Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2. • PETŐFI N£PE • 5 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA Bács-Kiskun megye pártszervezetei, kom- munistái a párt XI. kongresszusa és az 1975. évi megyei pártértekezlet által megjelölt úton haladtak. Érvényesítették a párt fő irányvo­nalát. A- határozatok végrehajtása során a kommunisták élvezték a megye munkásainak, szövetkezeti parasztjainak, értelmiségi dolgo­zóinak a bizalmát, cselekvő támogatását, amelyért ezúton köszönetét mondunk. Kiegyensúlyozott politikai életünkben a párt politikája iránt a bizalom töretlen, nö­vekedett a lakosság aktivitása. Társadalmi folyamatainkban bonyolultabb és nehezebb viszonyok között is érvényült a párt, a mun­kásosztály vezető szerepe. Eredményeink je­lentősek. Fejlődött a megye szocialista ipara és mezőgazdasága, a közlekedés, a hírközlés. Javultak a lakosság munka- és életkörülmé­nyei, erősödött szocialista világnézetük, gya­rapodott műveltségük. Lakosságunk egyetért pártunk nemzetközi tevékenységével és kormányunk külpolitiká­jával. Nagyba értékeli pártunknak és kormá­nyunknak a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival és más haladó erőkkel va­ló aktív közreműködését a békéért és a tár­sadalmi haladásért vívott harcban. A párt Bács-Kiskun megyei bizottsága az alábbiakban számol be a végzett munkáról, és tesz javaslatot' a további feladatokra. Társadalmi viszonyaink fejlődé­sében a korábbi időszak nagy­arányú társadalmi mozgásai le­lassultak. A korábbinál lassúbb ütemben folytatódott az átréteg- ződés. Az aktív keresők 53%-a mun­kás, 26%-a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tag, 17°^-a értel­miségi és alkalmazott, 4%-a kis- árutermelő. Tovább növekedett létszámában a megye munkássága. Az aktív kereső szövetkezeti parasztok száma mérséklődő ütemben ugyan, de tovább csökken. Ará­nyuk a megye sajátos jellegéből adódóan még mindig kétszerese az országosnak. Növekedett az értelmiségiek és alkalmazottak száma, a kisárutermelőké csök­kent. Az osztálvok belső viszonyai­ban és egymáshoz fűződő kap­csolataiban erősödött a szocialis­ta jelleg. Erősödtek a munkás­ság. a szövetkezeti parasztság és az értelmiségi rétegek eszmei ar­culatában a szocialista vonások. A megye népessége a korábbi évtizedekben — az elvándorlás miatt' — folyamatosan csökkent, az előző tervidőszakban a csökke­nés megállt, az utóbbi 5 évben pedig lassan növekedett. Az országos átlagnál gyorsabb ütemben nőtt a városi lakosok aránya (39,5%-ról 42,5%-ra). A külterületen élő lakosság száma tovább csökkent, de még mindig a lakosság egyötöde tanyákon él. A munkásság létszáma 151 ezer, 5 év alatt 6 ezer fővel gya­rapodott. A növekedés az ipar területén a tervezettnél mérsé­keltebb volt. Az építőiparban, a kereskedelemben és más szolgál­tató ágazatokban a létszám szá­mottevőbben nőtt. Az ipari munkásság utánpótlá­sának fő forrása a szakmunkás- képző intézetekből kikerülő fia­talok. A termelés technikai kor­szerűsödésével, a minőségi köve­telmények emelkedésével együtt fejlődött szakképzettsége, általá­nos műveltsége.. Országos és me­gyei intézkedések 'hatására javu­lás következett be a munkásság anyagi körülményeiben. Á szocialista brigádmozgalom­ban erősödnek a szocialista em­beri kapcsolatok; a termelés, a művelődés, továbbképzés, a tár­sadalmi munka szerves egységgé válik. Növekedett .9 munkások rész­vétele a közéletben, tovább nőtt arányuk a különböző társadalmi szervezetekben, választott testü­letekben. Az alacsonyabb képzett­ségű, kettős foglalkozású és be­járó munkások közéleti szerepe az átlagosnál lényegesen alacso­nyabb. A munkásság politikai, ideoló­giai fejlődése, vezető szerepének érvényesülése, növekvő társadal­mi súlya meghatározó módon ala­kítja megyénk fejlődését. Ä szövetkezeti parasztság belső rétegződésében, munka- és élet- feltételeiben, szemléletében és életmódjában folytatódnak a ko­rábbi tendenciák. A mezőgazda- sági szövetkezetek taglétszáma 108 ezer. Az aktív keresők szá­ma 7 ezerrel csökkent, s 74 ezer­re módosult. A nyugdíjkorhatár leszállítása következtében a szö­vetkezeti tagok közül a nyugdí­jasok aránya 40%-ra nőtt. Ugyan­akkor a belépők között mind na­gyobb arányban vannak a falura visszatérő fiatalok, akik elsősor­ban a magasabb műszaki szín­vonalú ágazatokban helyezked­nek el. Az új belépéseket segíti az is, hogy szélesedett a rendsze­res, az év minden szakára kiter­jedő foglalkoztatottság. A szakszövetkezetek taglétszá­ma a tagsági viszony rendezése során — az alkalmazottak és a családtagok belépése miatt — 870 fővel nőtt. Ebben szerepe volt annak is, hogy a szövetkezeti ta­gokra is kiterjesztették a nyug­díj-, illetve járadékjogosultságot, a gyes-t, az anyasági segélyt és a társadalombiztosítást. Emelkedett a szövetkezeti tag­ság szakmai képzettségének szín­vonala. A szak- és betanított munkások aránya 22%-ról 26%- ra nőtt. A szövetkezeti parasztság gondolkodásában erőteljesebbé vált a ragaszkodás a közösséghez, annak fejlődésében váló nagyobb érdekeltség fokozott gazdasági és politikai aktivitást vált ki so­raiban. A szövetkezeti paraszt társadalmi helyzetében, életfel­tételeiben és életmódjában alig különbözik a falun élő munkás­tól. Az értelmiség megyénkben is a legjelentősebb társadalmi ré­teg. Fontos szerepe volt azokban az eredményekben, amelyeket a XI. kongresszus és a megyei párt­értekezlet határozatainak végre­hajtása során elértünk. Létszáma 17 ezer, az elmúlt öt év alatt mintegy ezer fővel to­vább emelkedett, legnagyobb arányban a műszaki, és az agrár­értelmiségé. Az értelmiség szak­mák szerinti megoszlása köze­lebb került a megye igényeihez. Ugyanakkor hiány van közgaz­dász, pénzügyi, számviteli, egyes műszaki végzettségű szakembe­rekből.^ A hagyományosan megyénkben dolgozó és az elmúlt időszakban idetelepült - intézetekben, főisko­lákon, valamint a létrejött iro­dalmi, .művészeti és társadalom­tudományi műhelyekben eredmé­nyes alkotó, kutató tevékenység folyik. A kisárutermelők jelentős sze­repet töltenek be a megye la­kosságának ellátásában. Közülük a kisiparosok száma 5800-ra, á kiskereskedőké 700 főre növeke­dett. Tevékenységükkel haszno­san egészítik ki a szocialista szer­vezetek szolgáltató és ellátó munkáját. A mezőgazdaságban a tulajdonnal rendelkező, hagyomá­nyosan egyénileg gazdálkodók száma — felére '— 3100 főre csökkent. A megye társadalmi osztályai, rétegei tovább közeledtek egy­máshoz. kapcsolatukat zavaró po­litikai feszültség nincs közöttük. A közeledés »lapja a fejlett szocialista társadalom építésében való érdekeltség, a párt politi­kája. amelvet a társadalmi mun­kamegosztásban elfoglalt helyük­től. pártállásuktól, ideológiai ho­vatartozásuktól függetlenül mind következetesebben és tudatosab­ban'vallanak magukénak. A dol­gozó osztálvok. rétegek tagjai kö­zött egyre szélesebb körben tuda­tosodik a közös érdekeltség, amely termelési együttműködésben is megnyilvánul. A munkás-paraszt szövetség továbbra is társadal­munk politikai alapját képezi, a mindennapi élet természetes vele­járója. Az osztályok és rétegek között még meglevő különbségek csök­kentek. Az egyéni célok, törek­vések és a fejlett szocialista tár­sadalom építésének közösségi feladatai mind közelebb kerülnek egvmáchoz. Pártunk szövetségi politikája osztatlan támogatást élvez a lakosság körében. 1 A szövetkezetek megyénkben ki­emelkedő gazdasági és társadal­mi szerepet töltenek be. Társa­dalmi. gazdasági adottságaink a szövetkezeti formák .sokféleségét eredményezték. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, az általános fogyasz­tási és értékesítési szövetkezetek, valamint az ipari szövetkezetek a megye mezőgazdaságának szo­cialista szektorában a termelés 86%-át, a kiskereskedelemben a teljes megyei forgalom 50°/n-át. az ipari termelés 12°/n-át adják. Erősödött a mezőgazdasági szö­vetkezetek szocialista jellege. Gyarapodott a szövetkezeti tulaj­donban levő földek mennyisége. A termelési rendszerek, társulá­sok. az együttműködés más for­mái. a háztáii szervesebb kap­csolása a közöshöz, a munkarend, a jövedelemszerzés, az irányítás fejlődése a társadalmasodás ma­gasabb szintjét eredményezték. A szakszövetkezetek szocialista jel­legét erősítette, hoHv növekedtek a közös alapok, nőtt a közösen megművelt terület és a közösben alakulása végzett munka aránya. Ezzel, és a kettős tagsági viszony megszün­tetésével létrejöttek az eddiginél kedvezőbb és gyorsabb fejlődés­nek, a korszerűbb gazdálkodás­nak a feltételei. Néhány szakszö­vetkezet — ahol annak feltételei létrejöttek — termelőszövetke­zetté alakult át. A fogyasztási szövetkezetek biztosítják a tanyai és a falusi lakosság alapellátását. Egyre na­gyobb részt vállalnak azonban a városok ellátásából is. Jelentős az élelmiszer-forgalmazási, ven­déglátási. felvásárlási, ja kister­melés szervezésére "irányuló tevé­kenységük. Fontos lakossági igé­nyeket elégítenek ki, a takarék-, a lakás-, az építő, a fenntartó- és garázsszövetkezetek. , A nyugdíjból, járadékból élő lakosok száma 123 ezer, arányuk az országosnál magasabb: 220/n. Életviszonyaikat javította a rend­szeres évi nyugdíjemelés. az alacsony nyugdíjak felemelése, az árváltozásokkal , összefüggő ki­egészítések. a nyugdíj melletti munkalehetőségek bővülése. A nyugdíjak reálértékének növeke­dése mégsem érte el a reálbérek emelkedésének mértékét. Az idő­sek többsége önálló, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, illetve a fiatalokkal együtt családi kö­telékben él. Aránylag magas az egyedül élő. ápolásra szoruló idős korúak száma. Helyzetüket a fo­kozódó társadalmi gondoskodás javította. Növekedett a szociális otthonok, az öregek napközi ott­honainak befogadóképessége, szé­lesedett a házi szociális gondo­zásban, illetve segélyben része­sülők köre. Ebben szerepe volt az utóbbi években megyénkben kibontakozott „társadalom az idősekért” mozgalomnak. Az ifjúság társadalmi szerepe megyénkben is tovább nőtt. Áz ifjúság nevelésében . egyre na­gyobb felelősséget vállalnak a párt, a KISZ, az állami és tár­sadalmi szervek, az iskola, a munkahely és a család. Ennek következtében javult a fiatalok munkához való viszonya, emelke­dett iskolázottsági színvonala, a politikai kérdések iránti érdeklő­dése. Megyénk közvéleményében ja­vult az ifjúság társadalmi meg­ítélése. Az ifjúságpolitikai hatá­rozatnak megfelelően fiataljain­kat fokozódó társadalmi megbe­csülés és gondoskodás kíséri anyagi, szellemi téren egyaránt. Mindezek ellenére az otthonala­pítás költségeinek növekedése, a gyermekintézményekkel összefüg­gő gondok a fiatalokat az átla­gosnál jobban terhelik. Helyze­tük javítása érdekében további intézkedéseket kell tenni. A nők helyzetével való foglal­kozás egyre inkább az általános politikai részeként össztársadalmi iiggvé válik, amely hozzájárul a nők társadalmi megbecsültségé­nek a fokozásához. A nők többsége megállja a he­lyét a munkában, hozzájárul a megye gazdasági fejlődéséhez. Mind több helyen kezdeménye­zői. résztvevő' a szocialista bri­gád- és az űiító mozgalomnak. Következetesebbé vált. de még nem megnyugtató az eavenlő munkáért, egyenlő bért elvének gyakorlati alkalmazása. Céltuda­tosabbá és átfogóbbá vált a nők szakmai és politikai képzése. 7°/n-ról 20%-ra emelkedett a szakmunkásnők aránya. Gyara­podott a közép- és felsőfokú szakmai végzettséggel rendelke­zők száma. Fokozódott politikai. közéleti tevékenységük, a párt. az állami és a társadalmi szervek vezető testületéiben arányuk, aktivitá­suk növekedett, melynek mérté­ke lehetne még nagyobb. Veze­tő beosztásba kerülésük a lehet­ségesnél is lassabban halad. Megyénkben az országosnál magasabb — 7.2%-os — arány­ban élnék délszláv, német és szlo­vák nemzetiségiek. Naev többsé­gük a megye 2 városában* és IS' községéhen él. Gazdasági, társadalmi, politikai helyzetük azonos az összlakosságé­val. A magyar és a nemzetiségi lakosság között harmonikus az együttműködés. Ez egymás ha­gyományainak, kultúrájának köl­csönös megismerését, nagyobb megbecsülését hozta magával. A nemzetiségi lakosság cselekvőén vesz részt a szocializmus építé­sében. szocialista rendünket* ma­gáénak, a Magyhr Népköztársa­ságot hazájának vallja. Eredmények születtek az óvo­dai, az általános és középiskolai nemzetiségi nyelvoktatás fejlesz­tésében, . a pedagógusképzésben. A nemzetiségi községekben kétnyel­vű helvnévtáblákat helyeztek el, felhasználják történelmi szemé­lyiségeik nevét intézmények, ut­cák elnevezésére, anyanyelvükön jegyzik be gyermekeik nevét az anyakönyvekbe. A közművelődé­si igények kielégítését szolgálja a nemzetiségi könyvtárak, kiállí­tások, klubok, honismereti szak­körök, irodalmi színpadok, a TIT nemzetiségi szakosztálya a Haza­fias Népfront nemzetiségi bizott­ságai. A megye lakosságának 1,7%-a cigány. Beilleszkedésük elősegí­tésében jelentős eredmények születtek. Problémáik megoldása azonban számarányukat megha­ladó erőfeszítéseket követel. A munkaképes cigányok több mint kétharmada már állandó mun­kaviszonnyal rendelkezik. A la­kásépítési, vásárlási hitelek és a helyi erőfeszítések javították a cigányság lakáshelyzetét. Eev- harmaduk azonban még telepe­ken él. Társadalmi felemelkedésüket, gyorsabb ütemű beilleszkedésüket a segítő szándék ellenére, to­vábbra is hátráltatják az elő­ítéletek. ■ a bizalmatlanság és a köztük még meglevő visszahúzó, szokások. Az állami szervek munkája A szocialista törvényesség erő­sítésében és" a jogpolitikai elvek gyakorlati megvalósításában az állami szervek megyénkben is jelentős eredményeket értek el. Javult munkájuk színvonala, te­vékenységükben érvényesül a párt irányító, ellenőrző szerepe. Megfelelő intézkedések történtek az állami munka ellenőrzésére és összehangolására. A tanácsok népképviseleti, ön­kormányzati szerepe és állam- igazgatási tevékenysége fejlődött. Döntési jogkörük, ezzel együtt fe­lelősségük is növekedett. Dönté­seik megalapozottak lettek. Irá­nyító tevékenységük, lakossági kapcsolataik javultak, és tekinté­lyes, elismert helyi szervekként intézik az állam és a lakosság ügyeit. Ä tanácsok végrehajtó bizottsá­gai — általában — eredményesen segítették a központi irányítás ér­vényesülését, az ágazati feladatok helyi megvalósítását, a különböző szintű érdekek összehangolását. A tanácsok önállóságának növe­lése elősegítette a szellemi és anyagi értékek feltárását, hozzá­járult a társadalmi erők eredmé­nyes szervezéséhez, öntevékenysé­gük fokozásához. A megyei ta­nács és a helyi tanácsok költség- vetési ' gazdálkodása tervszerű, és kellően összhangban van a ’köz­ponti célkitűzésekkel. A tanácstörvény hatályba lépé­sét követően — folyamatosan — korszerűsödött az államigazgatás területi beosztása. A városok és város környéki községek az igaz­gatásban, a gazdálkodásban és az ellátásban mind jobban együtt­működnek. A járási hivatalok be­töltik a tanácstörvényben megha­tározott szerepüket. Munkájukban egyre érzékelhe­tőbben érvényesül az államigaz­gatás aktív szervező, szolgáltató és szükségletkielégítő tevékenysé­ge. Ugyanakkor ezt gátolják olyan gyengeségek, mint a testületi dön­tések számonkérésének hiányos­ságai, az elrendelt hatáskör-lea­dások és az átszervezések előké­szítésének hibái* Javult a személyzeti munka és a tanácsi dolgozók tevékenysége. Elértük, hogy valamennyi nagy­község és község vb-titkára ren­delkezik a beosztásához előírt ké­pesítéssel. Országosan is elismert eredmények születtek az állam- igazgatási munka korszerűsítésé­ben. A közrend és közbiztonság szi­lárd, a megye lakosságának bé­kés élete és köznyugalma bizto­sított. Az állam biztonságát,' a közrendet, a köznyugalmat súlyo­san zavaró cselekmény évek óta nem történt, mégis a viszonylag kisebb súlyú bűntettek és vétsé­gek nagy száma miatt a bűnözés aránya magas. A legnagyobb arányt (52—53%- ot) a vagyon elleni cselekmények teszik ki, ezt követik a közleke­dési bűntettek és vétségek (21— 25%-kal). A bűnelkövetők között n. A megye gazdaságának A megye gazdasága az V. öt­éves tervben a gazdálkodásban az országra nehezedd külső körülmé­nyek ellenére, valamint a belső feltételek' fokozatos szigorodása közepette a helyi adottságok jobb kihasználásával, a hatékonyság, a minőség javításával a tervezett irányban tovább fejlődött. A mezőgazdaság és az arra épü­lő feldolgozóipar továbbra is meghatározza a megye gazdasági arculatát. Ezekkel az ágazatokkal a párt Központi Bizottságának szervei és a Minisztertanács is foglalkozott a megyei párt, illetve a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának előterjesztése alapján, és megfelelő határozatot hoztak a megyei lehetőségek jobb .kihasz­nálásának elősegítésére, a megle­vő feszültségeink mérséklésére, gondjaink megoldásának közponi segítésére. A korábbi időszakhoz viszonyít­va a gazdaság növekedési üteme mérséklődött, de továbbra is meghaladta az országos átlagot. A mennyiségi célkitűzések egy része 1979-től kezdve módosult. A gaz­dasági növekedés hatékonysági, minőségi elemei és a termelési szerkezet korszerűsítésével kap­csolatos változások fokozatosan, de a lehetségesnél és a kívánatosnál lassabban bontakoznak ki. A népgazdaság egyensúlyi hely- ' zetével összefüggésben a megyé­ben is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a minden piacon gazdasá­gosan értékesíthető termékek elő­állítása, az energiával, anyagok­kal való * takarékosabb gazdálko­dás. A megye gazdasága — első­sorban a mezőgazdasága és élel­miszeripara — növelte a tőkés piacokon értékesíthető termékek előállítását. A termelő ágazatok fejlődése és a lakosság életkörülményeinek javítása a tervezetthez közelállóan alakult. Ugyanakkor a termelési szerkezet korszerűsítése, a meg­levő eszközök kihasználása, a munkaerő-gazdálkodás javításá­ban a szükségesnél kisebb előre­lépés történt. A népgazdasági ágak között a foglalkoztatási szerkezet tovább változott. A szolgáltató ágazatok létszáma jelentősen, az ipari kis mértékben növekedett, s lassuló ütemben csökkent a mezőgazda­ságban dolgozók száma. A mun­kába lépő és a felszabaduló mun­kaerő foglalkoztatottsága megva­lósult. A, munkaerő-gazdálkodás javítására — az országos céloknak megfelelően — átfogó megyei in­tézkedések születtek: a munkaerő­közvetítés 'bevezetésére, a ki­emelt nagyberuházások munka­erőigényének kielégítésére és a mezőgazdasági csúcsmunkákhoz szükséges munkaerő igénybevéte­lére. Az ösztönzőbb bérrendszerek alkalmazásában sem sikerült lé­változatlanul magas a büntetett előéletűek aránya (36—38%j. A közrendre és közbiztonságra ko­moly veszélyt jelentő, köznyugal­mat zavaró cselekmények elköve­tőit — túlnyomórészt — felderí­tették és felelősségre vonták. A büntető eljárások időszerű­ek, a felelősségre vonások gya­korlata törvényes, általában szél­sőségektől mentes, kiegyensúlyo­zott. A bűnözés elleni harcban a megye társadalmának erőit még nem sikerült kellő mértékben mozgósítani. A népi ellenőrzés tevékenysége tovább fejlődött. Munkájuk ered­ményességét növelte, hogy mind jobban kapcsolódtak a legfonto­sabb társadalompolitikai felada­tokhoz. Gondoskodtak a közérde­kű bejelentések vizsgálatáról. A megyében levő honvédségi és határőr alakulatok személyi állo­mánya a megye, az adott telepü­lés lakosságával szoros kapcsolat­ban részese békés életünknek. Hi­vatásuk teljesítésében a lakosság támogatását élvezik, ők pedig számottevő és nélkülözhetetlen segítséget adnak a természeti csa­pások elhárításában, mezőgazda- sági munkacsúcsok idején, a vá­rosok és községek településfej­lesztésében. A Magyar Honvédelmi Szövet­ség szervei, klubjai, eredménye­sen dolgoztak a hazafias, honvé­delmi nevelésben. Széles körben együttműködnek a fegyveres erők­kel, az állami és a társadalmi szervekkel. Figyelemre méltó ered­ményeket értek el a nagy töme­geket mozgató honvédelmi ver­senyek rendezésében. A munkásőrség személyi állo­mánya teljesíti feladatát. Tevé­kenységüket növekvő politikai és társadalmi aktivitás jellemzi. A szocialista demokrácia szer­ves részét képező üzemi demok­rácia tartalma tovább javult. Ha­tékonyságát tovább növelte a, bi­zalmi jog- és hatáskör kiszélesí­tése, a fórumok érdemi működte­tése. Javult a végrehajtás során a politikai, társadalmi és gazda­sági szervek munkamegosztása és együttműködése. A dolgozók egyre aktívabban vesznek részt a döntések kialakí­tásában, a végrehajtáshoz szüksé­ges feltételek megteremtésében, p. gazdasági munka ellenőrzésé­ben. Az üzemi, szövetkezeti, a munkahelyi demokrácia kiszélesí­tésével a dolgozók következete­sebben élnek véleményezési jo­gukkal a tervek kialakításakor, valamint azok végrehajtása során. fejlődése nyegesen előrelépni. A meglevő termelőeszközök jobb kihasználá­sa érdekében központilag módosí­tották a műszakpótlékok rendsze­rét. A korszerű gépek több mű­szakos kihasználása ezt követően azonban csak kis mértékben ja­vult. Beruházások A megye társadalmi, gazdasági fejlődése szempontjából jelentős beruházások és rekonstrukciók összességében az 1975. évi pártér­tekezlet által meghatározott cé­loknak megfelelően alakultak, öt év alatt 34—35 milliárd forint ösz- szegű beruházás valósul meg, ez 80—84%-kal haladja meg az előző tervidőszak 'beruházásait, és 6—7 milliárd forinttal nagyobb az elő­irányzottnál. Az állami forrásból megvalósuló beruházások növe­kedtek, aránya az elmúlt tervidő­szakhoz viszonyítva 39%-ról 42%- ra nőtt, ami megközelíti az orszá­gos átlagot. Az V. ötéves tanácsi fejlesztési tervek közel kétszeres növekedést irányoztak elő szinte minden területen. A terv céljai­nak többsége megvalósul, néhány területen túlteljesítésre lehet szá­mítani. A beruházások népgazdasági ágak szerinti megoszlása megvál­tozott Az ipar, a szállítás, a hír­közlés, a vízgazdálkodás részese­dése emelkedett,-a mezőgazdaságé és az építőiparé csökkent Kiemelkedő beruházások való­sultak,' illetve valósulnak meg, köztük a kiskunhalasi szénhidro­génmező feltárása és termelésbe állítása, a Halasi Kötöttárugyár, a Finomposztó' Vállalat rekonst­rukciója, a Bajai Húskombinát, a szőlő- és gyümölcstelepítések, a bajai tranzitraktár, kereskedelmi létesítmények, valamint a Buda­pest—Kelebia vasútvonal villamo­sítása, a solti rádióadó, a kecske­méti posta, az új megyei kórház. Az V. ötéves tervben felépül a tervezett 25 ezer lakás, mintegy 800 bölcsődei, 5000 óvodai, 700 diákotthoni férőhely, 220 általá­nos, 40 szakmunkásképző iskolai tanterem, 1200 kórházi ágy, 54 ezer m2 kereskedelmi alapterület (Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom