb szolgáltatásnak látszik. Mégsem megfontolt azonban, mert a közösségi érdeket kevéssé figyelembe vevő, pusztán csoport-, illetve.1 vállalati érdeket szolgálna az elhatározás. □ □ □ A keceli TÜZÉP-telep a vonzáskörzetébe tartozó három község lakosságát (Kecel 10 200, Császártöltés 3500, és Imrehegy 1100 lakos)., háztartásait látja el tüzelővel és építési anyaggal. A telep éves forgalma 26 millió forint. A feladat nagyságára jellemző, hogy cementből például az elmúlt évben 28 000, mészből 10 000, tüzelőből 79 860 mázsát forgalmazott, egyéb építőanyagokkal együtt 1600 vagon terméket. anyagoit fogadva. . A vállalat azzal érvel, hogy a vasútállomás 3 kilométerre van a községtől és teleptől, ezért a vasúttól történő szállítás lovas fuvara igen drága, emiatit veszteséges a telep.. Tény azonban az is, hogy a község vezető testületéi több mint egy évtizede kifogásolják a telepen uralkodó viszonyokat és sürgették a fejlesztését. □ □ □ Erre azonban a vállalat nem volt hajlandó, és tevékenységét inkább a visszafejlesztés jellemezte, figyelmen kívül hagyva a lakosság jogos igényeit és a telep forgalmát. Már az 1978. évi 25 milliós forgalommal szemben 1979-re csak 20 millió forgalmat terveztek. Ezt a telep mégis túlteljesítette. és 26 milliós forgalmat bonyolított le. A tervgazdálkodásnak alapyető elve, hogy az előző évi bázis az alapja a következő év tervének. Javasoltuk, és ezt ma is fenntartjuk, hogy a telepet a vasútállomás mellé kellene áthelyezni, meghosszabbítva a borforgalmi vállalat iparvágányát. Ezzel megszüntethető a befuvarozás magas költsége. A lakosság vásárlásainak nagyobb tételeit onnan már maga is beszállítja, így csökken á telep vesztesége. Az iparvágány meghosszabbítását a helybeli szövetkezet is támogatná, hiszen az is nagy tételben vásárol például műtrágyát. Az új telep részére területet ellenszolgáltatás nélkül a tanács biztosítana. Emellett aztán lehetne még bolt is a kisebb vásárlók igényeinek kielégítésére. □ □ □ Nem ért egyet a telep megszüntetésével sem a megyei tanács illetékes osztálya, sem a járási vezetés. A helybeli vezető testületek is elutasítják a javaslatot. Ezek után pedig 15 ezer ember várja aggodalommal, hogy ebből a kellően meg nem alapozott elképzelésből vajon milyen eredmény születik. Vajon a közérdek, vagy a csoportérdek kerül-e ki győztesen a vitából? Üízunk abban, hogy a testületek, irányító szervek egyetértése nélkül nem születik végső döntés. és közös összefogással megoldódik ez a gond is. Nem fogadható el az egyoldalú döntés azért sem, mert van már tapasztalatunk hasonló vállalati érdekek következményeiről, s annak a lakosság ellátására való hatásáról. Latáik Ede keceli tanácselnök Magas biológiai értékű rügyek Badacsonyból AZ ÜJ JOGSZABÁLYOKRÓL Másodállás, mellékfoglalkozás A Munka Törvénykönyve módosítása folytán, az ott megjelölt célkitűzések valóraváltása > érdekében szükségessé vált a főálláson kívüli munkavégzés szabályainak módosítása is. Ennek megfelelően a munkaügyi miniszter 22/1979. számú rendeletével módosította a másodállás, mellékr foglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. számú rendeletét. Az 1980. január hó 1. napján hatályba lépett új rendelkezések szigorították a másodállásban történő foglalkoztatás szabályait. Az eddigiektől eltérően kimondják, hogy másodállást — ha jogszabály másként nem rendelkezik — csak az egészségügyi, a tudományos, az oktatói, a művészeti, a tömegkommunikációs, valamint a sportedzői munkák végzésére, olyan munkakörben foglalkoztatott dolgozó olyan munkakör ellátására létesíthet, amelyben a munkahelyen való állandó jelenlét jogszabály alapján nem kötelező, illetőleg a dolgozó maga határozza meg a munkaideje beosztását vagy felhasználását. yáltozatlan azonban az a szabály, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó ipari szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozóval másodállást nem létesíthet. Ez a tiltó rendelkezés kiterjed a dolgozó munkakörébe tartozó feladatok elvégzésébe irányuló mellékfoglalkozás vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére is. A korábbi rendelkezésekhez képest a módosítás lényeges új vonása, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló dolgozóval a munkakörébe nem. tartozó feladatok elvégzésére mellékfoglalkozást, vagy munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyt létesíthet. A társadalmi igények megfelelő kielégítése érdekében az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a főálláson kívüli munkavégzésre engedélyt adjon akkor is, ha a dolgozó a munkáltatójánál nem áll legalább két éve munkaviszonyban. Erre akkor van lehetőség, ha a mellék- foglalkozás, vagy a főállás munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt engedélyez a munkáltató. E tiltó rendelkezés korábbi szabályozással egyezően nem alkalmazható olyan esetekben, ha a dolgozó másodállása, a főállás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a főállást megelőzően : MB1MI létesült, vagy ha a dolgozót lakás- szövetkezet választott tisztségviselőjeként kívánják foglalkoztatni. Az eddigi szabályozás szerint a főálláson kívüli munkavégzés során a dolgozó munkaideje nem haladhatta meg havonta együttvéve a törvényes munkaideje egy- harmadát. Az új rendelkezések ezen az általános szabályon—jelentősen enyhítenék annak kimondásával; hogy a dolgozó munkaideje a másodállásban a . mellékfoglalkozásban és a munkavégzésre irányuló — engedélyezés alá eső — egyéb jogviszonyban fizikai tevékenység esetén nem haladhatja meg havonta együttvéve a törvényes munkaideje felét. Az új szabályozásnak különösen a lakossági ellátást segítő szolgáltatások, szerelő és javító tevékenység körében várható jelentős hatása-, mivel az ' eddigi havi 64 óra helyett a dolgozók havi 94 órában végezhetik a főálláson kívüli fizikai munkájukat. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatás — ilyen foglalkoztatásnak minősül például a megbízás alapján végzett munka — szabályai korlátozó rendelkezést tartalmaznak. E szerint ha a dolgozó főállása szerinti munkaidejére eső, egybefüggően három hónapot meghaladó időt igénylő munka végzésére létesít egyéb viszonyt, akkor a másodállásra vonatkozó szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, vagyis munkaideje és díjazása törvényes mupkaidejének illetve a főállásban kapott személyi alapbér egynegyedét nem háladhatja meg. Változatlan követelmény, hogy másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásra, illetve munkavégzésre csak indokolt esetben kerülhet sor, a főállás szerinti munkáltató engedélyével és • az ilyen munkáknál is érvényesítve a munka szerinti elosztás elvét. A| főállású munkavégzés hatékony-! ságának érdekében a főálláson kívüli foglalkoztatást rendszeresen ellenőrizni kell, és’ legalább kétévenként kötelező a felülvizsgálat. Egyébként a rendelet hatályba lépését megelőzően kiadott engedélyeket az új szabályokban foglaltaknak megfelelően 1980. piárcius 31-ig kell módosítani, illetőleg visszavonni. (Az ismertetett jogszabály a Magyar Közlöny 1979. évi 93. számában jelent meg.) Dr. Ke'rék Lajos megyei főügyészhelyettes Magas biológiai értékű rügyekkel. kísérleteznek a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi ültetvényein. A kutatóállomás szakemberei mintegy másfél millió rügyet gyűjtenek össze, amelyek országosan összehangolt tervek szerint az új üzemi törzs- ültetvények alapját képezik. A Badacsonyban különböző összehasonlító vizsgálatokon részt vevő mintegy 600 fajta és klón (szaporítással létrehozott azonos utódsor) közül válogatták ki tovább- szaporításra azt az ötvenet, amely mind a termés mennyiségével, mind minőségével a legkiválóbb genetikai tulajdonságokkal rendelkezik. A szaporítóanyag begyűjtése, szakmai szempontok szerinti feldolgozása, tárolása különösen nagy szakértelmet igényel a kutatóállomás dolgozóitól. A szaporításra kijelölt fajták ültetvényeit egész évben megkülönböztetetten kezelik. Azt a 100 ezer szőlőtőkét, amelyről a szaporítóanyagot most gyűjtik, egyedenként, évente két alkalommal — nyáron és ősszel — alaposan átvizsgálják. Értékelik többek > között a tőke habitusát, a levél típusát, a rajta levő termés alapján pedig kiválogatják az esetleges csökkent' érjékű egyedeket. Azokat a hajtásokat, amelyeken a vírusfertőzés tünetei jelennek ..meg, levágják és elégetik. A kutatók, nemiesítők szénáiéit kiegészítik a hatósági ellenőrzések is, amelyeken a Veszprém megyei Agrokémiai és Növény- védelmi Állomás és a Szaporítóanyag Felügyelőség szakemberei vizsgálják át a tőkéket. A többszöri vizsgálatok eredményeként a szaporítóanyagot úgy megszűrik, hogy abban sem beteg, sem csökkent értékű rügy nem fordulhat elő. A jelenlegi fajtáknál többszörös termést adó új fajták minél előbbi elszaporításához különösen fontos, hogy minden magas biológiai értékű rügyből telepítésre alkalmas oltvány legyen. Az új fajták közül a Pintes, a Zenit, az Ezerfürtű, valamint három Olaszrizling kiónból is nagy számú rügyet gyűjtenek. Ezeket a Szaporítóanyag Felügyelőség fémzárolásával juttatják el az üzemi törzsültetvény létesítésére kijelölt gazdaságokba. A mintegy másfél millió rügynek 20 százaléka kerül Veszprém megyébe, a Badacsonyi Állami Gazdaságba, a nemesvámosi és a zánkai termelőszövetkezetekbe. F. K.
