Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

I 1980. március 20. • PFTŐFI NÉPE • 2 U ondhatni, hogy nincs olyan ember, akinek valamilyen formában ne lenne kapcsolata az Országos Takarék- pénztárral. Ezt a kapcsolatunkat általában fizetési napok után rendszeresen érezzük, illetve tapasztaljuk. Persze, mint mindennek, ennek is van egy másik, bennünket nagyon is kedvezően érintő oldala. Köztudomású, hogy az OTP, mint pénzügyi szolgáltató in­tézmény, szerteágazó feladatot lát el, a párt- és tanácsi ve­zetéssel együttműködve jelentős segítséget ad a gazdaságpo­litikai, .társadalompolitikai feladatok eredményes megvalósí-* tásához, s nem utolsósorban az egyéni célok eléréséhez. Természetes, hogy az OTP sokrétű feladata közül a lakossá­got legközvetlenebbül a betétállomány és a hitelfolyósítás érdekli, illetve érinti elsősorban. Ezért a tavalyi munkáról, s az idei feladatokról beszélgetve Dudás Edétől, az Országos Takarékpénztár Eács-Kiskun megyei igazgatójától a betétek és hitelek alakulásáról érdeklődtünk. • Kozma András az OTP műszaki főelőadója, Kereskedő János, a BÁCSÉP művezetője, Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója az ár­pádvárosi 109-es számú épület hamarosan sorra kerülő átadását beszéli meg. (Tóth Sándor fel­vétele.) A hitel a népgazdasági és az egyéni célok elérésének eszköze Beszélgetés Dudás Edével, az OTP megyei igazgatójával — Az elmúlt évben 613 millió forinttal növekedett a megye la­kossági betétállománya, s 800 mil­lió forinttal nőtt a hitelállomány — mondta az OTP megyei igazga­tója. — Tehát több pénzt vettünk ki a takarékpénztárból, mint ameny- nyit betettünk? — Igen, így is lehet mondani, Bács-Kiskun megyében először fordult elő ilyen eset, de országo­san is ez volt a helyzet. — Mi ennek az oka? — Éreztük, hogy a jövedelempo­litikai intézkedések, az árarány és árszínvonal-változások kezdetben zavart okoztak az emberek meg­szokott fogyasztási szerkezetében, s ez csökkentette a megtakarítás­ra szánt pénzek összegét. — Pontosabban mit ért az em­berek fogyasztási szerkezetén? — Lehet, hogy pénzügyi szak­nyelven fejeztem ki magam, tehát ezalatt azt értem, hogy minden család készít egy kis pénzügyi ter­vet, vagyis elhatározzák, a fizeté­süket mire költik, s ezt az évek sorfán megszokták. A tavalyi ár­arány- és árszínvonal-változások a havonkénti családi költségvetést alapjaiban ugyan nem zavarták meg. de szükség volt módosítások­ra, vagyis arra, hogy rangsorolják mi az, ami számukra fontos és mi az, ami elhagyható. Nem volt mindenki rugalmas, nem rangso­roltak. hanem a megszokott költ­ségvetésükkel akartak gazdálkod­ni. Emiatt kevesebb pénzük ma­radt a takarékbetétbe történő el­helyezésre.’Sőt, többen az OTP-be tett megtakarított pénzükhöz is hozzányúltak, de a hitelek össze­ge is nagyobb volt a megszokott­nál. — Drágább lett a mindennapi élet, ugyanakkor tapasztalni lehe­tett azt is, hogy igen nagy volt a forgalom az ékszerüzletekben. Mi a véleménye erről? — A fogyasztási cikkeknél is ta­pasztalni lehetett nagyobb arányú felvásárlásé, s ez valóban kiterjedt például az aranyra, ezüstre, sőt értékesebb festményekre is. Ez egyrészt az árarány-változások gyors és mint később kiderült in­dokolatlan lakossági reagálására vezethető vissza, másrészt arra a világszerte ismert tényre, hogy az arany ára emelkedett. \ — Megítélése szerint az árrend­szer korszerűsítése után tapasztalt kisebb családi költségvetési zava­rok most is jellemzőek? — Egy példával bizonyítom, hogy nem, mert a lakosság máris igazodott a megváltozott körülmé­nyekhez. Januárban és februárban több mint 200 millió forinttal nö­vekedett a betétállományunk. Ta­valy egész évben mint már mond­tam az emelkedés 600 millió forint volt, tehát ez is azt jelzi, hogy a kezdetben tapasztalt bizonytalan­ságok megszűntek. Az idén arra számítunk, hogy a betétállomány 700 millió forinttal émelkedik, s tervünk szerint mái tégy 800 millió forintnyi hitelt folyósítunk. — Maradjunk a hitelnél. Talán felesleges megkérdeznem, hegy ta­valy mire adtak .legtöbb hitelt, mert nyilvánvalóan lakásépítésre, illetve -vásárlásra. De mennyit? — Az 5 milliárd forintos hitel- állomány 90 százalékát lakásépí­tésre, -vásárlásra, -korszerűsítés­re. illetve -helyreállításra' adtuk. Több mint 70 ezer Bács-Kiskun megyei családnak van ilyen köl­csöne. Ez a hosszú lejáratú köl­csön tehát körülbelül 200 ezer em­ber lakáshelyzetét oldotta meg. — Hogyan él meg az OTP, ami­kor a hosszú lejáratú hitelek 2 százalékos kamatával szemben a betétért 5—6 százalékot fizetnek? — Megélünk belőle, mert az ál­lam megadja a pénzt az OTP-nek, az egyéb kedvezményekhez ha­sonlóan — mint például a gyere­kek után járó 30 ezer forintos ked­vezmény, vagy a munkáslakás­építéshez járó 60—100 ezer forirr- tos árengedmény — ezt' is az ál­lami költségvetés viseli. — Tavaly hány OTP-lakás, csa­ládi ház, illetve magánszervezésű társasház épült? — Az elmúlt esztendőben Bács- Kiskun megye településein közel ötezer lakást adtak át, ebből 3800 az úgynevezett magánlakás, tehát OTP-s, családi ház- és magánszer­vezésül társasház. A többszintes magánlakás-építéseknél tavaly, s I az idén is meghatározó a szerepe I az OTP-nek. Az idén tervünk sze- I cint mintegy ezer többszintes OTP- lakást adunk át, a megyeszékhe- i lyen például háromszázat. — A lakásépítés üteme azt jel- I zi, hogy a középtávú tervben meg- ! határozott 25 ezer lakás átadása teljesül. Ennek több mint fele < családi ház. Az építőanyagok árá- : nak emelkedése hogyan befolyá- ' solta a családiház-építést? — Míg a társasházaknál a köl- csönfeltételek változatlanok ma­radták, a családiház-építésnél ta­valy augusztus óta a kölcsön felső j határa 40 ezer forinttal emelke- ! dett. Ez kedvezőén hatott a csalá- I diház-építési kedvre. Igaz ugyan, • hogy jó fekvésű helyeken kevés a ! telek, tehát szükség van arra, hogy i az OTP a helyi tanácsokkal az I eddigieknél jobban együttműköd­jön, mert van mit tennünk. — Statisztikai adatokat lapoz- i gatva tudom, hogy az 1961-től í 1975-ig tartó első 15 éves országos | lakásépítési program során Bács- I Kiskun megyében 3200 OTP-beru­• házású lakás épült. Most az 1976- | tói 1985-ig tartó második lakás- ' építési program első harmadában : már több mint ötezer lakást adnak át. Mennyiségileg dicséretes ez a növekedés, de az is köztudott, • hogy egy-egy új otthonba csak : nagy összegű úgynevezett beugró ! kifizetésével lehet, vagy lehetne beköltözni. Ez különösen a fiata­• lóknak okoz nagy problémát. Ezt I a gondot hogyan lehetne enyhíte­ni? — Tudom, hogy ez, mármint a | magas beugró sok embernek gon- I dot okoz. De az állam jelenlegi te- I herbíróképessége megkívánja azt, 1 hogy saját erőből, illetve az azt I kiegészítő OTP-kölcsönnel oldják ! meg lakásgondjukat. Azt is el kell • mondanom, hogy a fiatalok lakás- | hoz jutásához jó segítséget ad az | ifjúsági takarékbetét, mert a meg- I takarított összeggel és az ezzel azonos mértékű különkölcsönnel csökken a beugrójuk. Akkor is könnyebb a helyzetük, ha válla- I lati kölcsönt kapnak, vagy ha I munkás kategóriába tartoznak. Tudomásom van arról, hogy nem­rég a KISZ Központi Bizottságár | nak első titkára és az építésügyi miniszter megbeszélést folytattak a fiatalok lakáshoz jutása gondjai­ról. — Nemcsak az úgynevezett be­ugró összeg növekszik, de a laká­sok fenntartása is egyre többe ke­rül. — Ez is tény, növekedett a la­kások rezsije, sokba kerül a vil­lany, a gáz.-a távfűtés és sorol­hatnám tovább. Ezért minden la­kásvásárlót írásban tájékoztatunk arról, hogy a hitel havi törleszté­se mellett az adott épülettípusnál mennyi fenntartási költséggel kell havonta számolni. Tisztában va­gyok azzal, hogy ezzel nem csök­ken a kiadás, de nem állítjuk vá­ratlan helyzet elé a leendő tulaj­donosokat. — Eddig a lakásépítési és -vá­sárlási hitelekről beszélgettünk, de mint ismeretes sok egyéb kölcsön­folyósítással is a lakosság rendel­kezésére áll az OTP. Kérjük is­mertesse a rövidlejáratú hitelek alakulását. — Ezek közül elsősorban az áru- vásárlási hitelt említeném, ennek állománya tavaly 43 millió forint­tal növekedett. A személyi köl- ^spp/ppm .pélhií#? tehát, aki jieL- veszi, szabadon elköltheti a pénzt. Ezért -nem áll rendelkezésre kor­látlan összeg, amely nem csekély, hiszen tavaly 100 millió forintnyi személyi hitelt folyósítottunk, s ez az összeg az idén is a lakosság rendelkezésére áll. — Nem utolsósorban említem meg a mezőgazdasági hitelt, amelyben tavaly több mint hat­ezer család 75 millió forintos ösz- szeggel részesült. — Az Országos Takarékpénztár a lakosság bankügyi feladatát a jövőben is igyekszik közmegelége­désre végezni., Ez azért is fontos, mert minden feladata gazdaságpo­litikai és társadalompolitikai célo­kat is szolgál. A hitel például esz­köz a népgazdasági és egyéni cé­lok elérésére. Arra természetesen ügyelünk, hogy a hiteleket az en­gedélyezésnek megfelelő célra használják fel. Az OTP feladata tehát az is, hogy rendszeresen el­lenőrizze a hitelek rendeltetéssze­rű felhasználását. — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László „MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1945—1980” I kiállítás nyílt a Műcsarnokban A képző- lés iparművészetünk, valamint a hazai ipari formater­vezés . felszabadulás óta elért eredményeit szocialista társadal­munk fejlődésének tükrében be­mutató nagyszabású, ünnepi tár­lat nyílt szerdán a Műcsarnok­ban. A hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és az MSZMP XII. kongresszusa alkalmából „művé­szet és, társadalom 1945—1980” címmel megrendezett • kiállítás csaknem ezer törtérielmi jellegű dokümentiimfötó és több mint 500 művészeti alkotás segítségé­vel ad ízelítőt a vizuális, művé­szetek mindennapjainkban betöl­tött szerepéről, jelentőségéről, a művészi alkotómunka és a .tár­sadalmi-történelmi valóság össze­függéseiről. (MTI) Készülődnek a díszszemlére A népköztársaság fegyveres erői április 4-én ismét látványos katonai parádéval, színpompás díszszemlével köszöntik hazánk felszabadulásának évfordulóját — jelentette be Pacsek József ve­zérőrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a díszszemle parancs­noka , szerdán a néphadsereg művelődési házában .tartott sajtó­tájékoztatón. A Magyar Néphadsereg, a Ha­tárőrség és a Munkásőrség ki­jelölt díszalakuilatai már javában készülődnek az — ötévenként sorra kerülő — szemlére: Az ün­nepi esemény színhelye ez alka­lommal is Budapesten, a Dózsa György úti Felvonulási tér lesz. (MTI) A Vöröskereszt a családvédelemért Szerdára összehívott ülésén a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége a mozgalom két évvel ezelőtt tartott V. kongresszusa óta végzett munkáját értékelte — két területen: a családvédelem­ben és a vöröskeresztes alapszer­vezetek módszertani-szervezési tevékenysége tükrében. A közvé­leményhez közelebb álló első té­makörben az eredmények közé tartozik — állapították meg a tanácskozáson —, hogy javuló kapcsolatokat alakított ki a Vö­röskereszt a család- és nővédel­mi tanácsadókkal, a bölcsődék szülői munkaközösségeivel,-az is­kolákkal. Szakképzett előadókról gondoskodnak például az iskolák­ban tantárgyként szereplő „csa­ládi életre nevelés” előadásaihoz. A gyesen levő kismamáknak ér­deklődési körükhöz ék lehetősé­geikhez igazodó kolléktív prog­ramok szervezéséből — mint pél­dául a klubfoglalkozások, egész­ségügyi, pedagógiai előadások — is részt vállalnak a helyi vörös- keresztes szervezetek. (MTI) TORONYÉPÍTŐK (Straszer András felvétele) ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORI ÚJSÁGCIKKEKBŐL ül ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE földeken,} a lelkekben Tavasz a „Ahol a munkásosztály egységes, ott a demokrácia ügye győzedelmeskedik.” Vasárnap délután nagygyűlést tartott a Magyar. Kommunista Párt kecskeméti szervezete. Dél­után 3 órára,' a gyűlés kezdetére megtelt a hatalmas színház. A nagygyűlésre Kecskemétre érke­zett Révay József nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tag­ja, valamint dr. Molnár Erik nép­jóléti miniszter. A Munkás Dalár­da néhány munkásindulót, majd a közönséggel együtt a Himnuszt énekelte el. Utána Pásti Ágoston helyi pártszervezeti titkár nyitotta meg a mindvégig lelkes nágygyŰT lést. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 15.) Március 15-e Baján ... Az ünnepélyen részt vettek a most megalakult bajai helyőr­ség, a bajai diákság, a Nemzeti Bizottságban képviselt pártok tag­jai és a város nagyszámú közön­sége. Az ünnepség súlyát emelte az, hogy a bajai orosz várospa­rancsnokság tisztikarával együtt is részt vett. A városháza homlok­zatán különböző feliratok hirdet­ték a reakciótól megszabadult Magyarország új gondolatait és jelszavait. Magyar és orosz zász­lók, Baja város színei és a felvó- nult iskolák lobogói lengedeztek a verőfényes májusi ünnepségen. (Bajai Hírlap, 1949. május 17.) Hírek — Megváltozott a városi képvi­selőtestület összetétele: húsz kom­munista. húsz szociáldemokrata, húsz független kisgazda, tíz nem­zeti parasztpárti, nyolc polgári de­mokrata és nyolc szabadszakszer­vezetiből áll az új képviselőtestü­let. — A szociáldemokrata párt kecskeméti szervezete f. hó 13-án, vasárnap du. 3 órakor műsoros márciusi ünnepélyt rendez. — Értesítés. Dr. Dömötör László kir. közjegyző a városházán, I. emelet 20. szám alatti közjegyzői működését újból megkezdte. (Kecskeméti Lapok 1945. már­cius 15.) I tart a föld megművelésének és a i föld elosztásának a kérdéséről... ; Mindhárom nagygyűlésen a Nem- I zeti Parasztpárt, a Kommunista ! Párt, a Szociáldemokrata Párt, a { Kisgazda Párt és a Polgári Demok- | rata Párt szónokai beszélnek majd | a föld megművelésének fontossá- I gáról. (Bajai Hírlap, 1945. március 17.) : Egy szovjet tiszt ; beszámolójából A németek nem ismernek mér- i téket gaztetteik elkövetésében, és nem ismernek mértéket a győztes ! előtti megalázkodásban sem. A vö- • rös harcosok megvetően és undor­ral utasítják vissza a németek ! alázatos, hízelgő kísérleteit. (Bajai Hírlap, 1945. március 17.) ! Legsürgősebb tennivalók a tavaszi mezőgazdasági i munkálatok megindítására hogy amennyiben még nem küld­ték be a mezőgazdásági helyzetje­lentés kérdőíveit, haladéktalanul küldjék be, mert az orosz hadse­reg üzemanyagot bocsát a trakto­rok részére rendelkezésre és sür­gősen közölnünk kell az igényeket. Utolsó rohamra indulnak a szövetségesek a nyugati és á keleti fronton Moszkva, március 18. Magyaror­szágon a németek a Balaton mel­lett immár kilencedik napja erős ellentámadást hajtanak végre, de mind emberben, mind hadianyag­ban súlyos veszteségeket szenved­tek. .. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 22.) Hazaérkezett Oroszországból a magyar hadifoglyok első csoportja A közelmúlt napokban több mint kétesztendős orosz hadifog­ság után Kecskemétre érkezett Rothbaum Sándor kecskeméti ke­reskedő. Érdeklődésünkre rendkí­vül érdekés dolgokat mesélt el a magyarországi hadifoglyok életé­ről. Minden szava eleven cáfolata azoknak a pimasz hazugságoknak, amiket a német és a vele egyhú- ron pendülő nyilas propaganda kürtőit világgá az orosz fogságba került magyar Katonák helyzeté­ről. — Mintegy 8—10 Moszkva kör­nyéki fogolytáborból körülbelül háromezren érkeztünk haza. Ve­lem együtt több kecskeméti is jött, köztük Tapolcsányi Károly fő­hadnagy, Dorogi Károly zászlós, Kiss Sándor Talfája utcai őrveze­tő, Molnár Kálmán könyvkötő, Katz János volt munkaszolgálatos és még mások. 18 napig tartott az út és a mi csoportunkat sürgősen egymásutánban követik a többi transzportok, mert úgy hallottuk, hogy kb. 40 000 hadifoglyot hoz­nak haza rövidesen. Aki kijelenti, hogy az új magyar hadseregben harcolni akar a fasizmus ellen, azt rögtön beosztják a hazatérő csoportokba. Mondanom sem kell, hogy szívesen és boldogan jelent­kezett mindenki. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 22.) Szokoly Gyula színtársulata megkezdte működését Szerda délután tartotta első elő­adását az újonnan szervezett szín- társulat és Ábrahám Pál fülbe­mászó muzsikájú Zsákbamacska c. operettjét újították fel. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 22.) Kishírek a nagyvilágból A dunai orosz flottila, mint egy­ség. megkapta a Vörös Zászlóren­det. Ez a tengerészeti egység har­colt Odesszánál, majd az akkori visszavonulás után Sztálingrádnál a Volgán, majd a győzedelmes elő­renyomulás során a keresi szoros­ban, a Krímnél, míg most a Du­nán támogatta a szovjet csapatok hadműveleteit és sikereit nemso­kára Bécsnél is öregbíteni fogja. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 22.) A MADISZ szabadság délutánja Mindkét alkalommal tele volt az Ipartestület nagyterme lelkese­dő közönséggel. ... Hisszük, hogy így megérti a meleg szeretetünk- ből fakadó hívó hangot és belátja, hogy a „p. r’’ (tétlen közönyösség) most éppen nem időszerű, sőt ha­zaárulás. Magyar Ifjúság! Erezne­tek kell, hogy köztünk a helyetek. MADISZ. (Bajai Hírlap, 1945. március 22.) Összeállította: Heltai Nándor Aki vet, az arat! A Nemzeti Bizottság 1945. már­cius 18-án, vasárnap a következő A Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kamara új címe: Kecskemét, Rákóczi út 5, I. emelet Felhívja a működési területén levő községek időben és helyeken népgyűléseke; elöljáróságát és polgármesterét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom