Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-08 / 32. szám

4 9 PETŐFI NCrr. O 1980. február 8. HOGYAN TOVÁBB? Kétségek mérlegén a halasi téglagyár Bács-Kiskun megyében — különösen Kiskunhalas környé­kén —, régi és közkedvelt építőanyag a mészhomokból ké­szült, kisméretű tégla. Népszerűségét, többek között olcsó árának, könnyű és gyors beszerezhetőségének köszönheti, s mindez nem utolsó szempont a családiház építőknek. A me­zőtúri Alföldi Téglaipari Vállalat kiskunhalasi téglagyára, hosszú évtizedek óta gyártja ezt a téglafélét, viszont a gyár jövője, a kétségek mérlegére került. A vállalat meg akarja szüntetni, mondván, hogy elavult, korszerűtlen, és a re­konstrukciója olyan mérvű beruházásokat követelne, ame­lyekre nincs kellő anyagi fedezetük. A gyár további sorsa felől először Tánczos Sándort, a kiskunhalasi Városi Tanács elnökét kérdeztük. SZERSZÁMOKAT GYÁRTANAK 9 A Kéziszerszámgépgyár Omega gyáregységében gyártják az ipa­ri, mezőgazdasági gépkéseket, körfűrészeket. A gyár mintegy ezer féle terméke a KGM-hez tar­tozó vállalatok folyamatos mun­kájához nélkülözhetetlen. Az el­múlt évben több mint száznegy­ven millió forint értékben gyár­tottak gépkéseket, melegipari kör­fűrészeket és egyéb termékeket, az idén több mint tíz százalékkal tervezik növelni a termelést. Hajómúzeum Nyugalomba vonult' a drezdai Elba-:hajózás, a „fehér flotta” egyik legöregebb gőzhajója. Az 1897-ben épült lapátkerekes ví­zi jármű, amely 650 utas befoga­dására volt alkalmas, egészen a múlt év végéig részt vett más lapátkerekes és mai korszerű Diesel-motor-meghajtású társai­val együtt az elbai vízi forgalom­ban, a csehszlovák határ és Meis­sen között. A régi hajó — melyet techni­kai műemlékként tartanak szá­mon — a jövőben betontalapzat­ra helyezve múzeumként fog mű­ködni. Egyébként a felső-elbai „fehér flotta” az egyetlen az NDK területén, amelyben még ilyen régi hajók is közlekednek, vízi- kirándulásók kedves színfolt­jaként. — A mészhomokból készült tégla valóban kedvelit építőanyag a környéken, s megítélésünk sze­rint gyártásának megszüntetése zavarná a terület építőanyag­ellátását — mondta a tanácsel­nök. — A vállalat azzal indokol­ja a gyár leállítását, hogy több mint 60 millió forint kellene a felújításhoz. Jelenleg még üze­mel, s mi továbbra is azt sze­retnénk, ha nem szűnne meg a termelés. Ennek érdekében feb­ruár második felében folynak majd tárgyalások az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Tégla- és Cserép- ipari Tröszt illetékeseivel. — Ha mégsem kapnának elég anyagi támogatást, vagy ha a vál­lalat a támogatás ellenére sem vállalja tovább a gyár irányítá­sát, hogyan tovább? — Végső esetben, ha a tárgya­lások nem hoznak eredményeket, az az elképzelésünk, hogy a tég­lagyárat átvenné valamelyik er­re érdemes halasi vállalat, s irányításával üzemelhetne to­vább. Lakos Benő, a téglagyár veze­tője, szűkös irodában, olajos mun­karuhában fogadott. — Elromlott az egyik gép, és segítettem a fiúknak megjavíta­ni — mondta foltos pufajkájára mutatva. — Munkaerő van, azzal nincs baj, csak néhány műszaki ember kellene, néhány szerelő. Az az igazság, hogy mindig mos­toha gyermeke voltunk a válla­latnak. Hiába, messze van a központ, Mezőtúr... — Veszteséggel zárták az el­múlt évet? — Nem, de nyereség sem volt. Ügy a piros vonalon mozogtunk, ahogy mondani szokták. A gyár fejlesztését, a gépek felújítását már évekkel ezelőtt meg lehetett volna kezdeni, de hiába sürget­tük, erre nem került sor. Per­sze. az a véleményem, hogy még most sem olyan rossz a helyzet. Nem kellene ide 60 millió fo­rint, hiszen annyiért már új gyá­rat lehetne építeni. Ez inkább csak kifogás... Ha kapnánk egy automata prést, évekig zökkenő­mentesen folyhatna tovább a ter­melés, s közben fokozatosan, ahogy a szükség és a lehetőség engedi, végeznénk a. korszerűsí­tést. Mindössze félszáz embert foglalkoztatunk, a berendezések öregek, de még így is csaknem hatmillió tégla hagyta el tavaly a gyárat. Gyors, egyszerű tech­nológiával készül a mészhojnok- tégla, és igen kedvező helyi adottságaink vannak mind az alapanyagot, mind a munkáske­zet illetően. Emellett olyan piaca van a termékünknek, hogy ha a kapacitásunk engedné, kétszer annyit is eladhatnánk évente, mint amennyit termelünk, Kü­lönösen a magánépítők vásárol­ják, mert for ma tar tő és olcsó. Darabja egy forint ötven fillér, vagyis majdnem ötven fillérrel kevesebb, mint az agyagtégláé. Arról nem is beszélve, hogy leg­közelebb Kunszentmáitonban, vagy Tiszaföldváron lehetne be­szerezni, tehát az utánajárás, a szállítás növelné a költségeket. Ilyen mészhomoktéglát, mint a mi termékünk, Barcson is készí­tenek, de mire ideszállítják, dup­la árat kellene fizetniük a ma­gánépítőknek. — A vállalat vezetői ás isme­rik ezeket az érveket? — Igen, de amikor legutóbb itt jártak, azt mondták, hogy nincs fedezetük a halasi téglagyár felújítására. Sokszor olyan érzé­sem vart, hogy csak teher va­gyunk a számukra, a távolság, meg az elöregedett bérendezések miatt. Pedig veszik, sőt elkap­kodják termékeinket, s megfele­lők a helyi adottságok is. Hát kell ennlél több? Néhány milliós fejlesztéssel megkétszerezhetnénk a termelést. ÉS az egyéb, kedve­ző hatásokról még nem is be­széltem. — Mire gondol? — Például arra, hogy a tégla­gyártás egyik alapanyagát, a Ho­mokot, a környező dombok vad- homokrét egének eltávolításával nyerjük. Ennek kitermelése után mezőgazdaságilag jól hasz­nosítható termőterületek kerül­nek felszínre, amelyeken máris szép gyümölcsösök, szőlőtájplák nyújtózkodnak. Tehát sok szem­pont a gyár fennmaradása mel­lett szól. Ezt szeretnék városunk vezetői is, a lakosság is... — Ha valamelyik halasi válla­lat venné gondozásába, vélemé­nye szerint milyen jövő várna a téglagyárra? — Jó megoldásnak tartom. Kö­zel lennének a vezetők, s bizo­nyos, hogy jobban szívügyüknek tartanák a termelés fejlesztését. Nem hiszem, hogy némi támoga­tással bármelyik vállalat is rá­fizetne a téglagyárra. Hiszen már az is lényeges segítség lenne, ha a karbantartási munkákat- il­letően segítséget kapnánk. Mit lehet mindehhez hozzáten­ni? Az elmondott meggyőző ér­vek ismétlésén kívül, talán még annyit, hogy a jelenlegi lakás­ínség következtében társadal­munk a következő tervidőszak­ban is fokozott jelentőséget tu­lajdonít — a társasházak építése mellett — a családiház-építésnek. Ahhoz viszont olcsó, könnyen be­szerezhető építőanyag szükséges-, s amíg Kiskunhalas környékén az akadozó építőanyag-ellátás következtében, még vályogvetés­re is kényszerülnek a magán­építők. addig nemcsak a gyár fenntartása, de a fejlesztés is indokolt. Koloh Elek AJTÓ, ABLAK* BÁLÁZ0BERÉNDÉZÉS Jól sikerült a múlt esztendő... A fennállásának 30. évébe lépő, jelenleg 111 dolgozót foglalkoztató kerekegyházi Fa- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben jól sikerült a múlt év. — A tervek szerint 35 millió fo­rintos árbevételt kellett volna el­érnünk — mondja Szalai József elnök — ezzel szemben a nem végleges adatok szerint 41 millió forint szerepel majd a most ké­szülő mérlegben. Két évvél ezelőtt termékszerkezet-változást hajtot­tunk végre, azóta már bebizonyo- sodott, hogy érdemes volt. Az Épületasztalos- és Faipari Válla­lattal vettük fel a kapcsolatot, s megkezdtük a különböző lakásaj­tók gyártását. Az - ÉFFA adja a kész ajtólapokat, mi készítjük el hozzá a tokot, készre szereljük és tőlünk kerül a Bács, Békés és Csongrád megyei TÜZÉP-telepek- re. Az idén már a főváros környé­ki telepeken is lehet vásárolni a nálunk készült ajtót. E termékünk sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1978 második fél­évében — amikor kezdtük a gyár­tást — 16 ezer 266 ajtót gyártot­tunk, tavaly pedig már 37 ezer 300-at adtunk át a kereskedelem­nek. Az idén 42 ezer darabos meg­rendelést kell teljesítenünk. Fa­ipari üzemünk ezen kívül tavaly mintegy 2,2 millió forintért készí­tett különböző ülőbútor-alkatrészt az egyik régi partnerünk, egy fő­városi társszövetkezet részére. . A lakatos részlegünk is jórészt árutermeléssel foglalkozott a bel­kereskedelem részére gyártott vas­kerítéseket és kapukat 1,4 millió forint értékben. Az építők egyik legnagyobb és községünk fejlődésé­ben is jelentős munkája volt a Sportvendéglő létrehozása. Két használaton kívüli üzlethelyiség­ből alakították ki ezt az új ven­déglátóipari egységet, amelynek most volt a műszaki átadása, s várhatóan hamarosan vendégeket is fogadhat. A helybeli takarék- szövetkezet tagjainak üdülési le­hetőségeit is növelték azzal a Tahitótfaluban épített 5 hétvégi házzal, amelyeket az üdülési sze­zonban már használatba vehet­nek a pihenni vágyók. A parkettások, vízvezeték- és villanyszerelők, üvegesek, fodrá­szok és kozmetikusok is elismerés­re méltóan dolgoztak tavaly. A lakosság részére 870 ezer, míg közületek részére 2 millió száz­harminckétezer forint értékű mun­kát végeztek. A múlt év egyik legnagyobb eredménye volt, hogy sikerült # Nagy teljesítményű másoló esztergapadon készül­nek az ülőbútor-alkatrészek. 9 Szabó Sándor művezető, szállítás előtt ellen­őrzi az ajtókat. megoldani a faipari üzentünkben keletkező forgács végleges értéke­sítését, illetve hasznosítását. Egy dunántúli termelőszövetkezettel vettük fel a kapcsolatot, s ez a 'gazdaság telepünkön egy bálázó berendezést állított be. A múlt év végén volt a próbaüzem és ja­nuártól már rendszeresen báláz­zák a forgácsot. Várhatóan ez ré­szünkre évi 240 ezer forint bevé­telt jelent. Ugyancsak előbbre lép­tünk az energiatakarékosságban. Nagy teljesítményű olajkályháink helyett — amelyeknek napi 200 liter a fogyasztása — saját ma­gunk készítettünk olyan tüzelő- berendezést, amely alkalmas a fa­hulladékok hasznosítására. Van még 4 koksztüzelésű kályhánk is — napi 4 mázsa szükséglettel — ezeket is lecseréljük, ezáltal igen jelentős megtakarítást érhetünk el. O. L. • Munkában a forgács-bálázóberendezés. (Opauszky László felvételei) HÁZUNK TÁJA A palántanevelés A palántanevelés hazánkban továbbra is fontos helyet foglal el egyes zöldségfajok szaporítá­sában. A melegigényes (paprika, paradicsom), továbbá a nagyon apró magvú és lassan csírázó zöldségfajok (zeller) így termeszt­hetők jobb eredménnyel. Nem utolsó szempont az így elérhető eredmény, a szedési idény kez­detének előbbre hozása, mely lé­nyeges követelmény, s erről az előnyről egy kistermelő sem mondhat le. Nem lebecsülendő az az anyagi haszon sem, ami abból származik, hogy a palánta­nevelési időszakban zöldségnö­vényeink egy része lényegesen kisebb területen nevelhető. Az így elérhető területmegtakarítás sokat javíthat a fóliasátor kettős kihasználtságán. A palántanevelés munkái kö­zül a következők kiemelése in­dokolt. A magágy előkészítése és a vetés A palántanevelés előkészítő munkái között első helyen a ta­laj. fertőtlenítését kell megemlí­teni, ezt végezhetjük hővel, ami a kiskertekben elég bonyolult eljárás. Ezért inkább az egysze­rűbbet választhatjuk, a vegyszeres talaj fertőtlenítést. Egyetlen hát­ránya, hogy, a.„ munka elvégzé­se után utóhatásra kell számíta­ni, s emiatt a talajt „pihentetni”, kell. Ez azért is szükséges, hogy a hasznos élőlények ismét elsza­porodhassanak és biztosítsák a ; talaj tápanyagkészletének fel­tárását. Fontos előkészítő munka a pa­lántanevelő házak- és sátrak ta­lajának megfelelő előkészítése. Ezzel a munkával el kell érnünk, hogy a talaj morzsás szerkeze­tű és gyommentes legyen, va­lamint fel kell töltenünk a nö­vény igényeinek megfelelő szint­re a víz- és tápanyag-ellátottsá­got. Ha nincs megfelelő nedves­ség, akkor a lazítás, forgatás előtt, . árasztó öntözéssel juttas­sunk a talajba elegendő vizet. Ha gyommagvakat tartalmazó komposzt került a talajba, akkor a kártétel megakadályozása ér­dekében, vegyszeres kezelést is alkalmazhatunk, de csak olyan szerrel, amely nem károsítja a termesztendő zöldségfajt. Közvet­len a talajelőkészítést megelőző időben teríthetjük el a szerves trágyát, komposzt- vagy istálló­trágya formájában. A palántanevelés csak abban., az ésetben éri el a célját, ha á magvetést a legmegfelelőbb idő­pontban, végezzük. Általános ér­vényű szabályok e téren nincse­nek. A legbiztosabb támpont a kész palánták végleges helyre va­ló ültetésének időpontja. Ettől visszaszámolva kell meghatároz­ni az időpontot a vetésre. Ma­gyarországon a palántanevelés fő időszaka a tél vége és a kora tavasz. A paradicsomot február 25—március 25., a paprikát már­cius 5—április 5., a fűszerpapri­kát március 15—április 5., és a káposztaféléket január 20—márci­us 2. fajtától ezekben az idő­pontokban célszerű palántaneve­lésre elvetni. A magvetés jellegzetességei kö­zött említhető, hogy a vetéshez nagyon kis terület elegendő. . Ugyanis, ha a fiatal növényeket rövidesen áttűzdeljük, igen sű­rűn is vethetjük. A magvetés módját tekintve szokásos a közönséges vetőágy­9 Szépen fejlődnek a cserépbe tűzdelt palánták az üvegházban. ba, a szaporítóládába és végül a tápkockába, esetleg a cserép­be vetés. A vetés befejezése után a sza­porítóládák vagy a tápkockák felületét finom komposzttal vagy tőzeges keverékkel takarják a cserepesedés ellen, és a talaj nedvességtartalmának jobb meg­őrzésére. A palánták ápolási munkái A magvetéstől a kelésig terjedő időben egyetlen feladatunk, hogy ezt az időszakot minél inkább lerövidítsük. Ilyenkor szükséges a csírázáshoz legmegfelelőbb ta­lajnedvesség és meleg biztosítá­sa és az erős fényhatástól való megóvás kíván különös figyelmet. A keléstől a végleges helyre való kiültetésig terjedő időszak­ban az ápolási munkák jellege és száma elsősorban a palánta­nevelés időtartamától függ. A tűzdelés nélküli eljárás külterjes palántanevelésnek számít. Lénye­ge az, hogy a keléstől a palán­ták végleges helyre ültetéséig a vetés helyén változtatás nélkül maradnak. Általában szabadföldi termesztésre szánt palántákat, például: a káposztaféléket, a kö­zépkései, kései paprikapalántákat. nevelhetjük így. Az intenzív palántanevelés ab­ban különbözik az előzőtől, hogy a palánták nem maradnak az egész nevelési idő alatt a mag­vetés helyén. Mivel az átültetés — tűzdelés — miatt a palánták hosszabb időn át maradnak a palántanevelő berendezésben, te­hát a vetés korábban kezdhető, és fejlettebb növények ültethetők a végleges helyre. A tűzdelt pa­lántáknak — a korábbi termés­hozás mellett — előnyösen dú- sabb a gyökérzete. A tűzdeléskor a fiatal növény gyökérzetépek egy része belesza­kad a talajba, ez bizonyos meg­torpanást okoz. Növényélettani kutatások megállapításaként, már közismert, hogy ez a'megtorpa­nás annál rövidebb ideig tart, minél fiatalabb a növény. A tűzdelés időpontjának meg­állapításakor iránymutató kell, és ez a végleges kiültetés ideje. Nem kerülhetnek a termőhelyre elöregedett palánták — ami ál­talában a negyedik hét után kö­vetkezik be —, mert ennek ked­vezőtlen hatása a termés csökke­nésével mérhető le. Az intenzív palántanevelés egyéb munkái megegyeznek a tűzdelés nélküliével, ezért ezeket célszerű együtt tárgyalni. Csak a megfelelő hőmérséklet biztosítása teszi lehetővé, hogy a palántákat a tervezett idő alatt felneveljük. Rossz hő- és fény­viszonyok között keserves kínló­dás a nevelésük. A hőt fűtéssel, a fényt pedig pótmegvilágítással egészíthetjük ki. A palánták vízigényének ki­elégítéséhez a talajban a víz és a levegő arányát (7:3) célszerű megtartani. . A sűrű állományú palánták között nagy a palántadőlést oko­zó kórokozóknak a fertőzési le­hetősége. Ezért úgy öntözzünk, hogy lehetőleg a palánták le- vélzetére kerülő víz a nap fo­lyamán felszáradjon. A levegő páratartalmát 80 szá­zalékosra célszerű beállítani. Cz. P. Légibányászat az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaság hatalmas külszíni bar- n;.sz>én£ejtései felett megszokott látvány az alacsonyan köröző, pontosan meghatározott útvona­lon szálló repülőgép. A légifény­képezés bevonult a 'bányászat mindennapos eszköztárába. A lé­gifényképek alapján rajzológépek készítik el a szénmezők elhelyez­kedésének pontos térképét, és így a .„légből kapott” informá­ciók felhasználásával sok pénzt, időt és energiát takarítanak meg. A szénmezők elhelyezkedésé­nek pontos meghatározása segít a fejtőgépek optimális mozgásá­nak kijelölésében, a szénszállító futószalagok helyének meghatáro­zásában, a termelés hatékonysá­gának növelésében. Ez pedig az egyik fő szempont, hiszen a ha­tékonyság, a gazdaságosság nö­velése, a modern technika esz­köztárának segítségével napjaink egyik legfontosabb feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom