Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-15 / 38. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: gyengén vagy közepesen felhős, párás, főként hajnalban és reggel több helyen ködös idő. Legfeljebb néhány helyen kisebb eső, hó. Gyenge, napközben kis­sé megélénkülő keleti, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában 0—mínusz 5, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 2, plusz 7 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKDN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 38. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február IS. péntek Boltosok hátországa 3. oldal Megoldható ellentmondások 4. oldal Bírálni és dicsérni 4. oldal Boldogulásuk útját maguk egyengetik 4. oldal Úttörőélet 5. oldal Milyen légyen a jó könyvtárps és az ideális olvasó? 5. oldal Visszavágóra készül a KSC 7. oldal Megbeszélések a megye kohó- és gépiparáról Heiczman János kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes tegnap Kecskeméten járt, ahol Erdélyi Ignác col, a megyei pártbizottság titkárával, és Tokai Lászlóval, a megyei tanács általános elnökhe­lyettesével áttekintették Bács- Kdskun KGM tárcához tartozó üzemeinek eredményeit és idei feladatait. A megbeszélésen részt vettek a megye és a minisztérium illetékes szakemberei is'. Külön foglalkoztak a Lampart Zománcipari Művek 470 millió forintos, és a VBKM Villamos Ál­lomásokat Szerelő Vállalat kun- szentmiklósi gyárának 300 millió forintos beruházásának helyzeté­vel. Megállapodtak abban, hogy a’ beruházások kivitelezését meg kell gyorsítani, hogy ezek a fontos ipari termelő létesítmények mi­előbb a termelésbe állíthatók le­gyenek. Erre mindkét fél a szük­séges intézkedéseket megteszi. A továbbiakban a miniszter- helyettes a megye vezetőivel a KGM-ágazat időszerű kérdéseiről folytatott megbeszélést. A TAVALYINÁL TÖBBRE KÉPES A SZAKSZÖVETKEZET Zárszámadás az orgoványi Sajátos helyet foglalnak el a megye mezőgazdaságában a szakszövetkezeeték. E szocialista tulajdon és gazdálkodási forma az elmúlt esztendőkben fejlődött, erősödtek a közössé­gi vonások. A legtöbb szakszövetkezet eredményesen zárta a tavalyi évet, néhány ágazatban előrelépés is tapasztalható. Ezek közé tartozik az orgoványi Egyetértés Szakszövetkezet is, amelynek tegnapi zárszámadó közgyűlésén Szabó Imre elnök így summázta a múlt évet: nyereségünk bár szerény, az 1978-as esztendeinek 60 százaléka, de a körülmények is­meretében reális. A mezőgazdaság közepes éve yolt a tavalyi, a jól ismert időjá­rási gondok a gabonatermesztés­ben okoztak károkat, amit az egyéb .kultúrák hozamának, az ál­lattenyésztési ágazat eredményei­nek növelésével próbáltak ellen­súlyozni. Az orgoványiak is ezt tették, a fő ágazatnak számító szőlőtermelés és a kiemelkedő fontosságú juhászat fejlesztésével. A közösen művelt ültetvényekről 845 kilogramm szőlőt szedtek hek­táronként, ami jó jövedelmet ho­zott. Valamennyit a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaságnak ad­ták el, a hosszú távú szerződésük szerint. A pincegazdasággal közös telepítésre is sor kerül 200 hek­táron. Tavaly, s az idén is 30—30 hektár új ültetvény jelzi elhatá­rozásuk fokozatos teljesülését. A juhállomány növelését terü­leti adottságaik is indokolják. A 4800 hektáros közös gazdaság ne­gyedét rét és legelő foglalja el. Figyelemmel kísérik a világpiaci igényeket is. • Az utóbbi időben megnőtt a kereslet a pecsenye- bárány iránt. A múlt évben 1300 darabot exportáltak. A szakszö­vetkezet juhállománya meghalad­ta már a 3200 darabot, s előre­látásukat mutatja, hogy az anya­juhok számának gyarapítását szorgalmazzák. Ez természetes feltétele annak, hogy évről évre növeljék bárányértékesítésüket. Az állattartás körülményeit is ja­vítják. A figyelemre méltó eredmények közé tartozik, hogy gyarapodott a szakszövetkezet vagyona, nőtt > a bruttó termelési érték, és a tag­ság jövedelme is az elmúlt esz­tendőben. Alkalmazkodva a ma­Egyetértésben gasabb követelményekhez, a meg­lévő tartalékok feltárásával és hasznosításával az idén 1 millió forinttal akarják növelni a nye­reséget. Egyetértett a tagság, a szövet­kezet élén jubileumi, huszadik gazdasági évét megkezdő elnökük beszámolójával, s a tervet ismer­tető főagronómussak A meghívott vendégek, akik között ott volt Molnár Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettese, va­lamint a község párt- és állami vezetői, a szomszédos gazdaságok szakemberei, megvalósítható, reá­lis tervnek mondották az ideit. Nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy az idén minden te­nyérnyi földet megművelnek, nem lesz parlag, vetetlen terület a szakszövetkezetben. Héger Jó­zsef, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium pártbizottsá­gának titkára is szót kért a köz­gyűlésen, s a minisztérium nevé­ben köszöntötte a szakszövetkezet tagságát. Beszélt a háztáji gaz­dálkodás állami segítéséről, a ház­táji termelés népgazdasági jelen­tőségéről. A szövetkezet bizottsá­gainak beszámolója, valamint az ellenőrző bizottság újjáválasztása után ért véget a zárszámadó- közgyűlés. Cs. I. Néprajzi kutatások Bács-Kiskunban Megyénk múzeumai — sok egyéb tevékenység mellett — folytatják a települések, terüle­tek néprajzának gyűjtését és tu­dományos feldolgozását. Népi kul­túránk hagyományainak, tárgyi emlékeinek a feltárásából egy­aránt részt vállalnak valamennyi intézmény néprajzkutatói, törté­nészei. Több helyen folytatják, másutt megkezdik a néprajzi gyűjtést. Kiskurimajsán júliusban gyűjtő­tábort szerveznek ilyen célból. A kecskeméti múzeum munkatársai egyebek között az egykori parasz­ti-polgári életmód tárgyi emlé­keit kutatják, gyűjtik a megye­székhelyen. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum kiskunmajsai, kunszentmiklósi és szabadszállási kismesterségek emlékanyagaival kívánja tovább gyarapítani érté­kes néprajzi gyűjteményét. Fel­jegyzik az utókor számára a már kihalt vagy kihalóban levő kézi mesterségek még élő képviselői­nek visszaemlékezéseit is. A Kis­kun Múzeum továbbra is felada­tának tekinti a hozzá tartozó te­rületen á Hajdani pásztorkodás sajátos emlékeinek felkutatását, megszerzését a múzeum számára. A kalocsai Viski Károly Mú­zeum a várost és a kalocsai Sár­közt bemutató, idén nyíló új ál­landó történeti-néprajzi kiállítás anyagát gazdagítja. A bajai TUrr- múzeum a Felső-Dunán folytatja a halásztörténeti kutatást. Bár a kiskunhalasi múzeumban a leg­rosszabbak a raktározási körül­mények, az intézmény szakembe­reit mégis foglalkoztatja a nép­rajzkutatás. Az idén a híres ke­celi gyümölcstermesztés hagyo­mányait, a kiskunhalasi tanyai életmód emlékeit gyűjtik. Kecs­keméten felkutatják a városi és a tanyai életmódra, régi mester­ségekre, ipartörténeti emlékekre, és a politikai életre vonatkozó tárgyi és írásos dokumentumo­kat is. Az eddigi kutatások eredmé­nyeit tanulmányokban, dolgoza­tokban összegzik múzeológusaink. Sztrinkó István, a kecskeméti múzeum igazgatóhelyettese egye­bek között a Temetkezési kultú­ra a Duna—Tisza közén című új időszaki kiállításhoz szerkeszt kiadványt. Dr. Bárth János kalo­csai múzeumi gazgató, egyéb munkák mellett, Kecelről írStör- téneti és néprajzi tanulmányo­kat, s szerkeszti a település mo­nográfiáját. Több tanulmányon dolgozik dr. Sólymos Ede kandidátus, bajai múzeumigazgató is. Dolgozatot ír Gyűjtögetés, halászat és vadá­szat Kecelen címmel, s előkészíti a Baja néprajza, Az esztergomi halászok és A bajai halászcéh című tanulmányait. Gyümölcs- termesztés, virágos- és konyha­kertek Kecelen a címe Bodor Géza muzeológus készülő mun­kájának. A kiskunhalasi házas­ságlevelekről, a kiskunmajsai cifra házormokról ír tanulmányt Voiák József, a kiskunhalasi mú­zeum nyugalmazott igazgatója, Majsai Károly szalkszentmártoni kutató pedig egy helyi kovács­mester műhelyének teljes anya­gát veszi számba, írja le. Foly­tatja a szalkszentmártoni egykori földesurak levéltári anyagainak a kutatását is. Fazekas István kiskunfélegyházi múzeumigazgató a kiskun város szűcsmestereinek, emlékanyagát, valamint a gátéri földosztás történetét dolgozza fel. A megye múzeumai mindezek mellett fokozott gondot fordíta­nak a műtárgyvédelemre, így az * egyre gyarapodó néprajzi anya­gok restaurálására, tartósítására. Ilyen munkákat végeznek az idén többek között Kiskunhalason, Kalocsán, s a dunapataji mú­zeumban. Dunavecsén a Petőfi- emlékház faanyagát, Kiskunfél­egyházán a múzeum fa- és fém­anyagát restaurálják majd. R. M. A műit évi munkát és az idei feladatokat összegezte a MÉSZÖV küldöttközgyűlése A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége tegnap Kecskeméten tar­totta szokásos év elejei küldöttközgyűlését, amelyen huszonhárom átesz, huszonkét ta­karék- és ötvenhárom lakásszövetkezet kép­viselője vett részt, jelen volt Sebők Ákos, a SZÖVOSZ közgazdasági főosztályának he­lyettes vezetője, a megyei pártbizottság és tanács szakosztályainak illetékesei. Hrebik Ferenc, * ME§ZÖV-elnökhelyettes üdvözlő szavai után elfogadták a napirendet. A kül­döttközgyűlést abból a célból hívták össze, hogy megvitassák az elmúlt évi munkát és elfogadják az idei feladatok végrehajtását tartalmazó intézkedési programot. A küldöttek előzőleg írásban megkapták a megyei szövetség elnökségének beszámolóját, az in­tézkedési programot, amelyeket Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke szóbeli referátuma egészí­tett k>. Mind az írásbeli, mind a szó­beli előterjesztés megállapította, -hogy a megye szövetkezetei meg­valósították a tavalyi terveikben rögzített legfontosabb feladato­kat. Eleget tettek a népgazdasági tervben meghatározottaknak. Az áfész-ek kiskereskedelmi árbevétele 6,1 milliárd forint volt, 1,3 százalékkal több a tervezett­nél. Mindamellett az összes nö­vekedés, amely az előző évhez viszonyítva meghaladja a 10 szá­zalékot; elmaradt a megye tel­jes kiskereskedelmi forgalmának növekedési átlagától. A vendég­látóipar 886 millió forint forgal­ma 2 százalékkal volt több az előirányzottnál. Burgonyából, zöldségféléből az előző évinél többet vásároltak fel, gyümölcsből viszont mintegy 30 százalékkal kevesebbet. Jelen­tős a visszaesés más cikkeknél is, például tojásból, vágógalamb­ból, toliból, nyers bőrből keve­sebbet vettek át a termelőktől. Igen nagy a szóródás az egyes szövetkezetek teljesítményénél. Az 1979. évi nyereségre vonat­kozóan még csak részinformáci­ók vannak. Bíznak benne, hogy az intézkedési programban meg­határozott 260 millió forint nye­reséget elérik. ' A beruházásokra és a hálózat- fejlesztésre a differenciáltság jellemző. Annak ellenére, hogy a tavalyi küldöttközgyűlésükön felhívták a figyelmet a beruhá­zási ütem és fegyelem betartá­sára, néhány szövetkezetben le­maradások vannak. Tavaly mint­egy 4300 négyzetméterrel gyara­podott a szövetkezeti kiskereske­delmi és vendéglátói hálózat. Pél­dás fegyelemmel készült el a kiskunhalasi, csaknem 1300 négy­zetméteres ABC-áruház. Bátyán a tervezettnél 1 millió forinttal olcsóbban építettek hasonló áru­házát. Átadtak három élelmiszer-, háztartási boltot és két mezőgaz­dasági szaküzletet. Uzemanyag- töltő-állomás létesült Nagyba- racskán, ezenkívül még számos üzlet készült eL A beszámolókban szó volt a gondokról is. A bajai áruház ki­vitelezése késik. Lassú az ütem Kecskeméten az Árpád- és szé- chenyivárosd ABC-áruházak épít­kezésénél. A beszámolók foglalkoztak a takarék- és lakásszövetkezetekkel is: Ez utóbbiaknál érdemes meg­jegyezni, hogy csaknem ötszáz tulajdonos jutott szövetkezeti ke­retek között új otthonhoz. Egy részük 12 hónapos építési határ­időn belül. Ilyen még nem volt a szövetkezeti lakásépítések tör­ténetében. Nem sikerült viszont jelentősen előrelépni a szervezeti működésben, a gazdálkodásban és a koncentrációban. Az idei feladatokról szólva a beszámolók hangsúlyozták, hogy alkalmazkodni kell az új szabá­lyozó rendszerhez. Keressék a szövetkezetek annak ösztönző hatásait. Törekedni kell továbbra is a kereskedelmi áruellátás színvona­lának javítására. Ez hatványozott követelmény az áfész-eknél. Csak ők vannak jelen például a ta­nyavilágban, a szétszórt települé­seken. Fontos, hogy tovább javulja­nak a kapcsolatok az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetekkel, a kisgazdaságokkal. Élni kell azokkal a lehetőségekkel, amit a szabályozó rendszer, a hitelpoli­tika lehetővé tesz. A MÉSZÖV elnöke felhívta a figyelmet a tartalékok feltárásá­ra. Minden szövetkezeti vezető jól tudja, hogy számos lehetőséget ki lehetne még aknázni. Takaré­koskodni kell az anyaggal, az energiával, a szállítási költségek­kel. A házilagos brigádokkal ol­csóbban, szervezettebben lehet építkezni, felújítani. Jó lenne, ha a szövetkezeti ve­zetők mindenütt napirendre tűz­nék a hatékonyság növelésének lehetőségeit, amely egyúttal a tartalékok feltárását is elősegíti, és azonnal cselekednének. Ter­mészetesen az ésszerű takarékos­ságról van itt szó, nem arról pél­dául, hogy bezárjanak egy ta­nyasi boltot azon a címen, hogy veszteségesen működik. Ilyen in­tézkedés az ellátást rontaná. A küldöttközgyűlés meghallgat­ta a megyei szövetség felügyelő bizottságának jelentését, majd megvitatta a jelentéseket és ha­tározattá emelte az idei intézke­dési programot. K. S. A gazdasági szabályozás egyik alapgondolata, hogy az utasítások helyett a gazdasági ösztönzők kerüljenek a közép­pontba. A tizenkét évvel ez­előtt létrehozott új gazdaság- irányítási rendszer épp e célt szolgálta. Lehetetlen azonban megvalósítani gazdaságpoliti­kánk legfontosabb céljait, ha az irányítást nem segíti egy olyan árrendszer, amely a va­lós viszonyokat fejezi ki, s ké­pes az értékarányokat mérni. Hazánk — gyakran emlege­tett tény — nyitott gazdaság. Akarva-ákaratlanul a nemzet­közi verseny részese. Könnyen belátható, hogy nem lehet élet­képes egy olyan rendszer, amely bármi módon önellá­tásra akar berendezkedni, s nem igazodni, hanem védeni akarja magát a versenytől Hosszabb távon minden irá­nyítási rendszer ■alapkérdése: képes-e nemzetközi mércével mérve versenyképessé tenni vállalatait, gyárait, üzemeit. Ezt művi úton, utasítva, állan­dóan vezérelve, lehetetlen lét­rehozni. A szabályozás döntő kérdése tehát: meglehet-e va­lósítani egy olyant árrendszert, amely tükrözi a napról-napra élesedő nemzetközi gazdasági versenyt. Felvetődik a kérdés: lehet­séges-e azonban tervszerű szo­cialista gazdaságunkban csu­pán a verseny spontán hatásá­ra bízni az árakat? Nyilván­való, hogy a verseny nem le­het az egyedüli meghatározó. Gazdaságunkban szervezett, tervszerűen irányított piacon alakulnak ki „a spontán árak". A szocialista gazdaságirányí­tásnak éppen egyik alapkérdé­se, hogy milyen módon képes ellátni az árszabályozó, s befo­lyásoló funkciót? A döntések­hez azonban pontos, körülte­kintő információkra van szük­ség. Származhatnak ezek a ha­zai versenyből is — ha valós verseny formálja az árakat, s van megfelelő kínálat a piacon —, s származhatnak a hazai s a külföldi termelők piaci verse­nyéből. Milyen hatékonysággal dol­gozik a gyár, mennyire értékes a munkája? önmagában ne­hezen megválaszolható kérdés: ez szinte mérhetetlen. Az ösz- szehasonlitás, a világ élenjáró gazdaságaival való összevetés, a nemzetközi verseny adhat egyedül útmutatót. A munka valós mércéje, ha egy-egy ter­méknek nem a belföldi árát értékeljük, hanem a világpiaci verseny szabta exportárat vesz- szük alapul. Ahol a termelés egy része tőkés exportra kerül, épp az exportárnak kell meg­határozónak lenni, ennek kell megszabnia a belföldi értéket is. Abban a gyárban tehát, ahol az átlagosnál hatéko­nyabb, minőségileg jobb mun­ka folyik, jól szervezett piaci hálózat értékesíti a termékeket, magasabb árat tudnak elérni az exportpiacokon, így terme­lésük egészének több nyeresé­get hoz. Indokolatlan, hogy azok, akik a nemzetközi piacpn kép­telenek jó áron értékesíteni cikkeiket, a hazai piacra kény­szerűéit magas árak miatt szá­molhassanak nyereséggel, emiatt váljanak úgynevezett jó vállalattá. Folyik-e azonban valódi ver­seny a hazai piacokon? Van-e elég információja a vállalat­nak, s az irányító szervnek az árrendszer szabályozásához? Azokon a területeken, ahol nem indokolt a verseny, ott a társadalmilag szükséges rá­fordítási arányok a meghatá­rozók. Ily módon minden terü­leten lehetséges, hogy a fo­gyasztói árak arányai közeled­jenek a termelői árarányokhoz. Így tudnak a vállalatok mindig pontos információt szerezni a piacról, ez ösztönzi őket a műszaki-technikai fejlesztésre. A hetvenes években sokáig csak amolyan óhaj volt egy ed­diginél korszerűbb termékszer­kezet kialakítása. Ma már va­lamennyi vállalat számára kényszer. Aki képtelen a leg­magasabb mérce, a világpiac ítélete szerint dolgozni: lema­rad. H. L. * B

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom