Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

1980. február 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Lengyelország - pártkongresszus előtt Szalkszentmárton A LENGYEL Egyesült Munkás­párt VIII. kongresszusa február 11-én kezdi meg munkáját. A számvetés Lengyelország életében mérföldkő lesz, amely meghatá­rozza a következő évek tenniva­lóit. A hetvenes évek kezdetével a gazdaság minden területén ko­moly elhatározások születtek az akkor lelassult fejlődés fellendí­tésére. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Edward Gierek első tit­kár vezetésével olyan programot hirdetett meg, amely az azóta el­telt időszakot az ország legújabb kori történetének legfontosabb év­tizedévé tette. A nemzeti vagyon csaknem kétszeresére, az ipari termelés két és félszeresére nőtt, nagymértékben korszerűsödött a gazdaság, igen fontos társadalmi reformokat vezettek be 1970 óta. A kongresszusi irányelvek en­nek a tíz esztendőnek a mérlegét adják és ambiciózus programot vázolnak fel a nyolcvanas évekre. Az össztársadalmi vita szinte va­lamennyi résztvevője hangsúlyoz­ta. hogy a társadalmi és gazdasá­gi célokkal összhangban továbbra is az ' életszínvonal folyamatos emelését tartja kívánatosnak. Ez­zel összefüggésben érdemes emlé­keztetni azokra a fő feladatokra, amelyek aá elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a jövőben is elsőbbsé­get élveznek. Ezek: a lakásépítés ütemének gyorsítása, az energeti­kai beruházások növelése. az egészségügyi hálózat bővítése, va­lamint az exportra és a hazai piacra kerülő árucikkek gyártá­sának fokozása. Ez utóbbi azért is rendkívül jelentős, mert az el­múlt időszakban a lengyel lakos­ságnak a belső ellátás zökkenői okozták a legtöbb gondot. A VÁSÁRLÓI igényekkel — mindenekelőtt a mezőgazdaság je­lenlegi színvonala miatt — ma még nincs összhangban a termelés. S ez nemcsak a lengyel mezőgaz­daság egyéni gazdaságokra épülő rendszeréből fakad, hanem abból is,; hogy az utóbbi négy esztendő­ben katasztrofális időjárási körül­mények között kellett megtermel­ni és betakarítani a termést. Min­denesetre az elképzelések, a "jövő tervei világosan mutatják: az or­szág vezetői tisztában vannak a. reformok fontosságával, a mező­gazdasági. .termelés fellendítésének. szükségességével, mint ahogy az­zal is, hogy mindez csak fokozato­san, lépésről lépésre, a mezőgaz­dasági gépgyártás és a kemizálás összehangolt fejlesztésével érhető el. A PARLAMENT tavaly decem­beri ülésén Piotr Jaroszewicz miniszterelnök a mezőgazdaság vonatkozásában két nagyon fontos döntést ismertetett. Az egyik: a takarmánymegtakarítás premizá­lási rendszerének bevezetése. En­nek célja az, hogy érdekeltté te­gyék a gazdákat a takarmány gazdaságos felhasználásában, va­lamint abban, hogy növeljék saját takarmánytermelésüket, s állat­tartásukat erre alapozzák. A má­sik döntés, hogy 1980. február 15- től1 felemelik a tej literenkénti felvásárlási árát, ami a mezőgaz­daság, jövedelmét 8 milliárd zlo­tyval növeli. Ez a két fontos in­tézkedés is bizonyítéka a LEMP és az Egyesült Parasztpárt össze­hangolt mezőgazdasági politikája következetes megvalósításának. Nem. csupán a mezőgazdaságra, hanem a lengyel gazdaság egészé-, re vonatkozik az a megállapítás, amit Edward Gierek a kongresz- szust megelőző XVI. plánumon tett: „Célunk a további, rendsze­res, bár óvatosan és reálisán ter­vezett gazdasági fejlődés”. Ezt az elhatározást teljes támogatásuk­ról biztosították a kongresszust megelőző össztársadalmi ’ vita résztvevői. Az előirányzatok sze­rint az új évtized első ötéves terv­időszakában a fogyasztás 13—15 százalékkal,' a reálbérek szintje pedig 9—11 százalékkal növekszik. A nyolcvanas években Lengyel- ország dinamikusan folytatja a felszabadulása óta eltelt 35 eszten­dő alapvető céljainak valóra vál­tását. A 'lengyel nép változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval és a többi szocia­lista testvérországgal való sok­oldalú együttműködésnek, s 1 to­vábbra is munkálkodik a Varsói Szerződés védelmi erejének és a világbéke érdekében kifejtett te­vékenységének fokozásán. MÁR MOST, a LEMP kongresz- szusa előtt az irányelvek ismere­tében elmondható: átgondolt, az állampolgárok érdekeit messzeme­nően szem előtt tartó programról kezd tanácskozást a lengyel test­vérpárt legmagasabb fóruma, amejy az. új . belső és külső körül­mények figyelembevételével to­vábbra. Jx,.a yj, .és,a,.'VII.-kong­resszuson elfogadott politikai irányvonalat folytatja. Krassó László Soltról az ősi település, felé kö­zeledve két hatalmas tejszállító teherautó húz el mellettünk. Ed­dig inkább juhásza tűkről, sertés- tenyésztésükről hallottam: a szál­lítmány jelzi, hogy a tejtermelés­ben is a jobbak közé kerültek. Kihasználják a Duna menti tele­pülést övező dús legelőket (a ha­tár egyhetede alkalmas állattar­tásra vagy rétgazdálkodásra). A Kisnyolcad. a Kígyós-ér az öreg­hegy, a Páskom, a Pillancshegy, ■ a Nagyfehérszék. a Nagy Ibolyás., a Szippankó sűrűn szerepelnek az állattartást dokumentáló régi iratokban. A kedvező adottságok ellenére mégis sokáig kellett várni, amíg megerősödött itt a közös.- Ügy hírlik, hogy a gyákorlatlan, ta­pasztalatlan vezetés miatt nem jutott á-ról b-re az 1949-ben meg­alakított első termelőszövetkezet, a Béke. Ezért a közös keretein kívül szérvezkedtek a hatéko­nyabb gazdálkodást szorgalmazók az ötvenes években. Cukorrépamag-termesziÜési, ser­téstenyésztő, hagymatermelő szak_ csoportot alakítottak. A rossz pél­da miatt csak 1960-ban sikerült a kétkedőket meggyőzni, ekkor fejeződött be a mezőgazdaság át­szervezése. Noha az új termelő- szövetkezetek tagjainak a jöve­delme már az-= első öt évben a háromszorosára emelkedett, még­is a lehetségesnél kisebb volt a fejlődés. A Petőfi lépdelt előre a leg­gyorsabban, a legnagyobb lép­tekkel, nem csoda, hogy modern székházra is jutott azóta forint, meg sokféle fontos létesítményre, vásárlásra és kultúrára. Azért utalok a . szocialista átszervezés kezdeti nehézségeire, majd a mind több területen érzékelhető eredményekre, mert csak így ért­hető. hogy egy 1958-as tanács­ülésen így panaszkodtak: „Két éve sokan gúnyolták a községet, mivel 7 méter járda betonozását teljesítették nagy terveikből.” Kevés volt a pénz, ami volt, azt is inkább bankban kamatoztatták. Hadd ne soroljam, hogy mire ju­tottak azóta. Sok-sok kilométeres szilárd útburkolat bizonyítja a tanács kezdeményezőkészségét, a körülmények, az igények válto­zását. Mátics Pál, tanácselnök Adatok Szalkszentmárton történetéhez című, tíz éve kiadott könyvében olvasható, akkoriban túlságosan is optimistának minősíthető, az­óta teljesült reményeknél is nagy­vonalúbban tervezhetnek. Ha van falu, amelyik 'megérdemli, hogy szép művelődési otthonhoz jus­son, akkor Szalkszentmárton az. Példásan ápolják helyi hagyo­mányaikat. sokak ügye művé­• Kis dombra kerül az új mű­velődési otthon. szeti csoportjaik boldogulása. El­mondva is gyönyörűnek ígérke­zik az elhagyott tószigetből né­hány év múlva kibontakozó par­kos, játszóteres, sportpályás, li­getes Petőfi-sziget. Illő is, hogy szépítsék a falu­képet. Japántól Kubáig terjedt a Petőfi-emlékház híre; erre kö­vetkeztethetünk a vendégkönyvi bejegyzésekből. Ennyi mutatós, értékes műemlék, népi műemlék- jellegű házzal kevés faluban di­csekedhetnek. A hazatelepülök, hazaköltözők is elvárják a váro­sias körülményeket, a teljes kon- fortot, a szabad idő eltöltésének sokféle lehetőségét. Mert jönnek haza. egyre többen. Sümegi Gyu­la kőműves most már Szalk- szentmártonban is megtalálja szá­mításait. Ö budapesti munkahe­lyét cserélte otthonira, G. Szabó Lajos Szigethalomból tért .vissza a termelőszövetkezetbe, ahol ere­deti szakmájában, villanyszerelő­ként dolgozhat. Ifj. Gacs Mihály Dunaújvárost hagyta 'ott szülő­faluja kedvéért.1 Valaki azt ajánlotta, hogy a túladunáról vegyem szemügyre Szalksíentmártont; onnan raj­zolódik ki gyönyörűen az újat és á régit kellemesen illesztő falu­kép. Bizonyára így van. de azt hiszem, hogy akkor is érzékelhe­tem az ősi település mind egyén­iéi esebb gyarapodását, ki tapasz­talhatom az életmód változásait, ha összevetem régi krónikák, jegyzőkönyvek adatait személyes tapasztalataimmal. Heltai Nándor C Tsz-székház 1980-ban. (Straszer András felvételei.) megyei gázdaja az ÉPSZISZ I Gyogyszerészet-történészek találkozója Kecskeméten A lakáskarbantartás Még az V. ötéves terv elején megjelent a/, a Minisztertanácsi határozat, miszerint a ré­gi épületek, elsősorban a lakások karbantar­tására bázisszervezeteket kell létrehozni. Annak idején a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a KISZÖV a kecskeméti Épü­letkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetke­zetét szemelte ki ennek a szerepnek a be­töltésére. A lakáskarbantartó kapacitás növe­lését azonban csak a munka műszaki szín­vonalának emelésével lehetett megoldani. Ezért a szövetkezet részére több mint 20 millió fontos fejlesztési programot határoz­tak el, amelyhez a részben a központi ala­pokból, a KISZÖV hozzájárulásából és az ÉPSZISZ saját fejlesztési alapjából terem­tették meg az anyagi fedezetet. — Mi valósult meg eddig a fej­lesztési programból? — kérdeztem Nusszer Elemértől, a szövetkezet elnökétől. — Az elmúlt négy év alatt 20 millió forint értékű beruházásit valósítottunk meg. Ennek során befejeződött a Külső-szegedi úton á központi telep kiépítése, meg­kezdte üzemelését a Kecskemét déli területeit ellátó központi szol­gáltatóház és a 300 négyzetméter alapterületű gépjavító bázis. Ta­valy szeptember 20-án adtuk át a 400 négyzetméteres széchenyi- városi komplex szolgáltatóházun- kat. Az építési kiadásokon túl, hat millió forintot költöttünk gépek beszerzésére, kétmillió forintot pedig forgóalap-felöltésre fordítot­tunk. Ma már elmondhatjuk, hogy valamennyi szolgáltatórészlegünk \korszerű körülmények között mű­ködik. Az eddig megvalósult fejlesztés lehetővé tette, hogy az oktatási, egészségügyi és egyéb állami in­tézmények, valamint az állami és magántulajdonban levő lakóépüle­tek karbantartásával kapcsolatos szolgáltatásainkat megháromszo­rozzuk. Slyen jellegű tevékenysé­günk 1979-ben 38 millió forint ér­tékű volt, ami teljes árbevéte­lünknek csaknem a fele. Különö­sen említésre méltó, hogy ezen belül ilakáskarbantartási tevé­kenységünk hétszeresére, érték­ben 12,7 millió forintra növeke­dett, ebből 6 millió forint értékű szolgáltatást közvetlenül a lakos­ság megrendelésére végeztünk. — Hogyan fejlődött az ÉP- SZISZ, mint bázisszervezet? — Jelentős előrehaladást értünk •el a megyében az épületkarban­tartás szervezeteinek kiépítése te­rén. Együttműködési megállapo­dást kötöttünk a tiszakécskéi ipa­ri szövetkezettel, a lajosmizsei és a bajai tanácsi költségvetési üzemmel, a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalattal, sőt tsz-mellék- üzemágakkal és kisiparosakkal is. Ennek az évtizednek a végéig az építőipar fejlesztésének távlati programja kiemelten foglalkozik a meglevő lakások fenntartásával, korszerűsítésével. Ez a kis és kö­zép nagyságú építőipari szerveze­tek feladata lesz, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatási igény jellegé­nek megfelelő nagyságrendű épí­tőipari szervezet, vagy éppen kis­iparos végezze el a javítást, kar­bantartást. Ebből adódik, hogy az ÉPSZISZ-nek a szolgáltatásfej­lesztés terén kettős feladata lesz. Az egyik, hogy saját szervezettel generálvállalkozóként végezze el a lakások fenntartási munkáit, korszerűsítését. A másik, hogy mint bázisszervezet közremű­ködjön abban, 'hogy a kisjavítá­sok, kisebb szolgáltatások — mint például szobafesés, vagy vízcsap- csere stb. — elvégzésére bevonja a területen működő fő- és mellék­foglalkozású, vagy nyugdíjas kis­iparosokat. Az ilyen jellegű együttműködés megvalósítására Kecskeméten a széchenyivárosi szolgáltatóhá­zunkban olyan közös felvevőiro­dát hoztunk létre, ahol nemcsak szövetkezetünk, hanem a kisipa­rosok részére is veszünk fel meg­rendeléseket. Itt térkép mutatja a különböző szakmákban dolgozó kisiparosok lakóhelyét is. A ve­lünk együttműködő kisiparosok anyagigényét a szolgáltatóházban működő kereskedelmi egység elégí­ti ki. Ez megkíméli őket anyagbe­szerzési gondoktól. A kisiparosoknak szövetkeze­tünk mint generál vállalkozó — amikor oktatási vagy egészség- ügyi intézmények karbantartását, korszerűsítését végezzük — alvál­lalkozói munkát is biztosítunk. Természetesen csak abban az esetben, ha ez nem akadályozza a lakossági igények kielégítését. Fontos előnye ennek az együtt­működésnek, hogy mindkét szek­tor kapacitásának kihasználtsága folyamatosabbá válik egész éven át. — Tud-e valamilyen új, a la­kosságot vagy a népgazdaságot érintő fontos szolgáltatásról szá­mot adni? • — Napjaink egyik fő témája az energiatakarékosság. Köztudott, hogy a lakások és intézmények nyílászárói nem a legtökéleteseb­bek, s emiatt sok helyen az ud­vart, vagy az utcát fűtik. Az el-' múlt. év végén sikerült kellő mennyiségben biztosítanunk szö­vetkezetünk részére a jelenleg legkorszerűbb anyagot — az úgy­nevezett ALU-nyílászáró-szigete- lőt. Ez vékony, rugalmas alumí­nium lemezből van kiképezve, s fából készült ajtók, ablakok ese­tében 15 százalékos hőénergia- megtakarítás érhető el felszerelé­sével. i ’ A széchenyivárosi szolgáltató­házunk dolgozói Kecskeméten már több száz lakás szigetelését vé­gezték el, s a megrendelők igen elégedettek. Felrakása gyorsan, szegeid géppel történik. Az anyag­ellátást oly mértékben sikerült megoldanunk, hogy a komplett la­kóépületek légelzárő szigetelését ma már nemcsak Kecskeméten, hanem egész Bács-Kiskun megyé­ben meg tudjuk oldani — mondot­ta végül Nusszer Elemér. N. O. Három szomszédos megyeszék­hely, Békéscsaba, Szeged, és Kecskemét szakmatörténeti kuta­tással,' gyűjtéssel is ' foglalkozó gyógyszerész szocialista brigádjai­nak képviselői találkoztak a na­pokban Kecskeméten. Az érde­kes eseménynek előzményei van­nak, a kollektívák kapcsolatai évekre visszanyúlnak. Annak idején először a Békés­csabai „Claudius Galenus”. majd a szegedi „Aesculap” gyógysze­rész szocialista brigád kereste fel levélben a kecskeméti SZTK-pa- tika „Katona Zsigmond” szocia­lista brigádját, melynek gyógy- szerészet-történészei a mfegye, sőt az ország határain túl is hír­nevet szereztek maguknak tudo­mányos munkájukkal. Szándékuk az volt, hogy meg­ismerjék a kecskeméti kutatások eredményeit, a megyeszékhely patikatörténeti gyűjteményét. A békéscsabaiak és a szegediek ugyanis hasonló lelkesedéssel kezdték el gyűjteni a szakma tárgyi és írásos emlékeit, patika- múzeum létesítése céljából. Ez Békéscsabán már meg is valósult. Rendezéséhez a kecskeméti szak­gyűjtemény vezetőjét. Lóránd Nándort is felkérték tanácsadó­nak. A vendég gyógyszerészek' most találkoztak az aranykoszorús jel­vénnyel háromszorosan kitünte­teti kecskeméti „Katona Zsig­mond” szocialista brigáddal, majd részt vettek a Magyar Gyógyszerészeti Társaság megyei A Fáklya 1980. évi harmadik szá­mában megemlékezik V. I. Lenin születésének száztizedik évfordulójá­ról. Az Októberi Forradalomról elneve­zett mtfszkval zeneiskolát, a Szovjet —Magyar Baráti Társaság tagját mu­tatja be egy riport. Képes riport is­mertet meg a Száján—Susenszkaja Vízerőmű, a Zejai Vízerőmű, a BAM és más hatalmas létesítmények kiemelkedő szerepével, az energeti­kai fejlesztés távlataival, az energia­probléma megoldásával. Az Őszét ASZSZK-ba vezet el egy másik irás, amely útijegyzetben mutatja be a hegyvidéki tájaival és új sikereivel, gazdasági eredményeivel büszkélkedő távoli földet. szervezetének keretében létrejött gyógyszerészet-történész kollé­gium alakuló ülésén. Az önkép- zőköri jelleggel működő kollé­gium céljai között szerepel a szakmatörténeti kutatások, foly­tatása, szélesítése. A vendégek bejelentették, hogy Békéscsabán és Szegeden is megalakítják a gyogyszerészet-történészek kollé­giumát. A brigádok képviselői egyidejű­leg — a szegediek javaslatára — szocialista szerződést írtak alá. E szerint a jövőben kölcsönösen segítik egymás tevékenységét, így például előadókat cserének, tár­gyakat kölcsönöznek időszaki kU állításokhoz, összehangoltan vég­zik a kutatásokat, s átadnak egy­másnak olyan könyveket és más múzeális tárgyakat, melyekből több példány van a gyűjtemé­nyekben. Az együttműködés egyébként a felszabadulás közel­gő’ 35. 'évfordulója tiszteletére jött létre. A találkozó a Megyei Művelő­dési Központban fejeződött be. A kecskeméti szakgyűjtemény ve­zetője, Lóránd Nándor megyénk védett patikaberendezéseiről tar­tott érdekes előadást. Dr. Palovits Cyuláné, a békéscsabai patika­történeti gyűjteményt ismertette, majd külföldi patikamúzeumokat mutatott be, színes diaképek se­gítségével. Az eszperantista gyógyszerészet-történész külföldi eszperantó kongresszuson vett részt, s akkor hoza magával a színes diákat. Rapi Miklós Az APN fotóriporterének magyar városokban, Budapesten, Győrben, Miskolcon készített felvételeit össze­állításban közli a lap. Az Orosz Észak építészeti kultúrájának remekeit mu­tatják be azok a színes felvételek, amelyeknek főszereplője Kizsl, ez a sajátos múzeumfalu. Egy művészport- réból Andrej Goncsarovnak, a Maja­kovszkij Színház igazgatójának mun­kájáról kapunk átfogó képet. Észt fiatalok nyári táborába, a szovjet siválogatott edzésére vezetnek el a következő riportok. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője egészíti ki a számot. • Szegelőgéppel illesztik fel az ALU-nyíláS7,áró szigetelést az ÉFISZ dolgozói egy széchenyivárosi lakásban. FÁKLYAISMERTETÖ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom