Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

i p PETŐFI N2TE © 19Q9. fttosir 29. A A bizalom kötelez szabadszállási Aranyhomok Terme­lőszövetkezetben január 22-én vá­lasztották meg a pártalapszervezet új vezetőségét. Az addigihoz hasonlóan, to­vábbra is kilenctagú t szervezi az aitpszer- Munkában az alap szer vezeti vezetőség vezet tevékenységét, a politikai munkát. A hatvankét személyes közösség a vá­lasztás során személy szerint értékelte a vezetőség tagjai­nak munkáját. A minősítések után a régi vezetőségből hatan kaptak továbbra is bizalmat, három elvtársat pedig új tag­ként választottak a testületbe. A bányászati termékek fajlagos (egy tonnára eső) értéke általában csekély, és csak a feldolgozás so­rán nő meg jelentősen. Egy ton­na bauxit ára például mindössze századrésze egy tonna alumínium árának. A kavics, a homok még kisebb értéket képvisel. A kész­termék önköltségének jelentős há­nyada lehet a szállítási költség a bányától vagy külfejtéstől a fel­dolgozó üzemig. Fontos gazdasági szempont tehát a szállítási költ­ségek csökkentése. Ennek érdeké­ben általában célszerű az egy té­telben szállított mennyiséget mind nagyobbra venni. A 30-as évekig a bányatermé­kek szállításának a keskeny és normál nyomtávú vasút volt a majdnem kizárólagos eszköze. En­nek hátránya azonban a nagy kezdeti beruházási költség, vala­mint az, hogy külfejtéses terme­lésmód mellett a vasúti feladóál­lomást a fejtés haladásával foko­zatosan tovább kell telepíteni, vagy a külfejtés és a vasút közé más szállítási eszközt kell iktat­ni. Speciális terepjáró gépkocsit akkor még nem kínált az ipar, ezért szabványos kivitelű, 2—5 tonna teherbírású, benzinmotoros, fúvott gumiabroncsokon futó te­hergépkocsikat alkalmaztak. Ezeknek azonban költséges utak kellettek. Az első nagy terepjáró gépko­csik 13 tonna önsúllyal szállítot­tak 12 tonna körüli terhet A fo­kozatos fejlődés során az ötvenes évek elejére már általánosan elter­jedtek a 30 tonnás egységek. A kocsikat két motorral szerelték fel; mindegyik motor külön egy- egy féltengelyt hajtott meg, ezzel elmaradt a differenciálmű. A ha­talmas járműveket már nem le­hetett közvetlen emberi erővel irányítani: a kormány, a tengely­kapcsoló és a sebességváltó mű­ködtetésére hidraulikus szervo- berendezéseket alkalmaztak. A hatvanas évek Valóságos for­radalmat hoztak, amely a gépko­csik csaknem minden fő részére hatott. A teherhordó puttonyt kezdetben négyzetcentiméteren­ként 2000—2500 kg szilárdságú acélból készítették, de legújabban tért hódítanak az alumíniumból készült puttonyok is, amelyek je­lentős súlymegtakarítással jár­nak. Képünkön: A belorussziai Ki­rov teherautógyárban 20 tonnás, négykerék-meghajtású, nagy telje­sítményű dömper sorozatgyártá­sát kezdték meg. Az alapszervezet függetlenített párttitkári teendőivel ismét a 31 éves Szőke Tibort bízta meg egy­behangzóan a taggyűlés. Helyet­teséül Bartal Mihály személyében tapasztalt, nagy gyakorlattal ren­delkező pártmunkást, a vezetőség további tagjaiként plédig Kovács ■Jánost, Ludányi Józsefet, Murát Józsefnét, Szemők Istvánnét, Gyenes Mártát, Horváth Györ­gyöt és T. Kovács -fCálmánt vá­lasztották. Tevékenységét a munkakörök elosztásával kezdte meg az új vezetőség. Arra törekedtek, hogy mindenkinek a rátermettségéhez, érdeklődéséhez (legközelebb álló feladat jusson. Ezt ki-ki önállóan látja el, az elvégzett munkáról beszámol a vezetőségi ülésen, ahol időről időre együttesen döntenek a felvetődő kérdésekről és a to­vábbi tennivalóról. A pártmunka folytatásához nagy segítséget jelent a múlt év végi beszámoló —, illetve a ja­nuári vezetőségválasztó taggyűlé­sen elhangzott számos vélemény. Az alapszervezet tagjainak bírá­ló észrevételei és javaslatai egy­aránt hasznos útravaldul szolgál­nak a tsz politikai életének még mozgalmasabbá tételéhez. Az előbbiekről az alapszerve­zet vezetősége így vélekedik: — Az elismerést és'a bizalmat igyekszünk még jobb munkával viszonozni. Megszívlelendőek a pártmunka fogyatékosságairól el­hangzott vélekedések. A sok irá­nyú munka közben megtörténik, hogy valami elkerüli a figyel­münket, vagy a legjobb törekvés mellett sem a leghelyesebb meg­oldást választjuk. A mondott szó­ból azonban ért az ember. Az a jó, hogy egyetértés van, miután megszületik a közös döntés, együtt vagyunk a megoldásban is. Mozgalmas politikai élet jel­lemzi az Aranyhomok Tsz-t, ahol a gazdaságpolitikai tennivalók el­sődlegessége mellett a folyamatos politikai nevelő munka' hatása megmutatkozik az emberi jelle­mek formálódásában is. A párt­tagok példát mutatnak az után­pótlás nevelésében, a szakmai is­meretek, fogások átadásával együtt igyekeznek a fiatalok esz­mei, politikai tudását is gyara­pítani. Jó szövetségesük ebben a KTSZ-szervezet, amelyben tartal­mas munka folyik. Az elmúlt öt évben hét fiatalt ajánlottak a párt soraiba; legutóbb a vezető­ségválasztó taggyűlésen két KISZ-es fiatal felvételéről dön­töttek. A pártszervezet vezetőségi tag­jai nap mint nap beszélgetnek, gondolatokat cserélnek a pártta­gokkal, a párton kívüli múnkatár- sakkal, a szakmai vezetőkkel. Az így szerzett tapasztalatokat az alapszervezet ez évi cselekvési programjában foglaltak maradék­talan elvégzése szolgálatában kí­vánják hasznosítani. Lényegében ugyanezt, az eredményesebb párt­munkát célozza a vezetőség tag­jainak más alapszervezetekben dolgozó társaikkal fenntartott, a tapasztalatok cseréjét célzó kap­csolata. A vezetőség amellett, hogy megköveteli a kommunista példa- mutatást, a folyamatos politikai eszmecseréket a munkahelyeken, igényli az embereket foglalkoz­tató kérdések megismerését,- még­pedig azért, hogy szükség szerint a mozgalmi, vagy a gazdasági ve­zetés megoldást találjon a felve­tődő gondokra. E tekintetben az öt pártcsoportra épít a vezető­ség, hiszen a kis kommunista kö­zösségek tagjai ott vannak a munkahelyeken, az üzemágak­ban és közvetlenül tapasztalják a sikerek vagy éppen a gondok eredőit. Tudatosító, meggyőző munkával a tsz-tagságnak az éves felada­tokra való felkészítését tartja az egyik leglényegesebb feladatának napjainkban az alapszervezet ve­zetősége. Ezért á tájékoztatás ja­vítása, folyamatossá tétele a leg­fontosabb feladatok között szere­pel a munkatervében. A nagy­községi pártbizottságtól nyert tá­jékoztatást a kéthetenkénti ve­zetői megbeszélésen továbbítják. Ugyanilyen lényegesnek tekintik a szervezeti élet elevenségét, a beszámoló- és a vezetőségválasz­tó taggyűlésen tapasztalt aktivi­tás ébrentartását. A növekvő feladatokhoz mérik a pártmunkát az Aranyhomok Termélőszövetkezetben. Arra tö­rekszenek, hogy mindennapi szo­ros kapcsolatban a párttagsággal, a munkahelyi közösségekkel vi­gyék sikerre a szövetkezeti gaz­daság terveit. Az első lépéseken már túlju­tott a pártalapszervezet vezető­sége. Miután az együttes munka kezdetén tisztázták a követelmé­nyeket, a követendő munkamód­szereket, jogosan bíznak benne, hogy a további lépések már könnyebbek lesznek. Az együttes cselekvés pedig a politikai és gazdasági munkában egyaránt mérhető eredményekben jelent­kezik, ami csak további ösztön­zést ad. Az alapszervezet vezetőségéhek tagjai jól ismerik munkaterüle­tüket, az ott dolgozó embereket. Könnyen szót értenek velük, hi­szen közülük valók, s velük váll­vetve vesznek részt a mindenna­pi alkotó munkában. Vezérelve a vezetőségnek, hogy tevékenysé­gével teremtse meg a saját és a pártszervezet tekintélyét, amely­nek a munka a fedezete. Csorba János a nagyközségi pártbizottság titkára ÚJ ÉLELMISZERIPARI ÜZEMMEL GYARAPODUNK Húskombinát a Duna mellett Hogyan készül az izotóp? Egy-egy elem kémiai tulajdon­ságait az atommagban levő pro­tonok száma, az ún. rendszám ha­tározza meg. A hidrogén atom­magja például 1, a széné 6, az oxi­géné 8 darab protont tartalmaz. A magban levő neutronok száma azonban már nem annyira kötött. Az azonos protonszámú, de kü­lönböző neutronszámú atomma­gokat, illetve kémiai elemeket izotópoknak nevezik. A termé­szetben az elemek többnyire kü­lönböző izotópjaik keverékeként fordulnak elő. A kémiai elemek­nek — így izotópjaiknak is — egy jókora része állandó, stabil kép­ződmény, más részük azonban ön­magától, spontán módon bomlik, atommagjuk bizonyos valószínű­séggel, bizonyos idő alatt másfaj­ta atommaggá alakul át. Ezek magjai az átalakulás során kü­lönböző sugárzásokat bocsátanak ki. A napjainkban használatos ra­dioaktív izotóp jelentős részét mesterségesen, atomreaktrokban vagy gyorsító berendezésekben hozzák létre. A kiindulási anyag­ként szolgáló „anyaelemet” kvarc- fiolába helyezik, majd légmentes alumínium tokba zárják. Ezt a tokot engedik le az atomreaktor aktív övezetébe, ahol az uránium­atomok hasadása történik. Itt az alumíniumatomok minden négy­zetcenti méterén másodpercenként több tízmilliárd neutron száguld át. Az anyaelem atommagjai köl­csönhatásba lépnek a neutronok­kal, az anyaelem átalakul radio­aktív izotóppá, aktivizálódik. Az aktivizálási idő elteltével a tokot egy automatikus szerkezet kieme­li a reaktív aktív övezetéből és egy zárt fülkébe, a melegkamrá­• Izotóp előkészítése az NDK Tu­dományos Akadémiája Izotóp In­tézetében. ba juttatja, ahol sugárzásvédő ólomedénybe helyezik. Az ipar, a mezőgazdaság és a gyógyászat sokféle izotópot igen kiterjedten alkalmaz. A gyógyá­szatban például a jódizotópot a pajzsmirigy kórmegállapításában használják, a higanyizotópot pe­dig vesediagnosztikai célokra. , Az iparban — például a papír­iparban, az alumíniumhenger- dékben s a műanyagfólia-gyár- tásban — a bétasugárzó stronci- um vastagságmérésre alkalmas. A csapágyak, tengelyek, dugattyú- gyűrűk és hengerek kopásának vizsgálatához ezek anyagába ra­dioaktív izotópot kevernek. Az élelmiszeriparban tartósításra, csírátlanításra használnak izotó­pot, a mezőgazdaságban pedig ne­mesítésre. Elektromos áram a baktériumok ellen Sokféle élelmiszert és gyógy­szert csomagolnak fémdobozba, amelynek belső falát műanyag­fóliával vonják be. A fólia meg­bízható védelmet nyújt arra, hogy a becsomagolt anyag ne érintkez­zék a fémmel. Ahhoz azonban, hogy a baktériumfertőzést meg­akadályozzák, a fólia felületét ste­rilizálni kell. Itt azonban nehéz­ségekkel kell számolni. A gőzzel és forró vízzel végzett hagyomá­nyos sterilizálási eljárások a mű­anyagfóliáknál nem alkalmazha­tók; a kémiai módszerek megtá­madják a fóliát, vagy sok anti- szeptikus szer felhasználását igénylik. A nagyfrekvenciás árammal végzett sterilizálás szin­tén felhevíti a fóliát A fólia csí­rátlanításához magas térerősségű és alacsony frekvenciájú elektro­mos felület létrehozása bizonyult a legalkalmasabb módszernek. A Szovjetunióban végzett kísér-' letek eredményeként megállapí­tották, hogy nagyobb frekvenciá­jú elektromos rezgés a rothadást okozó baktériumokat és gombá­kat elpusztítja, ha a felületet 12— 15 000 volt feszültség alatt tart­ják. Az ezzel az eljárással vég­zett sterilizálás a fólia kémiai és mechanikai tulajdonságait nem károsítja. Egy új márkanévvel — arany- bárddal díszített címerpajzs fe­lett e név. — kaJ^jota.pMfi^Sok,- sonkának való húsok, húst szál­lító termoszkocsifcy (naponta- in— dúlnak már Bajáiról Pest felé. „BÁCSHŰS”. Űj márka-, cégne­vet tanulhatunk. Bácskai Húsipa­ri Közös Vállalat, ötödik ötéves tervünk egyik legnagyobb élelmi- szeripari közös vállalata műkö­dik. Szalagátvágás, ünnepi beszéd nem volt, de már dolgozik a kom­binát, s a termoszkocsik naponta útban vannak a főváros felé. Ügy mondják: „dolgozik a próba­üzem”. Januárban naponta har­minc sertést vágtak, március vé­gére ez a szám talán eléri a napi ölszázat. Kombinát született: évente 200 ezer sertést dolgoz majd feL A közös vállalat alapítói A februári napban szikrázó szí­nes üzemcsarnokok, hűtőtornyok, rakodók közt keresem az igazga­tót. Barakképülethez kalauzolnak. A vezérkar — ugyanott, mint négy esztendeje az építkezés kezdete­kor — még itt állomásozik. Igaz­gatósági épület? Elébb a hűtőtá­rolók, elébb a teljes termelő­üzem! Dr. Horváth István igazgató szekrénypolcain eloxált fém, -sár­garéz színű sonkás, konzerves do­bozok, s mellettük csempe, kerá­mialapok. A burkolólapok — ta­valy még minta volt —, most már beépítve az űj gyár falait, pado­zatát borítják. Különleges, Svéd­országból érkezett, csúszásmentes, nedvességszívó padlóburkoló la­pok. A berendezések: rozsdamen­tes fémből, a legkorszerűbb au­tomata gépsorok. Az igazgatói szo­ba falán a közös vállalat alapító oklevele. Az első aláíró: Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter Utána a vállalko­zás többi gazdája: a járás tizen­kilenc tsz-e, öt állami gazdaság, a Húsipari Tröszt, és a Húsipari Hizlaló Vállalat. Nagyságára, korszerűségére mu­tató: sonkaüzeme — ha majd ezt gyárt — évente száz vagon dobo­zolt sonkát tudna készíteni. De kik készítik majd az export­ra szánt árut? — Amint alapozni kezdtük \ a gyárat, úgy kellett a szakmun­kásgárda képzését is megkezdeni. Negyven, már Pápát is megjárt szakmunkásunk a budapesti vál­lalat sonkaüzemében is dolgozott, ök három éve kezdték a tanulást: a kiskunfélegyházi élelmiszeripari szakmunkásképzőben ösztöndíja­sok voltak. Tavaly is huszonkilen­cen végeztek, mind bajai gyerek. Félegyházán a kollégiumban lak­tak, de mert ott a sonkagyártást nem tudták megtanulni, ezért egy időre Pápára utaztak. IBUSZ-la- kásokat 'béreltünk részükre, Pes­ten munkásszálláson volt ottho­nuk. Negyvenhatan pedig Szeged­re jártak Bajáról busszal, a vágó­üzem munkáját tanulni. Hogy miért ide, a Duna mellé, a Bácskába telepítették ezt a gyá­rat? A megye sertésállományának egy részét ez a környék adja. De milyen megyéé?! Amelyik éven­te hat-hétsizázezer darab hízóser­tést ad az országnak! Eddig innét utazott a sonkának való Pápára; Kapuvárra. „Kiment a megyéből a sertés”. Ha itt termelik meg, itt is dolgozzák feli — Tudja-e — mondja az igaz­gató —, hogy a húsipari vállala­tok körzetének az országos átla­ga, vagyis, hogy milyen messziről érkezik a gyárba a feldolgozásra váró alapanyag: száztizenhat ki­lométer. A miénk most: huszon­három kilométer! A termelés és feldolgozás összhangja Az egyik gazda, alapító, a kom­binát szállítója, a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság. Igazgatójával, aki egyúttal a közös vállalkozás igaz­gatótanácsának elnökhelyettese — Sendula Tiborral beszélgetek. Hogy, s miért született a kombi­nát? Itt is, mint az ország sok részé­ben: az agrártermelés növekedé­sének üteme meghaladta az élel­miszeripar teljesítőképességének gyarapodását Ezért is történtek lépések a termelés és feldolgozás harmóniájának helyreállítására. Kezd megvalósulni az a törekvés, hogy a feldolgozás gyorsabban nö­vekedjék, mint a mezőgazdasági termelés, ám ez az ütemkülönb­ség még jóval kisebb a kívánatos­nál Ezsért is kell külön üdvözölni a megvalósult bajai közös vállal­kozást, a jó példát. — A hetvenes évek elején kez­dődött a tervezés — mondja az elnökhelyettes. — Az első tervek nem voltak ilyen merészek. Ki­sebb feladatnak látszott, de köz­ben az egyszerű vágóhíd-feldolgo- zó helyett — így fogamzott a gon­dolat — nagy, export-vágóhíd, feldolgozó, vagyis kombinát lett. — Legközelebb hozzánk Kis­kunfélegyházán van csak jelentő­sebb vágóhíd. A kombináthoz ké­pest, úgy mondhatjuk, „kis vidéki húsipari üzem”.. Mi még most is Budapestre, kétszáz kilométerre szállítjuk a sertést. Ez a vidék a sertés- és' kukoricatermelés egyik hazája. Háttér. — fogadó, feldol­gozó nélkül! ' — Megkezdődött a húsprogram, a környéken felépültek a korsze­rű telepek. 1977-ben pedig ezeket a szakosított telepeket is korsze­rűsítettük, a közgazdász kifejezé­sével : „termelésbővítő rekonst­rukciós beruházást hajtottunk végre”. 1977-ben 44 ezer sertést bocsátottak ki a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság telepei, s ekkor, a hitelfelvételkor vállaltuk, hogy 56 ezerre fokozzuk a termelést. 1980- ra 56 ezer sertést adunk. S még ehhez jön a kisüzem termelése. — 1977-:ben ugyanis megkezd­tük a kisüzemi sertésnevelés in­tegrációját. Évente körülbelül tíz­ezer malacot, s ezekhez a szüksé­ges tápot adunk; a vállalkozó a munkáját és a férőhelyet Első­sorban állami gazdaságunk dol­gozói családtagjainak juttatunk kedvezményt, ugyanis olyan nagy a nevelési kedv, hogy a teljesít- hetőnél már több az igény! Ilyen termelés mellett képzeljük csak el, ha ezt a növekvő mennyiséget továbbra is több száz kilométerre kellene szállítanunk. Tavaly kö­rülbelül 28 ezer sertést szállítot­tunk Budapestre. Külön kétszintes sertésszerelvényt szerkesztettünk. (Hajdan pótkocsis teherautók vit­9 Propán-bután • Véreztető csarnok. gázzal működő szőrtelenítő. 9 A tisztított sertést kettéhasítják. ték a sonkának, karajnak valót, gondoljuk csak el: a régi fajta ko­csikon milyen nagy veszteséggel érkezett meg az áru!) Alkalmazkodni a piachoz — Teljes kapacitással valószí­nűleg április elején indul meg á kombinát. öt ilyen kétszintes ser­tésszállító szerelvényt építettünk nekik. Ezek csak szállítanak. A kombinát nem csak „felvevő” üzem, de a bácskai körzet sertés- tenyésztését is integrálja majd. Ugyanis a BÁCSHŰS termelés­szerkezete — hogy mit, hogyan gyártson, mit exportáljon — most van kialakulóban. Nagy rugal­masságot követel ez; az exporthoz alkalmazkodnia kell. Vagyis a kombinátnak igazodnia kell a pia­cokhoz, a termelőknek pedig ugyanúgy a feldolgozó üzemhez. Baján már dolgozik az üzem, a> próbavágások folynak. De ez nem­csak az üzemnek, a berendezések­nek a próbája, hanem a tenyész­tésé is. A vágások megmutatják: milyen minőségű az alapanyag, milyenre van szükség. Kőbányai György *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom