Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-08 / 32. szám
4 9 PETŐFI NCrr. O 1980. február 8. HOGYAN TOVÁBB? Kétségek mérlegén a halasi téglagyár Bács-Kiskun megyében — különösen Kiskunhalas környékén —, régi és közkedvelt építőanyag a mészhomokból készült, kisméretű tégla. Népszerűségét, többek között olcsó árának, könnyű és gyors beszerezhetőségének köszönheti, s mindez nem utolsó szempont a családiház építőknek. A mezőtúri Alföldi Téglaipari Vállalat kiskunhalasi téglagyára, hosszú évtizedek óta gyártja ezt a téglafélét, viszont a gyár jövője, a kétségek mérlegére került. A vállalat meg akarja szüntetni, mondván, hogy elavult, korszerűtlen, és a rekonstrukciója olyan mérvű beruházásokat követelne, amelyekre nincs kellő anyagi fedezetük. A gyár további sorsa felől először Tánczos Sándort, a kiskunhalasi Városi Tanács elnökét kérdeztük. SZERSZÁMOKAT GYÁRTANAK 9 A Kéziszerszámgépgyár Omega gyáregységében gyártják az ipari, mezőgazdasági gépkéseket, körfűrészeket. A gyár mintegy ezer féle terméke a KGM-hez tartozó vállalatok folyamatos munkájához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évben több mint száznegyven millió forint értékben gyártottak gépkéseket, melegipari körfűrészeket és egyéb termékeket, az idén több mint tíz százalékkal tervezik növelni a termelést. Hajómúzeum Nyugalomba vonult' a drezdai Elba-:hajózás, a „fehér flotta” egyik legöregebb gőzhajója. Az 1897-ben épült lapátkerekes vízi jármű, amely 650 utas befogadására volt alkalmas, egészen a múlt év végéig részt vett más lapátkerekes és mai korszerű Diesel-motor-meghajtású társaival együtt az elbai vízi forgalomban, a csehszlovák határ és Meissen között. A régi hajó — melyet technikai műemlékként tartanak számon — a jövőben betontalapzatra helyezve múzeumként fog működni. Egyébként a felső-elbai „fehér flotta” az egyetlen az NDK területén, amelyben még ilyen régi hajók is közlekednek, vízi- kirándulásók kedves színfoltjaként. — A mészhomokból készült tégla valóban kedvelit építőanyag a környéken, s megítélésünk szerint gyártásának megszüntetése zavarná a terület építőanyagellátását — mondta a tanácselnök. — A vállalat azzal indokolja a gyár leállítását, hogy több mint 60 millió forint kellene a felújításhoz. Jelenleg még üzemel, s mi továbbra is azt szeretnénk, ha nem szűnne meg a termelés. Ennek érdekében február második felében folynak majd tárgyalások az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Tégla- és Cserép- ipari Tröszt illetékeseivel. — Ha mégsem kapnának elég anyagi támogatást, vagy ha a vállalat a támogatás ellenére sem vállalja tovább a gyár irányítását, hogyan tovább? — Végső esetben, ha a tárgyalások nem hoznak eredményeket, az az elképzelésünk, hogy a téglagyárat átvenné valamelyik erre érdemes halasi vállalat, s irányításával üzemelhetne tovább. Lakos Benő, a téglagyár vezetője, szűkös irodában, olajos munkaruhában fogadott. — Elromlott az egyik gép, és segítettem a fiúknak megjavítani — mondta foltos pufajkájára mutatva. — Munkaerő van, azzal nincs baj, csak néhány műszaki ember kellene, néhány szerelő. Az az igazság, hogy mindig mostoha gyermeke voltunk a vállalatnak. Hiába, messze van a központ, Mezőtúr... — Veszteséggel zárták az elmúlt évet? — Nem, de nyereség sem volt. Ügy a piros vonalon mozogtunk, ahogy mondani szokták. A gyár fejlesztését, a gépek felújítását már évekkel ezelőtt meg lehetett volna kezdeni, de hiába sürgettük, erre nem került sor. Persze. az a véleményem, hogy még most sem olyan rossz a helyzet. Nem kellene ide 60 millió forint, hiszen annyiért már új gyárat lehetne építeni. Ez inkább csak kifogás... Ha kapnánk egy automata prést, évekig zökkenőmentesen folyhatna tovább a termelés, s közben fokozatosan, ahogy a szükség és a lehetőség engedi, végeznénk a. korszerűsítést. Mindössze félszáz embert foglalkoztatunk, a berendezések öregek, de még így is csaknem hatmillió tégla hagyta el tavaly a gyárat. Gyors, egyszerű technológiával készül a mészhojnok- tégla, és igen kedvező helyi adottságaink vannak mind az alapanyagot, mind a munkáskezet illetően. Emellett olyan piaca van a termékünknek, hogy ha a kapacitásunk engedné, kétszer annyit is eladhatnánk évente, mint amennyit termelünk, Különösen a magánépítők vásárolják, mert for ma tar tő és olcsó. Darabja egy forint ötven fillér, vagyis majdnem ötven fillérrel kevesebb, mint az agyagtégláé. Arról nem is beszélve, hogy legközelebb Kunszentmáitonban, vagy Tiszaföldváron lehetne beszerezni, tehát az utánajárás, a szállítás növelné a költségeket. Ilyen mészhomoktéglát, mint a mi termékünk, Barcson is készítenek, de mire ideszállítják, dupla árat kellene fizetniük a magánépítőknek. — A vállalat vezetői ás ismerik ezeket az érveket? — Igen, de amikor legutóbb itt jártak, azt mondták, hogy nincs fedezetük a halasi téglagyár felújítására. Sokszor olyan érzésem vart, hogy csak teher vagyunk a számukra, a távolság, meg az elöregedett bérendezések miatt. Pedig veszik, sőt elkapkodják termékeinket, s megfelelők a helyi adottságok is. Hát kell ennlél több? Néhány milliós fejlesztéssel megkétszerezhetnénk a termelést. ÉS az egyéb, kedvező hatásokról még nem is beszéltem. — Mire gondol? — Például arra, hogy a téglagyártás egyik alapanyagát, a Homokot, a környező dombok vad- homokrét egének eltávolításával nyerjük. Ennek kitermelése után mezőgazdaságilag jól hasznosítható termőterületek kerülnek felszínre, amelyeken máris szép gyümölcsösök, szőlőtájplák nyújtózkodnak. Tehát sok szempont a gyár fennmaradása mellett szól. Ezt szeretnék városunk vezetői is, a lakosság is... — Ha valamelyik halasi vállalat venné gondozásába, véleménye szerint milyen jövő várna a téglagyárra? — Jó megoldásnak tartom. Közel lennének a vezetők, s bizonyos, hogy jobban szívügyüknek tartanák a termelés fejlesztését. Nem hiszem, hogy némi támogatással bármelyik vállalat is ráfizetne a téglagyárra. Hiszen már az is lényeges segítség lenne, ha a karbantartási munkákat- illetően segítséget kapnánk. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Az elmondott meggyőző érvek ismétlésén kívül, talán még annyit, hogy a jelenlegi lakásínség következtében társadalmunk a következő tervidőszakban is fokozott jelentőséget tulajdonít — a társasházak építése mellett — a családiház-építésnek. Ahhoz viszont olcsó, könnyen beszerezhető építőanyag szükséges-, s amíg Kiskunhalas környékén az akadozó építőanyag-ellátás következtében, még vályogvetésre is kényszerülnek a magánépítők. addig nemcsak a gyár fenntartása, de a fejlesztés is indokolt. Koloh Elek AJTÓ, ABLAK* BÁLÁZ0BERÉNDÉZÉS Jól sikerült a múlt esztendő... A fennállásának 30. évébe lépő, jelenleg 111 dolgozót foglalkoztató kerekegyházi Fa- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben jól sikerült a múlt év. — A tervek szerint 35 millió forintos árbevételt kellett volna elérnünk — mondja Szalai József elnök — ezzel szemben a nem végleges adatok szerint 41 millió forint szerepel majd a most készülő mérlegben. Két évvél ezelőtt termékszerkezet-változást hajtottunk végre, azóta már bebizonyo- sodott, hogy érdemes volt. Az Épületasztalos- és Faipari Vállalattal vettük fel a kapcsolatot, s megkezdtük a különböző lakásajtók gyártását. Az - ÉFFA adja a kész ajtólapokat, mi készítjük el hozzá a tokot, készre szereljük és tőlünk kerül a Bács, Békés és Csongrád megyei TÜZÉP-telepek- re. Az idén már a főváros környéki telepeken is lehet vásárolni a nálunk készült ajtót. E termékünk sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1978 második félévében — amikor kezdtük a gyártást — 16 ezer 266 ajtót gyártottunk, tavaly pedig már 37 ezer 300-at adtunk át a kereskedelemnek. Az idén 42 ezer darabos megrendelést kell teljesítenünk. Faipari üzemünk ezen kívül tavaly mintegy 2,2 millió forintért készített különböző ülőbútor-alkatrészt az egyik régi partnerünk, egy fővárosi társszövetkezet részére. . A lakatos részlegünk is jórészt árutermeléssel foglalkozott a belkereskedelem részére gyártott vaskerítéseket és kapukat 1,4 millió forint értékben. Az építők egyik legnagyobb és községünk fejlődésében is jelentős munkája volt a Sportvendéglő létrehozása. Két használaton kívüli üzlethelyiségből alakították ki ezt az új vendéglátóipari egységet, amelynek most volt a műszaki átadása, s várhatóan hamarosan vendégeket is fogadhat. A helybeli takarék- szövetkezet tagjainak üdülési lehetőségeit is növelték azzal a Tahitótfaluban épített 5 hétvégi házzal, amelyeket az üdülési szezonban már használatba vehetnek a pihenni vágyók. A parkettások, vízvezeték- és villanyszerelők, üvegesek, fodrászok és kozmetikusok is elismerésre méltóan dolgoztak tavaly. A lakosság részére 870 ezer, míg közületek részére 2 millió százharminckétezer forint értékű munkát végeztek. A múlt év egyik legnagyobb eredménye volt, hogy sikerült # Nagy teljesítményű másoló esztergapadon készülnek az ülőbútor-alkatrészek. 9 Szabó Sándor művezető, szállítás előtt ellenőrzi az ajtókat. megoldani a faipari üzentünkben keletkező forgács végleges értékesítését, illetve hasznosítását. Egy dunántúli termelőszövetkezettel vettük fel a kapcsolatot, s ez a 'gazdaság telepünkön egy bálázó berendezést állított be. A múlt év végén volt a próbaüzem és januártól már rendszeresen bálázzák a forgácsot. Várhatóan ez részünkre évi 240 ezer forint bevételt jelent. Ugyancsak előbbre léptünk az energiatakarékosságban. Nagy teljesítményű olajkályháink helyett — amelyeknek napi 200 liter a fogyasztása — saját magunk készítettünk olyan tüzelő- berendezést, amely alkalmas a fahulladékok hasznosítására. Van még 4 koksztüzelésű kályhánk is — napi 4 mázsa szükséglettel — ezeket is lecseréljük, ezáltal igen jelentős megtakarítást érhetünk el. O. L. • Munkában a forgács-bálázóberendezés. (Opauszky László felvételei) HÁZUNK TÁJA A palántanevelés A palántanevelés hazánkban továbbra is fontos helyet foglal el egyes zöldségfajok szaporításában. A melegigényes (paprika, paradicsom), továbbá a nagyon apró magvú és lassan csírázó zöldségfajok (zeller) így termeszthetők jobb eredménnyel. Nem utolsó szempont az így elérhető eredmény, a szedési idény kezdetének előbbre hozása, mely lényeges követelmény, s erről az előnyről egy kistermelő sem mondhat le. Nem lebecsülendő az az anyagi haszon sem, ami abból származik, hogy a palántanevelési időszakban zöldségnövényeink egy része lényegesen kisebb területen nevelhető. Az így elérhető területmegtakarítás sokat javíthat a fóliasátor kettős kihasználtságán. A palántanevelés munkái közül a következők kiemelése indokolt. A magágy előkészítése és a vetés A palántanevelés előkészítő munkái között első helyen a talaj. fertőtlenítését kell megemlíteni, ezt végezhetjük hővel, ami a kiskertekben elég bonyolult eljárás. Ezért inkább az egyszerűbbet választhatjuk, a vegyszeres talaj fertőtlenítést. Egyetlen hátránya, hogy, a.„ munka elvégzése után utóhatásra kell számítani, s emiatt a talajt „pihentetni”, kell. Ez azért is szükséges, hogy a hasznos élőlények ismét elszaporodhassanak és biztosítsák a ; talaj tápanyagkészletének feltárását. Fontos előkészítő munka a palántanevelő házak- és sátrak talajának megfelelő előkészítése. Ezzel a munkával el kell érnünk, hogy a talaj morzsás szerkezetű és gyommentes legyen, valamint fel kell töltenünk a növény igényeinek megfelelő szintre a víz- és tápanyag-ellátottságot. Ha nincs megfelelő nedvesség, akkor a lazítás, forgatás előtt, . árasztó öntözéssel juttassunk a talajba elegendő vizet. Ha gyommagvakat tartalmazó komposzt került a talajba, akkor a kártétel megakadályozása érdekében, vegyszeres kezelést is alkalmazhatunk, de csak olyan szerrel, amely nem károsítja a termesztendő zöldségfajt. Közvetlen a talajelőkészítést megelőző időben teríthetjük el a szerves trágyát, komposzt- vagy istállótrágya formájában. A palántanevelés csak abban., az ésetben éri el a célját, ha á magvetést a legmegfelelőbb időpontban, végezzük. Általános érvényű szabályok e téren nincsenek. A legbiztosabb támpont a kész palánták végleges helyre való ültetésének időpontja. Ettől visszaszámolva kell meghatározni az időpontot a vetésre. Magyarországon a palántanevelés fő időszaka a tél vége és a kora tavasz. A paradicsomot február 25—március 25., a paprikát március 5—április 5., a fűszerpaprikát március 15—április 5., és a káposztaféléket január 20—március 2. fajtától ezekben az időpontokban célszerű palántanevelésre elvetni. A magvetés jellegzetességei között említhető, hogy a vetéshez nagyon kis terület elegendő. . Ugyanis, ha a fiatal növényeket rövidesen áttűzdeljük, igen sűrűn is vethetjük. A magvetés módját tekintve szokásos a közönséges vetőágy9 Szépen fejlődnek a cserépbe tűzdelt palánták az üvegházban. ba, a szaporítóládába és végül a tápkockába, esetleg a cserépbe vetés. A vetés befejezése után a szaporítóládák vagy a tápkockák felületét finom komposzttal vagy tőzeges keverékkel takarják a cserepesedés ellen, és a talaj nedvességtartalmának jobb megőrzésére. A palánták ápolási munkái A magvetéstől a kelésig terjedő időben egyetlen feladatunk, hogy ezt az időszakot minél inkább lerövidítsük. Ilyenkor szükséges a csírázáshoz legmegfelelőbb talajnedvesség és meleg biztosítása és az erős fényhatástól való megóvás kíván különös figyelmet. A keléstől a végleges helyre való kiültetésig terjedő időszakban az ápolási munkák jellege és száma elsősorban a palántanevelés időtartamától függ. A tűzdelés nélküli eljárás külterjes palántanevelésnek számít. Lényege az, hogy a keléstől a palánták végleges helyre ültetéséig a vetés helyén változtatás nélkül maradnak. Általában szabadföldi termesztésre szánt palántákat, például: a káposztaféléket, a középkései, kései paprikapalántákat. nevelhetjük így. Az intenzív palántanevelés abban különbözik az előzőtől, hogy a palánták nem maradnak az egész nevelési idő alatt a magvetés helyén. Mivel az átültetés — tűzdelés — miatt a palánták hosszabb időn át maradnak a palántanevelő berendezésben, tehát a vetés korábban kezdhető, és fejlettebb növények ültethetők a végleges helyre. A tűzdelt palántáknak — a korábbi terméshozás mellett — előnyösen dú- sabb a gyökérzete. A tűzdeléskor a fiatal növény gyökérzetépek egy része beleszakad a talajba, ez bizonyos megtorpanást okoz. Növényélettani kutatások megállapításaként, már közismert, hogy ez a'megtorpanás annál rövidebb ideig tart, minél fiatalabb a növény. A tűzdelés időpontjának megállapításakor iránymutató kell, és ez a végleges kiültetés ideje. Nem kerülhetnek a termőhelyre elöregedett palánták — ami általában a negyedik hét után következik be —, mert ennek kedvezőtlen hatása a termés csökkenésével mérhető le. Az intenzív palántanevelés egyéb munkái megegyeznek a tűzdelés nélküliével, ezért ezeket célszerű együtt tárgyalni. Csak a megfelelő hőmérséklet biztosítása teszi lehetővé, hogy a palántákat a tervezett idő alatt felneveljük. Rossz hő- és fényviszonyok között keserves kínlódás a nevelésük. A hőt fűtéssel, a fényt pedig pótmegvilágítással egészíthetjük ki. A palánták vízigényének kielégítéséhez a talajban a víz és a levegő arányát (7:3) célszerű megtartani. . A sűrű állományú palánták között nagy a palántadőlést okozó kórokozóknak a fertőzési lehetősége. Ezért úgy öntözzünk, hogy lehetőleg a palánták le- vélzetére kerülő víz a nap folyamán felszáradjon. A levegő páratartalmát 80 százalékosra célszerű beállítani. Cz. P. Légibányászat az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság hatalmas külszíni bar- n;.sz>én£ejtései felett megszokott látvány az alacsonyan köröző, pontosan meghatározott útvonalon szálló repülőgép. A légifényképezés bevonult a 'bányászat mindennapos eszköztárába. A légifényképek alapján rajzológépek készítik el a szénmezők elhelyezkedésének pontos térképét, és így a .„légből kapott” információk felhasználásával sok pénzt, időt és energiát takarítanak meg. A szénmezők elhelyezkedésének pontos meghatározása segít a fejtőgépek optimális mozgásának kijelölésében, a szénszállító futószalagok helyének meghatározásában, a termelés hatékonyságának növelésében. Ez pedig az egyik fő szempont, hiszen a hatékonyság, a gazdaságosság növelése, a modern technika eszköztárának segítségével napjaink egyik legfontosabb feladata.
