Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

1980. február 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A változó körülményekhez igazodjon a termelés Interjú dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel A hét eleién feladategyeztető értekezleten beszélték meg a múlt 'év tapasztalatait, valamint az idei teendőket a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és Bács-Kiskun megye párt- és állami vezetői. A megbeszélés után dr. Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert arra kértük, válaszoljon néhány olyan kérdésre, amely a megye mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeit foglalkoztatja. — Melyek a legfontosabb ten­nivalói ma a mezőgazdasági üze­meknek annak érdekében, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékben tudjanak hozzájárulni a nemzeti jövedelem termeléséhez? — A mezőgazdaság ' és élelmi­szeripar az V. ötéves terv idősza­kában dinamikusan fejlődött. Ezt mutatja a hazai ellátásban ta­pasztalható javulás és az export növekedése is. Mindez nem je­lenti azt, hogy elégedettek leher tünk. Az igények egyre nagyob­bak és néhány területen a lehető­ségeink is megvannak a gyorsabb fejlesztésre, előrelépésre. Élni kell ezekkel a lehetőségek­kel elsősorban a. mezőgazdasági üzemeknek: beruházásaikkal, áru­termelésükkel joggan igazodva a piaci igényekhez. Feltárni, ponto­san megismerni a jövőbeni utat és ennek függvényében előrelátóan tervezni, ez ma a legfontosabb; a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar dinamikus fejlődésének meg-, határozója. A mezőgazdasági ter­melés növekedéséből származó termékek kétharmadát szállítjuk ma már külföldre. Természetes ez a folyamat, hiszen a belföldi fo­gyasztás nem növekszik olyan mértékben, mint a termelés. Ép­pen ezért olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, hogy gyarapodjon a konvertálható export-árualapunk, így alkalmazkodva a külföldi ve­vő minőségi és egyéb igényeihez. Ugyanakkor fokozottan szükséges figyelemmel kísérni a nemzetközi piacon a versenytársakat. Külö­nösen fontos vizsgálni az előállí­tási és ráfordítási költségek ala­kulását, valamint a jövedelmező­séget, ' ^ „ 1 * — Bács^Ütüikjinban giSzőlészéí* borászati ágazat helyzetét és jö­vőjét milyennek látja miniszter elvtárs? — Énnek a tájnak, a Duna— Tisza közének hagyományos ága­zata a szőlészet és borászat, vég­ső soron ez is történelmi- borvi­déknek tekinthető, és ennek meg­felelő gondoskodást, fejlesztést igényel. Az ágazat jövedelmezősé­ge az elmúlt években változó, in­gadozó volt, ilyen szempontból a január elsejétől érvényes új sza­bályozórendszer hatását az év vé­gén célszerű lesz értékelni. Külö­nösen a specializált szőlőtermelő gazdaságoknál, ahol á jövedelme­zőséget a természeti körülmények és az árak alakulása is együtte­sen befolyásolja. Hasznos az a munka, ami a, megyében tapasztalható, nevezete­sen a -kooperáció, a termelésben és feldolgozásban létrejött együtt­működések. Minden támogatást megérdemel a megye politikai és állami vezetőinek az a törekvése, amely arra irányul, hogy a szőlő- és borgazdaság összehangoltabb legyen, koordináltabb és egysége­sebb piaci értékesítési tevékeny­ség bontakozzon ki. Ezzel úgy gondolom, jobban hozzá tudnak járulni a költségvetés bevételei­nek, valamint a szőlő- és borter­melő gazdaságok jövedelmezősé­gének javításához. — Ma a legnagyobb feszültség forrásaként említjük, hogy a me­zőgazdasági termelés növekedésé­vel nem tartott lépést Bács-Kis- kunban sem a feldolgozóipar fej­lesztése. Évtizedes gondokról volt szó a tervegyeztető tárgyaláson: új keveréktakarmány-gyártó üzemre lenne szükség, Kecskemé­ten hűtőházra, a bácsbokodi tej­üzem és a kiskunfélegyházi vágó­híd rekonstrukciójára, hogy csak néhányat említsek. A beruházá­sok országos gondjait is figyelem-' be véve, a minisztérium szüksé­gesnek, támogatásra érdemesnek tartja-e a megyében a feldolgozó kapacitás növelését? — Egyetértünk a megye törek­véseivel, annál is inkább, mert nem fordulhat elő, hogy a mező- gazdaságban megtermelt termé­kek feldolgozók, tárolók hiányá­ban veszendőbe menjenek, vagy éppen értékükből jelentősen ve­szítsenek. Éppen ezért a követke­ző esztendőkben, a hatodik ötéves terv időszakában több beruházás megvalósul, vagy ezek előkészíté­se megtörténik. A kecskeméti hű­tőház tervezése előrehaladott. Sürgetően szükségesnek tartom — az állattenyésztési ágazat, a ház­táji állattartás dinamikus fejlődé­se miatt is —, hogy egy új keve­réktakarmányt gyártó üzem léte­süljön a 4 megye délebbi részén. Ennék előkészítését szorgalmaz­zuk, mégpedig úgy, hogy a Gabo­naipari Tröszt és néhány mező- gazdasági üzem közös beruházása­ként valósuljon meg. A bácsboko­füú.tfjüzem rekonstrukoiója,. hama­nsm icell sokat varai a Kiskunfélegyhá- zi_ húsüzem bővítésére és korsze­rűsítésére. Fontosnak tartom, hogy az érdekeltek a változó körülmé­nyekhez igazodva, kezdeményez­zék az élelmiszeripari fejlesztése­ket, megalapozott gazdasági számí­tásokkal, a piaci és értékesítési lehetőségek feltárásával. Koráb­ban is volt rá példa; hogy egy- egy döntést felülbírálva, módosí­tásokra került sor, s ez jelenleg, indokolt esetben ugyancsak meg­oldható. Nem vagyunk könnyű helyzetben az élelmiszeripari fej­lesztéseket illetően, ugyanis a kül­földi vevő igényéhez kell alkal­mazkodni, hogy exportunk gazda­ságosságát tovább növelhessük. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam a figyelmet arra is, hogy nem csupán a beruházások, az eszközök fejlesztése, bővítése viheti előre az élelmiszerterme­lést, hanem a szakmai felkészült- ség javítása, a különféle hasznos együttműködések ugyancsak sokat segíthetnek az élelmiszeripari ága­zatban. — Két országos intézet központ­ja települt Kecskemétre az el­múlt években. Milyennek értékel­hető eddigi munkájuk? — Örömmel tapasztaltam, hbgy Kecskemét szívesen befogadta a két intézetet, az ezekben dolgozó kutatókat és igényli munkájukat. A Zöldségtermesztési Kutatóintézet ez ideig nagyobb eredményeket mondhat magáénak, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kecs­keméti központjának végleges ki­alakulása után várható számotte­vő fejlődés. Azon leszünk, * hogy mindkét intézet új kutatók bevo­násával, megfeleljen rendeltetésé­nek és elláthassa országos hatás­körű feladatait. — Irt és filmet is forgatott Ro­mány elvtárs a tanyákról, szerete- tét, az itt élő emberek munkájá­nak megbecsülését is kifejezve. Az utóbbi években a háztáji ter­melés fellendítéséhez ugyancsak sok segítséget adott a miniszté­rium. Milyennek látja ma a falut, a tanyát, a háztáji termelést és ennek jövőjét? — A magyar agrárpolitikának szerves része, úgy is mondhatom, sarkalatos pontja a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelése, amely.a nagyüzemek segítségével és szervező munkájával fellendült. A háztáji termelés elsősorban fa­lukban, tanyákon történik, de je­lentős a városokban is. Az ilyen munkát vállaló emberek helyzete főként a múltban ellentmondásos volt, de jelenleg is előfordulnak félreértésből adódó gondok.. Ezek az emberek nagy többletmunkát vállalnak napjainkban is, am^Iy elismferés't érdemel." Arra számí­tunk, hegy-a háztáji termelés egé­sze nem csökken, azonban szűkül azoknak a köre, akik a későbbiek­ben vállalkoznak kertészeti ter­mékek előállítására, sertéshizla­lásra stb. A társadalom átrétegződésének természetes folyamatából, a mező- gazdasággal hivatásszerűen fog­lalkozók számának csökkenéséből ered mindez. Éppen ezért szüksé­ges, hogy nagyobb és korszerűbb anyag-, valamint eszközellátást, jobb ipari hátteret, növekvő szol­gáltatást nyújtsunk a háztáji gaz­dálkodóknak. Erről határozott a közelmúltban a Minisztertanács is. Több gépet akarunk beszerezni külföldről. Számítunk arra, hogy főként a fiatalabbak igénylik a korszerű eszközöket a háztáji munkájukhoz. Mindezt folyama­tosan valósítjuk meg. hozzájárul­va ahhoz, hogy a községek, falvak és a tanyák egy része vonzó élet­tér maradjon az emberek számá­ra. Mindkettő fennmaradása együttjár azzal, hogy az emberek szívesen foglalkoznak a háztáji termeléssel. Áldozatkészségükre természetesen a. jövőben is szük­ség van, mint ahogyan ezt jelen­leg tapasztalhatjuk. — Köszönöm a beszélgetést. Csabai István MSS *öldsé^frm^Lkban füiAMS 1ra2n?1SÍ80kb.an Sn*«* fellendült az elmúlt években á fólia S““ Munkaterv az egészségért Lehet-e tervet készíteni az egészség megtartására, testi-lelki kondíciónk megőrzésére? Lehet, hisz jórészt rajtunk áll, hogy mi­ként alakítjuk életvitelünket. Az egészséges életmód kialakítása kulturáltságot, tudatosságot, kö­vetkezetességet igényel. Egysze­rűbben fogalmazva: a mértékle­tesség elvének követését. Vegyük csak sorba népbetegsé­geinket Az alkoholizmus, a szív­ós érrendszer károsodása, vagy a fogszuvasodás — mind-mind élet­vitelünk zavaraiból származtatha­tó: a mértéktelen alkoholfogyasz­tásból, cigarettázásból, a tunyaság­ból, a nagy eszem-iszomokból..! Holott éppen elég a szervezetnek alkalmazkodni a civilizáció diktál­ta iramhoz, s lám még csak to­vább terheljük, sokkoljuk gyötör­jük: s ha elvásik, gyógyszerek gar­madával próbáljuk serkenteni, nyugtatni... A tapasztalatok arra mutatnak, hogy nem nagyon- akarjuk tudo­másul venni, szervezetünkre is vi­gyázni kell. Pedig a társadalom­nak egészséges, munkabíró embe­rekre van szüksége. Ezért kap na­gyobb teret a betegségek megelő­zésének propagandája, az egészsé­ges életre nevelés. A Bács-Kiskun megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya is elké­szítette az idei munkatervét, me­lyet az Országos Egészségnevelési Központ irányelveire alapozott. Ezenfelül természetesen a megyei tanács egészségügyi osztályának egészségpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához nyújtanak segít­séget. Elsősorban a rendszeres test­mozgás szükségességének propa- gátorai, a helyes táplálkozási szo­kások kialakításának sürgetői, de a személyi, környezeti higiénés magatartás alakítását, javítását éppoly fontosnak tartják. Ezért is csatlakoznak a SZOT felhívásá­hoz, amely a „Tiszta üzemet má­jus 1-re” mozgalmat hirdette meg, a már hagyományos, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt szer­vezte településtisztasági mozga­lom kiegészítéseként. Folyamatos feladatot jelent a családi életre nevelés, a gyermek­évben megkezdődött egészségügyi programok szorgalmazása, az al­koholizmus elleni küzdelem és a fogszúvasodás megelőzésének pro­pagandája. Az 1980. évi egészségügyi világ' nap. melynek mpttója; „Dohány­zás vagy egészség — tied a válasz­tás!” előtérbe helyezi a dohányzás okozta ártalmak felismerésének, tudatosításának szükségességét. Ehhez is, mint valamennyi célki­tűzésük megvalósításához nélkü­lözhetetlen a legszélesebb társa­dalmi összefogás. Az egészséges életre nevelés módszereinek változatosságára is figyelmet fordítanak. Az előadá­sok, kiállítások, filmvetítések mel­lett a televízió szegedi körzeti stú­diójával kialakított kapcsolat | fej­lesztésével a legfiatalabb tömeg­kommunikációs eszköz, a televízió; de a „legöregebb”, a nyomtatott sajtó nyújtotta ismeretterjesztési lehetőségeket is igénybe veszik. Persze, hiába a jó és gondosan szerkesztett munkaterv, s mindén igyekezet, ha önmagunk számára nem teszünk fogadalmat: az idén megpróbálunk valamivel okosab­ban, bölcsebben, egészségesebben élni. Ehhez a szándékunkhoz nyújta­nak segítséget az egészségügyi fel- világosító munka szervezői, pro­pagálói. A mi érdekünkben. N. M. Folytatása következik... Inkább csak a kíváncsiskodó tisztesség hangján kérdeztem Földvári Imrétől. Baja városi népfronttitkárától. — Teljcsült-e már valami a településfej­lesztési társadalmimunka-fela jánlásokból ? # Az alsóvárosi népfrontkor legifjabb pártoló tagjai a napközis kony. ha kosztostii. i ipillill 9 A Kismotor és Gépgyár óvodájának udvarán: hátul az új épület­rész. A „történet” még nincs befejezve; a ma 100 személyes oviba 110 gyerek jár, s a következő „hullámban” elérik a 125—130-as igényt. Legközelebb a térséget tágítják. Mert tény és való, hogy Bács- Kiskunban kezdeményezték ezt a munkaakciót a pártkongresszus és a 35. felszabadulási évforduló tiszteletére. Az is. igaz, hogy._a,z- óta folyamatosak a csatlakozások, sőt' az újabbak már 'ráadások De azért nem telt még el annyi idő tavaly augusztus óta, hogy a megvalósításokat sürgetően fir­tassuk. Elvégre a' vállalások — a népfront stílusának megfelelően — kérésre születnek, s már csak ezért se lenne illő afféle adjuramisten-demindjárt igény­nyel fellépni. Ezért is érintett kellemesen, amikor érdeklődésemre így rea­gált a nápfronttitkár. — Mindjárt összeszedem ... Tehát már nem csupán egy­két teljesítés van. Míg az adatokat gyűjti, szortí­rozza, összegezi — a legfrisseb­beket telefonon szerzi a tanács­tól — azalatt is „bediktálja”. — Előre is fel lehet írni az új napközi otthonos ebédlőt az al­sóvárosi népfrontkörben és a „Kismotor” óvodáját. De azt ja­vaslom, hogy a részleteket a helyszínen tudakoljátok. Még egy kis összeadási mű­velet, aztán: — A pillanatnyi helyzetkép: 40 utcában 8451 folyóméter, illetve 10 311 négyzetméter felületű jár­da épült a lakosság közreműkö­désével. A lelkes szervezők kö­zül is kiemelkedett eredményes­ségével Schmidt Józsefné, a 68- as, Arold György, a 69-es és Molnár Nándor, a 23-as számú választókerület tanácstagja... A bajgi nép városszeretetét ismer­ve' — „folytatása következik”. A mi „regisztráló-gyűjtő” mun­kánk pedig a Kismotor és Gép­gyár 5. sz. gyárában folytatódik. Az információadást Hunyadi István szb-titkár kezdi, majd megosztja a szót Nagy Sándorral, az üzemfenntartási osztály veze­tőjével, hogy végül is Nincsics Sándor alapszervezeti párttitkár­ral egészüljön ki csapatuk. Kiderül, hogy a tanácsi keze­lésű, de gyári beruházásban épült óvodának már „többlép­csős” története van. Az 50 sze­mélyes bázis-ovit 1973-ban avat­ták. Három évre rá 25-tel bő­vült a kis intézmény befogadó- képessége, míg aztán a műit év december 20-ával újabb 25 gye­rekre váró épületrészt „forrasz­tottak” a régi két „lépcsőhöz”. — Tehát ahogy az üzem nőtt, az óvoda is úgy tartott lépést. — Inkább a népesedéspolitika sikerének tükre a több-több gye­rek. — Meg a többi szociálpolitikai kedvezménynek. — Hogy mióta leraktuk óvo­dánk alapkövét, 70—80 dolgozónk jutott új otthonhoz — szövetke­zeti alapon, a' munkáslakás-akció révén és lakásépítési támogatás­sal. Kiderül, hogy a legújabb óvo­dabővítéshez már 1978-ban kezd­ték előteremteni az anyagiakat. Kommunista műszakok pénzbe- ni ellenértékét rakták félre. Ta-t valy tavaszon a városi tanács ad­ta- szanált épületet bontották szét társadalmi munkában. Majd az óvodatoldást végezték ugyanilyen alapon — szombaton, vasárna­ponként s munkaidő után. A „’Delta” szocialista brigád a ter­vezést vállalta, a bontásban a „Komócsin” brigád jeleskedett, s folytatta az építésnél, amiben a „Major Máté” kollektíva, , az üzemfenntartás brigádjai, a „Rad­nóti” KISZ-alapszervezet s az irodák nőalkalmazottjai is se­gédkeztek. — Tehát a tettrekész fiatalok. — Hogy is mondjuk?... A dandárját mi, a „veterán KISZ- alapszervezet” tagjai végeztük. Az ifjabbak — őszintén szólva — többet is tehettek volna. — De akiknek a gyerekei szin­tén abba az óvodába járnak, azok azért... ? — Az építésben is inkább a náluk idősebbek. Jó — ezt ne folytassuk. Nekik is kényelmetlen. — Hetvennyolcban már egyen­gették az óvodabővítés útját. Hogy kapcsolódik hát a népfront kongresszusi felhívásához a mun­kaakciójuk, mikor az múlt év őszén indult? — Igenám, de eredetileg egy évvel későbbre szólt az átadási terv. Azt hoztuk előre... A nemzetközi gyermekévre való te­kintettel is. Augusztus elején kezdtük építeni, és december 6- án be is fejeztük... Szinte nem akarták elhinni az avatásra meg­hívottak. Még annyit: Vancsik Géza szaktársunk is besegített, pedig ő csak volt „Kismoto- ros”. És gyereke se jár az óvo­dába. A Hazafias Népfront Alsóváro­si Körének nagytermét február elejétől — a déli órákban a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola napközisei' veszik birtokukba. Mi is volt az előzmény? Petz István nyugdíjas, a VIII. körzet párt- ala’pszervezetének titkára a vá­laszadó. Érdekes megállapítással kezdi. — Milyen jó, hogy a lakosság olyan kis fórumon is bekapcso- • lódik a közéletbe, mint egy lakó­gyűlés ... Megszoktuk, hogy a napközis gyerekek egy közeli régi házban 3—4 turnusban, har­mincas-negyvenes csoportokban ebédeljenek — az utcán várva egymásra. Sajnálnivalók voltak szegények, mikor zord időben is ott kellett toporogniuk... Csak megoldást nem találtunk ... Míg­nem azon a múlt tavaszi gyűlé­sen a szülők el nem ültették a bogarat a fülünkbe: a népfront meg a pártszervezet találjon ki valamit; ők majd segítenek... A népfrontkor elnökének, Póth Mihály nyugdíjasnak van már bőséges gyakorlata társadalmi összefogás szervezésére. Petz elv­társsal együtt tették fel a kér­dést: Miért ne lehetne delente napközis ebédlőnek használni az ilyenkor úgy is üres, tágas, asz­talokkal, székekkel bőven ellá­tott nagytermet?... Az első ötlet már hozta a másodikat: az arra lakókat is szavukon fogva, bon­tásból nyert pénzen 'felszerelést, fűtőberendezést vásárolva, kony­hát építettek — társadalmi mun­kában ... Az eredmény felvételün­kön látható. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom