Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
4 • PETŐFI N£PE • 1980. március 16. TÖBB ÉVES HUZAVONA ÖT VASKOS DOSSZIÉBAN A szalkszentmártoni kavicsbánya ügye AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Egy tragikus baleset tanulságai Hol volt, hol nem volt. volt egyszer egy termelőszövetkezet és annak egy kavicsbányája. — így is kezdődhetne, az a mesének sem akármilyen történet, amely öt vaskos dossziéba gyűlt már évek folyamán, a szalkszentmártoni Petőfi Tsz elnökének íróasztalán. Kérvények, határozatok, felszólítások, kimutatások... Hogy ez nem mese? Sajnos nem, csak egyes részei meseszerűen hihetetlenek. De ne szaporítsuk a szót! Hiszen nemcsak volt, létezik ma is, a téesz is meg a kavicsbánya is. Előzmény Egyszerűen, röviden így szól a történet: Évtizedek óta foglalkozik kavicskitermeléssel a szalkszentmártoni övezetben, a Duna és a védgát közötti saját területén a termelőszövetkezet. A több, mint 400 ■ hektáros „hullámtéri” szakaszon becslések szerint körülbelül 30 millió köbméter sódert rejt a föld. A Petőfi Tsz, a kezdet kezdetén kezdetleges módszerekkel, idővel azonban egyre korszerűbb eszközökkel, egyre nagyobb mennyiségben termelte ki az építőkavicsot. Ma már kotrógépek, markolók dolgoznak, s iparvágányon indulnak a sóderrel megrakott vagonok. A korszerűsítés fokozatosan történt az évek folyamán, ahogy a szükség és a lehetőségek engedték, összességében azonban csaknem 100 millióra rúgnak a ráfordítás költségei. A korszerű eszközök üzembe állításával 13—15 méter mélységből is felszínre tudják hozni a kavicsot, vagyis lehetővé vált a teljes kiaknázás. Így ma már évente mintegy 350 ezer köbméter sóder kitermelését ' végzik a szövetkezet bányájában. A bányászatra a tanácstól kapott engedélyt annak idején a tsz, az iparvágány építésére a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumtól. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárult, hogy megszüntessék a „hullámtéren”, vagyis a kavicsbánya vidékén a mezőgazdasági művelést, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium pedig nem tartott igényt e területre. Mint a rétestészta... Eddig valóban egyszerű a történet. A bonyodalmak péhány éve kezdődtek, amikor is az Országos Ásványvagyon Védelmi Bizottság közbeszólt. — Ettől kezdődően gyűlnek a „párbeszédek” a vaskos dossziékban. — A bányászathoz ugyanis „megkutatottsági” engedély szükséges, amit még a mai napig sem adott ki a Petőfi Tsz-nek a bizottság. Legfőbb érve, hogy a földben levő kincsek kitermelése az államot, vagyis az állami vállalatokat illeti. Továbbá, hogy a területek teljes kiaknázása olyan mérvű — milliárdos! — beruházásokat igényel, amire nem lehet képes egy termelőszövetkezet. így az Ásványvagyon Védelmi Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kavicsbányát a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat — népszerűbb nevén a FOKA — rendelkezésére kell bocsátani. S ha a yállalat úgy látja jónak, hát adjon némi területet a „tsz tulajdonából a tsz- nek”, hogy kavicsot bányászhasson (?) — Meglepő? Igen, bár nem ez az egyedüli fonáksága ennek a ;,rétestésztára” emlékeztető huzavonának ... Egyébként az említett beruházási összeggel a FOKA sem rendelkezik. Ezenkívül már évekkel ezelőtt megállapodott a Petőfi Tsz-szel, miszerint a szalkszentmártoni övezetet megosztják, s a kavicsot rejtő területek több, mint kétharmad részén a vállalat végezné a kitermelést, függetlenül a termelőszövetkezet évek óta működtetett, 119 hektáros bányavidékétől. Ez a megoldás a FO- KA-nak is kedvezőbb, hiszen fokozatosan, a termelékenységétől függően bérelhetné a területeket; Az ügyhöz hozzátartozik tehát, hogy a vállalat nem tart igényt az egész hullámtérre. Továbbá, hogy a megállapodások szerinti, part menti részek sóderkészletének kitermelését már régóta szeretné elkezdeni a FOKA, de ebben megakadályozza az egész területre vonatkozó, megkutatottsági nyilatkozat kiadásának késleltetése. Ezért is érthetetlen az Ásványvagyon Védelmi Bizottság több éves huzavonája, miközben látszólag a FOKA érdekeiért kardoskodik. Ugyanis a vállalat nem igényli az ilyen segítséget, sőt tiltakozik a bizottság nehézkes ügyintézése ellen, s a nyilatkozat kiadását sürgette Érvek és remények — Hogy miért foglalkozik egy termelőszövetkezet bányászattal? Egyszerű a felelet — mondja Koszta Flórián, a szalkszentmártoni Petőfi Tsz elnöke. — Először is a helyi adottságok, lehetőségek késztettek erre bennünket. Továbbá ezzel a tevékenységünkkel, a mezőgazdasági munkák közötti holtidőben is le tudjuk kötni a felszabaduló gépi és munkaerő-kapacitást. Az évek folyamán kavicsbányánk korszerűsítésére több millió forintot fordítottunk, hogy zökkenőmentesebben, egyre intenzívebben történhessen a kitermelés. Ezért mondhatni, hogy ma már szinte létkérdése szövetkezetünknek a megkutatottsági nyilatkozat. Évi össztermelésünk árbevételének csaknem 20 százalékát jelenti a bánya. Emellett munka- lehetőségét biztosítunk a helyi lakosságnak, hiszen nincs semmiféle jelentősebb ipari üzeme Szalk- szentmártonnak. A megye vezető szervein kívül több állami, központi szervezet is támogatja törekvéseinket, s öt vaskos dosszién, meg számtalan tárgyaláson át eljutottunk odáig, hogy remélhetőleg a jövőben is foglalkozhatunk kavicskitermeléssel. Persze a megkutatottsági nyilatkozat kiadásáig még labilis a bányánk további sorsa. A FOKA-val jó a kapcsolatunk, megállapodásaink mindkettőnknek kedvező feltételeket (t • A szalkszentmártoni termelőszövetkezet bányavidékének egy része: ahonnan az építőkavics indul... •... Bács-Kiskun megye építőipari vállalataihoz érkezve ilyen formában látjuk viszont. (Straszer András felvételei) teremtenek. Nehezen érthető az Ásványvagyon Védelmi Bizottság huzavonája... Igen, s mindehhez nem árt még hozzátenni, hogy az országban nem az egyedüli a szalkszentmártoni tsz, amely bányászattal foglalkozik, hiszen a melléküzem- ágak kialakítása tudvalévőén észszerű megoldás a mezőgazdasági munkák.-, ciklikussága következtében felszabaduló termelői, kapacitások kiháSztiáláSSíá. ° Dé ~ eti?, hogy milyen gazdasági ágazathoz tartozzon a melléküzem, mindenekelőtt a helyi adottságok, lehetőségek határozzák meg. A szalkszentmártoni Petőfi Tsz esetében vitathatatlanul a kavicsbányászat kínálkozik a legjobb, legésszerűbb lehetőségnek. Megoldást sürgetve — A termelőszövetkezet kavicskitermelése több szempontból is jelentős — mondja Márton Lajos, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője. — A bányászatból származó bevételek nagyobb részét a mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére fordítják. Emellett lényegesen hozzájárul a Petőfi Tsz megyénk építőiparának sóderellátásához, hiszen évi kavicskitermelésének mintegy 80—90 százaléka Bács- Kiskun építőipari vállalataihoz kerül gyorsan, olcsón, zökkenőmentesen. Tehát adott esetben a terület megosztása, a tsz és a FOKA egymástól független bányászata, mindenképpen a legésszerűbb megoldás, s ezt szorgalmazzák mindkét fél érdekei is, nem beszélve az építőipar anyagellátásáról, a bánya korszerűsítésére áldozott milliókról, a helyi lakosság munkalehetőségeiről... Éppen ezért, mi is ezt a megoldást támogatjuk. Jelenleg, minisztériumi 'szinten folynak ártárgyalások ebben az ügyben, s előreláthatólag egy-két hónapon belül véget ér e több éves bizonytalanság. Reméljük kedvezően, s a szalkszentmár- toniak a jövőben is foglalkozhatnak kavicsbányászattal. Összegezve Egyértelműen megállapítható tehát: a Petőfi Tsz kavicsbányájának további üzemeltetése érdeke a szövetkezetnek, a községnek, a megyének, az építőiparnak, egyszóval a népgazdaságnak is, vagyis összességében közérdek. És ez az egyszerű következtetés több éves huzavonává bonyolódott... Miért? — kérdezhetné értetlenkedve akárki, de a választ < újra csak ott lehetne kezdeni, hogy: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy termelőszövetkezet és annak egy kavicsbányája... Koloh Elek A közelmúltban fejeződött be a vizsgálat Taskovics József közlekedési balesete ügyében. Annak idején lapunkban is megjelent a hír: 1979. november 15-én 21 óra 15 perckor Kisszállás határában, az 53-as számú úton, Taskovics József kisszállási lakos az' általa vezetett személygépkocsival gyorshajtás következtében letért az úttest jobb oldali útpadkájára, ezután a jobb , oldli árokban egy fának) ütközve, felborult. A baleset következtében Taskovics József életét vesztette, míg Virág Tibor kisszállási lakos súlyos, sérüléseket szenvedett. A lefolytatott vizsgálat során megdöbbentő körülményekre derült fény. November 15-én a késő délutáni órákban három kisszállási fiatalember találkozott a helybeli Piroshetes vendéglőben. Virág Tibor, Benedek József és Taskovics József. O már Lada típusú személygépkocsival 'érkezett. Italoztak, szórakoztak, ivott Taskovics is. Este 8 óra 30 perc körül elhatározták, hogy az 55. számú út melletti Stop csárdába mennek pacalt vacsorázni a Taskovics által vezetett személygépkocsival. Odaérkezésükkor a pacal már elfogyott, így tovább mentek a ba- lotaszállási Autós csárdába. Pacal már ott sem volt, ők azonban helyet foglaltak, és szeszes italt fogyasztottak. A gépkocsit vezető Taskovics József is ivott. Az Autós csárdából 21 órakor indultak vissza Kisszállásra azzal, hogy még benéznek a, Piroshetes vendéglőbe. Az események innen gyorsan követték egymást. A gépkocsit Taskovics József vezette, elöl mellette ült Benedek József, míg a bal hátsó ülésen foglalt helyet Virág Tibor. Idézet Benedek József hyomozás során tett vallomásából : „Taskovics mellett ültem elöl. A biztonsági öve sem neki, sem nekem nem volt bekapcsolva. Megítélésem szerint 100—110 kilométeres sebességgel haladhattunk Kisszállás irányában. Taskovics a magnót még .induláskor bekapcsolta, szólt a zene, Taskovics, pedig elengedte, a, kormányt,, tapsolt, 'énekelt, és a térdeivel kormányzott. Mondtam neki, hogy fogja meg a kormányt, lassítson, ne hajtson annyira. A kormányt továbbra sem fogta meg Taskovics, majd éreztem, hogy előbb balra, majd jobbra billen a személygépkocsi, de a kormányt még ekkor sem ragadta meg. A következő pillanatban jobbra tértünk, egy kerékvetőt kiütött a gépkocsi, majd az árokba ment, az árok külső oldalánál bal oldalára billent, és a vezetőfülkéjével egy fának ütközött.. Én kiestem, nem sérültem meg.” Ugyanerről Virág Tibor így nyilatkozott: „A személygépkocsi vezetője elengedte a kormányt, és térdével kormányozta a gépkocsit, eközben dalolt és tapsolt a feje fölött. Benedek József és én is mondtuk neki, hogy lassítson, fogja meg a kormányt, de Taskovics József ennek ellenére annál jobban bohóckodott és mulatott.” A nyomozás megállapítása szerint, Taskovics József 1979. november 15-én 21 óra 15 perckor az 53. számú útvonalon Kisszállás felé közepes fokú alkoholos bélo- lyásoltság állapotában, országúti fényszóró használata mellett, a •viharos erejű szélben mintegy 130 kilométeres sebességgel vezette a személygépkocsit. Kisszállás határában egyenes útszakaszon ittassága, túlzott sebessége következtében indokolatlanul' letért a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára, és ott 2,7 méter megtétele után az útárokba került, majd ott tovább haladva 67 kilométeres sebességgel egy fának ütközve felborult járművével. A baleset következtében Taskovics József olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Súlyos sérüléseket szenvedett Virág Tibor, míg Benedek József szerencsés véletlen következtében nem sérült meg. A személygépkocsiban mintegy 50 ezer forint összegű kár keletkezett. A baleset vizsgálatába bevont műszaki szakértő kimutatta, hogy Taskpvics József a járművet igen nagy sebességgel vezette, és e nagy sebességnél a, kifogástalan állapotú gumiabroncsok ellenére csökkent a gumik tapadása, ezt pedig tovább csökkentette a viharos erejű szél. A szél részben oldalról, részben hátulról érte a gépkocsit, így ae útról való letéréshez jelentősen hozzájárult. A nagy sebességre való tekintettel a gépkocsi vezetőjének nem állt rendelkezésére megefelelő idő a cselekvéshez. Taskovics Józsefet — életben maradása esetében — súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette miatt kellene felelősségre vonni, így azonban a nyomozás megszüntetésére került sor. Lezárult egy nyomozás, irattárba kerülnek az iratok. Véget ért, sajnos, egy 19 éves, életerős fiatalember élete. Szükségszerű volt j ez ?;, IVLrért kellett [a gépkocsi t ; i t- tasan, biztonsági qv használata nélkül, igen nagy sebességgel vezetnie, bravúroskodásból a kormányt elengednie, térddel kormányozni, a volán mellett mulatni? Ki ad mindezekre választ? Talán nála is Utasabb utasai, akik túlélték a szerencsétlenséget? Vajon hány haláleset, hány súlyos sérülés, egész életre szóló rokkantság kell még ahhoz, hogy végre megértsék fiatalok és idősek, a közúti közlekedésben bármilyen formában részt vevők egyaránt: a gépjármű nem játék, vezetés közben nem lehet vagánykodni. Aki vezet és utast szállít, az felelősséggel tartozik embertársa életéért, testi épségéért. Az elmúlt évben a megye közútjain 143 halálos baleset történt, amelynek következtében 161 ember vesztette életét. E balesetek 26,6 százaléka volt ittasságra visszavezethető. Ez az arány 1978-ban még 19,6 százalékos volt. Elgondolkoztató adatok! Dr. Ábrahám István közlekedési ügyész A ceyloni teától a kecskeméti klímaházig • Dr. Baski Zsuzsanna az üvegházi molytetű életmódját vizsgálja a klíma- kamrába f ültetett paradicsom, töveken. (Karáth Imre felvételei) KONCZEK JÓZSEF: A kapcsolat Az ősi időkben egész földrészek lakosságát ítélte éhínségre a termést elpusztító gabonaüszög, lisztharmat, vagy sáska fellépése. Népek haltak ki, mert nem tudtak a kártevők ellen védekezni. Egykorú írások szerint, a híres ceyloni ültetvényeket egy ismeretlen rozsda támadta meg, és tette tönkre úgy, hogy írmagja sem maradt. Azóta vált Afrika a kakaó új hazájává, s jelenleg a világ kakótermésének négyötöde az afrikai földrészről származik. A mai Sri Lanka területén pedig a neves ceyloni tea termesztése vált általánossá, mivel a teát megkímélte a gombakártevő. A tudósok véleménye szerint, az írországi tömeges kivándorlást sáskajárás után fellépett ’éhínség idézhette elő. A hajdani 23 milliós lakosságból jelenleg csupán néhány millió él az ír szigeteken. Az I. világháború ' után egész Európát sújtó élelmiszerhiányhoz nagymértékben hozzájárult a burgonyavész, amely elpusztította a termést. / A világon ma is se szeri, se száma a kultúrnövényeket károsító állati vagy növényi szervezeteknek.- Ezért korunknak velejárója a kemizálás. A növényvédelem vállalkozik arra, hogy legalább a termésnek egyharmadát megmentse a különböző vegyszerek, műszaki berendezések segítségével. Tudományos intézetek szakemberei folytatnak különböző kutatásokat a növényi és állati kártevők megismerésére, s a védekezési eljárások kidolgozására. Kecskeméten a Zöldség termesztési Kutatóintézetben is végeznek ilyen irányú kísérleteket. A tudományos kutatómunka feltételeit nagy miértékben javította az, hogy a közelmúltban üzembe helyezték az intézet klímaházát. Abban öt és hat négyzetméter alap- területű, egymástól tökéletesen elszigetelt 48 klímakamrában a különböző növényfajokat, fájtá- kat teljesen elzártan lehet nevelni, s velük a kutatási témakörnek .megfelelő kísérleteket folytatni. * Az intézet tudományos munkatársa dr. Baski Zsuzsanna vek- torológüs, aki a zöldségfélék vírusmentesítési programja keretében az uborka- és paradicsomfélékkel foglalkozik. Bebizonyosodott, hogy a molytetű a vírusok egyik terjesztője. A rovar életmódjának megismerésével, s a védekezés különböző módozatainak kidolgozásával lehet megtalálni az utat a termést károsító vírusok leküzdéséhez is. K. A. — Na, gyere ki, öltözz fel. •Aztán, ahogy kijött a vízből.... ... a Fiú karjai felé nyúltak, de furcsán, mert ebben' a pillanatban, ahogyan fejét felemelte, arcán a Hold fénye... ... hogyan történt? A megpörkölt szikla porfelhővé omlott. Irtózatos zörejek közben nagy sziklatömbök zuhogtak a vízbe, és a megijedt teknőcök messzire előrenyúló nyakkal siettek felfelé a dombon. Szánalmas kecmergésük szinte a szemébe fényképeződött. ... nem akarta ő ezt. . Föléje térdelt. Masszírozni kezdte a szívét. A Fiú kinyitotta szemét. — Nincs bajod? — Ne ijesztgessen, parancsnok. — Én ijedtem meg. — Hol van? — Eldobtam. .. — Majdnem megölt, tudja-e? Pedig már megmondtam , magának, hogy szerintem itt semmi szükség fegyverre. Csak nézte és mosolygott. — Mutassa! Nem égette meg a ruháját? A sugárfegyver a ruhát nem sértette fel, de reaktív erejétől a leomlott sziklafal. alatt gőzölögve forrt, fortyogott a víz. — Na, látja. Elrontotta a fürdőhelyemet is. — Nem baj. — Nem hát. Ne idegeskedj, parancsnok. Feküdj ide, nézd, milyen mély az ég. — Vissza kell menni? A parancsnok hallgatott. — Az lehetetlen, hogy nincsen megoldás. Amikor a Központban voltam, beszéltem az Equus személyzetével. Hallgattak, így hát, helyesebben szólva, én beszéltem. Még tarthatott a sokk, az Equus kalandos útjának hatása. És a kapitány nincs sehol. Nem értem, nem'értem ... — Mit kutatunk mi itt tulajdonképpen? Elcsodálkozott a Fiún. És elgondolkodott. Valóban. Hiszen nem mondta meg nekik. És ők azóta, hogy idejöttek, engedelmeskedtek minden parancsának, kuI • Szikszai Károly rajza. tattak vele együtt nap mint nap. És nem is kérdeztek. Ezt korábban természetesnek vette. Miért csodálkozik el most? — Azt mondod, megsértettelek benneteket? — Azt. — Igazad van. Megsértettelek benneteket... Na, most már tényleg öltözz fel, — V isszamegyünk? — A Központba nem. Az űrhajóra. — Mit tervezel, parancsnok? — Meg kell beszélnünk mindent. — Ez mindjárt más. — De a parancsnokságot nem adom át. — Ki kérte? — Igaz. — Na látja... na látod... (Folytatjuk) _ _I. I i
