Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. február 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A változó körülményekhez igazodjon a termelés Interjú dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel A hét eleién feladategyeztető értekezleten beszélték meg a múlt 'év tapasztalatait, valamint az idei teendőket a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és Bács-Kiskun megye párt- és állami vezetői. A megbeszélés után dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert arra kértük, válaszoljon néhány olyan kérdésre, amely a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeit foglalkoztatja. — Melyek a legfontosabb tennivalói ma a mezőgazdasági üzemeknek annak érdekében, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a nemzeti jövedelem termeléséhez? — A mezőgazdaság ' és élelmiszeripar az V. ötéves terv időszakában dinamikusan fejlődött. Ezt mutatja a hazai ellátásban tapasztalható javulás és az export növekedése is. Mindez nem jelenti azt, hogy elégedettek leher tünk. Az igények egyre nagyobbak és néhány területen a lehetőségeink is megvannak a gyorsabb fejlesztésre, előrelépésre. Élni kell ezekkel a lehetőségekkel elsősorban a. mezőgazdasági üzemeknek: beruházásaikkal, árutermelésükkel joggan igazodva a piaci igényekhez. Feltárni, pontosan megismerni a jövőbeni utat és ennek függvényében előrelátóan tervezni, ez ma a legfontosabb; a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar dinamikus fejlődésének meg-, határozója. A mezőgazdasági termelés növekedéséből származó termékek kétharmadát szállítjuk ma már külföldre. Természetes ez a folyamat, hiszen a belföldi fogyasztás nem növekszik olyan mértékben, mint a termelés. Éppen ezért olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, hogy gyarapodjon a konvertálható export-árualapunk, így alkalmazkodva a külföldi vevő minőségi és egyéb igényeihez. Ugyanakkor fokozottan szükséges figyelemmel kísérni a nemzetközi piacon a versenytársakat. Különösen fontos vizsgálni az előállítási és ráfordítási költségek alakulását, valamint a jövedelmezőséget, ' ^ „ 1 * — Bács^Ütüikjinban giSzőlészéí* borászati ágazat helyzetét és jövőjét milyennek látja miniszter elvtárs? — Énnek a tájnak, a Duna— Tisza közének hagyományos ágazata a szőlészet és borászat, végső soron ez is történelmi- borvidéknek tekinthető, és ennek megfelelő gondoskodást, fejlesztést igényel. Az ágazat jövedelmezősége az elmúlt években változó, ingadozó volt, ilyen szempontból a január elsejétől érvényes új szabályozórendszer hatását az év végén célszerű lesz értékelni. Különösen a specializált szőlőtermelő gazdaságoknál, ahol á jövedelmezőséget a természeti körülmények és az árak alakulása is együttesen befolyásolja. Hasznos az a munka, ami a, megyében tapasztalható, nevezetesen a -kooperáció, a termelésben és feldolgozásban létrejött együttműködések. Minden támogatást megérdemel a megye politikai és állami vezetőinek az a törekvése, amely arra irányul, hogy a szőlő- és borgazdaság összehangoltabb legyen, koordináltabb és egységesebb piaci értékesítési tevékenység bontakozzon ki. Ezzel úgy gondolom, jobban hozzá tudnak járulni a költségvetés bevételeinek, valamint a szőlő- és bortermelő gazdaságok jövedelmezőségének javításához. — Ma a legnagyobb feszültség forrásaként említjük, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésével nem tartott lépést Bács-Kis- kunban sem a feldolgozóipar fejlesztése. Évtizedes gondokról volt szó a tervegyeztető tárgyaláson: új keveréktakarmány-gyártó üzemre lenne szükség, Kecskeméten hűtőházra, a bácsbokodi tejüzem és a kiskunfélegyházi vágóhíd rekonstrukciójára, hogy csak néhányat említsek. A beruházások országos gondjait is figyelem-' be véve, a minisztérium szükségesnek, támogatásra érdemesnek tartja-e a megyében a feldolgozó kapacitás növelését? — Egyetértünk a megye törekvéseivel, annál is inkább, mert nem fordulhat elő, hogy a mező- gazdaságban megtermelt termékek feldolgozók, tárolók hiányában veszendőbe menjenek, vagy éppen értékükből jelentősen veszítsenek. Éppen ezért a következő esztendőkben, a hatodik ötéves terv időszakában több beruházás megvalósul, vagy ezek előkészítése megtörténik. A kecskeméti hűtőház tervezése előrehaladott. Sürgetően szükségesnek tartom — az állattenyésztési ágazat, a háztáji állattartás dinamikus fejlődése miatt is —, hogy egy új keveréktakarmányt gyártó üzem létesüljön a 4 megye délebbi részén. Ennék előkészítését szorgalmazzuk, mégpedig úgy, hogy a Gabonaipari Tröszt és néhány mező- gazdasági üzem közös beruházásaként valósuljon meg. A bácsbokofüú.tfjüzem rekonstrukoiója,. hamansm icell sokat varai a Kiskunfélegyhá- zi_ húsüzem bővítésére és korszerűsítésére. Fontosnak tartom, hogy az érdekeltek a változó körülményekhez igazodva, kezdeményezzék az élelmiszeripari fejlesztéseket, megalapozott gazdasági számításokkal, a piaci és értékesítési lehetőségek feltárásával. Korábban is volt rá példa; hogy egy- egy döntést felülbírálva, módosításokra került sor, s ez jelenleg, indokolt esetben ugyancsak megoldható. Nem vagyunk könnyű helyzetben az élelmiszeripari fejlesztéseket illetően, ugyanis a külföldi vevő igényéhez kell alkalmazkodni, hogy exportunk gazdaságosságát tovább növelhessük. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet arra is, hogy nem csupán a beruházások, az eszközök fejlesztése, bővítése viheti előre az élelmiszertermelést, hanem a szakmai felkészült- ség javítása, a különféle hasznos együttműködések ugyancsak sokat segíthetnek az élelmiszeripari ágazatban. — Két országos intézet központja települt Kecskemétre az elmúlt években. Milyennek értékelhető eddigi munkájuk? — Örömmel tapasztaltam, hbgy Kecskemét szívesen befogadta a két intézetet, az ezekben dolgozó kutatókat és igényli munkájukat. A Zöldségtermesztési Kutatóintézet ez ideig nagyobb eredményeket mondhat magáénak, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecskeméti központjának végleges kialakulása után várható számottevő fejlődés. Azon leszünk, * hogy mindkét intézet új kutatók bevonásával, megfeleljen rendeltetésének és elláthassa országos hatáskörű feladatait. — Irt és filmet is forgatott Romány elvtárs a tanyákról, szerete- tét, az itt élő emberek munkájának megbecsülését is kifejezve. Az utóbbi években a háztáji termelés fellendítéséhez ugyancsak sok segítséget adott a minisztérium. Milyennek látja ma a falut, a tanyát, a háztáji termelést és ennek jövőjét? — A magyar agrárpolitikának szerves része, úgy is mondhatom, sarkalatos pontja a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése, amely.a nagyüzemek segítségével és szervező munkájával fellendült. A háztáji termelés elsősorban falukban, tanyákon történik, de jelentős a városokban is. Az ilyen munkát vállaló emberek helyzete főként a múltban ellentmondásos volt, de jelenleg is előfordulnak félreértésből adódó gondok.. Ezek az emberek nagy többletmunkát vállalnak napjainkban is, am^Iy elismferés't érdemel." Arra számítunk, hegy-a háztáji termelés egésze nem csökken, azonban szűkül azoknak a köre, akik a későbbiekben vállalkoznak kertészeti termékek előállítására, sertéshizlalásra stb. A társadalom átrétegződésének természetes folyamatából, a mező- gazdasággal hivatásszerűen foglalkozók számának csökkenéséből ered mindez. Éppen ezért szükséges, hogy nagyobb és korszerűbb anyag-, valamint eszközellátást, jobb ipari hátteret, növekvő szolgáltatást nyújtsunk a háztáji gazdálkodóknak. Erről határozott a közelmúltban a Minisztertanács is. Több gépet akarunk beszerezni külföldről. Számítunk arra, hogy főként a fiatalabbak igénylik a korszerű eszközöket a háztáji munkájukhoz. Mindezt folyamatosan valósítjuk meg. hozzájárulva ahhoz, hogy a községek, falvak és a tanyák egy része vonzó élettér maradjon az emberek számára. Mindkettő fennmaradása együttjár azzal, hogy az emberek szívesen foglalkoznak a háztáji termeléssel. Áldozatkészségükre természetesen a. jövőben is szükség van, mint ahogyan ezt jelenleg tapasztalhatjuk. — Köszönöm a beszélgetést. Csabai István MSS *öldsé^frm^Lkban füiAMS 1ra2n?1SÍ80kb.an Sn*«* fellendült az elmúlt években á fólia S““ Munkaterv az egészségért Lehet-e tervet készíteni az egészség megtartására, testi-lelki kondíciónk megőrzésére? Lehet, hisz jórészt rajtunk áll, hogy miként alakítjuk életvitelünket. Az egészséges életmód kialakítása kulturáltságot, tudatosságot, következetességet igényel. Egyszerűbben fogalmazva: a mértékletesség elvének követését. Vegyük csak sorba népbetegségeinket Az alkoholizmus, a szívós érrendszer károsodása, vagy a fogszuvasodás — mind-mind életvitelünk zavaraiból származtatható: a mértéktelen alkoholfogyasztásból, cigarettázásból, a tunyaságból, a nagy eszem-iszomokból..! Holott éppen elég a szervezetnek alkalmazkodni a civilizáció diktálta iramhoz, s lám még csak tovább terheljük, sokkoljuk gyötörjük: s ha elvásik, gyógyszerek garmadával próbáljuk serkenteni, nyugtatni... A tapasztalatok arra mutatnak, hogy nem nagyon- akarjuk tudomásul venni, szervezetünkre is vigyázni kell. Pedig a társadalomnak egészséges, munkabíró emberekre van szüksége. Ezért kap nagyobb teret a betegségek megelőzésének propagandája, az egészséges életre nevelés. A Bács-Kiskun megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya is elkészítette az idei munkatervét, melyet az Országos Egészségnevelési Központ irányelveire alapozott. Ezenfelül természetesen a megyei tanács egészségügyi osztályának egészségpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához nyújtanak segítséget. Elsősorban a rendszeres testmozgás szükségességének propa- gátorai, a helyes táplálkozási szokások kialakításának sürgetői, de a személyi, környezeti higiénés magatartás alakítását, javítását éppoly fontosnak tartják. Ezért is csatlakoznak a SZOT felhívásához, amely a „Tiszta üzemet május 1-re” mozgalmat hirdette meg, a már hagyományos, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt szervezte településtisztasági mozgalom kiegészítéseként. Folyamatos feladatot jelent a családi életre nevelés, a gyermekévben megkezdődött egészségügyi programok szorgalmazása, az alkoholizmus elleni küzdelem és a fogszúvasodás megelőzésének propagandája. Az 1980. évi egészségügyi világ' nap. melynek mpttója; „Dohányzás vagy egészség — tied a választás!” előtérbe helyezi a dohányzás okozta ártalmak felismerésének, tudatosításának szükségességét. Ehhez is, mint valamennyi célkitűzésük megvalósításához nélkülözhetetlen a legszélesebb társadalmi összefogás. Az egészséges életre nevelés módszereinek változatosságára is figyelmet fordítanak. Az előadások, kiállítások, filmvetítések mellett a televízió szegedi körzeti stúdiójával kialakított kapcsolat | fejlesztésével a legfiatalabb tömegkommunikációs eszköz, a televízió; de a „legöregebb”, a nyomtatott sajtó nyújtotta ismeretterjesztési lehetőségeket is igénybe veszik. Persze, hiába a jó és gondosan szerkesztett munkaterv, s mindén igyekezet, ha önmagunk számára nem teszünk fogadalmat: az idén megpróbálunk valamivel okosabban, bölcsebben, egészségesebben élni. Ehhez a szándékunkhoz nyújtanak segítséget az egészségügyi fel- világosító munka szervezői, propagálói. A mi érdekünkben. N. M. Folytatása következik... Inkább csak a kíváncsiskodó tisztesség hangján kérdeztem Földvári Imrétől. Baja városi népfronttitkárától. — Teljcsült-e már valami a településfejlesztési társadalmimunka-fela jánlásokból ? # Az alsóvárosi népfrontkor legifjabb pártoló tagjai a napközis kony. ha kosztostii. i ipillill 9 A Kismotor és Gépgyár óvodájának udvarán: hátul az új épületrész. A „történet” még nincs befejezve; a ma 100 személyes oviba 110 gyerek jár, s a következő „hullámban” elérik a 125—130-as igényt. Legközelebb a térséget tágítják. Mert tény és való, hogy Bács- Kiskunban kezdeményezték ezt a munkaakciót a pártkongresszus és a 35. felszabadulási évforduló tiszteletére. Az is. igaz, hogy._a,z- óta folyamatosak a csatlakozások, sőt' az újabbak már 'ráadások De azért nem telt még el annyi idő tavaly augusztus óta, hogy a megvalósításokat sürgetően firtassuk. Elvégre a' vállalások — a népfront stílusának megfelelően — kérésre születnek, s már csak ezért se lenne illő afféle adjuramisten-demindjárt igénynyel fellépni. Ezért is érintett kellemesen, amikor érdeklődésemre így reagált a nápfronttitkár. — Mindjárt összeszedem ... Tehát már nem csupán egykét teljesítés van. Míg az adatokat gyűjti, szortírozza, összegezi — a legfrissebbeket telefonon szerzi a tanácstól — azalatt is „bediktálja”. — Előre is fel lehet írni az új napközi otthonos ebédlőt az alsóvárosi népfrontkörben és a „Kismotor” óvodáját. De azt javaslom, hogy a részleteket a helyszínen tudakoljátok. Még egy kis összeadási művelet, aztán: — A pillanatnyi helyzetkép: 40 utcában 8451 folyóméter, illetve 10 311 négyzetméter felületű járda épült a lakosság közreműködésével. A lelkes szervezők közül is kiemelkedett eredményességével Schmidt Józsefné, a 68- as, Arold György, a 69-es és Molnár Nándor, a 23-as számú választókerület tanácstagja... A bajgi nép városszeretetét ismerve' — „folytatása következik”. A mi „regisztráló-gyűjtő” munkánk pedig a Kismotor és Gépgyár 5. sz. gyárában folytatódik. Az információadást Hunyadi István szb-titkár kezdi, majd megosztja a szót Nagy Sándorral, az üzemfenntartási osztály vezetőjével, hogy végül is Nincsics Sándor alapszervezeti párttitkárral egészüljön ki csapatuk. Kiderül, hogy a tanácsi kezelésű, de gyári beruházásban épült óvodának már „többlépcsős” története van. Az 50 személyes bázis-ovit 1973-ban avatták. Három évre rá 25-tel bővült a kis intézmény befogadó- képessége, míg aztán a műit év december 20-ával újabb 25 gyerekre váró épületrészt „forrasztottak” a régi két „lépcsőhöz”. — Tehát ahogy az üzem nőtt, az óvoda is úgy tartott lépést. — Inkább a népesedéspolitika sikerének tükre a több-több gyerek. — Meg a többi szociálpolitikai kedvezménynek. — Hogy mióta leraktuk óvodánk alapkövét, 70—80 dolgozónk jutott új otthonhoz — szövetkezeti alapon, a' munkáslakás-akció révén és lakásépítési támogatással. Kiderül, hogy a legújabb óvodabővítéshez már 1978-ban kezdték előteremteni az anyagiakat. Kommunista műszakok pénzbe- ni ellenértékét rakták félre. Ta-t valy tavaszon a városi tanács adta- szanált épületet bontották szét társadalmi munkában. Majd az óvodatoldást végezték ugyanilyen alapon — szombaton, vasárnaponként s munkaidő után. A „’Delta” szocialista brigád a tervezést vállalta, a bontásban a „Komócsin” brigád jeleskedett, s folytatta az építésnél, amiben a „Major Máté” kollektíva, , az üzemfenntartás brigádjai, a „Radnóti” KISZ-alapszervezet s az irodák nőalkalmazottjai is segédkeztek. — Tehát a tettrekész fiatalok. — Hogy is mondjuk?... A dandárját mi, a „veterán KISZ- alapszervezet” tagjai végeztük. Az ifjabbak — őszintén szólva — többet is tehettek volna. — De akiknek a gyerekei szintén abba az óvodába járnak, azok azért... ? — Az építésben is inkább a náluk idősebbek. Jó — ezt ne folytassuk. Nekik is kényelmetlen. — Hetvennyolcban már egyengették az óvodabővítés útját. Hogy kapcsolódik hát a népfront kongresszusi felhívásához a munkaakciójuk, mikor az múlt év őszén indult? — Igenám, de eredetileg egy évvel későbbre szólt az átadási terv. Azt hoztuk előre... A nemzetközi gyermekévre való tekintettel is. Augusztus elején kezdtük építeni, és december 6- án be is fejeztük... Szinte nem akarták elhinni az avatásra meghívottak. Még annyit: Vancsik Géza szaktársunk is besegített, pedig ő csak volt „Kismoto- ros”. És gyereke se jár az óvodába. A Hazafias Népfront Alsóvárosi Körének nagytermét február elejétől — a déli órákban a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola napközisei' veszik birtokukba. Mi is volt az előzmény? Petz István nyugdíjas, a VIII. körzet párt- ala’pszervezetének titkára a válaszadó. Érdekes megállapítással kezdi. — Milyen jó, hogy a lakosság olyan kis fórumon is bekapcso- • lódik a közéletbe, mint egy lakógyűlés ... Megszoktuk, hogy a napközis gyerekek egy közeli régi házban 3—4 turnusban, harmincas-negyvenes csoportokban ebédeljenek — az utcán várva egymásra. Sajnálnivalók voltak szegények, mikor zord időben is ott kellett toporogniuk... Csak megoldást nem találtunk ... Mígnem azon a múlt tavaszi gyűlésen a szülők el nem ültették a bogarat a fülünkbe: a népfront meg a pártszervezet találjon ki valamit; ők majd segítenek... A népfrontkor elnökének, Póth Mihály nyugdíjasnak van már bőséges gyakorlata társadalmi összefogás szervezésére. Petz elvtárssal együtt tették fel a kérdést: Miért ne lehetne delente napközis ebédlőnek használni az ilyenkor úgy is üres, tágas, asztalokkal, székekkel bőven ellátott nagytermet?... Az első ötlet már hozta a másodikat: az arra lakókat is szavukon fogva, bontásból nyert pénzen 'felszerelést, fűtőberendezést vásárolva, konyhát építettek — társadalmi munkában ... Az eredmény felvételünkön látható. T. I.
