Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 34. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 10. vasárnap TŐKÉS IMPORTANYAGOT HELYETTESIT Hatékony termelés a BRG magnetofongyárában A népgazdaság 1980. évi terve hangsúlyozza, hogy az ipari ter­melésben erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A nehezedő feltételek közölt csak azok a vállalatok fejlődhetlek dinamiku­san, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékössze­tételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsíté­sét, amelyek javítják termékeik minőségét és munkájuk szerve­zettségét. Az 1979-es esztendő jó termelési és gazdálkodási ered­ményei, valamint az idei elképzelések arról tanúskodnak, hogy a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyára ezt az utat járja. Rudasi Károly igazgató arról tájékoztatott, hogy 1979-ben megközelítőleg 600 millió forint árbevételt ért el a magnetofongyár — a vállalati 1,6 milliárdból —, s ezzel túltel­jesítette előirányzatát. A nyereségük szintén több lett a terve­zettnél. < • A motor forgórészein mikroszkóppal ellenőrzik a kollektorok minőségét. Mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi brigádok kongresszusi műszakban # Műtrágyát szórnak az i/sáki határban. (Pásztor Zoltán fclv) A XII. pártkongresszus, s ha­zánk felszabadulása 35. évforduló­jának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny első szakaszának teljesítését értékelték a GEMENCI ERDŐ- ÉS VADGAZDASÁGBAN. Az erdészetek munkahelyein szor­goskodó 90 szocialista brigád fel­ajánlásának teljesítésével Gemenc 3 millió forintos eredménytöbb­lettel zárta az 1979-es esztendőt. A munkaverseny első szakaszában tanúsított munkájáért az erdőgaz­daság építésvezetőségének tíztagú ifjúsági brigádja, amelyet Gaval­lér József irányít, továbbá a szek­szárdi erdészetben szorgoskodó Táncsics fakitei melő brigád, mely­nek tagjai Szántó János vezetésé­vel évek óta átlagon felüli telje­sítményt érnek el, a vállalat ki­váló brigádja kitüntetésben része­sült. A' gemenci erdőgazdaság 31 bri­gádja szerezte meg munkafelaján­lásának teljesítésével az arany fo­kozatot, ugyancsak 31 munkacso­port érdemelte meg az ezüst fo­kozatot, s 21 brigád a bronz foko­zatot. Két szocialista brigád okle­velet szerzett. A gemenci szocia­lista brigádok magukévá tették a budapesti Vörös Csillag Gépgyár vasöntő brigádjának február else­jei felhívását. Csatlakozva a kez­deményezéshez, kongresszusi mű­szakokat tartanak, amelyek mun­kabérét gyermekintézmények tá­mogatására ajánlották fel. A KISKUNSÁGI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG­BAN a műszaki erdészet Bánki Donát szocialista brigádja volt az első, amelyik csatlakozott a buda­pesti munkások kezdeményezésé­hez. Példájukat követték a nyár- jari, a kiskunhalasi, a bugaci majd a gazdaság többi erdészetének szo­cialista brigádjai. Március.8-án és 22-én tartanak kommunista mű­szakot a kiskunsági erdészetek­ben, s hozzávetőlegesen százezer forintot tudnak majd átadni tár­sadalmi munkájuk értékeként Bács-Kiskun gyermekintézmé­nyeinek támogatására. Az. ALSÓ-DUNAVŐLGYI VÍZ­ÜGYI IGAZGATÓSÁG hetven szocialista brigádjának ezernyolc­van tagja dolgozik majd kommu­nista műszakban, amelynek ered­ményeként 100 ezer forinttal já­rulhatnak hozzá Baja gyermekin­tézményeinek fejlesztéséhez. Ba­ján a mezőgazdasági kombinát szocialista brigádjai is részt vesz-, nek a pártkongresszus, valamint a felszabadulási évforduló tisztele­tére kezdeményezett külön mű­szakban. Itt a kombinát több mint húsz éve alakult November 7. szo­cialista brigádja csatlakozott elő­ször a budapesti munkások felhí­vásához. Azóta a nemes vetélke­dés híre a Bajai Mezőgazdasági Kombinát egész területén vissz­hangra talált, s a mezőgazdasági nagyüzem dolgozói a kommunista műszakok eredményeként számot­tevő összeggel támogathatják a gyermekintézményeket. Az IZSÁKI ÁLLAMI GAZDA­SÁGBAN valamennyi szocialista brigád részt vesz ebben a mozga­lomban. Úgyszintén kibontakozott az akció a Kecskemét-szikrai Ál­lami gazdaságban. A Helvéciái Állami Gazdaság dolgozói március 22-én tartják a kommunista mű­szakot, amikor szőlőt metszenek, száívesszet kötöznék. Ezzel meg­gyorsítják a kertészetben időszerű munkál. Ezenkívül- egy. Végi -gaz­dasági épület iskolai és munkahe­lyi tornateremmé alakításával já­rulnak hozzá Helvécia község köz- intézményeinek gyarapításához. Helvécián a PETŐFI TSZ szo­cialista brigádjai a múlt évb^n is fáradoztak egy gyermekintézmény megteremtésében. Decemberben az ő kozieműködésükkel nyithatták meg a matkópusztai óvodát. Az idén március 8-an és 22-én tarta­nak műszakot, a gyermekintézmé­nyek javára. Kerítést építenek az óvodánál, parkosítanak, játszóte­ret létesítenek és feltöltik az isko­lához vezető utat. A közös gazda­ság állattenyésztői — akiknek fo­lyamatos az elfoglaltságuk, a pi­henő idejükben dolgozzák le á szőlőmetszésnél a 420 percet, s a munkabérből játékot vásárolnak a matkópusztai óvodának . A bugaci PETŐFI SZAKSZŐ- VETKEZET-nek öt munkabrigád­ja csatlakozott a budapesti mun­kások felhívásához. A közös gaz­daság négy szocialista, és az egy, ennek a címnek a megszerzéséért fáradozó brigád — a szabad szom­batján végzett munkájának bérét Bugac községi gyermekintézmé­nyei javára fizeti be. . (Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadás a kiskőrösi járásban Részközgyűlésen összegezik a múlt évi közös tevékenysé­gük, gazdálkodásuk tapasztalatait a fülöpszállási termelőszö­vetkezet tagjai. Ez alkalommal vitatják meg az 1989-as ter­melési tervet is, amelynek kidolgozásához az előző hetekben a munkahelyi közösségek megbeszélésein számos hasznos észrevétellel, javaslattal járultak hozzá. Tény, hogy az 1949 óta működő Vörös Csillag Tsz. számára az 1979-es nem volt a legszerencsé­sebb gazdasági esztendő. A szö­vetkezet főterményének számító kenyérgabona a vetésterületének 50 százalékán teljesen kifagyott. Ami ezek után mégis megmaradt ezen a kedvezőtlen csapadékel­oszlású vidéken, az' sem hozta meg a tervezett termésátlagot. A Vörös Csillag Tsz gazdái még­sem szándékoznak csökkenteni a búza vetésterületét, hiszen a ke- nyérnekvalóra mindig szükség volt, és a jövőben Is számít rá a népgazdaság, A szövetkezet egye­sülése óta évente átlagosan ezer- ezerszáz hektáron termesztették, s az őszi vetés most is ennyi. Ezzel szemben csökkentik a silókukori­cának fenntartott területet, hogy helyette napraforgót 400 hektáron vethessenek. Jövedelmező a ter­mesztése, értékesítése biztonságos, mert itthon és külföldön egyaránt keresett cikk a napraforgó, a nö­vényolaj. A kiskőrösi járás mezőgazdasági nagyüzemeinek termelési szerke­zetére mégsem a -járás legésza­kibb községében működő szövet­kezeté a legjellemzőbb, hanem a szőlő-, gyümölcstermesztés. Az ül­tetvények foglalják el a járás te­rületének 20 százalékát, s az ötö­dik ötéves terv eddigi szakaszában végzett telepítés a közös művelésű szőlők arányát növeli. A bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet, a já­rás többi közös gazdaságához ha­sonlóan, ez év -végéig úgyszintén jelentős telepítési programot telje­sít. A soltszentimrei Ezerjó Szak- szövetkezet szőlőágazatának, borá­szatának eredménye is számottevő. Tavaly 2,6 millió palack bort ex­portált a Szovjetunióba, 200 ezer palack borát pedig a kishatárfor- galom keretében Romániába szál­lította. A szövetkezet közös, vala­mint a tagsági ültetvényen termett szőlő borának forgalmazásával egy-egy szövetkezeti gazdára szá­mított termelési értéke egymillió­százezer forintra emelkedett 1979- ben. Kiskőrösi járásszerté jó termő­erőben levő szőlőültetvények ala­kultak ki a' telepítés és felújítás következtében. Az 1979-es év zár­számadásának egyik méltán dicsé­retes eredménye ezi A telepítésre, korszerűsítésre befektetett össze­gek azonban elég vontatottan té­rülnek meg a kertészeti ágazatok magas önköltsége, s az értékesítési árak alacsony. volta miatt. A tar­talékképzést mindez, s az új sza­bályzók életbe léptetése még in­kább korlátozza. Pedig az utóbbi másfél évtizedben létesített szőlő- feldolgozó üzemek lassan elavul­nak a járás mezőgazdasági szövet­kezeteiben. Korszerűsítésükre na­gyobb összegeket kellene költeni, hogy a járás szőlőültetvényeiről a jövőben még inkább versenyképes borfajtákat állíthassanak elő a kö­zös gazdaságok. —s —I 0 A motorgyártásnál fokozatosan saját tervezésű, új rendszerű, nagy termelékenységű munkahelyeket alakítanak ki. Képűnkön az első ilyen szerelőasztal látható. (Pásztor Zoltán felvételek) A termelést 15 százalékkal nö­velték, úgy, hogy az exportbővü­lés elérte a 25 százalékot. A Szov­jetuniónak államközi célegyez­mény keretében nagyobbodó mennyiségben szállítottak magne­tofonmechanikákat és -fejeket. Emellett svéd igényeket is kielé­gítettek. A múlt esztendőben fontos fela­data volt a kecskeméti kollektí­vának, hogy a tőkés import he­lyettesítésére megkezdjék a válla­lat által kifejlesztett magnetofon­motorok készítését. A negyedik ne­gyedévtől kezdve már saját előál­lítású motorokat használtak, tőkés behozatalra nem' szorultak. A termékszerkezetet oly módon korszerűsítették tavaly a magne­tofongyárban, hogy a termelésnö­veléskor a többletet a leggazda­ságosabb cikkekből, a fejekből és a mechanikákból állították elő. Ja­vult a hatékonyság, s a nyeresé­gesség mértéke lehetővé teszi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is osszanak részesedést a dolgozóknak. Várhatóan a múlt évi bérek 7,1 százalékát fizetik ki, amiből 3,5 százalék alaprészesédés lesz, a fennmaradó nagyobb rész pedig differenciáltan, hűségjuta­lom címén kerül a borítékokba. A magnetofongyár igazgatója el­mondta, hogy 1980-ban a legfőbb feladat náluk a hatékonyság to­vábbi fokozása. A gazdasági sza­bályozók és azi árrendszer .módo­sítása után á tavalyi hatékonyság­gal csak a felét tudnák elérni a múlt évi nyereségnek. Ez pedig a fejlesztési és a részesedési alap megcsappanását jelentené, s gá­tolná a vállalat és a gyár fejlődé­sét. A gyár termékeinek belföldi ára csökkent, s ezzel együtt mér­sékelték a deviza árszorzókat is, tehát kisebbek lettek az exportért kapott árak. Változatlan, tavalyi áron számolva a gyár idei terve mintegy 700 millió főt int árbevé­telt irányoz elő. A hatékonyság fokozására 1980- ban jobban kihasználják az esz­közöket. Ahol a technológia úgy kívánja, illetőleg a nagy értékű gépeknél az idén áttérnek a há­rom műszakos termelésre. Mivel a műszaki fejlesztésben még nagy termelékenységnövelő lehetősége­ket látnak, e téren is jelentős lé­péseket tesznek. Újabb munkafo­lyamatokat automatizálnak, célgé- pesitenek. A minőségjavítás szintén lénye­ges feladát, ami nélkül a követel­mények rohamos növekedése ide­jén nem lehet megőrizni, erősíteni a piaci pozíciókat. Az idén már kizárólag saját ké­szítésű motorokat használnak fel a magnetofongyárban, s a szük­séges 500 ezer darab előállításával körülbelül 100 millió forintnak megfelelő értékű tőkés behozatal- . tői mentesítik a népgazdaságot. A motorgyártásnál tavaly az volt a fő feladatuk, hogy a.kellő minő­ségi szintet elérjék. Az idén már arra törekednek, hogy a termelés­nek ezen az új területén is haté­kony legyen a munka. A motor- gyártás termelékenységét 50 szá­zalékkal tervezik fokozni. A mag­netofonfej- és a mechanikagyár­tásnál szerzett tapasztalatok hász- nosításával a cél érdekében itt is bevezetik a 3M munkamódszert. A gyári termelékenységet 15—20 szá­zalékkal akarják növelni, s ebben nagy szerepe lesz a korszerű mun­kamódszer szerelésben való álta­lánosabbá tételének. A termékszerkezetet — mivel a gyár leggazdaságosabb terméke a magnetofonfej — korszerű, mű­anyagvázas fejek készítésével bő­vítik 1980-ban, á ezáltal jelentős anyag- és munkaerő-megtakarítást érnek el. A munkaerő-gazdálkodás hatékonyságát normarendezés és. új technológiák bevezetése is elő­segíti. Tervezik, hogy speciális magnetofonokban használt pro­fesszionális fejeket szintén előál­lítanak az idén. Rudasi Károly igazgató elmond­ta, hogy a gyár kollektívája meg­értette és vállalta a gyár idei ne­hezebb feladatait. A szocialista brigádok, üzemi közösségek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben a célok elérése érdekében tettek vállalásokat. A. T. S. LuTm A mai napon városi pártér­tekezletre gyűlnek össze a küldöttek Baján, Kiskunfél­egyházán, Kiskunhalason, Ka­locsán és Kiskörösön. Rajtuk kívül pártértekezleten tanács­koznak a megyei tanács és a megyei BM delegátusai is. A pártértekezleten részt vevő küldöttek magukkal hozzák az alapszervezetek, pártvezetősé­gek megbízatását arra vonat­kozóan, hogy véleményt nyil­vánítsanak a testület ötéves munkájáról, határozatokban rögzítsék a következő, ugyan­csak fél évtizedre szóló sok­oldalú tevékenység főbb vo­nalát, megválasszák a párt- bizottságot és a megyei párt­értekezleten részt vevő küldöt­teket. Az ország és a megye poy litikai életének fontos esemé­nye volt mindaz, ami a párt- szervezetekben lezajlott. Több ezren nyilvánítottak véleményt a párt szerteágazó politikai te­vékenységéről, a munkahelyen zajló politikai megbízatások teljesítéséről, a felsőbb szer­vek munkájáról, az emberek­ről való gondoskodásról és a holnap szükséges tennivalóiról. Ezekben a véleményekben nemcsak a kommunisták állás­pontja fogalmazódott meg, ha­nem bentfoglaltatik környeze­tük, a pártonkívüliek sok-sok megjegyzése, elismerése és bí­rálata egyaránt. Mint ahogy az első alap­szervezeti taggyűléstől kezdve mindmáig a tanácskozások legfőbb tartalmi jellemzője az volt, hogy elsősorban gazda­ságpolitikai kérdésekről tár­gyaltak, minden bizonnyal ugyanez a témakör kerül elő­térbe a városi pártértekezlete­ken is. És ez teljesen termé­szetes. Mai gondjaink kulcs­kérdése, miként tudunk meg­birkózni a gazdasági élet min­den ízében érzékelhető prob­lémákkal, miként tudjuk az egészséges folyamatokat fel­erősíteni és a visszahúzó, vagy egy helyben topogtató jelen­ségeket megszüntetni. Mindaz, ami eddig a beszá­moló taggyűléseken, majd a kongresszusi irányelvek vitá­jával kapcsolatosan történt, azt bizonyítja, hogy a pártban és politikai kapcsolataink ré­vén a megye egész társadal­mában megvannak a garanciák ahhoz, hogy gazdasági életünk kevesebb gonddal küzdve előbbre lépjen. Mindenütt a jobbítás szándéka a további pártmunka vezérelve. Ez egy­ben azt is bizonyítja, hogy a párt nem tér el eddigi po­litikájától, változatlanok ma­radnak azok a fő elemek, amelyek a fejlett szocialista társadalom építését célozzák, viszont változnak és változhat­nak az ezt megvalósító mód­szerek. A politikának ez a mindenki által elfogadott, ész­szerű megnyilvánulása terem­ti meg továbbra is a bizal­mat, még mélyebbre ereszked­nek a párt szövetségi politiká­jának már régóta közismert és a gyakorlatban is megnyil­vánuló alapelvei. A ma tanácskozó városi pártértekezletek is ezekről az összefüggésekről tárgyalnak elsősorban. A párt ereje, szi­lárd politikai vonalvezetése és az egész életünket átszövő társadalmi szervezettség bizto­sítékot jelent arra, hogy a mai elhatározások öt év múl­va, de még korábban is újabb sikereket hoznak, ami tovább táplálja a dolgozók tíz- és százezreinek munkakedvét, ön­bizalmát és optimizmusát. A pesszimizmus soha, még a legnehezebb helyzetekben sem volt a kommunisták tulajdon­sága. Elegendő történelmi ta­pasztalat van már \a birto­kunkban ahhoz, hogy megál­lapítsuk: átmeneti, nehezebb helyzetekben az erők összefo­gása, tartalékaink mozgósítá­sa, az emberi kapcsolatok, az értelmes célok mindig a ki­vezető utat jelentették. A városi és majd egy hét múlva a járási pártértekezle­tek is ilyen szándékoktól el­töltve, és ilyen légkörben ta­nácskoznak az ország, a megye további virágzása érdekében. MWI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom