Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

/ 2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 12. VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEK KISKUNFÉLEG YHÁ ZA dolgozók bizalmát igazolják (Folytatás az 1. oldalról.) Iáit a beszámoló és a párt XII. kongresszusának irányelvei mel­lett. Délután került sor a pártérte- kezlet második napirendi pont­jának lebonyolítására, a negy­venöt tagú városi pártbizottság és a megyei párértekezlet tizen­három küldöttének a megválasz­tására. Az újjáválasztott pártbizottság első ülésén megválasztotta a ti­A jeles eseményhez méltó ün­nepélyes hangulatban, a helyi út­törők kórusműsora vezette be a városi pártszékház tanácskozóter­mében az MSZMP kiskőrösi vá­rosi pártértekezletét. Majd Lu­kács Lajosné dr., a pártbizottság első titkárának indítványára, a vá­ros pártalapszervezetei által dele­gált kilencvenegy küldött megvá­lasztotta a pártértekezlet. munka- bizottságait. A tanácskozás elnöki tisztével megbízott dr. Oláh Pál köszöntötte a pártértekezlet részt­vevőit. Üdvözölte Németh Fe­rencet, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagját, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkárát, Litauszki Mihályt és dr. Szabó Sándort, a megyei párt- bizottság tagjait, majd Lukács Lajosné mondott vitaindítót a pártértekezlet küldötteinek írás­ban rendelkezésre álló beszámo­ló elé. A XI. pártkongresszus óta el­telt időszakban Kiskőrösön vég­bement változásokat, a munka eredméhyeit, tapasztalatait, így a gondokat is taglaló írásos beszá­moló elöljáróban a város társa­dalmi viszonyainak alakulásáról ad tüzetes áttekintést. A létszámában és arányában is. növekedett — a város társadalmi szerkezetében 46,8 százalékot ki­tevő — munkásságról szólva, he­lyi sajátosság, hogy a késői ipar- fejlesztés miatt nagyobb részt el­ső generációs munkások jelentős hányada a felszabadulás után született: Az elmúlt öt évben to­vább gyarapodott a politikai fel- ' készültségük, fokozódott' az akti­vitásuk. Gyümölcsözően hatott az üzemi párt- és KISZ-szervezetek munkájára, hogy a vezetőségek tagjainak 52, illetve 70 százaléka fizikai dolgozó. A szakszövetkezeti parasztság létszáma a korábbinál lassúbb ütemben csökkent; az aktív ke­resők közötti arányuk 28,7 száza­lékos. A helyi szakszövetkezetek egyesülése, az anyagi-műszaki bá­zis növekedése, a termelés kor­szerűsödése következtében továb­bi átalakulás van folyamatban a parasztság belső rétegződésében és létszámában. Megnőtt a nyug­díjasok száma, tagsági jogviszony alapján viszonylag kevesen vesz­nek részt a közös’ munkában. Ez utóbbi jelzi a feladatot is: a kö­zösségi tudat erősítésével elősegí­teni a közös munkába való be­kapcsolódásukat, egyszersmind az alkalmazotti létszám csökkentését. Erőteljesen gyarapodott az ér­telmiségiek száma. E társadalmi rétegben mintegy 40—40 százalé­kos arányt képviselnek a pedagó­gusok, illetve a műszaki, agrár, valamint a közgazdász értelmisé­giek együttesen. A fennmaradó hányadot az egészségügy, a köz- igazgatás, az igazságügy, és a közművelődés területén dolgozók alkotják. Az értelmiségiek mun­káját minősítve, megállapítja a pártbizottság beszámolója, hogy az jelentősen hozzájárult az 1975. évi városi' pártértekezlet határo­zatainak végrehajtása során elért eredményekhez. Kiskőrös szocialista gazdaságá­nak fejlődését taglalva a beru­házásokról, kitűnik a beszámo­lóból: a város gazdasági fejlődé­se szempontjából kiemelkedő je­lentőségű beruházások összessé­gükben az V. ötéves tervben elő­irányzott céloknak megfelelően alakultak. Az ipari beruházások — kivéve a konzervüzem fejlesz­tését — időarányosan, tervszerű­en megvalósulnak. Elmarad vi­szont az előirányzottól a műszaki fejlesztést elősegítő gépi beruhá­zások részaránya, a tervezett 15 százalékkal szemben a -megvaló­sulás 50 százalék körül várható. A mezőgazdaság várhatóan mintegy 9,5 százalékkal megha­ladja a 153 millió forintos elő­irányzatát. Az összeg nagyobb ré­szét az ültetvénytelepítésekre, s a szőlőrekonstrukcióra fordítot­ták. Jelentős azonban a szőlőfel­dolgozás, s a bortárolás kapacitá­sának bővítésére, az erőgépek ti­pizálására beruházott összeg is. A hatvanas évek közepétől erő­teljesen fejlődött iparról szólva, kitűnik a beszámolóból, hogy ter­melési értékét tekintve a legna­gyobb ágazat; részvétele a tőkés exporttermelésben megkétszere­ződött. Az öt év előtti pártérte­zenegy tagú végrehajtó bizottsá­got, a tisztségviselőket és a fe­gyelmi bizottságot. A városi pártbizoTfság első tit­kárának ismét Szvorény Jánost, titkárának pedig Juhász László­nál választotta meg. A végrehaj­tó bizottság tagjai: Bóka Katalin, a Sütő- és Édesipari Vállalat mű­vezetője, Czár István, a BUDA- MOBIL Járműszövetkezet eszter­gályosa, dr. Csanádi Lajosné, az Egészségügyi Szakközépiskola kollégiumának igazgatója, Geri István, Kalocsa város Tanácsá­kezleten meghatározott célok sze­rinti fejlesztések eredményeként az üzemek profiltisztítást hajtot­tak végre, javult a gyártmány­összetételük, a korszerű, gazdasá­gos termékeik aránya. Emellett számottevően javultak a munka- körülmények, a szociális ellátott­ság. Az egy dolgozóra jutó ter­melési érték magasabb mérték­ben emelkedett, mint az árbevé­tel. Javultak a kereseti lehetősé­gek, a munkások keresetnöveke­désének mértéke megközelíti a 35 százalékot, ami arányban áll a termelés hatékonyságának több mint 50 százalékos emelkedésével. Az ipari ágazatok között az építőipar termelésnövekedése volt a legnagyobb mértékű. Ez főleg az ÉPSZER Vállalat — melynek kirendeltsége a tervidőszakban Kiskőrösre települt —, valamint a Homokhátsági Vízgazdálkodási Vállalat jelentős építőipari tevé­kenységének eredménye. Az épí­tőipari kapacitás erőteljes növe­kedése ellenére, nem tudta ma­radéktalanul kielégíteni a fizető­képes keresletet. Ez különösen a felújítási és karbantartási igé­nyekre érvényes, amelyek kielé­gítéséhez — anyagi eszközök hiá­nyában — elégtelen az- ipari szö­vetkezet szakszerelő, lakás- és középület-karbantartó kapacitása. Az árutermelés növekedése az élelmiszeriparban volt a legki­sebb mérvű, fejlődése elmaradt a mezőgazdaság termelésnövekedé­sétől., A legégetőbb a konzerv­gyár gondja, az üzem ugyanis az 1975. évi eredményt sem érte el, fejlesztésének elmaradása, s nem utolsósorban a telephelyi önál­lóság korlátái miatt. Jelentős eredmény a mezőgaz­dasági szakszövetkezetek 1977-ben történt egyesülése. Az anyagi és szellemi erők összpontosításának köszönhetően, évről évre növeke­dett a szövetkezet termelési ér­téke, amely ma már meghaladja az évi 200 millió forintot. Bár a termelőeszközök kihasználása nem volt maradéktalan, folyama­tosan javultak az átlaghozamok. Ez utóbbiban része van annak, hogy meggyorsult a termelési rendszerek tapasztalatainak átvé­tele. A szakszövetkezet ugyanis csatlakozott a Kiskőrösi Állami Gazdaság szőlőtermelési és vörös­bor-készítő, valamint a Hosszú- hegyi Állami Gazdaság almater­mesztési rendszeréhez. A pártbizottság beszámolója az eredmények elismerése mellett, ráirányította a figyelmet a rét- és legelőterületek célzatosabb hasznosítására, s az annak meg­felelő állattartásra, a zöldségter­mesztésben a város szükségleté­hez igazodó választékú termelés­re, a szántóföldi gazdálkodásban pedig a nagyüzemi termelés le­hetőségeinek jobb kihasználására. Figyelemreméltó eredményeket összegez a beszámoló a várói; köz­lekedése és hírközlése fejlesztésé­ben is. A tervidőszakra előirány­zott hét mellett, további négy utcában megépült a szilárd bur­kolat, csaknem öt kilométerrel gyarapodott a kiépített járdahá­lózat. Sok tekintetben javult a helyi közlekedés. Az áruszállítás feltételéinek jobbulását, s a vá­rosfejlesztési törekvések tervsze­rű végrehajtását is hátráltatta- hátráltatja, hogy elmaradt a Vo­lán új telephelyének beruházása. A lakosság életszínvonalának fejlődését tanúsítja például a város kereskedelmének forgalma, amely a tervidőszak végére eléri az 1975. évinek csaknem a két­szeresét jelentő 650 millió forin­tot. Ami a lakásépítést és a gyer­nak elnöke, dr. Horváth Mihály, a városi kórház igazgató főorvo­sa, Németh Tibor, a FÉKON Vállalat kalocsai gyárának igaz­gatója, Soós Ferencné, az EKA Villamosberendezés és Készülék Művek kalocsai gyárának raktári munkása, Végvári István, a Ka­locsai Paprika- és Konzervipari Vállalat igazgatója és Vörös Ist­vánná, a MüM. 619. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet szakok­tatója. A héttagú fegyelmi bizott­ság • elnöke Trapp Márton, az OTP kalocsai fiókvezetője lett. mekintézmények fejlesztését ille­ti: az öt évre előirányzott 930 lakásból 860 megépült. Elmaradás a családiház-építkezéseknél, s egy OTP saját beruházású házépítés­ben várható, örvendetes, hogy a tervezett tanácsilakás-építések a szükséges gyermekintézmények­kel együtt megvalósulnak a terv­időszak végére. Figyelemreméltó az előreha­ladás a lakosság egészségügyi és szociális .ellátásában. Elkészült a körzeti orvosi rendelő, a szociá­lis otthon és a bölcsőde felújítá­sa, megtörtént a tüdőbeteg-gon­dozó intézet szennyvízcsatornára kötése. Űj körzeti orvosi és gyer­mekorvosi körzetek kialakításá­val javult az alapellátás, 24-gyel növekedett a' szakorvosi órák száma, szemészeti, onkológiai és -‘bőrgyógyászati n rendelés*, r valósult meg. S 5Í320 óíóíSSaVÚÍ ■Ugyancsak jő ütemben fejlő­dött a város kommunális ellátá­sa. A tervezett kettővel szemben, három új kút segíti elő a növek­vő vízigény zavartalan kielégíté­sit, a vízhálózattal való ellátott­ság 66 százalékra növekedett. Megtörtént a Sáhor csatorna le­fedése, a város főbb útjai alatt elkészült a szennyvíz- és csapa­dékcsatorna. A városközpont köz- világításának korszerűsítése mel­lett, valamint újonnan nyitott utcában villanyhálózat épült, a tervezett mértéket meghaladják a tanyavillamosításban elért eredmények. Az 1975. évi városi pártértekéz- let, egyszersmind a XI. pártkong­resszus határozatainak végrehaj­tásáért elvégzett munkát, annak eredményeit és tapasztalatait az ideológiai és kulturális, valamint a pártélet területén ugyancsak részletesen tartalmazza a beszá­moló. A tapasztalatokból adódó következtetések megvonását — a további feladatokat — a pártbi­zottság gondosan kidolgozott ha­tározattervezetben tárta a pártér­tekezlet elé. Ezután a beszámoló feletti vita következett: amelynek során ti­zenöten hallatták szavukat. Fel­szólalt a vita során Németh Fe­renc is. A vitát Lukács Lajosné foglal­ta össze. A pártértekezlet egy­hangú állásfoglalással elfogadta a városi pártbizottság beszámoló­ját, s a kongresszusi irányelvek vitájáról készült összefoglalót. Ezután zárt tanácskozáson foly­tatta munkáját a pártértekezlet, hogy a következő öt évre meg­válassza Kiskőrös negyvenegy ta­gú politikai irányító testületét, és a város nyolc küldöttét a me­gyei pártértekezletre. Majd meg­tartotta első ülését az újjáválasz­tott pártbizottság és megválasz­totta első titkárát és titkárát, végrehajtó bizottságát, valamint munkabizottságát. A városi pártbizottság első tit­kári tisztére ismét Lukács Lajos- nét, a testület titkárává pedig Ferró Imrét választották meg. Mellettük a végrehajtó bizottság­ban a következők vesznek részt: Antalfi Antal, a szakmunkáskép­ző intézet tanára, Becsi Jánqsné, a konzervüzem dolgozója, dr. Csamangó Szilveszter, a szakszö­vetkezet jogtanácsosa, Kudron László, az IGV igazgatója, dr. ■Oláh {‘Pál tanácselnök, Szivák Gyula, a vegyesipari szövetkezet elnöke és Udvarhelyi Zoltán, a MEZŐGÉP gyáregységi főmér­nöke. A héttagú fegyelmi bizottság elnökévé dr. Szabó Gyulát vá­lasztották. ' Kiskunfélegyházán az MSZMP székház nagytermében, ahol a város és a hozzá tartozó négy köz­ség kommunistáit 174 küldött képviselte, tartották meg a párt­értekezletet, amelyen részt vett Bonifert Ádám, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezető- helyettese, Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára1 és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Ormándi János elnökletével a pártértekezlet küldöttei megvá­lasztották a pártértekezlet mun­kabizottságait, majd Sztanojev András, a városi pártbizottság el­ső titkára az írásos előterjesztés kiegészítéseként tartott vitaindí­tót. A pártértekezletre készített és a küldöttekhez idejében eljuttatott írásbeli beszámoló részletesen, mélyrehatóan elemezte Kiskunfél­egyházának és a hozzá tartozó négy község — Pálmonostora, Kunszál­lás, Petőfiszállás és Gátér — két pártkongresszus közötti fejlődését. Elöljáróban megállapította a be­számoló, hogy a politikai élet ki­egyensúlyozott volt. a kommunis­ták munkájuk során új tapaszta­latokkal gazdagodtak, a társadal­mi folyamatokban érvényesült a párt, a munkásosztály vezető sze­repe.- A város munkásainak létszáma jelenleg 7577, az aktív keresők 35,2 százaléka. A szakmunkások ará­nya örvendetesen növekedett 34,3 százalékról 40 százalékra, s egyre több azoknak a száma, akik a ter­melő munkájuk mellett szereznek szakmunkás-bizonyítványt. A munkásság politikai, ideológiai fejlődése kedvező, az iparban 5 ezer 532 dolgozó — az összlétszám 73,3 százaléka 421 brigádba tömö­rülve vállal részt a szocialista ver­senymozgalomban. A mezőgazdaságban 3832-en dol­goznak, 9 százalékkal kevesebben, mint öt évvel ezelőtt. A közös gaz­daságokban ma már 140 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakem­ber és 1345 szakmunkás dolgozik. -AKSWtfetkezelifcpacaSztságsgondol- Jköd-ága; jói irányban .változott, nö­vekedett a politikai aktivitása, életfeltételeiben és életmódjában közeledett a munkásosztályhoz. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben 128 brigádban 1645-en munkálkodnak a vállalá­sok teljesítésén. A beszámolási időszakban a Lenin Tsz négyszer, a Vörös Csillag Tsz ‘ háromszor, míg a pálmonostori Keleti Fény Tsz egyszer nyerte el a Kiváló Tsz címet. Az értelmiséggel kapcsolatban megállapította a beszámoló, hogy ennek a társadalmi rétegnek a lét­száma növekedett, egyre több mű­szaki, agrár értelmiségi és peda­gógus vállal részt a feladatok meg­oldásában. Politikai elkötelezett­ségük és társadalmi aktivitásuk fokozódott, általában aktív közéle­ti tevékenységet folytatnak. A gazdasági építőmunka felada­tainak teljesítésével kapcsolatban részletes tájékoztatót adott a be­számoló, megállapítva azt, hogy a gazdasági fejlődés * arányosnak mondható. A termelés pártellenőr­zésének helyi feltételei javultak, a gazdasági vezetők beszámoltatása a párthatározatok végrehajtásáról rendszeressé vált. A város szocia­lista ipara dinamikusan fejlődött, termelési értéke meghaladta a 3 milliárd forintot és ez 45,7 száza­lékkal több mint az öt évvel ko­rábbi. A beszámolási időszak alatt az exportértékesítés 470 millióról 1 milliárd 661 millió forintra, több mint háromszorosára növekedett. A mezőgazdasági fejlődést jól mutatja, hogy az évi 4—5 százaié­Erőfeszítések Kiskunhalas három és fél évti­zedes fejlődését sokoldalúan be­mutató fotókiállítás fogadta a pártszékház folyosóin vasárnap reggel a városi pártértekezletre érkező kommunistákat. A városi pártértekézlet kezde­tekor Kispéter Imre, a városi pártbizottság titkára, a tanácsko­zás levezető elnöke köszöntötte Kiskunhalas kommunistáinak százötvenöt küldöttét és a har­minc meghívottat. A tanácskozá­son részt vett Juhász György, az MSZMP ' Központi Bizottságának alosztályvezetője, Katanics Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kára, Lajtai Benőné, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, dr. Greiner József, a megyei párt- bizottság tagja, a megyei bíróság elnöke, Búza Dezső, a megyei pártbizottság tagja, a járási párt- bizottság első titkára, Dufka Sán- dorné, Paczuk László, a megyei kosra tervezett termelési növelést átlag 7—8 százalékra teljesítették. Külön említésre méltó, hogy ezt az eredményt a nagyüzemi gazdasá­gok folyamatosan csökkenő beru­házások mellett a munka teimelé- kenységének növelésével, a minő­ség javításával és az ésszerű, ta­karékos gazdálkodással érték el. A szövetkezetek között megfelelő szakosodási folyamat ment végbe, mely elősegítette a termőhelyi adottságokhoz való jobb alkalmaz­kodást, figyelembe vette a népgaz­daság igényeit és lehetőséget te­remtett a jobb üzem- és munka- szervezés megvalósítására. A me­zőgazdasági termelésben az állat- tenyésztés aránya 52 százalék, 9 százalékkal magasabb á megyei átlagnál. A jól fejlődő szarvasmar­ha-tenyésztés egyik szép eredmé­nye, hogy az egy tehénre jutó évi tejtermelés a tervezett évi 3 ezer 100 liter helyett eléri a 3500 litert. Jelentősen növekedett á különbö­ző termelési rendszerek szerepe. Jelenleg a kukorica 87, a búza 80, a cukorrépa 85, míg a rét és gyep 11 százalékán termelési rendszer­be kapcsolódva folyik a munka. A háztáji és kisegítő gazdaságok fej­lődése lendületes, 1975-ben 113 millió forint értékű, tavaly pedig 265 millió forint értékű terméket értékesítettek^- A lakosság élet- és munkakörül­ményeinek elemzéserörsóBátimfájé- koztatót adott arról a beszámoló, hogy a gazdasági eredmények nö­vekedésének megfelelően a bérek közel 40 százalékkal növekedtek. Az iparban jelenleg 3 ezer 353. a mezőgazdaságban pedig 3 ezer 380 forint a havi átlagkereset. Enyhül­tek a lakásgondok, az V. ötéves terv idejére tervezett 1670 lakás­ból eddig 1425 épült fel, a tervidő­szak végére várhatóan 1836 lakás készül el, közülük 330 célcsoportos. A községekben 166 család költözött új otthonba! Az ideológiai és művelődési fel­adatok megvalósításával kapcso­latban a beszámoló részletesen elemezte a tömegpolitikai munka és pártpropaganda fejlődését. Ki­hangsúlyozta, hogy milyen erőtel­jes minőségi változást jelentett eb­ben a tevékenységben az MSZMP KB 1976. október 26-1 határozata, melynek helyi végrehajtására a városi pártbizottság intézkedési tervet fogadott el. A végrehajtás­nál előtérbe került az elmélet és gyakorlat egységének erősítése, a dialektikus szemléletmódra neve­lés. Tovább szélesedett a politikai oktatás, a résztvevők különböző tanfolyamon ismerkedhetnek meg a marxizmus—leninizmus, vala­mint a mai politikai, társadalmi élet kérdéseivel. Növekedett az ér­deklődés a politikai irodalom iránt és egyre több emberhez jut el a pártsajtó. A párttagság 21,7 száza­léka járatta 1975-ben a pártfolyó­iratok valamelyikét, jelenleg pedig 31,2 százalék, az előfizető. A város 26 ezer felnőtt lakosa közül mint­pártbizottság tagjai, Sipos József, a Nagykanizsai Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalát pártbizott­ságának titkára. A városi pártértekezlet megvá­lasztotta a munkabizottságokat, majd dr. Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára az előre kiadott írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Az írásos beszámoló szerint több területen várostörténeti je­lentőségű, dinamikus változás jel­lemzi Kiskunhalast: az elmúlt öt év alatt átalakult a város arcula­ta, ’ új lakótelepekkel, óvodákkal, iskolákkal, áruházzal gazdagodott a település, és új iparágak hono­sodtak meg. A városfejlesztés ütemének gyorsítására elsősorban azért volt szükség, mert Kiskunhalas lako­egy 2200-an előfizetői a Népsza­badságnak. a Petőfi Népét pedig 2250-en járatják. A közoktatással kapcsolatban megállapította a beszámoló, hogy az iskolákban hatékonyabbá vált a világnézeti nevelés. Ugyancsak számottevő eredmények születtek a felnőttoktatásban és a munkás­továbbképzésben is. A Móra Fe­renc Művelődési Központ, a Kis- . kun Múzeum, a Petőfi Filmszín­ház, valamint a TIT városi szer­vezete is sokat tett a közművelő­dési feladatok megoldásáért. A párt belső életének kérdései­vel kapcsolatban néhány fonto­sabb megállapítás: A pártszerve­zetek belső élete, tartalmi munká­ja, szervezeti rendje fejlődött, többségükben javult a pártmunka színvonala. A párt élvezi a dolgo­zók bizalmát, tevékenysége ered­ményeként elfogadják vezető sze­repét, aktívan részt vesznek poli­tikájának végrehajtásában. A ter­melő munkát végző párttagok többségükben brigádtagok, így közvetlen részesei a munkaver­senynek. A kommunisták példa­mutató jó munkája kedvezően hat a brigádmozgalom szocialista tar­talmának erősítésére, másrészt a pártonkívüliek politikai arculatá­nak formálására. 11 ’követőért'31 ^ ííl&ifiileAcen HfiőHclták!Cél véleméTi^Üf^t,1 Siet­tek hasznos javaslatokat a fel­adatok megvalósítását illetően. A vita során felszólalt Bonifert Ádám, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettese és Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság tit­kára is. A küldöttek ezután megválasz­tották az ötvenegy tagú városi pártbizottságot, valamint a me­gyei pártértekezleten részt vevő huszonnégy küldöttet. Ezt, követően" a városi pártbi­zottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a tizen­egy tagú végrehajtó bizottságot. Első titkárnak ismét Sztanojev Andrást, titkárnak pedig Ormán­di Jánost választották. A végre­hajtó bizottság tagjai: Bíró Imre, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, dr. Dobos Fe­renc, a városi tanács elnöke, Ko­csis Béla, az Asztalospiari Szö­vetkezet művezetője, Kormányos Imre, a vasútállomás művezetője, Kovácsné Bartos Erzsébet, a Vil­lamosszigetelő-' és Műanyaggyár műanyag-feldolgozó szakmunkása, Laczkó Gyula, a Lenin Tsz elnö­ke, Mákány Jánosné, az Április 4. Gépipari Művek gazdasági igazgatója, Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Szert Lajos, a gépészeti szakközépiskola igaz­gatója lett. A kilenctagú fegyelmi bizott­ság elnökévé Gergely Miklóst vá­lasztották. sainak száma már meghaladja a 30 ezret. Értriető tehát, hogy az öt évvel ezelőtti pártértekezlet ha­tározata alapján, a városi pártbi­zottság fontos városfejlesztési és politikai kérdésként kezelte a la­kásépítést. A középtávú tervben célul tűzött 1568 lakás átadásával szemben, az év végéig .1594 új otthon épül Kiskunhalason. Ki­emelkedő eredmény, hogy két aL kálómmal munkáslakás-építési akciót szerveztek, s ennek kereté­ben, jelentős állami támogatással, 366 munkásnak adtak, illetve ad­nak lakást. Terven felül készült el 75 úgynevezett „Cs”-lakás, s ezzel lehetővé vált a Harangos- telep felszámolása. Az Erdei Ferenc téren épített 360 lakással, a Kuruc vitézek te­rén átadott 900 lakással e terüle­tek beépítése befejeződött, ugyan­(Folytatás a 3. oldalon.) KISKŐRÖS _____________________________________________ T ovább léptek a városiasodás útján KISKUNHALAS ______________________________________________ a városfejlesztés érdekében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom