Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

1980. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 VÁROSI PÁRTÉRTEKEZLETEK vult a kereskedelmi ellátás is, de a vendéglátóipari hálózat még mindig messze elmarad az igé­nyektől. Utaltunk már az írásos beszá­moló elején megfogalmazott lé­nyeges megállapításra, illetve en­nek egy részére, nevezetesen arra, hogy Kiskunhalason új iparágak honosodtak meg, ami a dinamikus településfejlesztés mellett, szintén várostörténeti jelentőségű. Az ipari beruházások elemzése előtt a beszámoló az ipari terme­lés eredményeit összegezve hang­súlyozza, hogy az elmúlt időszak fő jellemzője: a legnagyobb tárca­ipari termelő egységekben jelen­tős, a jövőjüket meghatározó re­konstrukció indult meg, és köz­ben végezték a termelő munkáju­kat. Az elmúlt öt évben egészsé­gesen változott a fejlesztésekkel, az exporttal, a mennyiség és mi­nőség értelmezésével kapcsolatos szemlélet. Az V. ötéves tervidőszakból el­telt négy év alatt, az ipari terme­lés 49 százalékkal, illetve évente átlag 12 százalékkal emelkedett. Ez így, önmagában véve sem le­becsülendő eredmény, különösen akkor nem, ha összehasonlításért fellapozzuk az öt évvel ezelőtti pártértekezlet határozatának az ipari termelésről szóló fejezetét, ami az éves emelkedést hét-kilenc százalékban irányozta elő. A tárcaipar állította elő a vá­rosi termelési érték csaknem há­romnegyedét. Az elavult, alacsony termelékenységű gépek többségét a rekonstrukció során korszerű gépekkel váltották fel. A Ganz- MÁVAG helyi gyárában például már két számjegy vezérlésű gép működik. A tanácsi ipar dinamikus fejlő­désének eredménye az építőipari és a szolgáltatási igények jobb kielégítésében mutatkozott meg. Az ipari szövetkezetek elsősorban a lakossági szolgáltatásban értek el eredményeket. Az ipari beruházások között a beszámoló elsőként a Halasi Kö­töttárugyárral foglalkozott. A 779 millió forintos nagyberuházás ha- táidő előtt megvalósult. A kötő­hurkolóipari hagyományokkal nem rendelkező város egyebek kö­zött munkaerővel, lakásépítéssel, közművekkel, s nem utolsósor­ban ipari tanulók képzésével já­rult hozzá, hogy a korszerű gyár teljesíthesse a beruházási célok­ban megfogalmazott népgazdasá­gi követelményeket. A másik kiemelkedő jelentősé­gű esemény volt a feltárt kiskun- halasi olaj- és földgázmező kiter­melésére irányuló beruházás négy évvel ezelőtti megkezdése. A VI. ötéves tervidőszakra is áthúzódó 1436,5 millió forint értékű beru­házásból a jelenlegi tervidőszak­ban 842,5 millió forint értékű be­ruházás valósul meg. A termelő kutak fúrása mellett olaj- és gáz­vezetékek, technológiai berende­zések kialakítása szerepel a terv­ben. Mindennek első, közvetlen eredményeként indulhatott meg Halason 1978-ban a vezetékes- földgáz-szolgál tatás. Kiskunhalas 22 legnagyobb ter­melő és gazdálkodó egységében, valamint a városi tanács pénz-: eszközeiből a tervidőszak alatt 3416 millió forint összegű beruhá­zás és rekonstrukció valósult, il­letve valósul meg. A továbbiakban a beszámoló részletesen foglalkozott a társa-: dalmi viszonyok alakulásával, öt év alatt a város iparában 2100-ról 3200-ra emelkedett a szakmunká­sok száma. A munkásság elméleti és szakmai felkészültségében, szervezettségében sokat fejlődött. A szövetkezeti parasztság hely­zetére, gondolkodásmódjára alap­vető hatást gyakorolt a termelés korszerűsítése, az iparszerű ter­melési rendszerek bevezetése. Jelentősen emelkedett Kiskun­halason az értelmiségiek száma. A pártélet kérdéseivel kapcso­latban a beszámoló megállapítot­tat, hogy a párt politikájának megvalósításában érvényesül a párttagság eszmei, politikai és szervezeti egysége. A beszámoló megjelölte a to­vábbi feladatokat. Ezek között hangsúlyozta a városközpont kor­szerűsítésének szükségességét, a szakmunkásképzés feltételeinek javítását, s nem utolsósorban a dinamikus lakásépítést, a bölcső­dék, óvodák, iskolák kialakítását, valamint "á szolgáltatás fejleszté­sét. Megnyílt a lengyel pártkongresszus Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában hétfőn délután nég£ órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Mun­káspárt VIII. kongresszusa. Több mint hárommillió párttag képviseletében 1847 választott küldött vesz részt a munka­jellegei tanácskozáson, amelyen nemcsak az 1975-ben tartott^ előző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét vonják meg, hanem a hetvenes évek, az elmúlt évtized eredményeit is ér­tékelik. Meghívott vendégként 35 kommunista és munkáspárt de-1 legációja van jelen. Megfigyelői minőségben három európai szocialista párt képviselteti magát, ezenkívül delegációt kül­dött a Béke és Szocializmus című folyóirat szerkesztősége. A meghívott testvérpártok küldöttségeinek túlnyomó több­ségét központi bizottsági titkár, illetve annak megfelelő ran­gú személyiség vezeti. A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének élén Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjaj a Központi Bizottság titkára áll. A Magyar Szocialista Munkáspárt delegációját Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A beszámoló vitájában tizen­nyolcán szólaltak fel, közöttük Katanics Sándor és Juhász György. Dr. Szabó Miklós össze­foglalója után a’ küldöttek elfo­gadták a városi pártbizottság be­számolóját, s a feladattervezetet. A pártértekezlet munkájának további részében a küldöttek megválasztották a negyvenkilenc tagú városi pártbizottságot és ti­zennyolc küldöttet a megyei párt­értekezletre. A pártbizottság első ülésén megválasztották a tisztségviselő­ket. A városi pártbizottság első titkára ismét dr. Szabó Miklós, a pártbizottság titkára pedig újra Kispéter Imre lett. A végrehajtó bizottság tagjai lettek még: Benke Lajosné, a Kiskunhalasi Papíripari Vállalat szállításvezetője, Bor Géza, a Ganz-MÁVAG halasi gyárának művezetője, Csete Imre, a halasi V őrös Október Termelőszövetke­zet lakatosa, dr. Judák Imre, a Fémmunkás Vállalat halasi gyá­rának igazgatója, Szabó Károly, a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazda- sági Szakközépiskola igazgatója, Szalai József, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgató­ja, Szekér József, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat mű­vezetője, Tánczos Sándor, a váro­si tanács elnöke és Vass Ferenc- né, a Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalat munkása. A kilenctagú fegyelmi bizott­ság elnöke Béres László lett A tudósításokat készítet­ték: Gál Sándor, Opauszky László, Perny Irén, Szabó Ferenc és Tárnái László. Fotók: Pásztor Zoltán, Tóth Sándor és Straszer András. >>>>>>>>>>»»»»»i A MEGYEI TANÁCS PÁRTÉRTEKEZLETE A közérdek szolgálatában Ervényesül a (Folytatás a 2. oldalról.) akkor megkezdődött a Kossuth II. lakótelep első ütemének építése, melynek teljes befejezése 1050 la­kás felépítésével 1987-re várható. A következő 15 éves lakásépí­tési terv alapján az Április 4. kertvároshoz kapcsolódóan, a Szász Károly út mentén, házgyá­ri lakásokat építenek, s ezeknek a helyét már kialakították. Részletesen foglalkozik az írásos beszámoló az úgynevezett járulé­kos beruházások alakulásával. Mint azt az eredmények között megemlíti, öt év alatt a bölcsődei helyek száma 205-itel, az óvodai helyek száma 425-tel emelkedett, és elérték, hogy minden jogos óvodai igényt ki tudnak elégíteni. Jelentős fejlődésről ad számot a beszámoló a közoktatás helyzeté­vel kapcsolatban is. Az elmúlt öt év alatt 16 új tanterem, három tornaterem épült. Befejeződött a felsővárosi és az alsóvárosi álta­lános iskola régi épületének re­konstrukciója. Ennek eredménye, hogy jelenleg csaknem valameny- nyi diák szakrendszerű oktatásban részesül. A közművelődésnél maradva: a városi könyvtár már több, mint százezer kötettel áll a kiskunha­lasiak rendelkezésére. A művésze­ti nevelésben, az ízlésformálásban nagy szerepet tölt be a Szilády Galéria kiállítássorozata. Visszatérve az úgynevezett já­rulékos létesítményekre, illetve ezeknek egy másik csoportjára, igen nagy problémát okozott a kommunális ellátottságban mu­tatkozó lemaradás. Szinte minden egyes új, több lakásos épület, ipa­ri létesítmény előfeltételeként je­lentkezett az alapközművek szük­ségszerű bővítésének igénye, s mindennek egyszerre, rövid idő alatt kellett eleget tenni. Az ivó­víztermelési kapacitás bővítése, a szennyvíz-elvezetés, a felszíni víz elvezetése érdekében a tervidő­szakban 85 millió forint ' értékű beruházás valósul meg. A 80 kilo­méter hosszú hálózat a lakások több, minit felét látja el jó ivó­vízzel. A 15 kilométeres szenny- vízcsátorna a lakások 24 százalé­kából vezeti el a szennyvizet. Problémát okoz, hogy a 100 ki­lométer hosszú városi úthálózat­ból csak 36 kilométer, a 165 kilo­méternyi járdának csak három­negyed része szilárd burkolatú. A városfejlesztési törekvések megvalósítását jelentős értékű társadalmi munkával segítette a lakosság. Az öt év alatt végzett 70 millió forintnyi önzetlen mun­ka jelentősen, meggyorsította a gyermekintézmények átadását, a városi parkerdő kialakítását, a kunfehértói úttörőtábor építését, a szociális otthon bővítését, a gim­náziumi pinceklub megnyitását. A kiemelkedő társadalmi mun­kások, a kollektívák elismerése, kitüntetése évről évre rangos ese­mény, amelyen a legkiválóbbak­nak átadják a városi tanács ál­tal alapított Kiskunhalas városért kitüntetést. A város dinamikus fejlődését tovább részletezve, a pártértekez­letre készített beszámoló megfele­lőnek értékelte a kiskunhalasiak egészségügyi ellátását, a kórházi ágyak ötvennel való növelését, amit egyebek között a kórház régi épületének felújítása tett lehe­tővé. A Park Áruház átadásával ja­A megyei tanács pártbizottsága összességében eredményesen meg­valósította a XI. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokat. —1 Így kezdődik az az írásbeli je­lentés, amely részletesen elemzi a Bács-Kiskun megye állami igazgatásának irányító apparátu­sában tevékenykedő kommunis­ták küzdelmeit, fáradozásuk eredményeit. A felelősségteljes munkát átha­tó bizakodás áradt a jelentést ki­egészítő szóbeli vitaindítóból is, amelyet Szabó Attila, a pártbi­zottság titkára mondott el a me­gyei tanács pártértekezletén. A küldöttek dr. Matos Lászlót választották értekezletük elnöké­nek. Részt vett az értekezleten Hegedűs István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A testület felelősségének tuda­tában és a kérdés ifontosságának megfelelően hallgatta a beszámo­lót az alapszervezetek 305 párt­tagját képviselő 79 küldött és jó néhány meghívott. A XI. kong­resszus megerősítette az 1971-ben létrejött Tanácstörvény elvi alap­ját, meghatározta az államelmé­let fejlesztésének feladatait, ezen belül az. államigazgatásra, a ta­nácsokra háruló teendőket. Ezek végrehajtása közben az elmúlt öt évben sokat javult a Bács-Kis­kun megyei! Tanács tevékenységé­nek színvonala. Az egész appará­tus népképviseletének jellege és önkormányzati szerepe is fejlő­dött. Ennék tudata hangzott a vitá­ban részt vett felszólalók szavai­ból is. — A megye fejlődése csak a párt helyes politikájának lehet a következménye. Hogy a megyei tanácsnak a gazdasági szervező és közigazgatási irányító munkája döntő hatással volt a megye fej­lődésére az a tanács kommunis­táinak munkáját igazolja — han­goztatta felszólalásában .Hegedűs István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Sok észrevétel, segítő szándé­kú bírálat, a tanácsi munka ja­vítását célzó észrevétel hangzott el a többi felszólalásból is. Szabó Attila összefoglalója után újraválasztották a megyei tanács pártbizottságának tagjait. A párt- bizottság titkárának ismét Szabó Attilát választották. B. A. Vasárnap délelőtt Kecskeméten a Fegyveres Erők Klubjában tar­totta pártértekezletét az MSZMP megyei rendőr-főkapitánysági bi­zottsága. A hetvenhárom küldött megválasztotta az elnökséget. A tanácskozáson részt vett: Bujdo­só Imre, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Fe­hér Géza rendőr ezredes, megyei főkapitány. A pártértekezlet el­nöke dr. Neichel László rendőr ezredes bevezetőjét követően Ja­kab Sáxidor alezredes, a pártbi­zottság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásban kiadott be­számolóhoz. A rendőr-főkapitánysági párt- bizottság a beszámolási időszak­ban a határozatoknak megfelelő­en a vezetés színvonalának eme­lését, a bűnüldöző munka haté­konyságának növelését pártalap- szervezetei munkájának, az állo­mány politikai, erkölcsi és fe­gyelmi helyzetének javítását, a szervezeti élet követelményeihez való igazodást tűzte ki céljául. A főkapitányságnál javultak a munkakörülmények és a szolgá­lati ágak együttműködése. Tevé­kenységük minden vonatkozásá­ban a jogalkalmazás, a jogpolitikai irányelveknek megfelelően a tör­vényesség érvényesült. Erősödtek a kapcsolatok a tanácsokkal, a társ-fegyveres testületekkel és a rendőri munkát segítő társadalmi erőkkel. A közrend és a közbiz­tonság az elmúlt időszakban alap­vetően nem változott, kiegyensú­lyozottnak tekinthető. A bűncse­lekményeknek több mint fele va­gyon elleni, amelynek kétharma­da a személyi, egyharmada a tár­sadalmi tulajdont károsította. A közlekedési bűncselekmények szá­ma 1976-tól csökkenő tendenciát mutat. A kongresszusi határozatokból adódó feladatok végrehajtása ér­dekében számos intézkedést tet­tek a szervezettebb rendőri és társadalmi fellépés érdekében. Jelentősen javították az isme­retlen tettesek által elkövetett bűncselekmények felderítését. A rendőr-főkapitánysági párt­értekezleten tizenöten szólaltak fel, köztük Bujdosó Imre -és dr. Fehér Géza. Ezután a küldöttek megválasz­tották a pártbizottságot, a vég­rehajtó bizottságot és a maga­sabb pártszerv értekezletére a küldötteket, a munkabizottságo­kat. A rendőr-főkapitánysági pártbizottság titkára ismét Jakab Sándor rendőr alezredes lett G. G. A Szovjetunió Kommunista Pártja üdvözletét küldött a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusának. Az SZKP KB üdvözlete hangsúlyozza: a LEMP kongresszusa Összegezi az eddig elért eredményeket és megjelöli a következő feladatokat abban a nagy munkában, amelyet Len­gyelországban végeznek a fejlett szocialista társadalom megterem­tésére. „Mint az önök szövetségesei a közös ügyért vívott küzdelemben, büszkék vagyunk arra, hogy a népi Lengyelország történelmileg rövid idő alatt a világ élenjáró fejlett ipari országai közé került — hangzik az üdvözlet. — Tiszta szívből kívánjuk önöknek, hogy emeljék új magasságokba a gaz­daságot és a kultúrát országuk­ban, haladjanak tovább az em­berek életének megjavítása útján, növeljék meg még inkább a Len­NAPI KOMMENTÁR Iskolapélda Nemcsak | Üj-Delhiben előzi meg nagy várakozás Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter ma kezdődő indiai tárgyalásait. A két ország lélekszáma, mérete, a vi­lágpolitikában elfoglalt helyzete egyaránt logikussá teszi, hogy a szovjet—indiai megbeszélések túlmutatnak a kétoldalú kapcso­latokon. A két ország viszonya egyértel­műen jó és hosszú idő óta egyen­letesen fejlődött. A Szovjetunió mindig is tisztelettel és rokon- szenwel figyelte az egykori „brit korona gyémántja”, vagyis India népének függetlenségi mozgalmát, elismeréssel adózott az első ki­emelkedő vezetőknek, Mahatma Gandhinak, illetve Dzsavaharlal Nehrunak. Amikor Indiának — nem utolsósorban a második vi­lágháborút követő nemzeti felsza- badítási láncreakció nyomán — sikerült önálló állammá lennie, a szovjet segítség nemcsak erkölcsi- politikai-diplomáciai, hanem anyagi formában is megnyilvá­nult. (Ez a támogatás tette lehe­tővé az indiai nehézipar viszony­lag gyors fejlesztését; a <térség legnagyobb ilyen létesítménye, a bhilai acélkombinát például a szovjet nép ajándéka.) A most harminchárom eszten­dős diplomáciai kapcsolatokat a két ország nemcsak önmaga szá­mára, hanem világpolitikai vi­szonylatban is fontos tartalom­Szűcs D. Gábor, az MTI kikül­dött tudósitója jelenti: Koppenhágában vasárnap a do­kumentumok elfogadásával és hat új tagszervezetnek a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetségé­be történő felvételével befejezte munkáját a DÍVSZ Végrehajtó Bizottságának ülése. A világ demokratikus és hala­dó ifjúsági mozgalmait összefo­gó szervezet vezető testületének ülésén részt vevő küldöttek kife­jezésre juttatták elkötelezettségü­ket. hogy a' legutóbbi világpoliti­kai fejlemények elleniére folytat­ják, sőt — a megváltozott hely­zetre való tekintettel is — fo­kozzák harcukat a békét, az eny­hülést veszélyeztető és a leszere­lési tárgyalások helyett a fegy­gyel Népköztársaság tekintélyét a nemzetközi életben.” „Immár több évtizede országa­ink szorosan együttműködnek az élet minden területén. Országaink kultúrája között még sohasem voltak ilyen mélyek és tartalma­sak a kapcsolatok. A szocialista államaink, a barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződéseknek megfelelően, hatékonyan összehangolják akci­óikat a nemzetközi küzdőtéren. Az SZKP és a LEMP a többi testvérpárttal együtt jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a kommunista világmozga­lom erői összeforrjanak az egye-: dűli helyes, marxista—leninista alapon.” Az SZKP KB üdvözlete hang-1 súlyozza, a szovjet kommunisták még tovább erősítik harci szövet-, ségüket lengyel elvtársaikkal, fejlesztik a két nép együttműkö­dését. mai tudta megtölteni — és ez a tartalom hosszabb távon jóté­kony stabilizáló tényezőnek bi­zonyult egy zaklatott geopolitikai övezetben. Az 1971 augusztusá­ban — Indira Gandhi, Nehru lá­nya és Gromiko által — aláírt szovjet—indiai szerződést ma is a különböző berendezkedésű or­szágok közötti együttműködés is­kolapéldájának minősítik. Ezt az immár történelmi mércével mér­hető okmányt két esztendő múl­va a kapcsolatok csúcsszintre emelése követte: ekkor Leonyid Brezsnyev látogatott Űj-Delhibe, 1976 nyarán pedig India minisz­terelnök-asszonya viszonozta a látogatást. Gromiko jelenlegi indiai útjá­nak időpontja két szempontból is figyelemreméltó: egyrészt három év szünet után visszakerült a ha­talomba Indira Gandhi (bár az előző kabinetek alatt is bebizo­nyosodott, hogy a szovjet—indiai jó viszony nem személyekhez és pártokhoz kötődött). Másrészt az úgynevezett Carter-doktrína je­gyében Washington olyan két or­szág — Kína és Pakisztán — szuper-támogatásába kbzdett, amelyek hagyományosan veszé­lyeztetik India területi épségét és ez csak erősíti azt a tényt, hogy Űj-Delhi a szándékosan szí­tott zűrzavarban is a józanság és a békevágy erődje marad. H. E. verkezési verseny újabb fordu­lójának kikényszerítésére törekvő erőkkel szemben. Számos határozatban elítélte az amerikai imperializmus és a mi­litarista körök haladást fékező terveit. Több konkrét tervet dol­goztak ki a békét, az enyhülést, valamint az új gazdasági világ­rend kialakítását támogató ak­ciókról. A DÍVSZ tagjainak sorában a végrehajtó bizottság ülésén fel­vették a kambodzsai, a bissau- guineai, a nicaraguai, az egyip­tomi, a grenadai és a bangladesi demokratikus ifjúsági szövetsége­ket. A Dán Kommunista Párt va­sárnap fogadást adott a DÍVSZ végrehajtó bizottsági ülésének résztvevői tiszteletére. (MTI) BEFEJEZŐDÖTT A DÍVSZ VB ÜLÉSE Fokozni kell a harcot az enyhülést veszélyeztető erőkkel szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom