Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 2. ÖSSZEÜLT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET Gálovics Endre, a Ganz Villamossági Művek bajai gyárának szakmunkása Manapság so­kat hallunk, beszélünk gaz­dasági helyze­tünkről, és le­gyünk őszin- ____ t ék: nem ok nélkül — kezd- . iS?/ te a felszóla- * Jtű 1 ló. - Csak né- ' hány számot > 'JL j említenék üze- ;* ' v; j műnkről. Í975- W ­ben 416 millió forint, tavaly már 745 millió forint értéket termel­tünk. Nyereségünk ugyanerre az Időre vetítve 51 millió, illetve ta­valy 116 millió forint volt. Ez a fejlődési ütem nemcsak ránk jel­lemző, hanem igaz ez a város és a megye más üzemeire is. A mi­nőségi követelményektől viszont lényegesen elmaradtunk. Megíté­lésünk szerint túl sokáig tétlenül néztük a herdálást, a nemtörő­dömséget, a nép vagyonának po­csékolását. Mi munkások megértjük a nép­gazdaság gondjait és ha őszintén szólnak hozzánk, szívesen teszünk eleget a nagyobb követelmények­nek. De ehhez a vezetés teremt­se meg a megfelelő feltételeket. A továbbiakban szólt arról, hogy a kongresszusi irányelveket üzemükben is megtárgyalták és a munkások között olyan vélemé­nyek alakultak ki, hogy ezek he­lyesen és konkrétan határozzák meg a tennivalókat. A munkapad mellett hangzottak el azok a vé­lemények, amelyek hathatós in­tézkedéseket kérnek a vezetés ja­vítására, a munka jobb megszer- vézésére! Ezek összegezésekor a párt- és gazdasági vezetők arra a következtetésre jutottak, hogy az észrevételek jogosak és meg­oldásra várnak. ' A hatékonyabb munkavégzés érdekében bevezették a differen­ciált bérezést. Közösen úgy ha­tároztak, hogy az idén a bérfej­lesztési i lehetőséget megfelezik, ötven százalékát alapbéresítik, a másik felével mozgóbérként egy- egy gazdálkodó egység illetékes vezetői rendelkeznek. Ez lehető­séget ad olyan ösztönzők beveze­tésére, amd lehetővé teszi a mun­kaidő jobb kihasználását, a tel­jesítményszint növekedését és nem utolsósorban a minőség ja­vítását. A gyárban jelenleg tiszt­séget viselő minden vezető ennek alapján önálló gazdálkodóvá vá­lik. A csoportok irányítóitól az igazgatóig. Az új ösztönzőrend­szer feltételezi, hogy mindenki fe­lelősségteljesen ellátja feladatát. Természetesen, ahol a vezetés a körülményeknek nem felel meg, illetve nem képes eleget tenni a megnövekedett feladatoknak, ott elengedhetetlen a személycsere. A gyárban máris több fiatalt helyez­tek magasabb beosztásba. Nagy ré­szük jól megállja a helyét. Természetesen — hangoztatta a felszólaló — ez nem ment min­dig gondtalanul és simán. Nekünk kommunistáknak is sok vitánk volt és. vállalni kellett a meggyő­zés érdekében ránk háruló fel­adatokat. Mi megtettük az első lépéseket, tehát gyárunkban nem egymásra mutogatunk. Saját munkánk javítása mellett kér­jük és igényeljük a felsőbb szer­vek segítségét is. A%zal a felelősségérzettel, amit a kommunisták a gyárunkban és városszerte tanúsítanak, biztosíté­kot látok a gondok megoldására, — mondta befejezésül a felszó­laló. Kölgyesi Judit, a kecskeméti Óvónőképző Intézet hallgatója- i—^ Húsz évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a kecskemé­ti Óvónőkép­ző Intézet, amelynek - ele­get kéllett ten­nie — a nagy­arányú óvoda­fejlesztés kö.- | ___ v etkeztében — a tömeges óvó­nőképzésnek. Mivel a nappali ta­gozaton folyó oktatás nem tudta kielégíteni az igényeket, levelező tagozat indult a képesítés nélküli óvónők számára.* Évente összesen mintegy ötszáz hallgató fejezi be tanulmányait, szerez diplomát Ezzel az- intézet hat megye óvónő- szükségletét elégíti ki, a jövő év­től kezdve pedig a 15 éve végzett óvónők szakmai továbbképzését tervezi. A 20 év alatt nagy változás kö­vetkezett be a hallgatók elhelye­zésében.' A néhány évvel ezelőtt átadott új kollégiumban három­száz diák lakik kulturált körül­mények között. Gondoskodnak a hallgatók szabad idejének hasznos eltöltéséről. Az intézet különböző kulturális rendezvényeket, házi­versenyeket rendez számunkra. A tanulóknak évente indítanak spe­ciális kollégiumokat, ahol egy- egy témakörben mélyebb szakmai ismereteket szerezhetnek. A dél­szláv hallgatók anyanyelvi to­vábbképzését szolgálja a Novi-Sa- di Pedagógiai Akadémiával meg­kötött együttműködési szerződés, amely a szerb-horvát nyelvű szakmai gyakorlatot biztosítja számunkra. Az intézet hallgatói bekapcso­lódtak Kecskemét kulturális éle­A felszólaló a Központi Bi­zottság 1970. februárjában hozott nőpoliti­kái határozatá- . nak végrehajtá­sával foglalko­zott. A párt, az állami és a tár­sadalmi szer­vek, — mondot­ta — a határo­zat, helyi végrehajtására hosszúbb, távra szóló intézkedési tervet ké­koztatott nők többsége a kertésze­ti, szőlészeti és állattenyésztési ágazatban dolgozik. ' Folyamatos foglalkoztatásukra a termelőszö­vetkezetek melléküzemágakat léte­sítettek, szerződést kötöttek ipari üzemekkel, főleg könnyű- és élei- miszeripari termékek előállítására. A melléküzemágakban dolgozó nők a csúcsmunkák idején a mezőgaz­daságban segítenek. A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Mgtsz-ben 319 nő dolgozik, ami az összlétszám 37 százaléka. Az utóbbi években örvendetesen ja­vult a vezetésbe való bevonásuk. A különböző gazdasági és szakve­zetői posztokon 19 nő dolgozik. Van a szövetkezetnek női elnökhe­lyettese, főágazatvezetője és több munkahelyi vezetője. A párt- és tömegszervezetek választott testü­letéiben 28,3' százalék, a tsz külön­böző bizottságaiban 45,5 százalék a nők aránya. Mindebből kitűnik, hogy szövet­kezetünk vezetősége nagyrábecsüli a nők munkáját, s igyekszik vég­rehajtani a nőpolitikái határoza­tot. Ezt igazolja az is, hogy az el­múlt két évben 18 női dolgozónk kapott kitüntetést, amelyek között kormány- és miniszteri szintű ki­tüntetések is vannak. Szövetkezetünk női dolgozói ter­mészetesen meg is állják helyüket a munkában. Kiemelkedő a tevé­kenységük a baromfitenyésztésben, a tészta-, az ecetestorma-gyártás- ban, a kertészeti munkában. Fon­tos ezeken a területeken a minő­ség, hiszen a fogyasztó naponta bí­rálja el, hogy .jó vagy rossz mun­kát végeztek-e? Sőt a tészta- és tormakészítményeikből már* az or­szág határain túlra is szállítunk. Eredményeink jók, de még jobb munkára törekszünk. Szövetkeze­tünk vezetése éppen ezért nem fe­ledkezik meg a politikai és szak­mai továbbképzésről, amelyből a nők is kiveszik részüket. Sokat javult szövetkezetünkben a nők szociális ellátottsága. Van­nak olyan munkahelyeink, ahol a kisgyermekes anyák olyan mű­szakban dolgozhatnak, amely nem hátráltatja őket gyermekeik neve­lésében. A tanyán élő nők helyze­tét javította gazdaságunk a külte­rületi élelmiszerboltok létrehozá­sával. Végül a felszólaló a munkaver­senyről beszélt. Elmondta, hogy a szövetkezet női dolgozóinak 50 százaléka szocialista brigádban te­vékenykedik, s a tsz-ben 14 önálló női. szocialista brigád működik. Paczuk László, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzemének mérnöke tébe is. E célt szolgálja irodalmi színpadunk, énekkarunk. A kü­lönböző állami ünnepekre, politi­kai évfordulókra rendezett mű- i sorainkkal számos városi és me­gyei elismerést szereztünk. A me­gyei kórházzal megkötött szerző­désben vállaltuk, hogy az orr-, fül-, gégészeten fekvő beteg gyer­mekeket mesével, verssel szóra­koztatjuk, így tesszük könnyebbé számukra a távollétet otthonuk­tól, elősegítjük a gyógyulásukat. Intézetünkben működik a pótma­ma- és a gyermekmegőrző szol- - gálát Is. Mindezek egyiben a hallgatók KISZ-vállalásai. Mun­kánkat segíti, támogatja a párt- alapszervezet. KISZ-vezetőségünk beszámol az. elvégzett munkáról a pártszervezetnek, ahol további út­mutatással látnak el bennünket. Az együttműködés elősegíti, hogy a legaktívabb fiatalok alkalmassá váljanak a párttagságra. — örömmel vettük — folytat­ta a felszólaló —, hogy egyre több gondot fordítanak az óvodák épí­tésére, a gyermekek ellátására. Ezt bizonyítja, hogy az V. ötéves terv ideje alatt az óvodás korúak elhelyezése 68-ról 84 százalékra emelkedett. Tudjuk azonban azt is, hogy a megyében 1800 gyerek­nek nem tudtak óvodai ellátást biztosítani. Ezek a gyerekek nagy hátránnyal kezdik meg iskolai ta­nulmányaikat, mivel a kötelező iskolaelőkészítő tanfolyamok sem tudják pótolni a hároméves rend­szeres munkát. Felszólalása végén Kölgyesi Ju­dit köszönetét mondott mindazok­nak, akik a gyors ütemű óvoda­építéssel elősegítették az óvónők munkájának eredményesebbé té­telét, s ehhez támogatást kért a továbbiakban is. — öt évvel ezelőtt a me­gyei pártbizott­ság beszámo­lója a kiemel­kedő beruhá­zások közé so­rolta a szanki földgázüze­met és megál­lapította, hogy országosan is számottevővé vált a megyei olaj- és földgáz­termelés. Akkor még nem tud­tuk, csak sejtettük, hogy í ipar­águnk megyén belül nem korlá­tozódik csupán Szánk és Kiskun- majsa környékére. A két kong­resszus között. eltelt időszakban olyan kutatási eredményekkel gazdagodtunk, amelyekről büsz­kén adhatunk számot a pártérte­kezletnek. Szánk nyugati és északi részén, Kiskunmajsótól délre, Zsana és Harka környékén a geológusok és a mélyfúrással foglalkozó kollek­tívák négyzetkilométerről négy­zetkilométerre haladva fésülték át a föld mélyét, megteremtve ez­zel olyan kiemelkedő termelő be­ruházások alapját, mint a csak­nem másfél milliárd forint érté­kű kiskunhalasi földgázipari léte­sítmények, amelyeket a megyei pártbizottság beszámolója, úgy érezzük, jogosan az első helyen említ a megyei beruházások kö­zött. Mint azt az eredményekkel kap­csolatban Paczuk László megje­gyezte, bármilyen szépek is ezek a kutatási eredmények, az or­szág kőolaj- és földgázvagyonát jelentősen nem változtatják meg. Ezzel arra utalt, hogy takarékos­kodnunk . kell a f elhasználással csakúgy,' mint a meglevő készle­tekkel. Az olajipar jelentős erő­feszítéseket tesz új eljárások, ol­csóbb, de hasznosabb módszerek alkalmazásának bevezetésére.. Erre törekednek Szánkon is. A tervek szerint jövőre az üzem­ben sor kerül egy viszonylag kis beruházást igénylő új technoló­giai eljárás megvalósítására, amely lehetővé teszi a földázter- melés növekedését. — Földgázvezetékeink átszelik a megyét, egyre több település, il­letve lakás lesz bekapcsolva a ve- zetékesgáz-ellátásba. Nincs mesz- sze az az idő, amikor a megye vá­rosai közül negyedikként Baja is feliratkozik az országos földgáz- rendszerbe tartozó városok közé. A továbbiakban a szanki üzem mérnöke az olajbányászok életé­ről, szociális, kulturális ellátá- tásukról beszélt. Mint mondta, az olajbányászok életét vándorlás jellemzi. Lényeges, hogy az olaj­bányász családok biztos otthonra találjanak. Jogos igényüket meg­értették Kiskunhalason. Ezért a közelmúltban például 60 lakást adtak át az olajbányászoknak. Megoldódott a gyermekek óvodai és iskolai elhelyezése is, ami nagy­mértékben elősegítette az ország szinte minden részéből érkező emberek beilleszkedését Kiskun­halas életébe. Felszólalásában megemlítette a zsanai gázkitörés megfékezését, amihez jelentős segítséget kaptak. Közös összefogással sikerült le­győzni a kitörlést, s Zsana az őszi-téli időszakban már napi s egymillió köbméter földgázt adott * az országnak. Borsodi György, az SZMT vezető titkára Kasuba T. Istvánná, a félegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet művezetője szítettek. A pártmunka szerves ré­szévé vált a nőpolitikával való fog­lalkozás. A létrehozott nőbizottsá­gok javaslattevő, véleményező sze­repe érvényesült a nőket érintő szociális-kulturális és egyéb kér­désekben. ' A nők társadalmunkban elfog­lalt helyét legjellemzőbben mun­kában való részvételük mutatja. Kiskunfélegyháza városban és a hozzá, tartozó négy községben a ha­tározat megjelenése óta a nők tel­jes foglalkoztatottsága megoldó­dott. A mezőgazdaságban foglal­A megye 167 ezer dolgozója nevében, képvi­seletében és a Szakszerveze­tek megyei Ta­nácsa nevében köszöntötte a megyei pártér­tekezlet részt­vevőit, a megye legmagasabb pártfórumát. A szakszervezeti aktivisták, a szak- szervezetekben dolgozó kommunis­ták nevében ígéretet tett: mindent megtesznek túrnak érdekében, hegy a párt politikáját, a pártér­tekezlet határozatát végrehajtsák, s a szakszervezeti tagságot a meg­növekedett feladatok végrehajtá­sára mozgósítsák. A hozzászóló az életszínvonal megtartásával kap­csolatosan hangsúlyozta: a propa­ganda-, nevelőmunkánk eredmé­nyeképpen a munkahelyeken egyre többen megértették, nem* mindig zökkenőmentes az előrehaladás út­ja, a fejlődésnek ára van, nagy erőfeszítést kíván mindannyiunk- tól az előbbrejutás biztosítósa. — Ügy érezzük, rövidebb ideig tartó stagnálást és egyben fokozot­tabb áldozatvállalást könnyebb megértetni, elfogadtatni, mint egy ilyen hosszú ideig tartó* egy hely­ben maradást. Mindezek tudatában javasoljuk, hogy a Központi Bi­zottság vizsgálja, mérlegelje, hogy a kongresszusi határozattervezet­ben nem lehetne-e egy mérsékel­tebb ütemű fejlesztést meghirdet­ni, természetesen oly módon, hogy a nemzeti jövedelem és a belső fel- használás közötti tervezett arányo­kat betartsuk és az egyensúlyi helyzetünk se romoljon. Ezt követően a spekulációról, a kiugróan magas jövedelmekről szólt, amelyek irritálják a munká­sokat. Gazdasági, politikai, ha kell adminisztratív módszerek beveze­tését javasolta a nagy jövedelmek ' megcsapolásához. A vitaindítóval kapcsolatosan kifejtette: az elmúlt öt év alatt a fejlettebb területek­hez képest a megye gazdaságában sikerült a hátrányból valamit be­hozni. Az élelmiszeripar gondjai­ról, az infrastruktúráról szólt ez­után, s a tennivalókra térve hang­súlyozta, hogy a megyei vezetés óriási erőfeszítéseket tett az előre­jutás biztosítása érdekében. — Szerintem a megyei pártveze­tés rpagas igényt támaszt, de egy­ben nyugodt politikai légkört is biztosít az alkotói munka elvégzé­séhez a megyében. Bízunk abban, hogy megyénk munkásai támogat­nak minket a nehezebb feladatok végrehajtásában. A megye munkás- osztálya már nem az, mint tíz­húsz évvel ezelőtt volt, politikai­lag, szellemileg műveltebb, és a munkakörülményekben is sokat fejlődött. A szakképzettséget illetően a hozzászóló elmondta, hogy 1970­ben 16,7 százalékos volt a szak­munkások aránya, most 26,1 száza­lékos, de az iparban már 30 szá­zalék felett van. Évente 2500—2600 ifjú szakmunkást bocsátanak ki a tanintézetek, s jelenleg 8500 fel­nőtt munkás vesz részt a szakmun­kásképzésben, továbbképzésben. A munkások tettrekészségéről be­szélve kijelentette: az áldozatvál­lalásban az ország bármelyik nagyüzemének dolgozóival össze­hasonlíthatjuk a megye munkásait. Túlnyomó többségük részt vett a munkaversenyben, s szinte minden munkacsoport csatlakozott a Szik­lai Sándor brigád felhívásához. A továbbiakban a munkáskol­lektívákról, az új szabályozókról, a szakszervezetekben dolgozó kom­munisták felelősségéről beszélt. — Látjuk, érezzük, hatékonyab­ban, nagyobb hozzáértéssel és szor­galommal kell dolgoznunk a gaz­daság, a termelés hatékonyságá­nak fejlesztése érdekében. Ugyan­akkor azt is tudjuk, hogy érdekvé­delmi feladatainkat sem hanyagol­hatjuk el, mert ha ezt elmulaszt­juk, elveszítjük a tömegek támoga­tását. Mi magunk is kongresszusra készülünk, a pártértekezlet határo­zatai alakján kidolgozzuk a ma­gunk feladatait, nyíltan, őszintén beszélünk meglévő hiányossága­inkról, mulasztásainkról. Fő feladatként jelölte meg a pártszervezetek, az állami és gaz­dasági vezetők támogatását, a dol­gozókban meglévő alkotó készség kibontakoztatását. A célkitűzések érdekében fejleszteni kell a bérpo­litikát, jelentős munka vár a szak- szervezetekre a bérek és jövedel­mek differenciálásában, az üzemi demokrácia fejlesztésében, a mun­kások által megválasztott fórum- rendszerek működtetésében. Gál Gyula, a bajai járási pártbizottság első titkára A bajai já­rásban a mező- gazdaság fej­lesztésére szá­mos hasznos együttműködés valósult meg, ezek közül ki­emelkednek a termelési rend­szerek alkotta kapcsolatok. Két jelentősebb szántóföldi termesztési rendszer­ről külön említést tett a felszó­laló: egyik a Bácsalmási Állaim Gazdaság napraforgó, és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát kukori­catermesztési módszeréről. A szö­vetkezetek együttműködést hoz­tak létre a villamos energia gaz­daságosabb felhasználása érdeké­ben, a talajok tápanyagvizsgála­tát pedig közös laboratóriumok végzik. Mindezzel korántsem elé­gedettek, mert újabb, ésszerű ösz- szefogásokat szorgalmaznak, pél­dául az erdőgazdálkodásban, a halhústermelésben, a bajai hús­kombinát és a kis vágóhidak együttműködése érdekében; c 1 A társulások elősegítik a. gaz­daságosabb termelési folyamato­kat, változatlan üzemi nagyság mellett is. Hozzájárulnak a gaz­dálkodás fejlesztéséhez. A továbbiakban szólt arról is,, hogy a háztáji gazdálkodásnak milyen nagy jelentősége van a já­rásban. Ezt felismerték a szövet­kezetek. A mezőgazdasági nagy­üzemek vállalták a kisgazdaságok segítését, és nem is. csökkent a termelés. A legértékesebb termelési esz­köz, a termőföld javítása érdeké­ben meliorációs és öntözésfejlesz­tési programok megvalósításán fá­radoznak. Elmondta, hogy a párt­szervek és a tanácsok nagy fi­gyelmet fordítanak a dolgozók élet- és munkakörülményei javí­tására. Szembetűnő, hogy a köz­ségek fejlesztése érdekében mi­lyen sokat segítenek a helyi me­zőgazdasági nagyüzemek. Hasonló törekvéseket tapasztalnak a-lakos­ság részéről is. Ennek eredménye, hogy több iskojai tanterem épült — kevesebb állami pénzeszköz­ből — a tervezettnél. Egymás után létesülnek a tornacsarnokok, és már tanuszoda is lesz Vaskú- ton. — Amikor ■ büszkén soroljuk eredményeinket, nem felejtkezünk meg a gondokról sem — hangoz­tatta a felszólaló. — Nálunk is fejleszteni kellene a lakossági szolgáltatásokat, javítani az uta­zási körülményeket, az áruellá­tást, a kereskedelem tevékenysé­géi Helyenként nem kielégítőek a művelődési lehetőségek. A párt­taggyűléseken és más fórumokon is többször szóvá teszik, hogy a lakosság kulturáltabb körülmé­nyek között szeretne élni, és a lehetőségeket még jobban felhasz­nálva, nagyobb figyelmet kell for­dítani a jogos igények kielégíté­sére. Utalt arra, hogy a bajai járás­ban a nemzetiségiek aránya meg­haladja a 25 százalékot. Kultúrá­juk, nyelvük ápolásáért, gazdagí­tásáért sokat áldoznak. A .járás nemzetiségei — a munkában és a közéletben egyaránt — megállják a helyüket. Hangoztatta azt is, hogy erő­södtek a párt tömegkapcsolatai az utóbbi időben. Szólt arról, hogy a fiatalok nevelése jó úton halad, és egyre inkább bekapcsolódnak a társadalom építésébe, alkotni, ten­ni akarnak a kisebb-nagyobb kö­zösségért Dr. Losoncz Mihály, a megyei kórház főigazgatója — Pártunk a nehezebb kö­rülmények kö­zött is nagy fi­gyelmet fordít a dolgozók egészségének megóvására, a gyógyító mun­ka színvona­lának növelé­sére — hang­súlyozta fel­szólalása elején a főigazgató. — A hosszú távú egészségügyi kon­cepciók megvalósítására már az V. ötéves tervben olyan intézke­dések születtek, amelyek lehető­vé teszik, hogy a párt egészség- ügyi célkitűzései megvalósulja­nak. Ilyen intézkedés volt az egészségügyi integráció beindítá­sa, valamint a progresszív beteg- ellátás rendszerének bevezetése. A felszólaló a továbbiakban a körzeti orvosi szolgálatról be­szélt. Rámutatott arra, hogy a munkakörülmények nem minde­nütt felelnek meg a követelmé­nyeknek, a műszerezettség több helyen még kiegészítésre szorul, emiatt több beteget kénytelenek az amúgy is zsúfolt rendelőinté­zetekbe küldeni, s ezáltal a kór­házi osztályokon is fokozódnak a nehézségek. Ezután a főigazgató arról a fej­lődésről beszélt, amely az elmúlt öt esztendőben az üzemegészség­ügy területén következett be. A megyéből indult ki az állami gaz­daságok mezőgazdasági üzemor­vosi speciális hálózatának kiépí­tése, amely már kezd országos gyakorlattá válni. Emellett az új megyei kórházban elkezdi majd működését a megyei üzemegész­ségügyi szakrendelés, amelynek kiemelt feladata lesz a munka­köri alkalmasság elbírálása, a fog­lalkozási betegségek felkutatása és kezelése, • A járóbetegek szakorvosi ellá­tásában jelentős, fejlődést értünk el, még mindig nagy azonban az országos vidéki színvonaltól való' elmaradásunk. Ez pedig jelentős terheket ró a kórházi ellátásra. Emiatt igen fontos a pártértekez­let beszámolójának az a megálla­pítása, hogy a szakorvosi rende­lőintézet bővítése és felújításáéi- odázhatatlanul szükséges a követ­kező ötéves tervben. A megyei kórház vonzáskörze­tében negyedmillió ember él. Je­lenleg 974 ággyal rendelkezünk. Az egészségügyi minisztérium normatívái szerint is kétszer eny- nyire lenne szükségünk. Ebből is látszik, mennyire nagy szükség van az év végén átadásra kerülő új kórházra. A fejlesztés utón összesen 1530 ágy áll majd a gyógyítás szolgá­latában, a megyei kórházban. Az új központi tömbben olyan osz­tályok is létesülnek, amilyenek eddig nem voltak: ilyen a közpon­ti baleseti sebészeti állomás, amely felszereltségénél fogva az odaszál­lított sérülteket perceken belül a legmagasabb színvonalú elljátás- ban tudja részesíteni.- A központi tömb belépésével egyidejűleg megkezdődik az Izsá­ki úti tömb teljes felújítása. Re­ményünk van továbbá arra, hogy a VI. ötéves tervben a rendelőin­tézet felújításán és megnagyobbí- tásán kívül újabb kórházi ágyak létesülnek az új kórház területén. Mindebből jól érzékelhető, hogy a megye politikai és állami veze­(Folytatás a 9. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom