Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
. « PETŐFI M mi. aruár 10. Még felelősségteljesebb Volt valaníi ünnepélyesség abban, ahogyan az Április 4. Gépipari Művek pártértekezletc- nek küldöttei gyülekeztek a tanácskozásra átrendezett ebédlőben. Talán a felelősségérzet tükröződött erőteljesebben az arcokon, mint a többi üzemi párt- értekezleten. öt évvel ezelőtt is lehetett hasonlót tapasztalni, amikor a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár egyesült az Április 4. Gépgyárral. Üj helyzetet teremtett ez. akkor, mert a vállalati rendszerben a művek Vegyipari Gépgyárának státuszát kapta a félegyházi üzem. Most újra változott a helyzet, ugyanis 1980. január 1-vel Kiskunfélegyházára telepedett az Április 4. Gépipari Művek központja. Nyilvánvalóan időbe telt, míg minden a helyére kerül az átszervezéssel Kiskunfélegyházán, de a gyár dolgozói elsősorban a kommunisták már a jövőben rájuk háruló megnövekedett feladatokat is számba veszik. Az üzemi pártbizottság titkára. Füredi Imre az ötéves munkát értékelő beszámolójában utalt arra. hogy az 1975. január 1-i átszervezés nehézségekkel járt, s emiatt nem volt könnyű helytállni a munkában sem. A vállalat azonban ilyen körülmények között is teljesíti V. ötéves tervét. Jelentős eredmények születtek a termelésben, amit részben a gyártmányszerkezet korszerűsítése tett lehetővé. Ma már a kiskunfélegyházi gyárban magas műszaki színvonalú, szigorú minőségi követelmények szerint gyártott atomerőművi berendezések is készülnek, öt év alatt 70 százalékos termelésnövekedéssel számolnak, ami azt jelenti, hogy túlteljesítik ötéves tervi előirányzatukat. A kevésbé gazdaságos termékek gyártásának csökkentésével pedig évről évre növekedett a gyár nyeresége. Az előadó ezután vázolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a termelés hatékonyságának növelésére hoztak, szólt a műszáki fejlesztés eredményeiről, s arról, hogy négy év alatt a bérszínvonal 37,6 százalékkal emelkedett. Elismerően beszélt a szocialista m jnkaversenyről. amelynek résztvevői döntő mértékben járultak hozzá a termelési sikerekhez. Mindebben — hangsúlyozta — nagy szerepe volt az üzemi az Április 4. Művek üzemi pártbizottsága demokrácia erőteljes fejlődésének, vagyis annak, hogy a dolgozók véleményét a fontos és kevésbé fontos kérdésekben egyaránt meghallgatták, javaslataikat figyelembe vették. A párfélet kérdéseit taglalva a titkár arról adhatott számot, hogy öt év alatt 52 új tagot vett fel az üzem hat pártalapszervezete. A pártépítő munka sikerét növeli, hogy a felvettek 84 százaléka munkás,, és ezen belül 73 százaléka fiatal. A gyár 213 kommu-i nistája a pártmunkában is becsülettel helytállt. Agitációs nevelőmunkájuk révén növekedett a párt befolyása a párton kívüli dolgozók körében, s ez érezhető volt a termelésben való helytállásban, a megfelelő politikai légkörben egyaránt. Jóval ebédszünet előtt kezdődön a beszámoló "feletti-vita, és már sötétedett, mire véget ért. Huszonegy küldött fejtette ki véleményét. Többen hangsúlyozták, hogy olyan új szakasz kezdődik a vállalati pártbizottság életében, amelyben az eddiginél magasabb szinten kell végezni a termelés pártellenőrzését, a politikai munkát. Az egész kollektíva felelőssége megnövekedett az Április 4. Gépipari Művek központjának Kiskunfélegyházára helyezésével. Ennek megfelelően olyan pártbizottságot kell választani, amely képes az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Éppen ezért a jól végzett szakmai munka mellett a jó politikai munka számonkéréséről sem feledkezzünk majd meg — hangsú- . lyozta az egyik felszólaló. — A vállalati központ zavartalan működésének feltételeit mielőbb meg kell teremtenünk — mondotta a másik. — Gyorsítsuk meg a műszakiak, a szakmunkások politikai és szakmai továbbképzését, csak így állhatunk helyt az olyan magas technikai színvonalat követelő termékek gyártásában, mint az atomerőművi berendezések. Ehhez pedig ne csak a teljesítménykövetelményeket, hanem a megfelelő anyagi érdekeltségi rendszert is teremtsük meg. Többen elmondták, hogy nem véletlenül esett a választás Kiskunfélegyházára, amikor a vállalat központját idetelepítették, a feladat viszont most az, hogy ennek a bizalomnak teljes egészében megfeleljen a kollektíva. Ebben pedig nagy szerep hárul az üzemi párt- és tömegszervezetekre is. A vitában jó néhány szocialista brigádvezető is felszólalt. Az . irányításuk alá tartozó kollektíva^ megbízásából azt is elmondták, hogy csatlakoznak a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjának felhívásához, és márciusban kongresszusi műszakot tartanak. Ennek munkabérét a gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják fel. A pártértekézlet második részében a küldöttek megválasztották az új 31 tagú üzemi pártbizottságot, amelynek titkára ismét Füredi Imre lett. Nagy Ottó .MJ.MAM. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet ér- demel,( ,a_z. újítónjpjgg^ Liü777j^=- lom| '"hiszen népgázdá- . ‘ Ságunkban mindinkább a takarékosság kerül előtérbe, az energiával, az anyaggal, s a munkaerővel szemben egyaránt. Ennek előmozdítására, a meglevő termelőeszközök korszerűsítése, hatásfokuk javítása, a hatékonyabb technológiák kidolgozása igen fontos feladat, s e szükséghelyzet ösztönzőleg hat az újitómoz-' galom további fejlődésére. Különösen, ha a vállalatok is segítő kezet nyújtanak újítóiknak, anyagilag és erkölcsileg. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat újítómozgalmának fejlődése is, ezeknek az ösztönző hatásoknak köszönhető. Szép eredményeket hozott az elmúlt év: 135 újítást adtak be a vállalat dolgozói, ami csaknem felszázzal haladta meg az előző évek átlgát. — Mintegy 270-re tehető azoknak a száma, akik rendszeres újítói tevékenységet folytatnak vállalatunknál — mondja Tegzes Imre, a BÁCSÉP újítási előadója. — Munkájukat többnyire szocialista brigádokban, kisebb kollektívákban végzik. Egy-egy újításon. vagy találmányon, olykor öt-hat szakember is dolgozik, Vannak természetesen még egyénileg tevékenykedő újítóink, de azt hiszem, ezen a téren is egyre inkább a kollektív munkáé a jövő. Az elmúlt évben 17 újítónk kapta meg a Kiváló újító kitüntetést. — Milyen szerepet vállalnak a mozgalomban a fiatalok? — Nyolcvanhat a harminc éven aluli újítóink száma. Tavaly az Alkotó Ifjúság mozgalmon belül meghirdetett építésügyi pályázaton való részvételükkel nagyszerűen bizonyítottak. Erre a pályázatra 65 pályamunkát nyújtottak ' be az ország építőiparában dolgozó fiat-alok, s valamennyi há-, romfős, vagy ennél nagyobb kollektívában készült. A bíráló bizottság a díjazásra és dicséretre javasolt pályaművek, közül, a központi műszaki fejlesztési célkitűzéseket szolgáló, szélesebb szakmai területet érintő pályázatokat részesítette előnyben. Büszkék lehetünk rá, hogy fiataljaink nyerték el az első helyet az Általános Épülettervező Vállalat if-, jú újítóival karöltve. Pályamunkájuk az „előregyártott fogadószintek panelos épületekhez” egy magas szintű műszaki-szellémi munka kitűnő terméke. Ezenkívül az ÉFÉDOSZ. valamint az Építőipari Tudományos Egyesület kjülöndíjáit is a BÁCSÉP fiataljai kapták. így az elmúlt év novemberében, az országos plé- num előtt, kilenc ifjú újítónk vehette át e pályázaton nyert értékes díjakat, továbbá mintegy húsz fiatal részesült az Alkotó Ifjúság mozgalomban való eted9309grU; nisvßygHoIm?I öl Ti * 8 Gördülős szerelőkocsi, több mint 30 féle szerelvényt tárol, szállít. Gáspár László művezető ötletes újítása. O fvponthe- gesztő és leszorító karral ellátott hegesztőfej. Az Alkotó Ifjúság pályázat első díjasa. Vajda Lajos és Gáspár László újítása. menyes újítói tevékenységéért vállalati díjazásban. — Milyen meghatározott célok érdekében hirdették ezt a pályázatot? . — Ily rgódon igyekeztek országunk illetékes szervei, a KISZ- szél közösen arra ösztönözni az építőiparban, valamint a lakásos' kommunális ágazatokban dolgozó ifjúságot, hogy munkaköri kötelességeiken túl, a közösség érdekeiért alkotó módon tevékenykedjenek. Ügy érzem, vállalatunknál sikerült a mozgósítás e cél érdekében. — Milyen lépéseket tettek az arra érdemes újítások elterjesztésére? , — Részt vettünk többek között a. „30 éves az újítómozgalom” elnevezésű, Budapesten megrendezett ágazati kiállításon, és az SZMJ által rendezett Bács- Kiskun megyei újítási kiállításon, ahol első helyezést értünk el. Vállalatunk az elmúlt évben is keresett és felhasznált minden lehetőséget, hogy a létrehozott műszaki-szellemi alkotásainkat szélesebb' körben ismertesse és terjessze. Nemcsak belföldön, külföldön is bemutattuk újításainkat, találmányainkat.' Ausztriában az innsbrucki, építőipari kiállításon, Algériában az algériai—magyar közös kiállításón szerepeltünk. — Melyek voltak az elmúlt év legkiemelkedőbb találmányai? • A házgyár teherportájának kapuját gombnyomásra, gépi erővel mozgatják ma már, ami Nagy Zoltán és Kiss György üzemvezetők újítói munkáját dicséri. (Tóth Sándor felvételei.) — A mikrocölöp alapozási, és a Bácsbind betonacéltoldási eljárások nagy sikert arattak. Mindkettő újításként indult, viszont olyan mérvű hasznosságról és újszerűségről tettek tanúbizonyságot, hogy az Országos Találmányi Hivatal találmányként védetté nyilvánította mindegyiket. Műszaki, építészeti jelentőségük részletezése hosszadalmas lenne, de a hasznosságuk abból is kitűnik, hogy e két tálálmány alkalmazása négymillió forint megtakarítást jelent vállalatunknak évente. Egyébként mind a kettő kollektív munka eredménye. — Az: újításokat mennyiben határozza meg az újító által betöltött munkakör? , — Talán mondhatni, hogy alapvetően. Éppen ezért mérlegelni kell azt is, hogy egy-egy beadott újítás mennyiben haladja meg az .illető munkaköri kötelességét. Ez elsősorban a szellemi munkát végzőkre, a tervezőkre, a műszaki vezetőkre vonatkozik. Egyre több azonban a fizikai munkakörben dolgozó újítónk, számuk az elmúlt évben csaknem százra emelkedett. Vannak tehát nagyobb jelentőségű újítások, amelyek közvetlenül a vállalati terveket, célokat — például a lakásépítést — igyekeznek gyorsítani, minőségileg javítani, s vannak kisebb horderejű újítások, amelyek egy-egy munka, vagy munkafázis megkönnyítésére, biztonságosabbá tételére stb. irányulnak. „ — Milyen elképzeléseik vannak erre az évre? ■ Újítási törekvéseinket ezután is a népgazdasági és vállalati szempontok határozzák meg elsődlegesen. Ezért a gazdaságos termelés, az importanyagok csökkentése, a munkavédelem, s az élőmunka-megtakarítás terén igyekszünk ösztönözni újítóink, tevékenységét. Koloh Elek A TÁRGYALÓTEREMBŐL: „Pénzt kellene szerezni... Ne gondoljon véletlenre az olvasó, ha az utóbbi időben gyakrabban találkozik ebben a rovatban olyan írásokkal, amelyekben fiatalokról, az általuk elkövetett kisebb-nágyobb súlyú bűncselekményekről tudósítunk. Sajnos egyre több ilyen ügy kerül a bíróságok elé, I úgy tűnik, hogy a fiatalok egy része — még ha százalékosan nagyon kicsi is ez az arány — nem a munkától, a becsületesen és szorgalmasan, tisztességgel ellátott feladattól várja anyagi gyarapodását. Ügy vélik „könnyebb" megoldás, ha lopnak, rablást követnek el, üzleteket, áruházakat látogatnak meg az éjszaka leple alatt. Legtöbbjükre ‘természetesen nem lehet azt mondani, hogy rendezetlen a családi háttér, nem törődnek fogjuk, az alábbi eset elítéltjeinél jaból minden rendben volt. JANUÁR UTOLSÓ NAPJAIBAN hozott jogerős ítéletet a bíróság három lajosmizsei fiatalember ügyében. Az elsőrendű vádlott — most már elítélt — Kis juhász Károly (Zrínyi utca 2. szám) gépkocsivezető volt a vízkutató és fúróvállalatnál, havi jövedelme meghaladta a háromezer forintot. A másodrendű vádlott, Nagy Gyula (Lajosmizse, Bene 559. szám) víz- és gázszerelő szakmát szerzett. Harmadig társuk Horváth Péter (Lajosmizse, Mizse 330.) a sütőipari vállalatnál dolgozott, három és fél ezer forintos havi keresettel. Ö egyébként csak két alkalommal vett részt a lopásokban. Ezek a lopások még 1976-ban kezdődtek, amikoris novemberben Kisjuhász és Horváth elhatározták, hogy különböző tárgyakat lopnak a Víz- gépészeti Vállalat ottani telepéről, azokat eladják és lesz pénzük. 'A megbeszélés szerint egy este valóban el is mentek a vállalathoz, bemásztak az udvarra, s a nyitott ablakon a tanműhelybe hatoltak. Onnan fúrókészletet, hegesztőtranszformátort, hidegvágót és egyéb szerszámokat loptak el, közel hatezer forint értékben. A nyomozás során csak egy franciakulcsot találtak meg, a többit ismeretlen személynek elgdták a tolvajok. Ezután hosszabb ideig nem találkoztak. Majd 1977 áprilisában, amikor Horváthnak nem volt pénze, felkereste Kisjuhászt. MEGBESZÉLTÉK, hogy ismét lopni fognak. Április 15-én éjjel meg is jelentek az AGBOSZER lajosmizsei telepén, bemásztak a kerítésen, lefeszítették a lakatot a raktál“ ajtajáról,' "S'1 háromezer föJ rint értékű-’ szerszámmái távoztak. Ezeket Budapesten eladták, á pénzt elosztották. Kisjuhász Károly és Nagy Gyula régen ismerték 1 egymást. 1978 őszén is találkoztak, s különböző szórakozóhelyeken töltötték az estét. Pénzük azonban elfogyott. Ékkor felmerült bennük, hogy „pénzt kellene szerezni”. Döntésre azonban még nem jutottak, csak később állapodtak meg, hogy a lopásokhoz munkásruhát használnak majd. Januárban — az elmúlt esztendőben — már be is öltöztek és ötödikén éjszaka a vízgépészeti vállalatnál Kisjuhász átmászott a kerítésen. Jól ismerte a terepet, hiszen napközben többször megfordult a vállalatnál. A műhely ajtaja nem volt bezárva, s a tolvaj leszerelte a hegesztőkészülékről a tömlőt, a nyomásmérőt, a keverőszárat, s ezeket kiadta Nagy' Gyulának, aki a kerítésnél várakozott. Több mint háromezer forint értékű felszerelést loptak el. • Következő akciójuk most- már Kisjuhász munkahelye ellen, a vízkutató és fúróvállalat lajosmizsei telepe ellen irányult. A módszer ugyanaz: átmászás, irány az öltöző. Ennek az ajtaja sem volt bezárva. Innen azonban csupán ezer forint értékű rádiót vittek el, amit aztán a nyomozás során meg is találtak. Májusban azonban újabb pénzszerzésre szánták el magukat. Színhelyül ismét a vízkutató és fúróvállalatot szemelték ki. Most aztán alaposan fölpakoltak. Bemásztak, s kellemesen csalódtak, hiszen a lakatosműhely ajtaja itt sem volt bezárva, könnyedén, kézzel kinyitották, de a műhelyen belül a szerszámokat egy két méter magas dróthálóval elkerített helyen „őrizték”. Nem volt nehéz dolguk. EGYMÁS UTÁN emelték ki a számokat: két fúrógépet, amelyek együttes értéke alig maradt alatta a 16 ezer forintnak. Bementek az irodába is, ahonnan számológépet, kulcskészleteket, hegesztőtrafót, gázpalackot loptak el. . Két hét múlva megismételték a Kisjuhász munkahelye elleni akciót, ahonnan a három alkalommal összesen harmincezer forint értékű holmit loptak el. Kisjuhász Károlynak azonban volt egy egyéni alakítása is. Felső- lajoson egy magántulajdonban levő szerszámoskamrába tört be. Valószínűleg előre tudta, hogy nem filléres holmikat fog ott találni, hiszen a kamrában egy 12 ezer forint értékű motoros talajmaró kisgépet talált, amit a hozzávaló tartozékokkal együtt ellopott. Később ezt a gépet egyik ismerősének 2500 forintért eladta. A nyomozás során természetesen előkerült a gép, s azt visszaadták jogos tulajdonosának. Amikor Kisjuhászt a nyomozás ! ,során • kihallgatták, azt ..vallotta,.. . hogy á vízkutató és íúróvállalattól elhozótt holmikat egyik '••rtrunka-r társától kapták (meg is nevezett egy személyt), azzal a megbízással, hogy azokat adják el. Később természetesen kidérült — és azt Kisjuhász is elismerte —. hogy csak bosszúból akarta bemártani az illető embert, akinek semmi köze nem volt a lopásokhoz. A KECSKEMÉTI Járásbíróság Kisjuhász Károlyt halmazati büntetésként kétévi börtönre ítélte és további két esztendőre eltiltotta a közügyektől. Nagy Gyula (aki a bűncselekmények elkövetése idején, pontosabban a kezdetén még fiatalkorú volt) büntetése kilenc- hónapi szabadságvesztés, amelyet a fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani. Ugyanakkor a bíróság elrendelte a Nagy Gyula ellen 1979 áprilisában, lopás és magánokirathamisítás miatt kiszabott —, de akkor egyévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett — öthónapi szabadságvesztés végrehajtását is. Horváth Péter nyolchónapí szabadságvesztést kapott, de annak végrehajtását a bíróság kétévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Amint említettük, az ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. Babérág a Jalta címerében A nemes babért az olajbogyóval, fügével, szőlővel együtt a görögök hozták több mint két és fél évezreddel ezelőtt a Krím-fél- sziget déli partjára. Az enyhe tengermelléki éghajlat igén kedvezett a zöld növénynek. Jalta szanatóriumainak parkjait, utcáit éa tereit ma is babér ékesíti. Különösen elterjedtek a babér- fák a Nyikitai Botanikus Kert gyűjteményében. A Jaltai Hegyi-Erdei Rezervátum opolznyevi erdőgazdaságnak területén tizenöt hektáros nemes- babér-ültetvényt telepítették. A göndör koronájú fákról húszéves korukban kezdik meg az illatos termés betakarítását. A babértermést különleges szá- rítóhelyiségekbe szállítják, s itt végzik a levél „hozzáigazítását” az átvételnél előírt minőségi követ el ményekhez. A babérfák a hosszú életű növények sorába tartoznak: a 1300 éves kort is elérik. A babért régen különösen tisztelték, szent fának tartották. Az Olimpiai Játékokon és más versenyeken győzelmet arató sportolókat, valamint a kiváló tudósokat, a különböző pályázatok győzteseit babérkoszorúval jutalmazták a görögök. Mellesleg szólva, a jaltai erdészet dolgozóinak alkalmuk volt babérkoszorút készíteni egyes kiváló sportolók jutalmazására. Többek között” Mihail Botvinnyik sakkbajnokot is jaltai babérból készült koszorúval tüntették ki. A babérlevelet minden háziasszony ismeri. Néhány levélke elegendő ahhoz, hogy különleges illatot és ízt adjon az ételeknek. De míg a háziasszonyok csupán ennyit tudnak a babérról, a tudósok, az illatszerészek, a cukrászok jóval tájékozottabbak e zöld „csodalevél” tulajdonságairól. Ebből, valamint a babér virágjából és gyümölcséből igen értékes illóolajat - állítanak elő amely kellemes ízű, és csípős, fűszeres illatú. Alkalmazási területe széles — a konzerviparban és az illatszergyártásban egyaránt felhasználják. A legjobb szappanfajták adalékanyagául is szolgál. Azonkívül kiváló’ gyógyszer is.
