Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
6 • PETŐFI NfPK • 1980. mir CÍM 8. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA (Folytatás az 5. oldalról.) A beruházási tevékenység hatékonysága lassan javul. Az építőipar .termelésnövekedésénél nagyobb mértékben emelkedett a kivitelezés alatt álló építmények száma, a befejezetlen beruházási állomány. Nem érvényesült megfelelően az a követelmény, hogy egyddöben kevesebb, de gyorsabb és szervezettebto kivitelezés legyen folyamatban. Továbbra is gondot okoz, hogy a beruházások befejezése, átadása a tervidőszakon belül egyenetlenül oszlik meg. Az építőipari kapacitás hiánya elsősorban Kecskeméten és Baján szükségessé tette a beruházások sorolását, s néhány beruházás elhalasztását. Ipari tevékenység Az iparban az elmúlt másfél évtizedben kibontakozott dinamikus növekedés tovább folytatódott. A legnagyobb termelési értéket előállító ágazat. Több. terméke a belföldi ellátásban és az exporttermelésben országosan is számottevő. A korszerűek mellett több üzem elavult technikával működik. Az indokolt rekonstrukciók és fejlesztések elmaradása következtében az eszközfelszereltség és gépesítettség foka nem kielégítő. Az V. ötéves terv fontosabb célkitűzései teljesülnek. A termelési érték megközelíti a 25 milliárd forintot. Az ipari termelés növekedése az országosnál gyorsabb volt, a korábbi magas ütem azonban a megyében is mérséklődött. A termelésbővülés évi átlagos mértéke 6—8,5%, amely alapvetően — a tervezettet meghaladó mértékben — a termelékenység növekedéséből származott. A tervezettnél mérsékeltebb 1,5—2 ezer fős ipari létszámbővülés valósult meg. Jobban érvényesült a szelektivitás, folytatódott a termelés koncentrációja. Erősödtek a városok és vonzáskörzetük termelési kapcsolatai, kialakulóban van az ipari szakosodás. A gazdálkodásban és az exportban a kisebb vállalatok és az ipari szövetkezetek rugalmas gazdasági, szervezeti egységeknek bizonyultak. Átmeneti és esetenkénti nehézségektől eltekintve a termékek jól értékesültek. Az export aránya először emelkedett 30% fölé, növekedett a tőkés exportértékesítés. A vállalatok egy része eredményesen munkálkodik a korszerű termékek, termelési eljárások kidolgozásán és bevezetésén, a gazdaságtalan termelés visszaszorításán, de nagyobb részüknél a termelési és termékszerkezet korszerűsítésében lassú a változások kibontakozása. A teljes tevékenység felülvizsgálatára van szükség néhány vállalatnál. Tovább bővült, és országos jelentőségűvé . vált a szénhidrogénbányászat. A szanki összekötő vezeték és mérőállomások megépítésével Kiskunhalas térségében is megindult a folyamatos termelés. Fejlődött a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek és berendezések gyártása a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. Oj termékeivel a gépipar progresszív képviselője a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek, a szellemi termékeket is előállító MMG Automatikai Művek Vezérléstechnikai Gyáregysége, a Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára, a BRG kecskeméti gyára, a MEDICOR soltvadkerti telepe. A megye könnyűipari ágazatának gazdasági helyzete ellentmondásosan alakult. Több üzem eredményesen alkalmazkodik a változó piaci igényekhez, az ipari szövetkezetek bővítették tőkés exportjukat. Nem kielégítő azonban a Halasi Kötöttárugyár és a Finomposztó Vállalat piacképessége és jövedelmezősége. A könnyűipari rekonstrukciós programok hatékonysága elmarad a tervezettől A megye gazdaságában az élelmiszeripar — a mezőgazdaság súlyának megfelelően — jelentős. Áz élelmiszeripar — a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, az ' UNI VER Szövetkezet és a hűtőipar bajai gyára — új termékekkel bővítette árukínálatát. A lakosság növekvő színvonalú ellátása mellett termelésének több mint fele exportra, és ennek mintegy 50%-a tőkés exportra kerül. Budapest után megyénkben dolgoznak a legtöbben az iparnak ebben az ágában. A végrehajtott műszaki fejlesztések ellenére az élelmiszeripar feldolgozó kapacitásának bővülése nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés növekedésével. A- feszültségek nem csökkentek, .egyes iparágakban tovább növekedtek. A termőhely közelében történő feldolgozás aránya csökkent Az aránytalanságok, különösen a gabonatárolók, keverék- takarmány-gyártó, tartósítóipari, hús- és tejfeldojgozó kapacitások, valamint hűtőtárolók terén szembetűnők. Ezekbejn az iparágakban már közepes mezőgazdasági termelés esetén is átvételi, feldolgozási, tárolási gondok jelentkeznek. A takarmánygyártó' kapacitás bővülése elmaradt az állattenyésztés növekedésétől, és emiatt az ellátási feszültségek nem mérséklődtek. Évente mintegy 15 ezer tonna takarmánygabonát tetemes költséggel megyén kívüli és távoli feldolgozókba szállítanak, majd a keveréktakarmányt a felhasználókhoz visszaszállítják. Több nagy kapacitású gabonatárház került átadásra, azonban ennek ellenére 50 —80 ezer tonna gabonát szükségtárolókban kell elhelyezni. A tartósítóipar már közepesnél jobb mezőgazdasági termés esetén átvételi, feldolgozási, tárolási gondokkal küzd. Hűtőipari berendezések hiányában sok, jó minőségű kertészeti terméket csak alacsonyabb feldolgozottságé, kevésbé értékes termékként lehet értékesíteni. Az állami húsiparban a: vágókapacitás nem változott. A Bácskai Húsipari Közös Vállalat termelésbe lépésével növekszik ugyan a feldolgozó kapacitás, azonban a sertésállomány növekedése meghaladta a kapacitásbővülést, ezért a feszültség növekedett. A tejtermelés négy év alatt más-., félszeresére nőtt. Ezzel szemben a tejipar jelentősebb fejlesztést a megyében nem hajtott végre. A borászatban nőtt a végtermék-kibocsátás. Fejlesztették a pezsgő, vermut "és "az üdítő italok gyártását. Ennek ellenére — főleg a tároló és palackozó kapacitások hiánya miatt — a bor jelentős hányada alacsony feldolgozottsági fokon, minimális nyereségtartalommal kerül ki a megyéből, a nagyabb nyereség pedig más vállalatoknál realizálódik. A sütőipari vállalatoknál folytatódtak az alapfejlesztések és a rekonstrukciók. A feszültségek’mérséklésére a helyi erőforrások mozgósításával, a megyében levő állami és szövetkezeti gazdaságok, áfész-ek országosan is jelentős — annak több mint egynegyedét adó — élelmiszerfeldolgozó tevékenységet folytatnak. A helyi erőforrások ilyen nagy arányú mozgósítása mellett is a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari kapacitás fennmaradt feszültségének az az oka, hogy egyes tröszti, nagyvállalati rendszerben működő vállalatok megyénkben a fejlesztési munkájukban nem érvényesítették a XI. kongresszus és a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozatát, amely előírta, hogy a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozó kapacitás közötti feszültségeket fokozatosan fel kell oldani, a feldolgozás kerüljön közelebb a mezőgazdasági termeléshez. A vállalati gazdálkodásban a belső tartalékok feltárása még nem vált a munka szerves részévé. A gépi berendezések jobb kihasználásában, a fajlagos anyag- és energiafelhasználásban, a munkaidő-veszteség csökkentésében, a szervezés és vezetés színvonalának emelésében, a szakemberellátottság javításában az előrehaladás lassú. A gyáregységek és telephelyek egy része gazdaságtalan és korszerűlten, hiányzik a tervezéshez és döntéshez szükséges önállóságuk, anyagi alapjuk, a gyáregységi rendszer nehezíti a hatékonyság és eredményesség helyi és vállalati megítélését Néhány vállalat tudatos és tervszerű tevékenységétől eltekintve, az üzemek többsége nem él a kooperáció adta lehetőségekkel. Kevés a közös gazdasági célokat kitűző együttműködés. Lassan fejlődik a Ús- és középvállalatoknak, valamint a szövetkezeteknek a nagyvállalatok termelési szerkezetéhez; kapcsolódó,, azt i kiegészítő kooperációja. A szerződéséé kötelezettség nem teljesítése veszélyezteti a termelés biztonságát, akadályozza a folyamatos munkavégzést. Gyakori a túlzott beszerzés és készletezés, áz anyaggazdálkodás szervezettsége nem kielégítő. A nem rubel elszámolású anyaghányad csökkent ugyan, de a tőkés import kiváltásának lehetőségeit csak részben használták ki. A helyes vállalati törekvéseket viszont olyan külső tényezők is akadályozzák, mint a partnerek' szállítási készsége, a helyettesítő anyagok minősége, beszerezhetősége. A lakossági szolgáltatások meghaladják az előirányzatokat, teljesítményértékük 'mintegy 50%-kal növekszik. A szocialista szektor mellett ebben fontos szerepe van az ipari szolgáltatások felét ellátó magánkisiparnak. A kiemelt szolgáltatások dinamikusan fejlődtek. A jelentős állami támogatással megvalósuló, csaknem 250 millió forintos beruházás korszerűsítette a szolgáltatóipar hálózatát, technikai felszereltségét. Építőipari szervezetek Az építőipar segítette társadalmi, gazdasági és területfejlesztési céljaink megvalósítását. Teljesítő- képességének fokozására tett intézkedések eredményeket hoztak. Termelése az utóbbi négy évben — az országos átlagot és a IV. ötéves tervet meghaladó mértékben — évi.ll—12%-kal növekedett. A megyei építési-szerelési teljesítmény értéke 1980-ra eléri az évi 5,4 milliárd forintot, amelyből a házilagos szervezetek tevékenysége közel egymilliárd forint. A határozatoknak megfelelően az átlagosnál jobban fejlődött a tanácsi építőipar, növelte termelését a szövetkezeti építőipar is. A fizetőképes beruházási igényeket azonban még így sem tudta kielégíteni. A felújítási, karbantartási munkák aránya alacsony a kivitelező szervezetek teljesítményén belül. Felgyorsult a minisztériumi és tanácsi építőipar . állóeszköz-fejlesztése, technikai korszerűsítése. Ebben jelentős szerepe volt a csaknem 250 millió forintos tanácsi támogatásnak is. A Kecskeméti Házgyár üzembe helyezése után folytatódott a házgyári kiszolgáló létesítmények építése, megkezdődött a vázszerkezetgyártás. Erőteljesebbé vált a gépesítés, a telephelyfejlesztés. A többszintes lakásépítésben meghatározóvá vált a házgyári építési technológia. A könnyűszerkezetes építés új bázisai alakultak ki. Nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma, szakmai tudása. A munkások fele szakmunkás, egy- harmada betanított munkás. Új munkásszállók és számos korszerű munkahelyi létesítmény építése révén javultak a szociális körülmények az állami építőiparban. Kedvezőbbé vált az építőipari dolgozók bérhelyzete, de még így is alacsonyabb az országos átlagnál. Egyes szakmákban — kőműves, ács, állványozó stb. — nem kielégítő az utánpótlás. Az üzem- és munkaszervezés a javulás ellenére sem kielégítő, hosszú a kivitelezések átfutási ideje, helyenként laza a munka- és technológiai fegyelem. Gyakoriak a minőségi hiányosságok. A hatékony folyamatos munkát nehezítik az építőipar belső aránytalanságai. Nem fejlődött kielégítően a szakszerelőipar, szűk a lakás- és középület-karbantartó kapacitás. Az építőipari szervezetek együttműködése elsősorban az alvállalkozói kapcsolatokra szorítkozott^ de a szervezetek közötti hatékony munkamegosztás összehangolt fejlesztési lehetőségét még nem használták ki. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasága az 1975 óta elért fejlődésével országosan Is kiemelkedő szerepét megőrizte, és egyes területeken tovább növelté. Az ország mezőgazdasági termeléséből hosszú idő óta 10—12%-kal részesedik, amelyen belül az elmúlt években növelte a napraforgó-, szőlő-, zöldség-, valamint a sertés- és baromfihús-termelés arányát A mezőgazdasáp 1976—1980 között a népgazdasági tervvel azonos mértékű, 16—18%-os termelésnövekedést irányzott elő. A termelés összességében — a kedvezőtlen időjárás ellenére — céljainknak megfelelően alakult. A mezőgazdasági termelés növekedése a tervidőszakban nem volt egyenletes. Az 1976. évi mintegy 8%-os visszaesést a következő évek nagyobb arányú növekménye egyenlítette ki. Az előző tervidőszakhoz hasonlóan az állattenyésztés növekedési üteme meghaladta a növénytermesztését. A mezőgazdaság anyagi-technikai bázisa szélesedett, ennek üteme azonban 'mérsékeltebb a IV. ötéves tervénél. Nőtt a nagy teljesítményű erőgépek száma, a vonóerő-kapacitás.. Az eszközellátottság akadozik, összetétele nem minden esetben felel meg a korszerű termelés követelményeinek. A szántóföldi növénytermesztésben folytatódott a szakosodás. A termelés. jobban' igazodott az üzemi és természeti adottságokhoz. A gabonafélék vetésterülete kismértékben csökkent, a termésmennyiség viszont nőtt. A búza és kukorica a vetésterület 56%-át foglalja el, terméseredményük meghatározó az egész ágazatra. A rét- és1 legelőgazdálkodásban több állami gazdaság és szövetkezet kezdeményezésével előrelépés történt: 1 7700 hektár korszerű gyeptelepítést valósítottak meg. Ezzel együtt mintegy 37 ezer hektárt művelnek intenzíven, de további több mint 30 ezer hektár gyep nem kellő hatékonysággal hasznosított. A zöldségtermesztés jelentősen j fejlődött. A termőterület 17 100 I hektárról 22 200 hektárra nőtt. A termés mennyisége — a kistermeléssel együtt—évente -280—300 ezer tonna között van, ez 25%-kal több az 1980. évi célkitűzésnél. Az elért fejlődés eredményeként ja-1 vult a lakosság és az ipar zöldségellátása, növekedett az export. A szőlőültetvények területe 1975-höz! viszonyítva 12%-kal csökkent, az 56 700 hektárral szemben 1979-ben 49 700 'hektár. A tervidőszak végére az új telepítésekkel mintegy >50 ezer hektár szőlő termésével lehet számolni, melyben 55% körül alakul a nagyüzemi szőlő. Ezzel párhuzamosan a szövetkezetekben folyamatos a tagi szőlő rekonstrukciója is. A szőlőtermés mennyisége évenként 161 ezer és 288 ezer tonna-között ingadozott. A gyümölcstermesztés fejlődése — az alma kivételével, — megtor- 'pant, '’ a térmőíéfÜlétT6 870 hektárról 16 000 hektárra csökkent. A termés' mennyiségé 137 ezer és 171 j ezer tonna között alakult. Gondot j okoz a csonthéjasok termesztése, ezen belül á kajszi ültetvények ! pusztulása. Ezeknél a gyümölcsö-1 söknél nagy a termelési kockázat, a kézimunkaigény és igen sok feszültség forrása a gépesítettség I hiánya. A termelőüzemek az V. ötéves j tervidőszakra a szőlő- és gyümölcstermelés termőalapjainak biztosítása céljából 6 ezer nektár szőlő és 3200 hektár gyümölcsös ültetvény telepítését irányozták elő. A telepítés teljesítése évente | növekvő ütemű', és 1980 végére szőlőben megközelíti a tervet, míg I a gyümölcsféléknél jelentősen el-1 marad attól. A megváltozott pénzügyi szabályozók a tervidőszak első feléhez viszonyítva lényegesen nagyabb terheket rónak'a telepítő! üzemekre. A telepítésekre fordítandó nagy sajáterő-igénybe- vétel más fontos beruházásoktól vonja el a fejlesztési összegeket. Üj állattenyésztési telepek épültek 6300 szarvasmarha-, 480 000 darab húscsirke- és 150 000 darab tojóférőhellyel. A korábban épült telepek korszerűsítése gondot jelentett a nagyüzemeknek. Az 52 szakosított állattenyésztési telep kihasználtsága javult. Az állattenyésztésben folytatódott a szakosodás, tovább terjedt a I jobb genetikai adottságokkal rendelkező fajták tenyésztése. Azonban a fajlagos takarmányfelhasználás nem javult kielégítően. A szarvasmarha-állomány több mint 10%-kal növekedett, jelenleg meghaladja a 150 000 darabot A tehenenkénti tejhozam az . 1970. évi 2376 és az 1975. évi 2554 literrel szemben több mint 3500 liter. A fajtaátalakító keresztezésekkel párhuzamosan folytatódott a területi adottságoknak megfelelő hasznosítási irányok kialakítása. A legelőterületek jobb kihasználását elősegítette egyes körzetekben a húsmarhaállomány gyarapodása. Ennek ellenére a vágómarha-kibocsátás az állománycsere és a piaci kereslet változása miatt átmenetileg csökkent. A vágósertés-kibocsátás egyenletesen, gyors ütemben fejlődött és 1978-ban meghaladta az 1980-, ra előirányzottat is. A sertéskibocsátás az 1970. évi 535 ezer és az 1975. évi 1025 ezer darabbal szemben 1979-ben 1350 ezer darab körül alakult. A nagyüzemi sertés- állomány több mint fele, szakosított telepeken Van. A vágósertés- termelés a háztáji és kisüzemekben «fejlődött erőteljesen. A juhtenyésztésben javult a tenyésztés színvonala, az állomány fiatalodott és másfélszeresére nőtt. A sok elavult, korszerűtlen juhtartó létesítmény mellett új, olcsó és gépesíthető telepek épültek. A baromfitenyésztésben a tervezettnél gyorsabb volt az állomány- növekedés. Az 1978. évi kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt a növekedés üteme mérséklődött. A tojás termelés hasonló módon változott. A rugalmas termelési szerkezet- váltás jó példája a fellendülő nyúltenyésztés. Az JLfész-ek. és a' vaskűti Bácska í Mg. Termelőszövetkezet szervezésében 21 szakcsoport folytat jelentős termelést. A halászat minimális területnövekedés mellett fejlődött. A haltermelés az intenzív halgazdálko; dás eredményeként 1975 óta 38%- kal nőtt. További halastavak épír tésére van lehetőség, s ezek előkészítő munkálatai megkezdődtek. A tervszerű telepítéssel több mint 9 ezer hektárral gyarapodott az erdőterület. Az új erdők a mezőgazdaság számára kevésbé alkalmas területekre kerültek. Nőtt az élőfakészlet és a fakitermelés, javult a feldolgozottság aránya, de a kitermelt faanyagot többségében feldolgozatlanul ’értékesítik a bel-, és külföldi piacokon. Több városban és községben készült új park- és pihenőerdő. A természet- védelem területi és szervezeti keretei. kialakultak. Az 1975-ben megalakított Kiskunsági Nemzeti Park a kijelölt területeken folyamatosan feltárja és védi a természeti értékeket. A vadgazdaságban jó eredmények születtek, különösen a fácán- és őzállomány növelésében. A vadértékesítés ezzel párhuza-1"1-pfj“ j fßJ;?j,. “A 5 ,A 'vizedZdáiWodás jelentős *?®- " adkíokar Öl'dou me^a Meg^beh. Az V. ötéves tervben kiemelt szerepet kapott a vízrendezés és belvízelvezetés, melynek eredményeként tovább csökkentek az ár- és belvízkárok. A vízvisszatartásban és a víztárolók építésében azonban csak részeredmények születtek. A tervidőszak végéig elkészül — Solttól az országhatárig — a Duna töltéserősítési munkája. Tovább nőtt az öntözött terület, és újabb öntözőtelepek építése is folyamatban van. Nem javult viszont az öntözőkapacitás kihasználtsága. A megye mezőgazdaságában a termelés fejlődésének fő forrását a szocialista nagyüzemek jelentették. Az állami gazdaságok termelési technológiájukat folyamatosan korszerűsítették, növekedtek hozamaik és tovább bővítették kooperációs kapcsolataikat. A termelés szervezésével, és a korszerű technológiai eljárások átadásával hatást gyakoroltak a szövetkezeti gazdálkodás színvonalának emelésére is. A jelenlegi követelményeiknek megfelelő területnagyságon, kialakult szervezeti keretek között tevékenykedtek. Termelési értéküket az országos és megyei átlagnál jobban növelték. Többségük megfelelt az élenjáró követelményéknek. Áz átlagosnál jobb eszköz- és szakember-ellátottsággal több ágazatban kiemelkedő hozamokat értek el. Eszköz- hatékonyságuk, költséggazdálkodásuk azonban nem fejlődött a kívánalmaknak’ megfelelően. A termelőszövetkezetek szerepe tovább nőtt a megye mezőgazdasági termelésében. Folytatódott a specializáció és a koncentráció, bővült az iparszerű termelés, és megközelítőleg kialakultak a nagyüzemi méretek. A szövetkezetek száma kampány- és erőltetett egyesítési törekvésektől mentesen, az önkéntes és indokolt egyesülések útján 140-ről 109-re csökkent, átlagterületük 3800 hektár. A természeti tényezők, az anyagi-technikai felszereltség, és a vezetésbeli különbségek miatt megyénkben a termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala erősen differenciált. Több mint egyhar- maduk kedvezőtlen termőhelyi adottságok között dolgozik, ahol a bővített újratermelést megvalósítani csak állami támogatás igény- bevétele mellett lehet. A termelő- szövetkezetek több 'mint fele magas színvonalon gazdálkodik, széles körben alkalmazzák a, korszerű termélési eljárásokat, javult a szervezettség. Termelési szerkezetük tovább egyszerűsödött, a termőhelyi adottságokhoz igazodó árunövények vetésterülete nőtt. A termelőszövetkezetek számottevő kiegészítő tevékenységet folytatnak. Az alap- és a kiegészítő tevékenység növekedési üteme közel azonos,' kivéve a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteket, ahol a kiegészítő tevékenység gyorsabban (kétszeresen) bővült. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységek ilyen mértékű alakulása segítette a szövetkezetek rugalmasabb gazdálkodását, az alap- tevékenység további fejlesztését. A szakszövetkezetek közel 100 ezer hektáron gazdálkodnak, politikai és gazdasági szerepük jelentős. Tevékenységük szocialista jellege fokozatosan .fejlődik, területük több mint 60%-án közös gazdálkodást folytatnak. Javult a vezetés színvonala. Előreléptek a növénytermesztés és állatenyész- tés fejlesztésében, fokozódott a tagok közös munkában való részvétele. Jelentős szerepet vállalnak a megye szőlő- és gyümölcstelepítési tervének végrehajtásában. A háztáji és kisegítő gazdaságok továbbra is jelentős mértékben- befolyásolják a mezőgazda- sági termelés alakulását. Termelésük az 1975. és 1976. éyi visszaesést követően 1977-től egyenletesen fejlődött. Több termékcsoportban nélkülözhetetlenek a termékeik. Az állami intézkedések és a helyi szervező munka hatására termelésük jól alkalmazkodik az igényekhez, amelyeknek alapján eredmények születtek. A termelési rendszerek tevékenysége — főként mennyiségi növekedéssel — bővült, hatásuk >!kedVeZő, a korszerű tecbfnlká ro'és -technológia terjesztői voltak., .1975 és 1978 között megkétszereződött . a rendszerbe vont terület nagysága és a partnergazdaságok száma. Több ágazatban termelést- irányító 'szerepük meghatározó. Jelenleg a szántóföldi növénytermesztés 46, a kertészet- 45, az állattenyésztés 25%-át fogják át. A megyében 18 rendszer működik, ennek fele megyei központú. Az egyes rendszerek szolgáltatásának színvonala, eredményessége és a szolgáltatások ellenértéké között különbségek vannak. A megye mezőgazdaságában 70 gazdasági társulás (az országban levő társulások több mint 10%-a) tevékenykedik, főként szövetkezetek, kisebb mértékben állami gazdaságok és élelmiszeripari vállalatok részvételével. Az önálló vállalkozások száma 14-ről 12rre csökkent, az egyszerű társulásoké növekedett. Az önálló együttműködéseknek 60%-a mezőgazdasági termelő-, értékesítő tevékenységet folytat, a többi ipari, építőipari és a mezőgazdasághoz kapcsolódó szol- ' gáltatást végez. Az egyszerű társulások egy-egy -mezőgazdasági ágazat részfeladatait végzik közösen. A gazdasági együttműködések viszonylag lassú ütemben fejlődtek. Ez érdekeltségi és szemléletbeli okokra vezethető vissza. A legnagyobb gazdasági együttműködés a megyében a Bácskai Húsipari Közös Vállalat, melyet 19 termelőszövetkezet, 5 állami gazdaság, a Húsipari Hizlaló Vállalat és az Állatforgalmi'és Húsipari Tröszt hozott létre. A 200 ezer darab sertés vágására és feldolgozására alkalmas húskombinát létrehozásához szükséges pénzügyi alapok 35%-át mezőgazdasági üzemek, 65%-át a húsipar biztosította. A gazdasági együttműködések új formájaként — zöldségtermesz(Folytatás a 7. oldalon.)
