Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-28 / 49. szám
1980. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3 A párthatározatok érvényesülése a tanácsi szervek munkájában f # r Irta dr. Árvay Árpád, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. titkára A pártirányítás az egész államszervezetre kiterjedő elvi, politikai Irányítás, amely érvényesül a tanácsok tevékenységének továbbfejlesztésében is, Alapvető, hogy a párt nem vállalja át az állami szervek, így a tanácsi szervek feladatait sem. A párthatározatok'.olyan állami feladatokat fejeznek ki, amelyek a társadalmi fejlődés konkrét feltételeiből következnek. Így a szocialista demokrácia fejlesztésének az igénye, a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege, államigazgatási funkciója erősítésének a szüksége akkor jelent meg a párthatározatokban, amikor a termelési és tulajdonviszonyok fejlődése, az osztályviszonyok változása, a nemzeti egység kibontakozása' lehetővé tette, hogy a szocialista államhatalom fokozottabban támaszkodjon a tömegekre. A párt politikai direktívái törvényekben, különböző szintű jogszabályokban öltenek testet, amelyeket társadalmi méretű megvalósítás követ. A tanácsok népképviseleti, önkormányzati szerepének erősítése szoros összefüggésben van a szocialista demokrácia fejlesztésével. A cél az, hogy fokozódjék a helyi, területi tanácstestületek politikai szerepe, fejlődjön itársedalomirányító, gazdasági, szociális és a kulturális élet alakulását meghatározó tevékenységük. összhangban a társadalompolitikai célokkal A Bács-Kiskun megyei Tanács testületé évek óta céltudatosan tűz tanácsülési napirendjére és határoz meg olyan ágazati feladatokat, amelyek hosszabb távon befolyásolják a megye társadalmi fejlődését. A sajtó erről rendszeresen beszámol, inkább emlékeztetőül néhányat említek: „A demográfiai tényezők alakulása 1990-ig és várható hatása a a megye munkaerőhelyzetére.” „A közművelődés távlati fejlesztése”, a „Megye iparfejlesztésének hosszú távú tervkoncepciója”, stb. A helyi tanácsok ugyancsak megtárgyalják és döntenek valamennyi f9ntos, hatáskörükbe tartozó, a/ lakosság életkörülményeit meghatározó kérdésben. A tanácstestületek döntései minden szinten összhangban vannak a pártszervek társadalompolitikai elhatározásaival, ezek képezik döntéseik politikai alapját és politikai tartalmát. A pártszervek mind megyei, mind városi, járási, községi szinten rendszeresen értékelik az irányításuk alatt álló tanácsi testületek, tanácsszervek tevékenységét. Ilyenkor a párttestületek a szükséghez képest vagy átfogó módon tárgyalják a tanácsok és szerveik munkáját, mint például a kecskeméti ,városi. pártbizottság, a bajái járási pártbizottság, a kiskőrösi. városi pártbizottság, vagy olyan területeit elemzik, amelyek időszerű, társadalmi hatásában jelentős feladatok megoldását igénylik. A tanácsok pártirányításában meghatározóak a területi pártér- tekezletek határozatai. Az MSZMP megyei bizottsága legutóbb 1976 decemberében tárgyalta átfogó módon a tanácsi szervek munkáját és lakossági kapcsolataik- fejlesztését. Határozata a tanácsi munka minden területére kitér. A gazdasági, kulturális feladatok mellett a tanácsok testületi működésével kapcsolatban rámutatott, hogy javítani kell a tanácsi bizottságok, tanácstagi csoportok előkészítő és összehangoló, véleményező, ellenőrző munkáját. A végrehajtó bizottságok elsősorban a végrehajtás menetének az ellenőrzését fokozzák. A testületi munkát érintő kérdéseken túl, szól a határozat az államigazgatás korszerűsítéséről, technikai feltételeinek további tökéletesítéséről, az ügyfélszolgálati irodák egyes nagyközségekben való megszervezéséről, a hatósági ügyintézés fejlesztéséről. • A megyei pártbizottság és a területi párttestületek határozataiban a sajátos helyi, területi feladatok meghatározása mellett — a demokratikus centralizmus elvének megfelelően — kifejezésre jut a felsőbb, a központi pártszervek politikai elhatározása, miként a tanácsok egész működése is az állam központi szervei által, a párt direktívái alapján hozott törvények, jogszabályok betartásán, végrehajtásán alapszik. A szocialista törvényesség érvényesülése, a szocialista állam működésének a lényege. Jelentős a bizottságok segítsége A tanács testületi munkájának színvonalát jelentősen befolyásolja a bizottságok működése. A megyei pártbizottság nem véletlenül tartotta szükségesnek az egyébként jó színvonalú bizottsági munka továbbfejlesztését. Ennek megfelelően a megyei tanács bizottságai kimutathatóan nagyobb szerepet vállaltak a testületi irányítás és ellenőrzés hatékonyabb, szakszerűbb érvényesítésében. Csupán érzékeltetni szeretném tevékenységüket: 1979-ben a bizottságok 74 témakört‘tárgyaltak meg és összesen 72 esetben éltek javaslattevő jogukkal. Erősödött ellenőrző szerepük: így például az ügyrendi bizottság többek között megvizsgálta az államigazgatás korszerűsítésének menetét, a számvizsgáló bizottság a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának irányító és koordináló tevékenységét A jogi és igazgatási bizottság minden városi tanács vb-nél, járási hivatalnál ellenőrizte a megyei pártvégrehajtóbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által a nagycsaládosok lakáshelyezeté- nek javítására hozott döntések végrehajtását. E kiragadott példákon túlmenően szeretném aláhúzni, hogy a bizottságok, járási, városi tanácstagi csoportok egyre növekvő szerepet töltenek be a szakigazgatási szervek testületi ellenőrzésében, a különböző komplex vizsgálatok hatékonyabbá tételében. Miként a bevezetőben utaltam rá, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai döntése volt a tanácsok önkormányzati jellegének, szerepkörének erősítése, fejlesztése. A Tanácstörvény megalkotása idején, és elvétve még ma is az önkormányzat értelmezésénél téves felfogással, szemlélettel találkozhattunk és találkozhatunk. Eszerint a helyi tanácsok önkormányzatát abszolutizálják, vagyis működését a társadalmi, gazdasági körülményektől függetlenítve képzelik el. Ez a szemlélet alapvetően téves. Miként párt- és kormánydokumentumok tartalmazzák, az önkormányzat a korábbinál nagyobb önállóságot, öntevékenységet, felelősséget és testületi jogkört jelent. Ezzel a jogkörrel a törvényadta keretek között, a központi célok és a népgazdasági érdek szem előtt tartásával lehet élni. A helyi anyagi és szellemi 'tartalékok feltárásában Bács-Kiskun megye országos viszonylatban mindig az élen járt. Ezt bizonyítja az is, hogy például a társadalmi munka végzésében megyénk évek óta az első, vagy második helyet foglalja el. A megyei tanács végrehajtó bizottságának a beszámolóját — mint ismeretes — az elmúlt évben tárgyalta a Minisztertanács. A kormány elismerésében a helyi tanácsok munkáját is értékelte. Az ország gazdasági helyzetének, pártunk politikájának megfelelően, tanácsaink tudják, ismerik időszerű feladataikat. Ennek lényege a helyi kezdeményezések, a helyi anyagi és szellemi erőforrások fokozottabb feltárása, a tanácsok közötti együttműködés, a tanácsok és nem tanácsi szervek közötti koordináció növelése. Az államigazgatás egyszerűsítése, korszerűsítése A párthatározatok végrehajtásában a testületi munka fejlesztése mellett, fontos szerepet játszik • az államigazgatás egyszerűsítése és korszerűsítése. A Bács- Kiskun megyei Tanács, a végrehajtó bizottság, a vezetés e tekintetben is, országos viszonylatban mindig kezdeményező szerepet vállalt. A mikrofilmtechnika, a számítástechnika alkalmazása, a legmodernebb berendezések használata, szervezeti intézkedések, az információ áramlásának a szabályozása mind e célnak a jegyében történik. Elnöki utasítással korszerűsítettük a testületi anyagok előkészítésének a rendjét, a megyei tanács végrehajtó bizottsága szabályozta a tanácsi felügyeleti ellenőrzés, vizsgálat megyei rendjét, elkészítettük az államigazgatási munka egyszerűsítésének, korszerűsítésének középtávú tervét. A megyei párthatározatnak megfelelően néhány nagyközségben szervezés alatt áll az ügyfél- szolgálati iroda kialakítása. E néhány példa felsorolásával azt szeretném érzékeltetni, hogy e területen is igyekszünk következetesen megvalósítani a párt- és állami döntésekben foglalt elhatározásokat. A végrehajtásban a legjobb szándékkal kell részt venni minden tisztségviselőnek, a választóinak felelős tanácstagnak, köztisztviselőnek. E nagy munkában elsődleges felelősségük van a kommunistáknak. Az ország legnagyobb kereskedelmi Befejezéséhez közeledik Budapesten, az Örs vezér téri bevásárlóközpont építése. Az üzletház mintegy 700 millió forintba kerül, 29 ezer négyzetméternyi területén 34 különböző kereskedelmi és szolgáltató egység kap helyet, többek között Csemege, Keravill, Szivárvány, Vas-Edény Áruházak. Az üzletben várhatóan nagy lesz a forgalom, hiszen itt az Örs vezér téren van a gödöllői HÉV, a metró, és sok autóbusz végállomása is. Így tehát nemcsak a zuglóiak vásárlási gondjai enyközpontja hülnek majd, hahem' Mátyásföld, Sashalom, Kőbánya, sőt Gödöllő lakosságáé is. Az árufeltöltés a föld alatti szintről történik, a belső szállítást 17 teherlift segíti. A vásárlók kényelmes közlekedését mozgólépcsők könnyítik. A Kerepesi út túlsó oldalára 260 kocsit befogadó parkolót terveztek, amelyet gyalogos felüljáró köt majd össze az üzletházzal. Tavasszal megkezdődik az épület műszaki átadása, és még az idén megnyílik az ország legnagyobb kereskedelmi központja. • A leendő lépcsőház. Lent: az Örs vezér tér az épülő üzletközponttal. SZAVAK ÉS TETTEK Bajzák Béla felszólalása a megyei pártértekezleten. 1975: Az utóbbi években végrehajtott fejlesztés ellenére bővíteni kell a tárolótereket és a palackozó kapacitást, hiszen a felvásárolt bornak mindössze 20 százalékát palackozzák a megyében. A Helvéciái Állami Gazdaság korszerű NDK palackozó gépsorán az idén 12 millió palackot töltenek meg külföldön is keresett borokkal. Epületvagyonunk Merész vállalkozás lenne felbecsülni azt a hatalmas •nemzeti értéket, amelyet az ország épületállománya képvisel. Valószínűleg ezermiUiárd forintokban lenne kifejezhető. Vannak közöttük évszázados épületek, amelyek neves alkotóművészek keze munkáját dicsérik, s a műemlékvédelem óvja a pusztulástól. Jelentősebb városainkban sok értékes lakóház, intézmény épült a századforduló idején. A legnagyobb építkezésekre azonban a felszabadulás után került sor hazánkban. A korszerű épületeknek különösen szűkebb hazánkban, Bács-Kiskun megyében voltunk híján — ahol évszázadokon át a vert fal és vályog volt az' építőanyag: Valamennyire is maradandót csak a nagyon tehetős emberek építtettek maguknak a második világháború előtt, volt tehát mit pótolni a Duna—Tisza közén. Nem csoda tehát, hogy’ minden erőnkkel csak építettünk, s a meglevő épületek karbantartásáról, felújításáról eléggé elfeledkeztünk az elmúlt évtizedekben. Olyannyira, hogy jóformán nem is volt már építőipari szervezet, ami az ilyen jellegű munkával foglalkozott volna. Országos gond volt ez egyébként, ezért néhány évvel ezelőtt kormányrendelet intézkedett a karbantartó, felújító, szolgáltató építőipari szervezetek fejlesztéséről. Bács-Kiskun megye dicséretére legyen mondva, itt kezdték meg a megyék között elsőként ennek a szolgáltatásnak a kiépítését. A megyei tanács és a KISZOV bázisszervezetnek jelölte ki a Kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetei. A lakáskarbantartó kapacitás növelésére 20 millió forintos fejlesztési programot határoztak el. Ez a szövetkezei együttműködési megállapodást kötött a Kiskunhalasi Építőipari Vállalattal, a bajai Város- és Községgazdálkodási Vállalattal, a Tiszakécskei Ipari Szövetkezettel, a jánoshalmi, a lajosmi- zsei tanácsi költségvetési üzemmel. MÁRCIUS 1—15.: A lakáskarbantartó hálózat ma már egyre szélesebb körben elégíti ki az igényeket. Nagy segítséget nyújtanak ehhez természetesen a kisiparosok is, akikkel az ÉPSZISZ együttműködik, még alvállalkozói megbízatást is ad részükre a kisebb műszaki felkér szültséget igénylő munkákra. Am a kérdés megoldásához még korántsem jutottunk el. Mert más a lakáskarbantartás és más az épületfelújítás. A földszintes családi házak, óvodák, bölcsődék, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények felújításához ugyan az ÉPSZISZ-nek és a vele együttműködő építőipari szervezeteknek, kisiparosoknak is megvannak az eszközeik. További kisgépesítéssel még emelni is tudják a műszaki, technológiai színvonalat. A többszintes lakóépületek, intézmények felújítására azonban még ma sem áll rendelkezésre elegendő erő. Gondoljunk csak arra, hogy hány év óta vár felújításra, korszerűsítésre Kecskeméten az Űj- kolléaium. Most végre az ÉPSZER Vállalat hozzákezdett rendbehozásához, de milyen sokára, és milyen lassú ütemben. És még hány ilyen épület van megyeszerte. A felszabadulás, illetve 1955. után (ekkor kezdődtek a nagyobb építkezések megyénkben) épült lakóházak, intézmények közül is egyre több kéri majd sürgős orvoslást időmarta sebeire. Ezek tatarozásához, korszerűsítéséhez, egy- némelyik rekonstrukciójához már komoly műszaki felkészültségű építőipari vállalatokra lesz szükség, mint például az Űjkollégium esetében az ÉPSZER. Egyébként hosszú távú program része az épületfelújítás. 1990-ig például úgy jutunk újabb 1,2 millió lakáshoz, hogy több százezer régi épületet is rendbe hozunk, korszerűsítünk. Amink van, tehát, azt meg kell óvnunk. Ez a tervezőktől a kivitelezőkig nagy feladatot ró majd az építőipar dolgozóira. N. O. Első osztályosok beíratása Március 1-én kezdődik és 15-ig tart az uj első osztályosok beíratása.' A beiratkozás napját mindenütt a tanácsok határozzák meg és arról a helyileg szokásos módon értesítik a szülőket. Szabó László, az Oktatási Minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője a beiratkozások kapcsán elmondotta az MTI munkatársának : — Szeptemberben az általános iskolákban országszerte ' mintegy 165 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait, s ez ismét körülbelül 10 ezerrel több az előző évinél. A tankötelesek beíratása a szülők, a gondviselők kötelessége, ezt a tankötelezettségi törvény rögzíti. Bár közismert, de talán mégsem céltalan megismételni, hogy tanköteles az a kisgyermek, aki 6. életévét ez év szeptember 1-ig tölti be. A tanköteleseket a lakásuk szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell beíratni. — A szeptemberben született gyermekek szülei is kérhetik, hogy gyermekük már az 1980—81-es tanévben megkezdje iskolai tanulmányait, erről az iskolaérettségi vizsgálat eredményei alapján az iskola igazgatója dönt. Az októberi születésű gyermekekkel kapcsolatos kérelmeket a megyei, fővárosi tanács művelődésügyi osztályához lehet benyújtani. A szülők, a gondviselők a' beiratkozáshoz vigyék magukkal a személyi igazolványukat és a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. — A szeptemberben első osztályba lépő kisgyermekek mintegy 85 százaléka óvodásként, további 10 százaléka pedig iskolaelőkészítő foglalkozásokon ismerkedett meg a közösségi munkával, a renddel, bizónyos viselkedési szabályokkal, kötelezettségekkel. Az óvodások már a beiratkozás előtt orvosi vizsgálaton vettek részt, az óvodába nem járóknál erre a beiratkozást követően icerül sor. Időpontját a szülőkkel nyolc nappal korábban közlik. — A szakemberek általában akkor tekintik a gyermeket iskolaérettnek, ha testileg, lelkileg,olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nem ártalmára, hanem előnyére válik, Azokat a gyermekekét, akik a vizsgálat időpontjában még nem mindenben felelnek meg teljesen a követelményeknek, időleges elmaradásukat azonban kedvező körülmények között, speciális pedagógiai fejlesztő foglalkozásokkal minden jel szerint egy év alatt pótolni tudják, korrekciós osztályokba javasolják. Ezekben az osztályokban a többi első osztállyal azonos tanterv alapján tanítanak a pedagógusok, előnyösebb azonban a gyermekek számára, hogy lényegesen kevesebben vannak egy-egy csoportban, tehát szinte külön-külön tudnak mindegyikükkel foglalkozni. (MTI)
