Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

2 • : PETŐFI NÉPE • 1980. február 15. A LEMF kongresszusa plenáris üléssel folytatja munkáját események. sorokban HANOI_______________________ Vietnam és Csehszlovákia hosz- szú távú politikai-gazdasági együttműködésére szolgáló egyezr mények aláírásával befejeződtek a Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség hanoi tárgyalásai, s a delegáció Ho Si Minh-városba utazott. Hanoiban csütörtökön Le Duan, a VKP KB főtitkára és Gustáv Husák, a CSKP KP főtitkára, államfő aláírta a két szocialista ország 25 évre szóló ba­rátsági és együttműködési szerző­dését, amelyet mindkét részről nagy jelentőségűnek, a kapcsola­tokban új korszakot nyitónak mi­nősítettek. BŐMA _______________________ Za ccagnini főtitkár beszámoló jelentésével pénteken délután Ró­mában elkezdődik az Olaszorszá­got kormányzó Kereszténydemok­rata Párt (DC) XIV. országos kongresszusa, amelyen új elnököt választanak a meggyilkolt Aldo Moro helyébe, és új főtitkárt a le­köszönő Benigno Zaccagnini he­lyett. A kongresszust a párt alap- szabályzatában foglalt határidő után csaknem egy évvel tartják, mert a kereszténydemokraták so­rait ellentétek osztják meg a „ho­gyan tovább”-kérdésben. A kongresszus központi témája az, hogy hogyan kormányozzák az országot az OKP nélkül. (MTI) CJ-DELHI____________________ Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter csütörtökön befejezte az indiai kormány meghívására tett hivatalos baráti látogatását, és ha­zautazott Moszkvába. Gromikót a repülőtéren Naraszimha Rao kül­ügyminiszter és más indiai hiva­talos személyiségek búcsúztatták. (MTI) BELGRAD____________________ A TANJUG február 13-án 19.20 órakor a következő orvosi jelen­tést adta ki: „A mai nap folyamán Joszip Broz Tito köztársasági el­nök egészségi állapota rosszabbo­dott. A vese és a szív működése tovább gyengült. Megtették az in­tenzív gyógykezelési intézkedése­ket.” (MTI) VARSÖ Barabás János és Kelemen Ist­ván, aZ MTI tudósítói jelentik: Plenáris ülésen folytatta mun­káját csütörtökön a Lengyel Egyesült Munkáspárt nyolcadik kongresszusa, A reggeli ülés el­nöke, Krzysztof Trebaczkiewicz, a LEMP KB póttagja, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja Főtanácsának elnöke számolt be a szerdán 18 munka- csoportban Végzett munkáról, amelyről részletes jelentést kap-, tak írásban a küldöttek. A szak­értőkkel kibővített tanácskozá­sokon 677 hozzászólás hangzottéi, és ,884-en írásban nyújtották be javaslataikat. tén, a békéért vívott harc inkább mint valaha, az emberiség és a nemzetközi osztályharc központi kérdésévé vált. A kulcsproblé­mák' rendezése terén a szocialista országok, az el nem kötelezett ál­lamok, az összes haladó erők je­lentősen előrehaladtak. Ugyan­akkor az imperializmus, minde­nekelőtt az Egyesült Államok bi­A referátumról tartott vitában többek között felszólalt Witold Nowacki professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia elnöke. Elmondta, hogy "a hetvenes évek­ben minőségileg magasabb szint- 're emelkedett a tudományos munka. Mintegy két és félszere­sére növekedtek a tudományos kutatásra fordított összegek, és a népi Lengyelországban egyete­met végzett egymillió hallgató közül 630 ezren ebben az évtized­ben szereztek diplomát. A fejlő­dési lehetőségeket illetően No­wacki elsősorban arra mutatott rá. hogy szélesebb körben és sokkal gyorsabban kell alkalmaz­ni az életben a tudomány ered­ményeit. zonyos körei, akiket az enyhülés akadályoz agresszív terveik meg­valósításában, szándékosan ront­ják a nemzetközi légkört”. Stoph hozzáfűzte, „magától értetődő, hogy határozottan visszautasítjuk az agresszívt imperialista ' erők? nek a Szovjetunió esSg többi szög cialista állam ellen irányuló reP* galmait és gátlástalan támadása­it”. Veszelin Gyuranovics fontosnak mondotta a fegyverkezési verseny megállítását célzó tárgyalásokat, sürgette, hogy a felmerülő nem­zetközi problémákat kizárólag bé­késen oldják meg. Hivatkozva Jugoszlávia katonai tömbökön kí­Izmirben feszült a helyzet Csütörtökön tízezer török kato­na vette körül Izmir kikötőváros­ban azt az állami mezőgazdasági és élelmiszerüzemet, amelyet a munkások majdnem egy hete meg­szállva tartanak. A katonákat harckocsik, helikopterek és felde­rítő repülőgépek segítik. A katonák beásták magukat és torlaszokat emeltek, majd felszó­lították a munkásokat, hogy hagy­ják el a gyárat. A helyzet — mi­után a katonák és a rendőrök har­madik hete állnak szemben a vá­rosban a tüntető munkásokkal és diákokkal — rendkívül feszült. A város élete gyakorlatilag megbé­nult, a sztrájkmozgalom terjed. Tüntetők elzárták a főútvonala­kat, barikádokat emeltek és gép­kocsikat gyújtottak fel. A városból a török hírügynökség jelentése szerint kisebb robbanások hallat­szanak. (MTI) vül állására, úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződése és az azzal összefüggő jelenségek általában veszélyesek, „de min­denekelőtt az el nem kötelezett országokat fenyegetik”. Kijelen- ,|§tefte;~'iíögy „a jelenlegi helyzet­eién' áftafanos erőfeszítésedet kell Tenni" az^enyhülés légköre "és az európai együttműködés megvé- delmezésére”. ' * Csütörtökön eredményesen be­fejeződtek az NDK—jugoszláv hivatalos kormányfői tárgyalások. A jugoszláv kormányfő csütörtök délután Berlinből visszautazott Jugoszláviába. (MTI) Hivatalos tárgyalások Berlinben az NDK és Jugoszlávia képviselői között 9 Az NDK és jugoszláv delegációkat Willi Stoph és Veszelin Gyura1 novics kormányfők vezetik, (Telefotó — AP •— MTI — KS) A feledékeny Brzezinski Két fővárosba látogatott el rendkívül népes kísérettel Zbigniew Brzezinski, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Pa­kisztán és Szaúd-Arábia vezetőivel folytatott tárgyalásain ugyanazt a témát vetette fel: az amerikai reagálást az afganisztáni eseményekre. Még pontosabban egy olyan „front” tervét, amely a Khyber-hágó tá­jékán egy, Amerika által régója elképzelt szovjetellenes gyűrű szer­ves része lenne. Alig több mint egy hónap leforgása alatt Brzezinski volt a negyedik jelentős külföldi, vendég a pakisztáni fővárosban. Lord Carrington angol, Huang Hua kínai és Andrew Peacock auszt­ráliai külügyminiszter után érkezett oda. HAVANNA ___________________ „ Az Egyesült Államok 1980-ban napi 411 millió dollárt költ kato­nai célokra” — állapította meg a kubai Granma „A fegyverkezési verseny és a washingtoni kor­mány” című kommentárjában. Mindez azt is jelenti — fűzte to­vább a gondolatot a cikkíró —, hogy az amerikai katonai kiadá­sok összege óránként hétmillió, percenként 1,16 ezer dollár lesz eb­ben az évben. Az amerikai adófi­zetők mindegyike így több mint hétszáz dollárt „tesz bele” a hadi­ipari monopóliumok kasszájába. (MTI) Willy Brandt az enyhülésről Willy Brandt, az SPD elnöke vezércikket" írt a legelterjedtebb belga napilap, a Le Soir csütör­töki számába. „Ha megvizsgáljuk azokat az intézkedéseket, amelyeket a nyu­gat-európaiaknak és a NATO- nak kell tenniök a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzetben — ír­ta Willy Brandt — nem szabad szem elől tévesztenünk saját ér­dekeinket. Az NSZK azon orszá­gok között szerepel,. amelyeket legsúlyosabban érintene, ha az európai enyhülési folyamat és az ésszerű együttműködés a két nagyhatalom között semmivé vál­na. De ez nem csupán az NSZK- ra érvényes: Kelet-, és Nyugat- Európa népeire is egyaránt. Kelet és Nyugat népeinek gond­jai csaknem azonosak — folyta­tódik a cikk. — Ezért közös fel­adatnak tartom annak megaka­dályozását, hogy a jelenlegi hely­zetben valami jóvátehetetlen lé­pésre kerüljön sor. A berlini egyezmény, a két Németország kapcsolataiban létrejött könnyí­tések, á keleti szomszédainkkal való ’ viszony normalizálása: mindez nem magától jött. Egy visszaesés súlyos következmé­nyekkel járna.” Földimogyoró-szorzó A látogatások célja minden esetben az volt, hogy fokozzák a támadásokat Afganisztán népi kormánya ellen, s Islamabad ak­tív közreműködéséért cserében támogatásukról biztosítsák Ziaul Hak pakisztáni elnököt. Amikor a fegyveres segítség, a hadianyag­szállítás fokozása Washingtonban először szóba került, amerikai kormánykörök jelezték, hogy ré­szükről „a keret 400 millió dol­lár körül van”. Ziaul Hak tábor­nok azonban kevesellte ezt. „Föl­dimogyoró vásárlásárá talán elég” — jegyezte meg, célozva a Fehér Ház lakójának georgiai ül­tetvényére. Később Washington­ban „szivárogtatták ki”, hogy az USA már egy nemzetközi kon­zorcium toborzásának gondolati­val foglalkozik és ez a társaság ötszörösére emelné a Pakisztán­nak adandó segély összegét... Ma még nem látható pontosan, milyen eredménnyel jártak Brze- zinski islamabadi tárgyalásai. An­nál is inkább korai lenne vég­leges megállapításra jutni, mert a Brzezinski-kíséret katonai szakemberei ott maradtak a pa­kisztáni fővárosban, hogy „rész­leteiben is felmérjék a valódi fegyver- és fegyverzetigényt”. Azt azonban már pontosan tudjuk, hogy a másik fővárosban, Rijad- ban nem úgy fogadták Carter nemzetbiztonsági • főtanácsadóját, ahogy azt Washingtonban várták. Fahd herceg, szaúdi trónörökös hűvös hangon figyelmeztette Brzezinskit, hogy „Washington nem számíthat nagyarányú arab segítségre, ha továbbra is egyol­dalúan támogatja Izraelt és nem segíti elő a palesztin probléma megoldását”. Egyelőre nem vilá­gos tehát, hogy miként is áll ösz- sze a „nemzetközi konzorcium”, ki járulna hozzá az Egyesült Ál­lamokon kívül ahhoz a bizonyos kétmilliárd dollárhoz... Nemzetközi visszhang A Brzezinski-út értékelésénél fontos tényező a szomszédok rea­gálása. Itt van mindenekelőtt Pa­kisztán barátja és támogatója: Peking. Az amerikai politika is­lamabadi fellépését Kínában he­vesen üdvözölték. Ez persze nem csoda: a jelentések szerint az af­ganisztáni területre betört, s ott szétvert ellenforradalmi bandák fegyverzetében amerikai és kínai felszerelést egyaránt találtak. Egészen másként reagált Üj- Delhi. Indiában egyetlen pilla­natra sem felejti el, hogy az or­szágnak nem is oly rég háborút kellett vívnia Pakisztánnal (nem felejtik el persze azt sem, hogy Kína is megtámadta már az or­szágot). Indira Gandhi már ko­rábban határozott aggodalmának adott kifejezést a pakisztáni nuk­leáris fegyverkezéssel kapcsolat­ban. (Az erről szóló hírek, jelen­tések — mintegy amerikai intés­re — csak a múlt esztendő vé­gén hallgattak el.) Amerikai fátyol S valóban: ki felejthetné el, hogy 1979-ben, a pakisztáni atom­fegyverkezési előkészületek híré­re az Egyesült Államok előbb — szinte a nukleáris fegyverzet pót­lása céljából — modern harci re­pülőgépekből álló légiflottát aján­lott fel Islamabadnak? Vagy azt, hogy amikor Hak tábornok erre ingerülten nemet mondott, az akkor még igen jelentősnek te­kintett 80 millió dolláros ameri­kai hitelt hirtelenjében megvon­ták a pakisztáni kormánytól? Mindez hozzátartozik a Brzezins­ki-út előzményeihez, mint ahogy a múlt év novemberének islama­badi eseményei is. Alig három hónapja csak, hogy „huligánok” megtámadták az ottani amerikai nagykövetséget, amiről. az Egye­sült Államok sajtója így írt: „Olyan diktatúrában, mint a pakisztáni, elképzelhetetlen hiva­talos segítség nélkül ilyenfajta tüntetést szervezni”. Zbigniew Brzezinski látogatá­sával azonban egyszeriben a fe­ledés fátylát borították az atom­bomba-ügyre, az egykori hitel­megvonásra, de még a tavaly no­vemberi „huligánrohamra” is. Most jóbarátként, megbízható társként, szilárd szövetségesként ölelte szívére az amerikai kül­döttség az islamabadi, vendéglá­tókat, akikről nem is olyan rég „egy véres diktatúra kegyetlen figuráiként” beszéltek az emberi jogok olyan kiváló bajnokai, mint az afgán ellenforradalmá­rok táborát pakisztáni látogatása idején felkereső Zbigniew Brze­zinski. <G) NAPI KOMMENTÁR Veszélyes vákuum Libanonban Bár gyakorlatilag még nem ke­rült sor rá, már puszta bejelen­tése annak, hogy kivonják Bejrút­ból az Arab Liga kötelékében ál­lomásozó szíriai csapatokat — mintegy ötezer főt — rendkívüli mértékben kiélezte a feszültséget Libanonban. Damaszkusz hivata­losan egy izraeli katonai akció veszélyével indokolta a szándékát, hogy csapatait a határra és a Go- lan-fennsík közelében levő Bekaa- völgyébe összpontosítja. Ezt a ve­szélyérzetet alátámasztják az iz­raeli vezetőknek az utóbbi időben Szíriához intézett fenyegetései, és más provokatív izraeli lépések is. tgy a napokban kezdődött meg az izraeli hadsereg nagyszabású had­gyakorlata az általa megszállt, Szíriához tartozó Golan-fennsikon. Az egységek a „harcjáték" során lakott települések bevételét gya­korolták. Félő azonban, hogy a szíriai békefenntartó erők kivonása a polgárháború kiújulásához vezet Libanonban. A damaszkuszi be­jelentés óta súlyos összecsapások törtek ki, s ezek egy hét alatt több, mint húsz halálos áldozatot követeltek. Szíria ezért haladékot adott a bejrúti kormánynak, hogy a csapatai kivonása nyomán vár­ható „biztonsági vákumót" saját fegyveres erővel tölthesse be. Tar­tani Jfell azonban attól, hogy a kormány nem tud ennek eleget tenni, mert hadserege a leggyen­gébb fegyveres erő az országban. Létszámban és fegyverzetben a szemben álló felek — a keresztény jobboldal milíciái, valamint a li­banoni baloldal és á vele szövet­séges Palesztinái ellenállási moz­galom — mindegyike erősebb a központi hadseregnél. Szelim Al-Hossz libanoni kor­mányfő hadügyminisztere kísére­tében szerdán Damaszkuszba uta­zott, ahol Hafez Asszad elnökkel tárgyalt. Csaknem biztosra vehető, hogy a libanoni vendégek> a Szí­riái csapatok kivonásáról szóló döntés visszavonására próbálták rávenni Asszadot. Hogy milyen sikerrel, egyelőre nem tudni, de valószínű, hogy Damaszkusz hajlik a kérés teljesítésére. A jelek sze­rint azonban csak bizonyos fel­tételei teljesítése esetén, lfcek kö­zé tartozik pedig, hogy nemcsak a csekély tényleges hatalommal rendelkező kormány, hanem va­lamennyi szemben álló libanoni fél egyöntetűen kérje fel Szíriát csapatai további állomásoztatásá- ra. A jelen helyzetben, amikor polgárháború kiújulása fenyeget, úgy tűnik, hogy szükség van a stabilizáló tényező szerepét betöl­tő szíriai csapatok libanoni jelen­létére. Pálfí Viktor Carter szélsőséges támadása a Szovjetunió ellen Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Carter amerikai elnök szerdai sajtóértekezletén haladásról szá­molt be a teheráni túszok ügyé­ben, de óvott a „korai derűlá­tástól”. Az elnök egyúttal újabb hidegháborús támadásokat inté­zett a Szovjetunió ellen és ismét leszögezte: az amerikai csapat nem vehet részt a moszkvai olim­piai játékokon. Carter'november vége óta elő­ször tartott. sajtóértekezletet, amelytől sokan azt várták, hogy bejelenti. _ a megállapodást ^a te- hefánjl' 'íuszQÉ^üi^ebjeóV1 Az” elhöK;' dott beszámolni, cíe“ közvetetten megerősítette a készülő alkuról szóló híreket: az Egyesült Álla­mok kész támogatni egy ENSZ- bizottság felállítását, amely meg­vizsgálja a volt sah bűneit — mondotta. Carter a kérdésről tett rövid nyilatkozata után, a hely­zet kényességére hivatkozva, minden kérdés elől elzárkózott. Egybehangzó értesülések sze­rint Waldheim ENSZ-főtitkár mintegy 12 tagú, iszlám és latin­amerikai országok képviselőiből, valamint1 nemzetközi tekintélyű személyekből álló vizsgálóbizott­ságot kíván küldeni Iránba. A vizsgálat megkezdésével egyide­jűleg szabadon bocsátanák a te­heráni amerikai nagykövetség 50 túszát. Az Egyesült Államok nyil­ván továbbra sem lesz hajlandó elismerni felelősséget a sah rend­szerének bűneiért: Carter arról beszélt, hogy a bizottság csak „pontosan meghatározott” felada­tot láthat el, azaz Washington formalitásnak tekinti az ügyet. Így változatlanul nem lehet szó többről, mint keret-megállapo­dásról; a részletek kidolgozása és a végleges döntések még bizony­talan ideig tarthatnak, — mutat­nak rá Washingtonban. Az amerikai elnök ismét szél- . sőséges hangnemben támadta a -Szovjetuniót. Megismételte állí­tásait, hogy az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség nagy nemzetközi válsághoz vezetett. Véleménye szerint az ebben a helyzetben tett amerikai lépések — azaz a propagandahadjárat, a növekvő fegyverkezés, a katonai erőfitogtatás — „a békét, a sta­bilitást és a mérsékletet szolgál­ják.” Carter nyílt fenyegetések után megfogalmazta az amerikai el­képzeléseket: a Szovjetunió von­ja ki csapatait Afganisztánból, vállaljon kötelezettséget, hogy „nem támad meg” más országot, hogy nem használja katonai ere­jét határain kívül. Ezután Afga­nisztánt — nyilván amerikai min­tára — „semlegesíteni” kell, és átmeneti időszakra ENSZ-csapa- tok tartsák fenn a rendet... Az ötvenes évek' (akkor is si­kertelen) amerikai diktátumkí­sérleteire emlékeztető megfogal­mazások után az 'elnök kijelen­• tette: akár kivonják később Af­! ganisztánból a szovjet csapato­* kát,- akár nem, az Egyesült Álla­mok ragaszkodik hozzá, hogy sportolói ne vegyenek részt a moszkvai olimpiai játékokon, s újra felszólított más országokat, hogy csatlakozzanak az olimpia bojkottjához. Az elnök igyekezett elkenni a Washington és szövetségesei kö­zötti ellentéteket az afgán ügy, a Szovjetunióhoz való viszony kérdésében. Szerinte csak „árnya- még akkor is, ha Washington és még akkor is, ha Washinton és Párizs néha kölcsönösen elége­detlen a másikkal. Mint ismere­tes, a francia kormány ellenál­lása miatt meghiúsult a vezető nyugati országok jövő hétre, Bonnba tervezett külügyminiszte­ri tanácskozása. Az elnök, rendhagyó módon, valótlanságok állításával, felelőt­lenséggel vádolta választási ve- télytársát, Edward Kehnedy sze­nátort. Kennedy korábban azt hangoztatta, hogy a túszügyért Carter a felelős, amiért a bűnös sahot tavaly ősszel beengedte az Egyesült Államokba. Kennedy nemrég azt mondotta, hogy a nemzetközi vizsgálóbizottság fel­állítása az ő javaslata — Carte- rék szerint viszont az ötletet, amelyről napok ótá tárgyalnak, tőlük vette. Carter kijelentette még: nem engedi, hogy a törvényhozás csök­kentse a csaknem 160 milliárd dolláros katonai költségvetési ja­vaslatát. Az elnök ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a sorkö­telesek összeírása miatt aggódó közvéleményt, hogy döntése el­lenére nincs még szó arról, hogy újra bevezessék a kötelező kato­nai szolgálatot. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Húsz gépkocsi csúszott össze a jeges úton Csütörtökön a reggeli órák­ban a 3-as fő- közlekedési úton, mintegy fél kilométeres szakaszon húsz gépkocsi csú­szott össze a jeges úton. A balesetsorozat­nak három sú­lyos, öt köny- nyebb sérültje volt.- (MTI-ío- tó — Telefotó — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom